2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK
|
|
- Adél Fülöpné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László, PTE ÁOK, Biofizikai Intézet
2 ÁTTEKINTÉS. hegyes vég (-) Pi szöges vég (+) TAPOSÓMALOM EGYENSÚLY ATP ADP D nukleotid csere T
3 AZ AKTIN FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉGE EUKARIÓTA IZOM SEJTEK NEM-IZOM SEJTEK polaritás sejtmozgás LP LM SF Arc FA FC FP sejthalál, apoptózis alak, mechanikai stabilitás fagocitózis endocitózis izomösszehúzódás szabályozása NÖVÉNYEK organellum-, vezikula transzport exo-, endocitózis sejtciklus szabályozása intarcelluláris pathogének mozgása SEJTMAG transzkripció kromatin remodelling jelátvitel endoszómák mozgása sejtosztódás kontraktilis gyűrű kromoszóma transzport PROKARIÓTA ParM, MreB aktin homológ fehérjék sejtalak plazmid szegregáció
4 EUKARIÓTA NÖVÉNYEK NEM-IZOM SEJTEK sejtmozgás polaritás FC alak, mechanikai stabilitás IZOM SEJTEK LP FA az aktin fehérje viszonylag LM egyszerűnek tűnik fagocitózis SF Arc endocitózis endoszómák mozgása intarcelluláris pathogének mozgása sejtosztódás izomösszehúzódás betöltő, különböző szabályozása szerkezeti és dinamikai sajátságokkal kontraktilis gyűrű SEJTMAG kromoszóma transzport organellum-, vezikula transzport exo-, endocitózis sejtciklus szabályozása AZ AKTIN FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉGE transzkripció kromatin remodelling jelátvitel PROKARIÓTA FP ParM, MreB aktin homológ fehérjék sejtalak plazmid szegregáció sejthalál, apoptózis Mi teszi lehetővé a sejten belüli változatos funkciókat rendelkező aktin filamentum hálózatok kialakítását?
5 AKTIN FEHÉRJE A SEJTBEN Fluoreszcencia mikroszkópia - GFP-jelölt aktin (Green Fluorescent Protein) Fibroblaszt forrás: Vic Small
6 AZ AKTIN CITOSZKELETONHOZ ASSZOCIÁLT FEHÉRJÉK. AZ AKTIN MONOMEREKHEZ/FILAMENTUMOKHOZ SPECIFIKUSAN KAPCSOLÓDÓ, KÜLÖNBÖZŐ FUNKCIÓJÚ FEHÉRJÉK
7 AZ AKTIN CITOSZKELETONHOZ ASSZOCIÁLT FEHÉRJÉK. KAPCSOLÓDÁSUK SZERINT monomerhez kötődő PROFILIN THYMOSIN B4 filamentumhoz kötődő véghez kapcsolódó SAPKA FEHÉRJE oldalhoz kapcsolódó TROPOMIOZIN MIOZIN CORTACTIN
8 AZ AKTIN CITOSZKELETONHOZ ASSZOCIÁLT FEHÉRJÉK. FUNKCIÓJUK SZERINT filamentum képződést (polimerizációt) befolyásoló G : F aktin arányát szabályozó nukleációt/elongációt befolyásoló fehérjék NUKLEÁCIÓS FAKTOROK: formin, Arp2/3 komplex, PROFILIN: nukleotid cserét katalizálja az aktin monomeren polimerizációt gátló: SAPKA FEHÉRJE: szöges vég dinamikáját blokkolja THYMOSIN B4: monomereket szekvesztrálja depolimerizációt elősegítő ADF/COFILIN: aktin elegységek disszociációjának elősegítése a szöges végen GELSOLIN: filamentumok darabolása filamentumot stabilizáló TROPOMIOZIN filamentumokat keresztkötő FILAMIN, SPEKTRIN: gélformáló A-AKTININ, FIMBRIN, FASCIN, VILLIN: kötegformáló motorfehérjék MIOZIN
9 G-aktin NUKLEÁCIÓS FAKTOROK Formin N-WASP/WAVE/Scar - Arp2/3 komplex WH2 domén fehérjék (Spire, Cordon Bleu, Leiomodin) MONOMER-KÖTŐ profilin thymosin b4 FRAGMENTÁLÓ FEHÉRJÉK gelsolin F-aktin KÖTEGFORMÁLÓ FEHÉRJÉK a-aktinin, fimbrin, fascin, villin GÉLFORMÁLÓ FEHÉRJÉK filamin, spektrin, MOTORFEHÉRJÉK miozin OLDALKÖTŐ FEHÉRJÉK tropomiozin, ADF/cofilin, kortaktin, talin, VÉGKÖTŐ FEHÉRJÉK sapkafehérje, gelsolin, vinculin
10 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK SPONTÁN FILAMENTUMKÉPZŐDÉS ~ 10 ~ G ~ 10 6 ~ G + G G2 G2 + G G3 G3 + G F - + monomer dimer trimer / nukleusz filamentum Az aktin filamentumok spontán nukleációja lassú az aktin dimerek/trimerek instabilitása miatt.
11 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK NUKLEÁCIÓS FAKTOROK - + az aktin filamentumok nukleációját segítik elő/katalizálják membránhoz kötött, jelátviteli utak által szabályozott fehérjék anarchikus filamentum képződés az aktin filamentumok képződésének térbeli és időbeli szabályozása G : F aktin arányának szabályozása egyedi mechanizmus: aktin oligomerek stabilizálása/monomerek filamentumba épülésének elősegítése különböző szerkezetű aktin filamentum hálózatok kialakítása
12 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK Az aktin filamentumok képződésének sebessége: df dt df dt k Nc k N szöges hegyes szöges ( k k ) Nc ( k k hegyes ) N Hogyan növelhető a polimerizáció sebessége? N: filamentum végek koncentrációja k + : asszociációs sebességi állandó
13 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK N-WASP/WAVE/Scar Arp2/3 komplex ARPC4 ARPC3 ARPC2 Arp3 Arp2 ARPC5 ARPC1 Arp2/3 komplex 3D röntgendiffrakciós szerkezete Arp2/3 : Actin-related protein 7 alegységből álló komplex (Arp2, Arp3) inaktív, aktivátorai: WAVE/N-WASP/Scar/WHAMM/WASH/WAFL/JMY kortaktin/miozin I
14 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK N-WASP/WAVE/Scar Arp2/3 komplex Fibroblaszt Lamellipodium elektronmikroszkópós képe (0.1 mm) elágazásos aktin filamentum hálózat: sejtmozgás lamellipodium képződés patogének mozgása, idegnyúlványok formálása Keratocita (Xenopus laevis) Fent: fluoreszcencia mikroszkópos képe: Arp 2/3 komplex Lent: Lamellipodium elektronmikroszkópos képe
15 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK N-WASP/WAVE/Scar Arp2/3 komplex nincs növekedés inaktív Arp2/3 komplex anya filamentum aktív Arp2/3 komplex Arp2/3 komplex anya filamentum izomerizáció Arp2 Arp3 laterális dimer növekedés a szöges végen N: filamentumvégek koncentrációja
16 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK N mdia1 FH1-FH2 C GDB FH3 FH1 linker FH2 DAD profilin G-aktin nukleációs aktivitás Formin Homológia domének (FH1, FH2) FH2: dimer, aktin kötő régió, szükséges és elégséges a nukleációt elősegítő hatás kifejtéséhez FH1: profilint kötő régió (profilin: aktin monomer kötő fehérje) A Bni1p formin FH2 doménjének 3D röntgendiffrakciós szerkezete inaktív (N-, és C terminális közötti intramolekuláris autoinhibíciós kölcsönhatás), aktivátorai: RhoGTPázok
17 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK GFP-dDia2 / F-aktin Aktin kötegek (Drosophila melanogaster) 0.1 mm Filopodia (Dictyostelium) egyenes aktin filamentumok: sejtosztódás: kontraktilis gyűrű, polaritás: aktin kábelek sejtmozgás: stressz szálak, filopodia, sejt-sejt kapcsolatok endocitózis aktin-mikrotubulus kölcsönhatás
18 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK profilin-aktin: spontán nukleáció gátolt ATP hidrolízis FH2 domén elmozdul a + vég irányába + - nyitott zárt nyitott zárt nukleáció processziv elongáció a szöges végen a filamentumok szöges végéhez kötődik, ugyanakkor elősegíti a profilin-aktin filamentumba épülését N: filamentum végek koncentrációja k+: asszociációs sebességi állandó
19 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK FORMINOK Teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok polimerizációja formin jelenlétében Bni1p FH1-FH2 Aktin Fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok elongációja mdia1 FH1-FH2 funkcionalizált mikrogyöngyökről
20 pirén fluoreszcencia, a.u. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK ÖSSZEFOGLALÁS pirén fluoreszcencia, a.u. Arp2/3 komplex formin 2.5 mm aktin nm GST-VCA + 50 nm Arp2/3 2.5 mm aktin + 25 nm mdia1 FH1-FH2 1,0 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0, idõ, s 0, idő, s N: filamentum végek koncentrációja N: filamentum végek koncentrációja k+: asszociációs sebességi állandó
21 NUKLEÁCIÓS FAKTOROK ÖSSZEFOGLALÁS Teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok polimerizációja formin jelenlétében (DAAM FH1-FH2) Teljes belső visszaverődéses fluoreszcencia mikroszkópia Egyedi aktin filamentumok polimerizációja Arp2/3 komplex jelenlétében
22 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: ADF/kofilin Az aktin ATPáz aktivitásának következménye: taposómalom egyensúly (treadmilling): növekedés a szöges végen Pi depolimerizáció a hegyes végen J(c) ADP ATP C cb T D 0 [G-aktin] C ss C cp gyorsabb depolimerizáció a hegyes végen (~ 30x) J(c) ADP ATP C cb T c ss ADF D 0 + ADF [G-aktin] C ss (ADF)
23 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: sapka fehérje növekedés a szöges végen Pi depolimerizáció a hegyes végen J(c) ADP ATP C cb T D 0 [G-aktin] C ss C cp capping/sapkázás : gátolt növekedés a szöges végen J(c) CP capping gyorsabb növekedés a nem sapkázott szöges végeken ADP ATP 0 C cb c ss T D C ss(cp) = C cp
24 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: profilin növekedés a szöges végen Pi depolimerizáció a hegyes végen J(c) ADP ATP C cb T D 0 [G-aktin] C ss C cp növekedés a szöges végen gyorsabb ADP-ATP csere ADP ATP T D profilin gátolt a hegyes végen való beépülés gátolt a spontán nukleáció
25 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: összefoglalás capping - polimerizáció CP depolimerizáció ADP ATP T D profilin ADF thymosin b4 szekvesztráció 1. spontán nukleáció 2. nukleációs faktor által katalizált nukleáció
26 AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 2. TAPOSÓMALOM EGYENSÚLYT SZABÁLYOZÓ FEHÉRJÉK: összefoglalás capping - polimerizáció CP depolimerizáció T ~ 90 x ADP ATP D profilin ADF thymosin b4 Filamentum turnover szekvesztráció in vitro 1 mm / 30 min in vivo 1 mm / 20 s 1. spontán nukleáció 2. nukleációs faktor által katalizált nukleáció
27 Aktin polimer mennyisége AZ AKTIN DINAMIKÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK Az aktin filamentumok képződésének sebessége: df dt df dt k Nc k N szöges hegyes szöges ( k k ) Nc ( k k hegyes ) N Hogyan növelhető a polimrizáció sebessége? N: filamentum végek koncentrációja k + : asszociációs sebességi állandó Idő, min
28 pirén fluoreszcencia, a.u. NUKLEÁCIÓS FAKTOROK ÖSSZEFOGLALÁS pirén fluoreszcencia, a.u. Arp2/3 komplex formin 2.5 mm aktin nm GST-VCA + 50 nm Arp2/3 2.5 mm aktin + 25 nm mdia1 FH1-FH2 1,0 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0, idõ, s 0, idő, s N: filamentum végek koncentrációja N: filamentum végek koncentrációja k+: asszociációs sebességi állandó
A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 05. 03. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 9. A sejtmozgás mechanizmusai Sejtmozgás, motilitás 1. Sejten belüli, intracelluláris mozgás izom összehúzódás organellumok
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
Részletesebben1. AKTIN CITOSZKELETON
A CITOSZKELETÁLIS REDSZER 20. 02. 08.. AKTI CITOSZKELETO Citozeletáli atin HEp-2 ejteben - rodamin-falloidin jelölé forrá: yitrai Miló, Grama Lázló, PTE ÁOK, Biofiziai Intézet CITOSZKELETO CITO : ejt /
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, 2010.11.30.) 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizá, polimerizás egyensúly 3. ilamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus
Részletesebben11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!
11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! 1. Mi a citoszkeleton?! 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly! 3. Filamentumok osztályozása! Citoszkeleton : Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere! Három fő
RészletesebbenTartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016
Tartalom A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Nyitrai Miklós, 2016 november 29. 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly 3. Filamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék A citoszkeleton meghatározása
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.
A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék. SCIENCE PHOTO LIBRARY Huber Tamás 2012. 10. 15. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Intermedier B. Mikrotubulus
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.
A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Intermedier B. Mikrotubulus C. Mikrofilamentum SCIENCE PHOTO LIBRARY
RészletesebbenCitoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.
Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenJellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.
Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin
RészletesebbenTudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012
Listeria monocytogenes Loisel, Boujemaa et al. Nature 1999 Összetett aktin hálózatok Spire/formin szinergia Reymann et al. Nature Materials 1 ADF/aktin Bosch, Bugyi B et al. Molecular Cell 7 Reymann et
RészletesebbenBIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI SZERVEZET SZINTŰ MOZGÁS AZ IZOMMŰKÖDÉS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI DR. BUGYI BEÁTA- BIOFIZIKA
RészletesebbenA biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai
A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.
A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. SCIENCE PHOTO LIBRARY Kupi Tünde 2010. 10. 19. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fı filamentum-osztály: A.
RészletesebbenCitoszkeleton Sejtmozgás
Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok
RészletesebbenÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN. Doktori (Ph.D.) értekezés. Kiss Bence
ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN Doktori (Ph.D.) értekezés Kiss Bence Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Prof.
RészletesebbenKomplex egyszerű Aktin alapú mikrofilamentum rsz. Hogyan vizsgálhatunk folyamatokat? Komplex egyszerű S E J T
Biofizikai módszerek a citoszkeleton vizsgálatára I. Kinetikai, steady-state módszerek, spektroszkópiai vizsgálatok Komplex egyszerű S E J T A citoszkeletális rendszer Orbán József, 213 Április Aktin citoszkeleton
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenA motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás
A motorfehérjék definíciója Motorfehérjék Nyitrai Miklós, 2016 november 30. Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése;
RészletesebbenA stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben
A stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Szegedi Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Készítette: Nagy Enikı Témavezetı: Prof. Dr. Vígh László Magyar Tudományos
RészletesebbenBIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MOLEKULÁRIS MOZGÁS MOTORFEHÉRJÉK DR. BUGYI BEÁTA - BIOFIZIKA ELŐADÁS PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
RészletesebbenSejtváz Sejtek mozgása
Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz: Az eukarióta sejtekben vékony fonálszerű struktúra 3 fő alrendszer alkotja: Mikrofilamentumok: 7-9 nm átmérőjű aktinfonalakból áll; Intermedier filamentumok: 10 nm átmérőjűek;
RészletesebbenA negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék
A negyedleges szerkezet szerepe a kis hő-sokk fehérjék chaperon működésében Készítette: Böde Csaba Témavezető: Dr. Fidy Judit egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Szigorlati
RészletesebbenTropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására
Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására Ujfalusi Zoltán Témavezető: PROF. DR. N YITRAI MIKLÓS Doktori iskola: I n t e r d i s z c i p l i n á r
RészletesebbenMotorfehérjék november 30.; Nyitrai
Motorfehérjék 2011. november 30.; Nyitrai Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése; Gépek a mikro/nano-világban
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.03.
Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd
RészletesebbenA harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
RészletesebbenTubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának
RészletesebbenBiofizika I
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI
RészletesebbenSejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék
Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz Az eukarióta sejtek citoplazmájában található, fehérjefonalakból álló hálózat. (~citoszkeleton) Feladatai: -strukturális vázat alkotva, meghatározza
RészletesebbenModern mikroszkópiai módszerek 2 2011 2012
FLUORESZCENCIA MIKROSZKÓPIA A mintának a megvilágító fény által kiváltott fluoreszcencia emisszióját képezzük le. 1 Bugyi Beáta - PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2 FLUOROFÓROK BELSŐ (INTRINSIC) FLUORESZCENCIA
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenKollár Veronika
A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló
RészletesebbenSejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
RészletesebbenMOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE
MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE MTA doktori értekezés Kovács Mihály Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék 2010 Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás 4
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
Részletesebben2013. 09. 02. www.biofizika.aok.pte.hu Biofizika I. Kötelező tantárgy Tantárgyfelelős: Dr. Nyitrai Miklós Heti 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat Félévközi számonkérés: Egy írásbeli dolgozat Félév végi vizsga:kollokvium
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
Részletesebbenkutatás során legfőbb eredményeinket a szerin proteázok aktiválódásának mechanizmusával és az aktiválódás fiziológiai következményeinek
Fehérjék konformációs flexibilitása mint a biomolekuláris felismerés és a jeltovábbítás alapvető eleme (OTKA NK 77978) Zárójelentés (2009. ápr. 1-től 2013. márc. 31-ig) A biológiai rendszerek önszerveződésének
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenÁ Ő ö Ö ő ú ő ö ő ú ö ő ö Á Ö ö Í ö ő ő ü ü ű ő Í ő ü ö ö ő ö ö ő Í ü ű Í Í Á Í Á Áú ú Í Ü ö ö É ú ü ö ú ö ü Í ő Á ő ü ő Á ú Ö Í Á Í ú Á ű Á ú ú Á ű ő ö ö ö ü ő Á Á Á Á Ő Á Á Ő É Á Á ö Í ő ü ü ü ö Á Í
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenTubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2012. február 21. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem. Forminok hatása az aktin filamentum konformációs és dinamikai tulajdonságaira. Papp Gábor
Pécsi Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskola Mikroorganizmusok életfolyamatainak molekuláris analízise program Forminok hatása az aktin filamentum konformációs és dinamikai tulajdonságaira Ph.D. értekezés
RészletesebbenA miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások
Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani
RészletesebbenAvidin biotin rendszer
Avidin biotin rendszer Avidin: 4 alegység, 16 400 Da 66 000 Da glikoprotein Green M Avidin Adv Prot Chem 29 85 (1975) biotin kötőhely/alegység; CH kötőhely/alegység pi ~ 10 avidin biotin 1.3*10-15 M (Trp,
RészletesebbenDNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY
makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
Részletesebbentulajdonságaira és dinamikai jellemzőire
PhD ÉRTEKEZÉS A for minok hatása az aktin filamentumok polimerizációs tulajdonságaira és dinamikai jellemzőire BUGYI BEÁTA Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet 2006. Program:
RészletesebbenPolarizáció fogalma. A polarizált fény. A fluoreszcencia alapvető paraméterei. Elektromágneses hullámok. Polarizált fény, polarizáció
Fluorescencia polariáció, aniotrópia FRAP A fluorescencia alapvető paraméterei Fluorescencia spektrum Intenitás Kvantumhatásfok Élettartam Polariáció 11..15. Polariált fén, polariáció Elektromágneses hullámok
RészletesebbenBiomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai
Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint
RészletesebbenEGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA. Ph.D. értekezés
EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA Ph.D. értekezés Készítette: Matusek Tamás Témavezető: Dr. Mihály József Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenA membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus. Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet
2018 A membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet A citoszkeleton alkotói Mikrofilamentumok Intermedier filamentumok
RészletesebbenA Caskin1 állványfehérje vizsgálata
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
RészletesebbenSejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly
Biofizikai módszerek a citoszkeleton vizsgálatára I: Kinetikai és steady-state spektroszkópiai módszerek Sejt Citoszkeletális rendszerek Orbán József, 2014 április Institute of Biophysics Citoszkeleton:
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA DAAM formin hatása az aktin dinamikájára
PhD értekezés A DAAM formin hatása az aktin dinamikájára Barkó Szilvia Témavezető: Dr. Nyitrai Miklós Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet Pécs 2012 Interdiszciplináris
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenA DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. A Ph.D. értekezés tézisei. Molnár Imre. Témavezető: Dr. Mihály József
A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben A Ph.D. értekezés tézisei Molnár Imre Témavezető: Dr. Mihály József SZTE Biológia Doktori Iskola Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenAZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali
RészletesebbenDinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós
Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben Kellermayer Miklós BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt Osztódó sejt Axon (neurit) növekedés Mozgó spermatociták BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Tovakúszó keratinocita
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenBalázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract
Balázs Anna Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében Abstract Kutatócsoportunk a Ketel d domináns nőstény steril mutációval azonosította a muslica Ketel génjét. A Ketel gén az importin-béta
RészletesebbenTörténeti áttekintés. Eukarióta. Prokarióta. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai.
A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Előadásvázlat TK. 345-353. oldal citoszkeleton története polimer mechanika vizsgálómódszerek polimerizáció aktin
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenMULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL
MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL Dr. Krasznai Zoárd Tibor Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Debrecen, 2011. 10.17. Bevezetés
Részletesebben7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,
RészletesebbenA sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai
A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás
Részletesebben1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
RészletesebbenAz Aktin Filamentumok Hosszát Szabályozó Fehérjék Szerkezeti Dinamikája és Élettani Szerepük
Az Aktin Filamentumok Hosszát Szabályozó Fehérjék Szerkezeti Dinamikája és Élettani Szerepük Szatmári Dávid Zoltán Témavezetők: Prof. Dr. Nyitrai Miklós, Prof. Dr. Robert C. Robinson Interdiszciplináris
RészletesebbenÉlettan-anatómia. 1. félév
Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html
RészletesebbenDinamikus fehérjerendszerek a sejtben
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt Osztódó sejt Kellermayer Miklós Axon (neurit) növekedés Mozgó spermatociták BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A citoszkeletális
RészletesebbenSzegedi Biológiai Kutatóközpont Tudományos Diákkör. Dr. Kiss Antal. kiss.antal(at)brc.mta.hu. http://www.brc.hu/
Szegedi Biológiai Kutatóközpont Tudományos Diákkör Tudományos Diákköri felelős: Dr. Kiss Antal Telefon: Email: Az Intézet honlapja: kiss.antal(at)brc.mta.hu http://www.brc.hu/ Farmakogenomikai kutatások
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Áramlási citometria, sejtszeparálás ÁRAMLÁSI CITOMETRIA, SEJTSZEPARÁLÁS BIOFIZIKA 2. 2015. március 3. Dr. Bugyi Beáta Biofizikai Intézet ÁRAMLÁSI folyadékáramban
RészletesebbenA DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. Ph.D. értekezés
A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben Ph.D. értekezés Készítette: Molnár Imre Témavezető: Dr. Mihály József Biológia Doktori Iskola MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet SZTE
RészletesebbenAz Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium kötelemények)
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar FOGORVOS SZAK TANREND 2013/2014 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium kötelemények) 1 1. szemeszter OFA-BI1 Biofizika 1. 3 OFA-MB1 Molekuláris
RészletesebbenMakromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek
Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Osztály Tudományos Bizottságainak 2009. évi tevékenységéről
BESZÁMOLÓ Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Osztály Tudományos Bizottságainak 2009. évi tevékenységéről Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2009. évben kilenc alkalommal ülésezett. Minden alkalommal
RészletesebbenA cortactin fehérje működésének vizsgálata különböző jelpályákban
Illés András A cortactin fehérje működésének vizsgálata különböző jelpályákban Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezető: Dr. Buday László, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Budapest Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebben