1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
|
|
|
- Oszkár Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
2 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen is alkalmazható legyen, korábbi létformára is) Lehetővé tegye hogy megtervezzenek és létrehozzanak egyszerűbb modelleket Ellentmondásmentesnek kell lennie Nincsen jelenleg elfogadott meghatározás
3 Hol a határ élő és holt között? (Szent Györgyi Albert gondolatkísérletei) Az élő szervezetet lebontva annak élő mivoltja egy adott szinten megszűnik az egyes szervek izolálva nem maradnak sokáig életben Konklúzió: nem az anyag él, az élő egy állapot. Nincs életerő az elő struktúrákban, csak rendkívül magas fokú szervezettség.
4 Az élet önfenntartó, szervezett állapot Az élő állapot olyan komplex rendezettség, amely megfelelő körülmények között, átáramló energiát felhasználva, szabályozó folyamatok révén fenntartja önmagát Nyílt rendszerek, melyek aktívan fenntartják magukat Szent Györgyi: Hogy valami élő vagy sem, az a mi felfogásunkon múlik, azon, hogy mit nevezünk élőnek, milyen kritériumokat választunk. Az élet nek mint főnévnek nincs értelme, ilyen dolog nem létezik.
5 Hagyományos definíció Életjelenségeket mutató rendszerek Légzés Mozgás Táplálkozás Kiválasztás Növekedés Szaporodás Fejlődés Ingerlékenység
6 Általánosabb definíció Gánti Tibor Abszolút kritériumok: minden élő szervezetben, minden pillanatban megtalálhatók folyamatosan és egyidejűleg Potenciális kritériumok: a szervezetekből álló összetett rendszerek (egyedek fölötti szerveződések) létezése és fejlődése szempontjából nélkülözhetetlenek
7 Abszolút kritériumok Inherens egység Biológiai anyagcsere Stabilitás (homeosztázis) Létezés, működés számára információhordozás Halál
8 Potenciális kritériumok Növekedés, reprodukció Öröklődés, változékonyság, sokféleség Természetes szelekció, evolúció
9 Abszolút kritériumok
10 Inherens egység A sejt Szervezetek felépítő egysége Egysejtűek, többsejtűek Sejtmembrán, sejtmag, sejtalkotók Prokarióta, eukarióta
11 Anyagcsere, energiaáramlás Anyagok / energia felvétele, leadása, előállítása Információ az önszabályozásra, önszerveződésre Metabolizmus, sejtlégzés Autotróf (felépítő) szervezetek Szervetlen szénforrás Fotoszintézis, kemoszintézis Heterotróf (fogyasztó) szervezetek Elsődleges, másodlagos Lebontók
12 Stabilitás Reakció a környezeti ingerekre önazonosság megtartása mellett Dinamikus állandóság (homeosztázis több stabilis egyensúlyi állapot lehet nyílt rendszer) Stresszre való reakcióképesség (stresszválasz) újabb homeosztatikus állapot megtalálása (vagy halál)
13 Információáramlás A teljes rendszer keletkezésére, létezésére, működésére vonatkozóan DNS (generációk közti) Bázisok, nukleotidok, nukleotid sorrend, gének Fehérjék, hormonok, elektromos jel Sejtek közti kommunikáció Sejtek működése és fejlődése közben Immunrendszer
14 Halál Csak élő halhat meg Testi sejtekre jellemző (előbb utóbb elvesztik homeosztázisukat)
15 Potenciális kritériumok
16 Növekedés, reprodukció Növekedés (saját anyagok arányos gyarapodása) Reprodukció (a gyarapodással függ össze csak térben elkülönül) Ivaros, ivartalan szaporodás (a szexualitás ára)
17 Öröklődés Információátadás az utódnak Változékonyság (mutáció, rekombináció) Sokféleség (diverzitás) lehetőség a stresszválaszra
18 Evolúciós hajlam Természetes szelekció: Az egységek szaporodásának és / vagy túlélésének valószínűségét bizonyos öröklött jellegzetességek befolyásolják Adaptáció a környezethez Darwini elmélet
19 RNS evolúció kémcsőben Bakteriofág RNS (4500 nukleotid) RNS replikáz Szabad nukleotidok Sók 74 generáció után megjelent egy törpe RNS (218 bázis) Gyorsabb replikáció Sikeres versenyző
20 Evolúció in silico Tom Ray 80 byte hosszú számítógép vírus Mutáció Rekombináció Népesítsék be a memóriát Rövidebb vírusok is megjelentek (79, 51, 45, 22) Stratégiák: parazita, szimbionta, védekező
21 Mémek Az evolúciós elmélet kiterjesztése A kulturális információátadás egysége Átadása utánzással (mutáció, rekombináció) vicc, pletyka, sláger stb.
22 De! Sem az RNS, sem a vírus, sem a mém nem élő Nem önfenntartóak, energia, gazdaszervezet kell a működésükhöz Nem elegendő feltétel az szaporodás, mutáció, evolúció
23 A biológiai szerveződés szintjei Szerveződési szintek Kémiai (atom, molekula, makromolekula Biológiai (sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet) Ökológiai (egyed, populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, kettős nevezéktan (Homo sapiens), taxonómia)
24 Az élet kialakulása Kémiai evolúció Az alapvető kémiai anyagok kialakulása Miller kísérlet (ősleves, reduktív légkör) Prebiotikus pizza (felületek szerepe, pirit, agyagásványok) Pánspermia (más bolygókon keletkezett szerves vegyületek) formaldehid, HCN, glicin
25 Kémiai és biológiai evolúció A replikáció alapja az autokatalízis Önszerveződő körök Elkülönült terek (membrán) Egy példa: Kemoton modell (Gánti)
26 Kemoton modell Az élet minimálrendszere, kémiai automata Szaporodik Stabil, alkalmazkodóképes Evolúcióra képes Három alrendszer (anyagcsere, információs/irányító, határoló) Összehangolt működésüket kémiai kényszerek biztosítják
27 1.2. Sejtalkotó molekulák I. Biológiai membránok Szénhidrátok Lipidek
28 Szénhidrátok (CH 2 O) n Energiatárolás (glükóz, keményítő) Vázanyag (cellulóz, porc, kitin) Sejtek közti kommunikáció, felismerés, védelem (glikoproteinek, glikolipidek)
29 Szacharidok Monoszacharidok (pl. glükóz) Diszacharidok (pl. cellobióz) Poliszacharidok (pl. keményítő)
30 Monoszacharidok Általában 3 7 szénatomosak Egy szénatom kivételével C OH Aldehidek (aldóz) Ketonok (Ketóz) vízoldékonyak
31
32 Glükóz (szőlőcukor) (D glükóz) Energiaforrás (sejtlégzés) Nyersanyagforrás (aminosavak, zsírsavak) Állandó koncentráció a vérben Hexóz, piranóz (vizes oldatban, félacetál)
33 Diszacharidok Két cukoregység Glikozid kötés (C1 OH és C4 OH) Maltóz (2 glükóz) Szukróz (glükóz + fruktóz) Laktóz (glükót + galaktóz) Hidrolizálva monoszacharidok lesznek (emésztés)
34
35 Poliszacharidok Policukrok, makromolekulák Keményítő α glükóz egységek (spirális szerkezet) Amilóz (egyenes lánc) Amilopektin (elágazó) Amiloplaszt (pl. burgonya) Glikogén (állati keményítő, elágazóbb, májban) Dextrán (α 1,6 diglükóz, baktériumok, élesztők)
36 Cellulóz Leggyakoribb szerves vegyület 2 β glükóz (egyenes szerkezet, más enzimekkel bontható baktériumok) Szerkezeti elemek (fibrillumok, sejtfal) Kitin N acetil glükózamin egységek gombák, ízeltlábúak sejtfala
37 Egyéb szénhidrátok Galaktózamin (porcokban, Kondroitin szulfát, glikoprotein) Glikoproteinek (membránok felszínén, felismerés, védelem, kapcsolódás, mucin) Glikolipidek (sejtek közti kommunikáció, felismerés, pl. AB0 antigének) N glikozidok (pl. nukleotidok) Foszforilált szénhidrátok (energiatermelés, pl. glükóz 6 foszfát, ionizálás)
38 Szénhidrátok szerepe a felismerésben Membrán glikoproteinek alkalmasak egyedi információk hordozására Oligoszacharidok sokfélesége (monomerek, anomerek, elágazódási pontok)
39 Metabolikus folyamatok Pl. glikoprotein hormonok életideje (aszialoglikoprotein receptor) Lektinek szénhidrát feismerő fehérjék Sejtek összekapcsolása (pl. vörös vértestek) Nitrifikáló baktériumok megkötése Gonorrea (Neisseria gonorrhoeae) kitapadása Influenza vírus Megtermékenyítés (spermium petesejt kapcsolat)
40 Limfociták keringése, kitapadása (adhéziója) Homing receptor (lektin) Sérülés / gyulladás által kiváltott szelektin szintézis Szelektinek általi fehérvérsejt megkötés Szelektinek működésének megértése (vérrögképződés, gyulladás / fertőzésgátló) Idegrendszer fejlődése (idegsejtek specifikus adhéziója)
41 Lipidek Nem egységes szerkezet Apolárisak Hidrolizáló lipidek Neutrális zsírok Foszfatidok Nem hidrolizáló lipidek Szteroidok Karotenoidok
42 Nem hidrolizáló lipidek Szteroidok Szteránvázas vegyületek Hormonok (nemi hormonok, glükokortikoidok) Koleszterin (membránokban) Epesav Vitaminok (D vitamin)
43 Karotenoidok Apolárisak Izoprén egységek Konjugált kettős kötések Színanyagok, vitaminok Karotin, A vitamin, likopin A vitamin + opszin (rodopszin, lipoprotein)
44 Hidrolizáló lipidek Neutrális zsírok Glicerin zsírsavészterei Energiatárolás, F vitamin Telített zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav) Szilárdak Állati zsírok Telítetlen zsírsavak (olajsav, linolénsav) Alacsonyabb o.p. Hidrogénezés (cisz zsírsavból telített zsírsavak) Transz zsírsavak (kedvezőtlen biológiai hatás)
45 Palmitinsav: Sztearinsav: Olajsav: Linolénsav: C16 C18 C18, egyszeresen telítetlen C18, kétszeresen telítetlen
46 Foszfolipidek (foszfatidok) Glicerin+két zsírsav+foszforsav (+szerves vegyület) Amfipatikusak Biológia membránok felépítése
47 Biológiai membránok Foszfolipid kettősréteg + fehérjék Határolószerkezetek (sejtek, kompartmentalizáció) Membránkapcsolt fehérjék (adhézió, enzimkatalízis, transzportfolyamatok)
48 fluid mozaik modell Kétdimenziós folyadék (vö. folyadékkristályok) Hőmérsékletfüggő (szol gél) Szabályozás (zsírsavkomponens, szteroidok) Szabad 2D (laterális) mozgás (dinamikus)
49 Gömbök (vizikulumok, micellák) Membránfúzió, szeparáció (osztódás, megtermékenyítés, fagocitózis) Membránfehérjék (felszíni és transzmembrán) integráns (amfipatikus, transzmembrán, csatorna) Felszíni (könnyen eltávolítható, hidrofil) Glikoproteinek, glikolipidek
50
Modern Biológia Alapjai
Modern Biológia Alapjai Kémia alapszakos hallgatóknak Írásbeli vizsga (3x max. 60 fő) Előadások anyaga: chembiol.ttk.mta.hu/education.html Ajánlott irodalom Stryer: Biochemistry Solomon, Berg, Martin:
Szénhidrátok I. (Carbohydrates)
sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:
Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.
Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható
Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor
TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai
A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
CzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1
Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)
Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen
Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
A plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége (Tanári záróvizsga témakörök szakmódszertanból) 1. A tanár szerepe a hatékony kémiatanításban. Kémia szakkörök, fakultációs foglalkozások vezetésének
Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam
9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
Az élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
Részletes tematika: 1 hét (3 óra)
Részletes tematika: 1 hét (3 óra) Telített Heterociklusos Vegyületek Előállítás. Konformációs Viszonyok. Reaktivitás Fontosabb N-, O- és S-Telített Heterociklusok. Penicillinek Nevezéktan, triviális név,
Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid
Szénhidrátok Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Általános képletük: ( 2 ) n ahol n 3 Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid ligoszacharid: 2 10 monoszacharid glikozidkötéssel
Konferencia a tapasztalatok jegyében
Konferencia a tapasztalatok jegyében 2010. november Dornbach Ildikó szakmai igazgató Új biológia, új fizika, régi beidegzések Edzőink felbecsülhetetlen értékű tevékenysége Köztársasági Érdemrendet minden
ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT. Vendéglátó-szakmák részére
ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT Vendéglátó-szakmák részére 1./ A TÁPLÁLKOZÁS JELENTŐSÉGE. AZ ÉLELMISZEREKET FELÉPÍTŐ VEGYÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA, AZ EGYES TÁPANYAGOK JELLEMZÉSE. A TÁPLÁLKOZÁS ÉLETTANI FOLYAMATAI,
Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N
TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
A kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására
A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom
Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:
Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. A harasztok, a nyitvatermők, a zárvatermők jellemzői (rendszer, felépítés, szaporodás) A növényi sejtek és szövetek, a gyökér : felépítése,
Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika
Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Az emberi szervezet számára szükséges makro- tápanyagok egyik csoportját az élelmiszereinkben levı zsírok alkotják. A hivatalos táplálkozástudomány jelenlegi
Egy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
Szerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok
BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,
A szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Élettan-anatómia. 1. félév
Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html
BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota
BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota 7. ÉVFOLYAM Témakörök Tartalom Követelmények / Fogalmak: minimum- dőlt betű (optimum- kerek betű) Távoli tájak élővilága
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák
Izoprén-származékok. Koleszterin. Szteroid hormonok
11. Előadás Izoprén vázas vegyületek, szteroidok Egyszerű lipidek Lipidek Zsírsav-származékok Izoprén-származékok Zsírsavak linolsav linolénsav Észterek, éterek, amidok -tartalmú származékok prosztaglandinok
Tel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi id : az írásbeli vizsga befejezésének id pontjáig A min sít neve: Vízvári László A min sít beosztása: f igazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés
Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék Agócs Gergely 2013. december 3. kedd 10:00 11:40 1. Mit értünk élő anyag alatt? Az élő szervezetet felépítő anyagok. Az anyag azonban nem csupán
Az endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.
Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.
DR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek
A haj és a vitaminok A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek Hajunk állapotát nagyban befolyásolja, hogy milyen ételeket fogyasztunk. A hajhagymák vitamin vagy nyomelemhiánya
SZÁRAZANYAG TARTALOM:
1. A.) Ön egy vendéglátó üzletben dolgozik. Új főnöke arra kéri, hogy segítsen az étlapot a táplálkozási ismeretek figyelembe vételével összeállítani! Sorolja fel, hogy melyek az élelmiszerek legfontosabb
KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga
10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga
A szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
A replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
Cipó Ibolya - Epizootiológia I
Mezőgazdasági Iskola Topolya Cipó Ibolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Epizootiológia I (Általános mikrobiológia) jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 ÁLTALÁNOS
KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM
KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján
BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
52 341 09 0000 00 00 Piacfelügyelő Piacfelügyelő 52 341 09 0100 31 01 Gombaszakellenőr Piacfelügyelő
10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
TERMÉSZETISMERET A és B variáció
TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül
BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
LIPIDEK. Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek
LIPIDEK Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek Lipidek Lipidek csoportosítása Lipidek - kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG
TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG Táplálkozásról, fizikai aktivitásról edzõknek, versenyzõknek, sportkedvelôknek Dr. Téglásy György 2 TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG Szerzô Dr. Téglásy György Lektor Prof.
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali
A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA
A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.
I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR
I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,
A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.
Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott
MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?
TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf
A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.
BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai
BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A
Wessling technológiai továbbképzés
Wessling technológiai továbbképzés Gabonaipar II. rész Werli József Sütőipari technológia Elhangzott 2014. szeptember 3-án A gyártástechnológia legfontosabb műveletei. nyersanyagok előkészítése tésztakészítés,
Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek
Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA
2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 343 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos