11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása
|
|
- Sára Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása A DNS információtartalma specifikus nukleotidsorrend formájában van jelen Az átörökített DNS fehérjék szintézisét szabályozva tulajdonságok megjelenéséhez vezet, Így a fehérjék jelentik a kapcsolatot a genotípus és a fenotípus között A gén expresszió/kifejeződés, az a folyamat, mely során a DNS információinak irányításával fehérjék képződnek.
2 A gének a fehérjéket a transzkripció és a transzláció folyamatain keresztül határozzák meg Transzkripció: Az élő sejtekben végbemenő folyamat, melynek során a DNS genetikai információja egy hírvivő (messenger) RNS molekulára (mrns) íródik át, a fehérjeszintézis első lépéseként. Transzláció: Az élő sejtekben az a biokémiai folyamat, amelyben a hírvivő RNS-ben kódolt genetikai információ lefordítódik egy polipeptidláncban levő aminosavak sorrendjére a fehérjeszintézisben.
3 Történeti áttekintés: 1902-ben Archibald Garrod britt orvos elsőként utalt rá hogy a gének a fenotípust specifikus kémiai reakciókat katalizáló enzimeken keresztül alakítják ki Az öröklődő betegségektüneteit arra vezette vissza, hogy a beteg nem tud számos enzimet megtermelni. (pl. alkaptonuria tirozin anyagcsere zavar) A gének és enzimek szerepének megértését segítette annak felismerése, hogy a sejtben a felépítő és a lebontó folyamatok metabolikus útvonalakon mennek végbe
4 Neurospora gomba mutánsai: George Beadle és Edward Tatum a penészgombát Röntgen sugaraknak tette ki, és olyan mutánsokat állított elő, melyek nem tudtak túlélni minimál tápközegben (ionok, sók, cukor, biotin) Keresztezéseket használva, az arginin hiányos mutánsok három csoportját azonosították: mindegyik más arginin szintézishez szükséges enzimre volt hiányos Ők fejlesztették ki az egy gén egy enzim hipotézist, mely szerint minden gén egy specifikus enzim termelésért felel
5 KÍSÉRLET Növekedés: Vad-típusú sejtek növekednek és osztódnak Minimal medium EREDMÉNYEK Nincs növekedés: a mutáns sejtek nem tudnak növekedniés osztódni Minimal medium (MM) (kontroll) Neurospora crassa mutánsok osztályozása Vad típus Class I mutáns Class II mutáns Class III mutáns MM + ornithin Feltételek MM + citrullin MM + arginin (control) Eredmény: kiegészítők hiányában is növekszik növekszik: ornithin, citrullin vagy arginin mellett növekszik: citrullin vagy arginin mellett Csak arginin jelenlétében nő KÖVETKEZTETÉS Gének (enzimket kódolnak) Vad típus Class I mutáns (mutáció az A génben) Class II mutáns (mutáció a B génben) Class III mutáns (mutáció a C génben) A gén B gén C gén Prekurzor Prekurzor Prekurzor Prekurzor enzim A enzim A enzim A enzim A Ornithin Ornithin Ornithin Ornithin enzim B enzim B enzim B enzim B Citrullin Citrullin Citrullin Citrullin enzim C enzim C enzim C enzim C Arginin Arginin Arginin Arginin
6 Az egy gén egy enzim elmélet finomítása Számos fehérje nem enzim (keratin, inzulin) Számos fehérje több alegységből (fehérjeláncból) áll, melyek mindegyikét másmás gén kódolja Ezért az eredeti elképzelést egy gén egy polipeptid hipotézisre módosították még ez sem pontos: egy génről több fehérjeváltozat is készülhet (alternatív splicing) Néhány gén csak RNS-t kódol
7 A transzkripció és a transzláció alapjai Az RNS molekula kapcsolat a fehérjék és az azokat kódoló gének között A transzkripció során hírvivő/messenger RNS (mrns) képződik, melyről a transzláció helyén, a riboszómákon képződnek a fehérjék Prokariótákban a transzláció már a transzkripció alatt megindulhat Eukariótákban a sejtmaghártya térben elválasztja a két folyamatot Eukariótákban az RNS transzkriptum módosul, mielőtt mrns lesz belőle
8 Az elsődleges átirat bármely gén RNS átirata mielőtt a processzálódás megtörténne Az információ áramlás centrális dogmája kimondja, hogy a genetikai információ kifejeződése az alábbiakszerint történik: DNS RNS Protein
9 Sejtmaghártya Transzkripció DNS RNS processzálás Pre-mRNS Transzkripció DNS mrns Transzláció mrns Riboszóma Transzláció Riboszóma Polipeptid polipeptid (a) Prokarióta sejt (b) Eukarióta sejt
10 A Genetikai kód A genetikai kód az a szabályrendszer, amely megadja, hogy a nukleinsav sorrend hogyan határozza meg (kódolja) az aminosav sorrendet. A fehérjéket 20 féle aminosav alkotja, de csak 4 féle nukleotid bázissal találkozunk a DNS-ben Hány nukleotid felelős akkor 1 aminosav kódolásáért?
11 Kodonok: Nukleotid tripletek A gén fehérje irányú információ átadás triplet kódon alapul: három nukleotidos, nem-átfedő szavak sorozatán A gének szavai az mrns három nukleotidos, nem-átfedőszavaivá íródnak át Ezek a szavak fordítódnak le aminosav sorrendé
12 DNS templát szál A C C A A A C C G A G T DNS molekula T G G T T T G G C T C A Gén 1 Transzkripció mrns U G G U U U G G C U C A Gén 2 Transzláció Kodon Protein Trp Phe Gly Aminosav Ser Gén 3
13 A transzkripció alatt a DNS két szála közül az egyik szál, a templát szál, szekvenciája szolgál az RNS molekula készítéséhez mintául A templát szál az adott gén esetén mindig ugyanaz a szál Transzláció alatt, az mrns triplets, kodonjai, lesznek leolasva - irányban
14 A kód feltörése Mind a 64 kodont leírták a 60-as évek közepéig A 64 tripletből, 61 aminosavat kódol; 3 triplet stop signálként funkcionál (leállítja a transzlációt) A genetikai kód redundáns, de egyértelmű A kodonokat megfelelőleolvasási keretben (reading frame), megfelelő csoportosításban kell olvasni, hogy a megfelelő polipeptidhez jussunk
15 U második mrns bázis C A G Első mrns bázis ( vég a kodonon) U C A G UUU UCU UAU Phe UUC UCC UAC Tyr UGU UGC Cys Ser UUA UCA UAA Stop UGA Stop Leu UUG UCG UAG Stop UGG Trp CUU CCU CAU CGU His CUC CCC CAC CGC Leu Pro Arg CUA CCA CAA CGA Gln CUG CCG CAG CGG AUU ACU AAU AGU Asn Ser AUC Ile ACC AAC AGC Thr AUA ACA AAA AGA Lys Arg Met vagy AUG ACG AAG AGG start GUU GCU GUC GCC Val Ala GUA GCA GUG GCG GAU GGU Asp GAC GGC Gly GAA GGA Glu GAG GGG U C A G U C A G U C A G U C A G Harmadik mrns bázis ( vég a kodonon)
16 A genetikai kód tulajdonságai: Triplet szerkezetű, vagyis egy aminosavat három egymást ko vető nukleotid egység határoz meg. Nem átfedő, vagyis minden nukleotid egység legfeljebb egy triplethez tartozik. Vesszo mentes, vagyis az egyes tripletek ko zo tt nincs szu netjel. A leolvasása speciális kezdő tripletnél indul (start kodon), és speciális záró tripleteknél (stop kodonok) fejezo dik be. A kód egyértelmű, vagyis egy adott triplet csak egyféle aminosavat jelent. A kód redundáns (illetve degenerált ), vagyis a legto bb aminosavat egynél to bb triplet kódolja. A kód (szinte) univerzális, vagyis minden élőlényben ugyanaz (a mitokondriumokban kissé eltér a kód).
17 (a) dohány növény szentjánosbogár gént fejez ki (b) sertés medúza gént fejez ki
18 A transzkripció molekuláris komponensei RNS szintézist az RNS polimeráz katalizálja, mely szétnyitja a DNS szálakat, és összekapcsolja az RNS nukleotidokat a képződő RNS komplementer a DNS templát szállal az RNS szintézis ugyanazokat a szabályokat követi, mint a DNS esetén, csak T helyett U van Az a DNS szekvenciát, ahova az RNS polimeráz kapcsolódik promóternek nevezzük; baktériumokban, a transzkripciót leállító szekvencia a terminator a kinyújtott, átíródó DNS szakaszt, transzkripciós egységnek hívjuk
19 Promóter Transzkripciós egység Start pont RNS polimeráz DNS 1 Iniciáció Kitekert DNS RNS átirat nem-templát szál (DNS) templát szál (DNS) 2 Elongáció Visszatekert DNS RNS átirat 3 Termináció Kész RNS átirat Az átírás iránya
20 RNS polimeráz kötése és a transzkripció kezdete A promóterek a transzkripció start pontját jelzik, és általában több tíz nukleotidra kiterjednek a start pont elé (upstream) A transzkripciós faktorok szabályozzák az RNS polimeráz kötését és a transzkripció kezdetét A transzkripciós faktorok és az RNS polimeráz II összeszerelődésével és promóterhezvaló kapcsolódásával létrejön a transzkripciós iniciációs komplex Eukariótákban a TATA box-nak nevezett promóter alapvető az iniciációs komplexben
21 1 Eukarióta promóter DNS T AT AAAA AT AT T T T TATA box Promóter Start pont nem-templát szál templát szál transzkripciós faktorok 2 Számos transzkripciós faktor köt a DNS-hez 3 A transzkripciós iniciációs komplex kialakul RNS polimeráz II transzkripciós faktorok RNS átirat transzkripciós iniciációs komplex
22 RNS szál hosszabítása (elongáció) Ahogy az RNS polimeráz mozog a DNS-en, kicsavarja a kettős hélixet, bázist egyszerre A transzkripció sebessége 40 nukleotid / mp eukariótákban egy gént egyidejűleg számos RNS polimeráz átírhat a nukleotidok a növekvő RNS molekula 3 végéhez kapcsolódnak
23 RNS polimeráz nem-templát szál (DNS) RNS nukleotidok C A T C C A A end C A U C C A T A G G T T Újonan képződő RNS Az átírás iránya templát szál (DNS)
24 A transzkripció leállítása (Termináció) A termináció mechanizmusa különböző prokariótákban és eukariótákban Baktériumokban, a polimeráz megállítja az átírás a terminátor szakasz végén, és az mrns további módosítások nélkül transzlálható Eukariótákban az RNS polimeráz II átírja az ún. poliadenilációs szignál szekvenciát; az átírt RNS nukleotiddal e szekvencia után leválik
25 Az eukaróta sejtek módosítják az RNS-t a transzkripciót követően az enzimek a sejtmagban módisítják a pre-mrns (RNS processzálás) mielőtt a genetikai üzenet kikerülne a citoplazmába Az RNS processzálás alatt az elsődleges átirat mindkét vége módosul általában valamint a molekula számos belső szakasza kivágódik és a távolabbi részek összeillesztődnek
26 Az mrns végeinek módosításai A pre-mrnsmolekula végei egyénileg módosítódnak Az vég módosított nukleotidokat kap: sapka/cap A végen poli-a farok alakul ki Ezek a módosítások számos funkciót eredményeznek gyorsítják az mrns exportját a citoplazmába megvédik az mrns-t a hidrolitikus enzimektől segítik, hogy a riboszómák hozzákapcsolódjanak az véghez
27 RNS processzálás G P P P Protein-kódoló szakasz poliadenilációs szignál AAUAAA AAA AAA sapka UTR Start kodon Stop kodon UTR Poli-A farok UTR: nem transzlálódó régió
28 A gének szerkezet és az RNS splicing a legtöbb eukarióta gén és így elsődleges RNS átirataikis mozaikos szerkezetű: a fehérjében megjelenő információ a DNS-ben nem egyetlen, folyamatos szövegként van tárolva, hanem egymást ko vető kisebb egységekre van to rdelve. melyekben kódoló régiók (exon) és nem-kodóló régiók (intron) váltják egymást Az RNS vágás/splicing eltávolítja az intronokat, és folyamatos kódoló szekvenciával rendelkező RNS molekulát állít elő
29 RNS splicing Pre-mRNS kodon számok Exon Intron Exon Cap Intron Exon Az intronok kivágódnakés az exonok összeillesztődnek Pol-A farok mrns Cap UTR UTR: nem transzlálódó régió kódoló szakasz Poli-A farok UTR
30 Számos esetben az RNS splicing ún spliceosomákban történik A Spliceosoma számos különböző fehérjéből és kis magi ribonukleoproteinből (snrnps) épül fel, melyek a vágási helyeket ismerik fel
31 Protein snrns Exon 1 RNS átirat (pre-mrns) snrnps Intron Exon 2 Spliceosoma Más proteinek Spliceosoma komponensek mrns Exon 1 Exon 2 kivágott intron
32 Ribozimek Ribozimek katalitikus RNS molekulák, melyek enzimként képesek funkcionálni, és hasítják az RNS-t Az RNS három tulajdonsága teszi lehetővé, hogy enzimként funkcionáljon önmagával képes bázispárokat kialakítani, így lehet 3D szerkezete RNS számos bázisa funkciós csoporttot tartalmaz, mely részt vehet katalízisben RNS hidrogén-kötést alakíthat ki más nukleotid molekulákkal
33 Az intronok funkcionális és evolúciós jelentősége Számos intron olyan szekvenciákat tartalmaz, melyek a génexpressziót szabályozzák Ugyanarról a génről többféle polipeptid is keletkezhet, annak függvényében, hogy az mrns-be mely exonok kerülnek bele ezt a folyamatot alternatív RNS splicing-nak nevezzük A fehérjék gyakran moduláris szerkezetűek, a modulokat doméneknek nevezzük. Számos esetben a különböző exonok a fehérje különböző doménjeit kódolják Exon keverődés/shuffling új, evolúciósan sikeres fehérjét eredményezhet
34 DNS Gén Exon 1 Intron Exon 2 Intron Exon 3 Transzkripció RNS processzálás Transzláció Domain 3 Domain 2 Domain 1 Polipeptid
35 II. Transzláció: molekuláris komponensek A sejt az mrns üzenetét szállító/transzfer RNSek (trns) segítségével fordítja le trnss az aminosavakat szállítja a riboszómákhoz trns molekulák nem egyformák mindegyik egy specifikus aminosvat szállít a végén mindegyik rendelkezik antikodonnal, mely az mrns-en található kodonok komplementer párja
36 Aminosav kapcsolódási hely A trns molekula egyszálú RNSből áll, mely kb. 80 nukleotid hosszú A hidrogén kötések miatt megcsavarodik és 3D szerkezettel rendelkezik Aminosav kapcsolódási hely hidrogén kötések hidrogén kötések Antikodon (a) Két dimenziós struktúra Antikodon (b) három dimenziós strukrúra A A G Antikodon
37 A pontos transzláció két lépést igényel Elsőként: megfelelő egyezést a trns és az aminosav között, ezt az aminoacil-trns szintetáz biztosítja Másodszor: megfelelő egyezést a trns antikodonja és az mrns egy kodonja között A kodon harmadik bázisának lötyögése (flexibilis párosodása) lehetővé teszi, hogy számos trnss egynél több kodonhoz is kapcsolódhasson
38 Aminoacil-tRNS szintetáz (enzim) Aminosav P Adenozin P P P Adenozin ATP P i P P i P i trns Aminoacil-tRNS szintetáz (enzim) trns Aminosav P Adenozin AMP Számítógépes modell Aminoacil trns ( töltött trns )
39 Riboszóma Riboszómas elsősegítik a megfelelő trns antikodonok mrns kodonokhoz történő kapcsolódását a fehérjeszintézis során A kis és a nagy riboszómális alegység fehérjékből és riboszómális RNSből (rrns) épül fel A pro- és eukarióta riboszómák hasonlóak, de van néhány jellegzetes különbség : különbözik az alegységek mérete számos antibiotikus a bakteriális riboszómákat veszi célba, de nem hat az eukarióta riboszómákon
40 A Riboszóma három trns kötőhellyel rendelkezik: P hely tartalmazza a növekvő polipeptid láncot hordozó trns-t A hely tartalmazza a következő aminosavat szállító trns-t E hely a kilépési pont, az üres trns elhagyja a riboszómát trns molekulák növekvő polipeptid E P A mrns (a) működő riboszóma modellje kilépő alagút (exit tunnel) nagy alegység kis alegység P hely (Peptidil-tRNS kötőhely) E hely (Exit site) E P A Exit tunnel A hely (AminoaciltRNS kötőhely) nagy alegység mrns Amino terminális E növekvő polipeptid Következő aminosav adódik a lánchoz trns mrns kötőhely (b) A kötőhelyek sematikus modellje kis alegység kodons (c) sematikus modell mrnssel és trnsekkel
41 Építsünk polipeptidet! A transzláció háromszakaszra osztható Iniciáció Elongáció Termináció
42 I. Riboszóma asszociáció és a transzláció iniciációja Az iniciációs fázisban áll össze az mrns, az első aminosavat hordozó trns és a két riboszómális alegység Elsőként a kis alegység köti az mrns-t és hozzákapcsolódik az iniciátor trns Majd a kis alegség elmozdul az mrns-en, míg a start kodonhoz (AUG) nem ér Az iniciációs faktor fehérjék a nagy alegységet a komplexhez kapcsolják
43 iniciátor trns mrns Start kodon mrns kötőhely U A A U C G GTP kis riboszómális alegység P i + GDP P hely E nagy riboszómális alegység transzlációs iniciációs komplex A
44 II. A polipeptid lánc elongációja Az elongációs fázis alatt a következő aminosav az előző C terminálisához adódik hozzá. A folyamat az elongációsfaktor jelenlététígényli három lépésből ál: 1. kodon felismerés, 2. a peptid kötés kialakulása 3. transzlokáció a transzlokáció az mrns 5-3 irányában történik
45 Amino terminális mrns Riboszóma kész fogadni a következő trns-t E P A site site GTP GDP + P i E E P A P A GDP + P i GTP E P A
46 III. A transzláció befejezése (termináció) A termináció bekövetkezik, ha az mrns-en egy stop kodon a riboszóma A helyére ér Az A hely release faktor fogad A release factor víz molekula hozzáadását okozza aminosav helyett, a riboszóma elengedi a fehérjét és a transzlációs komplex szétesik
47 Release faktor szabad polipeptid 2 GTP Stop kodon (UAG, UAA, or UGA) 2 GDP + 2 P i
48 Poliriboszómák Számos riboszóma tudja ugyanazt az mrns molekulát egyidejűleg használni: ún. poliriboszóma (vagy poliszóma) A poliriboszómák lehetővé teszik, hogy nagyon gyorsan képződjön több fehérje kópia
49 növekvő polipeptids kész polipeptid érkező ribosomális alegységek (a) mrns ( vég) mrns ( vég) Riboszómák mrns (b) 0.1 µm
50 Transzkripció DNS RNS átirat RNS Processzálás CITOPLAZMA Exon NUKLEUSZ RNS polimeráz RNS átirat (pre-mrns) Intron Aminosav trns AminoaciltRNS szintetáz Aminosav aktiváció mrns Növekvő polipeptid E P A Ribosomális alegységek Aminoacil (töltött) trns E A kodon Transzláció Antikodon Riboszóma
51 A transzláció során elkészült fehérje módosítása és irányítása Gyakran a transzláció önmagában nem elegendő a funkcionális fehérje elkészítéséhez A polipeptid láncok általában módosulnak a transzlációt követően és/vagy a sejt megfelelő helyére irányítódnak
52 A fehérjék felgombolyodása és a poszttranszlációs módosítások A fehérjeszintézis alatt és után a polipeptid lánc spontán 3 dimenziós alakba gombolyodik A poszttranszlációs módosítások (pl. glikoziláció) egyes fehérjék esetén elengedhetetlenek a fehérje működéséhez Számos fehérje enzimatikus hasításra aktiválódik Más fehérjék csak alegységeket képeznek és az alegységek összeállva hoznak létre működő fehérje együttest
53 A polipetidek megfelelő helyre irányítása A sejtekben szabad és kötött riboszómákat találunk A citoplazmatikus szabad riboszómák elsősorban a citoszólban szerepet játszó fehérjéket szintetizálnak A kötött riboszómák az endomembrán rendszer fehérjéit és exportfehérjéket szintetizálnak A két csoport riboszómái egyformák, és állapotukat változtathatják
54 A polipeptid szintézis mindig a citoplazmában kezdődik Ha a fehérje nem tartalmaz szignál szakaszt, akkor a szintézis a citoplazmában fejeződik is be A kötött riboszómákon szintetizálódó fehérjék szignál peptiddel jelöltek A szignál felismerő részecske (signalrecognition particle SRP) köti a szignál peptidet és irányítja a riboszómát az ERhoz
55 1 Riboszóma mrns 4 5 SRP ER LUMEN Szignál peptid 2 SRP receptor fehérje transzlokációs komplex 3 Szignál peptid lehasad ER membrán Protein 6 CITOSZÓL
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Gergely Pál 2009 Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenFEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Bay Péter Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenTRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,
RészletesebbenA TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?
Részletesebben13. RNS szintézis és splicing
13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenTranszláció. Leolvasás - fehérjeszintézis
Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy
Részletesebben15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)
15. Fehérjeszintézis: transzláció Fehérje lebontás (proteolízis) 1 Transzláció fordítás A C G T/U A C D E F G H I K L M N P Q R S T V W Y 4 betűs írás (nukleinsavak) 20 betűs írás (fehérjék) 2 Amit már
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenRNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS
RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban
RészletesebbenBiológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek
Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció 5.
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenA genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
RészletesebbenSemmelweis Egyetem / Élettani Intézet / Budapest. Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban. Szekvenciaelemzés. Cserző Miklós 2017
Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban Szekvenciaelemzés Cserző Miklós 2017 A mai előadás Szekvencia analízis statisztikus szempontból Annotálás homológia alapján Az annotálás szempontjai
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenMOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA
MOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA A DNS-ről 1869-ben Friedrich Mischer német orvos írt először. A gennyben talált sejtekben egy foszforban gazdag, de ként nem tartalmazó anyagot talált.
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenKémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenNanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor
Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
RészletesebbenI. Az örökítő anyag felfedezése
1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,
RészletesebbenMolekuláris biológiai alapok
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Molekuláris biológiai alapok Sarang Zsolt Dimenziók a biológiában Fehérjék (kb. 50 ezer különböző fehérje a szervezetben 21 féle aminosavból épül fel) Élő szervezetek
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenA génkifejeződés szabályozása
A génkifejeződés szabályozása I. A DNS 1953. A DNS szerkezetének meghatározása (James Watson és Francis Crick) Transzkripció, transzláció felfedezése A genetikai információt a DNS hordozza A DNS-t felépítő
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
RészletesebbenGénexpresszió prokariótákban 1
β-galaktozidáz-szint laktóz elfogy a laktóz Génexpresszió prokariótákban 1 14. A GÉNEXPRESSZIÓ SZABÁ- LYOZÁSA PROKARIÓTÁKBAN Enzimindukció, indukálható operon. Policisztronos. Katabolit represszió, represszálható
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek
Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenNukleinsavak, transzkripció, transzláció
Nukleinsavak, transzkripció, transzláció 1. Nukleinsavak, transzkripció, transzláció Dr. Gyırffy Andrea PhD Experimentális Toxikológia Szakképzés Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar I. A DNS
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenBiomolekulák kémiai manipulációja
Biomolekulák kémiai manipulációja Bioortogonális reakciók Bio: biológiai rendszerekkel kompatibilis, ortogonális: kizárólag egymással reagáló funkciókat alkalmaz, melyek nem lépnek keresztreakcióba különböző
Részletesebben2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenEgy vagy több nukleotid mutációja megváltoztathatja a fehérje szerkezetét és működését
Egy vagy több nukleotid mutációja megváltoztathatja a fehérje szerkezetét és működését Mutáció: egy sejt genetikai anyagában létrejövő hirtelen véletlenszerű változás, aminek hatására az a sejt és az abból
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 15. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Biológia
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA DNS szerkezete. Genom kromoszóma gén DNS genotípus - allél. Pontos méretek Watson genomja. J. D. Watson F. H. C. Crick. 2 nm C G.
1955: 46 emberi kromoszóma van 1961: mrns 1975: DNS szekvenálás 1982: gén-bank adatbázisok 1983: R (polymerase chain reaction) Mérföldkövek 1 J. D. Watson F. H.. rick 2008 1953 2003 Watson genomja DNS
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
RészletesebbenEpigenetikai Szabályozás
Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál
RészletesebbenINFORMATIKA EMELT SZINT%
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés 1. A fényképezés története Táblázatkezelés 2. Maradékos összeadás Adatbázis-kezelés 3. Érettségi Algoritmizálás, adatmodellezés 4. Fehérje Maximális
RészletesebbenGenetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai
Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenAz exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés
Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés A mikroorganizmusok állandó környezetben exponenciálisan szaporodnak, amikor a sejtek száma (n) exponenciálisan növekszik: n = n * e µ * t Ha az exponenciális
RészletesebbenA molekuláris biológia eszközei
A molekuláris biológia eszközei I. Nukleinsavak az élő szervezetekben Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje DNS feladata: információ tárolása és a transzkripció
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
RészletesebbenVizsgakövetelmények Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).
1 Vizsgakövetelmények Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenSEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Harmadik rész: A sejtmag Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. október 26. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenBioinformatika 2 5.. előad
5.. előad adás Prof. Poppe László BME Szerves Kémia és Technológia Tsz. Bioinformatika proteomika Előadás és gyakorlat 2009. 03. 21. Fehérje térszerkezet t megjelenítése A fehérjék meglehetősen összetett
RészletesebbenFehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem
Fehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Fehérjebiotechnológia írta Emri, Tamás, Csősz, Éva, Tőzsér, József, Tőzsér, József, és Szerzői
RészletesebbenBiológia. Stromájer Gábor Pál
Biológia Stromájer Gábor Pál 2 Az öröklődő információ A nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjének szerepe alapvetően eltér a szénhidrátok és a lipidek anyagcseréjétől. Amíg az utóbbiak elsősorban energiaszolgáltatók
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
Részletesebben3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése
3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek
RészletesebbenMinta. EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI MINTAFELADATSOR BIOLÓGIÁBÓL 240 perc 150 pont. I. Spórák és ivarsejtek 10 pont
EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI MINTAFELADATSOR BIOLÓGIÁBÓL 240 perc 150 pont I. Spórák és ivarsejtek 10 pont Hasonlítsa össze a növényi spórák és az állati hímivarsejtek tulajdonságait! A helyes válasz betűjelét
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenAz Ig génátrendeződés
Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
Részletesebben