MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?"

Hunor Balog
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 TÁPLÁLKOZÁS

2 MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl kj Építőanyagok: a heterotróf szervezetek a felvett anyagokat átalakítják és saját testükbe építik be Esszenciális aminosavak, zsírsavak, vitaminok

Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl.

3 Táplálkozásunk során három alapvető, de szerkezetileg bonyolult szerves vegyület típust veszünk fel: szénhidrátokat, fehérjéket és lipideket. A táplálkozás során felvett táplálékot először meg kell emészteni. A szájban a fogak segítségével darabolódik, aprózódik, a nyálban lévő emésztőenzimek segítségével, pedig a szénhidrátok bomlásnak indulnak. A vékonybélben lebomló táplálék alkotók a bélfalát sűrűn behálózó hajszálerekbe jutnak, ezt felszívásnak nevezzük. A keringési rendszer részét képező hajszálerek, a keringési rendszert működtető szív és más erek segítségével juttatják el a táplálékot testünk valamennyi sejtjéhez.

A szájban a fogak segítségével darabolódik, aprózódik, a nyálban lévő emésztőenzimek segítségével, pedig a szénhidrátok bomlásnak indulnak.

4 A tápanyagok egy része a sejtfalon keresztül áthatolva, a sejt mitokondrium nevű részéhez jutnak. A mitokondriumok az energiatermelés helyei, pl.: a felvett szőlőcukrot tovább bontják miközben energia szabadul fel. A szükségtelen, vagy szükségtelenné vált anyagokat a keringési rendszer közvetítésével a kiválasztás szervrendszere, elsősorban a vesének köszönhetően juttatja a vizeletbe, majd a külvilágba.

: a felvett szőlőcukrot tovább bontják miközben energia szabadul fel.

5 Tápanyagok: az életjelenségek fenntartásához szükséges anyagok összessége. Táplálék (élelmiszer): a tápanyagok és az emészthetetlen salakanyagok együttese. Az állatok mindig táplálékot vesznek fel.

6 NAPI ENERGIASZÜKSÉGLET Átlagos felnőtt embernek naponta kb kj energiának megfelelő táplálékot kell magához vennie, hogy a létfontosságú, energiafogyasztással járó feladatait alapszinten el tudja látni. Az ezen felüli energiaigény az egyén teljesítményétől függ. Szellemi és fizikai munka egyaránt növeli az energiaigényt, akár %-kal is az alapanyagcseréhez képest.

energiafogyasztással járó feladatait alapszinten el tudja látni.

7 Egy ülve tanuló diáknak további 2000 kj-ra van szüksége, míg egy favágó napi energiaszükséglete akár kj-lal is meghaladhatja az alapanyagcserét. A gyermekek abszolút igénye kisebb, minthogy tömegük is kisebb, ám relatív, testtömegükhöz viszonyított energiafelvételük nagyobb, ez fedezi növekedésük energiaigényét.

A gyermekek abszolút igénye kisebb, minthogy tömegük is kisebb, ám relatív,

9 A tápanyagok helyes aránya

11 A TÁPLÁLKOZÁS SZERVRENDSZERE Az ember emésztőrendszere felépítését tekintve elő-, közép- és utóbélre tagolható.

13 Az előbél 1. szakasza Szájüreg: Felépítését tekintve kötőszövetből, többrétegű el nem szarusodó laphámból, harántcsíkolt izomból nyelvből, érző- és ideghámból, és az aprítást segítő fogakból épül fel. Feladata a táplálék előkészítése a különböző enzimhatásokra, ez aprítással, falatképzéssel történik a fogak és a nyelv segítségével.

laphámból, harántcsíkolt izomból nyelvből, érző- és ideghámból, és az aprítást

14 Továbbá feladata még az előfelszívás, ízlelés, beszéd és védelem. A szájüreg váladéka a nyál, amely a szájüregen kívüli nyálmirigyekből termelődik. Ezek a fültőnél, az állkapocs alatt és a nyelv alatt helyezkednek el, összesen 3 pár. A nyál összetételét tekintve áll a nyálamiláz nevű enzimből, amely a keményítőt bontja, és áll egy mucin nevű összetett fehérjéből, amelynek a falatképzésben van nagy szerepe. A szájüreg fontos alkotója a nyelv, amelynek a falatképzésben, ízlelésben és a beszédben van szerepe.

Ezek a fültőnél, az állkapocs alatt és a nyelv alatt helyezkednek el, összesen 3 pár.

16 Fontos alkotók továbbá a fogak, amelyek a táplálék mechanikai aprítását végzik, fontos, hogy ezeket megfelelő szájápolással védelmezzük.

18 Az előbél 2. szakasza Egy viszonylag kis rész, a garat. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, és a felül még a füllel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van a fülkürtön keresztül. A garat után a nyelőcső következik, ahol a táplálék gyors perisztaltikus lefutással, reflexfolyamatként, hosszanti és körkörös izmok segítésével lejut a tápcsatorna legtágabb részébe, a gyomorba.

nyomáskiegyenlítésben is szerepe van a fülkürtön keresztül.

20 Ide a táplálék a gyomorszájon jut be és innen a kivezető nyíláson, jut ki. A gyomornedv tartalmaz egy fehérjebontó pepszinogén nevű anyagot, amely a savas kémhatásra pepszin enzimet (ez a fehérjéket bontja) képez, és kellő mennyiségű sósavat a kémhatás megfelelővé tételéhez, amely itt ph=2. A gyomor működését tekintve összekeveri, felszívja, emészti a táplálékot. Helyzetét tekintve baloldalt a rekeszizom alatt található horog alakban.

(ez a fehérjéket bontja) képez, és kellő mennyiségű sósavat a kémhatás megfelelővé tételéhez, amely itt ph=2.

21 A gyomornak elsősorban ideiglenes raktározó szerepe van, az emésztés fő színtere a vékonybél lesz. Itt különböző emésztőenzimek bontják a szénhidrátokat, fehérjéket és lipideket. Utóbbiak emésztéséhez hozzájárul a májban termelődő, epehólyagban ideiglenesen tárolódó, majd vékonybélbe kerülő emésztőnedv az epe.

22 Középbél A tápcsatorna következő szakaszát középbélnek nevezzük, ez alatt a vékonybelet értjük. Ez a szerv 5-6 méter hosszú és milliméter átmérőjű is lehet. Felépítésileg 3 részre tagolódik, részei: patkó-, éh- és csípőbél. Működését tekintve az egész vékonybélben perisztaltikus mozgás történik, bélbolyhok segítő felszívó tevékenysége mellett. Ide ereszti váladékát a hasnyálmirigy, ami enzimeket tartalmaz: Lipáz, ami a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja ; Nukleáz, ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja ; Tripszin, ami a fehérjéket bontjapeptidekké; Hasnyál- amiláz, ami a cukrokat bontja

25 A vékonybélben lebomló táplálék alkotók a bélfalát sűrűn behálózó hajszálerekbe jutnak, ezt felszívásnak nevezzük. A keringési rendszer részét képező hajszálerek, a keringési rendszert működtető szív és más erek segítségével juttatják el a táplálékot testünk valamennyi sejtjéhez.

28 Enzimjei: A vékonybél váladéka a bélnedv Lipáz: zsírbontó Nukleáz: nukleinsavbontó Erepszin, ami a tripszin termékét (dipeptid) aminosavvá bontja Maltáz, ami a hasnyál-amiláz termékét (diszacharid) monoszahariddá (glükóz,v. szőlőcukor) bontja A vékonybélbe üríti váladékát a máj, amely az epét termeli és a zsírok diszpergálásában(emulgeálás) fontos,

29 Utóbél A vékonybélből egy bizonyos idő elteltével a táplálék az utóbélbe továbbítódik, annak is a vastagbél részébe. Itt már csak kis mértékű felszívódás történik, főleg víz és kisebb ionoknak, mert a célja a széklet kialakítása mind tartalmában, mind formájában. A székletre a vékonybélben beleömlött epének van nagy szerepe, színben. A vastagbélnek szintén három része van: van egy felszálló ága, egy haránt ága és egy leszálló ága. Emésztés lényegében nincs, bélnedve nincs, csak K és B vitamin termelés. A vastagbél a kialakult béltartalmat, a székletet továbbítja a végbélbe, ez egy cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a széklet formálása és akaratlagos ürítése, egy zárógyűrűn keresztül.

30 Vastagbél

Hasonló dokumentumok

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás