1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták."

Barnabás Kerekes
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Összefoglalás II.

2 Szénhidrátok

3 1. jelentésük Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Ha ezeket az anyagokat hevítjük vizet vesztenek ( karamellizálódnak ). A hidrát szó a vízre utal.

4 A valóságban a szénatomokhoz hidrogén- és hidroxilcsoport kapcsolódik [(H C OH)n], és emellett oxocsoportot is találhatunk a molekulákban.

5 Szénhidrátok: polihidroxi-oxovegyületek polihidroxi-aldehidek (nevük: aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (nevük: ketózok), vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével ilyen molekulák képződnek

6 A szénhidrátok csoportosítása:

7 A poliszaharidok csoportosítása Tartalék tápanyagok Vázanyagok növényekben állatokban, növényekben gombákban emberben ízeltlábúakban Keményítő glikogén cellulóz kitin

9 Aminosavak, fehérjék

10 1. A FEHÉRJÉK: az élőlények legfontosabb anyagai (görög név: protein) a sejtek szárazanyag-tartalmának %-át adják építőegységeik: aminosavak (C, H, O, N, S)

11 2. AZ AMINOSAVAK. aminocsoportot (-NH 2 ) és karboxilcsoportot (-COOH) tartalmazó szerves vegyületek a fehérjék építőanyagai H R α helyzetű C-atom

12 Élőlényekben: mindkét csoport az α C-atomhoz kapcsolódik Az aminósavak az R oldalláncban különböznek egymástól (élőlényekben: 20 féle)

13 ikerionos szerkezet: az amino- és karboxilcsoportok vizes oldatban ionos állapotban vannak jelen

14 amfoter jellegűek: savakkal szemben bázisként, bázisokkal szemben savakként viselkednek a sejtekben szabad állapotban ritkán fordulnak elő egymással peptidkötés kialakítására képesek

15 6. A PEPTIDKÖTÉS -Két aminósav összekapcsolódásakor vízkilépés történik - a keletkezett kötés neve: PEPTIDKÖTÉS N-terminális C-terminális

16 Fehérjék szerkezete 1. Elsődleges szerkezet: az aminosavak kapcsolódási sorrendje 2. Másodlagos szerkezet: a polipeptid lánc alakja 3. Harmadlagos szerkezet: a fehérje háromdimenziós ( térbeli ) szerkezete 4. Negyedleges szerkezet: az összetett fehérjék szerkezete

17 1. Elsődleges szerkezet = az aminósavak kapcsolódási sorrendje -Ha egy aminósav kiesik vagy kettő felcserélődik akkor a fehérje elveszti a szerepét.

18 2. Másodlagos szerkezet = a polipeptidlánc szakasz alakját jelenti α-hélix Spirál alakban helyezkednek el az aminósavak H kötés rögzíti β-redő Lemez alakban helyezkednek el az aminósavak H kötés rögzíti

19 α-hélix β-redő

20 3. Harmadlagos szerkezet : a spirális, redőzött és szabálytalan szakaszok térbeli elrendeződését jelenti a) szálas (fibrilláris) az egész fehérje végig vagy α-hélix vagy β-redő - fibroin - fibrinogén, fibrin - keratin (szaru)

21 b) Gömb alakú (globuláris) fehérjék : - albuminok - globulinok - hemoglobin globuláris fehérje

22 Egy gömb alakú fehérje részei: szabálytalan szakasz A gömb alakot rögzítő kötések α hélix szakasz β réteg szakasz

23 4. Negyedleges szerkezet = több fehérjemolekula (alegység) összekapcsolódásakor óriásmolekula alakul ki A hemoglobin negyedleges szerkezete

24 A FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA 1. PROTEINEK = egyszerű fehérjék: csak aminósavakból állnak albuminok a tejben kollagén a kötőszövetben inzulin a vérben aktin és miozin az izomban

25 2. PROTEIDEK = összetett fehérjék fehérje-rész + nem fehérje rész lipoproteidek(fehérje + lipid) membránfehérjék glikoproteidek (fehérje + szénhidrát) foszfoproteidek (fehérje + foszforsav)» mucin» kazein nukleoproteidek (fehérje + nukleotidok)» NAD, NADPtartalmú fehérjék metalloproteidek (fehérje + fém)» hemoglobin

26 A FEHÉRJÉK biológiai szerepe: 1. enzimek (biokatalizátorok) emésztőenzimek 2. raktárfehérjék tojás: albumin tej: kazein 3. transzportfehérjék hemoglobin hemocianin sejthártya fehérjéi 4. Izommozgásért felelő fehérjék aktin miozin

27 5. hormonok inzulin oxitocin, vazopresszin 6. ingerület átvivő anyagok acetil-kolin dopamin szerotonin noradrenalin 7. véralvadási faktorok trombin fibrin 8. immunválasz fehérjéi immunglobulinok

28 9. bakteriális toxinok, kígyómérgek 10. vírusfehérjék (burok) 11. receptor fehérjék a membránokon 12. váz- és szerkezeti fehérjék keratin kollagén elasztin rodopszin: receptorfehérje

29 A fehérjék kolloid méretűek Kolloid méret = nm közötti mérettartomány ( 1 nanométer = 10-6 mm ) Ez az óriásmolekulák mérettartománya A kolloidok kétféle halmazállapota:

30 hidrátburok fehérjemolekula A, szól ( folyékony ) állapot: tejben, vérplazmában B, gél (kocsonyaszerű ) állapot: kocsonya, tojásfehérje sejtplazma

31 Ha megváltoznak a környezeti viszonyok a fehérje kicsapódik kicsapódás = koaguláció = a kolloid állapot megszűnése A fehérje kiválik az oldatból

32 KOAGULÁCIÓ : kicsapódás, a fehérjemolekulák kiválnak az oldatból, megszűnik a kolloid állapot. megfordítható kicsapódás megfordíthatatlan kicsapódás

33 A, megfordítható kicsapódás csak a hidrátburok sérül, a biológiai aktivitás megmarad könnyűfémsók hatására: NaCl, (NH 4 ) 2 SO 4, híg alkohololdat hatására Víz hozzáadására visszaáll az eredeti állapot

34 B, megfordíthatatlan kicsapódás másodlagos szerkezet sérül, a biológiai aktivitás elvész = DENATURÁCIÓ történik erős mechanikai hatások, UV sugárzás, hő, savak, lúgok hatására, nehézfémsók (Ag, Pb, Hg, Cu) hatására Víz hozzáadására sem áll vissza az eredeti állapot

35 Fehérje kimutatási reakciók Kísérlet menete Tapasztalat Magyarázat Biurett-próba Fehérje-oldathoz lúgos réz-szulfát-oldatot adunk Lila elszíneződés A peptidkötés lúgos közegben komplexet hoz létre a rézionokkal, amely lila színű. Xantoprotein-próba 1. Fehérje-oldathoz tömény salétromsavat adunk, 2. majd melegítjük 1. Melegítés előtt fehér csapadék (denaturálódás), 2. majd a melegítés követően sárga elszíneződés Az aromás aminosavak nitrálódnak, ez okozza a fényelnyelés megváltozását, a sárga szín kialakulását. Érzékenység Peptid kötések Aromás gyűrűt tartalmazó aminosavakra

36 Esszenciális aminosavak: olyan aminósavak, amiket nem tudunk előállítani szabad formáában Ezért készen kell felvenni őket:10 db! Biológiai szempontból teljesértékű fehérjék: valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák: - állati eredetű fehérjék (tojás, tej, hal, húsfélék)

37 A DNS szerkezete és szerepe

38 A nukleinsavaknak két típusa van: A, dezoxiribonukleinsav (DNS) B, ribonukleinsav (RNS)

39 A DNS és az RNS nukleotidokból áll. Egy nukleotid részei: A DNS nukleotid részei: 1. szerves bázisok: adenin (A) guanin (G) citozin (C) timin (T) 2. pentóz: dezoxiribóz 3. foszforsav Az RNS nukleotid részei: 1. szerves bázisok: adenin (A) guanin (G) citozin (C) uracil (U) 2. pentóz: ribóz 3. foszforsav

40 Nukleinsavak szerkezete 1. A nukleinsavakban a nukleotidok polinukleotid lánccá kapcsolódnak össze (akár több millió nukleotid) A nukleotidok a szénatomok közötti foszfátokkal kapcsolódnak egymáshoz.

41 2. A dezoxiribonukleinsav (DNS) sok ezer nukleotid összekapcsolódásával létrejött kettős polinukleotid láncból áll. P P dr A ::::::::::::: T dr P P dr T :::::::::::::: A dr P P.. dr G ::::::::::::: C dr P P... dr C ::::::::::::::: G dr P P dr C ::::::::::::::: G dr P P dr A ::::::::::::::: T dr

42 3. A két láncot a bázisok között kialakuló hidrogénkötések kapcsolják össze. Adeninhez mindig timin, a guaninhoz mindig citozin kapcsolódik hidrogén kötéssel.

43 4. Mivel egy kilencatomos purinvázú molekulával mindig egy hatatomos pirimidinvázú bázis kötődik, így a két lánc párhuzamos lefutású.

44 A bázispárosodás szabálya: A DNS-ben az alábbi bázisok állnak egymással szemben: G C, hidrogénkötések A = T,

45 5. A két polinukleotid szál a térben felcsavarodik. Ezt a szerkezetet nevezzük a kettős hélixnek (= KETTŐS SPIRÁL)

46 A kettős spirál szalag modellje H-hidakkal kapcsolódó komplementer bázispárok A pálcák a bázispárokat képviselik. A szalagok a két lánc cukorfoszfát gerincét képviselik. A méretek angström-ben (1Å = 0,1 nm) mutatják a távolságokat. A spirál 10 bázisonként fordul csaknem pontosan 360 o -ot. Cukor-foszfát lánc

47 DNS a sejtben Sejtmagban (kivéve baktériumok, kékalgák) 2 m hosszú szabályos rend szerint feltekerve, bázikus fehérjék segítsége Szerveződés: Kromatin: DNS + kapcsolódó fehérjék (tömörebb v. lazább, alvó v. átíródó) Kromoszóma: csak osztódáskor, szigorú rendeződésben van a DNS feltekeredve

48 A DNS szerepe: DNS: az élő rendszer örökítő anyaga és a fehérje képzésének közvetett irányítója (feladata az információtárolás és -továbbítás).

49 Az RNS ( ribonukleinsav) szerepe, típusai: RNS: a fehérjék képzését közvetlenül biztosító nukleinsavak (molekulái az örökítő anyag információját továbbítják a fehérje képzéséhez, és részt vesznek a fehérjeszintézisben). Típusai: hírvivő RNS; szállító-rns; riboszóma -RNS;

Hasonló dokumentumok

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak