Magyarország népesedésföldrajza

Átírás

1 Magyarország népesedésföldrajza

2 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig 40 felett marad a termékenység Születéskorlátozás már létezik, bizonyos területeken erőteljes az egykézés Magas születésszám: mezőgazdasági bérmunkások ruszin, szlovák, szerb anyanyelvűek Alacsony születésszám: birtokos parasztok, közszolgálatban dolgozók német, horvát, magyar; román is csak átlagos kolerajárvány, az utolsó demográfiai katasztrófa, utána a nyers halálozási ráta csökken Elsősorban a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenése miatt Alacsony házasságkötési életkor (1880: 20,6 év; 1910: 23,5 év), keleteurópai minta (Szentpétervár Trieszt vonal) A természetes szaporodás megugrik (11 ) fölé, de a századfordulótól már visszaesik a születések száma A kivándorlás is fékezi a népességgyarapodást (összesen 1,2-1,4 mó fő) Lényegében Magyarországon nem volt demográfiai robbanás

3 A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket, 10,7 millió főt től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi - 1,9 %. Jelenleg (2000) a népesség száma: 10 millió fő. Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2, de jelentős területi eltérések figyelhetők meg. A legritkábban lakott megyéink Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megye, a legsűrűbben lakott megyék pedig Pest és Komárom- Esztergom. A sűrűn lakott területek közé tartozik még Budapest (3450 fő/km2), és a városok (átlagos népsűrűségük 260 fő/km2). A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával lehet szemléletesen ábrázolni.

4 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A XX. század demográfiája Az 1980-as évekig mérsékelt növekedés A két világháború között már csak 7-8 a természetes szaporodás 1940 és 1950 között 100 ezer fős csökkenés 1950-es évek: abortusztilalom (12 -es term. szap.), de 1956 után néhány -re csökken (kivándorlás is hozzájárul) 1970-es évek: a születéspolitikai intézkedések és háború után született generáció szülőképes korúvá válásával átmenetileg javul (15 fölött) 1981 óta folyamatosan csökken az ország népessége 1981: 10,7 mó fő I. 1.: ezer fő A természetes fogyás mértéke: 3,1 (2008) A teljes termékenységi arányszám (egy szülőképes korú nőre eső gyerekszám): 1,35 (2008) A stabil népességhez: 2,1 kell!

5 A természetes szaporodás alakulása Magyarországon 25 A természetes szaporodás illetve fogyás Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás Természetes fogyás Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2004, Budapest

6 A természetes szaporodás Európában A természetes szaporodás és fogyás az Európai Unió országaiban és néhány más országban a 21. század kezdetén Írország Auaztrália Egyesült Államok Hollandia Franciaország Norvégia Bosznia-Hercegovina Finnország Nagy-Britannia Spanyolország Japán Dánia Svájc Svédország Belgium Portugália Ausztria Szlovákia Görögország Lengyelország Olaszország Szlovénia Csehország Németország Horvátország Románia Litvánia Észtország Magyarország Lettország Bulgária Fehéroroszország Oroszország ezrelék Fogyás Szaporodás Európai Unió országai Nem EU tagország Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2004, Budapest

7 A népesség kormegoszlása Magyarországon

8

9 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A népesség szerkezete Elöregedő társadalom: Az öregedési index átlépte a 100%-os értéket Aprófalvakban 300% fölé is megy! Házasságkötések száma csökken, válások száma növekszik: A válások száma közelíti a házasságkötések felét Az élettársi kapcsolatban élők aránya növekszik 30% fölött a házasságon kívül született gyerek aránya (2007: 37,5%) Az első gyermek vállalásának átlagos életkora szintén növekszik: 1970: 22,6 év; 1990: 23 év; 2006: 27,3 év A várható élettartam Európában az utolsók között: Az elmúlt 30 évben pozíciónk romlott Férfiak: (2008.) 69,8 év Nők: (2008.) 77,8 év

10

11