A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A citoszkeleton Eukarióta sejtváz"

Átírás

1 A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel

2 A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus aktin mikrofilamentum

3 A citoszkeleton filamentumok három fő csoportja - + monomer: G-aktin - kb. 375 AS (42 kda) - ATP-t és ADP-t köt - ATP-t hidrolizál polimer: F-aktin (fibrózus) α β α és β tubulin dimerek tubulin monomer: 450 AS (50 kda) GTP-t köt (α és β) és hidrolizál (β) különböző fehérjékből áll (fibrilális fehérjék) monomerek: kda

4 Az intermedier filamentumok nem polarizáltak α hélix monomer polarizált dimer tetramer nem polarizált fej-fej kapcsolat

5 haj és köröm kötőszöveti sejtek izomsejtek idegsejtek axon stabilizálás sejtmag membrán merevsége Lamin a, b, c, Alacsonyabbrendű eukariótákban nincsenek intermedier filamentumok

6 A lamin fehérjék a nukleáris laminában

7 A mikrotubulusok poláris struktúrák fej-láb kapcsolat 13 protofilament alkot egy mikrotubulus szálat

8 Az F-aktin is poláris struktúra barbed pointed

9 Az aktin és tubulin dinamikus struktúrákat alkotnak Aktin és tubulin oldatban: hűtve szétesnek ( G-aktin, α, β tubulin dimer) + NTP + Mg 2+ melegítve spontán polimerizáció polimerizált monomerek mennyisége Lag (nukleáció) elongáció Steady state állandósult állapot polimerizáció és depolimerizáció egyensúlyban kritikus koncentráció nukleáció: 3 monomer kapcsolódása idő

10 Mikrotubulus A struktúrális polaritás kinetikai polaritást eredményez + vég gyorsabban nő, mint a - vég

11 A két vég kinetikai viselkedése nem egyforma Aktin + vég gyorsabban nő, mint a - vég

12 A plusz vég kritikus koncentrációja kisebb monomer polimerizáció depolimerizáció polimer polimerizáció sebessége kritikus koncentráció a plusz végre plusz vég (barbed end) minusz vég (pointed end) mindkét vég csökken mindkét vég nő depolimerizáció sebessége + nő; - csökken taposómalom kritikus koncentráció a mínusz végre monomer koncentráció - új monomer kapcsolódásának a sebessége arányos a szabad monomer koncentrációval - két végen a polimerizálási képesség különbözik kritikus koncentráció eltér

13 Mikrotubulus mérgek Kolhicin: szétveri a mikrotubulusokat gátolja a polimerizációt tiszafa mindkettő megöli a sejtet (rák terápia) dinamikus mikrotubulusokra van szüksége a sejteknek Taxol: stabilizálja a mikrotubulusokat gátolja a depolimerizációt

14 A mikrotubulusok polaritása nyugvó sejt eukarióta csilló osztódó sejt ideg sejt centroszóma mikrotubulus organizációs központ (MTOC)

15 A mikrotubulusok a centroszómából indulnak ki pericentrioláris anyag (centroszóma mátrix) centriólum pár (csak állati sejtekben) minden egyes mikrotubulus mínusz vége van a centroszómánál

16 A mikrotubulusok dinamikus instabilitása minden szál többitől függetlenül nő, vagy csökken videó

17 A mikrotubulusok növekedését és összeesését a katasztrófa és a megmentés okozza Dinamikus instabilitás katasztrófa összeesés megmentés növekedés

18 Dinamikus instabilitás molekuláris mechanizmusa

19 A dinamikus instabilitás a GTP hidrolízis eredménye késleltetett (~1 sec) GTP hidrolízis α β GTP növekvő mikrotubulus GTP sapkával gyorsabb belépés, mint hidrolízis összeeső mikrotubulus GDP sapkával szabad tubulin újra köthet GTP-t

20

21 Motor fehérjék mozognak az aktin filamentumok és a mikrotubulusok mentén energia kell hozzá: ATP Szállítanak: terhek lehetnek sejt organellumok is

22 A mikrotubulusok motor-fehérjéi: kinezinek és dineinek

23 A sejt oszódását a sejtmag osztódása előzi meg

24 centroszóma duplikáció

25 Pro Kromoszóma csomagolás Prometa Sejtmagmembrán lebomlik Meta Felállnak a metafázisos síkra Ana Kromoszómák szétválasztása Telo Új magok kialakulása

26

27 A mitózisos kromoszóma és a kinetokór Két leány kinetokór egymástól 180 -ra

28 Mikrotubulusok féléletideje: A mitózisos orsó Interfázis 5 min Mitózis 15 sec asztrális mikrotubulus kinetokór mikrotubulus poláris mikrotubulus

29 taposómalom tubulin metafázis anafázis

30 Az anafázis két szakaszra osztható A kinetokór mikrotubulusok rövidülnek (dinein motorok húzzák a kromoszómát a vég fele) A poláris mikrotubulusok növekednek (kinezin motorok tolják egymást + irányba)

31 Az eukarióta csilló és ostor szerkezete B-szál A-szál struktúra axonéma

32 Spermium: pillangóúszás Chlamydomonas: mellúszás

33 A dinein mozgása okozza a csilló görbülését alapi test

34 aktin szerepe stressz filamentumok aktin hálózat filapodium α-aktinin filamin aktin kötő fehérjék fimbrin

35 Aktin kötegek eukarióta sejtben microvilli (felszívó bélhámsejt) stressz fonalak ( sejt izomzat ) α-aktinin lamellopidium és fillopodium (mozgó sejtek) kontrakciós gyűrű (osztódó sejtek)

36 Az aktin motor-fehérjéje a miozin - egy fej domén - minden eukrióta sejtben -kétfejdomén -dimér - legtöbb eukarióta sejtben - izomsejtben - bipoláris struktúra

37 A miofibrillum szerkezeti eleme: szarkomér videó

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Kilencedik rész: A citoszkeleton Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. december 16. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia

Részletesebben

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. SCIENCE PHOTO LIBRARY Kupi Tünde 2010. 10. 19. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fı filamentum-osztály: A.

Részletesebben

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának

Részletesebben

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:

Részletesebben

Citoszkeleton Sejtmozgás

Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer

A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin

Részletesebben

Sejtváz Sejtek mozgása

Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz: Az eukarióta sejtekben vékony fonálszerű struktúra 3 fő alrendszer alkotja: Mikrofilamentumok: 7-9 nm átmérőjű aktinfonalakból áll; Intermedier filamentumok: 10 nm átmérőjűek;

Részletesebben

Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék

Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz Az eukarióta sejtek citoplazmájában található, fehérjefonalakból álló hálózat. (~citoszkeleton) Feladatai: -strukturális vázat alkotva, meghatározza

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő) A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris

Részletesebben

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm

Részletesebben

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 02. 15. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László,

Részletesebben

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék

Részletesebben

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin 1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására

Részletesebben

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben Kellermayer Miklós BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt Osztódó sejt Axon (neurit) növekedés Mozgó spermatociták BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Tovakúszó keratinocita

Részletesebben

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai Motorfehérjék 2011. november 30.; Nyitrai Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése; Gépek a mikro/nano-világban

Részletesebben

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

Az emberi sejtek általános jellemzése

Az emberi sejtek általános jellemzése Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége

Részletesebben

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1 1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport

Részletesebben

Sejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly

Sejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly Biofizikai módszerek a citoszkeleton vizsgálatára I: Kinetikai és steady-state spektroszkópiai módszerek Sejt Citoszkeletális rendszerek Orbán József, 2014 április Institute of Biophysics Citoszkeleton:

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

alap követelmény/extra követelmény

alap követelmény/extra követelmény alap követelmény/extra követelmény SEJTVÁZ 2. A sejtvázat alkotó három filamentumrendszer: intermedier filamentumok, mikrofilamentumok & mikrotubulusok. A sejtváz főbb funkciói: sejt alak/merevség meghatározása

Részletesebben

A dezmin nanomechanikai vizsgálata

A dezmin nanomechanikai vizsgálata A dezmin nanomechanikai vizsgálata Doktori értekezés Dr. Kiss Balázs Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, az orvostudományok doktora

Részletesebben

10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák

10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák 10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Biofizika I

Biofizika I ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

Eukariota állati sejt

Eukariota állati sejt Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,

Részletesebben

A kemotaxis biológiai és klinikai

A kemotaxis biológiai és klinikai A kemotaxis biológiai és klinikai jelentősége - Válogatott fejezetek A kemotaxis biológiai és klinikai jelentősége - Válogatott fejezetek - Írta: Kőhidai László Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Láng

Részletesebben

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L

Részletesebben

Sejtmag, magvacska magmembrán

Sejtmag, magvacska magmembrán Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Tudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012

Tudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012 Listeria monocytogenes Loisel, Boujemaa et al. Nature 1999 Összetett aktin hálózatok Spire/formin szinergia Reymann et al. Nature Materials 1 ADF/aktin Bosch, Bugyi B et al. Molecular Cell 7 Reymann et

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék

A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék chaperon működésében Készítette: Böde Csaba Témavezető: Dr. Fidy Judit egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Szigorlati

Részletesebben

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója. A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

Orvosi biológia, SOTE I. félév

Orvosi biológia, SOTE I. félév 1. adhéziós plakk (fokális kontaktus) sejt-mátrix kapcsoló struktúra af-okkal létesít kapcsolatot (vinkulin s talin segítségével) fehérjéi a membránt átérő integrinek, melyek segítségével kihorgonyozza

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Koenzim Q10 - az életerõ

Koenzim Q10 - az életerõ Koenzim Q10 az életerõ Vajon hogyan élteti, óvja szervezetünket ez a vitaminszerû anyag? Az anyagcseréhez nélkülözhetetlen koenzim Q (ubikinon = mindenütt jelenlévô kinon) minden élô szervezet számára

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő) A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris

Részletesebben

ÁLLATTAN. 2011/2012 őszi szemeszter. Állattani és Állatökológiai Tanszék

ÁLLATTAN. 2011/2012 őszi szemeszter. Állattani és Állatökológiai Tanszék ÁLLATTAN 2011/2012 őszi szemeszter Állattani és Állatökológiai Tanszék Általános tudnivalók: Tárgyfelelős: Dr. Bakonyi Gábor (tanszékvezető) Megbízott tárgyfelelős: Dr. Kiss István. Követelményrendszer

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból

Részletesebben

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MTA doktori értekezés Kovács Mihály Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék 2010 Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás 4

Részletesebben

Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára

Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai

Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben

Részletesebben

Izomszövet eredetű aktin izoformák termodinamikai és spektroszkópiai vizsgálata

Izomszövet eredetű aktin izoformák termodinamikai és spektroszkópiai vizsgálata Izomszövet eredetű aktin izoformák termodinamikai és spektroszkópiai vizsgálata PhD értekezés Készítette: Orbán József Témavezetők: DR. LŐRINCZY DÉNES DR. HILD GÁBOR Doktori Iskola: Doktori Iskola vezető:

Részletesebben

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A harántcsíkolt izomrostok típusai: A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal

Részletesebben

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák Eukarióta mikroorganizmusok Gombák 1 Az eukarióták, kiemelten a gombák jellemzése (óravázlat) Az eukarióták és gombák sejtjeinek szerkezete és funkciói A mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése a

Részletesebben

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS, 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Fehérjeszerkezet, és tekeredés Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983

Részletesebben

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál 4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek

Részletesebben

ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN. Doktori (Ph.D.) értekezés. Kiss Bence

ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN. Doktori (Ph.D.) értekezés. Kiss Bence ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN Doktori (Ph.D.) értekezés Kiss Bence Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok

Részletesebben

TPPP, EGY ÚJ FEHÉRJE CSALÁD: HOMOLÓG SZEKVENCIÁK ELTÉRŐ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGOKKAL

TPPP, EGY ÚJ FEHÉRJE CSALÁD: HOMOLÓG SZEKVENCIÁK ELTÉRŐ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGOKKAL TPPP, EGY ÚJ FEHÉRJE CSALÁD: HOMOLÓG SZEKVENCIÁK ELTÉRŐ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGOKKAL Vincze Orsolya Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Iskolavezető: Dr. Erdei Anna) Molekuláris

Részletesebben

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma

Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a

Részletesebben

EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA. Ph.D. értekezés

EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA. Ph.D. értekezés EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA Ph.D. értekezés Készítette: Matusek Tamás Témavezető: Dr. Mihály József Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Alapfogalmak teszt. 1. Bevezetés a sejtbiológiába (RÖHLICH PÁL) 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris

Alapfogalmak teszt. 1. Bevezetés a sejtbiológiába (RÖHLICH PÁL) 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris Sejtbiológia (Medicina, 2009) Alapfogalmak Bázis anyag megcélzott tudás 1. Bevezetés a sejtbiológiába 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris mechanizmusai. A sejtbiológia molekuláris

Részletesebben

D. A DNS-RE HATÓ (RÁKELLENES) ANTIBIOTIKUMOK AKTINOMICINEK AKTINOMICINEK 2. AKTINOMICINEK 3. AKTINOMICINEK 4. ANTRACIKLINEK (DAUNOMICIN, ADRIAMICIN)

D. A DNS-RE HATÓ (RÁKELLENES) ANTIBIOTIKUMOK AKTINOMICINEK AKTINOMICINEK 2. AKTINOMICINEK 3. AKTINOMICINEK 4. ANTRACIKLINEK (DAUNOMICIN, ADRIAMICIN) D. A DNS-RE HATÓ (RÁKELLENES) ANTIBIOTIKUMOK Közös tulajdonságok: - citosztatikusak (humán sejtek osztódását gátolják) - a DNS-sel lépnek kölcsönhatásba valamilyen módon - gyorsan osztódó szövetekre hatnak

Részletesebben

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai PhD értekezés A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai Nagy Attila Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet Pécs 2006 A program megnevezése: Programvezető:

Részletesebben

TestLine - Biológia teszt Minta feladatsor

TestLine - Biológia teszt Minta feladatsor TestLine - iológia teszt 2016.06.21. 02:57:07 Név: z intermediális filamentumok: 1. 1:50 Normál 10-15 nm átmérőjűek a dezmin a májsejtekben fordul elő a vimentin az embrionális kötőszövet fontos intermedialis

Részletesebben

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A

Részletesebben

Vezikuláris transzport

Vezikuláris transzport Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció

Részletesebben

Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására

Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására Ujfalusi Zoltán Témavezető: PROF. DR. N YITRAI MIKLÓS Doktori iskola: I n t e r d i s z c i p l i n á r

Részletesebben

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak

Részletesebben

A kemotaxis biológiai és. klinikai jelentősége. Kőhidai László

A kemotaxis biológiai és. klinikai jelentősége. Kőhidai László A kemotaxis biológiai és klinikai jelentősége Kőhidai László Budapest - 2008 Tartalom 1. Bevezetés 2. A kemotaxis biológiai jelentősége 3. Alapfogalmak 3.1 3.1.1 Migráció 3.1.2 Kemokinezis 3.1.3 Ortokinezis

Részletesebben

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele 11.2. A HÚS 1 Definíciók Élelmiszer-hatósági szempontból: melegvérű állatok emberi fogyasztásra alkalmas része friss vagy tartósított formában. Általánosságban: több-kevesebb zsírszövetet is tartalmazó

Részletesebben

Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba

Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba Genetika és genomika írta László, Valéria, Szalai, Csaba, Pap, Erna,

Részletesebben