alap követelmény/extra követelmény
|
|
- Krisztián Mészáros
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 alap követelmény/extra követelmény SEJTVÁZ 2. A sejtvázat alkotó három filamentumrendszer: intermedier filamentumok, mikrofilamentumok & mikrotubulusok. A sejtváz főbb funkciói: sejt alak/merevség meghatározása sejt vándorlás (amőboid, csillós és flagelláris mozgás) sejtosztódás/kromoszómák szegregációja sejtorganellumok transzportja 3-7. A sejtváz szerepét demonstráló filmek (letölthető) INTERMEDIER FILAMENTUMOK 10 nm átmérőjű filamentumok Csak gerincesekben (és néhány alacsonyabbrendűben) vannak, növényekben egyáltalán nincsenek. Fő szerepük hogy merevséget biztosítsanak a sejteknek/szöveteknek Faj- és szövetspecifikus expresszió (tumor eredet meghatározható) Nem ismertek hozzájuk kapcsolódó motor fehérjék Típusok: I., II. keratin, hámsejtek, haj, köröm, dezmoszóma III. vimentin: sejtdifferenciálódás elején, dezmin:izomsejtek IV. neurofilamentum, axonokat erősíti V. lamin, a sejtmaghártya belső oldalán levő hálózatot alkotnak Betegségek: epidermolysis bullosa simplex, (keratin) amyotrophic lateral sclerosis, (ALS) (neurofilamentum) AKTIN FILAMENTUMOK Globuláris aktin monomerek polimerizációjával kialakult filamentumok. 8 nm átmérő Funkciók: Sejtmembrán alatti aktinháló védi a sejtet a mechanikai behatásoktól Transzmembrán fehérjéket köt össze citoplazmikus fehérjékkel Citokinézis során a két leánysejt szétválasztása Sejtek helyváltoztatása Izomösszehúzódás Az aktin szervezetünk egyik leggyakoribb fehérjéje, minden sejtünkben van. Az aktin filamentumok polarizáltak. Az aktin monomerek ATP-t vagy ADP-t tartalmazó hasadéka a filamentum mínusz vége felé mutat. 12. AKTIN KÖTŐ FEHÉRJÉK Az aktin filamentumokhoz sok különböző aktin kötő fehérje kapcsolódhat attól függően, hogy milyen háromdimenziós szerkezetet kell léterhozni. Példák a dián. 13. SEJTVÁNDORLÁS A vándorló sejtek polarizáltak, tudják merre akarnak menni. A vándorló sejtek egy térhálós aktin hálózatot, az ún. lamellipodiumot képeznek az elmozdulás irányában. A lamellipodiumból kinyúló, kötegelt aktint tartalmazó filopodiumok szerepe valószínűleg a sejtvándorlást kiváltó külső jel nyomonkövetése. A sejt hátsó részében kontraktilis aktin filamentumok képződnek, a
2 stressz-kötegek. Fokális adhéziók és fokális komplexek játszanak szerepet a sejt extracelluláris térhez tapadásában, hozzájuk tapadnak a stressz kötegek és a lamellipodium aktin molekulái. 14. LAMMELLIPÓDIUM-A SEJT LÁBA Mozgólépcsőzés/alegység áramlás az aktin filamentumban: A filamentum hossza változatlan marad, aktin monomerek adódnak hozzá a plusz végen, míg aktin monomerek távoznak a mínusz végen. Az alegység áramlást fluoreszcensen jelölt kis mennyiségű aktin alegységgel tesszük láthatóvá FEHÉRJE INTERAKCIÓK A LAMELLIPODIUMBAN, SEJTVÁNDORLÁS A sejtek vándorlásuk során először a sejt elejét előretolják, majd a sejt hátsó részét behúzzák. A sejt elejének kitüremkedését az aktin filamentumok polimerizációja okozza a sejthártya közvetlen közelében, míg a sejt hátsó részének behúzását a stressz kötegek összehúzódása (miozinok segítségével) okozza. A lamellipódium szélessége állandó az alegység áramlás miatt, aktin monomerek épülnek be a sejthártya felőli részen (előrenyomva a sejthártyát), míg aktin monomerek válnak le a sejttest felőli részen. 17. SEJTVÁNDORLÁS ÉS SEJTADHÉZIÓ A sejtvándorláshoz elengedhetetlen, hogy a sejtek dinamikus kapcsolatokat létesítsenek az extracelluláris mátrixxal. Ezeket a kapcsolatokat fokális komplexeknek/adhézióknak nevezik. A fokális komplexek/adhéziók legfontosabb alkotói az integrinek. és integrinek (transzmembrán fehérjék) dimerjei felelősek a sejt és az extracelluláris mátrix közti dinamikus kapcsolat kialakításáért. Az integrinek adapter fehérjéken keresztül (vinkulin, talin) kapcsolódnak az aktin sejtvázhoz. 18. SEJTVÁNDORLÁS, SEJTADHÉZIÓ ÉS MT-K A sejt-ecm kapcsolatnak fel kell bomlania, hogy a sejt továbbhaladhasson. A vándorló sejteknek nem csak az aktinhálózata polarizált, hanem a mikrotubulushálózata is. A centroszóma mindig az elmozdulás irányába néz. A mikrotubulusok szerepe a sejtvándorlás során: fokális komplexek/adhéziók feloldása. 19. PATOGÉNEK ÉS AKTIN NUKLEÁCIÓS FAKTOROK A WASP olyan fehérje, ami megmutatja a sejtnek, hol csináljon lamellipódiumot, úgy, hogy aktiválja az Arp2/3 komplexet, mely a lamellipodium elágazó aktinhálózatát alakítja ki. Egyes baktériumok és vírusok a gazda sejt aktinját használják fel sejten belüli mozgásukhoz. Listeria: egy WASP homológ bakteriális sejtfelszíni fehérje aktiválja az Arp2/3 komplexet. Shigella: sejtfelszíni fehérjéje kötődik a WASP-hoz, és aktiválja azt. Salmonella: aktin kötő fehérjéi közvetlenül aktin filamentumokat képeznek. Vaccinia vírus: sejtfelszíni fehérjéje kötődik (adapterekek keresztül) a WASP-hoz, és aktiválja azt. 20. IZOMDISZTRÓFIÁK Izomszövet specifikus ECM-membrán-citoszkeleton kapcsolat. A kapcsolatot létrehozó molekulákat (disztrofin, szarkoglikán, disztroglikán és laminin) kódoló gének mutációi izomdisztrófiákat okoznak. Leggyakoribb a Duchenne-féle, X-hez kötött izomdisztrófia MIOZINOK A miozin motorok az aktin filamentumok plusz vége felé mennek. A miozinok legismertebbek az izomösszehúzódásban betöltött szerepükről. A miozinok egyéb funkciói: endocitózis, exocitózis, fagocitózis, szőrsejtek sztereocíliumainak (hallósejtnyúlványok), bélbolyhoknak, idegsejtnyúlványok szerkezetének kialakítása, axonnövekedés, vezikulumtranszport, pigmenttranszport, citokinézis MIKROTUBULUSOK (MT) 25 nm átmérőjű üreges csövek átmérőjük akár 1000-szeresére is megnőhetnek alfa és béta tubulin dimerek polimerizációjával épül fel növényi és állati sejtekben is vannak tubulin dimerek polimerizációjával mindkét végén nőhetnek depolimerizációval mindkét végükön zsugorodhatnak, de mindkét folyamat gyorsabban történik a pozitív végen. A másik kevéssé aktív vég a mínusz vég
3 MT asszociált fehérjék is (MAP-1, MAP-2, Tau) befolyásolják a dinamikus instabilitást, (stabilizálnak). A kolchicin, taxol, vinblastin alkaloidák stabilizálják, nagyobb koncentrációban depolimerizálják a mikrotubulusokat, citosztatikumokként (rák gyógyszer) használatosak, az osztódási orsót teszik tönkre. 27. MOZGÓLÉPCSŐZÉS Mozgólépcsőzés/alegység áramlás az aktin filamentumhoz hasonlóan történik, szerepe lesz a kromatidák szétválásánál MOLEKULÁRIS MOTOROK A molekuláris motorok ATP-függő erő-generáló enzimek. A MIOZINok az aktin plusz vége felé, a KINEZINek a MT plusz vége felé, a DINEINek a MT mínusz vége felé mennek, miközben különböző intracelluláris cargokat cipelnek. A motorok mind nagy fehérje komplexek, nehéz, könnyű és intermedier láncokból állnak. 30. AXONÁLIS TRANSZPORT Az idegsejteknek akár egy méternél hosszabb axonjai is lehetnek. A sejttestben képződött szinaptikus vezikulumokat és egyéb sejtalkotókat (pl. mitokondriumok) különböző kinezinek szállítják az axonban végigfutó MT-ok mentén az axon terminálisba (anterográd transzport). A retrográd transzportot dineinek (& mínusz vég irányú kinezinek) végzik. 31. A KINEZINEK CSOPORTOSÍTÁSA A MOTOR DOMÉN ELHELYEZKEDÉSÉNEK MEGFELELŐEN (N:N terminus, I:belső régió, C: C-terminus): Kin N (plusz-vég irányú kinezinek), Kin I (MT depolimerázok) Kin C (minusz-vég irányú kinezinek) családok 32. A KINEZINEK FUNKCIÓI: vezikulumok szállítása sejtorganellumok szállítása pigmentszemcsék szállítása ER és Golgi pozícionálása MT depolimerizáció (sejtosztódás anafázis) osztódási orsó kialakítása 33. A CITOPLAZMATIKUS DINEINEK FUNKCIÓI: vezikulumok szállítása sejtorganellumok szállítása pigmentszemcsék szállítása ER és Golgi pozícionálása kromoszóma transzport (kinetokór, sejtosztódás) osztódási orsó kialakítása A DINAKTIN complex egy univerzális cargo-motor kapcsolatot létrehozó, sok alegységes fehérjekomplex CILIUM (csilló)és FLAGELLUM (ostor) Mikrotubulusokból épülnek fel, azonos elven. Sejtek helyváltoztatásáért felelősek (spermium) vagy folyadékokat mozgatnak a sejtek fölött (légutak csillós sejtjei). Ha a sejtnek sok kicsi van, ciliumoknak, ha egy hosszú van, flagellumak nevezzük. A prokarióták flagelluma teljesen más alkotókból áll! felépítés: körkörösen elhelyezkedő 9 mikrotubulus, melyekhez egy-egy részleges mikrotubulus kapcsolódik és 2 mikrotubulus középen kialakítja a "9+2" szerkezetet. kívülröl sejthártya borítja.
4 A cilium és a flagellum mozgását egymásom elcsúszó mikrotubulusok generálják. Ehhez szükség van az egymás melletti mikrotubulusokat összekötő dinein molekulákra, és ATP-re. Minden cilium és flagellum az ún. alapi testből nő ki. Az alapi testek gyakorlatilag centriólumok. Kartagener szindróma: a csilló dineinek mutációja által okozott ritka betegség. Visszatérő felsőlégúti fertőzések és férfi sterilitás jellemzi. Társulhat situs inversus -szal CENTROSZÓMA (CS) Centroszóma: egy pár centriólumból (anya és leány centriólum) és az azt körülvevő pericentrioláris anyagból (PCM) felépülő sejtszervecske. Legfontosabb alkotó fehérjéje a - tubulin ami a MT nukleációban (képzésben) játszik szerepet. A -tubulin molekulák a PCM-ben vannak. A legtöbb állati sejtben a centroszóma a MT organizáló központ (MTOC). A centroszóma önreplikáló, a sejtciklus S fázisában kettőződik meg, csakúgy mint a DNS, a mechanizmus részletei homályosak. A sejtosztódás megszervezésében a centroszómának alapvető szerepet tulajdonítottak. Hogyan nukleálják (képzik) a -tubulin-gyűrű-komplexek a MT-okat? A -tubulin-gyűrűkomplex 25 nm-es, 13 alegységből áll, hozzá adódnak az & tubulin heterodimerek. A MT-k minusz vége van a PCM-ben, polarizált lesz a MT apparátus. A centroszóma a MT-ok számát, térbeli elrendeződését, irányultságát és stabilitását befolyásolja. 38. CENTRIÓLUM Centriólumok váza 9 MT hármas körkörös elrendezésben. kb 150 fajta fehérje alkotja. A centriólumoknak a CS szerkezetének kialakításában van szerepük. A centriólumok alapi testté alakulva képzik a ciliumokat és flagellumokat. A spermiumoknak vannak, míg a petesejteknek nincsenek centriólumai A CS-ÁK VISELKEDÉSE AZ IVARSEJTEK KIALAKULÁSA ÉS A FERTILIZÁCIÓ SORÁN SPERMATOGENEZIS: A hím meiótikus osztódások során a centriólumok megőrződnek. A meiózis után a centriólum alapi testként funkcionálva alakítja ki a spermiumok flagellumát. Reprodukciós képességét megőrzi, de majd csak a petesejtbe jutva aktiválódik OOGENEZIS: centriólumok már az oogenezis kezdetén inaktiválódnak, elvesznek, a női meiotikus osztódások gyakran acentriolárisak. A PCM -tubulin gyűrűkomplexei szétszóródnak a petében. FERTILIZÁCIÓ: Az első embrionális CS kialakulása: centriólum spermiumból, PCM petesejtből 42. SEJTOSZTÓDÁS 43. KROMOSZÓMÁK-citogenetikai alapfogalmak Kromatin: nem kondenzált DNS a hozzá kapcsolódó fehérjékkel (a sejtciklus interfázisa). Kromoszóma: kondenzált DNS a hozzá kapcsolódó fehérjékkel (a sejtciklus M fázisa). Másik terminológia szerint interfázikus és M fázisos kromoszómákat különböztetünk meg, hiszen ugyanaz a DNS van bennük, csak M fázisban annyira összetömörödik, hogy fénymikroszkóppal is látható. Az emberi diploid sejtekben 46 kromoszóma van, közülük 44 testi kromoszóma (autoszóma) és 2 nemi kromoszóma (gonoszóma). Az egyén kromoszómakészletét kariotípusnak, a sejt lefényképezett és csökkenő nagyság szerint rendezett kromoszómáit kariogramnak nevezzük. A kromoszómákat az elsődleges befűződés (centromera) két karra, rövid (p-kar) és hosszú (q-kar) karra osztja. A kromoszómák végeit telomereknek nevezzük. A centromer és a telomer is specifikus ismétlődő (repetitív) DNS szekvenciákból áll, géneket nem tartalmaz (lsd. genomika előadás). Amikor az egyén kariotípusát írjuk le, először megadjuk a kromoszómák teljes számát, utána a nemi kromoszómakészletet, majd az esetleges abnormalitást. A szabályos női kariotípus 46, XX, a szabályos férfi kariotípus 46, XY. Diploid sejtjeinkben minden kromoszómánkból két darab van, egyiket apánktól, másikat édesanyánktól kaptuk, ezek a homológ kromoszómák. Kivétel a férfiak szex kromoszómái, ugyanis férfiaknál egy X és egy Y kromoszóma van. A homológ kromoszómák azonos alakúak és méretűek, és azonos géneket tartalmaznak. Azonban ugyanannak a génnek különböző alléljai lehetnek a homológokon. A meiózis során keletkező haploid sejtek mindegyik
5 homológból csak egyet tartalmaznak. A kromatin/kromoszóma a sejtciklus G1 fázisában egy DNS molekulát tartalmaz, azaz egy kromatidából áll. Az S fázis során alakul ki a két leánykromatidából (két, azonos DNS molekulából) álló kromoszóma, a G2 fázisban szintén két leánykromatidából áll a kromoszóma, míg az M fázis során a két leánykromatida elválik egymástól és a két utódsejtbe jut (lsd. a 61. dián). MITÓZIS 44. AZ OSZTÓDÁSI ORSÓ FELÉPÍTÉSE kinetokór MT-k: CS-tól a kinetokórig interpoláris MT-k: CS-CS, középen átfednek asztrális MT-k: CS-sejthártya 45. A KINETOKÓR: a kromoszómák centromerikus régiójához kapcsolódó fehérje komplex, a (kinetokór) MT elfogása és a kromoszómák transzportja a funkciója. 46. A MITÓZIS FOLYAMATA A mitózis (számtartó sejtosztódás) során két, a kiindulási sejttel azonos genetikai állományú utódsejt keletkezik. A mitózis során egy diploid sejtből két diploid sejt keletkezik (növényeknél haploidból haploid is lehetséges). A mitózis fázisai és legfontosabb eseményei a következők: profázis: A kromoszómák (melyek az S fázisban már replikálódtak, tehát két leánykromatidából állnak) kondenzálódnak (feltekercselődnek miközben vastagabbak és rövidebbek lesznek). A centroszómák (melyek már szintén replikálódtak az S fázisban) a sejtmaghártya mentén ellentétes irányba vándorolnak. Prometafázis: a sejtmaghártya lebomlik. A centroszómák a sejtmag két ellentétes pólusán vannak. A centroszómákból kiinduló mikrotubulusok dinamikus instabilitást mutatnak, nőnek, majd lebomlanak. A mikrotubulusok kapcsolódnak a kromoszómák kinetokórjához MT motorokon keresztül, először egyik, majd másik oldalról. Metafázis: a kromoszómák leánykromatidáin levő kinetokórok mindkét oldalról mikrotubulushoz kötődnek, a kromoszómák a sejt egyenlítői síkjába rendeződnek. Anafázis A: a kinetokór MT-k rövidülnek, a szétválasztott leánykromatidák a centoszómák felé mennek. Anafázis B: a kinetokór MT-k tovább rövidülnek, az osztódási orsó megnyúlik, segítve a leánykromatidák elválását. Telofázis: A kromatidák szeparációja befejeződött, a sejt két ellentétes pólusán vannak. A kromatidák dekondenzálódnak. A sejtmaghártyák újra kialakulnak a kromoszómák körül. Az osztódási orsó lebomlik, középső részén kialakul (egymással átfedő, antiparallel MT-okból) a középtest (midbody). A mitózis tulajdonképp a sejtmagok osztódását jelenti, a telofázis végén két sejtmag van közös citoplazmában. A citoplazma kettéválása egy újabb folyamat, a citokinézis (lsd később) A KROMOSZÓMÁK TRANSZPORTJA ANAFÁZIS SORÁN A kromatidákat a pólusok felé mozgatóerőt a kinetokór mikrotubulusok mindkét végének depolimerizációja generálja. A kinetokór mikrotubulus mínusz végén a KLP10A mikrotubulus depolimerizáló kinezin okozza az alegységáramlást, ami a kromatidákra ható erő egyik komponense. A kinetokór mikrotubulus plusz végén a KLP59C mikrotubulus depolimerizáló kinezin okozza a mikrotubulus másik végének rövidülését, ami a kromatidákra ható erő másik komponense. A dinein molekulák szerepe pedig a KLP59C etetése kinetokór mikrotubulusokkal AZ OSZTÓDÁSI ORSÓ KIALAKULÁSA A klasszikus search and capture (kutass és fogd el) modellben a centroszómáknak alapvető szerepe van az osztódási orsó kialakításában. Újabban kiderült, hogy funkcióképes osztódási orsók képződnek centroszómák nélkül. A kromatin képes mikrotubulusok polimerizációjának beindítására. A kromatin körül képződött mikrotubulusokat- mínusz végükkel kifelé- kinezinek (kromokinezinek és tetramerikus kinezinek) kitolják, és párhuzamosan rendezik. Dineinek és hozzájuk kapcsolt mikrotubulus keresztkötő fehérjék pedig az orsó pólusát alakítják ki. Tehát a mikrotubulusok és hozzájuk kapcsolódó motor fehérjék önállóan képesek bipoláris orsó
6 kialakítására. A centroszómák a sejtosztódás minőségét javítják, mert a sejthártyával kapcsolatot teremtő asztrális mikrotubulusok pozícionálják az orsót az osztódás folyamán. Centroszóma nélkül az orsópozícionálási zavarok vezetnek gyakoribb hibás sejtosztódásokhoz állati sejtekben MEIÓZIS A meiózis (számfelező sejtosztódás) során egy diploid sejtből négy haploid sejt keletkezik. A haploid utódsejtek tovább differenciálódnak ivarsejtekké a spermatogenezis és az oogenezis során. A meiózis két, egymást követő sejtosztódásból áll. A meiózis során a sejtosztódás mechanikája, az orsó működése alapvetően hasonlít a mitóziséra, azonban több fajban a nőstény meiótikus orsó a centroszóma nélkül képződik. A kromoszómák viselkedése azonban drámaian eltérő a mitózishoz képest, ezért a továbbiakban elsősorban erre fókuszálunk. A meiózis fázisai és legfontosabb eseményei a következők: MEIÓZIS I. Profázis: Az S fázis során replikálódott homológ kromoszómák (apai és anyai eredetű, azonos fajta) egymással párosodnak, ún. tetrádot képeznek. Tetrád, mert négy kromatida alkotja, két azonos apai és két azonos anyai eredetű. A négy kromatida közül a belső kettő (egy apai, egy anyai eredetű) között játszódik le a genetikai rekombináció/crossing over, a homológ kromoszómaszakaszok egymással kicserélődhetnek. A crossing over DNS töréssel és átrendeződéssel jár, enzimatikus folyamat, a kromoszómákon levő ún. szinaptonémális komplexek végzik. A rekombináció látható: chiasmata az átkereszteződött kromatidák neve. A rekombináció eredményeképp tehát két olyan kromatida keletkezik, melyben az apai és anyai eredetű homológ kromoszómák egyes részei kicserélődnek, a másik két kromatida nem változik. Kromoszómánként átlagosan 2-3 helyen történik rekombináció. A genetikai változékonyság egyik alappilére a crossing over. A homológ kromoszómákkal nem azért történnik crossing over, hogy az utódok minél változékonyabbak legyenek (ez a következmény, nem az ok), hanem mert a sejt csak így tudja biztosítani, hogy a haploid gamétákban mindenfajta kromoszómából csak egy legyen! A chiasmata általi összekapcsolás előfeltétele a későbbi szeparációnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a nem homológ szex kromoszómák (X&Y) is párosodnak & rekombinálódnak egymással. MEIÓZIS I. metafázis: a párosodott homológ kromoszómák a sejt egyenlítői síkjába rendeződnek, kinetokórjaikhoz mindkét oldalról MT-k kapcsolódnak. MEIÓZIS I. anafázis: az apai és anyai eredetű homológ kromoszómák egymástól véletlenszerűen elválnak (a mitózisnál anafázisban kromatidák szeparálódak!). A genetikai változékonyság másik alappilére a homológ kromoszómák véletlenszerű szétválása a meiózis I. anafázisa során. MEIÓZIS II. a mitózishoz teljesen hasonló, a kromoszómák kromatidái szeparálódnak egymástól. A meiózis megmagyarázza Mendel összes törvényét, megértése nélkül a genetika alpjait sem fogják megérteni 55. MEIÓTIKUS/MITÓTIKUS NONDISZJUNKCTIÓ A kromoszómák nondiszjunkctiója aneuploid ivarsejteket (ha a meiózis során történik), vagy aneuploid testi sejteket (mitózis) eredményez. I. meiótikus nondiszjunkció: a homológ kromoszómák nem válnak szét egymástól az I. anafázis során. (A II. meiózis normálisan lezajlik, tehát a két (abnormális) diploid utódsejt egy apai és egy anyai kromatidát tartalmaz, a másik két sejt egyet sem. II. meiótikus nondiszjunkció: a leánykromatidák nem válnak szét egymástól a II. anafázis során. (Tehát az abnormális diploid utódsejt két azonos leánykromatidát tartalmaz). Ha az aneuploid ivarsejtek a másik szülőtől származó normális, haploid ivarsejttel fúzionálnak a megtermékenyítés során, a zigótának vagy triszómiája, vagy monoszómiája lesz, természetesen az összes sejtje érintett. A monoszómiák a Turner szindrómán kívül letálisak. A triszómiákból közül életképesek: XXY Klinefelter szindróm, XXX (XXX szindróma), XYY (XYY szindróma) (szex-kromoszómák meiotikus nondiszjunkciója következtében) & 21. triszómia Down szindróma, 18. triszómia Edwards szindróma, 13. triszómia Patau szindróma (autoszómák
7 meiotikus nondiszjunkciója következtében). A mitótikus nondiszjunkció (leánykromatidák nem válnak szét) aneuploid testi sejteket eredményez, nem öröklődik, rákot okozhat CITOKINÉZIS A telofázisban 2 sejtmag van közös citoplazmában. A citokinézis az utódsejtek citoplazmájának kettéválása. A citokinézis során egy aktomiozin struktúra az ún. a kontraktilis gyűrű összehúzódása választja szét a két utódsejt citoplazmáját. A kontraktilis gyűrű már korai anafázisban elkezd összeszerelődni a sejt egyenlítői síkjában. A középtest mikrotubulusai és az asztrális mikrotubulusok is részt vesznek a citokinézis lebonyolításában. A citokinézishez a kontraktilis gyűrű összehúzódása során új sejtmembránvezikulumok beépítésére is szükség van. Újabb kutatások azt mutatják, hogy az egyik centriólum a centroszómából a középtest -hez vándorlására is szükség van a citokinézis befejezéséhez. SEJTCIKLUS 60. A SEJTCIKLUS SZAKASZAI: G1, S, G2, M (lsd. dia) 61. KROMOSZÓMÁK és a SEJTCIKLUS (lsd 43. dia, utolsó bekezdés) 62. A SEJTCIKLUS FŐBB ESEMÉNYEI (lsd. dia) 63. A SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOK, bevezetés (lsd. dia) A sejtciklus egyirányú, visszafordulásra lehetőség nincs, azonban az ún. ellenőrző pontoknál megállítható. Három ellenőrző pont van, a G1/S, a G2/M átmenetnél, és a metafázis/anafázis átmenetnél. A sejtciklus megállítására akkor kerül sor, ha a feltételek nem megfelelőek a folytatásra. Az ellenőrző pontoknál a sejt az alábbiakat ellenőrzi: G1/S: Kedvezők-e a környezeti feltételek? Növekedési faktorokat kapott-e a sejt? Történt-e DNS károsodás? Sejtméret megfelelő-e? G2/M: Befejeződött-e a DNS replikáció? Történt-e DNS károsodás? metafázis ellenőrző pont: Kialakult-e a mitótikus orsó? Kapcsolódtak-e a kromoszómák az orsófonalakhoz? 64. KILÉPÉS A SEJTCIKLUSBÓL-G0 A G0 állapot nem nyugalmi állapot! Sejtjeink jelentős része G0-ban végzi el specifikus feladatát. Bizonyos sejttípusok örökre G0-ban maradnak, osztódásra képtelenek, mások külső jelre visszalépnek a sejtciklusba, főleg ha elpusztult sejteket kell pótolni A sejtciklus legfontosabb szabályozói a ciklin-dependens kinázok (cdk) és a ciklinek. M fázis promótáló faktor (MPF): Ciklin dependens kináz (cdk1)+ciklinb. Az MPF csak magas ciklin koncentrációnál aktív. Nagyszámú célfehérjét aktivál/inaktivál foszforilációval, a sejt működése megváltozik. Az MPF egyedül képes előidézni azokat a drasztikus változásokat, amelyek a mitózis elején játszódnak le: indukálja a kromoszóma kondenzációt (H1 HISZTON- Pi), a sejtmaghátya szétesését (LAMIN-Pi), az aktin citoszkeleton átrendeződését, a mikrotubulus hálózat átrendeződését, a mitótikus orsó összeszerelését, biztosítja a kromoszómák kapcsolódását az orsófonalakhoz 67. MAGASABBRENDŰ EUKARIÓTÁK CDK/CIKLIN KOMPLEXEI (lsd. Dia) Ciklinek: G1 ciklin (ciklin D) S ciklin (ciklin E & A) mitótikus ciklinek (ciklin B & A) A ciklinek koncentrációja nő majd csökken a megfelelő sejtciklus fázisokban. Ciklin dependens kinázok (Cdk): G1 Cdk (Cdk4) S Cdk (Cdk2) M Cdk (Cdk1)
8 A Cdk-k koncentrációja állandó a sejtciklus során, de kapcsolódniuk kell a megfelelő ciklinekkel, hogy aktiválódjanak. A Cdk-k a sejtciklusban szerepet játszó célfehérjéket foszforilálják (aktiválják vagy inaktiválják). SPF (S fázis promótáló faktor): cdk2+ciklin E. A G1-ből S-be jutást eredményezi. MPF (M fázis promótáló faktor): cdk1+ciklin B/A. A G2-ből M-be jutást eredményezi. 68. CDK SZABÁLYOZÁSI MECHANIZMUSOK: 1. Ciklin kapcsolódás aktiválja a cdk-t. 2. AKTIVÁLÓ FOSZFORILÁCIÓ-CAK (cdk aktiváló kináz) 3. GÁTLÓ FOSZFORILÁCIÓ-Wee1 (cdk gátló kináz) 4. CDK INHIBÍTORok (CDKI ) (lsd. Ellenőrző pontok) 69. Az MPF aktiválódásának folyamata A ciklin kötés nem elégséges az MPF aktiválódásához. Következő lépésben a cdk aktiváló kináz & gátló kináz által foszforilálódik, majd az inaktiváló foszfátot a cdc25 foszfatáz távolítja el, aktiválva az MPF-et. Az MPF pozitív visszacsatolással (további cdc25 aktiváció) és negatív visszacsatolással (Wee1 gátlás) elősegíti további MPF komplexek képződését. 70. CDKI-lsd. dia 71. A proteaszómák a sejtiklus fontos szabályozói. Ciklinek degradációjával inaktiválnak, míg CDKI degradációval aktiválnak. 72. A PROTOONKOGÉNEK A SEJTCIKLUS PROGRESSZIÓT ELŐSEGÍTŐ NORMÁLIS GÉNEK. DOMINÁNS MUTÁCIÓK HATÁSÁRA ONKOGÉNNÉ VÁLNAK. CDK ÉS CIKLINEK DOMINÁNS MUTÁCIÓI (HIPERMORF, túl sok normális fehérje) RÁKKÉPZŐDÉSHEZ VEZETNEK. 73. SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOK G1/S ELLENŐRZŐ PONT A G1-S átmenetet a cdk4/ciklind és a cdk2/cikline okozza. Aktivált G1-S ellenőrzési pont esetén ciklin dependens kináz inhibítorok (p21, p27, stb.) gátolják a kináz komplexeket. Ha DNS károsodás lép fel a G1 fázisban, azt az ATM fehérjék detektálják, majd a p53 tumor szupresszort aktiválják. A p53 transzkripciós faktor, kiváltja a p21 ciklin dependens kináz inhibítor expresszióját. A p21 gátolja a cdk2/ciklin E komplexet, a sejt egészen addig nem lép az S fázisba, amíg a DNS károsodást ki nem javítja. Természetesen nem csak DNS károsodás állíthatja le a sejtciklust (átmenetileg) a G1-S ellenőrzési pontnál, hanem pl. kontakt gátlás, UV sugárzás, különböző jelösvények, de a szabályozás hasonlóan, különböző ciklin dependens kináz inhibítorokon keresztül működik. A cdk4/ciklind és a cdk2/cikline az Rb fehérjét foszforilálva váltja ki a G1-S átmenetet. Az Rb protein az E2F transzkripciós faktor megkötésével gátolja sok, a sejtciklus későbbi szakaszaiban szükséges fehérje expresszióját. Ha az Rb foszforilálódik, leválik a promóterekről, az E2F aktiválni fogja a célgének expresszióját. p53 A p53 protein (transzkripciós faktor) DNS károsodás hatására G1-ben megállítja a sejtciklust, időt hagyva a DNS hibák javítására. (lsd. Részletes G1/S ábrát). A p53 tumor szupresszor gén, mindkét kópiájának (funkcióvesztéses) mutánsnak kell lenni, hogy ne töltse be funkcióját. A p53 protein az apoptózisban is kulcsszerepet játszik (lsd. később), ha a DNS károsodás kijavíthatatlan mértékű, a sejtet öngyilkosságra utasítja. Az emberi rosszindulatú daganatok több mint felében nincs funkcionáló p53 protein! 76. Rb - a retinoblasztóma gén Az Rb protein az E2F transzkripciós faktor megkötésével gátolja a G1/S átmenetet (lsd. Részletes G1/S ábrát). Az E2F szükséges az olyan gének expresszálódásához, melyekre a G1- ben/g0-ban nincs szükség, csak a sejtciklus későbbi fázisaiban. Az Rb tumor szupresszor gén. A retinoblasztóma a retina rosszindulatú daganata. Familiáris retinoblasztóma Midkét szemben többszörös tumorok a csecsemőkor elején. Egyik (vagy mindkét) szülőtől mutáns allélt örököl a magzat, és már csak a másik (vagy 0) kópiának kell mutálódnia.
9 SE JT Sporadikus retinoblastoma Egyetlen tumor az egyik szemben, korai gyermekkorban. Extrém ritka, mindkét Rb génnek mutálódnia kell (recesszív, funkcióvesztéses mutáció). 77. Az ataxia telangiektázia tünetei: specifikus bőrkárosodás, immunrendszer alulműködése, rákra hajlam nő, sterilitás, sugárérzékenység, idegi degeneráció G2/M ELLENŐRZŐ PONT A G2-M átmenetet a cdk1/ciklinb (MPF) okozza. Ha a sejtet DNS károsodás érte G2-ben, vagy a replikáció nem volt tökéletes, (az G1-S ellenőrzési ponthoz hasonlóan) ATM kinázok aktiválódnak. Az ATM a Chk kinázok aktiválását okozza. A Chk kinázok pedig inaktiválják a cdc 25 foszfatázt, ami az MPF aktivációját végzi. Egy másik útvonalon az ATM-ek a p53 fehérjét aktiválják, mely többek közt ciklin dependens kináz inhibítorok (pl. p21) expresszióját eredményezi, szintén blokkolva a G2-M átmenetet. 82. A META-ANAFÁZIS ÁTMENET SZABÁLYOZÁSA. Az S fázis során képződő testvérkromatidákat kohezin fehérjék tartják össze. Az anafázis előfeltétele, hogy a kohezin molekulákat a szeparin fehérje elbontsa. A szeparin fehérjét inaktív állapotban tartó szekurin fehérjét az APC (anafázis promotáló komplex) nevű proteaszóma bontja le (ubikvitin függő proteolízis). Az anafázis bekövetkeztének az MPF inaktivációja is előfeltétele. A ciklin B lebontását is az APC végzi. Tehát a meta-anafázis átmenet szabályozásának legfontosabb tényezője az APC, nem csoda, hogy a metafázis ellenőrző pont az APC gátlásával függeszti fel a sejtciklust A METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT A metafázis ellenőrző pont azt figyeli (feszülés érzékeny fehérjék pl. MAD segítségével), hogy minden kromoszómához két oldalról tapad-e kinetokor mikrotubulus. Ha igen, az anafázis bekövetkezhet, az APC hatására. Ha nem, az anafázist késleltetni kell, hiszen az utódsejtek aneuploidok lennének, ha mindkét kromatida egyirányba menne. Az anafázis késleltetése természetesen az APC gátlásával valósul meg. A feszülés szenzor MAD fehérje érzékeli, hogy nem kapcsolódott mindkét oldalról mikrotubulus a kinetokorokhoz és kötődik az APC cdc 20 alegységéhez. Az APC ebben az állapotban nem működik, nem fogja a ciklin B-t lebontani, és nem fogja a kohezin lebontását eredményezni, a sejt tehát metafázisban vesztegel, amíg minden kromoszóma-mikrotubulus kapcsolódás megfelelő nem lesz. 86. A SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOKBAN RÉSZTVEVŐ FEHÉRJÉKET KÓDOLÓ GÉNEK A TUMOR SZUPRESSZOR GÉNEK. A TUMOR SZUPRESSZOR GÉNEK A SEJTCIKLUS PROGRESSZIÓT GÁTOLJÁK. A TUMOR SZUPRESSZOR GÉNEK RECESSZÍV, FUNKCIÓVESZTÉSES MUTÁCIÓI RÁKKÉPZŐDÉSHEZ VEZETNEK. Belecz István
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenSejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 05. 03. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 9. A sejtmozgás mechanizmusai Sejtmozgás, motilitás 1. Sejten belüli, intracelluláris mozgás izom összehúzódás organellumok
RészletesebbenA membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus. Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet
2018 A membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet A citoszkeleton alkotói Mikrofilamentumok Intermedier filamentumok
RészletesebbenSejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok
Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata
RészletesebbenA biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt
RészletesebbenTartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016
Tartalom A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Nyitrai Miklós, 2016 november 29. 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly 3. Filamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék A citoszkeleton meghatározása
Részletesebben11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!
11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! 1. Mi a citoszkeleton?! 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly! 3. Filamentumok osztályozása! Citoszkeleton : Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere! Három fő
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenRácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010
Kromoszóma eltérések Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010 20.3.2010 genmisk6.ppt 1 Alapfogalmak ismétlése Csak a sejtosztódás közben láthatóak (de természetesen
Részletesebben10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan
RészletesebbenA sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)
A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, 2010.11.30.) 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizá, polimerizás egyensúly 3. ilamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus
RészletesebbenA sejtciklus és szabályozása
A sejtciklus és szabályozása 2016. április 21. Lippai Mónika Az osztódó sejt élete sorá egkülö öztethető az M-fázis (mitózis és citokinézis) és az interfázis szakasza Már korai fénymikroszkópos vizsgálatok
RészletesebbenTubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása
Molekuláris sejtbiológia A sejtciklus szabályozása? Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtciklus fázisai S G 2 G 0 G 1 M G = gap gap S = synthesis
RészletesebbenTubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2012. február 21. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenCitoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.
Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása
A sejtciklus szabályozása (kék: DNS, piros: tubulin, zöld: metafázis ellenőrzőpont fehérje) G2 fázis: nincs DNS szintézis RNS és fehérje szintézis folytatódik M fázis: a mitózis és a citokinézis két sejtet
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenMUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
RészletesebbenCitoszkeleton Sejtmozgás
Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.
A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék. SCIENCE PHOTO LIBRARY Huber Tamás 2012. 10. 15. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Intermedier B. Mikrotubulus
RészletesebbenSEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Kilencedik rész: A citoszkeleton Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. december 16. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia
RészletesebbenA sejtmag szerkezete és szerepe
SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenGenetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba
Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba Genetika és genomika írta László, Valéria, Szalai, Csaba, Pap, Erna,
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása 1
A sejtciklus szabályozása 1 22. A SEJTCIKLUS GENETIKAI SZABÁLYOZÁSA. Sejtméret. A sejtciklus szakaszai. Kromoszóma- és centroszóma-ciklus. A cdc mutációk és jelentőségük. Ciklinek és Cdk-k. Kontrollpontok
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.
A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Intermedier B. Mikrotubulus C. Mikrofilamentum SCIENCE PHOTO LIBRARY
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin
RészletesebbenSejtváz Sejtek mozgása
Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz: Az eukarióta sejtekben vékony fonálszerű struktúra 3 fő alrendszer alkotja: Mikrofilamentumok: 7-9 nm átmérőjű aktinfonalakból áll; Intermedier filamentumok: 10 nm átmérőjűek;
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenA motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás
A motorfehérjék definíciója Motorfehérjék Nyitrai Miklós, 2016 november 30. Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése;
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
RészletesebbenKémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
Részletesebben3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése
3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.
A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. SCIENCE PHOTO LIBRARY Kupi Tünde 2010. 10. 19. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fı filamentum-osztály: A.
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenAz ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db
Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik.
RészletesebbenEpigenetikai Szabályozás
Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenBIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei
BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM 2015-2016. I. beszámoló A genetika alaptörvényei Ismétlés: a fehérjék fölépítése Új fogalom: gének: a DNS molekula egységei, melyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét.
RészletesebbenA Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
Részletesebben7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás
7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás Sejtosztódás típusai: Mitózis: számtartó osztódás, kromoszóma állomány megkettőzése és 2 identikus utódsejtbe szétosztása, diploid sejtek keletkeznek Mitózis eseményei
Részletesebben4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál
4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterkézés megfeleltetése az Euróai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenKollár Veronika
A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenSejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék
Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz Az eukarióta sejtek citoplazmájában található, fehérjefonalakból álló hálózat. (~citoszkeleton) Feladatai: -strukturális vázat alkotva, meghatározza
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
RészletesebbenA biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai
A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
Részletesebben2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
Részletesebben7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
RészletesebbenAz öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára
z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja
Részletesebben2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 02. 15. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László,
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenBIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI SZERVEZET SZINTŰ MOZGÁS AZ IZOMMŰKÖDÉS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI DR. BUGYI BEÁTA- BIOFIZIKA
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben. Nagy Olga
Ph.D. értekezés tézisei Az anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben Nagy Olga Témavezető: Dr. Deák Péter MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenGenetika. Ezek határozzák meg a tulajdonságainkat. (szemszín, hajszín, stb )
Krisztián bioszjegyzete A /öröklődés alapjai: öröklődés és változásával foglalkozik. A genetika a tulajdonságok öröklődésével Lehet vizsgálni: Sejtszinten: Molekuláris genetika Egyedszinten: Klasszikus
RészletesebbenEXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ
EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX ÖSSZETARTJA A SZÖVETEKET A BŐR, CSONT, PORC ÁLLAGÁNAK MEGHATÁROZÁSA SEJTMOZGÁSOK IRÁNYÍTÁSA AZ EGYEDFEJLŐDÉS SORÁN ÉS SZÖVETI REGENERÁCIÓNÁL JELÁTVITELI
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
Részletesebben