7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül."

Átírás

1 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé teszi, hogy egyes anyagok könnyebben jussanak át rajta, mint mások

2 A sejt membránok fehérjék és lipidek folyékony mozaikjai A plazmammembrán anyagának nagy részét foszfolipidek alkotják A foszfolipidek amfipatikus molekulák, melyek hidrofiléshidrofóbrégiótis tartalmaznak A biológiai membránok folyékony mozaik modellje szerint a membrán egy folyékony struktúra, melybe különböző fehérjék mozaikjai vannak beleágyazva

3 A membrán modelljének alakulása: 1915: A membránok kémiai analízise azt mutatta, hogy azok lipidekből és fehérjékből épülnek fel 1925: Az első struktúrális következtetés: a membrán foszfolipid kettősréteg

4 Hidrofil fej VÍZ Hidrofób farok VÍZ

5 1935: Hugh Davson és James Danielli bemutatta a szendvics modellt, melyben a membrán kétoldalán található globuláris fehérjék között lipid kettősréteg volt A későbbi vizsgálatok rámutattak a modell hiányosságaira pl. olyan fehérjék elhelyezkedése, melyek a hidrofób és a hidrofil részekkel is rendelkeznek 1972: S. J. Singer és G. Nicolson feltételezi, hogy a membrán a kettősrétegben dispergált fehérjék mozaikja, ahol csak a hidrofil részek érintkeznek a vízzel

6 Foszfolipid kettősréteg A fehérjék hidrofób részei A fehérjék hidrofil régiói

7 A plazma membránfagyasztva töréses vizsgálata alátámasztotta a folyékony mozaik modellt A fagyasztva töréses eljárás során a folyékony nitrogénnel lehűtött preparátumot eltörik. Ha a törés síkja a membrán mentén fut beléphet annak belsejébe, és a kettős réteg kettéhasadhat.

8 FAGYSZTVA TÖRÉS Extracelluláris réteg Kés Fehérjék Plazma membrán Citoplazmatikus réteg EREDMÉNY Az extracelluláris lemez belseje Az intracelluláris lemez belseje

9 Az extracelluláris mátrix Rostjai(ECM) Glikoprotein Szénhidrát Glikolipid EXTRACELLULARIS OLDAL Koleszterin A citoszkeleton mikrofilamentjei Periferiális proteins Integráns protein INTRACELLULÁRIS OLDAL

10 A membránok fluiditása A plazmammebrán foszfolipidjei el tudnak mozdulni a membránban A lipidek legtöbbje és a fehérjék oldalirányban (laterálisan) mozdulnak el Nagyon ritkán a molekulák ún. flip-flop (transzverzális) mozgása is megfigyelhető

11 A laterális mozgás szer Fordul elő másodpercenként. Flip-flop mozgás nagyon ritka ( havonta egyszer).

12 Tudnak-e mozogni a membrán fehérjék? KÍSÉRLET Membrán fehérjék Egér sejt Emberi sejt Hibrid sejt 1 óra elteltével a fehérjék elkeveredtek

13 A hőmérséklet csökkenésével a membránok folyékony állapotbólszilárdba mennek át. A membránok dermedésihőmérséklete függ az őket felépítő lipidek típusától. A telítetlen zsírsavakat tartalmazó membránok folyékonyabbak, mint a telítetteket tartalmazóak. A membránoknakfolyékonyaknak kell maradniuk, hogy megfelelően működjenek

14 A koleszterolnak a hömérséklettől függő hatása van a biológiaimembránokra Magasabb hőmérsékleten (pl. 37 C) a koleszterol megakadályozza a foszfolipidek mozgását Alacsonyabb hőmérsékleten megőrzi a fluiditást, mert megakadályozza a szénhidrogén láncok tömörödését

15 Folyékony Viszkózus Telítetlen szénhidrogén láncok Telített szénhidrogén láncok (a) Telítettlen, ill. telített zsírsavak hatása (b) Koleszterol az állati sejtek membránjában Koleszterol

16 A biológiai membránok lipidösszetételének változása evolúciós előny lehet A sejtmembrán lipidösszetételének változatai segítik az adaptációt a különböző környezetekhez (túl alacsony- túl magas hőmérséklet) Olyan környezetekben, ahol a hőmérséklet szélsőségesen változik, egyes előlények változtatni tudják a plazmamembrán lipid összetételét.

17 A membrán fehérjékés funkcióik A perifériás membrán fehérjék a membrán felszínéhez kapcsolódnak az integráns membrán fehérjék belehatolnak a membrán hidrofób magjába Azokat az integránsmembránfehérjéket, amik átérik a membránt, transzmembrán fehérjéknek nevezzük Az integráns fehérjék hidrofób régiói apoláris aminosav-maradékokat tartalmaznak, gyakran alfa-hélix strukrúrában

18 EXTRACELLULÁRIS OLDAL N-terminális α helix C-terminális INTRACELLULÁRIS OLDAL

19 A membránfehérjék hat legfontosabb funkciója: Szignál molekula Enzimek Receptor (a) Transzport ATP (b) Enzimatikus aktivitás Jelátvitel (c) Jelátvitel

20 A membránfehérjék hat legfontosabb funkciója: Glycoprotein (d) Sejt-sejt felismerés (e) Sejt-sejt kapcsolat (f) Kapcsolódás a sejtvázhoz és/vagy az extracelluláris mátrixhoz (ECM)

21 A membrán szánhidrátok szerepe a sejt-sejt felismerésben A sejtek egymást a felszíni molekuláik segítségével ismerik fel, ebben gyakran szénhidrátok vesznek részt A membrán szénhidtátjai lehetnekkovalensen kötöttek lipidekhez (glikolipid) vagy fehérjékhez (glikoprotein), ez a gyakoribb A plazmamembrán extracelluláris oldalán elhelyezkedő szénhidrátok a fajok, az egyedek és egy egyed különböző sejttípusai között is különbözhetnek (pl. vércsoport antigének)

22 Transzmembrán glikoprotein Szekréciós protein Golgi apparátus ER ER lumene Vezikula Glikolipid Plasma membrán: Citoplazmatikus oldal Extracelluláris oldal Transzmembrán glikoprotein Membrán glikolipid Szerretált fehérje

23 A membránok felépítése szelektív permeabilitást eredményez A plazma membrán különbözőképpen átjárható az egyes anyagokra A hidrofób anyagok (pl. szénhidrogének) feloldódnak a lipidrétegben, így gyorsan átkerülnek A poláros molekulák (pl. cukrok) nem jutnak át könnyen a membránon

24 A membránok lipidösszetétele sejt specifikus, de jellegzetes különbséget mutat a sejtmembrán (plazmamembrán) A plazmamembrán és organellumok membránjainak összetétele lipid is. Ezt összetétele tünteti fel egy patkány májsejt és átjárhatósága esetében a ábra. Az ábrából az is kitűnik, hogy a membránok leggyakoribb alkotóelemei a glicerofoszfolipidek ábra: Biomembránok lipidösszetétele kettősréteg egymás felé néző apoláros belső része közel átjárhatatlan (impermeábilis) a legtöbb lekula és főleg az ionok számára. Ez alól kivétel az oxigén és széndioxid gáz, s részben a ák (de vannak olyan membránok, amelyeken a víz is nagyrészt csak vízcsatornákon, aquaporin keresztül közlekedik a membrán két oldala között). ábra: Biomembránok Természetesen lipidösszetétele az apoláros molekulák eroid hormonok) szabadon átdiffundálnak a membránokon. A kismolekulák (és ionok) tása arányos A membrán a A vizes membrán kettősréteg és apoláros egymás oldószerben szelektíven felé néző mérhető apoláros belső oldhatóságuk permeábilis része közel arányával átjárhatatlan (lásd(impermeábilis) ábra). a legtöbb poláros molekula és főleg az ionok számára. Ez alól kivétel az oxigén és széndioxid gáz, s részben a vízmolekulák (de vannak olyan membránok, amelyeken a víz is nagyrészt csak vízcsatornákon, aquaporin fehérjéken keresztül közlekedik a membrán két oldala között). Természetesen az apoláros molekulák (például szteroid hormonok) szabadon átdiffundálnak a membránokon. A kismolekulák (és ionok) permeabilitása arányos a vizes és apoláros oldószerben mérhető oldhatóságuk arányával (lásd ábra). A membrán asszimetrikus ábra: A membrán kettősréteg permeabilitása ábra: Foszfolipidek aszimmetrikus megoszlása a membrán kettősrétegben

25 Lipid tutaj (lipid raft) Normál membrán Lipid tutaj Glikolipidek, glikoproteinek

26 Transzport fehérjék A transzport fehérjék lehetővé teszik a hidrifil molekulák számára az átjutást a membránon Számos fehérje csatornát képez a membránon keresztül A víz átjutását is hasonló fehérjék (vízcsatornák) aquaporinok segítik Más transzport fehérjék megkötik a molekulákat az egyik oldalon és alakváltozást szenvedve átjuttatják a túloldalra

27

28 A passzív traszport az anyagok elektrokémiai gradiense menténvalósul meg A diffúzió a molekulák azon tendenciája, hogy a rendelkezésre álló teret egyenletesen töltsék ki. Bár minden molekula véletlenszerűen mozog, a molekulacsoportok diffúziója mégis lehet irányított Dinamikus egyensúlyi állapotban, a ki- és a belépő molekulák mennyisége egyensúlyban van

29 Festék molekulák membrán (keresztmetszet) VÍZ Nettó diffúzió Nettó diffúzió Egyensúly (a) Egy oldott anyag diffúziója Nettó diffúzió Nettó diffúzió Nettó diffúzió Nettó diffúzió Egyensúly Egyensúly (b) Két oldott anyag diffúziója

30 Az oldott anyagok a koncentráció gradiensüknek megfelelőendiffundálnak Ebben az esetben nem kell munkát befektetni. A biológiaimembránokon keresztül lezajló diffúzió esetén, nem kell a sejtnek energiát befektetni az anyagok szállításába: passzív transzport

31 Az ozmózis jelensége Az ozmózis a víz féligáteresztő hártyán történő diffúziója Ozmózis során a víz a hígabb oldatrész felől a töményebb felé mozog addig, míg a koncentráció ki nem egyenlítődik.

32 Alacsony oldott anyag koncentráció Magasabb oldott anyag koncentráció Az oldott anyag koncentrációja egyforma Sugar molecule H 2 O Félig áteresztő membrán Ozmózis

33 Víz egyensúly sejtfal nélküli sejtekben Izotóniás oldat: Az oldottanyag koncetrációja egyforma a membrán két oldalán, nincs nettó vízmozgás Hipertóniás oldat: Az oldott anyag koncetrációja extracellulárisan magasabb, a sejt vizet veszít Hipotóniás oldat: Az oldott anyag koncetrációja extracellulárisan alacsonyabb, a sejtbe víz áramlik be

34 (a) Állati sejt Hipotóniás oldat Izotóniás oldat Hipertóniás oldat H 2 O H 2 O H 2 O H 2 O Lízis Normál Zsugorodás (b) Növényi sejt H 2 O Cell wall H 2 O H 2 O H 2 O Turgor (normál) Petyhüdt Plazmolizált Osmosis

35 A hipotóniásvagy hipertóniáskörnyezetek problémát okoznak a szervezeteknek Az ozmoreguláció során a szervezet szabályozza a az oldott anyag koncentrációját és a víz egyensúlyt, ez elengedhetetlen az ilyen környezetekhez való adaptációhoz Pl.: A papucsállatka (Paramecium), mely hipertóniásaz édesvizi környezetben, kontraktilis vakuólával kell hogy rendelkezzen, hogy kipumpálja a bejutó vizet

36 Kontraktilis vakuóla (lüktető űröcske) 50 µm

37 Vízegyensúly sejtfallal rendelkező sejtekben A sejtfal segíti a vízegyensúly kialakítását A növényi sejtek hipotóniásközekben addig duzzadnak, amíg a sejtfal megakadályozza a további vízfelvételt; a sejt turgor állapotú lesz Ha a növényi sejt izotóniás közegbe kerül, akkor nics nettó vízmozgás, a sejt petyhüdt lesz, és a növény hervadt

38 Hipertóniás közegben a növényi sejt vizet veszít és a plazmamembrán elválhat a sejtfaltól: plazmolízis

39 Facilitált passzív traszport: diffúzió fehérjék segítségével Facilitált diffúzió során, a molekulák plazmamembránon keresztül zajló passzív mozgását transzport fehérjék gyorsítják fel A csatorna fehérjék olyan környezetet alakítanak ki, melyben specifikus molekulák vagy inok áramolhatnak át a plazmamembránon Ilyen csatorna fehérjék pl.: Aquaporinok: a víz facilitált diffúziója Ion csatornák, melyek meghatározott hatásra/stimulusra nyílnak ki

40 EXTRACELLULÁRIS TÉR (a) Csatorna fehérje Csatorna fehérje CYTOPLAZMA oldott anyag Szállító fehérje oldott anyag (b) Szállító fehérje

41 Aktív transzport során oldott anyag koncentráció gradiensével szemben mozog A facilitált diffúzió passzív transzport, hiszen az oldott anyag koncentráció gradiensének megfelelően mozog, így a transzport nem igényel energiát Számos transzport fehérje az oldott anyagokat a koncentráció gradienssel szemben is tudja szállítani, ez energia igényes folyamat (ATP-t, elektrokémiai gradienst használ)

42 Passive transport Active transport Diffusion Facilitated diffusion ATP

43 EXTRACELLULAR FLUID [ ] high [K + ] low CYTOPLASM 1 [ ] low [K + ] high

44 EXTRACELLULAR FLUID [ ] high [K + ] low CYTOPLASM [ ] low 1 [K + ] high 2 P ADP ATP

45 EXTRACELLULAR FLUID [ ] high [K + ] low [ ] low ATP CYTOPLASM P 1 [K + ] high 2 ADP 3 P

46 EXTRACELLULAR FLUID [ ] high [K + ] low [ ] low ATP CYTOPLASM P 1 [K + ] high 2 ADP 3 P K + K + 4 P P i

47 EXTRACELLULAR FLUID [ ] high [K + ] low [ ] low ATP CYTOPLASM P 1 [K + ] high 2 ADP 3 P K + K + K + K P P i

48 EXTRACELLULAR FLUID [ ] high [K + ] low [ ] low ATP CYTOPLASM P 1 [K + ] high 2 ADP 3 P K + K + K + K + K + 6 K P P i

49

50 Az ion pumpák membrán potenciált alakítanak ki A membrán potenciál feszültség különbség a membrán két oldala között, mely a különböző töltések egyenlőtlen megoszlása miatt jö létre Az ionok mozgására az elektrokémiai gradiensük hat (a koncentrációjuk és a töltésük)

51 Az elektrogénpumpák olyan transzport fehérjék, melyek feszültség különbséget generálnak a membránon Állati sejtekben a -K + pumpa a legfontosabb elektrogén pumpa Növényekben, gombákban és baktériumokban a legfőbb elektrogén pumpa a proton pumpa Az elektrogén pumpák segítenek energiát tárolni, melyet a sejt később felhasználhat

52 ATP H + Proton pump + + EXTRACELLULAR FLUID H + H + + H + H + CYTOPLASM + H +

53 Kotranszport: Másodlagos aktív transzport Kotranszport: másodlagos aktív transzport az elektrokémiai gradienssel szemben - egy másik ion elektrokémia hajtóereje hajtja A növényi sejtek gyakran a proton pumpa általa generáltelektrikémiai gradienst használják fel más anyagok aktív transzportjához

54 ATP + H + H + H + Proton pump H + + H + + H + H + H + Sucrose-H + cotransporter Diffusion of H + Sucrose + Sucrose

55 Figure 7.22a Phagocytosis Pseudopodium of amoeba EXTRACELLULAR FLUIDSolutes Pseudopodium Bacterium Food vacuole 1 µm An amoeba engulfing a bacterium via phagocytosis (TEM). Food or other particle Food vacuole CYTOPLASM

56 Figure 7.22b Pinocytosis 0.5 µm Plasma membrane Pinocytosis vesicles forming in a cell lining a small blood vessel (TEM). Vesicle

57 Receptor-Mediated Endocytosis Plasma membrane Coat proteins Ligand Receptor Coat proteins 0.25 µm Top: A coated pit. Bottom: A coated vesicle forming during receptor-mediated endocytosis (TEMs). Coated pit Coated vesicle

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

zis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György

zis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György Brown-mo mozgás magyarázata Vámosi György Diffúzi zió és s ozmózis zis Az anyag részeskéi állandó mozgásban vannak Haladó mozgás átlagos energiája: E= 3 / kt Emlékeztető: Mawell-féle sebességeloszlás gázokban:

Részletesebben

Biológiai membránok és membrántranszport

Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránok

BIOFIZIKA. Membránok BIOFIZIKA 2012 10 08 Membránok Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temakkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria 2. 09-10 SZÜNET

Részletesebben

A sejtmembrán molekuláris szerveződése, membrán mikrodomének

A sejtmembrán molekuláris szerveződése, membrán mikrodomének A sejtmembrán molekuláris szerveződése, membrán mikrodomének A sejtmembrán molekuláris szerveződése A membránfehérjék globális szerkezete és kapcsolódása a lipid kettősréteghez: Ext. 1 2 8 3 GPI 4 membrán

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár

Részletesebben

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál 2012.09.25. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen

Részletesebben

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek

Részletesebben

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,

Részletesebben

Mert az Élet él és élni akar (15. rész)

Mert az Élet él és élni akar (15. rész) Mert az Élet él és élni akar (15. rész) Előző sorozatunkban a jövő tudományáról esett szó. Bebizonyítottuk, hogy a legtöbb gondunk és betegségünk kórokozója a tudomány által szaporított, a médiában terjesztett,

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál A sejtmembrán szerkezete Nyugalmi membránpotenciál A Nernst egyenlet Donnan potenciál A Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet 2014.11.11. A biológiai membránok

Részletesebben

A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA

A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA 5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás

Részletesebben

Válasz Tombácz Etelkának az MTA doktorának disszertációmról készített bírálatában feltett kérdéseire és megjegyzéseire

Válasz Tombácz Etelkának az MTA doktorának disszertációmról készített bírálatában feltett kérdéseire és megjegyzéseire Válasz Tombácz Etelkának az MTA doktorának disszertációmról készített bírálatában feltett kérdéseire és megjegyzéseire Tisztelt Professzor nő! Először bírálatában feltett kérdéseire válaszolok majd a bírálatban

Részletesebben

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom

Részletesebben

A kapilláris rendszer

A kapilláris rendszer A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

2. Az alacsony feszültségű elektroporátor (LVEP) fenomenologikus modellje

2. Az alacsony feszültségű elektroporátor (LVEP) fenomenologikus modellje 1 Sugár István Sejt- és lipid membrán struktúrák. Az elektromos-, termális-, és kémiai kölcsönhatások szerepe című nagydoktori értekezésének véleményezése Sugár István nagydoktori értekezésének középpontjában

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

A 9,9 -biantril különleges fluoreszcenciája

A 9,9 -biantril különleges fluoreszcenciája A 9,9 -biantril különleges fluoreszcenciája Témavezetők: Demeter Attila és Harangozó József Az oldatok színe attól függ, hogy az oldott molekula a látható színkép mely hullámhossz tartományában nyeli el

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Áramlási citometria, sejtszeparálás ÁRAMLÁSI CITOMETRIA, SEJTSZEPARÁLÁS BIOFIZIKA 2. 2015. március 3. Dr. Bugyi Beáta Biofizikai Intézet ÁRAMLÁSI folyadékáramban

Részletesebben

Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus AJÁNLOTT IRODALOM

Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus AJÁNLOTT IRODALOM A tárgy neve A növények felépítése és működése Meghirdető tanszék(csoport) SZTE, TTK, Biológus Felelős oktató: Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

Nyugalmi és akciós potenciál

Nyugalmi és akciós potenciál Nyugalmi és akciós potenciál A sejtmembrán ingerlékenysége 2/14 az állati sejtek belseje negatívabb, mint a környezet - nyugalmi potenciál az ideg-, izom-, és egyes érzéksejtekben ez a feszültség átmenetileg

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális

Részletesebben

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata Kutatási beszámoló 6-9 Kutatásaink alapvetően a pályázathoz benyújtott munkaterv szerint történtek. Először ezen eredményeket foglalom össze. z eredeti tervektől történt eltérést a beszámoló végén összegzem.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL Biofizika szeminárium 2012. 09. 24. MEMBRÁNSZERKEZET Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

ó ó ó ú ó ó ó ó ó ú ő ú ú ó ű ü ó ü ő ú ü ű ó ű ű ő ő ó ó ű ő ú ó ű ó ó ó ó ű ü ü ó ü ó ó ü ú ó ó ű ó ú ó ú ő ú ó ű ü ő ő ó ü ó ó ű ó ű ó ó ó ó ú ó ű ó ó ű ü ó ü ű ü ó ü ő ó ű ú ó ű ó ő ó ű ó ó ú ó ű ó

Részletesebben

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő) A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris

Részletesebben

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió

Részletesebben

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére. Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

15. * A sejtbiológia gyakorlata. 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA

15. * A sejtbiológia gyakorlata. 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA 15. * A sejtbiológia gyakorlata 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA 15.1.1. A sejt- és szövettenyészetek típusai 15.1.2. Sejttenyészetek készítése 15.1.2.1. Primer

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

Gyógyszermolekulák és UV-fény hatásának vizsgálata biológiai- és modellmembránokon

Gyógyszermolekulák és UV-fény hatásának vizsgálata biológiai- és modellmembránokon Gyógyszermolekulák és UV-fény hatásának vizsgálata biológiai- és modellmembránokon BUDAI MARIANNA Témavezetõ: Dr. Gróf Pál Készült: Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet SEMMELWEIS EGYETEM

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Biofizika szeminárium 2011. november 2.

Biofizika szeminárium 2011. november 2. Biofizika szeminárium 2011. november 2. Diffúzió Jelentősége, Fick I. és Fick II. törvény, termodiffúzió Ozmózis Víz Feladatok Jelentősége: biológia rendszerek anyagtranszport folyamatai az anyagok sejtmembránon

Részletesebben

Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között

Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között Dr. Nádasy E. Tamás Siófok Ateroszklerózis Anyagcsere zavarok Fokozott CV rizikó Mai tapasztalatunk és tudásunk alapján az ateroszklerózis,

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról?

1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról? 1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról? Intenzitás Nincs rács, amibe rendeződnek a részecskék Szórás, azaz lecsengő

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria

Részletesebben

Konferencia a tapasztalatok jegyében

Konferencia a tapasztalatok jegyében Konferencia a tapasztalatok jegyében 2010. november Dornbach Ildikó szakmai igazgató Új biológia, új fizika, régi beidegzések Edzőink felbecsülhetetlen értékű tevékenysége Köztársasági Érdemrendet minden

Részletesebben

Sejtmembránra ható vegyszerek hatásmódjának vizsgálata

Sejtmembránra ható vegyszerek hatásmódjának vizsgálata Sejtmembránra ható vegyszerek hatásmódjának vizsgálata SZABÓ ZSÓFIA Témavezető: Dr. Blaskó Katalin Készült: Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten. ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

A baktériumok genetikája

A baktériumok genetikája 6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták

Részletesebben

Szigeti Gyula Péter. Homeosztázis

Szigeti Gyula Péter. Homeosztázis Szigeti Gyula Péter Homeosztázis A szervezet egy nyitott rendszer, 1. rész 1. Homeosztázis. Azon folyamatok összessége, amelyek a szervezet belső állandóságát ( internal milieu ) biztosítják. (a testfolyadékok,

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel

Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel Biomolekuláris interakciók Fehérje-fehérje Fehérje-ligand Fehérje-DNS/RNS fehérje/ligand-lipid Alegység-kölcsönhatások,

Részletesebben

Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására

Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására A Természet megalkotta a Tökéletes Organizmust, az Embert Soha ember még nem hozott létre ehhez mérhető

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák

Részletesebben

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS, 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Biológiai membránok és membrántranszport

Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok és membrántranszport Szántó G. Tibor 2015.XI.2. TK. 88. 94. oldal TK. 276. 284. oldal A citoplazma membrán fő funkciói IC és EC térrész elválasztása elektromos szigetelés (ellenállás

Részletesebben