FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter
|
|
- Dezső Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Bay Péter
2 Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció) lépései i. Iniciáció ii. Peptidkötés képződése; peptidil-transzferáz iii. Elongáció és termináció A fehérjeszintézis gátlószerei Antibiotikumok Poszttranszlációs módosítások i. A fehérjék irányítása (targeting) ii. Foszforiláció, glikolizáció iii. Proteolízis
3 A kódszótár 64 kodont (nukleotidhármast) tartalmaz (A, G, C, U) 4 3 = 64 A nukleotidok és az aminosavak 1:1 megfelelése esetén az mrns csak 4 aminosavat kódolhatna, míg 2:1 esetében 4 2 =16 aminosavat. Ez utóbbi sem elégséges a fehérjékben előforduló 20-féle aminosav beépítésére. A nukleotidhármast tartalmazó genetikai kód, amikor az mrns-ben lévő 4 különböző bázis mindegyike a kodonban 3 lehetséges helyen fordulhat elő pedig 4 3 =64 különböző kodont alakít ki. a fehérjeszintézis során mindegyik kodonnak van jelentése 19 aminosavat 60 kodon határoz meg AUG (metionin) a startkodon - a láncközi metionint is ez jelöli 3 stopkodon (nonsense kodon): UAA, UAG, UGA
4 A kódszótár UUU UUC UUA UUG CUU CUC CUA CUG AUU AUC AUA AUG GUU GUC GUA GUG UCU UCC UCA UCG CCU CCC CCA CCG ACU ACC ACA ACG GCU GCC GCA GCG UAU UAC UAA UAG CAU CAC CAA CAG AAU AAC AAA AAG GAU GAC GAA GAG UGU UGC UGA UGG CGU CGC CGA CGG AGU AGC AGA AGG GGU GGC GGA GGG Phe Leu Leu Val Ile Met Ser Pro Thr Ala Tyr Stop His Gln Asn Lys Asp Glu Cys Arg Ser Arg Gly Stop Trp
5 A kódszótár 64 kodont (nukleotidhármast) tartalmaz (A, G, C, U) 4 3 = 64 a fehérjeszintézis során mindegyik kodonnak van jelentése 19 aminosav (60 kodon) 3 stopkodon (nonsense kodon): UAA, UAG, UGA AUG (metionin) a startkodon (a láncközi metionint is ez jelöli) A Met és a Trp kivételével a többi aminosavat egynél több kodon határoz meg: a genetikai kód degenerált 5 aminosavat már az első két nukleotid meghatároz 3 aminosavnak (Arg, Leu és Ser) hat kodonja van
6 UUU UUC UUA UUG Phe Leu UCU UCC UCA UCG A kódszótár Ser UAU UAC UAA UAG Tyr Stop UGU UGC UGA UGG Cys Stop Trp CUU CUC CUA CUG Leu CCU CCC CCA CCG Pro CAU CAC CAA CAG His Gln CGU CGC CGA CGG Arg AUU AUC AUA AUG Ile Met ACU ACC ACA ACG Thr AAU AAC AAA AAG Asn Lys AGU AGC AGA AGG Ser Arg GUU GUC GUA GUG Val GCU GCC GCA GCG Ala GAU GAC GAA GAG Asp Glu GGU GGC GGA GGG Gly A genetikai kód univerzális, néhány kivétel azonban ismert: az E. coliban az UGA szelenociszteint is kódol. A mitokondrium kódszótára is különbözik csekély mértékben.
7 Transzfer RNS: trns A trns az adapter szerepét látja el a fehérjeszintézisben: három jellegzetes hurok antikodon (7 nukleotidból áll) D-hurok (dihidrouridint tartalmaz) T-hurok (timidinpszeudouridin-citidin szekvencia) CCA-3 véghez kapcsolódik a szállított aminosav dihidrouridin: D pszeudouridin:
8 A trns szerkezete
9 Kodon antikodon kölcsönhatás
10 Kodon antikodon kölcsönhatás a kodon-antikodon kapcsolat komplementer a kodon 3. helyén lévő bázisa és az antikodon 1. helyén lévő bázisa közötti kapcsolat nem olyan szigorú: lötyögős ezért az adott trns több kodont is felismerhet (nem kell 61 trns) lötyögési szabályok C = G vagy I (inozin) A = U vagy I G = C vagy U U = A, G vagy I 3 trns Met 5 U A C A U G 5 mrns 3 trns Leu 3 5 egy trns Leu két leucin kodont is felismer G A U lötyögős bázis C U A 5 mrns G 3
11 Inozin = Citidin Lötyögő bázispárok Inozin = Adenozin Inozin = Uridin Guanozin = Uridin A lötyögési szabályok figyelembevételével legalább 31 trns szükséges a 61 kodon felismeréséhez, ennek ellenére kb. 50 trns található a sejtek fehérjeszintetizáló készletében.
12 Az aminosavak aktiválása: aminoacil-trns-szintetázok aminoacil-trns-szintetázok kapcsolják az aminosavakat a trns molekulákhoz az mrns 20 különböző aminosavat kódolhat mindegyik aminosavnak specifikus aminoacil-trns-szintetáza van egyféle aminosavnak több adapter trns molekulája is lehet azonos aminosavat kódoló trns molekulákhoz ugyanaz a specifikus aminoacil-trns-szintetáz kapcsolja az aminosavat mindegyik aminoacil-trns-szintetázhoz kapcsolódik: a megfelelő aminosav ATP a megfelelő trns molekula vagy molekulák
13 R O aminosav trns ATP - = H 2 N-C-C-OH H - 3 R O adenilált (aktivált) aminosav PPi - = H 2 N-C-C-O-P-O-ribóz-adenin H - Aminosavak aktiválása: a trns feltöltése AMP R - = H 2 N-C-C-O - H O Indirekt energizálása a peptid kötés kialakulásának aminosav- trns (feltöltött trns)
14 Hírvivő RNS: mrns 5 sapka m 7 Gppp 5 -nemkódoló régió startkodon AUG kódoló régió 3 -nemkódoló régió UGA stopkodon AAUAAA (AAAA) n 3 poli(a) farok
15 Olvasási keret az AUG kodon jelzi az mrns-en a polipeptidlánc szintézisének startpontját. az olvasási keret a startkodon első nukleotidjától a stopkodonig tart....agagcgga.aug.gca.gag.ugg.cua.agc.aug.ucg.uga.ucgaauaaa... MET.ALA.GLU.TRP.LEU.SER.MET.SER frameshift - kereteltolódással járó mutáció (példánkban deléció)...agagcgga.aug.gca.ga.ugg.cua.agc.aug.ucg.uga.ucgaauaaa... az új olvasási keret hibás aminosavsorrendet eredményez...agagcgga.aug.gca.gau.ggc.uaa.gcaugucgugaucgaauaaa... MET.ALA.ASP.GLY stopkodon
16 A transzlációt befolyásoló mutációk hemoglobin Wayne (a 3 -terminális vég frameshift mutációja) Normális -globin.acg.ucu.aaa.uac.cgu.uaa.gcu GGA GCC UCG GUA.THR.SER.LYS.TYR.ARG A kékkel jelölt U bázis deléciója miatt: stopkodon Wayne -globin.acg.uca.aau.acc.guu.aag.cug.gag.ccu.cgg.uag.thr.ser.asn.thr.val.lys.leu.glu.pro.arg mutált régió stopkodon missense mutáció (pl. AGC Ser módosul AGA Arg) nonsense mutáció (pl. UGG Trp módosul UGA Stop) sense (továbbolvasó) mutáció (pl. UAA Stop módosul CAA Gln-ra a hemoglobin Constant Spring formában) néma mutációk (pl. CUA Leu változik CUG Leu) a transzlációt nem befolyásolják
17 A riboszómák: egy kisebb és egy nagyobb alegységből álló ribonukleoprotein részecskék prokarióta riboszóma 50S alegység 23S rrns 5S rrns 35 különböző fehérje 70S riboszóma 30S alegység 16S rrns 21 különböző fehérje eukarióta riboszóma 60S alegység 28S rrns 5S rrns 5.8S rrns 49 különböző fehérje 80S riboszóma 40S alegység 18S rrns 33 különböző fehérje
18 Riboszóma ciklus a transzláció 5 3 irányban folyik az mrns molekulán az aminosavmaradékok az N-terminálissal kezdődően épülnek be nagy riboszóma alegység szintetizálódó peptidlánc N N 5 AUG UGA kis riboszóma alegység A poliszómát az mrns-sel összefűzött riboszómák alkotják. az alegységek disszociálnak INICIÁCIÓ ELONGÁCIÓ TERMINÁCIÓ
19 Iniciáció prokariótákban és eukariótákban A prokarióta mrns egyik belső AUG kodonjánál következik be az iniciáció Az E. coli lac operonját egyetlen policisztronos mrns kódolja több iniciációs AUG kodonnal lac I P O lac Z lac Y lac A AUG AUG AUG AUG 5 SD AUG AUG SD AUG iniciációs kodon Shine-Dalgarno szekvenciával belső Met kodon Shine-Dalgarno szekvencia nélkül iniciációs kodon Shine-Dalgarno szekvenciával A szintézis az N-terminális N-formil-metionin (fmet) beépítésével kezdődik. Az mrns olvasása 5 3 irányban.
20 Elongáció a prokariótákban mrns 30S Aminoacil hely Aminoacil trns E P A 50 S Peptidil hely Peptidil trns Üres (empty) hely AA 2
21 Termináció Prokariótákban három terminációs faktor van: RF 1 felismeri az UAG és UAA stopkodonokat. RF 2 felismeri az UGA és UAA stopkodonokat RF 3 a riboszóma szétesését segíti elő Eukariótákban egyetlen terminációs faktor (release factor: erf) van.
22 Eukarióta Prokarióta
23 A fehérjeszintézis iniciációja eukariótákban: az mrns kötődése eif-2 Met A trns met kötődik a kis alegységhez az eukarióta iniciációs faktor-2 (eif-2) segítségével 40S alegység A kis alegység a mrns 5 -sapka régiója utáni első AUG kodont felismeri (scanning) 5 -sapka AUG mrns
24 az AUG iniciációs kodon felismerése GTP hidrolizál GDP-vé eif-2a-gdp disszociál a komplexről (és több más molekula is ) a nagy riboszóma alegység kötődik 60S alegység eif-2a GDP M 5 AUG mrns 40S alegység
25 M A 5 AUG GCC mrns aminoacil-trns kötődik az A-helyhez M A létrejön az első peptidkötés 5 AUG GCC mrns az iniciáció befejeződik
26 A peptidkötés kialkulása P-hely NH 2 CH 3 -S-CH 2 -CH 2 -CH O=CC O trns A-hely NH 2 CH 3 -CH O=C O trns a peptidkötés kialakulását a peptidil-transzferáz katalizálja a peptidkötéshez szükséges energiát a trns feltöltésével az ATP szolgáltatja képződött peptid a P-helyről átkerül az A-helyre; az üres trns disszociál a P-helyről NH 2 CH 3 -S-CH 2 -CH 2 -CH O=C NH CH 3 -CH O=C OH O trns trns
27 Nagy riboszóma alegység 23S rrns (narancs és fehér) alkotja a peptidil-transzferáz egységet Adenin-2451 vesz részt a sav-bázis katalízisben Cech (2000) Science 289: Ban et al. (2000) Science 289: Nissen et al. (2000) Science 289:
28 Elongáció P PP P P a peptidkötés kialakulása után a szabad trns disszociál a P-helyről UCA GCA GGG UAG EF-1 a riboszóma egy kodonnal továbbcsúszik az mrns-en, a peptid-trns átkerül az A-helyről a P-helyre; a transzlokációt az elongációs faktor EF-2 biztosítja EF-2 P P P P P A a következő aminoacil-trns kötődik az A-helyhez; ehhez szükséges az EF-1 elongációs faktor UCA GCA GGG UAG az elongációhoz szükséges energiát két GTP hidrolízise szolgáltatja: egyik a transzlokációt, másik az aminoacil-trns kötődését biztosítja.
29 Termináció RF P P P P P UCA GCA GGG UAG amikor a transzláció stopkodonhoz ér a terminációs (release) faktor (RF) felismeri a stopkodont és kötődik az A-helyhez P P P P P P P P UCA GCA GGG UAG az RF katalizálja az elkészült polipeptidlánc hidrolízisét a hordozó trns-ről; a riboszóma disszociál
30 Fehérjeszintézis a mitokondriumokban Eltér az eukarióta sejt citoszoljában lévő transzlációs berendezéstől és a prokarióta riboszómára emlékezetet. A transzláció a mitokondrium matrixban történik. A mitokondriális DNS 2 rrns-gént 22 trns-gént és 13 fehérjét kódol. A többi mitokondriális fehérjét a nukleáris DNS kódolja. Csak 22 trns van, több a kodon-antikodon lötyögés. Négy eltérés is van az univerzális genetikai kódszótárban, pl. az UGA stopkodon a mitokondriumban triptofánt jelent. Az arginin két kodonja (AGA és AGG) viszont a mitokondriumban stopkodonként szolgál. A mitokondriális mrns-nek nincs 5 -sapkája, de van 3 -poli-a-farok régiója.
31 Antibiotikumok és toxinok gátolják a transzlációt (fehérjeszintézist) A fehérjeszintézis mechanizmusában részt vevő komponensek működésének a gátlása az egyik igen gyakran használt fegyver a kórokozó baktériumok ellen. A módszer alapja, hogy a prokarióták és eukarióták ribiszómái és transzlációs faktorai (fehérjéi) különböznek egymástól és így bizonyos vegyületek gátolják a fertőzést okozó baktériumok transzlációját és ezzel szaporodásukat (baktreiosztatikus hatásúak), míg a gazdaszervezet sejtjeiben a fehérjeszintézist nem károsítják. Az antiobiotikumok bizonyos gombák által termelt vegyületek, illetve ezek szintetikus származékai.
32 Fehérjeszintézis inhibitorok Inhibitor Mely szakaszt befolyásolja Kötőhely Kasugamycin trns kötődés 30S subunit Streptomycin iniciáció, elongáció 30S subunit Tetracycline aminoacil trns kötődés A-site Erythromycin peptidil transferáz 50S subunit Lincomycin peptidil transferáz 50S subunit Clindamycin peptidil transferáz 50S subunit Chloramphenicol peptidil transferáz 50S subunit
33 Poszttranszlációs módosítások - a polipeptidlánc további sorsa Bay Péter
34 A transzláció utáni (poszttranszlációs) módosulások - Fehérje érés az ER-ben - Limitált proteolízis - Reverzibilis foszforiláció - Glikoziláció - Glikálás - Fehérje hidroxilálás
35 A fehérjék sejtorganellumba irányítása: szekréció 3. Az SRP kapcsolódik az SRP-receptorhoz az ER membrán citoszol felőli oldalán, a szignálpeptidet egy pórushoz irányítja 2. A szignál felismerő részecske a (SRP) kötődik a szignálpeptidhez b : a transzláció szünetel SRP SRP-receptor ER lumen c citoszol 5 AUG 1. A transzláció a citoszolban indul A riboszómák kötődése a durva endoplazmás retikulum membránjához a szignál felismerő részecske (signal recognition particle:srp) fehérjéből és RNS-ből áll; kötődik a szignálpeptidhez, a riboszómához és az ER membrán SRP-receptorához b szignálpeptid kb aminsavból áll a fehérje N-terminális részén (nem mindig) és elsősorban hidrofób, apoláris aminosavakból áll c ER = durva endoplazmás retikulum (riboszómákat tartalmaz kötött formában)
36 4. A transzláció szünetel, a polipeptid az ER lumenjéhez kerül 5. A szignál-peptidáz, amelyik az ER lumenjében van, lehasítja a szignálpeptidet citoszol ER lumen szignál-peptidáz 5 6. AZ SRP felszabadul, újabb ciklusban vehet részt 7. A riboszóma kapcsolódik az ER membránhoz; a durva endoplazmás retikulumon poliszóma alakul ki
37 8. A transzláció folytatódik: a polipeptid az ER lumenjébe kerül 9. A transzláció befejeződik, a kész fehérje az ER-en belül tovább módosul a szekréció előtt ER lumen A kész fehérje módosítások után szekretálódik citoszol 5 UGA
38 A transzláció utáni (poszttranszlációs) módosulások - Fehérje érés az ER-ben - Limitált proteolízis - Reverzibilis foszforiláció - Glikoziláció - Glikálás - Fehérje hidroxilálás
39 A proteolízis fajtái NH 2 COO _ NH 2 COO _ NH 2 COO _ Limitált proteolízis Degradáció
40 A proteolítikus enzimek felosztása Endopeptidázok Exopeptidázok NH 2 COO _ NH 2 COO _ NH 2 COO _ NH 2 Aminopeptidases Peptidyl-peptidases COO _ Carboxypeptidases Peptidyl-dipeptidases NH 2 COO _
41 -Emésztőenzimek aktiválódása -Sebgyógyulás, csontképződés - Metasztázis képzés, sejtmozgás az extracelluláris mátrixban - Polipeptid hormonok képződése - Virális polipeptidek processzálása - Szignáltranszdukció - Véralvadás A proteolízis biológiai jelentősége
42 A transzláció utáni (poszttranszlációs) módosulások - Fehérje érés az ER-ben - Limitált proteolízis - Reverzibilis foszforiláció - Glikoziláció - Glikálás - Fehérje hidroxilálás
43 Fehérje foszforiláció-defoszforiláció ADP- P ADP Protein kináz(ok) Protein Protein- P Protein foszfatáz(ok) P H 2 O
44 A reverzibilis foszforiláció-defoszforiláció típusai Módosított aminosav Sejtélettani hatás szerin treonin foszfo-szerin foszfo-treonin Pleiotrop hatású foszforiláció tirozin foszfo-tirozin Általában sejtfelszíni receptorhoz kötött foszforiláció. Általában a sejtproliferációt szabályozza. proliferáció
45 A transzláció utáni (poszttranszlációs) módosulások - Fehérje érés az ER-ben - Limitált proteolízis - Reverzibilis foszforiláció - Glikoziláció - Glikálás - Fehérje hidroxilálás
46 Az N- és O-glikoziláció összehasonlítása N- linked oligosaccharides O- linked oligosaccharides akceptor aminosav Asn Ser, Thr, hydroxylysin mikor? kotranszlációs poszttranszlációs kompartment ER, Golgi főleg Golgi (RER is) hordozó (carrier) dolikol - foszfát nincs hogyan? en bloc egyenként a szenhidrat lanc tipusos hossza monoszacharid egység 1-3 monoszacharid egység (kivétel: ABO vércsoport antigének) alcsoportok mannózban komplex N/A gazdag glikoproteinek NacGlc, Man NacGlc, Man Fuc, Gal, sziálsav
47 1,2 1,6 KÖZÖS ALAPVÁZ 1,2 1,3 1,6 1,4 1,4 Asn 1,2 1,2 1,3 MANNÓZ GAZDAG TÍPUS KÖZÖS ALAPVÁZ 2,3 1,4 1,2 1,6 1,4 1,4 Asn 2,6 1,4 1,2 1,3 KOMPLEX TÍPUS Sziálsav (N-Acetil-neuraminsav) N-Acetil-glükózamin Mannóz Galaktóz
48
49 A transzláció utáni (poszttranszlációs) módosulások - Fehérje érés az ER-ben - Limitált proteolízis - Reverzibilis foszforiláció - Glikoziláció - Glikálás - Fehérje hidroxilálás
50 Nem enzimatikus glikálás Hemoglobin, kollagén, szérum albumin, stb. vércukorszint függő módosítása. Hemoglobin A1c (minor Hgb frakció). C-1 glükóz + hemoglobin N terminusa = stabil kovalens Schiff bázis. glikált HbA1c: norm: 3-5% (diab.: 8-12%) az előző 3-6 hét vércukor szintjéről informál glikált szérum albumin: norm: 12% (diab.: 16-22%) az előző 1-2 hét vércukor szintjéről informál Az antidiabetikus terápia beállításának ellenőrzésében hasznos.
51 A transzláció utáni (poszttranszlációs) módosulások - Fehérje érés az ER-ben - Limitált proteolízis - Reverzibilis foszforiláció - Glikoziláció - Glikálás - Fehérje hidroxilálás
52 Fehérje Hidroxiláció Kollagén: tripla helix; Hidroxiprolin és hidroxilizin aminosavak felelősek a láncon belüli H-hidak kialakításáért, ami a szerkezeti stabilitás alapja.
53 Skorbut 1800-as évek A skorbut problémája megoldódott
54 Hidroxilálás és a C -Vitamin C Vitamin hiány (Skorbut): kötőszöveti betegség Jellemzői: Fáradtság, depresszió, ínygyulladás (gums), petechiak, csökkent sebgyógyulás Ok: nem képes hidroxiprolint (a kollagénben előforduló módosított aminosav) előállítani A hidroxiprolint a fehérje poszttranszlációs módosítása során a prolil hidroxiláz állítja elő. Az enzim Fe 2+ -t igényel a reakcióhoz, ami a reakció során Fe 3+ -O alakul.. Aszkorbinsav (C Vitamin) antioxidánsként regenerálja a Fe 2+ -t.
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Gergely Pál 2009 Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)
RészletesebbenTranszláció. Leolvasás - fehérjeszintézis
Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenTRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,
RészletesebbenA TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
Részletesebben11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása
11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása A DNS információtartalma specifikus nukleotidsorrend formájában van jelen Az átörökített DNS fehérjék szintézisét szabályozva tulajdonságok
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék PHD DOLGOZAT IN VITRO TRANSZLÁCIÓS VEKTOROK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Készítette: Bardóczy Viola
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
RészletesebbenFehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem
Fehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Fehérjebiotechnológia írta Emri, Tamás, Csősz, Éva, Tőzsér, József, Tőzsér, József, és Szerzői
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 15. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Biológia
RészletesebbenINFORMATIKA EMELT SZINT%
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés 1. A fényképezés története Táblázatkezelés 2. Maradékos összeadás Adatbázis-kezelés 3. Érettségi Algoritmizálás, adatmodellezés 4. Fehérje Maximális
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek
Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 952 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000792T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 92 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 73892 (22) A bejelentés napja:
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
Részletesebben9. Előadás Fehérjék Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1901 E.Fischer : Gly-Gly 1923 F. Pregl : Mikroanalitika 1952 Stein and Moore : Aminosav analizis 1932 Bergman és Zervas : Benziloxikarbonil
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenMinta. EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI MINTAFELADATSOR BIOLÓGIÁBÓL 240 perc 150 pont. I. Spórák és ivarsejtek 10 pont
EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI MINTAFELADATSOR BIOLÓGIÁBÓL 240 perc 150 pont I. Spórák és ivarsejtek 10 pont Hasonlítsa össze a növényi spórák és az állati hímivarsejtek tulajdonságait! A helyes válasz betűjelét
RészletesebbenSemmelweis Egyetem / Élettani Intézet / Budapest. Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban. Szekvenciaelemzés. Cserző Miklós 2017
Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban Szekvenciaelemzés Cserző Miklós 2017 A mai előadás Szekvencia analízis statisztikus szempontból Annotálás homológia alapján Az annotálás szempontjai
RészletesebbenBioinformatika 2 5.. előad
5.. előad adás Prof. Poppe László BME Szerves Kémia és Technológia Tsz. Bioinformatika proteomika Előadás és gyakorlat 2009. 03. 21. Fehérje térszerkezet t megjelenítése A fehérjék meglehetősen összetett
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenMolekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana
Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana Bakteriális DNS replikáció. A génexpresszió szabályozása prokariótákban. Plazmidok, baktériumok transzformálása. A prokarióta genom nukleoid egyetlen cirkuláris
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenA genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
RészletesebbenName Sequences* Length (mer) NHT-1 attcgctgcctgcagggatccctattgatcaaagtgccaaacaccg 48
1. Plasmids and their source: - par3283 (Dr. Studier F.W., Brookheaven National laboratory, NY, USA) - pff19g ( Dr. Messing J Waksman Institute, Rutgers University, USA) - pbin-hygtx and pbin-tetr (Prof.
Részletesebben15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)
15. Fehérjeszintézis: transzláció Fehérje lebontás (proteolízis) 1 Transzláció fordítás A C G T/U A C D E F G H I K L M N P Q R S T V W Y 4 betűs írás (nukleinsavak) 20 betűs írás (fehérjék) 2 Amit már
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.
A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
Részletesebben4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek).
4. FEÉRJÉK 4.0. Bevezetés A fehérjék elsısorban α-l-aminosavakból felépülı biopolimerek. A csak α-laminosavakat tartalmazó fehérjék a proteinek. evüket a görög proteios szóból kapták, ami elsırangút jelent.
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
RészletesebbenA fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások
A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenMOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA
MOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA A DNS-ről 1869-ben Friedrich Mischer német orvos írt először. A gennyben talált sejtekben egy foszforban gazdag, de ként nem tartalmazó anyagot talált.
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1560/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1560/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. Vizsgálólaboratórium (2942 Nagyigmánd, Burgert
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
Részletesebben3. Aminosavak gyártása
3. Aminosavak gyártása Előállításuk Fehérje-hidrolizátumokból: cisztein, leucin, aszparaginsav, tirozin, glutaminsav Kémiai szintézissel: metionin, glicin, alanin, triptofán (reszolválás szükséges) Biotechnológiai
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenAz enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.
Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenPenicillium notatum gomba tenyészet
Antibiotikumok (Bevezetés) Penicillium notatum gomba tenyészet Antibiotikumok Definíció: Szűkebb definíció (Waksman, 1945) Tágabb definíció Az orvosi gyakorlatban antibiotikumoknak tekintjük a baktérium-,
RészletesebbenA biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenA Ca 2+ szerepe a tormaperoxidáz enzim aktív szerkezetében. Szigeti Krisztián
A Ca 2+ szerepe a tormaperoxidáz enzim aktív szerkezetében Doktori értekezés Szigeti Krisztián Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos Bírálók: Szigorlati Bizottság
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenA tejfehérje és a fehérjeellátás
A tejfehérje A tejfehérje és a fehérjeellátás Fejlődő országok: a lakosság 20 30%-a hiányosan ellátott fehérjével. Fejlett ipari országok: fehérje túlfogyasztás. Az emberiség éves fehérjeszükséglete: 60
RészletesebbenAzonosító jel: BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2013. október 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 24. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenA humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban
A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban Doktori (PhD) értekezés Siklódi Erika Rozália Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenA polipeptidlánc szabályozott lebontása: mit mondanak a fehérjekristályok? Harmat Veronika ELTE Kémiai Intézet, Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport A magyar
RészletesebbenAntibiotikumok I. Selman Abraham Waksman 1888-1973
Antibiotikumok I. Az antibiotikumok az élő szervezetek elsősorban mikroorganizmusok által termelt úgynevezett másodlagos anyagcseretermékek (szekunder metabolitok) legfontosabb csoportja. Ökológiai szerepük,
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenSzénhidrátok I. (Carbohydrates)
sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:
RészletesebbenGénszerkezet és génfunkció
Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és
RészletesebbenBioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése
Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése BIOAKTÍV PEPTIDEK A kolosztrum kitűnő fehérjeforrás, melyben az esszenciális aminosavak és más organikus nitrogén-forrásként szolgáló vegyületek rendkívül
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
Részletesebben13. RNS szintézis és splicing
13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer
RészletesebbenA TARTÁS- ÉS FEJÉSTECHNOLÓGIA HATÁSA A NYERS TEHÉNTEJ MIKROBIOLÓGIAI MINŐSÉGÉRE
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÉLELMISZERTUDOMÁNYI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS MIKROBIOLÓGIAI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola
RészletesebbenDr. Ottó Szabolcs Országos Onkológiai Intézet
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001. Részjelentés: 200. November 0.-2004.
RészletesebbenDrogok és addikciók különböző kultúrákban
Előadás a drogokról SzTE ÁOK Drogok és addikciók különböző kultúrákban Benyhe Sándor MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet 2009. szeptember 15. Előadás a drogokról SzTE ÁOK Heroin, kokain, kannabisz:
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete. Szerkezeti hierarchia. A fehérjék építőkövei az aminosavak. Fehérjék felosztása
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenBiomolekulák kémiai manipulációja
Biomolekulák kémiai manipulációja Bioortogonális reakciók Bio: biológiai rendszerekkel kompatibilis, ortogonális: kizárólag egymással reagáló funkciókat alkalmaz, melyek nem lépnek keresztreakcióba különböző
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 008 257 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000827T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 27 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 727848 (22) A bejelentés
RészletesebbenDNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY
makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,
Részletesebben1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után
RészletesebbenTUMORELLENES ANTIBIOTIKUMOK
TUMORELLENES ANTIBIOTIKUMOK A rák gyógyszeres kezelése nem megoldott - néhány antibiotikum segíthet átmenetileg. Nincs igazán jó és egyértelmű terápiája, alternatívák: - sebészeti beavatkozás - besugárzás
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenAMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
RészletesebbenVírusok I: általános
1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött
RészletesebbenHORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS
HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,
Részletesebben