CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI"

Átírás

1 A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve, a tekeredés leggyakrabban jobbmenetes A két láncot egymáshoz komplementer bázispárok között kialakult hidrogén-hidak rögzítik A DNS ELSŐDLEGES SZERKEZETE N-tartalmú szerves bázis (A, T, C, G) Kémiai szerkezetük alapján megkülönböztetünk purinés pirimidin bázisokat Cukorfoszfát lánc foszfodiészter kötéssel egymáshoz kapcsolódó dezoxi-ribóz alegységekből áll A polinukleotid-lánc nem szimmetrikus szerkezetű, végei különböznek egymástól (5 -, 3 -vég) animáció PROKARIÓTA EUKARIÓTA A KROMOSZÓMA SZERVEZŐDÉSE A prokarióta sejtek DNS-e zárt, cirkuláris a DNS-nek nincsen szabad vége A replikáció alapvető problémáinak megértéséhez a prokariótákban történő DNS szintézis jó modellt nyújt Az eukarióta sejtek nukleáris DNS-e lineáris, és sokkal hosszabb, mint a prokarióta genom Az eukarióta DNS nem egy molekula, hanem annyi, ahány kromoszóma van a sejtben A DNS REPLIKÁCI CIÓJA A szerkezet sajátosságaiból 2 fontos dolog következik: A kettős spirál alakja vagy stabilitása független a nukleotidok sorrendjétől. Ezért kitűnően alkalmas információ tárolására. A szerkezet alapján könnyen elképzelhető annak megkettőződése olyan módon, hogy széttekeredik, és az új szál a régi nukleotid sorrendjével komplementer módon jön létre. SZEMIKONZERVATÍV REPLIKÁCI CIÓ Az új DNS molekula egyik lánca a mintául szolgáló és teljes egészében megőrződött szülői lánc, csak a másik lánc szintetizálódott újonnan. A DNS replikáció az S fázisban történik 1

2 A REPLIKÁCIÓ MECHANIZMUSA A DNS szemikonzervatív replikációjának lényege az, hogy a kettős spirál két lánca egymástól szétválik, és különkülön mindkettőről, mint mintáról (template) szintetizálódik egy új komplementer bázisszekvenciájú, antiparallel lefutású új lánc. A DNS kettős spirál széttekerésében a szupercsavart állapot megszüntetésében-, és replikációs villa kinyílásában topoizomeráz és helikáz enzimek vesznek részt. A mintául szolgáló DNS-lánccal komplementer, új DNSlánc szintézisét a DNS-polimeráz enzimek végzik. A folyamat meghatározott helyről indul, az ún. replikációs origóból. A másolás mindkét szálon megindul, de ellentétes irányban. A DNS szálak antiparalel lefutásúak, és a szintézis iránya mindig a mintául szolgáló szál 3 végétől indul az 5 vég felé. A replikációs villa a DNS szintézis helye. A DNS szintézis enzimaktivitás eredménye. A szintézishez DNS polimeráz enzim, nukleotid trifosztfátok (datp, dgtp, dctp, dttp), egyszálú templát DNS valamint kezdő vagy primer nukleinsav darab szükséges. PRIMER DNS + datp dgtp dctp dttp DNS polimeráz ÚJ J DNS A folyamatos szintézis iránya megegyezik a replikációs villa előrehaladásának irányával. A szintézis iránya mindkét szálon a mintául szolgáló szál 3 -végétől indul és az 5 -vége felé folytatóik. A két mintaszálat a szintézis eltérő miatt megkülönböztetik. A DNS polimeráz nem képes elkezdeni a polimerizációt egy kezdő, vagy primer szakasz nélkül. VEZETŐSZ SZÁL KÖVETŐSZÁL Ligáz z enzim A FEHÉRJ RJÉK K BIOSZINTÉZIS ZISÉNEK FOLYAMATAI A DNS-től a fehérjéig: miként olvassák a sejtek a genomot? A génexpresszió vagy kifejeződés 2 lépésben valósul meg: 1. TRANSZKRIPCIÓ - átírás 2. TRANSZLÁCIÓ - fordítás Az információáramlás iránya - CENTRÁLIS DOGMA: DNS TRANSZKRIPCIÓ RNS TRANSZLÁCIÓ FEHÉRJE TRANSZKRIPCIÓ A DNS alapú genetikai információ ugyan egy másik molekulába (RNS) íródik át, azonban a nyelvezet a nukleotidák nyelve -, továbbra is közös marad. TRANSZKRIPCIÓ A transzkripció egyszálú RNS-t produkál, amely komplementere a DNS egyik szálának. Az RNS szintézis templátja a 3-5 lefutású DNS szál (aktív szál). DNS függő RNS polimeráz Az RNS szintézis nem igényel primereket. Nincs szükség helikázokra és topoizomerázokra, az RNS polimeráz mindent egyedül végez el, vissza is tekeri a DNS helixét. 5-3 a szintézis iránya. A DNS-ben lévő start és stop szignálok jelzik az RNS polimerázoknak, hogy hol kezdjék és fejezzék be a transzkripciót. 2

3 A bioszintézis 3 fő szakaszra osztható: 1. Iniciáci ció a folyamat elindítása σ-faktor 2. Elongáci ció lánchosszabítás 3. Termináci ció a folyamat befejezése ELTÉRÉSEK A PROKARIÓTÁK ÉS S AZ EUKARIÓTÁK ÁTÍRÓ RENDSZERÉBEN Az mrns érése (splicing( splicing) A legmarkánsabb eltérés a prokarióta és eukarióta átíró rendszerek között. Eukariótákban kimutatták, hogy a DNS-ről átírt RNS mérete jóval nagyobb annál az mrns-nél, amely végül a fordítás templátjául szolgál. EXONOK kódoló szekvenciák INTRONOK aminosavsorrendjük nem határoz meg semmiféle eukarióta fehérjét Speciális nukleotida szekvenciák jelzik az exon intron határokat. A splicing az ún. spliceosomákban megy végbe, amely fehérjéből és a magban előforduló kis méretű RNS molekulákból áll. Az újonnan szintetizálódott mrns 5 -végére egy sapka kerül, ami metil-guaninból épül fel. A 3 -vége az RNS-nek poliadenilálódik, egy poli-a farok kerül rá. Transzláció A mrns-ben tárolt genetikai információ leforditása a nukleotidák nyelvéről az aminosavak nyelvére. A kódszótár Egy-egy aminosavnak megfelelő nukleotidhármast nevezünk kodonnak. Az mrns-ben jelen lévő 4 bázis mindegyike a kodonban 3 lehetséges helyen fordulhat elő 64 különböző kodon jön létre (a fehérjékbe csak 20 aminosav épül be). A mrns-ben lévő START és STOP kodonok jelzik a RIBOSZÓMÁNAK, hogy hol kezdje és fejezze be a transzlációt. Startkodon: AUG (Metionin) Stopkodonok: UGA, UAG, UAA 3

4 A kódszótár Az olvasási keret a START kodontól A STOP kodonig tart 60 kodon oszlik meg 19 aminosav között A trns Adapter szerepét látja el. A komplementerek által létrehozott másodlagos szerkezetsíkban kivetítve lóhere alakot hoz létre. Jellegzeteségei: HURKOK: I., II., III., IV. 3 OH végén CAA nukleotidsorrend (mozgékony) 5 vége foszforilálódott Egy aminosavat egynél több kodon is meghatározhat, egy kodon azonban mindig csak egy aminosavnak felel meg. A genetikai kód néhány kivételtől eltekintve univerzális! Térbeli szerkezete L alakú a hidrogénhidak által kialakított szerkezet miatt A trns Kodon-Antikodon lötyögés Azonos aminosavat jelző különböző kodonokat (ha azok csak a 3. betűjükben különböznek egymástól), gyakran ugyanaz a trns molekula ismeri fel. Dihidrouracil tartalmú nukleotid Timidin- Pszeudouridin- Citidin szekv. A kodon-antikodon kapcsolatban 3 bázispár alakul ki, a komplementerantiparalel nukleotidok kapcsolata nem olyan szigorú mint a DNS-ben. 5 oldalon egy pirimidint tartalmazó nukleotid Nagysága változatos (variábilis) A kodon 3. helyen lévő bázisa és az antikodon 1. helyen lévő bázisa között jön létre a kodonantikodonkapcsolat Az antikodon hurokban az ANTIKODONT 3 bázis alkotja 3 oldalon egy módosított purint tartalmazó nukleotid A alanin beépült oda, ahová az alaninnak kellett volna. Kautikus redukció Az aminosavat szállító trns felismerését, maga az aminosav nem befolyásolja Kísérleti úton a ciszteint katalitikus hidrogénezéssel redukálták. A cisztein SH- oldalláncát metilcsoporttá, így a ciszteint alaninná alakították Aminoacil-tRNS szintetázok A trns molekula és a az aminosav közötti kapcsolat kialakításáért felelősek. Aminosav aktiválása Aminoacil-AMP képződik A sejt legnagyobb specifitású enzimei közé tartoznak. Pirofoszfát hasad le AMP hasad le Savanhidrid kötés Aktivált aminosav átvitele a specifikus trns-re 4

5 Riboszómák Egy kisebb és egy nagyobb részegységből álló ribonukleoprotein részecskék Riboszómák A transzlációban éppen részt nem vevő inaktív riboszómák disszociált állapotban vannak. A polipeptidlánc szintézisének iniciációjakor a két alegység egyesül,a szintézis végén pedig ismét szétválik (ismétlődő riboszómaciklus). Riboszómák Policisztronos, azaz több polipeptidlánc szerkezetére vonatkozó információt hordoz. Az információ az AUG kodonnal kezdődik Prokarióta mrns A STOP kodont követi a következő polipeptid START kodonja (AUG) (Iniciáció) Az mrns a riboszóma kis alegységéhez kötődik Iniciációs komplex (30S) Az AUG kodonhoz az iniciátortrns antikodonja kapcsolódik A kezdő metionin formileződik, ezt szállítja az iniciátor trns (trns fmet ) Az AUG előtt egy nem kódoló szakasz van, a riboszómához kötődést segíti Az első polipeptidet kódoló szakasz a STOP kodonnal fejeződik be GTP + iniciációs faktorok (IF1, IF2, IF3) szükségesek a kialakulásához 50S alegység (Elongáció) EF-TU (Elongáció) A második aminosav aminocsoportja peptidkötést alkot a formil metionin karboxilcsoportjával A folyamatot az 50S alegység peptidil transzferáz enzime katalizálja EF-Ts 5

6 (Elongáció-Transzlokáció) Az AUG kodon és az üres iniciátor trns legördül a P helyről, ide a második aminosavnak megfelelő kodon és és a kéttagú peptidet hordozó trns kerül (Termináció) Az A helyen megjelenik valamelyik a STOP kodonok közül Újabb trns molekulák helyett terminációs faktorok kötődnek (RF1, RF2) A folyamat GTP-t igényel, amiben a EF-G (transzlokáz), segédkezik Az A helyen megjelenik a lánc 3. tagját meghatározó kodon A riboszóma alegységeire esik A polipeptid-transzferáz lehasítja a polipeptid láncot az utolsó trns-ről (P hely) Miután az első riboszóma elhagyta az mrns leolvasása közben az első kb. 80 nukleotidnyi szakaszt, újabb riboszóma kezdi el a szintézist a láncon. Poliszóma Fehérjeszintézis a mitokondriumban Osztódással szaporodik Önálló genetikai rendszerrel rendelkezik (cirkuláris DNS) 2 rrns gén 13 fehérje gén Annyi amennyi elfér a láncon. A poliszómaszerkezet stabilizálja a láncot. Az mrns 5 végén nem jelenik meg a Cap, de a 3 végén megtalálható a Poli-A farok 22 trns gén Nem tökéletesen érvényes a genetikai kód univerzálissága UGA=Triptofán AGG=STOP kodon AUA=Metionin 6

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?

TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,

Részletesebben

A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?

A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

Transzláció. Leolvasás - fehérjeszintézis

Transzláció. Leolvasás - fehérjeszintézis Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy

Részletesebben

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben

RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS

RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban

Részletesebben

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben

Nukleinsavak, transzkripció, transzláció

Nukleinsavak, transzkripció, transzláció Nukleinsavak, transzkripció, transzláció 1. Nukleinsavak, transzkripció, transzláció Dr. Gyırffy Andrea PhD Experimentális Toxikológia Szakképzés Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar I. A DNS

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

I. A sejttől a génekig

I. A sejttől a génekig Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása

11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása 11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása A DNS információtartalma specifikus nukleotidsorrend formájában van jelen Az átörökített DNS fehérjék szintézisét szabályozva tulajdonságok

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

I. Az örökítő anyag felfedezése

I. Az örökítő anyag felfedezése 1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció 5.

Részletesebben

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009 FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Gergely Pál 2009 Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)

Részletesebben

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra

Részletesebben

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az

Részletesebben

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)

Részletesebben

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Fehérjeszerkezet, és tekeredés Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983

Részletesebben

Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek

Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy

Részletesebben

Biomolekulák kémiai manipulációja

Biomolekulák kémiai manipulációja Biomolekulák kémiai manipulációja Bioortogonális reakciók Bio: biológiai rendszerekkel kompatibilis, ortogonális: kizárólag egymással reagáló funkciókat alkalmaz, melyek nem lépnek keresztreakcióba különböző

Részletesebben

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Harmadik rész: A sejtmag Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. október 26. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia

Részletesebben

Tartalomjegyzék Anatómia... 1 66

Tartalomjegyzék Anatómia... 1 66 Tartalomjegyzék Anatómia... 1 66 Az emberi test felépítése... 1 2 Az emberi test szerveződési szintjei...1 A szervek elhelyezkedése topográfiája...2 Az emberi test tengelyei és síkjai...2 Az emberi szervezet

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.

Részletesebben

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Bay Péter Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)

Részletesebben

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Népegészségügyi genomika

Népegészségügyi genomika Népegészségügyi genomika Népegészségügyi genomika Tartalom 1. A genom szerkezete... 1 1. A genom szerkzet... 1 1.1. Bevezetés a humán genom... 1 1.2. A genetika rövid története... 1 2. A DNS szerkezete...

Részletesebben

Sejtmag, magvacska magmembrán

Sejtmag, magvacska magmembrán Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:

Részletesebben

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben. FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés

Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés A mikroorganizmusok állandó környezetben exponenciálisan szaporodnak, amikor a sejtek száma (n) exponenciálisan növekszik: n = n * e µ * t Ha az exponenciális

Részletesebben

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Összefoglalás II. Szénhidrátok 1. jelentésük Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Ha ezeket az anyagokat hevítjük vizet vesztenek

Részletesebben

DNS-szekvencia meghatározás

DNS-szekvencia meghatározás DNS-szekvencia meghatározás Gilbert 1980 (1958) Sanger 3-1 A DNS-polimerázok jellemzői 5'-3' polimeráz aktivitás 5'-3' exonukleáz 3'-5' exonukleáz aktivitás Az új szál szintéziséhez kell: templát DNS primer

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34 -06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana

Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana Bakteriális DNS replikáció. A génexpresszió szabályozása prokariótákban. Plazmidok, baktériumok transzformálása. A prokarióta genom nukleoid egyetlen cirkuláris

Részletesebben

Epigenetikai Szabályozás

Epigenetikai Szabályozás Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál

Részletesebben

Nukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ

Nukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ Nukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben

Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára

Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja

Részletesebben

Az inzulin története és előállítása

Az inzulin története és előállítása INZULIN Az inzulin története és előállítása Az inzulin (a latin insula = sziget szóból) a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található béta-sejtek által termelt polipeptid hormon, amely a szénhidrátok,

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

Génkifejeződési vizsgálatok. Kocsy Gábor

Génkifejeződési vizsgálatok. Kocsy Gábor Génkifejeződési vizsgálatok MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Növényi Molekuláris Biológia Osztály A génkifejeződés A sejtmag géneket tartalmaz; (fehérjéket, RNSeket kódoló); A gének átíródnak mrns; Pre-mRNS

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

DNS-számítógép. Balló Gábor

DNS-számítógép. Balló Gábor DNS-számítógép Balló Gábor Bevezetés A nukleinsavak az élő szervezetek egyik legfontosabb alkotórészei. Ezekben tárolódnak ugyanis az öröklődéshez, és a fehérjeszintézishez szükséges információk. Bár a

Részletesebben

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, 1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Vírusok I: általános

Vírusok I: általános 1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1 1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje Prof.. Sasvári Mária A pirimidin-nukleotidok nukleotidok anyagcseréje 1 A nukleobázisok szerkezete Nitrogéntartalmú, heterociklusos vegyületek; szubsztituált purin- és pirimidin-származékok purin Adenin

Részletesebben

MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék. Atomoktól a csillagokig, Budapest, február 23.

MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék. Atomoktól a csillagokig, Budapest, február 23. MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2017. február 23. Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint

Részletesebben

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék PHD DOLGOZAT IN VITRO TRANSZLÁCIÓS VEKTOROK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Készítette: Bardóczy Viola

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 2 ZH: november 5, december 3 dr. Bakos Vince Elérhetőség: CH

Részletesebben

b) Az enzimek működésének jellemzői, az enzimek szerepe (szükségessége) az életfolyamatokban: Kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyitnak meg,

b) Az enzimek működésének jellemzői, az enzimek szerepe (szükségessége) az életfolyamatokban: Kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyitnak meg, Biológia tételek 1) a) Az élő szervezetben található szervetlen és szerves vegyületek főbb csoportjai: anionok, kationok, építőkő molekulák, makromolekulák, zsírtartalmú komplexek. Általános jellemzésükön

Részletesebben

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat 10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

RNS technikák - segédanyag

RNS technikák - segédanyag RNS technikák - oktatási segédanyag 2013-2014 RNS molekulák felépítése, típusai Mi az RNS? DEFINÍCIÓ: Változó hosszúságú, foszfodiészter kötésekkel egymáshoz kapcsolt ribonukleotid-monofoszfát egységekből

Részletesebben

Biokémiai kutatások ma

Biokémiai kutatások ma Nyitray László Biokémiai Tanszék Hb Biokémiai kutatások ma Makromolekulák szerkezet-funkció kutatása Molekuláris biológia minden szinten Redukcionista molekuláris biológia vs. holisztikus rendszerbiológia

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László

A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát

Részletesebben

5. Molekuláris biológiai technikák

5. Molekuláris biológiai technikák 5. Molekuláris biológiai technikák DNS szaporítás kémcsőben és élőben. Klónozás, PCR, cdna, RT-PCR, realtime-rt-pcr, Northern-, Southernblotting, génexpresszió, FISH 5. Molekuláris szintű biológiai technikák

Részletesebben

A géntechnológiát megalapozó felfedezések

A géntechnológiát megalapozó felfedezések 2010. december BIOTECHNOLÓGIA Rova tvezető: Dr. Heszky László akadémikus A géntechnológia genetikai alapjai c. I. fejezet 1-5. részében azokat a tudományos eredményeket mutattuk be, melyek bizonyítják,

Részletesebben

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Génszerkezet és génfunkció

Génszerkezet és génfunkció Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és

Részletesebben

A DNS szerkezete. Genom kromoszóma gén DNS genotípus - allél. Pontos méretek Watson genomja. J. D. Watson F. H. C. Crick. 2 nm C G.

A DNS szerkezete. Genom kromoszóma gén DNS genotípus - allél. Pontos méretek Watson genomja. J. D. Watson F. H. C. Crick. 2 nm C G. 1955: 46 emberi kromoszóma van 1961: mrns 1975: DNS szekvenálás 1982: gén-bank adatbázisok 1983: R (polymerase chain reaction) Mérföldkövek 1 J. D. Watson F. H.. rick 2008 1953 2003 Watson genomja DNS

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben