2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK"

Átírás

1 A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László, PTE ÁOK, Biofizikai Intézet

2 ÁTTEKINTÉS. hegyes vég (-) Pi szöges vég (+) TAPOSÓMALOM EGYENSÚLY ATP ADP D nukleotid csere T

3 AZ AKTIN FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉGE EUKARIÓTA IZOM SEJTEK NEM-IZOM SEJTEK polaritás sejtmozgás LP LM SF Arc FA FC FP sejthalál, apoptózis alak, mechanikai stabilitás fagocitózis endocitózis izomösszehúzódás szabályozása NÖVÉNYEK organellum-, vezikula transzport exo-, endocitózis sejtciklus szabályozása intarcelluláris pathogének mozgása SEJTMAG transzkripció kromatin remodelling jelátvitel endoszómák mozgása sejtosztódás kontraktilis gyűrű kromoszóma transzport PROKARIÓTA ParM, MreB aktin homológ fehérjék sejtalak plazmid szegregáció

4 EUKARIÓTA NÖVÉNYEK NEM-IZOM SEJTEK sejtmozgás polaritás FC alak, mechanikai stabilitás IZOM SEJTEK LP FA az aktin fehérje viszonylag LM egyszerűnek tűnik fagocitózis SF Arc endocitózis endoszómák mozgása intarcelluláris pathogének mozgása sejtosztódás izomösszehúzódás betöltő, különböző szabályozása szerkezeti és dinamikai sajátságokkal kontraktilis gyűrű SEJTMAG kromoszóma transzport organellum-, vezikula transzport exo-, endocitózis sejtciklus szabályozása AZ AKTIN FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉGE transzkripció kromatin remodelling jelátvitel PROKARIÓTA FP ParM, MreB aktin homológ fehérjék sejtalak plazmid szegregáció sejthalál, apoptózis Mi teszi lehetővé a sejten belüli változatos funkciókat rendelkező aktin filamentum hálózatok kialakítását?

5 AKTIN FEHÉRJE A SEJTBEN Fluoreszcencia mikroszkópia - GFP-jelölt aktin (Green Fluorescent Protein) Fibroblaszt forrás: Vic Small

6 AZ AKTIN CITOSZKELETONHOZ ASSZOCIÁLT FEHÉRJÉK. AZ AKTIN MONOMEREKHEZ/FILAMENTUMOKHOZ SPECIFIKUSAN KAPCSOLÓDÓ, KÜLÖNBÖZŐ FUNKCIÓJÚ FEHÉRJÉK

7 AZ AKTIN CITOSZKELETONHOZ ASSZOCIÁLT FEHÉRJÉK. KAPCSOLÓDÁSUK SZERINT monomerhez kötődő PROFILIN THYMOSIN B4 filamentumhoz kötődő véghez kapcsolódó SAPKA FEHÉRJE oldalhoz kapcsolódó TROPOMIOZIN MIOZIN CORTACTIN

8 AZ AKTIN CITOSZKELETONHOZ ASSZOCIÁLT FEHÉRJÉK. FUNKCIÓJUK SZERINT filamentum képződést (polimerizációt) befolyásoló G : F aktin arányát szabályozó nukleációt/elongációt befolyásoló fehérjék NUKLEÁCIÓS FAKTOROK: formin, Arp2/3 komplex, PROFILIN: nukleotid cserét katalizálja az aktin monomeren polimerizációt gátló: SAPKA FEHÉRJE: szöges vég dinamikáját blokkolja THYMOSIN B4: monomereket szekvesztrálja depolimerizációt elősegítő ADF/COFILIN: aktin elegységek disszociációjának elősegítése a szöges végen GELSOLIN: filamentumok darabolása filamentumot stabilizáló TROPOMIOZIN filamentumokat keresztkötő FILAMIN, SPEKTRIN: gélformáló A-AKTININ, FIMBRIN, FASCIN, VILLIN: kötegformáló motorfehérjék MIOZIN

9 G-aktin NUKLEÁCIÓS FAKTOROK Formin N-WASP/WAVE/Scar - Arp2/3 komplex WH2 domén fehérjék (Spire, Cordon Bleu, Leiomodin) MONOMER-KÖTŐ profilin thymosin b4 FRAGMENTÁLÓ FEHÉRJÉK gelsolin F-aktin KÖTEGFORMÁLÓ FEHÉRJÉK a-aktinin, fimbrin, fascin, villin GÉLFORMÁLÓ FEHÉRJÉK filamin, spektrin, MOTORFEHÉRJÉK miozin OLDALKÖTŐ FEHÉRJÉK tropomiozin, ADF/cofilin, kortaktin, talin, VÉGKÖTŐ FEHÉRJÉK sapkafehérje, gelsolin, vinculin

10 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK SPONTÁN FILAMENTUMKÉPZŐDÉS ~ 10 ~ G ~ 10 6 ~ G + G G2 G2 + G G3 G3 + G F - + monomer dimer trimer / nukleusz filamentum Az aktin filamentumok spontán nukleációja lassú az aktin dimerek/trimerek instabilitása miatt.

11 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK NUKLEÁCIÓS FAKTOROK - + az aktin filamentumok nukleációját segítik elő/katalizálják membránhoz kötött, jelátviteli utak által szabályozott fehérjék anarchikus filamentum képződés az aktin filamentumok képződésének térbeli és időbeli szabályozása G : F aktin arányának szabályozása egyedi mechanizmus: aktin oligomerek stabilizálása/monomerek filamentumba épülésének elősegítése különböző szerkezetű aktin filamentum hálózatok kialakítása

12 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK Az aktin filamentumok képződésének sebessége: df dt df dt k Nc k N szöges hegyes szöges ( k k ) Nc ( k k hegyes ) N Hogyan növelhető a polimerizáció sebessége? N: filamentum végek koncentrációja k + : asszociációs sebességi állandó

13 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK N-WASP/WAVE/Scar Arp2/3 komplex ARPC4 ARPC3 ARPC2 Arp3 Arp2 ARPC5 ARPC1 Arp2/3 komplex 3D röntgendiffrakciós szerkezete Arp2/3 : Actin-related protein 7 alegységből álló komplex (Arp2, Arp3) inaktív, aktivátorai: WAVE/N-WASP/Scar/WHAMM/WASH/WAFL/JMY kortaktin/miozin I

14 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK N-WASP/WAVE/Scar Arp2/3 komplex Fibroblaszt Lamellipodium elektronmikroszkópós képe (0.1 mm) elágazásos aktin filamentum hálózat: sejtmozgás lamellipodium képződés patogének mozgása, idegnyúlványok formálása Keratocita (Xenopus laevis) Fent: fluoreszcencia mikroszkópos képe: Arp 2/3 komplex Lent: Lamellipodium elektronmikroszkópos képe

15 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK N-WASP/WAVE/Scar Arp2/3 komplex nincs növekedés inaktív Arp2/3 komplex anya filamentum aktív Arp2/3 komplex Arp2/3 komplex anya filamentum izomerizáció Arp2 Arp3 laterális dimer növekedés a szöges végen N: filamentumvégek koncentrációja

16 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK N mdia1 FH1-FH2 C GDB FH3 FH1 linker FH2 DAD profilin G-aktin nukleációs aktivitás Formin Homológia domének (FH1, FH2) FH2: dimer, aktin kötő régió, szükséges és elégséges a nukleációt elősegítő hatás kifejtéséhez FH1: profilint kötő régió (profilin: aktin monomer kötő fehérje) A Bni1p formin FH2 doménjének 3D röntgendiffrakciós szerkezete inaktív (N-, és C terminális közötti intramolekuláris autoinhibíciós kölcsönhatás), aktivátorai: RhoGTPázok

17 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK GFP-dDia2 / F-aktin Aktin kötegek (Drosophila melanogaster) 0.1 mm Filopodia (Dictyostelium) egyenes aktin filamentumok: sejtosztódás: kontraktilis gyűrű, polaritás: aktin kábelek sejtmozgás: stressz szálak, filopodia, sejt-sejt kapcsolatok endocitózis aktin-mikrotubulus kölcsönhatás

18 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK profilin-aktin: spontán nukleáció gátolt ATP hidrolízis FH2 domén elmozdul a + vég irányába + - nyitott zárt nyitott zárt nukleáció processziv elongáció a szöges végen a filamentumok szöges végéhez kötődik, ugyanakkor elősegíti a profilin-aktin filamentumba épülését N: filamentum végek koncentrációja k+: asszociációs sebességi állandó

19 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK Teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok polimerizációja formin jelenlétében Bni1p FH1-FH2 Aktin Fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok elongációja mdia1 FH1-FH2 funkcionalizált mikrogyöngyökről

20 pirén fluoreszcencia, a.u. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK ÖSSZEFOGLALÁS pirén fluoreszcencia, a.u. Arp2/3 komplex formin 2.5 mm aktin nm GST-VCA + 50 nm Arp2/3 2.5 mm aktin + 25 nm mdia1 FH1-FH2 1,0 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0, idõ, s 0, idő, s N: filamentum végek koncentrációja N: filamentum végek koncentrációja k+: asszociációs sebességi állandó

21 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK ÖSSZEFOGLALÁS Teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok polimerizációja formin jelenlétében (DAAM FH1-FH2) Teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok polimerizációja Arp2/3 komplex jelenlétében

22 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: ADF/kofilin Az aktin ATPáz aktivitásának következménye: taposómalom egyensúly (treadmilling): növekedés a szöges végen Pi depolimerizáció a hegyes végen J(c) ADP ATP C cb T D 0 [G-aktin] C ss C cp gyorsabb depolimerizáció a hegyes végen (~ 30x) J(c) ADP ATP C cb T c ss ADF D 0 + ADF [G-aktin] C ss (ADF)

23 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: sapka fehérje növekedés a szöges végen Pi depolimerizáció a hegyes végen J(c) ADP ATP C cb T D 0 [G-aktin] C ss C cp capping/sapkázás : gátolt növekedés a szöges végen J(c) CP capping gyorsabb növekedés a nem sapkázott szöges végeken ADP ATP 0 C cb c ss T D C ss(cp) = C cp

24 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: profilin növekedés a szöges végen Pi depolimerizáció a hegyes végen J(c) ADP ATP C cb T D 0 [G-aktin] C ss C cp növekedés a szöges végen gyorsabb ADP-ATP csere ADP ATP T D profilin gátolt a hegyes végen való beépülés gátolt a spontán nukleáció

25 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: összefoglalás capping - polimerizáció CP depolimerizáció ADP ATP T D profilin ADF thymosin b4 szekvesztráció 1. spontán nukleáció 2. nukleációs faktor által katalizált nukleáció

26 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: összefoglalás capping - polimerizáció CP depolimerizáció T ~ 90 x ADP ATP D profilin ADF thymosin b4 Filamentum turnover szekvesztráció in vitro 1 mm / 30 min in vivo 1 mm / 20 s 1. spontán nukleáció 2. nukleációs faktor által katalizált nukleáció

27 Aktin polimer mennyisége AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK Az aktin filamentumok képződésének sebessége: df dt df dt k Nc k N szöges hegyes szöges ( k k ) Nc ( k k hegyes ) N Hogyan növelhető a polimrizáció sebessége? N: filamentum végek koncentrációja k + : asszociációs sebességi állandó Idő, min

28 pirén fluoreszcencia, a.u. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK ÖSSZEFOGLALÁS pirén fluoreszcencia, a.u. Arp2/3 komplex formin 2.5 mm aktin nm GST-VCA + 50 nm Arp2/3 2.5 mm aktin + 25 nm mdia1 FH1-FH2 1,0 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0, idõ, s 0, idő, s N: filamentum végek koncentrációja N: filamentum végek koncentrációja k+: asszociációs sebességi állandó

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer

A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin

Részletesebben

Tudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012

Tudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012 Listeria monocytogenes Loisel, Boujemaa et al. Nature 1999 Összetett aktin hálózatok Spire/formin szinergia Reymann et al. Nature Materials 1 ADF/aktin Bosch, Bugyi B et al. Molecular Cell 7 Reymann et

Részletesebben

ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN. Doktori (Ph.D.) értekezés. Kiss Bence

ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN. Doktori (Ph.D.) értekezés. Kiss Bence ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN Doktori (Ph.D.) értekezés Kiss Bence Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. SCIENCE PHOTO LIBRARY Kupi Tünde 2010. 10. 19. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fı filamentum-osztály: A.

Részletesebben

Citoszkeleton Sejtmozgás

Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

A stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben

A stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben A stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Szegedi Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Készítette: Nagy Enikı Témavezetı: Prof. Dr. Vígh László Magyar Tudományos

Részletesebben

A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék

A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék chaperon működésében Készítette: Böde Csaba Témavezető: Dr. Fidy Judit egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Szigorlati

Részletesebben

Sejtváz Sejtek mozgása

Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz: Az eukarióta sejtekben vékony fonálszerű struktúra 3 fő alrendszer alkotja: Mikrofilamentumok: 7-9 nm átmérőjű aktinfonalakból áll; Intermedier filamentumok: 10 nm átmérőjűek;

Részletesebben

Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására

Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására Ujfalusi Zoltán Témavezető: PROF. DR. N YITRAI MIKLÓS Doktori iskola: I n t e r d i s z c i p l i n á r

Részletesebben

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai Motorfehérjék 2011. november 30.; Nyitrai Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése; Gépek a mikro/nano-világban

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának

Részletesebben

Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék

Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz Az eukarióta sejtek citoplazmájában található, fehérjefonalakból álló hálózat. (~citoszkeleton) Feladatai: -strukturális vázat alkotva, meghatározza

Részletesebben

Biofizika I

Biofizika I ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI

Részletesebben

Modern mikroszkópiai módszerek 2 2011 2012

Modern mikroszkópiai módszerek 2 2011 2012 FLUORESZCENCIA MIKROSZKÓPIA A mintának a megvilágító fény által kiváltott fluoreszcencia emisszióját képezzük le. 1 Bugyi Beáta - PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2 FLUOROFÓROK BELSŐ (INTRINSIC) FLUORESZCENCIA

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MTA doktori értekezés Kovács Mihály Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék 2010 Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás 4

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

kutatás során legfőbb eredményeinket a szerin proteázok aktiválódásának mechanizmusával és az aktiválódás fiziológiai következményeinek

kutatás során legfőbb eredményeinket a szerin proteázok aktiválódásának mechanizmusával és az aktiválódás fiziológiai következményeinek Fehérjék konformációs flexibilitása mint a biomolekuláris felismerés és a jeltovábbítás alapvető eleme (OTKA NK 77978) Zárójelentés (2009. ápr. 1-től 2013. márc. 31-ig) A biológiai rendszerek önszerveződésének

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Á Ő ö Ö ő ú ő ö ő ú ö ő ö Á Ö ö Í ö ő ő ü ü ű ő Í ő ü ö ö ő ö ö ő Í ü ű Í Í Á Í Á Áú ú Í Ü ö ö É ú ü ö ú ö ü Í ő Á ő ü ő Á ú Ö Í Á Í ú Á ű Á ú ú Á ű ő ö ö ö ü ő Á Á Á Á Ő Á Á Ő É Á Á ö Í ő ü ü ü ö Á Í

Részletesebben

tulajdonságaira és dinamikai jellemzőire

tulajdonságaira és dinamikai jellemzőire PhD ÉRTEKEZÉS A for minok hatása az aktin filamentumok polimerizációs tulajdonságaira és dinamikai jellemzőire BUGYI BEÁTA Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet 2006. Program:

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem. Forminok hatása az aktin filamentum konformációs és dinamikai tulajdonságaira. Papp Gábor

Pécsi Tudományegyetem. Forminok hatása az aktin filamentum konformációs és dinamikai tulajdonságaira. Papp Gábor Pécsi Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskola Mikroorganizmusok életfolyamatainak molekuláris analízise program Forminok hatása az aktin filamentum konformációs és dinamikai tulajdonságaira Ph.D. értekezés

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

Avidin biotin rendszer

Avidin biotin rendszer Avidin biotin rendszer Avidin: 4 alegység, 16 400 Da 66 000 Da glikoprotein Green M Avidin Adv Prot Chem 29 85 (1975) biotin kötőhely/alegység; CH kötőhely/alegység pi ~ 10 avidin biotin 1.3*10-15 M (Trp,

Részletesebben

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

Polarizáció fogalma. A polarizált fény. A fluoreszcencia alapvető paraméterei. Elektromágneses hullámok. Polarizált fény, polarizáció

Polarizáció fogalma. A polarizált fény. A fluoreszcencia alapvető paraméterei. Elektromágneses hullámok. Polarizált fény, polarizáció Fluorescencia polariáció, aniotrópia FRAP A fluorescencia alapvető paraméterei Fluorescencia spektrum Intenitás Kvantumhatásfok Élettartam Polariáció 11..15. Polariált fén, polariáció Elektromágneses hullámok

Részletesebben

EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA. Ph.D. értekezés

EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA. Ph.D. értekezés EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA Ph.D. értekezés Készítette: Matusek Tamás Témavezető: Dr. Mihály József Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint

Részletesebben

Sejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly

Sejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly Biofizikai módszerek a citoszkeleton vizsgálatára I: Kinetikai és steady-state spektroszkópiai módszerek Sejt Citoszkeletális rendszerek Orbán József, 2014 április Institute of Biophysics Citoszkeleton:

Részletesebben

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora

Részletesebben

A DAAM formin hatása az aktin dinamikájára

A DAAM formin hatása az aktin dinamikájára PhD értekezés A DAAM formin hatása az aktin dinamikájára Barkó Szilvia Témavezető: Dr. Nyitrai Miklós Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet Pécs 2012 Interdiszciplináris

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. A Ph.D. értekezés tézisei. Molnár Imre. Témavezető: Dr. Mihály József

A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. A Ph.D. értekezés tézisei. Molnár Imre. Témavezető: Dr. Mihály József A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben A Ph.D. értekezés tézisei Molnár Imre Témavezető: Dr. Mihály József SZTE Biológia Doktori Iskola Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont,

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Osztály Tudományos Bizottságainak 2009. évi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Osztály Tudományos Bizottságainak 2009. évi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Osztály Tudományos Bizottságainak 2009. évi tevékenységéről Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2009. évben kilenc alkalommal ülésezett. Minden alkalommal

Részletesebben

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben Kellermayer Miklós BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt Osztódó sejt Axon (neurit) növekedés Mozgó spermatociták BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Tovakúszó keratinocita

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

Balázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract

Balázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract Balázs Anna Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében Abstract Kutatócsoportunk a Ketel d domináns nőstény steril mutációval azonosította a muslica Ketel génjét. A Ketel gén az importin-béta

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL

MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL Dr. Krasznai Zoárd Tibor Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Debrecen, 2011. 10.17. Bevezetés

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Sejtmag, magvacska magmembrán

Sejtmag, magvacska magmembrán Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye

Részletesebben

Szegedi Biológiai Kutatóközpont Tudományos Diákkör. Dr. Kiss Antal. kiss.antal(at)brc.mta.hu. http://www.brc.hu/

Szegedi Biológiai Kutatóközpont Tudományos Diákkör. Dr. Kiss Antal. kiss.antal(at)brc.mta.hu. http://www.brc.hu/ Szegedi Biológiai Kutatóközpont Tudományos Diákkör Tudományos Diákköri felelős: Dr. Kiss Antal Telefon: Email: Az Intézet honlapja: kiss.antal(at)brc.mta.hu http://www.brc.hu/ Farmakogenomikai kutatások

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Áramlási citometria, sejtszeparálás ÁRAMLÁSI CITOMETRIA, SEJTSZEPARÁLÁS BIOFIZIKA 2. 2015. március 3. Dr. Bugyi Beáta Biofizikai Intézet ÁRAMLÁSI folyadékáramban

Részletesebben

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium kötelemények)

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium kötelemények) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar FOGORVOS SZAK TANREND 2013/2014 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium kötelemények) 1 1. szemeszter OFA-BI1 Biofizika 1. 3 OFA-MB1 Molekuláris

Részletesebben

A cortactin fehérje működésének vizsgálata különböző jelpályákban

A cortactin fehérje működésének vizsgálata különböző jelpályákban Illés András A cortactin fehérje működésének vizsgálata különböző jelpályákban Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezető: Dr. Buday László, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Budapest Orvosi Vegytani, Molekuláris

Részletesebben

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő) A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris

Részletesebben

K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés

K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés A fehérjeaggregáció és amiloidképződés szerkezeti alapjai; a különféle morfológiájú aggregátumok kialakulásának körülményei és in vivo hatásuk vizsgálata Vezető

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés A fehérjeszerkezet szintjei A fehérjetekeredés elmélete: Anfinsen kísérlet Levinthal paradoxon A feltekeredés tölcsér elmélet 2014.11.05. Aminosavak és fehérjeszerkezet

Részletesebben

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Molekuláris terápiák

Molekuláris terápiák Molekuláris terápiák Aradi, János Balajthy, Zoltán Csősz, Éva Scholtz, Beáta Szatmári, István Tőzsér, József Varga, Tamás Szerkesztette Balajthy, Zoltán és Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Molekuláris

Részletesebben

zis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György

zis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György Brown-mo mozgás magyarázata Vámosi György Diffúzi zió és s ozmózis zis Az anyag részeskéi állandó mozgásban vannak Haladó mozgás átlagos energiája: E= 3 / kt Emlékeztető: Mawell-féle sebességeloszlás gázokban:

Részletesebben

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai PhD értekezés A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai Nagy Attila Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet Pécs 2006 A program megnevezése: Programvezető:

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés)

A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés) A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés) Az ELTE Biokémiai Tanszék tudományos kutatásainak tengelyében évtizedek óta a fehérjék

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

A sejtmembrán molekuláris szerveződése, membrán mikrodomének

A sejtmembrán molekuláris szerveződése, membrán mikrodomének A sejtmembrán molekuláris szerveződése, membrán mikrodomének A sejtmembrán molekuláris szerveződése A membránfehérjék globális szerkezete és kapcsolódása a lipid kettősréteghez: Ext. 1 2 8 3 GPI 4 membrán

Részletesebben

2010.08.29. Rögzítı menetek Mozgató menetek

2010.08.29. Rögzítı menetek Mozgató menetek Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépé és Bitonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intéet Forgácsolás technológia ámítógépes BAGFS15NNC/NC 02 - Menetmegmunkálás Menetek otályoása Rögítı

Részletesebben

Izomszövet eredetű aktin izoformák termodinamikai és spektroszkópiai vizsgálata

Izomszövet eredetű aktin izoformák termodinamikai és spektroszkópiai vizsgálata Izomszövet eredetű aktin izoformák termodinamikai és spektroszkópiai vizsgálata PhD értekezés Készítette: Orbán József Témavezetők: DR. LŐRINCZY DÉNES DR. HILD GÁBOR Doktori Iskola: Doktori Iskola vezető:

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai Tanulmány Szegedi Tudományegyetem ÁOK Biokémiai Intézet Csonka Csaba 2015 1 Gondolatok az excentrikus izomműködésről a csúszó

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L

Részletesebben

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete Polipeptidek térszerkezete Tipikus (rendezett) konformerek em tipikus (rendezetlen) konformerek Periodikus vagy homokonformerek Aperiodikus

Részletesebben

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika: a mechanika törvényszerűségeinek alkalmazása élő szervezetekre, elsősorban az

Részletesebben

Teljesítménynyilatkozat R4308KPCPR

Teljesítménynyilatkozat R4308KPCPR nyilatkozat 1. A terméktípus egyedi azonosító kódja: FKD S, FKD S C1, FKD S C2, PTE, DF, TPS, PTP035, TPE, PTS, DP-12, BS-12, SMARTroof Thermal. 2. Típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem,

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben