Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony."

Átírás

1 Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért felelős fehérjék rendkívül nagy mennyiségben vannak jelen - tulajdonképp az egész sejtet kitöltik - és igen rendezetten helyezkednek el. Az izomszövet mezodermális eredetű (kivételt képez a szemgolyóban a pupillaszűkítő és tágító izom). Az izomsejtek a szervezetben sehol sem fordulnak elő egyedül, hanem mindig kötőszövettel együtt, ezért az izomszövet kevert szövetnek tekinthető. Az izomszövetek típusai: harántcsíkolt izomszövet, amelyen belül megkülönböztetünk o vázizomszövetet, ill. o szívizomszövetet, simaizomszövet. Vázizomszövet Megtalálható: a gerincesek és az ízeltlábúak vázát mozgató izomszövet, a nyelvben, garatban, nyelőcső felső szakaszában, végbélnyílásban, ilyenek a légzőizmok. Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. A harántcsíkolt izomszövet szöveti egysége az izomrost. Az izomrost az egyedfejlődés során úgy jön létre, hogy az egymagvú izomképző sejtek (myoblastok) mitótikusan osztódnak, de a sejtmag osztódását nem követi a citoplazma osztódása, s így sokmagvú izomrost alakul ki. A sejtmagvak száma egy rostban meghaladhatja a 7OOO-t. 1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma burkol be, 2. köteggé izomnyalábbá - szerveződik, amelyet kötőszövetes hártya perimysium - tart össze, 3. az izomrost kötegek tovább rendeződve alkotják az izmokat, amelyeket szintén egy kötőszövetes lemez, az ún. izompólya fascia - határol. Az izomroston belül továbbá megkülönböztetünk 4. miofibrillum-kötegeket, amelyek 5. miofilamentumokból állnak

2 Tehát az izomrostok citoplazmájában a hossztengellyel párhuzamosan húzódnak az összehúzódásért felelős miofibrillumok, amelyek már fénymikroszkóppal is láthatók. A myofibrillumok között nagy mennyiségű mitokondrium helyezkedik el. A nagyszámú sejtmag perifériásan a szarkolemma alatt található. A Ca-raktárként funkcionáló SER - amelyet itt szarkoplazmatikus reticulumnak nevezünk -, harisnyaszerűen körbeveszi az egyes miofibrillumokat. Az izomrostok átmérője 1O-1OO mikron között változik, hosszúságuk elérheti a 12 cm-t. A myofibrillumok felépítése és az izom-összehúzódás A vázizomzatban az izomrostok harántirányban - a hossztengelyre merőlegesen - csíkozottságot mutatnak, azaz világosabb és sötétebb sávok váltják egymást. A harántcsíkolat látszatát az okozza, hogy a hosszanti szerkezeti elemek, a miofibrillumok, szakaszosan váltakozva más-más felépítésűek, s az egyforma szakaszok azonos hosszúságúak és egy magasságban helyezkednek el. A miofibrillumok miofilamentumokból épülnek fel, ezek azonban már csak elektronmikroszkópban láthatók. Kétféle filamentum különböztethető meg: a vékony filamentum, világos, (d = 6 nm), a vastag filamentum, sötét, (d = 12 nm). A vékony filamentum A vékony filamentumokban globuláris aktin monomerek két egymás köré tekeredő, gyöngysorszerű fonalat képeznek, ez a fibrilláris aktin. Az aktin felszínéhez az összehúzódást szabályozó két fehérje kapcsolódik, a tropomiozin és a troponin komplex. 2

3 A tropomiozin a két spirálisan tekeredő gyöngyfüzér között húzódik a molekula hosszában. A tropomiozin, helyzeténél fogva meggátolja a miozin kapcsolódását az aktinhoz. A troponin egy komplex, amely 3 polipeptidből áll: troponin - C, mely kalciumot köt, troponin - T, amely a tropomiozint rögzíti az aktinon, troponin - I ( inhibitor ), amely gátolja a miozin ATP-áz aktivitását. Az aktin hélixen 7 monomerenként egy-egy troponin komplex helyezkedik el. A vastag filamentum A vastag filamentum a miozinnak nevezett fehérjéből áll, melynek ATP bontó enzimhatása van. A miozin molekula két részből áll: két globuláris feji részből, o mely tartalmazza az aktinkötő centrumot, o ÁTP bontó aktivitása van, és a fejhez kapcsolódó fibrilláris részből. A vastag fonalat 24 miozin molekula építi fel (kötegbe fogott golfütők). Az vékony fonalakat a Z-lemeznek nevezett képlet tartja egybe. Két Z-lemez közé eső miofibrillum szakaszt szarkomerának nevezzük. A szarkomera a miofibrillum periodikusan ismétlődő egysége. Az izom-összehúzódás Egy elernyedt, nyugalomban lévő izomban a vékony fonalak csak kis mértékben nyúlnak be a vastag fonalak közé, a vékony és a vastag fonalak közötti kapcsolódások száma csekély (izomtónus). Azokon a helyeken, ahol a miozin nem kapcsolódik az aktinhoz, az aktinon a miozin kötőhelyét a tropomiozin foglalja el. Az izommembrán ingerlésekor a szarkoplazmatikus reticulumból nagy mennyiségű Ca-ion kerül a citoplazmába a myofilamentumok közé. A Ca a troponin-c-hez kötődik, aminek hatására megváltozik a konformációja. A troponin-c konformációváltozása maga után vonja a troponin-t konformációváltozását, aminek hatására a tropomiozin az aktinon elmozdul, és szabaddá válik a miozin kötőhely. A konformációváltozás a troponin-i-re is áttevődik, aminek következtében megszűnik a miozinra gyakorolt gátlása: a miozin fej Mg-ion leválása közben ATP-t hidrolizál. 3

4 Az ATP hidrolízis-energiája megváltoztatja a miozin fej szerkezetét (csuklószerű mozdulatot végez, felemelkedik). Amíg a miozin fej ATP-t köt, nem képes az aktinhoz kapcsolódni, de a hidrolízist követően a megváltozott konformációjú ADP tartalmú miozin fej már képes kötődni az aktinhoz. A miozin fej az aktinhoz kötődik. A miozin fej konformációváltozása - mivel energiát igénylő folyamat - egy instabil állapotot eredményez, amely rövid időn belül hőfelszabadulás mellett az eredeti konformációba tér vissza, a miozin fej bólint. Mivel a visszaalakulás a két fonál összekapcsolódása után történik, a két fonál egymáshoz képest elmozdul. A következő lépésben a miozin fejben az ADP kicserélődik ATP-re, aminek következtében a miozin elengedi az aktint. Majd az ATP ismét hidrolizál, megváltozik a fej konformációja, hozzákötődik az aktinhoz, a konformáció visszaalakul, elmozdulás, és újra előröl. Az összehúzódás addig tart, ameddig Ca-ion van jelen. Ez az izom-összehúzódás csúszó (sliding) mechanizmusa. A csúszás a Z-vonalakat egymás felé közelíti, a vékony fonalaknak megfelelő világos sáv szélessége csökken, az átfedési sáv sötét szakasznak szélessége nő, az összehúzódás alkalmával tehát a szarkomérák rövidülnek meg és nem az izomfonalak. 4

5 Az izom működésének jellemzői A vázizomrostokat az idegrendszer idegrostok útján működteti. Az idegi összeköttetéseitől megfosztott vázizom elsorvad. Az idegrostok elektromos változásai átterjednek az izomrostokra és hasonló elektromos változást indítanak be. Egy idegrost szétágazik és több izomrostot lát el. A finom működésű izmokban (kéz izmaiban) egy idegrosthoz átlagosan 3-6 izomrost kapcsolódik, míg a durvább mozgások kivitelezésében közreműködő izmokban akár több száz. Egy idegrosthoz kapcsolódó izomrostok motoros egységet képeznek. Az izomerő attól függ, hogy hány motoros egység dolgozik egyszerre. Mindig csak annyi izomrost húzódik össze, amennyi az adott erő kifejtéséhez szükséges, a többi pihen. A dolgozó rostok kimerülésekor a pihenők átveszik a feladatot. Egyetlen idegi impulzus ún. izomrángást eredményez, mikor az izom gyorsan összehúzódik, majd elernyed. Az összehúzódás sebessége alapján megkülönböztetünk: lassú, tartós összehúzódásra képes ún. vörös izmokat, amely színét magas mioglobin tartalmáért nyerte, ilyenek a testtartásért felelős izmok, pl. hátizmok, ill. gyors, fáradékonyabb az ún. fehér izmokat, ilyenek a végtagok izmai. Ha megfelelően rövid időközönként több idegi impulzus éri az izmot, tartós összehúzódás váltható ki. Ilyenkor az izom nem tud elernyedni, az összehúzódások ereje összeadódik, ez a kontrakció-szummáció. Az izom működése kétféle lehet: izotóniás, ha az izom megrövidül, izometriás, ha a rostok feszülnek, de az izom nem rövidül meg. Az izomtónus a vázizmok, kismértékű állandó feszülése. Szerepe a testtartás biztosítása. Az izomműködés energiaforrásai A tápanyagokat zsírokat, monoszacharidokat az izomrostok a vérből veszik fel. A pihenő izom a szénhidrátokat jelentős mennyiségben képes tárolni glikogén formájában. Az izomműködés közvetlen energiaforrása az ATP hidrolízis energiája. Az ATP biológiai oxidáció, ill., tejsavas erjedés során jön létre. 5

6 Első lépcső: az izom ATP készletével kb. 10 összehúzódásra képes. Második lépcső: az ATP készlet kimerülése után az ATP regenerációja kreatinfoszfát segítségével történik: creatin-p + ADP = creatin + ATP (kb. 50 összehúzódás, kb. 10 s, 100 m-es síkfutás) A terhelés elején az első másodpercben a creatin-p készletek merülnek ki. Harmadik lépcső: ezt követően a glikolízis, majd 3 perc múlva a biológiai oxidáció termeli az ATP-t. Negyedik lépcső: tartós összehúzódás során romlik az izom vérellátása, így oxigén ellátása, miután a mioglobinhoz kötött oxigéntartalékok is kimerülnek, megindul a tejsavas erjedés. Hullamerevség (rigor) A halál után leáll az anyagcsere, az ATP utánpótlás megszűnik, ezért nem áll rendelkezésre újabb ATP az aktin-miozin kapcsolat felbontására, nincs elernyedés. A hullamerevség oldásáért a bomlási folyamatok, az aktin és a miozin szétesése felelős. A hullamerevség általában a halál után 2-4 órával kezdődik, 6-12 órát vesz igénybe, amíg teljesen kialakul és összesen órán keresztül áll fenn. Először az állkapocs körüli izmokat, majd az arc és a nyak izmait érinti, utána a kisízületeket, végül a nagyokat merevíti meg. Oldódása ugyanebben a sorrendben történik. A szívizomszövet A szívizomszövet, mely a harántcsíkolt izomszövetnek egy speciális félesége, a szív falának középső rétegében található meg. Jellemzői: akaratunktól függetlenül működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, nem fáradékony. Alaktanilag két sajátságban különbözik a vázizomszövettől: 1. egy magvú izomsejtekből áll, melyek elnyújtott térrácsot alkotnak, a sejtek helyenként elágaznak, majd más sejtek ágaival függnek össze, 2. a sejtmagvak a sejt közepén helyezkednek el. A szívizom sejtek között erekben gazdag kötőszövet helyezkedik el. 6

7 A simaizomszövet A simaizomszövet elnyúlt orsó alakú sejtekből épül fel. Elvétve egyenként vagy egymáshoz kapcsolódva kisebb csoportokban vagy nyalábokban is előfordulhatnak, de általában párhuzamosan rendezve kiterjedt rétegeket képeznek. A sejtmag a sejt közepén helyezkedik el. Az egyes sejteket rácsrostokból álló hálózat veszi körül. A plazma erősebb nagyítás mellett finom, hosszanti csíkoltságot de nem harántcsíkolatot! - mutat, ezek az összehúzékony miofibrillumok. Anyaguk szintén aktin és miozin, de a harántcsíkolt izomszövetre jellemző nagyfokú rendezettség a sejtekre nem jellemző. Előfordulása: a gerincesek zsigeri izomzata: erek falában, bélcső falában, bőrben, légcső falában stb., egyes gerinctelenek bőrizomtömlőjében. Tulajdonságai: akaratunktól függetlenül működik, lassú, kis erőkifejtésre képes, nem fáradékony. Vázizomrostok Képgaléria 7

8 8

9 9 Szívizom Simaizom 9

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika: a mechanika törvényszerűségeinek alkalmazása élő szervezetekre, elsősorban az

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai Tanulmány Szegedi Tudományegyetem ÁOK Biokémiai Intézet Csonka Csaba 2015 1 Gondolatok az excentrikus izomműködésről a csúszó

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek.. alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1. Melyik állítás

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 02. 15. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László,

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete A csontok típusai

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

Szaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó

Szaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó Szaktanári segédlet BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1. Állati szövetek: többrétegű elszarusodó laphám... 4 2. Állati

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Biofizika I

Biofizika I ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014

Sporttáplálkozás. Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Sporttáplálkozás Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME projekt segítségével jött létre

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus Értékelési skála: 81 100 pont 5 (jeles) 71 80 pont

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele 11.2. A HÚS 1 Definíciók Élelmiszer-hatósági szempontból: melegvérű állatok emberi fogyasztásra alkalmas része friss vagy tartósított formában. Általánosságban: több-kevesebb zsírszövetet is tartalmazó

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio)

Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio) 44. A kórokok k hatására létrejl trejövı proliferatív elváltoz az elhalt szövetek pótlp tlása újraképzıdés (regeneratio) kórokok hatására. vérkeringési zavarok regresszív elvá proliferatív elvá amikor

Részletesebben

Légzés. A gázcsere alapjai

Légzés. A gázcsere alapjai Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

Pulzáló mágneses tér biológiai hatásai, kiemelve a mozgásrendszerre gyakorolt hatást Dr. Bartos Csilla Belgyógyász, természetgyógyász, A Harkányi Gyógyfürdő Rt. Osztályvezető főorvosa Hippocampus Intézet

Részletesebben

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Hirdetés D.R. Wilkie professzor előadására a londoni Villamosmérnöki Intézetben. A téma: izom. Kapható: LINEÁRIS MOTOR.

Részletesebben

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek.

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalomról mindnyájuknak van valamilyen szintű tapasztalati tudása,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A harántcsíkolt izomrostok típusai: A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre 5. Biztonságtechnikai ismeretek 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

Mennyire nyitott az emberi agy?

Mennyire nyitott az emberi agy? Székely György Mennyire nyitott az emberi agy? A reneszánsz tudósainak munkái nyomán egyre élénkebbé vált az érdeklődés a koponyában lévő kocsonyás anyag iránt, melynek csábító ismeretlenségében zajlanak

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

Hegesztés 1. Bevezetés. Hegesztés elméleti alapjai

Hegesztés 1. Bevezetés. Hegesztés elméleti alapjai Hegesztés 1. Bevezetés Statisztikai adatok szerint az ipari termékek kétharmadában szerepet kap valamilyen hegesztési eljárás. Bizonyos területeken a hegesztés alapvető technológia. Hegesztéssel készülnek

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Kiadás: 1. Dátum: 2014.04.11. Oldal: 0 / 21

Kiadás: 1. Dátum: 2014.04.11. Oldal: 0 / 21 Dátum: 2014.04.11. Oldal: 0 / 21 GERINCKÍMÉLET Kedves Betegünk! Összeállítottunk Önnek egy tájékoztató füzetet arról, hogy hogyan kímélheti hatékonyan gerincét. Természetesen tanácsaink hasznára válnak

Részletesebben

A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok.

A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A legtöbb test dörzsölés, nyomás következtében elektromos töltést nyer. E töltéstől függ a test elektromos feszültsége, akárcsak a hőtartalomtól a hőmérséklete;

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Biológia 8. osztály. A harmadik forduló. Anyagcsere szervrendszere: A)... B)... C)... D)...

Biológia 8. osztály. A harmadik forduló. Anyagcsere szervrendszere: A)... B)... C)... D)... MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. SCIENCE PHOTO LIBRARY Kupi Tünde 2010. 10. 19. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fı filamentum-osztály: A.

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

II. rész ALAPSZÖVETEK

II. rész ALAPSZÖVETEK II. rész ALAPSZÖVETEK A sejtek egy-egy funkció elvégzésére differenciálódnak, és ezek az alaktani és funkcionális szempontból azonos sejtek összessége a szövet. A sejten kívül változó mennyiségben sejtközötti

Részletesebben

Szövettípusok a növény és állatvilágban

Szövettípusok a növény és állatvilágban Szövettípusok a növény és állatvilágban Hogyan növekednek és fejlődnek a növények, állatok? Milyen állandósult szövetek alkotják? Többsejtűség Óriás gomba: Armillaria ostoyae, Oregon, 8.9 km 2 Óriás vízi

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott

Részletesebben

16.1. Az elsősegélynyújtás alapjai

16.1. Az elsősegélynyújtás alapjai BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59 FIGYELEM! AZ ONLINE FELADATOK ÉS A PDF KÖZÖTTI ELTÉRÉSEKÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK! Minden esetben az online feladat tekinthető véglegesnek! Kövessétek az

Részletesebben

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai PhD értekezés A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai Nagy Attila Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet Pécs 2006 A program megnevezése: Programvezető:

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MTA doktori értekezés Kovács Mihály Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék 2010 Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás 4

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás

Részletesebben

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter Vázizom Simaizom Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc A csík

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Részletesebben

Izomélettan. Vázizom

Izomélettan. Vázizom Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (V. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Porckorongsérv-eltávolítás a nyaki gerincszakaszon

MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Porckorongsérv-eltávolítás a nyaki gerincszakaszon MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Porckorongsérv-eltávolítás a nyaki gerincszakaszon A BETEGSÉG NEVE: A PORCKORONG SÉRVESEDÉSE A NYAKI GERINCSZAKASZON (diszkusz hernia) A MŰTÉT NEVE: PORCKORONG-ELTÁVOLÍTÁS ÉS STABILIZÁLÁS

Részletesebben

1. Bevezetés. A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. A szaporodás két fő formája ismeretes. 1.

1. Bevezetés. A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. A szaporodás két fő formája ismeretes. 1. Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába

Részletesebben

52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével)

52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével) A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék

Részletesebben

Avagy a terhességi mérgezésről

Avagy a terhességi mérgezésről Avagy a terhességi mérgezésről Csak az emberi fajra jellemző tünetegyüttes a terhességben előforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak, például szív-

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer

A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben