Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio)"

Átírás

1 44. A kórokok k hatására létrejl trejövı proliferatív elváltoz az elhalt szövetek pótlp tlása újraképzıdés (regeneratio) kórokok hatására. vérkeringési zavarok regresszív elvá proliferatív elvá amikor a kórok hatására egyes szomatikus sejtek osztódni kezdenek az osztódás azonban néhány osztódás után abbamarad a sejtek osztódása bizonyos feladatok elvégzése céljából történik a sejtosztódás (proliferáció) vagy körülírt területen egy-egy szövetben, egy-egy szervben, annak körülírt területén vagy testszerte több szervben, egy vagy több szervrendszerben, illetve minden szervben a szomatikus sejtpopuláció meghatározott tagjaira lesz jellemzı az egyes ingerek hatására más és más sejtek (sejtcsoportok) proliferációja következik be a prenatalis idıszakban kezdetben a sejtek többsége késıbb egyre kevesebb sejt képes osztódásra a postnatalis idıszakban már csak a sejtek egy egészen kis része rendelkezik ezzel a képességgel a szomatikus sejteket osztódó-képességük alapján Cowdry 4 csoportba sorolta Szomatikus sejtpopuláci ciók vegetatív differenciálódó intermitotikus sejt (2.) reverzibilis intermitotikus sejt (1.) postmitotikus sejt (3.) fix postmitotikus sejt (4.) Szomatikus sejtpopuláci ciók 1. vegetatív intermitotikus sejtek (vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté, vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik) pl. a basalis epithel sejt, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei,a spermatogoniumok 2. differenciálódó intermitotikus sejtek (a vegetatív intermitotikus sejtek származékai, képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté) pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták 3. reverzibilis postmitotikus sejtek (differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak) pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek 4. fix postmitotikus sejtek (teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették) pl. a neurocyták, az erythrocyták 1

2 Szomatikus sejtpopuláci ciók Szomatikus sejtpopuláci ciók 1. vegetatív intermitotikus sejtek vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik pl. a basalis epithelsejtek, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei, a spermatogoniumok stb. generációs ciklusainak száma végtelen biológiai alapja: képesek a kromoszómák végén lévı telomérek újraképzésére (telomeráz) 2. differenciálódó intermitotikus sejtek a vegetatív intermitotikus sejtek származékai képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták 3. reverzibilis postmitotikus sejtek differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek 4. fix postmitotikus sejtek teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették további osztódásra képtelenek pl. a neurocyták, az erythrocyták a differenciálódó intermitotikus sejtek és a reverzibilis postmitotikus sejtek hozzávetıleg osztódásra képesek (generációs ciklusainak száma 40-60) differenciálódott(specializálódott) sejtek pl. hepatocyták, tubulusepithel-sejtek pluripotens (multipotens) sejtek pl. reticulumsejtek, pericyták omnipotens sejtek pl. egyes mesenchymális sejtek a postnatalis idıszakban osztódni képes sejtek, jelentıs része, egy sejtrendszer tagja RES (reticuloendothelialis szisztéma, 1924 Aschoff) RHS (reticulohistiocytás rendszer) MPS (monocyta-phagocyta szisztéma, 1972 van Furth) ezek a sejtek (ill. az általuk képezett sejtrendszer) tágabb értelemben az immunrendszer részét képezi Helyi proliferatív elváltoz fix (sessilis) szöveti sejtek szöveti fix macrophagok (histiocyták) szöveti fix mesenchymalis sejtek (reticulumsejtek) a vérerek endothel sejtjei a nagyobb vérerek adventitialis sejtjei és a kapillárisok körül helyezıdı pericyták mozgó sejtalakok (a vérpályából lépnek ki) monocyták histiocyták lymphocyták (T és B-lymphocyták) circulatio, recirculatio Helyi proliferatív elváltoz idült ingerhatások esetén fibroblast sejtek sarjadzása kollagéntermelés kollagénrost képzés a kötıszövet képzıdés gyakran, mint angiofibroblast szövet jelenik meg 2

3 histiocyták reticulumsejtek monocyták lymphocyták plazmasejtek Fibroblastok proliferatív jelenségek a központi idegrendszerben: astrocyták (plasmás és rostos astrocyták) oligocyták microglia sejtek (Hortega-sejtek) a vérerek endothel- és adventitialis sejtjei angiofibroblast szövet Histiocyták óra alatt, nagy számban jelenhetnek meg az ingerhatás helyén vagy a omnipotens mesenchymalis sejtekbıl esetleg a kis vérerek endothel sejtjeibıl alakulnak ki fix alakok vagy a csontvelıi monoblastokból, monocytákból képzıdnek vándor alakok vagy az RHS-sejtekbıl fix alakok epitheloid sejtek (monocytákból alakulnak ki) 2 típusa ismert aktív phagocytosist végzı típus secretoricus típus (phagocytosisos aktivitása kicsi) biológiailag aktív anyagokat (enzimeket, pyrogéneket, interferont, prostaglandinokat stb.) termel reticulumsejtek a lymphoreticularis szövet alapvázát képezik a mesenchymalis szövetekben helyezıdı multipotens, ıssejt típusú sejtek reticuloendothelialis sejtek (retothel sejtek) a sinusokat bélelı endothel sejtek körülöttük alaphártya nincs, csak reticularis rostok sőrő fonadéka monocyták monoblastokból képzıdik vérben keringı változata lép ki a szövetek közé és alakul át histiocytává (annak mozgó változatává) lymphocyták (a csontvelıben képzıdnek) elszórtan a nyálkahártyákban tömörült formában nyiroktüszık /magános, csoportos/ Nyirokszervekben elsıdleges: thymus, Fabricius-tömlı (madarakban) bursa-equivalens csontvelı (emlısökben) immunkompetencia elnyerése (T, vagy B-sejt) másodlagos: nyirokcsomók, lép differenciálódnak, osztódnak itt már szerepe van az antigéneknek is nyiroktüszıkbe rendezıdnek a B-lymphocyták: a tüszık corticalis zónájában T-lymphocyták: a tüszık paracorticalis zónájában Lymphocyták a másodlagos nyirokszervekben lépnek kapcsolatba az antigénekkel informált immunkompetens sejtekké alakulnak át utódsejteket hoznak létre (klón) nagyfokú dinamizmus jellemzi ıket lymphoblastos transformatio, plazmasejtté való differenciálódás cirkulálnak és recirkulálnak a vér- és nyirokerekben és más szövetnedvekben egy adott helyen a proliferációban csak azok az utódsejtek vesznek részt, amelyek speciálisan az illetı antigénnel való kapcsolódásra képesek (megfelelı antigén-receptorral rendelkeznek) az antigénnek megfelelı utódsejteket (klónt) képeznek Formáik: nyugvó alakok, fejlıdı formák, kifejlıdött alakok kis, középnagy és nagy lymphocyták lymphoidsejtek a lymphocyták győjtıneve különbözı stádiumban lévı és különbözı nagyságú lymphocyták plazmasejtek Marschalkó Tamás írta le a világon elıször 1895-ben. İ morzsasejteknek nevezte el ezeket a sejteket. ellenanyag-termelésre aktiválódott B-lymphocyták mononuclearis sejtek monocyta lymphocyta plazmasejt macrophag epitheloid sejt histiocyta közös elnevezése 3

4 Immunpatológiai jelenségek nem specifikus védekezı mechanizmus öröklött, veleszületett adottság a természetes rezisztenciát biztosítja specifikus védekezı mechanizmus az immunrendszer veleszületett adottsága alapján életben szerzett képesség Fibroblastok omni- és multipotens mesenchymalis sejtek származékai kollagén elemi összetevıit termeli, amelyek a sejtbıl kilépve kollagén rostokká polimerizálódnak némelykor a helyi proliferatív folyamatokban ectodermalis eredető sejtek is részt vesznek pl. a bırben az epidermis str. spinosum sejtjeinek proliferációja (acanthosis) pl. az agyvelıben: gliasejtek Testszerte jelentkezı proliferatív elváltoz az MPS (az RHS és a RES) akkor lép mőködésbe testszerte egymással összhangban ha az egész szervezetet érı ingerhatásról van szó ha a nedvkeringésbe szöveti bomlástermékek vagy más kórokozók kerültek nagyon régi megfigyelés (Aschoff) az inger természetétıl függetlenül testszerte ugyanazok a sejtek aktiválódnak a különféle szervekben kárminfesték szemcsék, koromszemcsék stb. a felsorolt sejtrendszer sejtjei képesek corpuscularis anyagokat felvenni (phagocytosis) elektronnegatív kolloidális anyagot elpusztult sejteket, azok törmelékeit különféle kórokozókat (baktériumokat) képesek feldolgozni, megemészteni, átalakítani, elszállítani, tárolni proliferációra is képesek a phagocytosis mellett phagocyták microphagok macrophagok granulocyták monocyta histiocyta Kupffer-sejt alveolaris macrophag lép, nyirokcsomók, csontvelı macrophagjai pleura és a peritoneum macrophagjai synovialis macrophagok microglia osteoclast stb. Testszerte jelentkezı proliferatív elváltoz a sejtrendszerek egyes sejtjei, bár minden szervben megtalálhatók egyes szervekben nagyobb arányban fordulnak elı és szervenként szerepük némileg el is térhet endothelsejtek lép, csontvelı, nyirokcsomók sinusaiban, a máj sinusoidjaiban /májban még a Kupffer-sejtek/ mellékvese kéregállományában, a hypophysis elülsı lebenyében lévı kapillárisokban reticulumsejtek vörös léppulpában, a nyirokcsomókban, a csontvelıben MPS élettani szerepe a fehérje, a szénhidrát és a zsíranyagcsere az elpusztult vörösvérsejtek lebontása, feldolgozása phagocytáló tevékenység resorptio, remotio kórokozók bekebelezése az ellenanyag termelésben való közvetlen és közvetett szerep elıkészítik az antigént, presentálják az antigént felismerı és ellenanyagottermelı sejtek felé egyes kórfolyamatokban aktiválódik a rendszer egyes fertızı betegségek esetén (gümıkór, a lovak fertızı kevésvérősége, malacok circivírus-2-fertızése stb.) anyagtárolási betegségek esetén (lipoidosisok stb.) 4

5 Az MPS aktiválódásának szövettani jelei megnı a phygocytáló tevékenységük a sejtek cytoplasmájának basophiliája megnı vacuolumok a sejtek cytoplasmájában a sejtmagban kromatinállomány átrendezıdése pl. tömörülés a sejtek változatos alakot vesznek fel osztódás révén megszaporodnak az MPS sejtjeinek testszerte jelentkezı burjánzását reaktív reticulosisnak nevezzük Reaktív reticulosis Ilyenkor a rendszer feladatait végzı sejtek köre kibıvül olyan endothelsejtek is phagocyta tevékenységet végeznek, amelyeket korábban nem soroltunk oda általában a vérerek endothel sejtjei, a szívbelhártya endothel sejtjei ha a kiváltó ok megszőnik a sejtproliferáció leáll majd fokozatosan nyomtalanul eltőnik nem ritkán csaknem nyomtalanul Az MPS mőködését m t szabályoz lyozó tényezık túl fiatal szervezetben és túl idıs szervezetben csökken a mőködés külsı tényezık rossz tartási körülmények rossz takarmányozási viszonyok belsı tényezık parasympathicus idegizgalom hisztamin STH glikokortitikoidok sympathicus idegizgalom ACTH dezoxikortikoszteteron Az extracelluláris ris állomány egyes elváltoz ltozásai extracelluláris állomány: más elnevezései: stroma, kötıszöveti váz alkotó elemei: rostok (kollagén, elasztikus, reticularis) proteoglikánok (kondroitin-szulfát, dermatán-szulfát, hialuronsav, heparánszulfát) glikoproteinek (fibronectin, laminin, kondronektin) a fenti összetevıket termelı ún. mesenchymális sejtek Elvá: Mennyisége nı (megszaporodik) vagy csökken (megkevesbedik) Az extracelluláris ris állomány egyes elváltoz ltozásai A proteoglikánok és glikoproteinek elváltozásai: mucin, mucoid degeneráció A rostok elváltozásai: fibrosis elastosis fibroelestosis reticulosis sclerosis Fibrosis elsısorban a kollagén megszaporodása vele együtt megszaporodhat a proteoglikánok mennyisége, azaz a stromaállomány egésze is Formái: relatív (a parenchymasejtek pusztulásakor) abszolút (gyulladásos folyamatok részeként, vagy ischaemia következtében alakul ki) a kollagént a fibroblastok termelik: kezdetben a ribosomák protokollagénnek nevezett polipeptidet termelnek ebbıl kollagénmonomerek képzıdnek a kollagénmonomerek aggregálódnak és ebbıl tropokollagén jön létre tropokollagénbıl elemi rostok (filamentumok) alakulnak ki amelyek kilépnek a sejtekbıl elemi filamentumok elemi rostokká majd az elemi rostok rostnyalábokká polimerizálódnak 5

6 Fibrosis a fibroblastok tevékenységéhez sok más egyéb mellett C-vitaminra is szükségük van C-vitamin hiányában a hiány mértékétıl függıen Relatív C-vitamin-hiány! a fibroblastok vagy nem vagy csak csekély mennyiségben termelnek protokollagént, kollagénmonomereket a megtermelt elemi filamentumok vagy ki sem lépnek a sejtekbıl vagy ha kilépnek nem állnak össze elemi rostokká 6

7 Fibrosis tropokollagén 3 polipeptidláncból áll különös szerkezeti sajátossága, hogy a láncok hálózatos szerkezetet (kollagénfibrillum) tudnak kialakítani aminosav összetétele: 33% glicin, 10% prolin, 10-12% hidroxi-prolin a kollagénnek 5 típusa különíthetı el különböznek aminosav összetételben cisztein-, alanintartalom és a szintézisüket követı módosulásaikban Fibrosis Kialakulása: a szervezet körülírt helyein vagy egy-egy szerv, egy-egy területén vagy a szerv egész állományában igen gyakran elpusztult struktúrák helyén élénk fibroblast proliferáció figyelhetı meg Megfigyelhetı: idült gyulladások során különbözı okokból elpusztult parenchymaállomány helyén tartósan fennálló vérkeringési zavar esetén 7

8 Fibrosis Megjelenési formái: angiofibroblast szövet sarjadzó- vagy sarjszövet (granuláló szövet) sejtekben gazdag sarjszövet sejtekben szegény sarjszövet közben sok kollagénrost képzıdik ha egy-egy szervben vagy a szervezet egyes helyein megszaporodik a kötıszövet, ott vele együtt kollagénrostok is megszaporodnak ez a jelenség a fibrosis Elastosis az elasztin és az elasztikus rostok megszaporodása az elasztint szintén a fibroblastok termelik az elasztinból elasztikus- (rugalmas-) rostok képzıdnek Fibroelastosis Reticulosis az elıbbiekben tárgyalt mindkét stroma-összetevı a kollagénrostok és az elasztikus rostok megszaporodása egyidıben/egyszerre reticularis- (argentophil-) rostok megszaporodása a szervekben és mindenütt a szervezetben a vázalkotók között reticulumsejtek is vannak a reticulumsejtek nagyon finom rostokat (reticulum-(argentophil-)rostokat) termelnek (primer alapváz) a reticulum-(argentophil-)rostok szinte mindegyik parenchymasejt környezetében megtalálhatók szinte minden mesenchymális eredető sejt képes reticulumrost termelésére formái: primer vagy secunder 8

9 Sclerosis a reticulosis egyik formája úgy mutatkozik a reticularis rostok mennyiségének megszaporodása, hogy közben az azokat termelı sejtek száma megkevesbedik 9