Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára"

Átírás

1 z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára

2 z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja megmutatta, hogy a gének a kromoszómákon találhatóak, a kromoszómák mindkét komponense (DNS és fehérje) lehetséges örökítőanyag volt bizonyítás kulcsa a megfelelő kísérleti organizmus kiválasztása volt DNS öröktésben játszott szerepét elsőként baktériumokban és az azokat megfertőző vírusokban (bakteriofág) fedezték fel

3 Bizonyíték, hogy a DNS baktériumokat transzformál 1928-ban Frederick Griffith a Streptococcus pneumoniaekét törzsét tanulmányozta:az egyik (S) tüdőgyulladást okoz, az másik (R) vonal viszont nem-patogén Ha hővel elöl S törzset összekeverte R sejtekkel, az R sejtek patogének lettek.

4 KÍSÉRLET Élő S sejtek (kontroll) élő R sejtek (kontroll) Hővel elölt S sejtek (kontroll) Hővel elölt S sejtek és élő R sejtek keveréke EREDMÉNYEK elpusztult egészséges egészséges elpusztult élő S sejtek

5 megfigyelt jelenséget transzformációnak nevezte el ben Oswald very, Maclyn McCarty és Colin MacLeod leközölték, hogy a transzformáló anyag a DNS Következetetésük azon alapult, hogy módszeresen tesztelték a Griffith kísérletében szóba jöhető vegyületeket.

6 Továbi bizonyítékok a DNS mellett 1952-ben lfred Hershey és Martha Chase elegáns kísérletekkel megmutatta, hogy a T2 bakteriofág (baktériumokat fertőző vírus) örökítőanyaga a DNS Ennek bizonyítására olyan kísérletet állítottak össze, ahol a T2 fág két összetevője (DNS, fehérje) közül csak egy kerül be a fertőzött E. coli sejtbe: rra következtettek: a fág DNS-e szállítja a genetikai információt

7 fág fej DNS baktérium sejt 100 nm

8 KÍSÉRLET fág radioaktív protein baktérium sejt 1. sor: radioaktív kén ( 35 S) DNS radioaktív DNS 2. sor : radioaktív foszfor ( 32 P)

9 KÍSÉRLET fág baktérium sejt radioaktív protein Üres fehérje burok 1. sor: radioaktív kén ( 35 S) DNS fág DNS radioaktív DNS 2 sor: radioaktív foszfor ( 32 P)

10 KÍSÉRLET fág baktérium sejt radioaktív protein üres protein burok Radioaktivitás (fág fehérje) a felülúszóban 1 sor: radioaktív kén ( 35 S) DNS fág DNS centrifugálás radioaktív DNS csapadék(baktérium sejtek és azok tartalma) 2 sor: radioaktív foszfor ( 32 P) centrifugálás csapadék Radioaktivitás (fág DNS) a csapadékban

11 Sugar phosphate backbone end Nitrogenous bases Thymine (T) denine () Cytosine (C) Phosphate Guanine (G) Sugar (deoxyribose) DNS Nitrogenous base nucleotide end

12 És további bizonyítékok: Ekkor már ismert volt, hogy a DNS egy polimer, mely szerves bázisból, cukorból és foszfát csoportból áll 1950-ben, Erwin Chargaff leközölte, hogy a DNS összetétele fajonként változik (bizonyíték a változatosságra) ún. Chargaff szabályok: DNS bázisöszzetétele fajonként változik Bármely fajban az és T bázisok száma egyforma és a G és C bázisok száma is egyenlő

13 DNS szerkezeti modelljének megalkotása: Maurice Wilkins és Rosalind Franklin Röntgen krisztallográfiával tanulmányozta a DNS szerkezetét Franklin készítette az első képet a DNS molekuláról ezzel a technikával

14 DNS szerkezeti modelljének megalkotása: (a) Rosalind Franklin (b) Franklin Röntgen-diffrakciós képe a DNS-ről

15 Figure 16.7 C G G C C G end Hydrogen bond end G C T T 3.4 nm G C G C G C T 1 nm T C G C G C G G C T T T T 0.34 nm end end (a) Key features of DNS structure (b) Partial chemical structure (c) Space-filling model

16 Watson és Crick megalkotta a kettős hélix modelljét a DNS kémiai összetétele és Röntgendiffakciós képe alapján Franklin úgy gondolta, hogy két cukorfoszfát gerinc van, és a bázisok a molekula belseje felé néznek Watson ún. antiparallel modell javasolt bázis párosodást az egyenletes térbeli távolságból vezették le

17 Purin + purin: túl széles Pirimidin + pirimidin: túl keskeny Purin + pirimidin: megfelelt a diffrakciós adatoknak

18 cukor denin () cukor Guanin (G) cukor Timin (T) cukor Citozin (C) Watson és Crick felismerte, hogy a bázispárok összetétele azok szerkezetén alapul. denin () csak timinnel (T), és guanin (G) csak citozinnal (C) alkot párt Watson-Crick modell így a Chargaff szabályokat is magyarázta

19 DNS másolása: Mivel a DNS szálai komplementerei egymásnak, mindegyik szál képes templátként szolgálni DNS replikációja során, az eredeti molekula szétnyílik és a komplementer új láncok megszintetizálódnak Watson és Crick ún. szemikonzervatív modellt javasolt a másolásra.

20 Figure C T G T G T C (a) Szülői molekula

21 Figure T T C G C G T T T T G C G C (a) szülői molekula (b) szálak szétválása

22 Figure (a) szülői molekula (b) szálak szétválása (c) Leány DNS molekulák, mindegyik tartalmaz egy eredeti szálat és egy újonan szintetizáltat T T T T T T T T T T T T C C C C C C C C G G G G G G G G

23 szülői sejt első replikáció második replikáció (a) Konzervatív modell (b) Szemikonzervatív modell (c) Diszperzív modell

24 Matthew Meselson és Franklin Stahl kísérletei a szemikonzervatív modellt támogatták régi szál nukleotidjait a nitrogén nehéz izotópjával jelölték, míg az új szál nukeotidjai künnyű nitrogénizotóp jelölést kaptak z első replikáció hibrid DNS-t eredményezett, (konzervatív modell kilőve) második replikáció könnyű és hibrid DNS-t készített, ez a szemikonzervatív modellt támogatta

25 KÍSÉRLET 1 baktérium tenyészet 15 N médiumban (nehéz izotóp) 2 baktériumokat átrakták 14 N (könnyű izotóp)-t tartalmazó tápközegbe EREDMÉNYEK 3 DNS mintát fugálták az első replikáció után 4 DNS mintát fugálták a 2. replikáció után könyebb nehezebb KÖVETKEZTETÉS Predikció: Első replikáció Második replikáció Konzervatív modell Szemikonzervatív modell Disperzív modell

26 DNS replikációja: nézzük közelebbről! replikáció meghatározott helyeken ún replikációs origóknál kezdődik, ahol a DNS két szála kettéválik z eukatióta kromoszómák több száz vagy ezer replikációs origót tartalmaznak replikáció minden origótól két irányban folyik egészen addig míg a molekula le nem másolódott

27 (a) Replikációs origó E. coli sejtben Replikációs origó kétszálú DNS molekula szülői( templát) szál Replikációs buborék leány (új) szál Replikációs villa (b) Replikációs origók in egy eukarióta sejtben Replikációs origó Szülői (templát) szál buborék kétszálú DNS molekula leány (új) szál replikációs villa két leány DNS molekula két leány DNS molekula 0.5 µm 0.25 µm

28 replikációs buborékkét oldalán egy-egy replikációs villát találunk ( Y-alakú régió, ahol az új szál hosszabodik) Helikázok azok az enzimek, amik kicsavarják a DNS-t a replikációs villánál Egyszálú DNS-t kötő fehérjék stabilizálják az egyszálú DNS-t Topoizomeráz enzim a DNS szupertekercselésért felel

29 Figure Primáz Topoizomeráz RNS primer Helikáz Egyszálú DNS kötő fehérje DNS polimeráz nem tud magától elindulni a templát DNS-en, mert csak véghez tud nukleotidotadni kezdő nukleotid szál egy rövid RNS primer Primáz enzim egy rövid RNS láncolt (5-10 nukleotid) készít ez szolgálkezdő pontként.

30 z új DNS szál szintézise DNS polimeráz enzim katalizálja a folyamatot lánchosszabítás sebessége 500 nukleotid másodpercenként baktériumokban és kb. 50 nukleotid/sec humán sejtekben a folyamat során dntp-k épülnek be

31 Figure új szál Templát szál foszfát cukor bázis T T C G C G OH G C DNS polimeráz G T C C P P i pirofoszfát OH C Nukleozid trifoszfát 2 P i

32 vezető szál késlekedő szál replikációs origó Primer replikáció iránya Késlekedő szál vezető szál Replikációs origó ntiparalell elongáció DNS polimeráz a szabad végekre rak nukleotidot, az új DNS szál - irányba növekszik templát DNS mellett, a DNS polimeráz egy vezető szálat szintetizál a replikációs villa irányában RNS primer Csúszó kapocs templát DNS DNS pol. III

33 templát szál RNS primer for fragmentum 1 1 vezető szál Áttekintés replikációs origó késlekedő szál 2 1 replikáció iránya késlekedő szál vezető szál Okazaki fragmentum 1 RNS primer for fragmentum 2 Okazaki fragmentum Hogy a másik új szálat (késlekedő szál) is hosszabítsa, a DNS polimeráznak a replikációs villától távolodva is szintetizálnikell késlekedő szálszakaszokban ún. Okazaki fragmentumumokban készülel, amiket a DNS ligáz összekapcsol 2 Replikáció iránya 1

34 templát szál

35 templát szál 1 RNS primer a fragmentum 1-nek

36 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 Okazaki fragmentum 1 1

37 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 Okazaki fragmentum 1 1 RNS primer a fragmentum 2höz 2 Okazaki fragmentum 2 1

38 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 RNS primer fragmentum 2 Okazaki fragmentum Okazaki fragmentum

39 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 RNS primer fragmentum 2 Okazaki fragmentum Okazaki fragmentum Replikáció iránya 1

40 vezető szál Áttekintés replikációs origó késlekedő szál vezető szál késlekedő szál replikáció iránya vezető szál DNS pol III eredeti DNS Primer Primáz DNS pol III 4 késlekedő szál DNS pol I DNS ligáz 3 2 1

41 DNS pol III Eredeti DNS vezető szál Kapcsoló fehérje Helikáz DNS pol III késlekedő szál késlekedő szál templát

42 Korrektúra olvasás és hibajavítás DNS polimeráz átnézi az újonan készült DNS-t, és kijavítja a hibás nukleotidokat mismatch javítás során, a javító enzim helyrehozza a bázis párosodást DNS fizikai hatásoktól vagy kémiai ágenstől is megsérülhet Egy nuclease kivágja a sérült szakaszt és a polimeráz javítja a DNS hibás szálát

43 Nukleáz DNS polimeráz DNS ligáz

44 DNS molekulák végének replikációja DNS polimerázaz eukaritóta kromoszómák esetén problémábaütközik nem tudja befejezni az véget így az egymást követő másolások során a DNS rövidebb lesz prokariótáknál nincs ilyen probléma a gyűrű alakú DNS miatt

45 z eredeti DNS szál vége vezetőszál késlekedő szál utolsó fragmentum Utolsó előtti fragmentum Késlekedő szál eredeti szál RNS primer primerek levétele és a 3 vég hosszabítása második replikáció Új vezetőszál új késlekedő szál további replikációk Rövidebb és rövidebb molekulák

46 z eukarióta kromoszómák DNS molekuláinak végén egy speciális szakasz van, az ún. teloméra teloméra nem akadályozza meg a DNS rövidülését, de védi a a kromoszóma végi géneket telomérák rövidülése összefügg az öregedéssel telomeráz enzim hosszabíthatja meg a telomérákat.

47 1 µm

48 5 µm

49 Kariotipizálás Eredmény Homológ kromoszómapár 5 µm Centromere testvér kromatidok metafázisos kromoszóma

50 Ivartalan és ivaros szaporodás Ivartalan szaporodás (reprodukciónak) során az új utód egyedeket csak egyetlen szülő hozza létre ivarsejtek képzése nélkül. klón fogalom azonos szülőtől származó genetikailag azonos egyedeket jelenti Ivaros szaporodás során két szaporító ivarsejt (gaméta) összeolvadását igényli a megtermékenyítéskor (az ivaros folyamat során), és így a képződő diploid zigóta (és a belőle kifejlődő utód) két különböző haploid genom kombinációjának eredménye

51 Figure mm Szülő Sarj (a) Hidra (b) Gyökérsajr

52 Figure n = 6 Magyarázat nyai kromoszóma készlet (n = 3) pai kromoszóma készlet (n = 3) testvér kromatidák (egy megkettőződött kromoszóma) Centroméra homológ pár nem testvér kromatidái Homológ kromoszóma pár

53 Figure 13.5 Key Haploid (n) Diploid (2n) Haploid gametes (n = 23) Egg (n) MEIOSIS Sperm (n) FERTILIZTION Ovary Testis Diploid zygote (2n = 46) Mitosis and development Multicellular diploid adults (2n = 46)

54 z ivaros életciklusok variációja az élővilágban meiózis és a megtermékenyítés váltakozása általánosan jellemző Három alaptípust találunk:

55 Figure 13.6a Magyarázat Haploid (n) Diploid (2n) n ivarsejtek n n MEIOZIS FERTILIZÁCIÓ 2n Zigóta 2n Diploid soksejtű szervezet Mitózis (a) Állatok

56 Figure 13.6b Magyarázat Haploid (n) Diploid (2n) Haploid soksejtű szervezet (gametofiton) Mitozis n Mitozis n n n Spórák ivarsejtek MEIÓZIS n FERTILIZÁCIÓ 2n Diploid soksejtű szervezet (sporofiton) 2n Mitózis Zigóta (b) Magasabbrendű növények és számos alga

57 Figure 13.6c Magyarázat Haploid (n) Diploid (2n) Hapliod egysejtű vagy többsejtű szervezet Mitozis n Mitozis n n n ivarsejtek n MEIÓZIS FERTILIZÁCIÓ 2n Zigóta (c) legtöbb gomba és számos egysejtű

58 Meiózis történései Interfázis Homológ kromoszóma párok a diploid szülői szervezetben homológ kromoszómák megkettőződött párjai Kromoszóma duplikáció Meiózis I testvér kromatidok diploid sejt megkettőződött kromoszómákkal Meiózis II 1 homológ kromoszómák szétválnak Haploid sejt megkettőződött kromoszómákkal 2 testvér kromatidok szétválnak Hapliod sejt egyszeres kromatidájú kromoszómákkal

59 meiózis szakaszai - első főszakasz Profázis I Metafázis I nafázis I Telofázis I és citokinézis testvér kromatidok Centroszóma (centriólum párral) Kiazma osztódási orsó Centroméra (kinetokórral) metafázisos lemez testvér kromatidok kapcsolatban maradnak homológ kromoszóma pár sejtmaghártya töredékei homológ kromoszómák párba rendeződnek és egyes szakaszaik kicserélődnek; 2n = 6 ebben a példában. kinetokórhoz kapcsolt mikrotubulusok homológ párok a metafázisos síkba rendeződnek. homológ kromoszómák szétválnak Minden homológ kromoszóma pár szétválik. Két haploid sejt képződik; minden kromoszóma két testvér kromatidot tartalmaz.

60 meiózis szakaszai - második főszakasz Profázis II Metafázis II nafázis II Telofázis II és citokinézis a következő osztódási szakaszban a testvér kromatidák szétvállnak; így négy haploid leánysejt képződik. Testvér kromatidok elválnak Hapliod leány sejt képződik

61 mitózis és a meiózis összehasonlítása MITÓZIS MEIÓZIS Szülői sejt Kiazma MEIÓZIS I Profázis Megkettőződött kromoszóma Kromoszóma kettőződés 2n = 6 Kromoszóma kettőződés Profázis I Homológ kromoszóma pár Metafázis Metafázis I nafázis Telofázis Leánysejtek meiózis I. után nafázis I Telofázis I Haploid n = 3 2n Leánysejtek 2n n n n n Leánysejtek MEIÓZIS II

62 3 esemény, mely a meiózisra jellemző és mindhárom a meiózis I-ben fordul elő: homológ kromoszómák összekapcsolódása a profázis I-ben és a Crossing-over (a genetikai információ cseréje) metafázis lemezbenhomológ kromoszóma párokat találuk (tetrád) egyedi 2 kromatidás kromoszómák helyett z anafázis I-ben, a homológ kromoszómák válnak szét a testvér kromatidák helyett

63 ÖSSZEFOGLLÁS Tulajdonság Mitózis Meiózis DNS replikáció mitózis kezdete előtt az interfázisban történik meiózis I. előtt az interfázisban történik Osztódások száma Homológ kromoszómák kapcsolódása Leánysejtek száma és kromoszóma készlete Szerepe az állatiszervezetben Egy, 4 szakasszal: profázis, metafázis, anafázis, és telofázis Nem fordul elő kettő, mindegyik diploid (2n) és genetikailag azonos a szülő sejttel Lehetővé teszi a soksejtűszervezet kialakulását a zigótából ; sejteket termel a növekedéshez, javításhoz és számos szervezetben az ivartalan szaporodás alapja kettő, mindegyik 4 szakasszal: profázis, metafázis, anafázis, és telofázis profázis I-ben fordul elő + crossing over a nem-testvér kromatidák között négy, mindegyik haloid (n), a szülői kromoszómaszámfelét hordozzák az utódsejtek; genetikailag különböznek a szülői sejttőlés egymástól Ivarsejtek előállítása; redukálja a kromoszómaszámot a felére és növeli az ivarsejtek genetikai változatosságát: azivaros szaporodás alapja

64 profázis I (meiózis) homológ kromoszóma pár TEM anafázis I anafázis II Kiazma Centroméra Crossing-over a folyamata során rekombináns kromoszómák keletkeznek, melyek midkét szülőtől származó DNS-t tartalmaznak Crossing-over a profázis I elején kezdődik, amikor a homológ kromoszóma párok pontosan (génről génre) egymás mellé rendeződnek Leány sejtek rekombináns kromoszómák

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin 1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására

Részletesebben

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma

Részletesebben

Az emberi sejtek általános jellemzése

Az emberi sejtek általános jellemzése Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Nukleinsavak építőkövei

Nukleinsavak építőkövei ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis

Részletesebben

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon:

Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon: MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája Előadásokra járni kötelező, de nincs névsor olvasás. Zárthelyi dolgozat nincs. Vegyész és hidrobiológus

Részletesebben

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat 10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010

Részletesebben

Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma

Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:

Részletesebben

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ

Részletesebben

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)

Részletesebben

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív

Részletesebben

GENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda

GENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda GENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda 1 1. BEVEZETÉS A GENETIKÁBA A XXI. SZÁZADI ISMERETEK TÜKRÉBEN 6,7 dia 1.1.

Részletesebben

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Fehérjeszerkezet, és tekeredés Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983

Részletesebben

I. A sejttől a génekig

I. A sejttől a génekig Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.

Részletesebben

10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák

10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák 10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében

Részletesebben

RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS

RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban

Részletesebben

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,

Részletesebben

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük

Részletesebben

Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból

Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra A) Egyetlen helyes válasszal: I. A IX-X osztályos tananyagból 1. A méhlepényes emlősök melyik rokonsági körében vannak repülő helyváltoztatású

Részletesebben

DNS-számítógép. Balló Gábor

DNS-számítógép. Balló Gábor DNS-számítógép Balló Gábor Bevezetés A nukleinsavak az élő szervezetek egyik legfontosabb alkotórészei. Ezekben tárolódnak ugyanis az öröklődéshez, és a fehérjeszintézishez szükséges információk. Bár a

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt

Részletesebben

Géntechnológia és fehérjemérnökség

Géntechnológia és fehérjemérnökség Géntechnológia és fehérjemérnökség Szerkesztette: Nyitray László Alexa Anita (12. és 13. fejezet) Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet) Garai Ágnes (4. és 5. fejezet) Glatz Gábor (6. és 7. fejezet) Radnai

Részletesebben

Tudománytörténeti visszatekintés

Tudománytörténeti visszatekintés GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai

Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben

Részletesebben

Kémiai Intézet Kémiai Laboratórium. F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S

Kémiai Intézet Kémiai Laboratórium. F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S Szalay SzalayPéter Péter egyetemi egyetemi tanár tanár ELTE, ELTE,Kémiai Kémiai Intézet Intézet Elméleti ElméletiKémiai Kémiai Laboratórium Laboratórium F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S

Részletesebben

Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.

Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami

Részletesebben

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés

Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés A mikroorganizmusok állandó környezetben exponenciálisan szaporodnak, amikor a sejtek száma (n) exponenciálisan növekszik: n = n * e µ * t Ha az exponenciális

Részletesebben

Transzgénikus állatok előállítása

Transzgénikus állatok előállítása Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb

Részletesebben

A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.

A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért

Részletesebben

Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek

Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy

Részletesebben

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van!

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A SEJTALKOTÓK (1.0 változat) A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A sejt (cellula) Az élet legkisebb alaki és működési

Részletesebben

Génszerkezet és génfunkció

Génszerkezet és génfunkció Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és

Részletesebben

5. Molekuláris biológiai technikák

5. Molekuláris biológiai technikák 5. Molekuláris biológiai technikák DNS szaporítás kémcsőben és élőben. Klónozás, PCR, cdna, RT-PCR, realtime-rt-pcr, Northern-, Southernblotting, génexpresszió, FISH 5. Molekuláris szintű biológiai technikák

Részletesebben

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ

Részletesebben

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone

Részletesebben

Az örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase

Az örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase SZTE, Orv. Biol. Int., Mol- és Sejtbiol. Gyak., VIII. Az örökítőanyag Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase Ez az

Részletesebben

A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége

A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége Vírustan - virológia Jenner himlő elleni vakcina (1798) Pasteur veszettség elleni vakcina (1885) Ivanovszkij az első növénykórokozó vírus felfedezése (dohánymozaik vírus) (1892) Loeffler és Frosch száj-

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

14. Molekuláris genetika

14. Molekuláris genetika 14. Molekuláris genetika Bevezetés 1871-ben Miescher - Mendel kortársa - a sejtmagból foszfor tartalmú anyagot izolált. Feltételezte, hogy erre a nuklein -re a sejtosztódáshoz van szükség, és megjósolta,

Részletesebben

A sejtciklus szabályozása 1

A sejtciklus szabályozása 1 A sejtciklus szabályozása 1 22. A SEJTCIKLUS GENETIKAI SZABÁLYOZÁSA. Sejtméret. A sejtciklus szakaszai. Kromoszóma- és centroszóma-ciklus. A cdc mutációk és jelentőségük. Ciklinek és Cdk-k. Kontrollpontok

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.

Részletesebben

Az élőlények örökítő (genetikai) anyagát

Az élőlények örökítő (genetikai) anyagát A genetikai állomány stabilitása: helikáz enzimek szerepe a DNS-hibajavításban Gyimesi Máté Vellai Tibor Kovács Mihály Az élő szervezetek fennmaradásának és szaporodásának nélkülözhetetlen feltétele a

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) *

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * A mendeli öröklődés törvényei A Huntington-kór (HD) kezdetét személyiségbeli változások,

Részletesebben

7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás

7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás 7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás Sejtosztódás típusai: Mitózis: számtartó osztódás, kromoszóma állomány megkettőzése és 2 identikus utódsejtbe szétosztása, diploid sejtek keletkeznek Mitózis eseményei

Részletesebben

Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba

Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba Genetika és genomika írta László, Valéria, Szalai, Csaba, Pap, Erna,

Részletesebben

Alkímia Ma. az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK

Alkímia Ma. az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK Alkímia Ma az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK ALKÍMIA MA KVÍZ Schiller Róbert Te miért gondolod, hogy vannak molekulák?

Részletesebben

ÚJ GENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁS

ÚJ GENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁS VÍZMIKROBIOLÓGUSOK XI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA - 2012 ÚJ GENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁS LEHETŐSÉG, VAGY NEHÉZSÉG? MÁRIALIGETI KÁROLY EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, BUDAPEST 1953 JAMES D. WATSON, FRANCIS CRICK:

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Genetika. Ezek határozzák meg a tulajdonságainkat. (szemszín, hajszín, stb )

Genetika. Ezek határozzák meg a tulajdonságainkat. (szemszín, hajszín, stb ) Krisztián bioszjegyzete A /öröklődés alapjai: öröklődés és változásával foglalkozik. A genetika a tulajdonságok öröklődésével Lehet vizsgálni: Sejtszinten: Molekuláris genetika Egyedszinten: Klasszikus

Részletesebben

A GÉNTŐL A TULAJDONSÁGIG

A GÉNTŐL A TULAJDONSÁGIG AZ ÉLET KÓDJA A GÉTŐL A TULAJDSÁGIG Mikor az újszülöttet meglátogatja a rokonság, szinte azonnal elkezdik találgatni, kihez hasonlít inkább. Ilyeneket mondogatnak: az orra az apjáé, a szája az anyjáé,

Részletesebben

A Telomerase-specific Doxorubicin-releasing Molecular Beacon for Cancer Theranostics

A Telomerase-specific Doxorubicin-releasing Molecular Beacon for Cancer Theranostics A Telomerase-specific Doxorubicin-releasing Molecular Beacon for Cancer Theranostics Yi Ma, Zhaohui Wang, Min Zhang, Zhihao Han, Dan Chen, Qiuyun Zhu, Weidong Gao, Zhiyu Qian, and Yueqing Gu Angew. Chem.

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék. Atomoktól a csillagokig, Budapest, február 23.

MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék. Atomoktól a csillagokig, Budapest, február 23. MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2017. február 23. Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája

Részletesebben

Géntechnológia és fehérjemérnökség

Géntechnológia és fehérjemérnökség Géntechnológia és fehérjemérnökség elektronikus-jegyzet szerzők: Az ELTE Biokémiai Tanszék Munkaközössége Alexa Anita (12. és 13. fejezet), Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet), Garai Ágnes (4. és 5. fejezet),

Részletesebben

I. Az örökítő anyag felfedezése

I. Az örökítő anyag felfedezése 1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

A sejtciklus szabályozása

A sejtciklus szabályozása Molekuláris sejtbiológia A sejtciklus szabályozása? Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtciklus fázisai S G 2 G 0 G 1 M G = gap gap S = synthesis

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai

10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai 10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai A DNS mint azonosító 3 milliárd bázispár az emberi DNS-ben (99.9%-ban azonos) 0.1%-nyi különbség elegendő az egyedek megkülönböztetéséhez Genetikai

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2460-06 Humángenetikai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2460-06 Humángenetikai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ismertesse a gyakorlaton lévő szakasszisztens hallgatóknak a PCR termékek elválasztása céljából végzett analitikai agaróz gélelektroforézis során használt puffert! Az ismertetés során az alábbi

Részletesebben

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)

Részletesebben

Epigenetikai Szabályozás

Epigenetikai Szabályozás Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

A gének világa, avagy a mi világunk is

A gének világa, avagy a mi világunk is Kovács Árpád Ferenc folyóirata Kovács Árpád Ferenc A gének világa, avagy a mi világunk is 1. rész: A genetika a kezdetektől napjainkig 2010 A gének világa, avagy a mi világunk is 1. Bevezetés életünk központjába

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben