ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC"

Átírás

1 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika... 3 Jellemzői, értékei... 3 A gimnasztikai gyakorlatok fajtái... 3 A gimnasztikai gyakorlatok csoportosítása... 4 Erősítő és nyújtó hatású gyakorlatok tesztrészek szerint... 5 Rajzírás... 7 Az alkalmazás fontosabb szabályai... 7 A rajzírás jelei... 8 Tudnivalók a gyakorlatok rajzoláshoz... 9 Kartartások, testhelyzetek Kartartások Testhelyzetek Mozgások (dinamikus gyakorlatok) Helyváltoztató mozgások Gimnasztikai gyakorlatok szaknyelvi ismertetése A testhelyzet meghatározása szergyakorlatoknál Előkészítő gyakorlatsorozat A bemelegítés célja A gyakorlatsor összeállítása Gimnasztikai gyakorlatok vezetése Kötélmászás Rend- és természetes gyakorlatok A gimnasztika, a természetes és rendgyakorlatok kapcsolata

3 Rendgyakorlatok Természetes gyakorlatok Epilógus Irodalomjegyzék

4 GIMNASZTIKA A gimnasztika a tágabb, hagyományosabb értelemben vett torna (Kerezsi-féle felosztás) egyik gyakorlattípusa. A természetes gyakorlatokkal együtt ez az előkészítő gyakorlatok csoportjába tartozik. Ma is, ha valaki gimnasztikai gyakorlatokat végez, inkább mondjuk, hogy tornázik, mint hogy gimnasztikázik. A testnevelés óra és a sportolás elengedhetetlen tartozéka, kiegészítője, előkészítője. Az előkészítő gyakorlat elnevezéséből is következik, hogy a testnevelés óra fő részét, az edzést, a sporttevékenységet készíti elő, azaz a bemelegítést valósítjuk meg általa, általánosan és speciálisan. Képességek fejlesztésére is kiválóan alkalmas, kiemelten az erő és a hajlékonyság fejlesztését lehet említeni, de minden motoros képesség fejlesztésére felhasználható. A gimnasztikából alakult ki és vált sportággá a ritmikus gimnasztika (RG), de alapja az aerobiknak és a fitnesznek is, valamint tornagyakorlatok összekötő elemei is lehetnek (talaj, gerenda). Jellemzői, értékei: A szervezetre kifejtett sokoldalú (mindenoldalú) hatás. Minden izomcsoport és ízület bemelegítésére és fejlesztésére (erősítés, lazítás, nyújtás) alkalmas. A felhasználás jól lokalizálható, külön-külön, kisebb-nagyobb izomcsoportra, vagy több izomcsoportra és ízületre. A megterhelés is pontosan szabályozható, a felhasználás célja és az adott személy figyelembevételével. Eszköz nélkül és szinte bárhol (szobában, szabadban, tornateremben, tanteremben stb.) alkalmazható. A gimnasztikai gyakorlatok fajtái: Szabadgyakorlatok (eszközök, szerek, kéziszerek és társ nélkül). Páros- és társas gyakorlatok (párokban vagy többen együttműködve). Kéziszergyakorlatok (felfújtlabda, tömöttlabda, fabot, ugrókötél, kézisúlyzó, gumikötél, homokzsák, babazsák stb.). Szergyakorlatok (pad, bordásfal) 3

5 A gimnasztikai gyakorlatok csoportosítása: Az izomműködés jellege szerint. Az izomcsoportokra kifejtett hatás szerint. A test részei szerint. Az izomműködés jellege szerint lehet: aktív, passzív. Aktív a gyakorlat, ha saját izomerőnket, izomműködésünket használva végezzük a mozgást. Ezek lehetnek erősítő és nyújtó, dinamikus és statikus gyakorlatok. Passzív a gyakorlat, ha az aktív munkát a társ vagy más erő közreműködésével végezzük. Ezek statikus vagy dinamikus nyújtó hatású gyakorlatok lehetnek. Az izomcsoportokra kifejtett hatás szerint lehet: erősítő, nyújtó, ernyesztő. Erősítő hatású gyakorlatok: Dinamikus (izotóniás). Az izmok összehúzódnak, ezáltal a tapadási és eredési helyük egymáshoz közeledik. Pl.: Karhajlításnál a kétfejű karhajlító izom összehúzódik, ezáltal behajlik a kar. Statikus (izometriás). Az izmok megfeszült állapotban vannak, nem történik elmozdulás. Pl.: Mellső fekvőtámaszban a legtöbb izomcsoport megfeszült állapotban van, hogy a testhelyzetet megtartsák. Nagyon jelentős a hasizmok feszülése, emiatt ez egy statikus haserősítő gyakorlat. Auxotóniás (az előző kettő keverve) Izomfeszülés mellett jön létre az elmozdulás, mozgás. Nyújtó hatású gyakorlatok: az izmok ellazulnak és megnyúlnak (hosszabbodnak). Aktív gyakorlatok: Az izomnyúlást az antagonista izom összehúzódása hozza létre. Passzív gyakorlat: Más erő (pl.: külső erő, egy közreműködő társ) vagy más testrész izomzata (pl.: hason fekvésből törzshajlítás hátra karnyújtással) hatására jön létre. Ernyesztő gyakorlatok: Az izmok teljes ellazítása. Végezhetjük nyugalmi állapotban, pl.: hanyatt fekvésben, illetve végtag rázogatással, ejtegetéssel. A relaxáció az autogén tréning alapja. A test részei szerint lehet: nyak-, kar és váll-, törzs- (has, hát, oldal) és lábgyakorlat. 4

6 Erősítő és nyújtó hatású gyakorlatok testrészek szerint: (Az izom csoporttokra kifejtett hatás és testrészek szerinti alapformák, Kerezsi Endre és Erdős István nyomán) Nyakgyakorlatok Erősítő: Nyújtó: a nyújtógyakorlatok ellenállások leküzdésével nyakhajlítások fejfordítások fejkörzések Kar- és vállgyakorlatok Erősítő: karfordítás és forgatás karemelések és leengedések Nyújtó: karhúzások karlendítések tölcsérkörzés karlebegtetés karkörzések (ujj- és csuklógyakorlatok) karhajlítások és nyújtások (állásban, fekvőtámaszban, függésben és támaszban) (ujj- és kézgyakorlatok) Hasgyakorlatok Erősítő: hanyatt fekvésből törzsemelés ülésbe, ülésből törzsleengedés hanyatt fekvésbe mellső fekvőtámasz (statikus), ülésben, hanyatt fekvésben és függésben végzett lábmozgások előre (has- és csípőgyakorlat) Nyújtó: törzshajlítások hátra állásban és térdelésben törzsfordításban végzett törzshajlítás hátra passzív törzshajlítás hátra (hason fekvésben) 5

7 Hátgyakorlatok Erősítő: Nyújtó: törzsdöntés előre törzshajlítás előre (állásban, hason fekvésben törzshajlítás hátra ülésben) hason fekvésben függésben végzett lábmozgások hátra törzsfordításban törzshajlítás előre hátsó fekvőtámasz (statikus) (hanyatt fekvésben mellkasemelés) egyéb törzsfeszítő gyakorlatok Oldalgyakorlatok Erősítő: Nyújtó: oldalfekvésben törzshajlítás oldalra oldalfekvésben és függésben lábemelések oldalra oldalsó fekvőtámaszban végzett csípőemelés és leengedés oldalsó fekvőtámasz (statikus) (törzsfordítás, törzshajlítás oldalra, nagy ellenállás leküzdésével) Lábgyakorlatok törzsfordítás oldalra törzshajlítások oldalra Erősítő: térdhajlítások és nyújtások szökdelések és felugrások állásból lábujjra, sarokra (külső lábélre) emelkedés, majd ereszkedés állásba járás lábujjon, sarkon (külső lábélen) Nyújtó: láblendítések láb- és térdhúzások lábkörzések (lábujj- és bokagyakorlatok: ujjmozgások, bokahajlítások és körzések 6

8 RAJZÍRÁS A rajzírás egy sajátos gyorsírás, amely az elsősorban gimnasztikai gyakorlatok rögzítésére szolgál, de egyéb mozgások, testhelyzetek ábrázolására is alkalmas. Az alkalmazás fontosabb szabályai: 1. A rajzolás módja vonalrajz (pálcikarajz) egységes jelekkel és számokkal kiegészítve. 2. A gyakorlat rögzítését (rajzolását) mindig a tulaj, szergyakorlatoknál a talaj és a szer megrajzolásával kezdjük. 3. A testet, testrészeket, arányosan kell ábrázolni. 4. Az ábrázolás elöl-, hátul- és oldalnézetből történhet. (azt válasszuk, amelyik szemléletesebb vagy egyszerűbb) 5. A gyakorlatokat egymástól el kell választani. (megszakad a talajvonal) A szabályok részletesebb ismertetése: Talajvonal és a szerek (2. szabály) (pl.: 3) A testarányok (3. szabály) Az egész test 7 egység. A fej 1, a törzs és a kar 2.5, az alsó végtag 3.5, a nyak és a lábfej pedig kb. 0.5 egység. 1 e 2.5 e 2.5 e 3.5 e 7 e A rajzírás tanulásakor, gyakorlásakor célszerű négyzetrácsos füzetet használni, mert segíti az arányok betartását (1 négyzetrács 1 egység). Némi gyakorlás után kicsinyítsük felére a rajzot (1 négyzetrács 2 egység) és ezt a méretet használjuk a későbbiekben sima lapon is. 7

9 Elöl-, hátul- és oldalnézet (4. szabály) A rajzírás jelei: Zárt állás, zárt fogás Felső fogás, alsó fogás Jobb végtag A mozgás iránya Körzések Rugózás 8

10 Tapsolás, bokázás Az elfordulás mértéke (pl.:90 o vagy ¼) 90 o A gyakorlatok ütemezése egy ütem alatt két (több) ütem alatt mozgásszünet (tartás) Utánmozgások (Egy ütem alatt végzett mozdulatot vagy mozgást egymás után többször végezzük) Ellenkezőleg 2x 2x (Ellenkező irányban vagy ellentétes végtaggal is elvégezzük a gyakorlatot 4 3x Tudnivalók a gyakorlatok rajzoláshoz: Az első rajz mindig a kiinduló helyzet Ha egy testhelyzet többször előfordul a gyakorlatban, nem kell újra lerajzolni, használjuk a megfelelő jelölést! A gyakorlat leolvasása mindig balról jobbra, illetve az ütemszámok sorrendje szerint történik. 9

11 KARTARTÁSOK, TESTHELYZETEK Kartartások Nyújtott kartartások: Mélytartás Magastartás Mellső középtartás Oldalsó középtartás Rézsútos kartartások: Mellső rézsútos mélytartás Mellső rézsútos magastartás 10

12 Hátsó rézsútos mélytartás Oldalsó rézsútos magastartás Oldalsó rézsútos mélytartás Hajlított kartartások: Csípőretartás Mellheztartás Tarkóratartás Vállratartás 11

13 Derékszögtartás Íves magastartás Keresztezett tartás Vegyes kartartások: Hajlított tartás: S tartás Nyújtott tartás (A két kar különböző helyzetben van, pl. jobb kar magas-, bal mélytartás) Testhelyzetek Támaszok: (állások, térdelések, ülések, fekvések, kéz- és lábtámaszok, talajgyakorlati elemek, szereken végezhető támaszok) Támaszban a súlypont az alátámasztási pont fölött van. (A talajon végezhető valamennyi testhelyzet támasz. Szereken a meghatározásban szereplő súlyponti helyzetnek kell érvényesülnie.) 12

14 Állások: Alapállás Zártállás Szögállás Lábujjállás Sarokállás Terpeszállás (oldalterpesz) Harántterpeszállás 13

15 Lépőállás Kilépőállás Támadóállás Védőállás Lebegőállás Guggolóállás (guggolás) Hajlítottállás 14

16 Térdelések: Térdelés (zárt) Terpesztérdelés Jobb (vagy bal) térdelés Ülések: Nyújtottülés Terpeszülés Hajlítottülés Zsugorülés 15

17 Törökülés Lebegőülés Fekvések: Hason fekvés Hanyatt fekvés Oldalfekvés Kéz- és lábtámaszok: Guggolótámasz Térdelőtámasz 16

18 Fekvőtámasz Talajgyakorlati elemek: Mérlegállás, kézállás, stb. Támaszok szereken: Függések: Függésben a súlypont a felfüggesztési pont alatt van. (A függéshez szerek szükségesek, pl.: bordásfal, gyűrű, nyújtó, kötél stb.) A csak kézenfüggést egyszerűen függésnek, az ettől eltérőt lábfüggésnek, kéz- és lábfüggésnek, a fejjel lefelé függést lefüggésnek nevezzük. Vegyes testhelyzetek: A függést és támaszt egyszerre alkalmazzuk. Mozgások (dinamikus gyakorlatok) A mozgás lehet hely- és helyzetváltoztató, végezhetjük az egész testünkkel vagy testrészeinkkel. A mozgás mozdulatokból áll. A mozdulat a mozgás felépítő egysége. Emelés- leengedés: A végtagok vagy testrészek alacsonyabb helyzetből egy magasabb helyzetbe mozgatása, lassú tempóban. A leengedés ennek az ellenkezője. Ha az egész testtel végezzük, emelkedésnek és ereszkedésnek nevezzük. Lendítés: Végtagok, testrészek különböző irányú, élénk tempójú elmozdítása. Lengetés: Ellentétes irányú lendítések összekapcsolása. Lendület: Az egész testtel végzett lendítés (pl. bordásfalon hátsó függésben lendület jobbra vagy balra) 17

19 Lengés: Olyan lendület, amikor a testtel együtt a tornaszer is lendül. (pl. lengés gyűrűn) Lebegtetés: A nyújtott végtaggal végzett kis kiterjedésű, élénk tempójú, le és fel végzett mozgás. Ollózás: A végtagokkal végzett ellentétes irányú, kis kiterjedésű mozgás. Húzás: Az ízületi mozgáshatár közelében, az ízület mozgáshatárig, a végtagokkal végzett kis kiterjedésű mozgás. Hajlítás-nyújtás: Az ízületben végzett közelítés-távolítás. Döntés: A nyújtott ( egyenes ) vagy homorú törzs csípőben történő elmozdítás. (csak a csípőízületben végzett hajlítás) Dőlés: Állásból vagy térdelésből nyújtott testtel végzett mozgás. Fordítás-forgatás: Testrészek hossztengely körüli mozgatása. Az oda-vissza mozgást forgatásnak nevezzük. Fordulat-forgás: Az egész test hossztengely körüli elmozdulása. Ha az elmozdulás meghaladja a 360 -ot, forgásnak nevezzük. Átfordulás: A test szélességi vagy mélységi tengelye körül végzett 360 -os mozgás. (Pl.: gurulóátfordulás, kézenátfordulás oldalra). Körzés: A testrészek ízületben; körpályán végzett mozgatása. (Pl.: karkörzés, törzskörzés, lábkörzés, fejkörzés stb.) Szökdelés, (szökkenés), ugrás: A szökkenés kisebb kiterjedésű repüléssel végzett mozgás, mint az ugrás. Leggyakrabban többször egymás után (utánmozgás szerűen) végezzük, azaz szökdelünk. 18

20 Utánmozgás, rugózás: Mozgást többször egymás után hajtjuk végre élénk vagy közepes tempóban anélkül, hogy nagyobb kiterjedésű, ellenirányú mozgást végeznénk. (Pl.: törzshajlítások, törzsdöntések, karhúzások stb.) A térdízületben utánmozgással végzett hajlítgatást rugózásnak nevezzük. Lépés: Állásból lépőállásba történő helyzetváltoztatás. Kilépés: A járás egy eleme, kilépőállásba érkezünk. Helyváltoztató mozgások: Járás: Az egyik legegyszerűbb helyváltoztató mozgás, több kilépésből áll. Futás: A kilépések között rövidebb-hosszabb repülési szakaszok vannak. Mászás: Kézzel, lábbal történő helyváltoztatás. Történhet talajon és szereken, bármilyen irányban. Csúszás: Helyváltoztatás közben az egész test vagy nagy része folyamatosan érintkezik az adott felülettel (lehet lecsúszás pl. ferde padon, vagy húzódással, tolódással csúszás padon stb.) Kúszás: Alkaron és csípőn, combon történő helyváltoztatás a karok és lábak segítségével. Függeszkedés: Függésben végzett helyváltoztatás. Játékos utánzó gyakorlatok: pókjárás, rákjárás, fókamászás, nyusziugrás, békaugrás (békaügetés), sántarókajárás, medvejárás stb. 19

21 GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK SZAKNYELVI ISMERTETÉSE (Erdős István gimnasztikája alapján) 1. Címet kell adni a gyakorlatsornak (pl. szabadgyakorlat, bordásfalgyakorlat stb.) 2. Alcímet kell adni az egyes gyakorlatoknak (pl. haserősítő gyakorlat hasnyújtó gyakorlat stb.) 3. Meg kell határozni a kiinduló helyzetet (testhelyzet) és a kartartást (pl. terpeszállás, oldalsó középtartás). Ez mindig az első rajz. 4. A gyakorlat ismertetése balról jobbra, illetve az ütemszámokat követve történik. 5. A gyakorlat ismertetésénél meg kell nevezni a mozgást és ennek térbeli szerkezeti jegyeit, irányát kiterjedését. Az ütemszámok kifejezik a mozgás sebességét (pl. 1 ütem alatt: gyors, 2-3 ütem alatt: lassú), illetve jellegét (pl. utánmozgás, pl. 3x kell elvégezni) 6. Meg kell nevezni a gyakorlat befejező helyzetét. Egy példa a gyakorlatok szaknyelvi ismertetésére: Szabadgyakorlat (cím) Hátnyújtó gyakorlat (alcím) 4 3x Kiinduló helyzet: terpeszállás, magastartás; 1-3. ütem: törzshajlítás előre 3x talajérintéssel; 4. ütem: törzsnyújtás kiinduló helyzetben A mozgás megnevezése: törzshajlítás A mozgás iránya: előre A mozgás kiterjedése: talajérintéssel Tempó, a mozgás jellege: a gyakorlatban minden mozdulatot egy ütem alatt kell elvégezni (élénk tempó). Az utánmozgást 3x kell végezni. 20

22 A TESTHELYZET MEGHATÁROZÁSA SZERGYAKORLATOKNÁL A testhelyzet meghatározásához két szempontot kell figyelembe venni: 1. A tanuló melyik testrésze néz a szer felé. Lehet mellső, hátsó, jobb és bal helyzet. 2. A szer hosszúsági és a tanuló szélességi tengelyének viszonya. Ha a szer hosszúsági tengelye és a tanuló szélességi tengelye egymással párhuzamos, akkor oldalhelyzetnek, ha egymásra merőleges, haránthelyzetnek nevezzük. A szer hosszúsági tengelye szekrénynél, zsámolynál, padnál stb. könnyen megállapítható, a szerek hosszabb irányának megfelelő. Bordásfalnál a fokok irányának felel meg, gyűrűnél a két gyűrűkarikán áthaladó egyenes. A tanuló szélességi tengelye a két vállcsúcsot összekötő egyenes. Körbejárható szereknél (pl. szekrény) 4 oldal és 4 haránthelyzet lehet, bordásfalnál ez a felére csökken. Haránthelyzet: 1. mellső 2. jobb 3. bal 4. hátsó Oldalhelyzet: 1. jobb 2. hátsó 3. mellső 4. bal 21

23 ELŐKÉSZÍTŐ (BEMELEGÍTŐ) GYAKORLATSOROZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A bemelegítés célja: (Metzing István gimnasztikája alapján) 1. A tanulók fizikai és pszichikai felkészítése a testnevelés óra optimális elviselésére, valamint a jobb teljesítmény elérése érdekében. 2. Izom és ízületi sérülések esélyeinek csökkentése. 3. A teljes értékű bemelegítésnek általánosan és speciálisan is biztosítania kell a szervezet előkészítését egy magasabb szintű terhelés elviselésére. 4. Az általános rész minden nagyobb izomcsoport és a legfontosabb ízületek átmozgatásából, a speciális rész, az óra főrésze mozgásainak célirányos előkészítéséből áll. A gyakorlatsor összeállítása Az első gyakorlat könnyű, de dinamikus gyakorlat legyen, ami serkenti a légzést és a keringést. Szökdelés, helybenfutás, ami esetleg összekapcsolható karkörzéssel, karlendítéssel (könnyű lábgyakorlat). Folytassuk a kar és a váll átmozgatásával, bemelegítésével, ami lehet nyújtó, vagy erősítő és nyújtó gyakorlat (kar-, vállgyakorlat). Ezután következik a törzs (has, hát, oldal). Erősítő és nyújtó gyakorlatokat tervezzünk. (Ezzel valamennyi nagyobb izomcsoport átmozgatása megtörténik). Az utolsó előtti gyakorlat egy nehezebb gyakorlat, Óvodában és az 1-4. osztályban egy nehezebb lábgyakorlat, később egy nehezebb összetett gyakorlat. (Például: guggolásban szökdelés, rugózások, rugózás után felugrás, szökdelés közben felugrás stb. Később a jól ismert fekvőtámaszos gyakorlat 4 ütemben stb. Az utolsó gyakorlat egy könnyű lábgyakorlat, például könnyű, laza helybenfutás, szökdelés vagy valamilyen dinamikus nyújtó hatású gyakorlat, pl.: láblendítések. Már a bemelegítés céljánál említésre került, hogy a bemelegítést úgy kell megtervezni, hogy általánosan és speciálisan is adott órát vagy sporttevékenységet készítse elő, ezért bizonyos esetekben ez a szempontsor kiegészül. Pl.: torna jellegű óra esetén a nyakizmok külön bemelegítése is szükséges lehet, (fejállás, gurulóátfordulás előkészítése) ilyenkor a gimnasztikai gyakorlatsorozat nyakgyakorlatokkal is kiegészül, stb. 22

24 GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK VEZETÉSE A gyakorlatokat vezényszóval (vagy vezényszó szerűen), illetve utasítással indíthatjuk és állíthatjuk meg A gyakorlatokat vezethetjük: Határozott módon: Ilyenkor használjuk a vezényszót. A megindítás: Gyakorlat rajta! A megállítás: az utolsó előtti ütemnél fölvisszük a hangot, (pl. négyütemű gyakorlatnál) 1-2-3, Elég! A gyakorlatvégzés közben ütemezünk. A tanulók a gyakorlatot így egyszerre kezdik, egyszerre végzik - azonos módon, irányban és ütemben - és egyszerre fejezik be. Utasítással: A gyakorlatot utasítással indítjuk: Rajta! A tanulók egyéni ütemben végzik, folyamatosan a gyakorlat megállításáig. A megállítás utasítása: Elég! Ismétlésszámot is meghatározhatunk, pl. 15x. Ilyenkor a megállítás után egyéni ütemben elvégzik a gyakorlatot a megadott ismétlésszámmal. Játékos módon (játékos gyakorlatvezetés): A gyakorlat vezetése hasonló, mint az előző, csak kiegészül azzal, hogy a tanulók egy versengési feladatot kapnak (ez a játékos módszer alapja). Pl. törzshajlítás előre talajérintéssel a gyakorlat: Ki tudja tenyerével is megérinteni a talajt? vagy Ki tudja az ugrókötélhajtással a szökdelést úgy végezni, hogy nem akad meg? Ezt a három gyakorlatvezetési módot alkalmazzuk a leggyakrabban. Az 1-4. osztályban a legfontosabb a játékos mód. A határozott módszert 1-2. osztályban még nem vagy alig használjuk, 4. osztályban sem haladja meg a felhasználás az 50 %-ot. Használható még a gimnasztikai gyakorlatok vezetéséhez: Közvetlen utánzás: Ezt elsősorban az óvodában használjuk, de zenére végzett gimnasztika esetén bármilyen korcsoportban alkalmazható. Játékos utánzó gyakorlatvezetés: Ennek alapja a hasonlat. Szintén az óvodában használatos. Van néhány ismert gyakorlat, ami az iskolában is felhasználható. Pl.: Csináljatok úgy, mintha kerékpároznátok!

25 KÖTÉLMÁSZÁS Mászás: a kéz és a láb segítségével végzett helyváltoztató mozgás. Mászni lehet minden irányba (vízszintesen, függőlegesen stb.) talajon és szereken. Kötélmászás: kézzel és lábbal mászókulcsolással (lábkulcsolással) függőleges irányba végzett helyváltoztató mozgás. (Kötélen lehet mászni csak karral, lábkulcsolás nélkül, ezt függeszkedésnek nevezzük) Mászni lehet 2 ütemű mászással, ez gyorsabb, de több erőt igényel, és 3 ütemű mászással, ez egy kicsit lassúbb, de könnyebb. Ezt kell megtanítani a tanulókkal. Kötélmászás már 1. osztálytól tanítható. Kiváló képességfejlesztő gyakorlat elsősorban az erő, de a koordinációs képességek (ügyesség, térérzék stb.) fejlesztésére is nagyon jól használható. A tanítás előfeltétele, hogy a tanulók megfelelő alaperővel és a mászáshoz szükséges karerővel rendelkezzen, (pl. néhány másodpercig tudják magukat megtartani hajlított karú függésben). A kötélmászás legfontosabb technikai része a mászókulcsolás. A mászókulcsolás technikája: a keresztben lévő lábakkal szorítjuk a kötelet. Az alul lévő láb lábfejének külső esetleg felső részével a felül lévő láb külső boka alatti részével szorítjuk (mint a harapófogó). A kötél a két lábszár között van, azzal is és a térdekkel is fogjuk, szorítjuk a kötelet. A kötél a combok közé ne kerüljön. A 3 ütemű mászás technikája: Kiinduló helyzet: felugrás a kötélre nyújtott karú függésbe, a láb mászókulcsolással fogja a kötelet úgy, hogy a térd minél jobban hajlított legyen, a comb legalább vízszintes helyzetbe kerüljön. 1. ütem: lábbal toljuk, karral húzzuk magunkat; térdnyújtás, karhajlítás. 2. ütem: kézzel feljebb fogás a kara kinyúlásáig. 3. ütem: a térd felhúzása kiinduló helyzetbe. Rávezető gyakorlatok: hanyatt fekvés a kötél alatt, fogás a kötélen, kézzel mászás felállásig nyújtott testtel, majd ereszkedés kiinduló helyzetbe mászókulcsolás gyakorlása ülésben, faboton, rúdon, kötélen mászókulcsolás állásban, a minimum talajig érő mászókötélen felugrás a kötélre és tartás, kiinduló helyzet felvételének gyakorlása a mászás kiinduló helyzetében az egyik, majd a másik kézzel a kötél elengedése kiinduló helyzetben a mászás 1. ütemének gyakorlása, majd ereszkedés kiinduló helyzetbe (a lábkulcs nem mozdul el) 24

26 REND- ÉS TERMÉSZETES GYAKORLATOK A gimnasztika a természetes és rendgyakorlatok kapcsolata A hagyományos, Kerezsi féle felosztásban a torna gyakorlatcsoportjaiba tartoznak az előkészítő gyakorlatok: gimnasztika és természetes gyakorlatok, rendgyakorlatok, és a főgyakorlatok (sporttorna). A természetes gyakorlatok szintén előkészítő gyakorlatok, mint a gimnasztika. Felhasználható bemelegítésre, motoros képességek fejlesztésére és a testnevelési játékokban. A rendgyakorlatok biztosítják a gyakorlás alakzatait és segédeszközként egyéb módon is felhasználhatjuk a testnevelés órán (pl. csapatok gyors és fegyelmezett kialakítására). Rendgyakorlatok A leggyakrabban használt rendgyakorlatok: állások, testfordulatok, alakzatok, menetelés, fejlődés, szakadozás, nyitódás, zárkózás stb. Állások: vigyázz és pihenj állás Testfordulatok: jobbra és ballra át, hátra arc Alakzatok: oszlop (egyes, kettes,stb.), vonal (egysoros, kétsoros, stb.), kör (arckör, oldalkör, hátkör, /amelyik testrész néz a kör középpontja felé,/ egysoros, többsoros), szórt (egy adott területen a teret kitöltve egyenletesen helyezkednek el a tanulók) stb. A testnevelés órán segédeszközként használjuk az órák keretének megadásához, a tanulók gyors, praktikus, fegyelmezett mozgatásához, csapatok, csoportok kialakításához, a gyakorlóhelyen történő célszerű elhelyezéséhez, stb. Használhatjuk még a menetelést pl. az óra befejező részében (megfelelő zene vagy akár énekszó kíséretével). A rendgyakorlatok vezetéséhez (megindítás, megállítás) vezényszavakat használunk, ami két részből áll egy felhívó és egy végrehajtó részből (pl. Osztály! Vigyázz! Hátra! Arc!). Ezáltal tudják a tanulók egyszerre kezdeni, végezni és befejezni az egyes rendgyakorlatokat. (Ha vezényszót használunk, követeljük is meg az egyszerre történő kezdést, végzést, befejezést.) (Vezényszavakat használhatunk a gimnasztikai gyakorlatok vezetésekor is.) 25

27 Természetes gyakorlatok A természetes gyakorlatok azok az alap mozgásformák, amit az ember (gyerekként) legtöbbször magától vagy utánzás útján tanul meg és gyakorol be és általában készség szinten tudja használni, alkalmazni. Ha a kisgyerek mozgástanulására gondolunk, nyomon követhetjük az egyes mozgásformák megtanulását. Az első helyváltoztató mozgás a kúszás, majd következik a mászás. Egyéves kora körül elkezd járni, majd futni stb. A természetes mozgásoknak lényegében nincs előírt technikája csak célszerű végrehajtási módja. Ahogy a gyerek megtanul futni, az egy természetes mozgás. Óvodában, iskolában, ha ezt nem célszerűen végzi, tanácsokat kap a pedagógusoktól, javítják a mozgását. Ha futóatléta lesz, pl. vágtafutó, akkor meg kell tanulni a vágtafutás technikáját, a rövidtávon alkalmazott legeredményesebb futás módját. A természetes mozgásokra épülnek a sportmozgások, sporttechnikák. Ezek esetenként nagyon hasonlítanak a természetes mozgáshoz (pl. futás), gyakran viszont nagyon átalakulnak (pl. ugrások, távol- és magasugrás). Természetes mozgások, gyakorlatok: kúszás, mászás, függeszkedés, járás, futás, ugrás, emelés, tolás, húzás, hordás, egyensúlyozás, dobás, ütés, rúgás, fejelés stb. 26

28 EPILÓGUS Az új Testnevelés Kerettanterv (2012) az 1-4. osztályos mozgásanyagot a természetes mozgásokra alapozza és elég sajátos módon nevezi, olyan mértékben használja az elnevezést, ami, ha a természetes mozgások meghatározására gondolunk,ez ezen túl mutat. 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a torna és a tánc jellegű feladatmegoldásokban 5. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban 9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben. A tanterv készítői kilenc mozgásformába helyezték el a tanítandó mozgásanyagot. A 2. és az 1. pontban szereplő mozgásforma egy részét leszámítva, a többiben már manipulatív, szerkesztett mozgások találhatóak, amik nagyon egyszerűek, de mégis az egyes sportágak alaptechnikái illetve ezeket is tartalmazzák.(a felsorolt mozgásformák elnevezései azon túl, hogy nagyon bonyolultak, a természetes gyakorlatok eddigi meghatározásainak sem felelnek meg.) 27

29 IRODALOMJEGYZÉK Kerezsi Endre: Torna I. Tankönyvkiadó, Budapest, Kerezsi Endre: Torna III. Sport Kiadó, Budapest, Erdős István: Gimnasztika jegyzet. TF Továbbképző Intézet, Budapest, 1978 Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika. TF Továbbképző Intézet, Budapest,

6. évfolyam. Természetes és nem természetes mozgásformák

6. évfolyam. Természetes és nem természetes mozgásformák 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Természetes és nem természetes mozgásformák Órakeret 15 óra Az egyszerű bemelegítő gyakorlatok

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

TANTERV : 5-8. osztály. Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola

TANTERV : 5-8. osztály. Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola TANTERV : 5-8. osztály Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola NAT műveltségterület: Éves óraszám: Heti óraszám: Testnevelés és sport 185 5 ÉVF O- LY AM: A TANTÁRGY NEVE: 5. Testnevelés 6. Testnevelés

Részletesebben

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A testnevelés és sport műveltségtartalma a középiskolában tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv Zipernowsky Károly Általános Iskola Testnevelés tanterv TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott

Részletesebben

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4.

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb

Részletesebben

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam Általános 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek 299 11. Testnevelés tanterv-kiegészítés 11.1 Célok és alapelvek Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési

Részletesebben

Testnevelés. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Testnevelés. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Testnevelés tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Bevezető Cél Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos

Részletesebben

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák 10 óra + folyamatos A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. A testi

Részletesebben

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam Testnevelés és sport Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. ÉVFOLYAM 1. CÉLOK ÉS FELADATOK BEVEZETÉS Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyamok) Az iskolai testnevelés

Részletesebben

7. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

7. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Természetes és nem természetes mozgásformák Órakeret 17 óra A gyakorláshoz szükséges alakzatok

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült 1-8. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve

Részletesebben

TESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok

TESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok TESTNEVELÉS 7 8. évfolyam Célok és feladatok Egészségvédelem: Az elérni kívánt célállapotban a tanulók képesek megőrizni a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, előtérbe helyezik

Részletesebben

11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét

11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét 11. évfolyam Évi óraszám: 108 3 óra/hét Sportjátékok 20 óra Torna jellegű feladatok 15 óra Atlétika jellegű feladatok 20 óra Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 15 óra Önvédelem és küzdősportok 8

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. Felső tagozat 5-8.osztály

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. Felső tagozat 5-8.osztály TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. Felső tagozat 5-8.osztály Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja.

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Testnevelés és sport Évfolyam: 1 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Gyakorlati Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai

A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai I 2. SZ. MELLÉKLET A MAZSORETT MOZGÁSANYAGA I. A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai Szerkesztette: Geisztné Gogolák Éva, Szurominé Balogh Adrienn Bevezetés A Magyar Majorette

Részletesebben

Koch Valéria Iskolaközpont Testnevelés Helyi Tanterv 1-12. évfolyamon

Koch Valéria Iskolaközpont Testnevelés Helyi Tanterv 1-12. évfolyamon Koch Valéria Iskolaközpont Testnevelés Helyi Tanterv 1-12. évfolyamon A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív

Részletesebben

8. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret 17 óra. Természetes és nem természetes mozgásformák

8. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret 17 óra. Természetes és nem természetes mozgásformák 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes és nem természetes mozgásformák Órakeret 17 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 8 10 gyakorlattal önállóan bemelegítés

Részletesebben

Balassi Bálint Gimnázium. helyi tanterve

Balassi Bálint Gimnázium. helyi tanterve A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve Testnevelés és sport AJTP előkészítő Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat Készítette: Horváthné Vagra Ildikó; Lavaj Andrea; Tihanyi Róbert; Széles Zoltán A

Részletesebben

folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá. A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák

folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá. A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb

Részletesebben

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TESTNEVELÉS TANTERV 2004. készítette: BAGI PÉTER KÉSZÜLT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 2003-AS KERETTANTERVE ALAPJÁN TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7 12. évfolyam Célok és feladatok A testnevelés

Részletesebben

Helyi tanterv 9. évfolyam heti öt óra TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Helyi tanterv 9. évfolyam heti öt óra TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv 9. évfolyam heti öt óra TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET MŰVELTSÉGTERÜLET TESTNEVELÉS 1-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐSDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÓ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás A testnevelés tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Az 5. évfolyammal kezdıdıen a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja.

Részletesebben

Belügyi- rendészeti 9-10. Testnevelés

Belügyi- rendészeti 9-10. Testnevelés TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva a 9 12. évfolyamon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

Testnevelés és sport 1-8. évfolyam

Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Alapelvek, célok: A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendık a közoktatásban résztvevı korosztályok fizikai

Részletesebben

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Testnevelés Helyi Tanterv 9.évfolyam Kéttannyelvű osztályok részére 2008. június 25. Testnevelés és sport Részei A kerettanterveben

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Sportiskola 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A Testnevelés és sport műveltségterület tartalma az általános iskola 1 4. évfolyamán a tevékenységek közbeni kommunikáció, kooperáció

Részletesebben

Alapkövetelmények a heti 4.5 testnevelés órán résztvevő tanulóktól

Alapkövetelmények a heti 4.5 testnevelés órán résztvevő tanulóktól Alapfeladatok A testnevelés tanterv a tantárgyi feladatokon kívül elő kívánja segíteni a nyitottságot, megértést. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely a testnevelés

Részletesebben

10. évfolyam. Sportjátékok

10. évfolyam. Sportjátékok 10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben

TESTNEVELÉS TANMENET

TESTNEVELÉS TANMENET TESTNEVELÉS TANMENET A tanmenet heti 3 órában dolgozza fel a kötelezô tartalmakat. Ezen belül számos lehetôség kínálkozik az egyes témák súlyozására, a hagyományoknak megfelelô testnevelést tanító nevelôi

Részletesebben

A középszintű gyakorlati érettségi vizsga

A középszintű gyakorlati érettségi vizsga Forrás: Oktatási Hivatal A középszintű gyakorlati érettségi vizsga A középszintű gyakorlati érettségi vizsgán az érettségizőnek az elégséges osztályzat megszerzéséért legalább 10%-os eredményt kell elérnie.

Részletesebben

Torna (férfi) Cél: Előképző szakasz

Torna (férfi) Cél: Előképző szakasz Torna (férfi) Évfolyam: 1-2. Korosztály: gyermek: 6-8. év Előképző szakasz Cél: A sportág megszerettetése. Sokoldalú képzés. Előkészítő mozgások megismertetése: rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, szabadgyakorlat

Részletesebben

9. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez

9. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez . melléklet a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelethez 9. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 8. melléklet Kerettanterv a szakiskolák számára cím Kerettanterv a szakiskolák számára

Részletesebben

TESTNEVELÉS TANTÁRGY

TESTNEVELÉS TANTÁRGY TESTNEVELÉS TANTÁRGY OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKÁJA Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga 9-10.évfolyamon esetén csak gyakorlati részből áll. 11-12. évfolyamon a gyakorlati vizsga mellett elméleti anyagból

Részletesebben

Testnevelő-edző BSc 2014.

Testnevelő-edző BSc 2014. ZÁRÓVIZSGA TEMATIKA/TÉTELEK Testnevelő-edző BSc 2014. A tétel témakörei 1. A testkultúra értelmezése, helye és szerepe az általános műveltségben (kultúra, testkultúra fogalma, értelmezése; a testkultúrális

Részletesebben

TESTNEVELÉS 1-12. ÉVFOLYAM

TESTNEVELÉS 1-12. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS 1-12. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Baranyainé Pomázi Mária, Heibl Sándorné, Horváth A. Gézáné, Kőszeginé Marosi Judit, Palásti Mihályné, Szabó Gabriella, Szilágyi Szabolcs 1 TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1 4.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás Atlétika SMDLTE2202 Nagy Eszter AVBK27 Testnevelő-egészségfejlesztő

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 5 8. évfolyam. Célok és feladatok

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 5 8. évfolyam. Célok és feladatok TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 5 6. évfolyam A Nat alapozó szakaszában a műveltségterület sportkulturális

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

Gyakorlatsor. 1. Alapállás, labdafogással jobb kézben. 2. Karemelés oldalsó középtartásba. 3. Kar leengedés mélytartásba labda átadással a bal kézbe.

Gyakorlatsor. 1. Alapállás, labdafogással jobb kézben. 2. Karemelés oldalsó középtartásba. 3. Kar leengedés mélytartásba labda átadással a bal kézbe. Gyakorlatsor 1. Alapállás, labdafogással jobb kézben. 2. Karemelés oldalsó középtartásba. 3. Kar leengedés mélytartásba labda átadással a bal kézbe. 4. Karemelés oldalsó középtartásba. 5. Kar leengedés

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET Bevezetés Jelenleg Magyarországon ugyan különböző szervezeti keretek között, de több oktatási intézmény foglalkozik sportoló fiatalok oktatásával, nevelésével. Működik

Részletesebben

13. évfolyam. Kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok részére

13. évfolyam. Kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok részére 13. évfolyam Kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok részére Testnevelés és sport Részei A kerettantervben előírt tartalom: 80 % 52 óra Szabadon felhasználható órakeret: 20 % 12 óra Témakörök címei

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

Egyszerű szabályos forduló a hátúszásban, és annak oktatása

Egyszerű szabályos forduló a hátúszásban, és annak oktatása Egyszerű szabályos forduló a hátúszásban, és annak oktatása Az úszó fekvő testhelyzetben, háton megközelíti a falat. Ne engedje le a csípőjét, megemelt állal hajtsa végre a fordulást. Fejjel is megközelíti

Részletesebben

Tollaslabda. Bevezetés

Tollaslabda. Bevezetés Tollaslabda Bevezetés A tollaslabda tanterv célja, olyan versenyzők felnevelése, akik választott sportágukat magas szinten művelik és egyben megfelelnek a klasszikus értelemben vett sportember" eszményének.

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A hat évfolyamos gimnáziumban a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve

Részletesebben

TESTNEVELÉS TANMENET. 4. osztály Évi óraszám: 109

TESTNEVELÉS TANMENET. 4. osztály Évi óraszám: 109 TESTNEVELÉS TANMENET A tanmenet heti 3 órában dolgozza fel a kötelezô tartalmakat. Ezen belül számos lehetôség kínálkozik az egyes témák súlyozására, a hagyományoknak megfelelô testnevelést tanító nevelôi

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Sportiskola 5-6. évf. Testnevelés és sport TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma az 5 8. évfolyamon az ismeretek tudatos bővítésével és a gondolkodási műveletek fejlesztésével párhuzamosan

Részletesebben

Magyar Egyetemi - Főiskolai Tornászbajnokság Budapest, Tornacsarnok, 2015. május 17.

Magyar Egyetemi - Főiskolai Tornászbajnokság Budapest, Tornacsarnok, 2015. május 17. Magyar Egyetemi - Főiskolai Tornászbajnokság Budapest, Tornacsarnok, 2015. május 17. A verseny védnökei: Prof. Dr. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség elnöke és Dr. Magyar Zoltán, a

Részletesebben

5. évfolyam. Vitorlázás 5. évfolyam. A vitorlás sport tanításának céljai az 5. évfolyamon:

5. évfolyam. Vitorlázás 5. évfolyam. A vitorlás sport tanításának céljai az 5. évfolyamon: A vitorlás sport tanításának céljai az on: Új hajóosztály, új szerepkör megismerése; Vízbiztonság továbbfejlesztése; A sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése; Alap taktikai ismereteke

Részletesebben

Bemelegítéskor alkalmazható gumikötél gyakorlatok

Bemelegítéskor alkalmazható gumikötél gyakorlatok Bemelegítéskor alkalmazható gumikötél gyakorlatok 1. Gyakorlat. Vállízületet feszítő izmok (1. ábra), mindkét oldalon 4 3 x + 1. ábra. Vállízületet feszítő izmok vázlatos rajza 2. Gyakorlat. Kart kifelé

Részletesebben

Érettségi előkészítő emelt szint 12. évf. Testnevelés. 12. évfolyam. 1. Gimnasztika Órakeret

Érettségi előkészítő emelt szint 12. évf. Testnevelés. 12. évfolyam. 1. Gimnasztika Órakeret 12. évfolyam Órakeret 62 óra Összesen 1. Gimnasztika 4-4 2. Atlétika 14-14 3. Torna 18-18 4. Testnevelési és sportjátékok 12-12 5. Küzdősport 4-4 6. Úszás 2-2 7. Elméleti ismeretek 8-8 Összes 62-62 1.

Részletesebben

11. évfolyam. Sportjátékok

11. évfolyam. Sportjátékok 11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9 10. osztályos

Részletesebben

TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET

TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET Tantárgy neve TN11M03 Testnevelés és tantárgypedagógiája III. 0+ K III. TN11M0 CÉL: A 6-1 éves tanulók testnevelési tanterveiben szereplő főgyakorlatok tervezéséhez és vezetéséhez

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Sporttudományi Intézet. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Sporttudományi Intézet. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Rövidtávfutás, térdelőrajt középiskolai oktatásának gyakorlatai

Részletesebben

Egyéni edzés. Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD

Egyéni edzés. Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD Tisztelt Vásárló, gratulálunk Önnek, hogy megvásárolta az új ENERGETICS fitnesz berendezést. A testgyakorlások elvégzésekor kellemes szórakozást és sok sikert

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYI TANTERVE

TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYI TANTERVE A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYI TANTERVE a 9-12. évfolyamok számára közgazdaság ágazaton Készítették: Kecskés Márta és Pók Edina Készült: 2014.

Részletesebben

Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő, cél- és rávezetőgyakorlatok általános iskola felső tagozat

Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő, cél- és rávezetőgyakorlatok általános iskola felső tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet dr. Koltai Miklós Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő,

Részletesebben

A csípõkopás gyógytornája

A csípõkopás gyógytornája A csípõkopás gyógytornája Az alábbi tornagyakorlatok leginkább az elsõ és második stádiumban ajánlottak. Csak saját felelõsségre végezhetõk! Nem helyettesítik az egyéni állapotnak megfelelõ, szakember

Részletesebben

Használati utasítás. Technogym, The Wellness Company és Multipla (figuratív) a Technogym s.p.a.

Használati utasítás. Technogym, The Wellness Company és Multipla (figuratív) a Technogym s.p.a. TM Használati utasítás 2 Technogym, The Wellness Company és Multipla (figuratív) a Technogym s.p.a. tulajdonában lévő védjegyek Olaszországban és más országokban. Szerzői jogok fenntartva Technogym s.p.a.,

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. 2030 Érd, Fácán köz 1. Sportiskolai helyi tanterv 2013.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. 2030 Érd, Fácán köz 1. Sportiskolai helyi tanterv 2013. Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. HELYI TANTERV ÚSZÁS 1.-8. évfolyam KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Pécz Imre Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános

Részletesebben

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Készítette Marton Kristóf Testnevelő tanár

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

Testnevelés és sport. Fit-Ball Sportági alapismeret

Testnevelés és sport. Fit-Ball Sportági alapismeret Testnevelés és sport Fit-Ball Sportági alapismeret A félév végi jegy kialakítása: A gyakorlati jegy és az elméleti dolgozat érdemjegyének átlaga adja a félév végi osztályzatot. A félévi eredmény elégtelen,

Részletesebben

A váltófutás oktatása általános iskolában

A váltófutás oktatása általános iskolában NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Művészeti, Nevelés és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMALTE 2202)

Részletesebben

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Atlétika SMDLTE2202 Szakács Tibor HKND4Z

Részletesebben

ÚSZÁS. A sport a modern életvitel kialakításának egyik eszköze, egészségmegőrző szerepének hangsúlyozása későbbi életének alakító tényezője.

ÚSZÁS. A sport a modern életvitel kialakításának egyik eszköze, egészségmegőrző szerepének hangsúlyozása későbbi életének alakító tényezője. ÚSZÁS A sportág nevelési célrendszere Ki kell alakítani az általános szokásrendet, és kapcsolatrendszert. Irányítással és figyelem felkeltéssel viselkedési normákat kell elfogadtatni, melyek közösségre

Részletesebben

Atlétika. Súlylökés oktatása általános iskolában (SMDLTE 2202) 2011. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Atlétika. Súlylökés oktatása általános iskolában (SMDLTE 2202) 2011. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Dr. Koltai Miklós Atlétika Súlylökés oktatása általános

Részletesebben

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR Atlétika Diszkoszvetés oktatása Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév A diszkoszvetés középiskolában oktatott technikája A középiskolában a tanulók

Részletesebben

Hüvelyszárazság? Beszélnünk kell errôl is! A gátizomzat

Hüvelyszárazság? Beszélnünk kell errôl is! A gátizomzat gatizomtorna_belivek_2c 17.1.2008 10:08 Page 1 17 Hüvelyszárazság? Beszélnünk kell errôl is! Hüvelyszárazság, égô érzés, feszülés, viszketés, fájdalmas, örömtelen aktus? Sokkal több nôt érint, mint gondolná!

Részletesebben

I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában:

I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában: Atlétika Gerelyhajítás (SMALTE 2202) 2015.03.05 Tóth Zsuzsa IUOSX0 Testnevelő-földrajz tanár Msc. I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában: Elsőként a gerelyhajítás oktatásánál az előkészítő gyakorlatokra

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMANTE2202 Geröly Patricia G7AH72 A dolgozat szerkezete

Részletesebben

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában (Atlétika 2202) Készítette: Réti Pál Csaba FFT9X9 2014.

Részletesebben

Termék azonosító: KF 101. méretek: 88 x 62 x 147 cm

Termék azonosító: KF 101. méretek: 88 x 62 x 147 cm Termék azonosító: KF 101 méretek: 88 x 62 x 147 cm Eszközhasználat célja : Megerősíteni és rugalmasabbá tenni a lábak és a derék ízületekhez kapcsolódó izomzatot. Használat: Mindkét kezével fogja meg a

Részletesebben

MATSZ-ZSEBIBABA ÓVODÁS

MATSZ-ZSEBIBABA ÓVODÁS MATSZ-ZSEBIBABA ÓVODÁS ÉS A JÖVŐ TORNÁSZBAJNOKAI KEZDŐ TORNÁSZ CSAPATVERSENYEK KIÍRÁSA 2016 CSAPATVERSENYEK korosztályai : I. korcsoport: 2010 és fiatalabbak II. korcsoport: 2008-2009 III. korcsoport 2006-2007

Részletesebben

Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet. Kölyökatlétika

Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet. Kölyökatlétika Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Kölyökatlétika Készítette: Mikos Patricia egészségfejlesztő tanár testnevelő tanár MSC levelező

Részletesebben

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. Ismétlődő mozdulatok értékelése. Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981)

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. Ismétlődő mozdulatok értékelése. Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981) Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981)

Részletesebben

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Az atlétika gyakorlata és módszertana SMANTE 2202 Készítette: Kolontáry

Részletesebben

Ez a nemzetközi szabvány munkatudományi alapelveket rögzít a munkarendszerek kialakítására vonatkozó alapvető irányelvek formájában.

Ez a nemzetközi szabvány munkatudományi alapelveket rögzít a munkarendszerek kialakítására vonatkozó alapvető irányelvek formájában. 0. Bevezetés A műszaki, a tudományos, a szervezési és az emberi tényezők befolyásolják az embernek, mint a munkarendszer részének a munkamagatartását és állapotát. A munkarendszer kialakításának a munkatudományi

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 Márkusné Halmosi Erika N4Q5MH 1. A súlylökés

Részletesebben

Kezdő íjászok kézikönyve ARANY. Toll

Kezdő íjászok kézikönyve ARANY. Toll ARANY Toll 1 A FITA ARANY TOLL MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERETANYAG TALÁLATOK ÉRTÉKELÉSE Lőtávolság: 8m Lövésszám: 15 (5x3 vessző) Elérendő teljesítmény: 12 találat 80 cm-es lőlapra (találat = 6-10-es

Részletesebben

Cikk szám: 1238 Használati utasítások

Cikk szám: 1238 Használati utasítások Cikk szám: 1238 Használati utasítások FONTOS BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK 1. Mielőtt ezt vagy bármilyen más edzést elkezdene, konzultáljon kezelő orvosával. Kérje orvosa segítségét annak meghatározásában, hogy

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

Észak-Alföldi Régió, Sport XXI. Terematlétika Bajnokság 2016. január 16.-án szombat 11. 00 Nyíregyháza atlétikai sportcsarnok

Észak-Alföldi Régió, Sport XXI. Terematlétika Bajnokság 2016. január 16.-án szombat 11. 00 Nyíregyháza atlétikai sportcsarnok Észak-Alföldi Régió, Sport XXI. Terematlétika Bajnokság 2016. január 16.-án szombat 11. 00 Nyíregyháza atlétikai sportcsarnok I. Verseny célja: Versenylehetőség biztosítása a régió atlétikai szakosztályában

Részletesebben

Röplabda. Futásból - ugrásba történő Átmenet megvalósítása elrugaszkodással. Távol ugrás helyből l6o cm.

Röplabda. Futásból - ugrásba történő Átmenet megvalósítása elrugaszkodással. Távol ugrás helyből l6o cm. Röplabda 1-2. évfolyam Előkészítő csoport Cél - Előképzés, a labdás ügyesség és az ehhez szükséges koordinációs képességek fejlesztése. Előkésztő játékok alkalmazása. Tananyag Követelmény Megjegyzés I.

Részletesebben

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban A kiadvány az elnyert TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0047 Egészségmegőrzés a Dunanett Kft-nél pályázat részeként készült 2 A Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben