Az integráció fogalma

Átírás

1 Európai Unió I. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

2 Az integráció fogalma egyesülési folyamat, részek egésszé való összeolvadása, egységesülés, beilleszkedés, beolvadás, hozzácsatolás összegződés (Bakos F.: Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémiai kiadó 1989) az integráció két vagy több gazdasági egység egyesülése egy bizonyos egészbe. (F. Perroux, 1954) Az integráció fogalma alá esik minden olyan folyamat, amely nagyobb fokú közösséghez vezet (R. Marjolin, 1953) Általános értelemben : a részek alkalmazkodása, összefonódása egy magasabb egészben. (A. Predöhl H Jürgensen, 1961) az integráció.a különböző, regionálisan összetartozó területek közötti együttműködésben a belföldi gazdasági kapcsolatokhoz hasonló feltételeket teremt. (Aush S. 1969) a kooperáció legelőrehaladottabb formája (F, Hatog, 1963) "szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összekapcsolódásának folyamata" (Palánkai T., 2001)

3 Az integráció jellemzői Átfogó, egyértelmű magyarázat nélkül is megállapítható jellemzők: 1. Történelmi folyamat. Végigkíséri az emberiség történelmét (törzsektől a globális világgazdaságig) 2. Objektív folyamat. Hosszú távon a nemzetgazdaságok feloldódásához, azonosságainak elvesztéséhez vezet el. A nemzet erős kategória. Az önkéntes változások hátterében nagyon erős kényszerekre vagy " nyereségekre" van szükség ahhoz, hogy a nemzetállam "szuverenitásáról" vagy annak részéről lemondjon.

4 Az integráció jellemzői II. 2. Objektív folyamat. A fejlett országok esetében a fejlettség közel azonos szintje és a komplementaritás feltétel lehet, cél a jólét megőrzése és a további fejlődés feltételeinek biztosítása. az erőforrások jobb felosztására, a komparatív előnyök szerinti specializációra, a volumengazdaságosság kihasználására törekednek. A fejlődők esetében nem a statikus jólét, hanem a struktúra megváltoztatása, a növekedés beindítása a cél. megosztják a növekedéshez szükséges ritka erőforrásokat. pl.: tőke, képzett munkaerő stb. kerülik a felesleges duplázódásokat pl.: kutatási kiadások, megpróbálják elérni a gazdaságos piacméreteket. Ez a zéró összegű játékban inaktív periódusokat eredményez

5 Az integráció jellemzői III. 3. Többszintű a folyamat. Mikrointegrációs folyamatok, amelyek a vállalati szférát érintik. Makrointegráció, amely a nemzeti és a regionális és globális világgazdasági szintek különíthetőek el. Ezek egymásra rétegződnek, egymással párhuzamosan zajlanak, kölcsönhatásban vannak egymással. A nemzetközi integráció a mikrotól a a globális felé építkezik, odavisszahatások érvényesülnek benne. A globális dimenzió kiemelése a legáltalánosabb. 4. Állapot és folyamat jellegű jelenségként is felfogható. Folyamatként a diszkrimináció megszűntetésére tett intézkedéseket jelenti. Állapotként a diszkrimináció különböző formáinak hiányaként értelmezhető. 5. Szerves jellegű folyamat. Minőségileg az integrációs tendencia egyre fejlettebb, magasabb rendű és növekvő hatékonyságú vagy hatásfokú közösségek vagy organizmusok kialakulása. (Palánkai T. 2001)

6 Integrációs formák a világgazdaságban (Béla Balassa, 1961 nyomán) Preferenciális vámövezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Az övezeten belüliek egymásnak vám - és kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Belül a kereskedelem liberalizált, de minden tag önálló nemzeti vámpolitikát folytat. (eredetigazolások, helyi tartalom ) Itt már a liberalizált belső kereskedelem mellé a közös külső vámok és a külkereskedelmi politika is felzárkózik. Közös piac Az áruk mellett a termelési tényezők: tőke és a munkaerő szabad áramlása is megfigyelhető Egységes piac Gazdasági unió Politikai unió A teljes liberalizációt, belső piaci viszonyokat jelent, a vámunión túl nem vámjellegű korlátok lebontásával. (határformalitások, standardok, adóharmonizáció egységesítése) Egységesülnek a gazdaságpolitikák, közösségi szintű egyesítés a nemzeti gazdaságpolitikák helyett. (Közös politikák, egyetlen valuta) Teljes körű összehangoltság, szupranacionális hatóság hoz nemzetállamokra kötelező érvényű döntéseket.

7 Az integrációs formák Politikai unió Közös piac Római Szerződés Egységes piac Egységes Európai Okmány Gazdasági unió Maastrichti Szerződés Amszterdami Szerződés Maastrichti Szerződés Amszterdami Szerződés???? Vámunió Római Szerződés 7

8 Pluralizmus vagy föderalizmus? Pluralista megközelítés: A nemzetállamok szuverenitásán alapuló laza társulási formát részesíti előnyben. A hazák Európája elképzelés Lényege a kormányközi együttműködésen alapuló politikai unió, ami csak korlátozott politikai és gazdasági célokat tűz maga elé. A föderáció létrejöttét megengedhetetlennek tartják.

9 Pluralizmus vagy föderalizmus? A föderalista (szupranacionalista) megközelítés a tagállamok viselkedésének szabályozására nemzetek feletti szervezet megteremtését javasolja, amely átvenné a szuverén államok jogainak és kötelességeinek jórészét. Alkotmányozó konferencia határozna a hatalom tagországok és a szövetségi kormány közötti megosztásáról.

10 Átmenetek A funkcionalista iskola szerint a modern világ bonyolult társadalmi, gazdasági, műszaki kapcsolatai szükségszerűen nemzetközi megoldásokat várnak. Ez kikerülhetetlenül gazdasági és politikai egységesüléshez fog vezetni. Ez cél, de távolinak tartják a bekövetkeztét. Nehéz elhinni, hogy hat ország egy magasabb szinten egyesítheti erőforrásait, lehetőségeit és képességeit, valamint egyre szorosabban képes integrálni és összekapcsolni érdekeit anélkül, hogy egy nap politikai hatóságot állítana föl a gazdasági szervezet negkoronázására. (P.H. Spaak ) Ezt a föderalista megközelítést támogatják a pragmatikusok (az államot az integrációban oldanák fel) és a regionalisták ( az állam decentralizálása a céljuk) is.

11 Uniós politikai stratégiák és lehetséges forgatókönyvek (W. Wessels U. Diedrichs nyomán) A) föderális stratégia, először mélyítés, utána bővítés. B) Lineáris bővítési stratégia: bővítés intézményi hozzáigazítással mélyítés nélkül. C) Összekapcsolási opció: egyidejű bővítés és mélyítés. D) Rugalmasság, lépcsőzetes integráció: lépésről-lépésre mélyítés, részleges bővítés. E) Európai mag intézményi mélyítés Unión kívül. F) Kormányok közötti megközelítés: felhígítással járó bővítés. G) A la carte Európa: korlátozott, szektorális kooperáció H) Direktórium: kormányok közötti együttműködés a nagyok között. i) A koncentrikus körök Európája: több funkcionálisan elhatárolt szervezet

12 Föderális Európa Nemzetek Európája? Egyensúly közeli helyzetet kell mindig tartani, emiatt bonyolult, bürokratizált a rendszer. Két dolog teszi önjáróvá az integrálódás folyamatát: Önálló intézményrendszere van a szervezetnek Integráció mellett elkötelezett előkészítő, végrehajtó Bizottsággal, Bírósággal, folyamatosan erősödő jogkörrel rendelkező Parlamenttel. A nemzeti gondolatot képviselő, döntéshozó Európai Tanáccsal, Miniszterek Tanácsával Önálló jogalkotási lehetőséggel bír a szervezet.

13 Az Európai Unió kivételes jogrendje I. NEM A NEMZETÁLLAMOKRA JELLEMZŐ, MERT: Mint nemzetközi szervezet csak a nemzetállamoktól kapott felhatalmazás alapján dönthet bármilyen kérdésről. Tükörkép -mindent szabad kivéve, ha másban nem egyeztek meg- helyett, csak azt szabad amiben megegyeztek- A Bizottságnak javaslataiban mindig hivatkozni kell azokra a szerződésben lévő pontokra, amelyek feljogosítják. Mindig vizsgálandó, hogy: -Van-e jogosultsága az EU-nak? -Meddig terjed az illetékesség köre? -Milyen döntéshozatali eljárás alkalmazandó? II. NEM EGY ÁTLAGOS NEMZETKÖZI SZERVEZET, MERT: Szupranacionális jellegű, hiszen a nemzeti törvénykezés mellé/fölé autonóm jogrendszert teremtett. Az EU jog KÖZVETLEN és ELSŐDLEGES. Pillérek (I., II. III.) hatáskörök (Kizárólagos, megosztott, összehangoló)

14 Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonságpolitika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Rendőrségi-és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben kormányközi jelleg konszenzusos döntés 14

15 European Union Európai Közösségek Belső piac, Mezőgazdaság, Regionális fejl., Monetáris unió Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitika KORMÁNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EU=Nemzetállam Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés Büntetőügyekben KORMÁNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Nemzetállam KÖZÖS DÖNTÉSHOZATAL EU

16 Az Európai integráció elsődleges jogforrásai A RÓMAI SZERZŐDÉS (1958 I. 1.) EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS (1967.VII. 1. ) AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY (1987.VII.1.) AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐDÉS (1993. IX.1.) AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (1997.IX.2.) NIZZAI SZERZŐDÉS ( ) + A csatlakozások alkalmával kiegészülve az aktuális elemekkel. ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS (2004)

17 Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt országok

18 24 hivatalos nyelv

19 Bővítés: hat országról 28 országra

20 Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) EU Kína Japán Oroszország USA

21 Az EU és a nagyvilág területi összehasonlítás Terület, 1000 km²-ben EU Kína Japán Oroszország USA

22 Az EU és a nagyvilág gazdasági helyzet EU Kína Japán Oroszország USA EU Kína Japán Oroszország USA Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2008-ban Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban

23 Franciaország Spanyolország Svédország Németország Lengyelország Finnország Olaszország Egyesült Királyság Románia Görögország Bulgária Magyarország Portugália Ausztria Cseh Köztársaság Írország Litvánia Lettország Szlovákia Észtország Dánia Hollandia Belgium Szlovénia Ciprus Luxemburg Málta 130,7 111,0 93,0 91,9 82,5 77,3 68,4 62,7 62,3 49,0 43,4 43,1 33,8 30,3 20,1 9,3 2,6 0,3 243,8 230,0 312,7 304,5 295,1 357,0 410,3 544,0 506,0 Mekkora az EU tagországainak a területe? Terület 1000 km²-ben

24 Németország Franciaország Egyesült Királyság Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia Hollandia Görögország Belgium Portugália Cseh Köztársaság Magyarország Svédország Ausztria Bulgária Dánia Szlovákia Finnország Írország Litvánia Lettország Szlovénia Észtország Ciprus Luxemburg Málta 16,5 11,3 10,8 10,6 10,5 10,0 9,3 8,4 7,6 5,5 5,4 5,3 4,5 3,3 2,3 2,0 1,3 0,8 0,5 0,4 21,5 45,8 38,1 64,4 61,6 60,1 82,1 Hány ember él az EU tagállamaiban? Lakosság millió főben, 2009-ben Összesen 500 millió fő

25 Luxemburg Írország Hollandia Ausztria Svédország Dánia Egyesült Királyság Németország Finnország Belgium Franciaország Spanyolország Olaszország EU-27 Ciprus Görögország Szlovénia Cseh Köztársaság Málta Portugália Szlovákia Észtország Magyarország Litvánia Lengyelország Lettország Románia Bulgária Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék megoszlása a tagállamok között 271 Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban Az EU 27 tagállamának átlaga =