Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
|
|
- Andrea Soós
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó
2 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet Igazgató: Dr. Mandl József egyetemi tanár Írták: Dr. Hrabák András Dr. Idei Miklós Dr. Mészáros György Dr. Staub Mária Dr. Tóth Miklós Dr. Vér Ágota Szerkesztette: Dr. Mandl József Dr. Mandl József, 2006 ISBN Az e-könyv a Biokémia Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek szerkezete és tulajdonságai (szerkesztette: Dr. Mandl József) c. könyv 2006-os kiadása alapján készült. ISBN e-book A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Az e-könyv kódrendszer DRM, avagy digitális másolásvédelem feltörése bûncselekmény! Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerkesztõ, a szerzõk és a kiadó elõzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû. Felelõs kiadó: Táncos László igazgató Tördelõszerkesztõ: Békésy János Borító: Táncos László SKD: 0083-e
3 Tartalomjegyzék ELÕSZÓ AMINOSAVAK, PEPTIDEK Aminosavak Az aminosavak szerkezete, elnevezése Az a-aminosavak fontosabb szerkezeti sajátosságai Az aminosavak fizikai-kémiai tulajdonságai Az aminosavak töltése, titrálása Az aminosavak fényelnyelése és fluoreszcenciája Az aminosavak reakciói Az aminocsoport reakciói A karboxilcsoport reakciói Az oldalláncok reakciói Az aminosavak kimutatására szolgáló színreakciók Az aminosav-analitika alapelvei, az aminosavak szétválasztása Biológiai szempontból fontos aminosavak és származékaik Fehérjealkotó aminosavak Nem fehérjealkotó aminosavak Peptidek. A peptidek szerkezeti felépítésének alapelvei A peptidek fogalma A peptidkötés legfontosabb tulajdonságai A peptidek fizikai-kémiai tulajdonságai A peptidek elsõdleges szerkezete és annak meghatározása A peptidek kémiai szintézise Biológiai szempontból fontosabb peptidek Egyéb, biológiailag jelentõs peptidek A peptidek és fehérjék térszerkezetének néhány érdekessége A fehérjeszerkezet néhány törvényszerûsége A térszerkezet kialakulásának termodinamikai viszonyai A peptidek és fehérjék szerkezetének kialakulása in vitro Az in vitro és in vivo fehérjeszerkezet kialakulás különbségei SZÉNHIDRÁTOK Bevezetés A szénhidrátok csoportosítása Monoszacharidok
4 2.4 A monoszacharidok kiralitása A mutarotáció, a monoszacharidok szerkezete vizes oldatban A monoszacharidok kémiai tulajdonságai Diszacharidok Oligoszacharidok Poliszacharidok (glikánok) Homopoliszacharidok Növényi eredetû poliszacharidok Állati eredetû poliszacharidok Heteropoliszacharidok (heteroglikánok) LIPIDEK Általános tulajdonságok Lipidek felosztása Zsírsavak Természetes zsírsavak és nevezéktanuk Zsírok és olajok Trigliceridek mint tartaléktápanyagok Foszfatidsavszármazékok Glicerofoszfatidok felépítése Sztereospecifikus számozás Glicerofoszfatidok osztályozása Glicerofoszfatidok kémiai viselkedése Glicerofoszfatidok hidrolízise Plazmánsav és plazménsav származékok Szfingolipidek Szfingofoszfolipidek (szfingofoszfatidok) Szfingoglikolipidek Neutrális szfingoglikolipidek Gangliozidok Szulfatált glikolipidek (szulfatidok) A biológiai membránok, a foszfo- és glikolipidek elõfordulása Viaszok Szterinek Terpének és terpénszármazékok Epesavak Szteroid hormonok Kortikoszteroidok Nõi nemi hormonok (ösztrogének és progesztagének) A hím nemi hormon és az androgének Eikozanoidok
5 -vitamin 4. NUKLEOTIDOK NUKLEINSAVAK A nukleinsavak építõkövei A purin- és pirimidin bázisok A nukleozidok A nukleotidok Bázis- és nukleozidanalógok A polinukleotid lánc elsõdleges és másodlagos szerkezete A DNS kettõs helix A DNS szerkezet változások alapja DNS triplahelix kialakulása oligonukleotidok kötõdésével A DNS szerkezetváltozásai DNS denaturálás és renaturálás ,3.2. A DNS-hibridizálás alapja a bázispárképzés Az egyszálú nukleinsavak másodlagos szerkezete A fordított ismétlések szerepe a másodlagos szerkezetben A zárt, cirkuláris DNS szerkezete A zárt dsdns helyi szerkezetváltozásai A DNS-molekula hossza, információtartalma, másolása Az RNS Az RNS biológiai szerepe Az mrns A trns Az rrns A snurp-ok VITAMINOK ÉS KOENZIMEK Vitaminok fogalma Koenzimek fogalma Koenzimeket igénylõ reakciótípusok Vízoldékony vitaminok és koenzimek Niacin vitamin, NAD+és NADP+ koenzimek B2 (Riboflavin), FMN, FAD C-vitamin, aszkorbinsav B6-vitamin (piridoxin), piridoxál foszfát Fólsav vitamin - tetrahidrofólsav B12-vitamin (kobalamin) H-vitamin (biotin) B1-vitamin (tiamin) -tiamin pirofoszfát B3 -vitamin (pantoténsav), Koenzim A
6 5.5. Nem vitamin jellegû koenzimek Liponsav Ubikinonok Dolikolok Zsíroldékony vitaminok A-vitamin D-vitamin E-vitamin K-vitamin
7 Elõszó A Biokémia jegyzet az elsõ év második szemeszterét hallgató orvos- és fogorvostanhallgatók részére készült. Az Orvosi Biokémia egyetemi tankönyv (írta: Ádám Veronika, Faragó Anna, Machovich Raymund, Mandl József, szerkesztette: Ádám Veronika) kiegészítéseként elsõsorban a korábban leíró biokémia néven tárgyalt tananyagot tartalmazza. A molekuláris medicina korában rendkívül fontos az élõ szervezetet alkotó molekulák szerkezetének és tulajdonságainak megismerése. A jegyzet elsõsorban azokkal a molekulákkal foglalkozik, amelyek a biokémiai folyamatok résztvevõi. Ismerete elõsegiti a folyamatok molekuláris logikájának megértését. A jegyzet mindazon oktatói tapasztalat felhalmozódása alapján íródott, amit a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének oktatói az elmúlt évtizedekben a biokémia oktatásában szereztek. A lektorálásért és a segítõ kritikai megjegyzésekért a jegyzet készítõi köszönetüket fejezik ki Dr. Szikla Károly egyetemi adjunktusnak (SOTE Orvosi Biokémiai Intézet). Dr. Mandl József 7
8
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
RészletesebbenKAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR Farmakognózia Intézet. Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata
2 SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR Farmakognózia Intézet átdolgozott kiadás Szerkesztette: Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata Dr. Szõke Éva Dr. Kéry Ágnes Dr. Lemberkovics
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenFEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL
Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenRészletes tematika: 1 hét (3 óra)
Részletes tematika: 1 hét (3 óra) Telített Heterociklusos Vegyületek Előállítás. Konformációs Viszonyok. Reaktivitás Fontosabb N-, O- és S-Telített Heterociklusok. Penicillinek Nevezéktan, triviális név,
RészletesebbenKiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA
Kiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA A könyv megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Dr. Kiss László, Dr. Láng Gőző, 2011 ISBN 978 963 331 148 6 A könyv és adathordozó
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenBIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTúry Ferenc, Pászthy Bea, Semmelweis Kiadó, 2011 ISBN
Túry Ferenc, Pászthy Bea, 2011 Semmelweis Kiadó, 2011 ISBN 978 963 331 175 2 A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzői jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenAgrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatását nem ellenőrizzük, de mindenki számára ajánlott! Az
RészletesebbenBIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Biokémia (SMKKB4011XN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
RészletesebbenA kiadásért felel dr. Táncos László, a Semmelweis Kiadó igazgatója Nyomda alá rendezte Békésy János Borítóterv: Táncos László SKD: SKD043-e
Dr. Gergó Lajos elõadásjegyzetei alapján készítették: Dr. Gergó Lajos Dr. Meskó Attiláné Gillemotné Dr. Orbán Katalin Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Egyetemi Gyógyszertár, Gyógyszerügyi
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenTel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenCSABA GYÖRGY BIOLOGIKON
CSABA GYÖRGY BIOLOGIKON Csaba György BIOLOGIKON A biológiai és társadalmi lét ütközésének problémái az ezredfordulón Az e-könyv alapja a 2009-ben megjelent kiadás (ISBN 978 963 9879 37 9) Prof. dr. Csaba
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenTestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor
TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
RészletesebbenTáplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és
RészletesebbenBIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2007/2008. tanév, 2. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Gyakorlat S Az összes (hat)
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:
RészletesebbenA gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan.
A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan. A táplálékfelvétel célja: Nyersanyagok biztosítása a test számára a növekedéshez a szöveti regenerációhoz az ivarsejtek képzéséhez
RészletesebbenBudapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens
SZERVES KÉMIA II. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA401 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele:
RészletesebbenBudapest, augusztus 26. Dr. Nagy József egyetemi docens
SZERVES KÉMIA II. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA401 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele:
RészletesebbenA tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége (Tanári záróvizsga témakörök szakmódszertanból) 1. A tanár szerepe a hatékony kémiatanításban. Kémia szakkörök, fakultációs foglalkozások vezetésének
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenAz élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
RészletesebbenElődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás
Elődi Pál Biokémia Negyedik kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Tartalom Bevezetés 21 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 23 Mi jellemző az élőre? (23) Biogén elemek (25) Biomolekulák
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenSzénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás
Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz
Részletesebben54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenSzénhidrátok I. (Carbohydrates)
sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:
RészletesebbenNukleinsavak építőkövei
ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék Szerkesztette: FAIGL FERENC Írta: FAIGL FERENC, SZEGHY LAJOS, KOVÁCS ERVIN, MÁTRAVÖLGYI
RészletesebbenÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Állati biokémia és élelmiszerkémia (SMKKB4011ÁN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Állattenyésztési mérnök MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Elıadás Az elıadások látogatása mindenki számára ajánlott!
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenBiogén elemek. Szén. Oxigén, hidrogén ELSŐDLEGES. a sejtek 98%-át teszi ki. Nitrogén. Foszfor. Nátrium, Kálium, Klorid ionok. Magnézium MÁSODLAGOS
Biogén elemek az összes, sejtekben megtalálható és szerepet játszó elemek összefoglaló neve összesen kb. 30 db ilyen elem van (kevesebb, mint az összes ismert elem egyharmada) Mennyiségi felosztás: ELSŐDLEGES
Részletesebbenhajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia
hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 2 hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
Részletesebben- 1 - 1. Biogén elemek
- 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és
RészletesebbenBIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK
BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK A biokémia fogalma, tárgya Bioenergetika - Az élő szervezet termodinamikai szempontból nyílt rendszer nyílt rendszer fogalma kémiai/valódi egyensúly és steady state egyensúly
RészletesebbenMax. bekever és napi adagba. Max. életkor 13500 NE 13500 NE 13500 NE 13500 NE 13500 NE 13500 NE 25000 NE. nincs korlátozás nincs korlátozás
1 Vitaminok és elővitaminok, 1831/2003/EC-ben 3.a csoport szám Egyedi név Kémiai képlet, leír Állatfaj, - életkor Egyéb előír E 672 E 160 a A vitamin - acetát - palmitát - propionát Béta-karotin C22H32O2
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: BENKŐ ZOLTÁN Írta: BENKŐ ZOLTÁN, KŐMÍVESNÉ TAMÁS IBOLYA, STANKOVICS
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenKémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenMacskatápok. Adult Cat
A szokásos előfordulás mellett minden termékben fehérjéhez kapcsolt formában is megtalálhatók a főbb ásványi anyagok ezzel biztosítva a teljes beépülést. Több termék tartalmazza a nélkülözhetetlen kondroitin-szulfátot
RészletesebbenGáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái
Gáspári Zoltán Élő molekulák az élet molekulái Invokáció Kajtár Márton 1929-1991 www.eotvoskiado.hu Élő és élettelen? Élő és élettelen: a kemoton Élő kémiai rendszer, de nem élőlény (Gánti, 1975) Autokatalitikus
RészletesebbenSzerves kémia III. TERMÉSZETES VEGYÜLETEK KÉMIÁJA. Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Szerves Kémiai Tanszék
Szerves kémia III. TERMÉSZETES VEGYÜLETEK KÉMIÁJA Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Szerves Kémiai Tanszék Fontos információk Előadó: Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Elérhetőség: Iroda: Kémia épület, E-423 vagy E-422
RészletesebbenKiegyensúlyozott tápláltsági állapot: A táplálékfelvétel célja: Nutrient Molecules. Tápanyagok: A vitamin (Retinol)
A táplálékfelvétel célja: Nyersanyagok biztosítása a test számára a növekedéshez a szöveti regenerációhoz az ivarsejtek képzéséhez Energia biztosítása a test számára a szövetek karbantartásához a szövetek
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenSzerves kémiai és biokémiai alapok:
Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
RészletesebbenSUGÁRKÉMIA. Wojnárovits László MTA Izotópkutató Intézet AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
SUGÁRKÉMIA SUGÁRKÉMIA Wojnárovits László MTA Izotópkutató Intézet A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8406 7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az
RészletesebbenSZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA
2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 343 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos
RészletesebbenKÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül
RészletesebbenA SZTE KDI képzési terve
A SZTE KDI képzési terve (2016. szeptember 1 előtt indult képzésre) Doktori képzési/kutatási programok: 1. Analitikai kémia 2. Bioorganikus kémia 3. Elméleti kémia 4. Fizikai Kémia 5. Katalízis, kolloidika,
RészletesebbenBevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)
Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/
RészletesebbenAz enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.
Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,
RészletesebbenVitaminok meghatározása és csoportosítása
Vitaminok Vitaminok meghatározása és csoportosítása A vitaminok a(z emberi) szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulatömegű, változatos összetételű szerves vegyületek, melyeket a táplálékkal kell
RészletesebbenLipidek, lipoidok BCS
Lipidek, lipoidok BCS Lipidek, lipoidok Lipid: sokfajta különböző vegyület-vízben nem, apoláros oldószerekben oldódnak Lipid: zsírok, glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei Csoportosítás Elszappanosítható
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenKÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással
RészletesebbenIzoprénvázas vegyületek
Izoprénvázas vegyületek Izoprénvázas vegyületek (terpének, karotinoidok) Természetes anyagok, amelyek izoprén molekulákból épülnek fel Izoprén C 2 C C C 2 -C 2-2 C C 2 C C 2 C 2 C 5 8 mevalonsav az izoprenoidok
RészletesebbenTermékadat. Összetevők. 100 g por 1 adag (200 g) (50 g por ml víz) Tápanyagok. Összetevők. Sovány tej
Termékadat Összetevők Összetevők Sovány tej 17,4% kekszliszt (búzaliszt, szacharóz, vaj, édes savópor, térfogatnövelő szer: kálium-karbonát, só, savanyúságot szabályozó anyag: citromsav, vanília) Növényi
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:
RészletesebbenMINTATANTERV ÁLTALÁNOS ORVOSKÉPZÉS TANTERVE ÉS VIZSGARENDJE. Heti óraszám elmélet
MINTATANTERV ÁLTALÁNOS ORVOSKÉPZÉS TANTERVE ÉS VIZSGARENDJE Tantárgy kódja Tantárgy neve, kurzushirdetı tanszék, tanszékvezetı/kurzushirdetı Heti óraszám elmélet Heti óraszám - gyakorlat Vizsgaforma Kredit
RészletesebbenA fogorvostanhallgatók önálló orvosi kémia és biokémia képzésének kidolgozása
Az élettudományi- klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 A fogorvostanhallgatók
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
Részletesebben