Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára
|
|
- Erik Varga
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára
2 z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja megmutatta, hogy a gének a kromoszómákon találhatóak, a kromoszómák mindkét komponense (DNS és fehérje) lehetséges örökítőanyag volt bizonyítás kulcsa a megfelelő kísérleti organizmus kiválasztása volt DNS öröktésben játszott szerepét elsőként baktériumokban és az azokat megfertőző vírusokban (bakteriofág) fedezték fel
3 Bizonyíték, hogy a DNS baktériumokat transzformál 1928-ban Frederick Griffith a Streptococcus pneumoniaekét törzsét tanulmányozta:az egyik (S) tüdőgyulladást okoz, az másik (R) vonal viszont nem-patogén Ha hővel elöl S törzset összekeverte R sejtekkel, az R sejtek patogének lettek.
4 KÍSÉRLET Élő S sejtek (kontroll) élő R sejtek (kontroll) Hővel elölt S sejtek (kontroll) Hővel elölt S sejtek és élő R sejtek keveréke EREDMÉNYEK elpusztult egészséges egészséges elpusztult élő S sejtek
5 megfigyelt jelenséget transzformációnak nevezte el ben Oswald very, Maclyn McCarty és Colin MacLeod leközölték, hogy a transzformáló anyag a DNS Következetetésük azon alapult, hogy módszeresen tesztelték a Griffith kísérletében szóba jöhető vegyületeket.
6 Továbi bizonyítékok a DNS mellett 1952-ben lfred Hershey és Martha Chase elegáns kísérletekkel megmutatta, hogy a T2 bakteriofág (baktériumokat fertőző vírus) örökítőanyaga a DNS Ennek bizonyítására olyan kísérletet állítottak össze, ahol a T2 fág két összetevője (DNS, fehérje) közül csak egy kerül be a fertőzött E. coli sejtbe: rra következtettek: a fág DNS-e szállítja a genetikai információt
7 fág fej DNS baktérium sejt 100 nm
8 KÍSÉRLET fág radioaktív protein baktérium sejt 1. sor: radioaktív kén ( 35 S) DNS radioaktív DNS 2. sor : radioaktív foszfor ( 32 P)
9 KÍSÉRLET fág baktérium sejt radioaktív protein Üres fehérje burok 1. sor: radioaktív kén ( 35 S) DNS fág DNS radioaktív DNS 2 sor: radioaktív foszfor ( 32 P)
10 KÍSÉRLET fág baktérium sejt radioaktív protein üres protein burok Radioaktivitás (fág fehérje) a felülúszóban 1 sor: radioaktív kén ( 35 S) DNS fág DNS centrifugálás radioaktív DNS csapadék(baktérium sejtek és azok tartalma) 2 sor: radioaktív foszfor ( 32 P) centrifugálás csapadék Radioaktivitás (fág DNS) a csapadékban
11 Sugar phosphate backbone end Nitrogenous bases Thymine (T) denine () Cytosine (C) Phosphate Guanine (G) Sugar (deoxyribose) DNS Nitrogenous base nucleotide end
12 És további bizonyítékok: Ekkor már ismert volt, hogy a DNS egy polimer, mely szerves bázisból, cukorból és foszfát csoportból áll 1950-ben, Erwin Chargaff leközölte, hogy a DNS összetétele fajonként változik (bizonyíték a változatosságra) ún. Chargaff szabályok: DNS bázisöszzetétele fajonként változik Bármely fajban az és T bázisok száma egyforma és a G és C bázisok száma is egyenlő
13 DNS szerkezeti modelljének megalkotása: Maurice Wilkins és Rosalind Franklin Röntgen krisztallográfiával tanulmányozta a DNS szerkezetét Franklin készítette az első képet a DNS molekuláról ezzel a technikával
14 DNS szerkezeti modelljének megalkotása: (a) Rosalind Franklin (b) Franklin Röntgen-diffrakciós képe a DNS-ről
15 Figure 16.7 C G G C C G end Hydrogen bond end G C T T 3.4 nm G C G C G C T 1 nm T C G C G C G G C T T T T 0.34 nm end end (a) Key features of DNS structure (b) Partial chemical structure (c) Space-filling model
16 Watson és Crick megalkotta a kettős hélix modelljét a DNS kémiai összetétele és Röntgendiffakciós képe alapján Franklin úgy gondolta, hogy két cukorfoszfát gerinc van, és a bázisok a molekula belseje felé néznek Watson ún. antiparallel modell javasolt bázis párosodást az egyenletes térbeli távolságból vezették le
17 Purin + purin: túl széles Pirimidin + pirimidin: túl keskeny Purin + pirimidin: megfelelt a diffrakciós adatoknak
18 cukor denin () cukor Guanin (G) cukor Timin (T) cukor Citozin (C) Watson és Crick felismerte, hogy a bázispárok összetétele azok szerkezetén alapul. denin () csak timinnel (T), és guanin (G) csak citozinnal (C) alkot párt Watson-Crick modell így a Chargaff szabályokat is magyarázta
19 DNS másolása: Mivel a DNS szálai komplementerei egymásnak, mindegyik szál képes templátként szolgálni DNS replikációja során, az eredeti molekula szétnyílik és a komplementer új láncok megszintetizálódnak Watson és Crick ún. szemikonzervatív modellt javasolt a másolásra.
20 Figure C T G T G T C (a) Szülői molekula
21 Figure T T C G C G T T T T G C G C (a) szülői molekula (b) szálak szétválása
22 Figure (a) szülői molekula (b) szálak szétválása (c) Leány DNS molekulák, mindegyik tartalmaz egy eredeti szálat és egy újonan szintetizáltat T T T T T T T T T T T T C C C C C C C C G G G G G G G G
23 szülői sejt első replikáció második replikáció (a) Konzervatív modell (b) Szemikonzervatív modell (c) Diszperzív modell
24 Matthew Meselson és Franklin Stahl kísérletei a szemikonzervatív modellt támogatták régi szál nukleotidjait a nitrogén nehéz izotópjával jelölték, míg az új szál nukeotidjai künnyű nitrogénizotóp jelölést kaptak z első replikáció hibrid DNS-t eredményezett, (konzervatív modell kilőve) második replikáció könnyű és hibrid DNS-t készített, ez a szemikonzervatív modellt támogatta
25 KÍSÉRLET 1 baktérium tenyészet 15 N médiumban (nehéz izotóp) 2 baktériumokat átrakták 14 N (könnyű izotóp)-t tartalmazó tápközegbe EREDMÉNYEK 3 DNS mintát fugálták az első replikáció után 4 DNS mintát fugálták a 2. replikáció után könyebb nehezebb KÖVETKEZTETÉS Predikció: Első replikáció Második replikáció Konzervatív modell Szemikonzervatív modell Disperzív modell
26 DNS replikációja: nézzük közelebbről! replikáció meghatározott helyeken ún replikációs origóknál kezdődik, ahol a DNS két szála kettéválik z eukatióta kromoszómák több száz vagy ezer replikációs origót tartalmaznak replikáció minden origótól két irányban folyik egészen addig míg a molekula le nem másolódott
27 (a) Replikációs origó E. coli sejtben Replikációs origó kétszálú DNS molekula szülői( templát) szál Replikációs buborék leány (új) szál Replikációs villa (b) Replikációs origók in egy eukarióta sejtben Replikációs origó Szülői (templát) szál buborék kétszálú DNS molekula leány (új) szál replikációs villa két leány DNS molekula két leány DNS molekula 0.5 µm 0.25 µm
28 replikációs buborékkét oldalán egy-egy replikációs villát találunk ( Y-alakú régió, ahol az új szál hosszabodik) Helikázok azok az enzimek, amik kicsavarják a DNS-t a replikációs villánál Egyszálú DNS-t kötő fehérjék stabilizálják az egyszálú DNS-t Topoizomeráz enzim a DNS szupertekercselésért felel
29 Figure Primáz Topoizomeráz RNS primer Helikáz Egyszálú DNS kötő fehérje DNS polimeráz nem tud magától elindulni a templát DNS-en, mert csak véghez tud nukleotidotadni kezdő nukleotid szál egy rövid RNS primer Primáz enzim egy rövid RNS láncolt (5-10 nukleotid) készít ez szolgálkezdő pontként.
30 z új DNS szál szintézise DNS polimeráz enzim katalizálja a folyamatot lánchosszabítás sebessége 500 nukleotid másodpercenként baktériumokban és kb. 50 nukleotid/sec humán sejtekben a folyamat során dntp-k épülnek be
31 Figure új szál Templát szál foszfát cukor bázis T T C G C G OH G C DNS polimeráz G T C C P P i pirofoszfát OH C Nukleozid trifoszfát 2 P i
32 vezető szál késlekedő szál replikációs origó Primer replikáció iránya Késlekedő szál vezető szál Replikációs origó ntiparalell elongáció DNS polimeráz a szabad végekre rak nukleotidot, az új DNS szál - irányba növekszik templát DNS mellett, a DNS polimeráz egy vezető szálat szintetizál a replikációs villa irányában RNS primer Csúszó kapocs templát DNS DNS pol. III
33 templát szál RNS primer for fragmentum 1 1 vezető szál Áttekintés replikációs origó késlekedő szál 2 1 replikáció iránya késlekedő szál vezető szál Okazaki fragmentum 1 RNS primer for fragmentum 2 Okazaki fragmentum Hogy a másik új szálat (késlekedő szál) is hosszabítsa, a DNS polimeráznak a replikációs villától távolodva is szintetizálnikell késlekedő szálszakaszokban ún. Okazaki fragmentumumokban készülel, amiket a DNS ligáz összekapcsol 2 Replikáció iránya 1
34 templát szál
35 templát szál 1 RNS primer a fragmentum 1-nek
36 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 Okazaki fragmentum 1 1
37 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 Okazaki fragmentum 1 1 RNS primer a fragmentum 2höz 2 Okazaki fragmentum 2 1
38 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 RNS primer fragmentum 2 Okazaki fragmentum Okazaki fragmentum
39 templát szál 1 RNS primer fragmentum 1 RNS primer fragmentum 2 Okazaki fragmentum Okazaki fragmentum Replikáció iránya 1
40 vezető szál Áttekintés replikációs origó késlekedő szál vezető szál késlekedő szál replikáció iránya vezető szál DNS pol III eredeti DNS Primer Primáz DNS pol III 4 késlekedő szál DNS pol I DNS ligáz 3 2 1
41 DNS pol III Eredeti DNS vezető szál Kapcsoló fehérje Helikáz DNS pol III késlekedő szál késlekedő szál templát
42 Korrektúra olvasás és hibajavítás DNS polimeráz átnézi az újonan készült DNS-t, és kijavítja a hibás nukleotidokat mismatch javítás során, a javító enzim helyrehozza a bázis párosodást DNS fizikai hatásoktól vagy kémiai ágenstől is megsérülhet Egy nuclease kivágja a sérült szakaszt és a polimeráz javítja a DNS hibás szálát
43 Nukleáz DNS polimeráz DNS ligáz
44 DNS molekulák végének replikációja DNS polimerázaz eukaritóta kromoszómák esetén problémábaütközik nem tudja befejezni az véget így az egymást követő másolások során a DNS rövidebb lesz prokariótáknál nincs ilyen probléma a gyűrű alakú DNS miatt
45 z eredeti DNS szál vége vezetőszál késlekedő szál utolsó fragmentum Utolsó előtti fragmentum Késlekedő szál eredeti szál RNS primer primerek levétele és a 3 vég hosszabítása második replikáció Új vezetőszál új késlekedő szál további replikációk Rövidebb és rövidebb molekulák
46 z eukarióta kromoszómák DNS molekuláinak végén egy speciális szakasz van, az ún. teloméra teloméra nem akadályozza meg a DNS rövidülését, de védi a a kromoszóma végi géneket telomérák rövidülése összefügg az öregedéssel telomeráz enzim hosszabíthatja meg a telomérákat.
47 1 µm
48 5 µm
49 Kariotipizálás Eredmény Homológ kromoszómapár 5 µm Centromere testvér kromatidok metafázisos kromoszóma
50 Ivartalan és ivaros szaporodás Ivartalan szaporodás (reprodukciónak) során az új utód egyedeket csak egyetlen szülő hozza létre ivarsejtek képzése nélkül. klón fogalom azonos szülőtől származó genetikailag azonos egyedeket jelenti Ivaros szaporodás során két szaporító ivarsejt (gaméta) összeolvadását igényli a megtermékenyítéskor (az ivaros folyamat során), és így a képződő diploid zigóta (és a belőle kifejlődő utód) két különböző haploid genom kombinációjának eredménye
51 Figure mm Szülő Sarj (a) Hidra (b) Gyökérsajr
52 Figure n = 6 Magyarázat nyai kromoszóma készlet (n = 3) pai kromoszóma készlet (n = 3) testvér kromatidák (egy megkettőződött kromoszóma) Centroméra homológ pár nem testvér kromatidái Homológ kromoszóma pár
53 Figure 13.5 Key Haploid (n) Diploid (2n) Haploid gametes (n = 23) Egg (n) MEIOSIS Sperm (n) FERTILIZTION Ovary Testis Diploid zygote (2n = 46) Mitosis and development Multicellular diploid adults (2n = 46)
54 z ivaros életciklusok variációja az élővilágban meiózis és a megtermékenyítés váltakozása általánosan jellemző Három alaptípust találunk:
55 Figure 13.6a Magyarázat Haploid (n) Diploid (2n) n ivarsejtek n n MEIOZIS FERTILIZÁCIÓ 2n Zigóta 2n Diploid soksejtű szervezet Mitózis (a) Állatok
56 Figure 13.6b Magyarázat Haploid (n) Diploid (2n) Haploid soksejtű szervezet (gametofiton) Mitozis n Mitozis n n n Spórák ivarsejtek MEIÓZIS n FERTILIZÁCIÓ 2n Diploid soksejtű szervezet (sporofiton) 2n Mitózis Zigóta (b) Magasabbrendű növények és számos alga
57 Figure 13.6c Magyarázat Haploid (n) Diploid (2n) Hapliod egysejtű vagy többsejtű szervezet Mitozis n Mitozis n n n ivarsejtek n MEIÓZIS FERTILIZÁCIÓ 2n Zigóta (c) legtöbb gomba és számos egysejtű
58 Meiózis történései Interfázis Homológ kromoszóma párok a diploid szülői szervezetben homológ kromoszómák megkettőződött párjai Kromoszóma duplikáció Meiózis I testvér kromatidok diploid sejt megkettőződött kromoszómákkal Meiózis II 1 homológ kromoszómák szétválnak Haploid sejt megkettőződött kromoszómákkal 2 testvér kromatidok szétválnak Hapliod sejt egyszeres kromatidájú kromoszómákkal
59 meiózis szakaszai - első főszakasz Profázis I Metafázis I nafázis I Telofázis I és citokinézis testvér kromatidok Centroszóma (centriólum párral) Kiazma osztódási orsó Centroméra (kinetokórral) metafázisos lemez testvér kromatidok kapcsolatban maradnak homológ kromoszóma pár sejtmaghártya töredékei homológ kromoszómák párba rendeződnek és egyes szakaszaik kicserélődnek; 2n = 6 ebben a példában. kinetokórhoz kapcsolt mikrotubulusok homológ párok a metafázisos síkba rendeződnek. homológ kromoszómák szétválnak Minden homológ kromoszóma pár szétválik. Két haploid sejt képződik; minden kromoszóma két testvér kromatidot tartalmaz.
60 meiózis szakaszai - második főszakasz Profázis II Metafázis II nafázis II Telofázis II és citokinézis a következő osztódási szakaszban a testvér kromatidák szétvállnak; így négy haploid leánysejt képződik. Testvér kromatidok elválnak Hapliod leány sejt képződik
61 mitózis és a meiózis összehasonlítása MITÓZIS MEIÓZIS Szülői sejt Kiazma MEIÓZIS I Profázis Megkettőződött kromoszóma Kromoszóma kettőződés 2n = 6 Kromoszóma kettőződés Profázis I Homológ kromoszóma pár Metafázis Metafázis I nafázis Telofázis Leánysejtek meiózis I. után nafázis I Telofázis I Haploid n = 3 2n Leánysejtek 2n n n n n Leánysejtek MEIÓZIS II
62 3 esemény, mely a meiózisra jellemző és mindhárom a meiózis I-ben fordul elő: homológ kromoszómák összekapcsolódása a profázis I-ben és a Crossing-over (a genetikai információ cseréje) metafázis lemezbenhomológ kromoszóma párokat találuk (tetrád) egyedi 2 kromatidás kromoszómák helyett z anafázis I-ben, a homológ kromoszómák válnak szét a testvér kromatidák helyett
63 ÖSSZEFOGLLÁS Tulajdonság Mitózis Meiózis DNS replikáció mitózis kezdete előtt az interfázisban történik meiózis I. előtt az interfázisban történik Osztódások száma Homológ kromoszómák kapcsolódása Leánysejtek száma és kromoszóma készlete Szerepe az állatiszervezetben Egy, 4 szakasszal: profázis, metafázis, anafázis, és telofázis Nem fordul elő kettő, mindegyik diploid (2n) és genetikailag azonos a szülő sejttel Lehetővé teszi a soksejtűszervezet kialakulását a zigótából ; sejteket termel a növekedéshez, javításhoz és számos szervezetben az ivartalan szaporodás alapja kettő, mindegyik 4 szakasszal: profázis, metafázis, anafázis, és telofázis profázis I-ben fordul elő + crossing over a nem-testvér kromatidák között négy, mindegyik haloid (n), a szülői kromoszómaszámfelét hordozzák az utódsejtek; genetikailag különböznek a szülői sejttőlés egymástól Ivarsejtek előállítása; redukálja a kromoszómaszámot a felére és növeli az ivarsejtek genetikai változatosságát: azivaros szaporodás alapja
64 profázis I (meiózis) homológ kromoszóma pár TEM anafázis I anafázis II Kiazma Centroméra Crossing-over a folyamata során rekombináns kromoszómák keletkeznek, melyek midkét szülőtől származó DNS-t tartalmaznak Crossing-over a profázis I elején kezdődik, amikor a homológ kromoszóma párok pontosan (génről génre) egymás mellé rendeződnek Leány sejtek rekombináns kromoszómák
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására
RészletesebbenSejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok
Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata
RészletesebbenSejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
RészletesebbenBiológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek
Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenNukleinsavak építőkövei
ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenGenetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai
Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenKémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenElőadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon:
MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája Előadásokra járni kötelező, de nincs névsor olvasás. Zárthelyi dolgozat nincs. Vegyész és hidrobiológus
RészletesebbenHuman genome project
Human genome project Pataki Bálint Ármin 2017.03.14. Pataki Bálint Ármin Human genome project 2017.03.14. 1 / 14 Agenda 1 Biológiai bevezető 2 A human genome project lefolyása 3 Alkalmazások, kitekintés
RészletesebbenJohann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat
10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
RészletesebbenSzaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:
Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)
RészletesebbenGENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda
GENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda 1 1. BEVEZETÉS A GENETIKÁBA A XXI. SZÁZADI ISMERETEK TÜKRÉBEN 6,7 dia 1.1.
RészletesebbenA NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
RészletesebbenBIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei
BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM 2015-2016. I. beszámoló A genetika alaptörvényei Ismétlés: a fehérjék fölépítése Új fogalom: gének: a DNS molekula egységei, melyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét.
RészletesebbenBIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
RészletesebbenMOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA
MOLEKULÁRIS GENETIKA A DNS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA A DNS-ről 1869-ben Friedrich Mischer német orvos írt először. A gennyben talált sejtekben egy foszforban gazdag, de ként nem tartalmazó anyagot talált.
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenMakromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek
Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból
RészletesebbenDNS a biztonsági mentés
1. 1. feladat DNS a biztonsági mentés DNS szerkezete a) Párosítsd a tudósokat a DNS szerkezetével kapcsolatos felfedezéseikkel! 1. Erwin Chargaff 2. Rosalind Franklin és Maurice Wilkins 3. lbrecht Kossel
Részletesebben3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése
3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek
RészletesebbenA FISH technika alkalmazása az előnemesítésben
Linc Gabriella A FISH technika alkalmazása az előnemesítésben Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győr, 2016. április 13. www.meetthescientist.hu 1 26 - 1997-98 vendégkutató - növény genetikai
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
Részletesebbena III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja
2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
Részletesebben10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan
RészletesebbenGenetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro
Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenA sejtciklus és szabályozása
A sejtciklus és szabályozása 2016. április 21. Lippai Mónika Az osztódó sejt élete sorá egkülö öztethető az M-fázis (mitózis és citokinézis) és az interfázis szakasza Már korai fénymikroszkópos vizsgálatok
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
RészletesebbenNanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor
Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében
RészletesebbenA gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?
II. Mikrobiológiai alapok Mikrobatenyészetek A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük (morfológiájuk)
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute
RészletesebbenA sejtmag szerkezete és szerepe
SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:
RészletesebbenRNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS
RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek
II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük
RészletesebbenBIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
RészletesebbenDNS-számítógép. Balló Gábor
DNS-számítógép Balló Gábor Bevezetés A nukleinsavak az élő szervezetek egyik legfontosabb alkotórészei. Ezekben tárolódnak ugyanis az öröklődéshez, és a fehérjeszintézishez szükséges információk. Bár a
RészletesebbenBIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont
RészletesebbenA termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.
OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért
RészletesebbenFelvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból
Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra A) Egyetlen helyes válasszal: I. A IX-X osztályos tananyagból 1. A méhlepényes emlősök melyik rokonsági körében vannak repülő helyváltoztatású
RészletesebbenTudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenDr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai
Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben
RészletesebbenGéntechnológia és fehérjemérnökség
Géntechnológia és fehérjemérnökség Szerkesztette: Nyitray László Alexa Anita (12. és 13. fejezet) Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet) Garai Ágnes (4. és 5. fejezet) Glatz Gábor (6. és 7. fejezet) Radnai
RészletesebbenKémiai Intézet Kémiai Laboratórium. F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S
Szalay SzalayPéter Péter egyetemi egyetemi tanár tanár ELTE, ELTE,Kémiai Kémiai Intézet Intézet Elméleti ElméletiKémiai Kémiai Laboratórium Laboratórium F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenRöntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze
Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901
RészletesebbenA molekuláris biológia eszközei
A molekuláris biológia eszközei I. Nukleinsavak az élő szervezetekben Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje DNS feladata: információ tárolása és a transzkripció
RészletesebbenAz exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés
Az exponenciális, kiegyensúlyozott növekedés A mikroorganizmusok állandó környezetben exponenciálisan szaporodnak, amikor a sejtek száma (n) exponenciálisan növekszik: n = n * e µ * t Ha az exponenciális
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenA NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenMolekuláris biológiai alapok
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Molekuláris biológiai alapok Sarang Zsolt Dimenziók a biológiában Fehérjék (kb. 50 ezer különböző fehérje a szervezetben 21 féle aminosavból épül fel) Élő szervezetek
Részletesebben5. Molekuláris biológiai technikák
5. Molekuláris biológiai technikák DNS szaporítás kémcsőben és élőben. Klónozás, PCR, cdna, RT-PCR, realtime-rt-pcr, Northern-, Southernblotting, génexpresszió, FISH 5. Molekuláris szintű biológiai technikák
RészletesebbenGénszerkezet és génfunkció
Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és
RészletesebbenAz örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase
SZTE, Orv. Biol. Int., Mol- és Sejtbiol. Gyak., VIII. Az örökítőanyag Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase Ez az
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása 1
A sejtciklus szabályozása 1 22. A SEJTCIKLUS GENETIKAI SZABÁLYOZÁSA. Sejtméret. A sejtciklus szakaszai. Kromoszóma- és centroszóma-ciklus. A cdc mutációk és jelentőségük. Ciklinek és Cdk-k. Kontrollpontok
RészletesebbenBiológia Egészségtan. Munkafüzet. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Biológia Egészségtan Munkafüzet Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Engedélyszám: A munkafüzet megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet alábbi mellékleteiben foglalt előírásoknak:
Részletesebben14. Molekuláris genetika
14. Molekuláris genetika Bevezetés 1871-ben Miescher - Mendel kortársa - a sejtmagból foszfor tartalmú anyagot izolált. Feltételezte, hogy erre a nuklein -re a sejtosztódáshoz van szükség, és megjósolta,
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek
Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenAz élőlények örökítő (genetikai) anyagát
A genetikai állomány stabilitása: helikáz enzimek szerepe a DNS-hibajavításban Gyimesi Máté Vellai Tibor Kovács Mihály Az élő szervezetek fennmaradásának és szaporodásának nélkülözhetetlen feltétele a
Részletesebben