Transzláció. Leolvasás - fehérjeszintézis

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Transzláció. Leolvasás - fehérjeszintézis"

Átírás

1 Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis

2 Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid

3 A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy ATP-t elbontva (pirofoszfát távozik) AMP-t kapcsol hozzá. trns Aminoacil transzferáz Aminosav hely ATP hely Specifikus aminosav (pl. alanin) P i Pirofoszfát (PP i ) Aktivált alanin trns hely Töltött trns Alanin Aminoacil-tRNS szintetáz trns alaninhoz kapcsolva Alanin-specifikus trns A töltött trns a megfelelő aminosavat a riboszómához szállítja, ahol részt vesz a transzláció elongációs szakaszában Az enzim az aktivált aminosav megfelelő trns-hez való kapcsolódását katalizálja Minden aminosavat külön aminoacil transzferáz enzim ismer fel, ez biztosítja a megfelelő trns-hez való kapcsolódást

4 A KEZDET Prokarióták - iniciáció 2 30S alegység iniciációs faktorok 16S komplementer régió John Shine Lynn Dalgarno Iniciátor trns 30S iniciációs komplex I. IF 1 és IF 3 a 30S riboszómához kapcsolódik megakadályozván, hogy az 50S riboszóma mrns nélkül kapcsolódjon a 30S alegységhez II. IF 2 -GTP a 30S alegységhez kötődik elősegíti az iniciátor trns kötődését formil-metionin aminosavat tartalmaz III. A 30S alegység kapcsolódik az mrns-el a Shine-Dalgarno szekvenciát felismerve 50S alegység IV. Az iniciátor trns ehhez a komplexhez kapcsolódik az AUG hez a CAU antikodonnal, majd IF 3 leválik: 30S iniciációs komplex V. Az 50S alegységség kötődik, IF 1 és IF 2 leválik, a GTP elbomlik - energiaigényes folyamat: 70S iniciációs komplex 70S iniciációs komplex

5 A KEZDET INICIÁCIÓ mrns Kis alegység Start kodon 1. A kis riboszóma kötő alegység kötődik a mrns-en lévő felismerő szekvenciájához 2b Riboszóma kötőhely Iniciátor t-rns 2. A formil-metionint tartalmazó trns az AUG kodonhoz kapcsolódik (P-hely) Antikodon Formil-metionin 3. a nagy alegység csatlakozik exit Nagy alegység peptid-kötő hely aminosav-kötő hely

6 Prokarióták - elongáció 3 Peptidil-tRNS a P helyen Üres A hely Kis alegység mrns-kötő hely Specifikus aminoacil-trns kapcsolódása az A helyre mrns AA-tRNAs-GTP- EF-Tu komplex exit peptid aminosav Nagy alegység Peptid kötés kialakítása EF-Tu-Ts kicserélődési ciklus Peptidil transzferáz központ EF-G-GTP komplex I. Aminoacil-tRNS szállítás: EF-Tu-GTP szállítja az aminoacil-trns-t az A helyre (energiaigényes folyamat). Az EF-Tu- GDP leválik (EF-Tu regenerációja a boxban) II. Peptid kötés A két egymáshoz közel került aminosav között az 50S riboszóma (RNS-ek ribozim aktivitással) kialakítja a peptid kötést III. Áthelyeződés EF-G-GTP (transzlokáz): A-hely P-hely E-hely A FOLYTATÁS

7 A FOLYTATÁS Prokarióták - elongáció 3b 1. Kodon felismerés: a beérkező trns antikodonja felismeri a kodont az A-helyen 3. Elongáció N terminus antikodon 4. Ismétlődés 2. Peptid kötés létrehozása N terminus

8 Prokarióták - termináció 4 STOP kodon RF1 vagy RF2 RF3 RF faktorok: stop kodonok felismerése Peptidil transzferáz: a fehérje leválása a riboszómáról EF-G: a riboszóma alegységek szétválása IF 3 : a 2 riboszóma alegység kapcsolódásnak megakadályozása Peptidil transzferáz Kész polipeptid lánc A VÉG 50S alegység 53S alegység

9 TERMINÁCIÓ Stop kodon Prokarióták 4b RF - termináció Kibocsátó faktor N terminus 1. RF RF 2. RF polipeptid Kis alegység A VÉG 3. RF Nagy alegység

10 A poliszóma 5 INICIÁCIÓ Kis alegység Nagy alegység ELONGÁCIÓ Riboszóma mrns A transzláció iránya Polipeptid lánc TERMINÁCIÓ

11 Eukarióták a különbségek 6 40S alegység Multifaktoros komplex (MFC) Marilyn Kozak 43S pre-iniciációs komplex Multifaktoros komplex 40S alegység szkennelés elf2b ciklus A 43S pre-iniciációs komplex összeállása egy MFC segítségével. A 43S pre-iniciációs komplex mrns általi verbuválása az 5 végen Szkennelés az iniciációs kodon megtalálására: Kozak hipotézis A 60S alegység verbuválása a 80S iniciációs komplex létrehozására 60S alegység Főbb különbségek a pro- és eukarióták között: Inaktív monoszóma 46S alegység P hely A hely 48S pre-iniciációs komplex 1. Több IF faktor 2. A riboszóma kis alegysége először az iniciációs trns-hez kapcsolódik, s csak ezt követően, a mrns-hez 3. Szkennelés 4. Kezdő aminosav: metionin, de nincs formilálva 80S iniciációs komplex

12 A vas szint 7 szabályozása sejtben transzferrin-fe 1 internalizáció transzferrin 2 4b mitokondrium 3 4a 4c lizoszóma 1. Transzferrin hordozó fehérje szállítja a vasat a sejtfelszíni transzferrin receptorhoz 2. A transzferrin-fe-transzferrin receptor komplex internalizálódik (bekerül a sejtbe endoszóma formában) 3. A komponensek szétválasztódnak 4a. A transzferrin és receptora kikerülnek a sejtből 4b. Egy Fe szállító fehérje a mitokondriumba szállítja a vasat 4c. Vagy a ferritin vasraktározó fehérjéhez, ahonnan a vas a lizoszómába kerülhet

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok

Részletesebben

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Bay Péter Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)

Részletesebben

A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?

A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?

Részletesebben

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009 FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Gergely Pál 2009 Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)

Részletesebben

TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?

TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)

15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis) 15. Fehérjeszintézis: transzláció Fehérje lebontás (proteolízis) 1 Transzláció fordítás A C G T/U A C D E F G H I K L M N P Q R S T V W Y 4 betűs írás (nukleinsavak) 20 betűs írás (fehérjék) 2 Amit már

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek

Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható

Részletesebben

Fehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem

Fehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Fehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Fehérjebiotechnológia írta Emri, Tamás, Csősz, Éva, Tőzsér, József, Tőzsér, József, és Szerzői

Részletesebben

Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana

Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana Bakteriális DNS replikáció. A génexpresszió szabályozása prokariótákban. Plazmidok, baktériumok transzformálása. A prokarióta genom nukleoid egyetlen cirkuláris

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék PHD DOLGOZAT IN VITRO TRANSZLÁCIÓS VEKTOROK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Készítette: Bardóczy Viola

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

13. RNS szintézis és splicing

13. RNS szintézis és splicing 13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer

Részletesebben

Biomolekulák kémiai manipulációja

Biomolekulák kémiai manipulációja Biomolekulák kémiai manipulációja Bioortogonális reakciók Bio: biológiai rendszerekkel kompatibilis, ortogonális: kizárólag egymással reagáló funkciókat alkalmaz, melyek nem lépnek keresztreakcióba különböző

Részletesebben

6. Fehérjeszintézis. Fehérjeszintézis I. PROKARIÓTÁKBAN

6. Fehérjeszintézis. Fehérjeszintézis I. PROKARIÓTÁKBAN A fehérjeszintézist 3 lépésre szthatjuk: 6. Fehérjeszintézis Fehérjeszintézis I. PROKARIÓTÁKBAN iniciáció a ribszóma kapcslódása a mrns-hez, az első trns bekötődése elngáció az aminsavak egyenkénti hzzáadása

Részletesebben

BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)

BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Transzgénikus növények előállítása

Transzgénikus növények előállítása Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása

Részletesebben

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak

Részletesebben

Génszerkezet és génfunkció

Génszerkezet és génfunkció Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

Vírusok I: általános

Vírusok I: általános 1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom

Részletesebben

Kereskedelmi forgalomban lévő rekombináns gyógyszerkészítmények

Kereskedelmi forgalomban lévő rekombináns gyógyszerkészítmények Kereskedelmi forgalomban lévő rekombináns gyógyszerkészítmények Írta: Barta Zsolt Biomérnök hallgató 2007 Tartalomjegyzék 1 Rekombináns inzulin [1]... 3 2 A humán növekedési hormon rekombináns módon történő

Részletesebben

b) Az enzimek működésének jellemzői, az enzimek szerepe (szükségessége) az életfolyamatokban: Kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyitnak meg,

b) Az enzimek működésének jellemzői, az enzimek szerepe (szükségessége) az életfolyamatokban: Kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyitnak meg, Biológia tételek 1) a) Az élő szervezetben található szervetlen és szerves vegyületek főbb csoportjai: anionok, kationok, építőkő molekulák, makromolekulák, zsírtartalmú komplexek. Általános jellemzésükön

Részletesebben

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása

11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása 11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása A DNS információtartalma specifikus nukleotidsorrend formájában van jelen Az átörökített DNS fehérjék szintézisét szabályozva tulajdonságok

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása

Részletesebben

Az örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase

Az örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase SZTE, Orv. Biol. Int., Mol- és Sejtbiol. Gyak., VIII. Az örökítőanyag Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase Ez az

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

I. Az örökítő anyag felfedezése

I. Az örökítő anyag felfedezése 1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,

Részletesebben

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete Polipeptidek térszerkezete Tipikus (rendezett) konformerek em tipikus (rendezetlen) konformerek Periodikus vagy homokonformerek Aperiodikus

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

Proteomika az élelmiszer-előállításában

Proteomika az élelmiszer-előállításában DEBRECENI EGYETEM Proteomika az élelmiszer-előállításában Czeglédi Levente Gulyás Gabriella Csősz Éva 2014., korrig 2015. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású

Részletesebben

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok Dr. Patócs Attila, PhD MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika Laboratóriumi Medicina Intézet Genetikai

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

KEDVEZMÉNYES VIZSGÁLATI CSOMAGOK

KEDVEZMÉNYES VIZSGÁLATI CSOMAGOK C-1 es ár Élni jó csomag Páros csomag D-vitamin csomag Manager csomag Egészség 50+ csomag hölgyeknek Egészség 50+ csomag férfiaknak Vérkép automatával (kvalitatív vérképpel) (GGT), Alkalikus foszfatáz

Részletesebben

10. Genomika 2. Microarrayek és típusaik

10. Genomika 2. Microarrayek és típusaik 10. Genomika 2. 1. Microarray technikák és bioinformatikai vonatkozásaik Microarrayek és típusaik Korrelált génexpresszió mint a funkcionális genomika eszköze 2. Kombinált megközelítés a funkcionális genomikában

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

KEDVEZMÉNYES VIZSGÁLATI CSOMAGOK

KEDVEZMÉNYES VIZSGÁLATI CSOMAGOK ár Élni jó csomag Páros csomag D-vitamin csomag Manager csomag Egészség 50+ csomag hölgyeknek Egészség 50+ csomag férfiaknak Vérkép automatával (kvalitatív vérképpel) (GGT), Alkalikus foszfatáz (ALP),

Részletesebben

NAP EGÉSZSÉG NAP SZÉPSÉG NAPOZÁS KOCKÁZATAI AZ UV SUGARAK ÉS AZOK HATÁSAI A BŐRRE

NAP EGÉSZSÉG NAP SZÉPSÉG NAPOZÁS KOCKÁZATAI AZ UV SUGARAK ÉS AZOK HATÁSAI A BŐRRE ÚJ NAPOZÓ TERMÉKEK 2012 ELÉRHETö: 2012 május AZ UV SUGARAK ÉS AZOK HATÁSAI A BŐRRE NAP EGÉSZSÉG Az UV sugarak stimulálják a D vitamint termelődését, amely megköti a kálciumot és segít megerősíteni a csontjainkat.

Részletesebben

MOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA

MOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA MOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA A DNS-ről 1869-ben Friedrich Mischer német orvos írt először. A gennyben talált sejtekben egy foszforban gazdag, de ként nem tartalmazó anyagot talált.

Részletesebben

BIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

BIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2013 BIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2015. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Nukleinsavak, transzkripció, transzláció

Nukleinsavak, transzkripció, transzláció Nukleinsavak, transzkripció, transzláció 1. Nukleinsavak, transzkripció, transzláció Dr. Gyırffy Andrea PhD Experimentális Toxikológia Szakképzés Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar I. A DNS

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

ÚJ CITROËN C4 CACTUS. FEEL (LIVE felszereltségen felül) LIVE. SHINE (FEEL felszereltségen felül) SHINE EDITION (SHINE felszereltségen felül)

ÚJ CITROËN C4 CACTUS. FEEL (LIVE felszereltségen felül) LIVE. SHINE (FEEL felszereltségen felül) SHINE EDITION (SHINE felszereltségen felül) MOTOR HENGER TELJESÍTMÉNY (LE) Vegyes fogyasztás (l/100 km) / CO 2 (g/km) SEBESSÉG VÁLTÓ FELSZERELTSÉGI SZINT GYÁRI TÍPUSKÓD LISTAÁR KEDVEZMÉNY ÁR ÁR HASZNÁLT AUTÓ BESZÁMÍTÁS ESETÉN* Benzines PureTech

Részletesebben

ÁRAK ÉS FELSZERELTSÉGEK

ÁRAK ÉS FELSZERELTSÉGEK ÁRAK ÉS FELSZERELTSÉGEK ÚJ CITROËN C4 CACTUS Most további 250 000 Ft kedvezmény használtautó-beszámítás esetén* Árlista MOTOR TELJESÍTMÉNY (LE) Vegyes fogyasztás (l/100 km) / CO 2 (g/km) HENGER- SEBESSÉG-

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése

Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése BIOAKTÍV PEPTIDEK A kolosztrum kitűnő fehérjeforrás, melyben az esszenciális aminosavak és más organikus nitrogén-forrásként szolgáló vegyületek rendkívül

Részletesebben

Sejttenyésztési alapismeretek

Sejttenyésztési alapismeretek Sejttenyésztési alapismeretek 1. Bevezetés A sejteknek ún. sejtkultúrákban történő tenyésztése (a sejteket az eredeti helyükről eltávolítva in vitro tartjuk fenn ill. szaporítjuk) és tanulmányozása több

Részletesebben

Inzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel

Inzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel Inzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel Mivel a vizsgált komplexek inzulinutánzó hatása összetett és a hatásmechanizmusuk csak részben feltárt az irodalomban,

Részletesebben

Biológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek

Biológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés

Részletesebben

Anaemia súlyossága. Súlyosság. Fokozat

Anaemia súlyossága. Súlyosság. Fokozat Anaemia súlyossága Fokozat Súlyosság WHO érték (g/l) 0 norm. tartomány >/=110 1 enyhe 95-109 2 mérs. súlyos 80-94 3 súlyos 65-79 4 életveszélyes < 65 Anaemia (+ egyéb hematológiai eltérés) igen nem csv.

Részletesebben

Összesítés az osztályos teljesítményről térítési kategóriánként

Összesítés az osztályos teljesítményről térítési kategóriánként 252512 Laboratórium Térítési kategória: E elszámoláson alapuló nemzetközi szerződés, ill. közösségi szabály alapján történő ellátás (ideértve 2112 Karbamid meghatározása szérumban 54 4 4 216 21141 Kreatinin

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel

Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata felületi plazmonrezonancia elvén működő Biacore keszülékkel Biomolekuláris interakciók Fehérje-fehérje Fehérje-ligand Fehérje-DNS/RNS fehérje/ligand-lipid Alegység-kölcsönhatások,

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Antibiotikumok I. Selman Abraham Waksman 1888-1973

Antibiotikumok I. Selman Abraham Waksman 1888-1973 Antibiotikumok I. Az antibiotikumok az élő szervezetek elsősorban mikroorganizmusok által termelt úgynevezett másodlagos anyagcseretermékek (szekunder metabolitok) legfontosabb csoportja. Ökológiai szerepük,

Részletesebben

MKB GÉPFINANSZÍROZÁSI PROGRAM UNIKÁLIS MEGOLDÁS A BESZÁLLÍTÓI KÖR TÁMOGATÁSÁRA

MKB GÉPFINANSZÍROZÁSI PROGRAM UNIKÁLIS MEGOLDÁS A BESZÁLLÍTÓI KÖR TÁMOGATÁSÁRA DR. BALOG ÁDÁM ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ MKB GÉPFINANSZÍROZÁSI PROGRAM UNIKÁLIS MEGOLDÁS A BESZÁLLÍTÓI KÖR TÁMOGATÁSÁRA VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TANÁCS, 2016. MÁRCIUS 29. FORDULAT ELŐTT A HAZAI KISVÁLLALATI SZEKTOR

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

ÁRAK ÉS FELSZERELTSÉGEK. Érvényes: 2014. július 15-től visszavonásig

ÁRAK ÉS FELSZERELTSÉGEK. Érvényes: 2014. július 15-től visszavonásig ÁRAK ÉS FELSZERELTSÉGEK ÚJ CITROËN C4 CACTUS Árlista MOTOR ŰRTARTALOM (cm3) TELJESÍTMÉNY (LE) Vegyes fogyasztás (l/100 km) / CO 2 (g/km) HENGER- SEBESSÉG- VÁLTÓ FELSZERELTSÉGI SZINT GYÁRI TÍPUSKÓD LISTAÁR

Részletesebben

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)

Részletesebben

Molekuláris terápiák

Molekuláris terápiák Molekuláris terápiák Aradi, János Balajthy, Zoltán Csősz, Éva Scholtz, Beáta Szatmári, István Tőzsér, József Varga, Tamás Szerkesztette Balajthy, Zoltán és Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Molekuláris

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj

Részletesebben

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült.

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. Versenyképes Közép-Magyarországért OP Ex-ante értékelési jelentés Vezetői összefoglaló 2015. január 5.-i (EU Bizottságnak

Részletesebben

Drogok és addikciók különböző kultúrákban

Drogok és addikciók különböző kultúrákban Előadás a drogokról SzTE ÁOK Drogok és addikciók különböző kultúrákban Benyhe Sándor MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet 2009. szeptember 15. Előadás a drogokról SzTE ÁOK Heroin, kokain, kannabisz:

Részletesebben

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. dr. Klein Izabella 2000.

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. dr. Klein Izabella 2000. Egyes öröklôdô betegségek és rizikófaktorok molekuláris genetikai diagnosztikája Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei dr. Klein Izabella 2000. MTA Enzimológiai Intézet, Budapest Semmelweis Egyetem, Budapest,

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Bakteriofág és bakteriális represszor vizsgálata in vivo és in vitro módszerekkel

Bakteriofág és bakteriális represszor vizsgálata in vivo és in vitro módszerekkel SZENT ISTVÁN EGYETEM Bakteriofág és bakteriális represszor vizsgálata in vivo és in vitro módszerekkel Doktori értekezés tézisei Ferenczi Szilamér Imre Gödöllő 2008 A doktori iskola megnevezése: Biológia

Részletesebben

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata Kutatási beszámoló 6-9 Kutatásaink alapvetően a pályázathoz benyújtott munkaterv szerint történtek. Először ezen eredményeket foglalom össze. z eredeti tervektől történt eltérést a beszámoló végén összegzem.

Részletesebben