ÁLLATTAN. 2011/2012 őszi szemeszter. Állattani és Állatökológiai Tanszék
|
|
- Jakab Pataki
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLLATTAN 2011/2012 őszi szemeszter Állattani és Állatökológiai Tanszék
2 Általános tudnivalók: Tárgyfelelős: Dr. Bakonyi Gábor (tanszékvezető) Megbízott tárgyfelelős: Dr. Kiss István. Követelményrendszer és egyéb információk: Állattani és Állatökológiai Tsz. (2. em.) hirdetőtábla Tanszéki honlap: Előadások és gyakorlatok Kötelező jegyzet: Kiss I. (szerk.) (1999): Általános állattan (egyetemi jegyzet). Szent István Egyetem, Gödöllő, pp186.
3 Bevezetés Mik azok az állatok (Animalia)? Sensu stricto: Olyan többsejtű heterotróf eukarióták, melyek testében két különböző hámréteg közt kollagéneket tartalmazó sejtközötti állomány található, gamétákat meiózissal képeznek, diploid életszakaszuk lényegesen hosszabb, mint a haploid életszakasz, ontogenezisük során embrionális fejlődésen mennek keresztül, melyben rendre követik egymást a morula (szedercsíra), blastula (hólyagcsíra) és gastrula (bélcsíra) állapotok. (Metazoa csoport többsejtű állatok) Sensu lato: Az állatokhoz sorolják a sejtfal nélküli fagotróf egysejtűeket is. (Protozoa csoport állati egysejtűek)
4 Bevezetés Az Állattan (Zoológia) tárgya és helye a tudományban az élő dolgok tanulmányozásával foglakozó biológián belül az a tudományág, ami az állatok vizsgálatával foglalkozik. A zoológia komplex tudományág. A zoológusok különböző aldiszciplínákra specializálódhatnak. Pl: Strukturális, funkcionális, vagy ökológiai szempontból: anatómia, fiziológia, embriológia, hisztológia, citológia, molekuláris biológia, genetika, szisztematika, ökológia Egy bizonyos állatcsoport szempontjából: protozoológia, entomológia, ichthyológia, herpetológia stb.
5 Sejttan (Cytologia) Sály Péter
6 A hierarchikus biológiai szerveződés Sejt [lat. cellula; gör. cytos]: a biológiai szerveződés legkisebb önálló életre képes egysége. A Földön minden élőlény testszerveződése sejtes alapú.
7 Az eukaróta állati sejt felépítése Méretük jellemzően μm (de egyes esetekben hosszuk akár több cm is: izomrost, idegsejt) A sejtek három fő részből állnak: sejtet határoló sejtmembrán vagy plazmamembrán sejtmag a sejtmagot körülvevő citoplazma, amit a plazmamembrán borít. A citoplazma tartalmazza a sejt organellumait, vázrendszerét, és az ezeket körülvevő alapállományt (citoszolt).
8 Egy általánosított állati sejt modellje: szekréciós vezikulák Golgi-készülék sejtváz (citoszkeleton) SER mikrobolyhok (mikrovilluszok) plazmamembrán centriolum (a sejtközpontban) lizoszómák maghártya (nukleomembrán) magvacska (nukleolusz) sejtmag (nukleusz) RER sejtplazma (citoplazma) riboszómák mitokondrium
9 A sejtmag (nukleusz, karion) Funkciója: az eukarióta sejt örökítőanyagának térbeli elhatárolása, védelme. Alakja általában gömb, de előfordul más forma is, pl. karéjos a granulocitákban. Mérete: 5-20 μm. Száma sejtenként általában 1 db, de pl. májsejtekben, papucsállatkákban 2 db.
10 Felépítése maghártya sejtmag maganyag magváz nukleoplazma anyagcserefolyamatok köztes-és végtermékeit tartalmazó vizes oldat (ionok, nukleotidok, fehérjék, RNS-ek) sejtmagvacska rrns-t kódoló gének; riboszómák összeszerelésének helye heterokromatin erősen feltekeredett DNS; génexpresszió nincs kromatinállomány hiszton fehérjékhez asszociált DNS eukromatin lazán feltekert DNS; van génexpresszió
11 Két sejtosztódás között (interfázisban) a magot két lemezből álló maghártya borítja. A maghártyán gyűrű alakú nyílások, pórusok találhatók, ezeken keresztül történik a nukleoplazma és a citoplazma közti szabályozott anyagáramlás. maghártya belső lemeze külső lemeze ER memrán ER lumen perinukleáris tér nukleáris pórus magváz (laminváz)
12 A nukleáris pórus komplex
13 DNS, kromatinállomány, kromoszómák DNS: komplementer bázispárosodású (A-T, G-C), dupla hélix alakú makromolekula hossza teljesen kitekerve ember szomatikus sejtjeiben ~ 2 m (!) cukorfoszfát gerinc H kötések foszfodiészter kötés
14 Kromatinállomány: a DNS nem önmagában, hanem fehérjékhez kapcsoltan, bonyolult szerveződésű fonalrendszerbe tömörülve található a magban. Ez interfázisban két régióra tagolódik: eukromatin: lazább régió, fényképen világos terület heterokromatin: kompaktabb régió, fényképen sötétebb terület magvacska eukromatin heterokromatin
15 Kromoszómák (chromo [gör.] szín, soma [gör.]- test): A kromatinállomány extrém módon kondenzált formája, az egyes DNS molekulák jól elkülönültek és felismerhetők Kromoszómák száma fajra jellemző, testi sejtekben egy apai és egy anyai készlet (2n sejt), ivarsejtekben csak egy garnitúra (n sejt)
16 A kromatinállomány hierarchikus szerkezete Funkcionális következmények: -a letekert, fehérjementes DNS hosszú és sérülékeny; a tömör csomagolással kevésbé sérülékeny módon tárolható -maximálisan csomagolt formában szállításra is alkalmas (sejtosztódás) -a kromatin szerveződésén keresztül szabályozható a gének aktivitása 2 szálú DNS szakasz nukleoszómákra feltekeredett DNS nukleoszómás fonál hurkok feltekeredett hurkos fonál egy teljes, mitotikus, kétkromatidás kromoszóma
17 Génexpresszió (génkifejeződés): Gén: s.s: minden olyan DNS szakasz, mely átíródhat RNS-be s.l: a gén részét képezik azok az át nem íródó szakaszok is, melyek szabályozzák az átíródó szakasz működését. Génexpresszió: az a soklépcsős folyamat, mely során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen RNS-ben és/vagy fehérjében, és ennek következményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. Az információáramlás iránya: DNS Transzkripció (átírás): a genetikai információ átírása DNS-ről RNS-re. Helye: sejtmag. Transzláció (átfordítás): mrns-ben levő információ alapján történő fehérjeszintézis. Helye: citoplazma. mrns transzkripció transzláció fehérje
18 A DNS átírásától a fehérjeszintézisig vezető folyamatsor főbb lépései:
19 A transzkripció és transzláció térbeni elkülönülése a membránnal határolt sejtmaggal járó eukarióta sajátosság. Pórusok szerepe! A sejtek génexpressziós mintázata a genom elkülönült részein (térben), és időben is változik. Pl. felnőtt szervezet differenciált (egy bizonyos funkcióra specializálódott) sejtjeiben a funkció betöltéséhez szükséges gének aktívak mirigyhámsejtekben váladéktermelődésért felelős gének. Az ontogenezis folyamán más és más gének, géncsoportok lehetnek aktívak az életkortól függően emlősöknél a laktóz lebontásáért felelős gén inaktiválódása a szoptatás befejezése után A genom génexpressziós mintázata szabályozható, pl. a kromatinállomány térbeli szerveződésén keresztül: kompakt régió (heterokromatin) gátolja, laza régió (eukromatin) lehetővé teszi az átírást; a DNS kémiai módosításával: DNS metiláció (gátol). citozin metiláció 5-metilcitozin Sejtemlékezet: lényege, hogy a szomatikus sejtek utódsejtjeikre nemcsak DNS molekuláik teljes másolatát, hanem jellemző génexpressziós mintázatukat is át tudják örökíteni.
20 A plazmamembrán Bár a plazmamembrán és az egyes organellumok membránja közt sok az eltérő, specifikus vonás, a sejt összes membránrendszerének alaptulajdonságai egyezőek. A membránok általános funkciója: térrészeket különítenek el, ugyanakkor a rajtuk át történő szabályozott anyagáramlás révén egyben össze is kapcsolják az elválasztott tereket. A plazmamembrán funkciója: A sejt elhatárolása az extracelluláris tértől A nagy molekulatömegű anyagok és ionok sejtbe, illetve sejtből történő felvételének és anyagleadásának bonyolítása sejt-sejt, illetve sejt-extracelluláris tér közötti kapcsolatok kialakítása.
21 A plazmamembrán felépítése: Anyagai: főként lipidek és fehérjék, kisebb részt szénhidrátok. Kb. 10 nm vastag, kettős lipidréteg, melybe a fehérjék részben vagy teljesen belemerülnek (integráns membránfehérjék), avagy a külső vagy belső felszínéhez viszonylag lazán kapcsolódnak (perifériás membránfehérjék). A külső rétegben glikoproteinek vannak, melyekhez poliszacharidok asszociálódhatnak, ez a struktúra az ún. sejtköpeny (glikokalix).
22 A biológiai membránok folyékony-mozaik modellje: oligoszacharid oldallánc glikoproteinek glikolipid foszfolipidek hidrofób végei Extracelluláris oldal sejtmembrán (~10 nm) foszfolipidek hidrofil feji része koleszterin transzmembránfehérjék Intracelluláris oldal perifériás membránfehérje
23 A membrán fluiditása A membrán folyadékként való viselkedése: a molekulák oldalirányú elmozdulása a rétegen belül (a transzverzális áthelyeződés nem lehetséges) Sebessége függ: hm-től lipid-összetételtől: sok telített zsírsavlánc szorosabb, szabályosabb elrendeződés merevebb ridegebb membrán; sok telítlen zsírsavlánc lazább elrendeződés folyékonyabb membrán, alacsonyabb olvadáspont A poikilotherm állatok alacsony hőmérsékleten sok telítetlen zsírsavláncot építenek a membránjaikba poláros hidrofil feji rész apoláros hidrofób rész kettős kötés
24 A membránfehérjék fő funkciói: anyagszállítás a membrán két oldala közt jelátviteli folyamatok szabályozása sejtfelszíni azonosító jelek biztosítása (immunrendszer: saját vs. nem saját felismerés) fizikai kapcsolat a szomszédos sejtekkel, illetve az extracelluláris mátrixal.
25 Anyagáramlás a membránon át: A fehérjementes foszfolipid-membrán csak kis molekulatömegű (kb. < 100 Da) hidrofób (pl. O 2, CO 2, N 2 ) vagy poláros molekulák (pl. H 2 O, urea) számára járható át szabadon (diffúzió és ozmózis). A nagyobb molekulák, vízben oldódó anyagok (pl. cukrok, aminosavak), és ionok számára szabadon nem átjárható. A nagyobb anyagok (pl. sejttörmelékek a makrofágokba; táplálékszemcsék a Protozoákba) endocitózissal juthatnak be, illetve exocitózissal juthatnak ki (pl. szekréciós anyagok, pl. anyatej) a sejtből. A különféle metabolitok és ionok a membrán transzportfunkciót ellátó integráns membránfehérjéi által juthatnak egyik oldalról a másikra. A transzportfehérjék fő típusai: csatornák (víz és egyes ionok) transzporterek (permeázok, karrierek) pumpa-atp-ázok.
26 Endocitózis Exocitózis fagocitózis (partikuláris anyag endocitózisa) pinocitózis (folyadékok endocitózisa)
27 Csatorna (hidrofil pórus): ion Transzporterek: transzportált molekula kotranszportált ion lipid kettős réteg lipid kettős réteg vizes pórus UNIPORTER SZIMPORTER ANTIPORTER kotranszporterek Pumpa-ATP-áz: (Na + /K + pumpa) extracelluláris tér K + kötő hely Na + elektrokémiai gradiens K + elektrokémiai gradiens Na + kötő hely intracelluláris tér
28 bél lumene mikrobolyhok az apikális oldalon Na + /glükóz szimporter sejtkapcsoló struktúra (szoros kapcsolat) bélhámsejt laterális membránja bélhámsejt glükóz uniporter bélhámsejt bazális membránja extracelluláris folyadék
29 Sejtkapcsoló struktúrák: Az állati szervezet nem sejtek véletlenszerű halmaza, hanem specifikusan összekapcsolt (szövetekbe rendeződött) sejtcsoportokból épül fel. Sejt-sejt közötti kapcsolatokat kialakító struktúrák: szoros kapcsolat (zárókapcsolat): az apikális régió alatt a laterális felszínek között; lezárja a sejtközötti járatokat funkció: paracelluláris transzport gátlása gátolja a membránmolekulák laterális mozgását stabilizálja a membrán apikális és bazolaterális oldalai közötti molekuláris különbségeket adhéziós öv: intracellulárisan a sejtvázhoz (aktin filamentumokhoz) kapcsolódik funkció: mechanikai stabilitás az aktin összehúzódásán keresztül az összekapcsolt sejtréteg deformálódását biztosítja (pl. az embriogenezis során redők, sáncok kialakulása) dezmoszóma: foltszerű, korong alakú képződmény, intracellulárisan a sejtvázhoz (intermedier filamentumok) kapcsolódik funkció: mechanikai stabilitás Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatot kialakító struktúra: hemidezmoszóma: a bazális oldalon funkció: sejt rögzítése az extracelluláris mátrixhoz (sejtközötti állományhoz)
30 A leggyakoribb sejtkapcsoló szerkezetek egy bélhámsejt példáján (A sejtkapcsoló struktúrák félkövéren vannak kiemelve.) mikrobolyhok szoros kapcsolat (tight junction) adhéziós öv dezmoszóma Kommunikációs kapcsolat. A két sejt közötti távolság: nm. Rajta ionok, kismolekulájú anyagok (Ca ++, camp). Pl. szívizomban, idegszövetben. sejtváz (intermedier filamentum) réskapcsolat (gap junction) hemidezmoszóma alaphártya (lamina basalis)
31 Intracelluláris membránrendszer A sejt belső membránjai meghatározott funkciót ellátó organellumokat képeznek, melyek között membránba csomagolt anyagtranszport történik. Endoplazmatikus retikulum (ER): lapos zsákocskákból, csövecskékből álló nagy kiterjedésű üregrendszer. Szerkezet és működés szempontjából két altípusa van. Az elhatárolódás azonban nem éles, a két rész membránjai átmennek egymásba és üregrendszerük közös.
32 Durva felszínű ER (Rough Endoplasmic Reticulum RER): lapos zsákocskák; felszínén riboszómák találhatók. [Riboszóma: rrns-ből és fehérjékből álló molekuláris komplex; a fehérjeszintézis molekuláris műhelye.] Funkció: váladék- és integráns membránfehérjék szintézise, válogatása, módosítása és szállítása. Sima felszínű ER (Smooth Endoplasmic Reticulum SER): csövek, tubulusok hálózata. Funkció: membránlipidek szintézise, citoszol Ca ++ koncentrációjának szabályozása, xenobiotikumok feldolgozása. Az ER-ban feldolgozott molekulák membrán hólyagocskákba (vezikulák) csomagolva jutnak tovább az ER-ból a Golgi-készülék felé.
33 maghártya nukleusz riboszómák RER SER SER RER riboszómák maghártya nukleáris pórus nukleusz
34 Golgi apparátus: Szorosan egymás mellé rendezett ciszternák csoportja (általában 5-10 db párhuzamos ciszterna) Funkció: az ER felől érkező fehérjék fogadása, feldolgozása, szétválogatása és továbbítása a rendeltetési helyükre. Az anyagok membrán hólyagocskákban (vezikulák) érkeznek, és távoznak a feldolgozás után. transzport vezikula az ER felől éppen lefűződő vezikula lefűzödött vezikula Golgi apparátus
35 Lizoszómák (lysos [gör.] emészteni): emésztőenzimeket tartalmazó, belül savas hidroláz enzimeket tartalmazó organellumok. Degradáló enzimei (fehérjék) az ER-ben szintetizálódnak, majd a Golgi-készülékben módosulnak, és az így kialakult elsődleges lizoszómák a Golgi-készülékről válnak le. Funkció: sejten belüli emésztés (fehérjék, nukleinsavak, lipidek, szénhidrátok degradációja) fagocitózissal bejutott anyagok emésztése (heterofágia) a sejt saját anyagainak emésztése (autofágia): pl. éhezés esetén, hogy E-hoz jusson; elöregedett organellumok lebontása
36 Áttekintés a sejt belső membránrendszeréről a) A szekréciós út riboszóma sejtmembrán extracelluláris folyadék nukleusz RER szekretált fehérje szekréció vezikula fogadó (cisz) oldal transzport vezikula kimenő (transz) oldal citoplazma SER fehérje Golgi-apparátus
37 Áttekintés a sejt belső membránrendszeréről b) A lizoszómális út fagocitózis táplálékvezikula citoplazma Golgi-apparátus RER táplálékszemcse lizoszómák transzport vezikula sejtmembrán extracelluláris folyadék fagocitált táplálék lebontása öreg vagy sérült organellum organellum lebontása
38 A mitokondrium Az állati sejtek az anyagcsere-folyamataikhoz szükséges E-t a tápanyagok (elsősorban zsírok és szénhidrátok) lebontásából nyerik. A tápanyagok aerob (0 2 jelenlétében zajló) lebontása a mitkondriumban történik. Alakja gömbölyded vagy hengeres; mérete: μm. Funkciója: oxidatív foszforiláció: légzéshez kapcsolt ATP szintézis folyamatsora. ATP: adenozin-trifoszfát molekula, nagy energiájú nukleotid molekula, a sejtek általános E-raktározó vegyülete ( energiavaluta )
39 Evolúciós eredete: endoszimbionta elmélet: ősi eukarióta bekebelezett egy aerob anyagcserét folytató prokariótát szimbiózis. Felépítése: Kettős membránnal határolt alapállomány (mátrix), külső kamra: intermembrán tér; belső kamra: benne a mátrix, és az ún. cristák (a belső membrán betüremkedései). A mátrixban saját DNS állománnyal (mtdns) rendelkezik. belső membrán külső membrán külső kamra (intermembrán tér) belső kamra (benne a mátrix) crista (70000 )
40 A sejtváz (citoszkeleton) Az eukarióta sejt jellegzetes szerkezeti eleme. Molekuláris összetételét tekintve három komponensre bontható: mikrotubulusok: az organellumok jellegzetes elhelyezkedésének fenntartása, hozzájuk kapcsolódó motorfehérjékkel együtt organellumok (pl. szekréciós vezikulák) mozgatása, kromoszómák szegregációja a sejtosztódáskor (magorsó, ld. később) aktinfonalak hálózata: alakfenntartás, letapadást, alak- és helyváltoztatást eredményező jelenségek generálása intermedier (köztes) filamentumok rendszere: mechanikai szilárdság.
41 plazmamembrán RER riboszóma intermedier filamentum mitokondrium aktin filamentum mikrotubulus
42 Csillók és ostorok Plazmamembránnal borított, mikrotubulusokból felépülő mozgásszervecskék. Szerkezeti felépítésük hasonló: 9 db mikrotubuluspár vesz körül két centrális, különálló mikrotublust (9+2-es szerkezet). A sejten levő számuk és méretük eltérő: csillók: rövidebbek (5-10 μm), számuk akár több száz ostorok: hosszabbak ( μm), számuk általában egy.
43 Az eukarióta csillók és ostorok felépítése: külső mikrotubulus pár plazmamembrán motorfehérje (dinein) kp.-i mikrotubulusok ostor radiális küllők Paramiceum sp. (papucsállatka) csillókkal borított sejtfelszíne alapi test mikrotubulusok 4.36 μm
44 A sejtközpont (centroszóma) A sejtmag közelében lokalizálódó organellum. Funkciója: a mikrotubuláris apparátus organizációja (pl. a magorsó szervezése sejtosztódáskor) Felépítése: Két részre különül: centriólumok: 2 db, egymásra merőlegesen ( L alakban) állnak; mikrotubulusokból épülnek fel (mint a csillók és ostorok alapi testei); növényekből, gombákból ált. hiányoznak pericentrioláris anyag (centroszóma mátrix): a centriólumokat felhőszerűen körülvevő amorf anyag.
45 Sejtközpont: pericentrioláris anyag centriólum mikrotubulus 0.5 μm
46 Sejtciklus és sejtosztódás Az egysejtű állatoknak, és a többsejtű állatok szervezetében szöveti kötelékben élő sejteknek is megvan az egyedi életciklusa: a sejtosztódást követően az újonnan létrejött sejtek növekednek, majd maguk is osztódni fognak, életük során többször is. Az elöregedett sejtek nem osztódnak tovább, hanem elpusztulnak. Sejtciklus: egy sejtosztódástól a következő sejtosztódásig végbemenő eseménysor, ami a sejt anyagainak megkettőződését, majd osztódás következtében két új sejt létrejöttét eredményezi.
47 interfázis sejtosztódás A sejtciklus fázisai: Az elektronmikroszkóp előtt csak 2 fázis: interfázis (sejtosztódások közti fázis) sejtosztódás Ma már ismert, hogy 4 fázisra tagolható, melyek meghatározott rendben követik egymást G1 fázis [gap rés]: osztódást követő sejtnövekedés. A hosszabb ideig nem osztódó sejt itt egy nyugalmi állapotba (G0 fázis) kerülhet, véglegesen (pl. izomsejtek, idegsejtek) vagy ideiglenesen (pl. májsejtek). S fázis [synthesis]: DNS replikáció G2 fázis: felkészülés az osztódásra (pl. mitokondriumok replikációja, a magorsóhoz szükséges mikrotubulusok szintetizálása) M fázis [mitosis]: két részfolyamatból áll: magosztódás: s.s. mitózis citokinezis: a citoplazma, illetve a sejttest kettéosztódása. A sejtciklus fázisainak határán szigorú ellenőrző pontok (molekuláris szabályozómechanizmusok) vannak. A sejt csak akkor léphet egyik ciklusból a másikba, ha az adott ciklusra jellemző feladatok hiba nélkül megtörténtek.
48 A sejtciklus fázisai G0
49 Kromoszómaszám-tartó sejtosztódás s.l. mitózis: Egy sejtciklus alatt végbemegy. Testi sejtekre jellemző. 4 fázisra tagolódik: Profázis: maghártya dezorganizálódik; kromatinállomány extrém kondenzálódása kromoszómák kialakulnak (az S fázisban DNS replikáció minden kromoszóma 2 kromatidából áll; mindkettőn egyegy mikrotubuluskötő hely (kinetochor)); sejtközpont kettéválása a sejt két pólusára vándorlása; mikrotubuláris magorsó összeszerelődése. Metafázis: kromoszómák rákapcsolódása a magorsóra (egyik kromatida az egyik pólus felé, másik a másik pólus felé nyúló miktrobulusra tud rákötni); a kromoszómák a középsíkba rendeződnek. Anafázis: testvérkromatidák szétválása, a sejt két pólusa felé vándorlása. Telofázis: kromoszómák fellazulnak megkezdődik a transzkripció, magorsó szétszerelődik, reorganizálódik a magvacska, kialakul a maghártya. A sejtmag kettéosztódását követően megtörténik a sejttest kettéválása, a citokinezis is. A citoplazma befűződésében a setjváz aktinfilamentumainak van fontos szerepe. Eredmény: 2 db 2n utódsejt.
50 Egy metafázisban levő sejt kinetochorokhoz kötött 2 kromatidából (2 DNS molekulából) álló kromoszómája egyik kromatida másik kromatida kinetochor (mikrotubuluskötő hely) kinetochor mikrotubulus centromer régió (a kromoszóma középső régiója, ahol a kinetochor kialakul) metafázisos kromoszóma
51 Mitózis: mikrotubulus mikrotubulus mikrotubulus magorsó
52 Kromoszómaszám-felező sejtosztódás meiózis: Két módosult - sejtciklus alatt megy végbe (meiózis I. és meiózis II.). Az osztódás fázisai és a kromoszómákat mozgató mechanizmusok a mitózishoz hasonlóak, de a mitózishoz képest lényeges eltérés van a meiózis I. profázisában: genetikai rekombináció történik a homológ apai és anyai kromoszómák között a meiózis II. sejtciklusában: kimarad az S fázis (nincs DNS replikáció) Meiózis I: Profázis I: a homológ apai és anyai kromoszómák párba állnak (pl. apai 2-es az anyai 2-essel); majd DNS törés révén köztük DNS fragmentumok cserélődnek ki (genetikai rekombináció) új, egyedi genetikai összetételű kromoszómák képződnek. Metafázis I: a homológok párok (mindegyik két-két kromatidából áll) állnak a középsíkba Anafázis I: a homológ párok szétválnak Telofázis I: ~ mitotikus telofázis. Eredmény: 2 db, 2 -es DNS tartalmú n sejt. Interfázis, melyből kimarad az S fázis Meiózis II: a mitózishoz hasonló sejtosztódás; anafázis II.-ben a rekombináns kromoszómák 2 kromatidája válik szét Eredmény 4 db, 1 -es DNS tartalmú n sejt.
53 sejtközpont homológ kromoszómák párba állása 1 bekötött mikrotubulus (jobb v. bal oldali) egy kromoszómán testvérkromatidák profázis I. metafázis I. mikrotubulus anafázis I. maghártya Meiózis I. telofázis I. magvacska sejtközpont utódsejtek 2 bekötött mikrotubulus (jobb és bal oldali) egy kromoszómán 2 kromatidás rekombinálódott kromoszóma magvacska metafázis II. mikrotubulus anafázis II. 1 kromatidás kromoszóma profázis II. Meiózis II. telofázis II. és citokinezis utódsejtek (ivarsejtek)
54 Sejtpusztulás A sejt által végrehajtott sejtciklusok száma meghatározott. A ciklizálóképesség kimerülésével (celluláris öregedés) a funkcióját betöltött, elöregedett sejtek elpusztulnak. A sejtpusztulás normális fiziológiás folyamat. Szerepe van a szervek méretének kialakításában (pl. egyedfejlődés során, vagy sérülés utáni regeneráció esetén).
55 A sejtpusztulás három formája: Nekrózis ( halálos baleset ): durva, nem javítható károsodás következtében, pl. mechanikai roncsolódás, mérgezés, hőhatás, sugárkárosodás. Apoptózis programozott sejthalál ( öngyilkosság ): genetikailag determinált önpusztító molekuláris mechanizmus. Pl. ontogenezis során: lárvális szervek lebomlása Tetrapodák végtagbimbójában az ujjpercek közti sejtek elhalása ujjak formálódása Pl. nem javítható hiba a DNS-ben (pl. DNS száltörés sugárzás hatására) sejtciklus megáll a G1/S fázis határán és beindul az apoptózis Kikényszerített sejthalál ( kivégzés ): erre specializált limfociták (citotoxikus T-sejtek, és természetes ölősejtek) közreműködésével valósul meg. Az elpusztítandó célsejtek vírusfertőzött, vagy daganatos sejtek, melyeket az ölősejtek idegenként azonosítanak.
Az emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
Részletesebben4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál
4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Sejtbiológiai alapok Sarang Zsolt Víz (felnőtt emberi test 57-60%-a víz) Élő szervezetek inorganikus felépítő elemei Anionok (foszfát, klorid, karbonát ion, stb.)
RészletesebbenSejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
RészletesebbenSejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok
Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata
RészletesebbenSejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).
Sejttan A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás). Vannak olyan organizmusok, mint a baktériumok és egysejtűek,
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenMinden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával
A sejtes szerveződés a földi élet alapja Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés A sejt felépítése korrelál annak funkciójával A szervezetek minden sejtje
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
RészletesebbenEukariota állati sejt
Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,
RészletesebbenKémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
RészletesebbenA SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin
A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tartalmazza a sejtciklus fázisainak (G 1, S, G 2, M, ill.g 0 ) leírását, majd a testi sejtek keletkezési módját, a számtartó mitotikus osztódás lépéseinek
RészletesebbenFejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenTantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0. Előfeltétel (tantárgyi kód):
Tantárgy neve Sejtbiológia Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód): A tantárgyfelelős neve Kalucza
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
Részletesebben3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése
3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenA Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van!
A SEJTALKOTÓK (1.0 változat) A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A sejt (cellula) Az élet legkisebb alaki és működési
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
RészletesebbenA sejtmag szerkezete és szerepe
SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
Részletesebben7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Sejttan Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok) (Az ábrák egy része Dr. Lénárd Gábor Biológia 11. c. könyvéből való) Dr. Bakos Vince 2017/18. ősz 1 Prokarióták és eukarióták Karyon
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenBIOLÓGIA ea. Eukariota sejt
BIOLÓGIA ea. Eukariota sejt Eukariota sejt kialakulása Autogén elmélet szerint a prokariota sejt önfejlődése eredményeként alakult ki először a fotoautotróf, majd a színtestek elvesztésével a heterotróf
RészletesebbenA Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
RészletesebbenBiológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenProkarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma
A sejtmag Szerkesztette: Vizkievicz András A sejtmag (lat. nucleus, gör. karyon) az eukarióta sejtek fő sejtszervecskéje, nélkülözhetetlen alkotórésze. Hiányában a citoplazma egy idő múlva beszünteti a
RészletesebbenEukarióta mikroorganizmusok. Gombák
Eukarióta mikroorganizmusok Gombák 1 Az eukarióták, kiemelten a gombák jellemzése (óravázlat) Az eukarióták és gombák sejtjeinek szerkezete és funkciói A mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése a
Részletesebben1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
Részletesebben1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok
1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenA NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenVizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését, lásd még prokarióták. Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos
1 1 2 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését, lásd még prokarióták. Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
Részletesebbentérrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek
Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenA sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)
A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
Részletesebben2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. Tankönyvkiadó, Budpest. Zboray Géza (1992) Összehasonlító anatómiai praktikum I.
A tárgy neve Az állati szervezet felépítése és működése Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr.Fekete Éva Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés
RészletesebbenÉlettan-anatómia. 1. félév
Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenA SEJT. külön rész: A SEJT
A SEJT külön rész: mutáció: DNS-nek ugrásszerű megváltózása. Lehet rossz ( daganat), lehet jó is. Daganatos beteget TILOS masszirozni. Kromoszóma: 2db DNS van a kromoszómában 2db kromatidából áll. Kromatida:
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
Részletesebben10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák
10. előadás: A sejtciklus szabályozása és a rák sejtciklus = Azon egymást követő fázisok vagy szakaszok sorrendje, amelyen egy sejt áthaladaz egyik osztódástól a következőig.) A sejtciklus változatai szabálytalan
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenBiokémia. Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III.
Biokémia Szarka András szarka@mail.bme.hu 463-3858 Wunderlich Lívius livius@mail.bme.hu 463-1407 Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III. Tantárgyi követelmények A biokémia
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 05. 03. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 9. A sejtmozgás mechanizmusai Sejtmozgás, motilitás 1. Sejten belüli, intracelluláris mozgás izom összehúzódás organellumok
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.
RészletesebbenSEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet
SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
Részletesebben23. A mitokondrium. A 22. ábra képei és vázlatai a mitokondrium felépítését és muködését ill usztrálj ák.
37 23. A mitokondrium Az eukarióta szervezetek energiatermelo és átalakító szevei a mitokondriumok és a plasztiszok. A növények plasztiszokat és mitokoi?-driumokat is,tartalmaznak. Az állati sejtek csak
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenTANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet
RészletesebbenNovák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport
Membrántranszport folyamatok A lipid kettos réteg gátat jelent a poláros molekulák számára. Ez a gát alapveto fontosságú a citoszól és az extracelluláris "milieu" közti koncentráció különbségek biztosításában.
Részletesebben