A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
|
|
- Diána Lakatosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek (profázis, prometafázis, anafázis, telofázis) a sejtben tapasztalható változásait ismerteti. Ezt követi az ivarsejtek jellemző keletkezési módjának, a számfelező (meiotikus) osztódásnak lépésenkénti leírása. A szöveg megértését két ábra segíti. A sejtciklus és szabályozása Az élő sejtek az anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk alatt elhasználódnak, elöregszenek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására időről időre a sejtek túlnyomó többsége osztódási folyamatokon megy keresztül. A sejtek többségének élete ciklikus, az ún. nyugalmi periódusokat (interfázis) osztódási periódusok (M fázis) váltják. A sejtnövekedést és sejtosztódást specifikus gének szabályozzák. A nyugalmi fázis folyamán korántsem passzív a sejt. Közvetlenül az osztódást követően a sejt az ún. G 1 fázisba, azaz az első nyugalmi szakaszba kerül. Ez a mitózis végétől a DNS szintézisig eltelő szakasz. Ennek hossza igen változó, ha nem követi osztódás, akkor G 0 fázisnak nevezzük, és ez a szakasz azonos lehet akár az adott típusú sejt teljes élettartamával (pl. idegsejt vagy szívizomsejt esetén). Ilyenkor a sejt metabolizmusa alapszinten működik, a sejt növekedik. A sejt azonban kizárólag abban az esetben lép be a G 1 szakaszba, ha egy specifikus növekedési szignál molekula van jelen a környezetében és hozzákötődik az adott sejt membrán receptoraihoz. A G 0 fázisba kerülést ennek a molekulának a hiánya okozza. Az osztódóképes sejtekben a G1 fázist követi az S (szintetikus) fázis, ekkor a sejt teljes DNSállománya megduplázódik. Ehhez előfeltétel, hogy a mitogén szignál elérje a sejtmagot, és olyan géneket aktiváljon, amelyek a citoplazma fehérjéit kódolják és végső soron a folyamat a sejt gyarapodásához, ill. végül a DNS szintézis megkezdéséhez vezessen. A DNS megkettőződés kezdete a restrikciós pont, ettől fogva a folyamat megfordíthatatlanná válik. Ez egyfajta ellenőrzési pont, ami a G1 fázis folyamatainak pontos végrehajtását és az S fázisra való megfelelő felkészülést igazolja. Egy rövid G 2 nyugalmi szakaszt követően következik az osztódási fázis. A sejtciklus szabályozó molekulái a ciklinek és ciklinfüggő kinázok, amelyek felfedezéséért és aktivitásuk mechanizmusának feltárásáért 2001-ben Leland Hartwel, Paul Nurse és Timothy Hunt kapták az Orvosi Nobel-díjat. Hartwel nevéhez fűződik az ún. start-gén azonosítása, amelynek terméke, a ciklin-dependens kináz elengedhetetlenül szükséges a sejtciklusban a restrikciós ponton (az 1
2 S fázis ellenőrzési pontja) való túllépéshez. Ez a gén később a CDK1 elnevezést kapta, és Nurse munkásságának köszönhetően kiderült, hogy aktiválásához további specifikus kinázok és foszfatázok szükségesek. Az evolúciós szempontból konzervatív szerkezetű ciklineket Hunt azonosította. Az emlős sejtben négyféle ciklin-cdk komplex található: a restrikciós ponton ellenőrző ciklin D, az S- fázist ellenőrző ciklin E, majd a G2 fázisban a ciklin A, végül az osztódást beindító ciklin B. A testi sejtek megkettőződése során számtartó, azaz mitotikus osztódásról beszélünk, az ivarsejtek keletkezésekor számfelező osztódás, azaz meiózis történik. Mindkét osztódás folyamán a sejtmagban és a citoplazmában látványos változások történnek. A sejtmag DNS-állományából kialakulnak az adott fajra jellemző számú és alakú megkettőződött kromoszómapárok, míg a citoplazmában kettéosztódik a sejtközpont, és a sejt két ellentétes pólusára vándorolva létrehoz egy speciális mikrotubuláris szerkezetet, az osztódási orsót. A kromoszómák kialakulása egy extrém mértékű tömörödési folyamat, amelynek során a DNS-állomány hisztonfehérjékre tekeredve gyöngysorszerű képletekké alakul, majd ez a gyöngysor további feltekeredések és hurokképzési folyamatok során tovább tömörödik, és kb. tízezred részére rövidül. Az eredetileg centiméterekben mérhető hosszúságú DNS-fonál néhány µm-es kromoszómává alakul. A kromoszómák kizárólag az osztódási fázis során azonosíthatók, előtte és utána visszarendeződnek a jóval lazább elrendeződésű kromatinállomány formájába. A mitotikus osztódás A testi sejtekre jellemző, ún. számtartó osztódási forma. A testi sejtek kromoszómaszáma a G 1 fázisban 2n (egy garnitúra az anyai, egy garnitúra az apai ágról származik, ezek a homológ kromoszómák, a sejtek diploidok). A szintetikus fázisban ez a kromoszómaszerelvény megduplázódik, tehát az osztódásra kész sejtben 4n az összkromoszómaszám (a sejtek tetraploidok, minden egyes kromoszóma két kromatidából áll). Így az osztódás során keletkező két utódsejtben az osztódást követően visszaáll az eredeti 2n, azaz diploid kromoszómaszám, a keletkezett két utódsejt genetikailag azonos a kiindulási anyasejttel. A mitózis fázisai: 1. a profázis, 2. a prometafázis, 3. a metafázis, 4. az anafázis és 5. a telofázis. Profázis: A sejt előkészül a megkettőződött kromoszómák szétválasztására. A sejtközpontok osztódnak, és a sejt két ellentétes pólusára vándorolnak, közöttük egy mikrotubuláris rendszer, az osztódási orsó alakul ki. Ezalatt a sejtmagban kondenzálódik a kromatinállomány, kezdetben vékony, később egyre vastagabb és rövidebb fonalszerű képletek jelennek meg, ezek a tulajdonképpeni kromoszómák. Prometafázis: A sejtmaghártya szétesik, az időközben kialakult kromoszómák amelyek mindegyike két testvér kromatidából áll összekapcsolódnak a magorsó mikrotubulusaival, az ún. húzófonalakkal. Ez a kapcsolat kb. a középtájukon, az ún. kinetochor területén alakul ki, ahol a két testvér kromatidot ekkor még összeköti a centromer. 2
3 Metafázis: A kromoszómák az osztódási orsó egyenlítői síkjába rendeződnek. A két testvér kromatida tagjainak egyike az egyik sejtpólusról, másika az ellentétes sejtpólusról eredő mikrotubulusokkal kapcsolódik össze. Anafázis: Ebben a fázisban válnak szét a testvér kromatidok egymástól. Ezt az teszi lehetővé, hogy a centromer régióban az őket összetartó fehérjekomplex fellazul, valamint a testvér kromatidokhoz kapcsolódó mikrotubulusok depolimerizáció révén megrövidülnek. Így a két kromatid eltávolodik egymástól. Maga a sejt, illetve az osztódási orsó ezzel egy időben megnyúlik. Telofázis: A megnyúlt sejt két pólusára érkezett kromoszómák és a mikrotubulusok kapcsolata megszűnik, a kromoszómák fokozatosan visszaalakulnak kromatinállománnyá, körülöttük újraszerveződik a maghártya. A mitotikus osztódás az ún. citokinézissel fejeződik be, ez tulajdonképpen a citoplazma kettéosztódását jelenti. A megnyúlt sejt középsíkjában egy aktint és miozint is tartalmazó kontrakciós gyűrű alakul ki, amelynek az összehúzódása következtében a sejt befűződik, majd teljesen kettéválik. A sejtszervecskék mindkét utódsejtbe kb. egyenlő arányban szintén kettéválva kerülnek át. 1. ábra. A mitosis szakaszai 3
4 A meiotikus osztódás Számfelező osztódási forma, amely az állatoknál kizárólag az ivarsejtek kialakulását biztosítja (a növényeknél pedig a spórákét). Az ivarsejtek haploid (n) kromoszómaszámúak, a testi sejtekre jellemző 2n kromoszómaszám egy haploid petesejt és egy haploid hímivarsejt egyesülésével, azaz a megtermékenyítés során áll helyre. Két, egymást követő osztódási szakaszból áll. Hasonlóan a mitózishoz, a kiindulási sejt DNS-állománya megkettőződött (tetraploid, 4n), de a végeredmény 4 db haploid utódsejt. A meiózis első osztódási fázisa Profázis I.: a meiózis legbonyolultabb és leghosszabb időtartamú fázisa, további alszakaszokra osztható: Leptotén fázis: A megkettőződött kromoszómák vékony fonalak formájában kialakulnak, és a homológ párok tagjai egymást megkeresve párhuzamosan egymás mellé illeszkednek. Zigotén fázis: A homológ kromoszómákon található azonos gének pontosan egy magasságba kerülnek a párosodás során, és ezt a helyzetet az ún. szinaptonemális komplex stabilizálja. Pachitén fázis: Mivel mindegyik kromoszóma két kromatidból áll, egy-egy ilyen komplex négytagú, azaz tetrád képződik. A tetrádok egy-egy darabja az anyai és apai eredetű kromatidákon kicserélődik, ez a tulajdonságok újfajta kombinációját eredményezi (rekombináció). Diplotén fázis: a kromoszómák kondenzációja folytatódik, a homológ kromoszómák az átkereszteződések helyén összekötődve maradnak, ezt nevezzük chiasmának. A kromoszómák kromatidjait ugyanakkor a centromerek tartják össze. Meta-, ana- és telofázis I.: hasonlóan megy végbe, mint a mitózis során. Lényeges különbség azonban, hogy a metafázisban a sejt egyenlítői síkjába rendeződött homológ kromoszómapárokhoz csak az egyik pólussal kapcsolatban álló mikrotubulusok kapcsolódnak. Ez a kapcsolódás véletlenszerű, így a sejt két pólusához véletlenszerűen kerülnek a megkettőződött kromoszómapárok anyai, illetve apai eredetű tagjai. Ebben a fázisban tehát a homológ kromoszómapárok anyai és apai eredetű tagjai válnak el egymástól. A citokinézis során létrejött két utódsejt belép a meiózis második osztódási szakaszába. A meiózis második osztódása A mitózissal azonos folyamat, amelynek során a kromoszómákat alkotó két kromatida válik szét egymástól. Az eredeti tetrád 4 kromatidja így négy haploid utódsejtbe kerül. A hímivarsejtek esetében ez 4 teljes értékű spermium, míg a petesejt esetében 1 megtermékenyítésre alkalmas haploid petesejt és 3 ún. poláris test képződik. 4
5 2. ábra. A meiózis szakaszai 5
6 SZÓSZEDET Átkereszteződés (crossing over): a tetrádok közötti genetikai információcsere, a homológ kromoszómák egyes darabjainak kicserélődése, ami a tulajdonságok új kombinációit eredményezi. CDK: ciklin-dependens kináz. Ciklinek: a sejtciklus meghatározott fázisában szintetizálódó CDK-aktiváló, majd a ciklus következő fázisában lebomló fehérjék. DNS: az öröklődésért felelős kettős spirál szerkezetű molekula. Gén: a DNS azon szakasza, amely egy bizonyos fehérje szintéziséhez szükséges információt hordozza. Kromatinállomány: a G fázisban levő sejt magjában található DNS, amelynek egy része működik, a génszakaszokon átírás történik (eukromatin), más része viszont nyugalmi állapotban van, szakaszosan feltekeredik hisztonfehérjékre, valamelyest tömörebb állapotban található (heterokromatin). Kromoszómák: a sejt DNS-állományából extrém tömörödés révén az osztódások során kialakuló képletek. Számuk fajra jellemző, testi sejtekben 2n, ivarsejtekben n. Homológ kromoszómák: azonos morfológiájú, azonos tulajdonságokra ható géneket hordozó kromoszómapárok, amelyeknek egyike anyai, másik apai eredetű. Kromatida, testvér kromatida: az S fázis alatt megkettőződött DNS-állomány azonos információt tartalmazó kromatidává szerveződik. Ezeket a centromer fehérjéi kapcsolják össze. A mitózis során, illetve a meiózis második szakaszában ezek válnak szét. Restrikciós pont: az a pont ahol a sejt elköteleződik a DNS szintézis megkezdésére. Tetrád: a meiózis során a homológ kromoszómák párosodása, részbeni összekapcsolódása. 6
A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására
Az emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
Sejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok
Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
Kromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan
23. A mitokondrium. A 22. ábra képei és vázlatai a mitokondrium felépítését és muködését ill usztrálj ák.
37 23. A mitokondrium Az eukarióta szervezetek energiatermelo és átalakító szevei a mitokondriumok és a plasztiszok. A növények plasztiszokat és mitokoi?-driumokat is,tartalmaznak. Az állati sejtek csak
BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei
BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM 2015-2016. I. beszámoló A genetika alaptörvényei Ismétlés: a fehérjék fölépítése Új fogalom: gének: a DNS molekula egységei, melyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét.
7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás
7. előadás Sejtosztódás, differenciálódás Sejtosztódás típusai: Mitózis: számtartó osztódás, kromoszóma állomány megkettőzése és 2 identikus utódsejtbe szétosztása, diploid sejtek keletkeznek Mitózis eseményei
Vizsgakövetelmények Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtmagot. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejtmagot. Ismerje és alkalmazza a
1 Vizsgakövetelmények Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtmagot. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejtmagot. Ismerje és alkalmazza a kromoszóma, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.
A sejtciklus és szabályozása
A sejtciklus és szabályozása 2016. április 21. Lippai Mónika Az osztódó sejt élete sorá egkülö öztethető az M-fázis (mitózis és citokinézis) és az interfázis szakasza Már korai fénymikroszkópos vizsgálatok
Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
Genetika. Ezek határozzák meg a tulajdonságainkat. (szemszín, hajszín, stb )
Krisztián bioszjegyzete A /öröklődés alapjai: öröklődés és változásával foglalkozik. A genetika a tulajdonságok öröklődésével Lehet vizsgálni: Sejtszinten: Molekuláris genetika Egyedszinten: Klasszikus
4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál
4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára
z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja
NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba
Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba Genetika és genomika írta László, Valéria, Szalai, Csaba, Pap, Erna,
Réz Gábor. A sejtciklus motorjai és sebességváltói
Ciklinek, ciklinfüggő proteinkinázok Réz Gábor A sejtciklus motorjai és sebességváltói Az élőlények növekedése, szaporodása, a szövetek állandó megújulása, sőt a vírusok sokasodása sem lehetséges a sejt
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van!
A SEJTALKOTÓK (1.0 változat) A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A sejt (cellula) Az élet legkisebb alaki és működési
alap követelmény/extra követelmény
alap követelmény/extra követelmény SEJTVÁZ 2. A sejtvázat alkotó három filamentumrendszer: intermedier filamentumok, mikrofilamentumok & mikrotubulusok. A sejtváz főbb funkciói: sejt alak/merevség meghatározása
Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:
Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)
A sejtmag szerkezete és szerepe
SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:
sejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
A membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus. Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet
2018 A membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet A citoszkeleton alkotói Mikrofilamentumok Intermedier filamentumok
Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
A sejtciklus szabályozása
Molekuláris sejtbiológia A sejtciklus szabályozása? Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtciklus fázisai S G 2 G 0 G 1 M G = gap gap S = synthesis
A SEJT. külön rész: A SEJT
A SEJT külön rész: mutáció: DNS-nek ugrásszerű megváltózása. Lehet rossz ( daganat), lehet jó is. Daganatos beteget TILOS masszirozni. Kromoszóma: 2db DNS van a kromoszómában 2db kromatidából áll. Kromatida:
DNS a biztonsági mentés
1. 1. feladat DNS a biztonsági mentés DNS szerkezete a) Párosítsd a tudósokat a DNS szerkezetével kapcsolatos felfedezéseikkel! 1. Erwin Chargaff 2. Rosalind Franklin és Maurice Wilkins 3. lbrecht Kossel
A sejtciklus szabályozása 1
A sejtciklus szabályozása 1 22. A SEJTCIKLUS GENETIKAI SZABÁLYOZÁSA. Sejtméret. A sejtciklus szakaszai. Kromoszóma- és centroszóma-ciklus. A cdc mutációk és jelentőségük. Ciklinek és Cdk-k. Kontrollpontok
A sejtciklus szabályozása
A sejtciklus szabályozása (kék: DNS, piros: tubulin, zöld: metafázis ellenőrzőpont fehérje) G2 fázis: nincs DNS szintézis RNS és fehérje szintézis folytatódik M fázis: a mitózis és a citokinézis két sejtet
A centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
GENETIKA ÉS GENOMIKA
1 GENETIKA ÉS GENOMIKA Szerkesztette: Szalai Csaba, MTA doktora, egyetemi tanár Szerzők: 1., 9.,10.,11.,12.,13.,14., 15. fejezetek: Szalai Csaba, MTA doktora, egyetemi tanár 2. fejezet: László Valéria,
Darvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
Sejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai
A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás
GENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda
GENETIKA Oktatási segédanyag a Génsebész és Kertészmérnök hallgatók számára Összeállította: dr. Mara Gyöngyvér 2015, Csíkszereda 1 1. BEVEZETÉS A GENETIKÁBA A XXI. SZÁZADI ISMERETEK TÜKRÉBEN 6,7 dia 1.1.
Receptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
ÁLLATTAN. 2011/2012 őszi szemeszter. Állattani és Állatökológiai Tanszék
ÁLLATTAN 2011/2012 őszi szemeszter Állattani és Állatökológiai Tanszék Általános tudnivalók: Tárgyfelelős: Dr. Bakonyi Gábor (tanszékvezető) Megbízott tárgyfelelős: Dr. Kiss István. Követelményrendszer
Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból
Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra A) Egyetlen helyes válasszal: I. A IX-X osztályos tananyagból 1. A méhlepényes emlősök melyik rokonsági körében vannak repülő helyváltoztatású
3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése
3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek
Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db
Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik.
BIOLÓGIA ea. Eukariota sejt
BIOLÓGIA ea. Eukariota sejt Eukariota sejt kialakulása Autogén elmélet szerint a prokariota sejt önfejlődése eredményeként alakult ki először a fotoautotróf, majd a színtestek elvesztésével a heterotróf
Biológia. Stromájer Gábor Pál
Biológia Stromájer Gábor Pál 2 Sejtciklus Öröklődés A sejt kromoszómáinak DNS-molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez szükséges. A DNS megkettőződése és a sejt osztódásának
3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
Az ember szaporodása
Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság
A FISH technika alkalmazása az előnemesítésben
Linc Gabriella A FISH technika alkalmazása az előnemesítésben Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győr, 2016. április 13. www.meetthescientist.hu 1 26 - 1997-98 vendégkutató - növény genetikai
Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro
Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
Epigenetikai Szabályozás
Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál
A citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
Vizsgakövetelmények Magyarázza a számfelező osztódás lényegét, szerepét az ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.
1 Vizsgakövetelmények Magyarázza a számfelező osztódás lényegét, szerepét az ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez genetikai
Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai
Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben
TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat
10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010
Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010
Kromoszóma eltérések Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010 20.3.2010 genmisk6.ppt 1 Alapfogalmak ismétlése Csak a sejtosztódás közben láthatóak (de természetesen
A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.
OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért
12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
Tudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) *
Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * A mendeli öröklődés törvényei A Huntington-kór (HD) kezdetét személyiségbeli változások,
Az endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
I. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
Balázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract
Balázs Anna Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében Abstract Kutatócsoportunk a Ketel d domináns nőstény steril mutációval azonosította a muslica Ketel génjét. A Ketel gén az importin-béta
Molekuláris biológiai összefoglaló kurzus 11. Hét. Kun Lídia, Semmelweis Egyetem, genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris biológiai összefoglaló kurzus 11. Hét Kun Lídia, Semmelweis Egyetem, genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Megtermékenyítés I. Folliculus sejtek Zona pellucida(zp-1, ZP- 2,3) Membrán Citoplazma
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Kilencedik rész: A citoszkeleton Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. december 16. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia
TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
Transzgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
Biológia. Stromájer Gábor Pál
Biológia Stromájer Gábor Pál 2 Az öröklődő információ A nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjének szerepe alapvetően eltér a szénhidrátok és a lipidek anyagcseréjétől. Amíg az utóbbiak elsősorban energiaszolgáltatók
Genetikai szótár. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem
12 Genetikai szótár Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem 2009. május 15. A London IDEAS Genetikai Tudáspark, Egyesült Királyság szótárából módosítva. A munkát
A férfiben és a nőben eltérő ivari kromoszómák találhatók (férfiak XY, nők XX ezek az ivari kromoszómák),melyek génjei megszabják, hogy az egyedben
SZAPORODÁS A férfiben és a nőben eltérő ivari kromoszómák találhatók (férfiak XY, nők XX ezek az ivari kromoszómák),melyek génjei megszabják, hogy az egyedben hím vagy női ivarszerv képződik (elsődleges
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
ÁLTALÁNOS EMBRYOLOGIA
ÁLTALÁNOS EMBRYOLOGIA GAMETOGENESIS, FERTILISATIO, SEGMENTATIO Dr. Székely Andrea Dorottya Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Budapest FEJLŐDÉSTAN A szervek és szövetek származásának,
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
Növényi sejt Állati sejt
Sejttan Növényi sejt Állati sejt A SEJT FŐBB ALKOTÓRÉSZEI 1. Sejtmembránnal határolt sejtszervecskék plazmamembrán endoplazmatikus retikulum sima riboszóma Golgi készülék mitokondrium lizoszóma fagoszóma,
Cianobakteriális toxinok és cianobaktérium kivonatok citotoxicitásának összehasonlító vizsgálata CHO-K1 sejteken
Cianobakteriális toxinok és cianobaktérium kivonatok citotoxicitásának összehasonlító vizsgálata CHO-K1 sejteken Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző neve: Gácsi Mariann Témavezető neve: Dr. Bánfalvi