Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az izommőködéssel járó élettani jelenségek"

Átírás

1 Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

2 Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly %-a, férfiben %. Izomszövet típusok: 1.harántcsíkolt izmokat, 2.simaizmokat, amelyek a zsigeri szervek falának izomzatát alkotják, és 3.szívizmot. A harántcsíkolt izmok feladata: egyenes testtartást, illetve egyes testhelyzetek felvételét, az egész test (pl. járás, futás), vagy a testrészek (pl. fogás, írás) aktív, kontrollált és célirányos mozgását.

3 Az izomrendszer kapcsolata más szervrendszerekkel Kapcsolata a mozgás passzív szerveivel a mozgásoknak irányát, amplitúdóját a mozgás passzív szervrendszere határozza meg. A rendszeres edzés fejleszti az izmokat és valamennyire fejleszti a mozgás passzív szerveit is. az egyes ízületeket a normális izomtónus stabilizálja. Vannak olyan ízületeink (vállízület, derék), amelyeknek stabilitását a környezı izmok biztosítják, az izmok gyengesége tehát vissza-visszatérı ízületi gyulladásokhoz vezet.

4 Az izomrendszer kapcsolata más szervrendszerekkel Kapcsolata az idegrendszerrel A harántcsíkolt izmok, vázizmaink kizárólag a beidegzı idegek segítségével ingerelhetık. Amelyik izom elveszti beidegzését, megbénul. Motoros egység: motoneuron sejttestébıl a gerincvelı mellsı szarvában, a perykaryonból kiinduló idegrostból és az általa beidegzett izomrostokból. A beidegzett izomrostok száma a mozgás finomságától függ: minél finomabb a mozgás, annál kevesebb izomrost van egy motoros egységben.

5

6 Az izomrendszer kapcsolata más szervrendszerekkel Kapcsolata az aerob rendszerrel Az aerob rendszerrel való kapcsolata jelenti az izom állóképességét. Tartós munkavégzés, hosszantartó sporttevékenység alatt a teljesítmény nagymértékben az oxidációs lehetıségektıl függ: az oxigén biztosítása a légzı rendszeren, a véren illetve a vér megfelelı intenzitású szállításán keresztül.

7 A harántcsíkolt izom szerkezete A harántcsíkolt izom esetében a sejt és a rost szavak szinonimák, azaz az izomsejt voltaképpen egy rost alakúvá módosult sejt. Az izomsejteknek több sejtmagvuk van, több magvú óriássejt. Az izomsejt fala, a szarkolemma, rugalmasabb, mint a többi sejt sejtfala. A protoplazmát az izomsejtekben szarkoplazmának nevezzük. A myofibrillumok, a kontrakcióért valóban felelıs vékony szálacskák, a harántcsíkolatot adják. A szarkoplazmatikus retikulum, ami egy membránnal határolt tubulusrendszer, hosszanti csövekbıl, másrészt a nagyobb átmérıjő transversalis csövekbıl (T-tubulusok) áll. Szerepük elsısorban a Calcium-ionoknak a sarcomerek belsejébe juttatása az izom összehúzódásakor. Mitochondriumok az energiát biztosítják.

8

9 Az izommőködés kémiai alapja az izomfehérjék kémiai reakciója, a kontraktilis fehérjék összekapcsolódása. Az izomfehérjék két csoportra oszthatók: 1) a nem-kontraktilis és 2) a kontraktilis fehérjékre. 1. A nem-kontraktilis fehérjék közvetlenül nem vesznek rész az izom összehúzódásában, az összfehérjék 30 %-át alkotják. Ide tartoznak az izom energiáját szolgáltató enzimek, és az oxigént kötı mioglobin. 2. A kontraktilis fehérjék közvetlenül részt vesznek az izom összehúzódásában: miozin, aktin és a tropomiozin. A miofibrillumok harántcsíkolatáért egy sajátos szerkezet felelıs, amelyben létraszerően egymás fölé rétegzıdve, vastag és vékony, filamentumok helyezkednek el. A vastag filamentumok alkotóelemei: a miozinmulekulák, a vékony filamentumok: az aktinból illetve a tropomiozin-troponin komplexbıl állnak.

10

11 Miozin A miozin az összes izomfehérjék 35 %-át adja. Nagy, molekulasúlyú fehérje, a vastag filamentumokat alkotja.

12 Aktin Az aktin az összes izomfehérjék 14 %-a. Molekulasúlya , a vékony fonalak alkotásában vesz részt.

13 Tropomiozin A tropomiozin az összes izomfehérjék 20 %-a, a gyöngysorszerően elhelyezkedı aktin árkában ül, rajta meghatározott távolságokban egy-egy troponin komplex helyezkedik el, amelynek részei a - troponin T, ami az aktinhoz kötıdik erısen, a - troponin C, a mi a calciumionokat köti meg, és a - troponin I, ami gátolja az ATP-áz aktivitást.

14 Az izom-összehúzódás Az izom-összehúzódás: az aktin és a miozin molekulák egymáson való elcsúszásán alapul, sliding-hypothesisnek nevezzük. 1. A motoneuron akciós potenciálja acetilkolin mediátor közvetítésével átterjed a neuromuszkuláris szinapszison, akciós potenciált váltva ki az izomsejten is. 2. Az izomsejt akciós potenciálja behajtja a Ca++ ionokat a szarkoplazmatikus reticulum T-tubulusain keresztül a Z-lemezek közelébe. 3. A Ca++ lekötıdik a troponin-c molekulához, amitıl az aktin aktiválódik (a miozin ATP-áz aktivitása felszabadul). 4. Az ATP bomlása az aktin és a miozin egyesülését, aktomiozin képzıdését eredményezi. 5. A kontrakciót követı relaxáció úgy jön létre, hogy a sarcoplasmaticus reticulum visszaviszi a Ca++ ionokat a reticulum longitudinális, a Ca++ leszakad a Troponin-C molekuláról, az ATPáz aktivitás újra gátlás alá kerül, az aktomiozin visszaalakul aktinná és miozinná.

15

16

17

18 Az izommőködés mechanikai jelenségei Egyetlen izomroston az izommőködés mechanikai válasza az izomrángás Három szakasza van: 1. lappangási szakasz, 2. összehúzódás, 3. elernyedés.

19 Izommőködés Ha a belsı erı és a külsı erı megegyezik egymással, nem változik az izom hossza, izometriás kontrakció. Ha valamelyik erı nagyobb, mint a másik, biztos hogy a nyugalmi hossz nem marad meg, a kontrakció anizometriás lesz. Ha a külsı erı a nagyobb, az izmot megnyújtjuk, anizometriás excentrikus kontrakció. Ha a belsı erı nagyobb, mint a külsı, az izom összehúzódik, anizometriás koncentrikus kontrakció.

20 Izommőködés Az izokinetikus izomkontrakció: az izom hosszváltozásának sebessége, vagy a szögsebesség közel azonos. Az evezıs mozgása, az úszó karcsapása, vagy erıgépekkel végzett gyakorlatok. Az ilyen gépekben az ellenállás állandósága biztosítja, hogy bármely erıt fejtünk ki a vizsgálat alatt, a sebesség gyakorlatilag azonos (vizsgálat, edzés). dinamikus és statikus gyakorlatok

21

22 Tetanusz A vázizomzat esetében a motoneuronokon mindig ingersorozat jut az izmokhoz. Sorozatingerlésre az izom rángása jön létre. Ha az ingerfrekvencia kb inger másodpercenként, az izomrost ráng, ez az állapot az inkomplett tetanusz, ha az inger frekvenciája inger másodpercenként, az izomrost folyamatosan összehúzódik, ez a jelenség a tökéletes, vagy komplett tetanusz.

23 Az izommőködés energiaforrásai ANAEROB-ALAKTACID - ATP-ADP 1-2 mp - Kreatinfoszfát 6-8 mp ANAEROB-LAKTACID - Glikogenolízis, glikolízis 30 mp AEROB - Szénhidrát, zsírégetés perc

24 Az izommőködés hı jelenségei Az izommőködés alatt a kémiai energia nem képes tökéletesen mechanikai energiává alakulni, melléktermékként hıenergia szabadul fel. a kezdeti hı az izommőködés, az összehúzódás és a relaxáció alatt szabadul fel, a megkésett hı az izom mechanikai jelenségei után játszódik le. Jelentısége: a szervezet hıtermelését számottevıen növelni tudja (kihőlés) a szervezet hımérséklet emelkedésének kellemetlen hatásait izomtevékenység kezdetén, ami a holtpont megjelenésének egyik oka.

25 Az emberi izmok rostösszetétele Az emberi harántcsíkolt izmok kevert rostösszetételőek. Vannak sötét rostok, amelyek lassú, tónusos összehúzódásra képesek, de nem fáradékonyak, nagyon kitartó munkát tudnak végezni, ezek a lassú (ST: slow twitch) rostok. A másik típus a világos, gyors (FT: fast twitch) rostok, gyors, fázisos, robbanékony összehúzódó képességgel, de ezek a rostok hamar fáradnak. Az FT csoporton belül két alcsoport is elkülöníthetı: a II.B típusú rostok a tipikus gyors rostok, amelyek nagy erıkifejtésre képesek, és nagyon fáradékonyak, a II.A típusú rostok közepes erıkifejtésre képesek, és bizonyos mértékig képesek a fáradásnak ellenállni.

26 Az emberi izmok rostösszetétele A feszítı izmok elsısorban lassú, a hajlítók inkább gyors rostokat tartalmaznak. Edzetlen emberekben az FT-ST arány kb. 55/45 %, sprintereknél 63/37 %, erısportolóknál és középtávú versenyzıknél kb. az edzetlenekkel egyezik meg, állóképességi versenyzıknél 30-40/60-70 %, maratoni futóknál 20/80 %.

27 Az emberi izmok rostösszetétele LASSÚ (I.) GYORS (II.) A B Anatómia szín vörös fehér mitochondrium nagyon sok sok kevés protoplazma sok kevés keresztmetszet vékony vastag Z-sáv szélesség nagy kicsi kapilláris nagyon sok sok kevés Biokémia sarcopl.ret.ca forg. kicsi közepes nagy glikolitikus akt. kicsi közepes-nagy nagy ATP-áz akt. kicsi közepes nagy citrátkör enz (SDH) erıs közepes gyenge terminális ox.enzimek erıs közepes gyenge tárolt szénhidrát kevés sok sok myoglobin tart. sok mérsékelt kevés Élettan miozin típus lassú gyors gyors kontrakció seb. lassú (60-90 ms) gyors gyors (20-40 ms) aktivitás gyakorisága nagy közepes-nagy kicsi fáradékonyság kicsi mérs.kicsi nagy beidegzés lassú (5-10 imp/s) gyors (40-60 imp/s)

28 Izomfáradás Izomfáradásnak azt a jelenséget nevezzük, hogy már nem tudjuk változatlan szinten tartani az izommunkát. Védı funkció, romlik a teljesítmény, ami megvédi a szervezetet a végsı kimerüléstıl. Ha a munkavégzés intenzitása vagy tartama az egyén teljesítıképességét meghaladja, a kimerülés állapota következik be. Nemcsak az izomrendszer fáradását jelenti, hanem az egész szervezet teljesítıképességének a romlását. Egyaránt pszichológiai és fiziológiai jelenség. A fáradás megnyilvánulhat pszichés, transzmissziós és energetikai fáradásként. A fáradás lehet helyi és általános.

29 Helyi fáradás Lokális, helyi fáradás rövidebb, nagyintenzitású, anaerob munka esetén. maximális akaratlagos erı fenntartható néhány másodpercig, 50 %-a maximális akaratlagos erınek 1 percig, kb. 15 % vagy annál kevesebb fenntartható 10 percig vagy tovább. transzmisszió (szinapszis), az izom enzimaktivitásának csökkenése, a metabolit felszaporodás, nem megfelelı vérellátás.

30 Általános fáradás A hosszantartó izomtevékenység csökkenı színvonalát értjük alatta (futás, kerékpározás, úszás). Oka: a rendszer leggyengébb láncszeme lesz, hiába áll rendelkezésre felesleges tartalék egy-egy funkcióból, a legkisebb kapacitású funkció fogja behatárolni a teljesítményt.

31 A FÁRADÁS LEHETSÉGES OKAI Kp. idegr. - cortex: hangulat, motiváció, dinamikus stereotypiák - leszálló pályák: piramis, extrapiramidális rendszer Motoros egység: neuromuscularis szinapszis Izom - állapota: sarcolemma, sarcoplasmaticus reticulum Ca++ forgalma, troponin-c, aktin-miozin kapcsolódás - energiaellátása zsír anaerob ATP kreatinfoszfát, glikolízis aerob tüdı - vér szív-vérkeringés - O2 + szénh., oxidációs enzimek kontrakció

32 Holtpont A holtpont a szervezet átmeneti válsága, szubjektív érzés. A tünetek: a végtagok elnehezedése, úgy érezzük, mintha ólomlábakon járnánk, fekete karikák kezdenek ugrálni a szemünk elıtt, szívünk a torkunkban dobog. Ha azonban tovább dolgozunk, átesünk a holtponton, megkönnyebbülünk, sıt, élvezzük a mozgást (second wind).

33 A holtpont okai hıháztartás átmeneti zavara hörgık átmérıje trachea és a bronchusok szőkületéte oldalszúrás, puffadás érzése a hasüregben ok: izommunka a keringés redisztribuciója azt eredményezi, hogy a mőködı izmok vérellátása megnı, nagymértékő és radikális csökkenés lép fel a máj-bélrendszeri keringésben, a lép és a vesék keringésében, e szervek kiserei elıbb húzódnak össze, mint a nagyobb kapuerek, és így a szervekben pang a vér

34 A holtpontnak okai Pszichés: endorfinok, a szervezet válsághormonjai a központi idegrendszerben felszabaduló opiát receptorokon ható, morfinhoz hasonló vegyületek. A szervezetben akkor szabadulnak fel, ha a szervezet válságos állapotba kerül, ilyenkor az endorfinok fájdalomcsillapító és eurforizáló hatása hozzájárul a válságból való kiláboláshoz.

35 Bemelegítés Az izommőködés hı jelenségei következtében az izommunkát hı felszabadulása kíséri. Ennek hasznos következménye, hogy emelkedik az izmok hımérséklete, a néhány tizedfokos emelkedés optimális feltételeket teremt az izomrostok mőködéséhez, jobban mőködnek az izmok enzimei. Az izmok hımérsékletének emelése.

36 Bemelegítés A zsigeri rendszer áthangolódását. Növekszik a szív mőködése, tágulnak a hörgık, a hasi szervek (belek, máj, vese, stb.) mőködése csökken. Megváltozik a vér eloszlása szervezetben, a mőködı izmok vérellátása ereinek tágulása következtében fokozódik, a nemmőködı területek erei összehúzódnak. Az anyagcsere folyamatok az energia szolgáltatás irányába mozdulnak, növekszik a periférián a szénhidrátok és zsírok égetése, emelkedik a vércukorszínt. A belsı szervek mőködésének átállítása.

37 Bemelegítés A sportágra jellemzı mozgások átismétlése. Ebben a fázisban a versenyzı végigskálázza a versenyen, edzésen várható mozdulatsorozatokat. Különösen a labdajátékokban változatos a bemelegítés ezen fázisának mozgásanyaga. Az egyes mozgásminták, dinamikus sztereotípiák bejáratása.

38 Izomláz Régebben az izomlázat olyan gyulladásnak tekintették, amelyet az anyagcseretermékek, elsısorban a tejsav felhalmozódása vált ki. Az utóbbi évtizedek finomabb, elsısorban elektronmikroszkópos vizsgálatai alapján azonban feltételezik, hogy az izomlázat nem a tejsav felszaporodása, hanem az izomrostok apró sérülései okozzák. A közelmúlt újabb felfedezései világították meg a szabad gyökök jelentıségét: nagymértékő oxidatív terhelés hatására szabad gyökök szabadulnak fel, amelyek szintén tudnak izomlázat okozni (Chance et al. 1979).

39 ERİ STATIKUS DINAMIKUS GYORSASÁG ÁLLÓKÉPESSÉG IZOMKERESZTMETSZET KOORDINÁCIÓ AEROB ENERGIA ELL. -technika -szubsztát -született beidegzés -oxigén -finom koordináció légzés vér szív-keringés ROSTÖSSZETÉTEL FT ST -izomenzim Izomhypertropia glikolitikus aktivitás+ izomkapillarizáció+ (egyes rostok vastagodása) ATP-áz aktivitás+ myoglobin konc. + sarcopl.ret, Ca forg+ glikogénrakt.+ koordináció: technika zsírbontás+ finom koord.+ Statikus izometrikus Speciális Hosszútávú gyakorlatok

40 ERİ GYORSASÁG ÁLLÓKÉPESSÉG STATIKUS- DINAMIKUS KOORDINÁCIÓ AEROB ENERGIA IZOM - technika -szubsztrát KERESZTMETSZET - szül.beidegzés -oxigén - finom koordináció légzés vér szív-keringés ROSTÖSSZETÉTEL FT ST -izomenzim izomhypetrophia glikolitikus aktivitás + izomkapillarizáció + (egyes rostok vastagodása) ATP-áz aktivitás + myoglobin konc. + sarcopl.ret,ca-forg + glikogénraktározás + koordináció: zsírbontás + technika izomtónus - finom koord.+ Statikus-izometrikus speciális hosszútávú gyakorlatok

41

42

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai Tanulmány Szegedi Tudományegyetem ÁOK Biokémiai Intézet Csonka Csaba 2015 1 Gondolatok az excentrikus izomműködésről a csúszó

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések Elektromiográfia I. Háttér Az emberi test mozgatásáért a vázizomzat felelős. Az emberi szervezetben a harántcsíkolt izmok képesek mechanikai munkát végezni. Kontrakció akkor jön létre, ha az agyi vagy

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

Egyensúlyozó képesség

Egyensúlyozó képesség Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar Egyensúlyozó képesség Készítette: Bakaity Dóra Testnevelés-rekreáció IV.évfolyam Szeged, 2007.november Meghatározás: Az ozás az a képesség, ami

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

A gyorsaság, mint kondicionális képesség

A gyorsaság, mint kondicionális képesség A gyorsaság, mint kondicionális képesség Készítette: Lucza László 4. évfolyam Testnevelés- Rekreáció 1 Tartalomjegyzék: 1. A gyorsaság fogalma és fajtái 2. A gyorsasági edzés feladatai 3. A gyorsaság élettani

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (V. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete A csontok típusai

Részletesebben

Izomélettan. Vázizom

Izomélettan. Vázizom Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Áttekintés. 2. Er 3. Er. 5. Izom szerkezeti felépítése 6. Energetikai hátth. 5. 6. 7. Er 8. Az 9. Er 10. Er 11. Fi. Erı fogalma. szülés s rendszere

Áttekintés. 2. Er 3. Er. 5. Izom szerkezeti felépítése 6. Energetikai hátth. 5. 6. 7. Er 8. Az 9. Er 10. Er 11. Fi. Erı fogalma. szülés s rendszere Az erı mint kondícion cionális képesség Készítette: Korenchy Viktor (testnevelés-rekre rekreáció) 4.évf. Szeged.2007.09.22 Áttekintés 1. Erı helye a képessk pességek körébenk Erı fogalma Erı megjelenési

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika: a mechanika törvényszerűségeinek alkalmazása élő szervezetekre, elsősorban az

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

52 813 01 0100 33 01 Sportoktató (sportág megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével)

52 813 01 0100 33 01 Sportoktató (sportág megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével) A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014

Sporttáplálkozás. Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Sporttáplálkozás Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME projekt segítségével jött létre

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010.(IV.22.)Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010.(IV.22.)Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010.(IV.22.)Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki. Izomműködés élettana Dr. Dux Mária Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki. Témák: Vázizom (kb. 400 izom) Felépítés Kontrakció -mechanizmus -energetika -mechanika Simaizom - vázizommal összehasonlítva

Részletesebben

Helyi tanterv az Emberi test tantárgy oktatásához. SZAKKÖZÉPISKOLA 12. évfolyam

Helyi tanterv az Emberi test tantárgy oktatásához. SZAKKÖZÉPISKOLA 12. évfolyam Helyi tanterv az Emberi test tantárgy oktatásához SZAKKÖZÉPISKOLA 12. évfolyam 1. A tanterv szerzıje: Kránicz Elemérné 2. Óraszámok: 12. osztály 74 óra (heti 2 óra) 3. Általános célok: Célok és feladatok:

Részletesebben

ORVOSI, ÉLETTANI SZEMPONTOK AZ UTÁNPÓTLÁS EDZÉSÉBEN

ORVOSI, ÉLETTANI SZEMPONTOK AZ UTÁNPÓTLÁS EDZÉSÉBEN ORVOSI, ÉLETTANI SZEMPONTOK AZ UTÁNPÓTLÁS EDZÉSÉBEN Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék pavlik@tf.hu MOB

Részletesebben

A Sportbeli felkészülés szakaszai (Edzéselmélet elıadás) Általános Ismeretek

A Sportbeli felkészülés szakaszai (Edzéselmélet elıadás) Általános Ismeretek A Sportbeli felkészülés szakaszai (Edzéselmélet elıadás) 2007.szeptember.26. Készítette: Dávid Zoltán DAZMAAF.SZE testnevelés-egészségtan 4.évfolyam Általános Ismeretek Tudományos vizsgálatok alapján az

Részletesebben

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár A tantárgy neve: Élettan-kórélettan I. Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár Ajánlott félév: II. Tantárgyi kód: EF30008 Nappali tagozat

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2.

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2. MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁS - ÉLETTAN Viselkedés és magatartás magasabb rendő forma

Részletesebben

Szövettípusok a növény és állatvilágban

Szövettípusok a növény és állatvilágban Szövettípusok a növény és állatvilágban Hogyan növekednek és fejlődnek a növények, állatok? Milyen állandósult szövetek alkotják? Többsejtűség Óriás gomba: Armillaria ostoyae, Oregon, 8.9 km 2 Óriás vízi

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Az alábbi felsorolásban a testépítéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak rövid magyarázata található abc sorrendben.

Az alábbi felsorolásban a testépítéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak rövid magyarázata található abc sorrendben. Testépítő lexikon Az alábbi felsorolásban a testépítéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak rövid magyarázata található abc sorrendben. Aerob edzés - hosszan tartó, alacsony vagy közepes intenzitású mozgásforma,

Részletesebben

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter Vázizom Simaizom Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc A csík

Részletesebben

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése III. Idegi alapjelenségek. A perifériás idegrendszer élettana. 1. Preparátumok készítése A. Béka ideg-izom preparátum készítése A békát altatás után dekapitáljuk, gerincvelejét elroncsoljuk, majd hosszanti

Részletesebben

Az izomműködés élettana

Az izomműködés élettana Az izomműködés élettana 1./11 Somogyi Magdolna Az izomszövet kontraktilis szövet Az izomműködés élettana Tipikus működése szerint összehúzódásra és elernyedésre képes Ennek eredményeként mozgatható a test

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása

3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása 1. Bevezetés Kiválasztás 2. Homeosztázis 2.1 izoozmózis Szerkesztette: Vizkievicz András 2.2 izoiónia 2.3 izohidria 2.4 izovolémia 3 Kiválasztószervrendszer 3.1 A vese makroszkópos felépítése 3.1.1 A vese

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 6. Fahasznosítás Fehér r eper Morus alba 2 15 m magas. Mellmagassági átmérıje elérheti a 35 40 cm-t. Kérge

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. Pongrácz Adrienn A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2015 EGYETEMI

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A harántcsíkolt izomrostok típusai: A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal

Részletesebben

Egészségügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P. szakmai írásbeli vizsga. Alternatív mozgás-masszázs terapeuta. 2002. február 28.

Egészségügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P. szakmai írásbeli vizsga. Alternatív mozgás-masszázs terapeuta. 2002. február 28. Egészségügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli vizsga Alternatív mozgás-masszázs terapeuta 2002. február 28. 2 T Á J É K O Z T A T Ó az értékelő tanár részére A vizsgázó csak a kiosztott

Részletesebben

11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét

11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét 11. évfolyam Évi óraszám: 108 3 óra/hét Sportjátékok 20 óra Torna jellegű feladatok 15 óra Atlétika jellegű feladatok 20 óra Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 15 óra Önvédelem és küzdősportok 8

Részletesebben

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom. Bodosi Balázs AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. 1 A FELKAR ÉS A VÁLLÖV HÁTULNÉZETBEN scapulacsúcs deltoideus Caput longus Caput lateralis Caput medialis brachioradialis Extensor

Részletesebben

II. rész ALAPSZÖVETEK

II. rész ALAPSZÖVETEK II. rész ALAPSZÖVETEK A sejtek egy-egy funkció elvégzésére differenciálódnak, és ezek az alaktani és funkcionális szempontból azonos sejtek összessége a szövet. A sejten kívül változó mennyiségben sejtközötti

Részletesebben

11. évfolyam. Sportjátékok

11. évfolyam. Sportjátékok 11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9 10. osztályos

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Az emlıs keringési rendszer felépítése Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására

Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására Doktori tézisek Ureczky Dóra Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Témavezető: Dr. Tihanyi József

Részletesebben

Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására

Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására Doktori értekezés Ureczky Dóra Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Témavezető: Dr. Tihanyi

Részletesebben

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza

Részletesebben

terhelhetőség ellenőrz vra

terhelhetőség ellenőrz vra Dr. Petrekanits Máté TF Sporttudományi Kutató Intézet Kajak-kenu konferencia Tata 2009.11.20. Kiválaszt lasztás és terhelhetőség ellenőrz rzése különös s tekintettel a 200 méteres m versenytávra vra III.

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével

Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével Bevezetés Az emberi vázizmok izomrostokból épülnek fel, melyeket kötıszövet kapcsol egybe. A vázizomzat mőködése a szomatikus motoros neuronok

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A látás. A szem anatómiája

A látás. A szem anatómiája A látás A szem anatómiája 1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak

Részletesebben

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD Vázizom elektrofiziológia alapjai Tóth András, PhD Témák Struktúra Kontrakció és relaxáció Aktiváció Excitáció-kontrakció csatolás Akciós potenciál Ioncsatornák* Ca 2+ homeosztázis Struktúra Vázizom

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre

A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre Tárgyszavak: rezgésterhelés; mechanikai

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

Légzés. A gázcsere alapjai

Légzés. A gázcsere alapjai Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al

Részletesebben

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai

A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai PhD értekezés A titin PEVK domén aktinkötő és mechanikai tulajdonságai Nagy Attila Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézet Pécs 2006 A program megnevezése: Programvezető:

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga Alternatív mozgás masszázsterapeuta 2001. október 15. 2 T Á J É K O Z T A T Ó az értékelő

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven A szívmőködés humorális szabályozásának vizsgálata békából készült izolált szívpreparátumon fog történni. Megvizsgáljuk

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Célcsoportok (gyermek és idős korosztály, várandós nők) sajátosságai, a speciális órák és foglalkozások elméleti háttere

A vizsgafeladat ismertetése: Célcsoportok (gyermek és idős korosztály, várandós nők) sajátosságai, a speciális órák és foglalkozások elméleti háttere A vizsgafeladat ismertetése: Célcsoportok (gyermek és idős korosztály, várandós nők) sajátosságai, a speciális órák és foglalkozások elméleti háttere A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából

A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából Mozgásszervi megbetegedések és megelőzésük A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából Az ember egész testalkatát, felépítését a csontváz határozza meg,

Részletesebben