Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Átírás

1 Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

2 Az idegrendszer : tartalmazza az érzékszervek pályp lyáit és s központjait, k befolyásolja a hypothalamus-hypophysis hypophysis tengelyen keresztül, a belsı elválaszt lasztású mirigyek mőködését, m tartalmazza az agykérget rget,, ami az idegrendszer, és s ezáltal a szabályoz lyozó rendszerek legmagasabb szintje, a tudatos gondolkodás s színhelye. Az idegrendszer felelıs s a szervezet gyors válaszaiv laszaiért, a szervezetet érı ingerekhez való gyors alkalmazkodásért.

3 IDEGRENDSZER Akciós s potenciál Központi idegrendszer Környéki idegrendszer Alapegység: g: neuron Reflex ív Szinapszis Ingerületvezet letvezetés, idegrostok Gerincvelı

4

5 Akciós potenciál Azt a legkisebb energiát, ami egy neuront ingerelni képes, ingerküszöbnek nevezzük.

6 Az idegrostok annál gyorsabban vezetik az ingerületet, minél vastagabb az axon körüli hüvely. Vezetési sebességük és keresztmetszetük alapján az idegrostokat különbözı csoportokba oszthatjuk. Típus Funkció Átm. µm Vezetési sebesség m/s A-α annulospirális afferens motoneuronok A-β tapintás, nyomás A-γ izomorsó efferens A-δ fájdalom, hı, tapintás B veg.praeganglionáris C fájdalom, vegetatív postganglionáris 0,3-1,3 0,7-2,3

7 A leggyorsabban vezetı rostok: a mozgató idegsejtekben hasonló gyors ingerületvezetés: az izomorsók, nyújtási receptorok afferens rostjaiban. Viszonylag gyors: a bır érzékelés, a tapintás, a nyomás, a fájdalom és hı érzékelés. A belsı szervek alkalmazkodása lassúbb. A leglassúbb vezetést (C rostok) részben szintén a vegetatív idegrendszerben, részben pedig a fájdalom lassú, második hullámú vezetésében látjuk.

8 Szinapszis Szinapszisnak nevezzük két sejt azon kapcsolódási területét, ahol az ingerületátadás végbemegy.

9 Az egymással kapcsolódó sejtek fajtája szerint megkülönböztetünk : (1) idegsejt-idegsejt (neuroneuronális), (2) ideg-izomsejt (neuromuscularis) és (3) ideg-mirigy (neuroszekretoros) szinapszist.

10 A neuronok között a kapcsolódásnál az ingerületet hozó neuron axonja végzıdhet: a másik neuron sejttestén, azaz perikaryonján (axo-szamatikus), a dendriteken (axo-dendritikus) vagy az axonokon (axo-axonos).

11 Reflex ív

12 Az idegrendszer feladatai: Érzékelési funkció Mozgató feladatok Vegetatív mőködések irányítása Magasabb rendő agyi tevékenység

13 Receptorok Érzékelési folyamatokat speciális érzıideg-sejtek végzik = receptorok Mechano-receptorok Kemo-receptorok Termo-receptorok Foto-receptorok

14 Motoros egység: a gv-ben található mozgató idegsejtbıl és az általa beidegzett izom izomsejtekbıl áll. (Szemmozgásoknál 3-5 izomsejtet, pl. farizom akár több százat.)

15

16 Központi idegrendszer

17 Perifériás idegrendszer

18 Gerincvelı

19 Felszálló pályák Leszálló pályák - Goll-Burdach - piramis - tractus spinothalamicus - extrapiramidális - tractus spinocerebellaris (automatikus, jól begyakorolt mozdulatok)

20 Hátsó kötegi felszálló (Goll- Burdach) pályák Eredése: Afferentáció: Átkapcsolódás: Izmok és inak proprioceptoraiból A alfa rostok a nyúltvelıben, innen mint lemniscus medialis halad a thalamushoz, majd az elsıdleges kérgi érzı központhoz. Feladatai: a hely- és helyzetérzés, a tudatosuló mélyérzés közvetítése, a bır felületes tapintás- és nyomásérzékelés, a tapintás útján történı tárgyfelismerés.

21 Tractus spinothalamicus (gerincvelı-thalamus pálya) Eredése: a bır tapintás, hı, nyomás és fájdalom receptorai. Afferentáció: A-béta, A-delta és C rostok. Átkapcsolódás: Szegmentális keresztezıdés után a thalamusban, majd irány az elsıdleges kérgi érzı központ. Mőködése: a bır érzékelésének afferentációja.

22 Tractus spinocerebellaris (gerincvelı-kisagyi pálya) Receptorok: Afferentáció: az izmok receptorai, A-alfa rostokon keresztül a gerincvelıbe Átkapcsolódás: gerincvelıben ezután irány a kisagy. Feladata: a kisagy tájékoztatása az izmok helyzetérıl.

23 A piramispálya Az agykéreg elsıdleges, és nem elsıdleges mezıibıl indul ki. Kevés szinapszisú, gyors vezetéső pálya. A gerincvelı mellsı szarvának nagy mozgató neuronjain végzıdik. Mőködése a finom, tanult mozgások, szabályozása.

24 Az extrapyramidális rendszer Az agykéreg nem elsıdleges mozgató központjaiból, valamint a kéreg alatti szürke magvakból indul ki. Sok szinapszisú, lassú vezetéső pálya, a gerincvelı mellsı szarvának nagy mozgatósejtjein végzıdik. Mőködése a durva, ösztönszerő mozgások szabályozása.

25 A myotatikus reflex

26 A gerincvelı propriocept proprioceptív reflexei Gerincvelıi i reflexek A gerincvelı exteroceptív reflexei A myotatikus reflex (nyújt( jtási vagy feszítési), si), patella reflex Az inverz myotatikus reflex (izom nyújt jtásra túlnyújtásra ellazul), izomgörcs rcsök megszüntet ntetése, egyszerő stretching gyakorlatok is. Izomnyújt jtással kiváltott flexor reflex (jelentısége csekély roncsolt agyú állatokban válthatv ltható ki). Azonos oldali flexor reflex ( a bırt b érı ingerek hatására az azonos oldal végtagjainak v flexor izmai összehúzódnak, aminek hatására a végtag v eltávolodik az ingerlés s helyétıl). l). Keresztezett reflexek (a a ( flexióban levı végtaggal ellentétes tes és s az azonos oldali másik m végtag extensióba ba,, az átlósan elhelyezkedı végtag szintén n flexióba kerül. Jelentısége nem túl t l nagy, voltaképpen egy primitív próbálkoz lkozás s az egyensúly megtartására, ra, az elesés s megakadályoz lyozására) Extenzor lökés ( a hajlító- és s feszítı izomzat egyidejő megfeszülése. se. )

27 Az agytörzs felépítése és s mőködésem Nyúltvel ltvelı Híd Középagy és formatio reticularis Projekciós s pályp lyák áthaladnak rajta. keringés, légzl gzés. közp. Reflexközpontok: tüsszentt sszentés, s, köhögés, k hányh nyás, szemhéjz jzárás

28 Az agytörzs felépítése és s mőködésem Középagy és formatio reticularis 1. Az agykéreg aktiválása 2. Szerep az izomtónus és s a testtartás s szabályoz lyozásában 3. Vegetatív v automatikus és s reflex központokk Az automatikus központokk zpontok: a keringésszab sszabályozó központok, légzl gzésszabályozó központok. A vegetatív v reflexközpontok: 1.) A látószervvel l kapcsolatos központok k a könnyezk nnyezés és s a szemhély zárás, azaz pislogás s reflexei. 2.) A légzl gzéssel kapcsolatos védekezv dekezı reflexek a tüsszentt sszentés és s köhögés k s reflexei. 3.) Az emészt sztéssel ssel kapcsolatos reflexközpontok, amelyek elsısorban sorban a normál emészt sztést st segítik elı,, másodsorban m töltenek t be védekezv dekezı funkciót t (nyelés, nyálelv lelválasztás, s, szopás s a csecsemıkorban, hányh nyás)

29 A kisagy 1. Megtartó izomtónus kialakítása: az álláshoz, járáshoz, üléshez (alkoholos befolyásoltság alatt a Purkinje sejtek). 2. Erısíti az izomtónust (a felemelt végtag elengedve lezuhan, rongybaba). 3. Az agy mozgató kérgével való kapcsolat valósítja meg a kisagy legfıbb mőködését, a mozgások összerendezését. Szerepet játszik megindításában és leállításában. 4. Szerepe lehet bizonyos endokrin, azaz belsı elválasztású mirigy funkciókban. A

30 Thalamus és Hypothalamus Átkapcsoló (relé) funkciók Szerepe az agykéreg aktiválásában. Szerepe van a testtartás szabályozásában: a tónusos fogó reflex és a tónusos kerülési reflex. A belsı környezet állandósága Magatartás szabályozás Biológiai óra szabályozás

31 Az agykéreg lebenyei Homlok lebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny mozgató közp. érzı közp. halló közp. látó közp.

32

33 Az agykéreg (cortex( cortex) Szürke állomány Fehér állomány Szigetszerő szürke magok, ganglionok asszociatív kommisszurális projekciós

34 Érzı kéregbeli terület alapján

35

36

37 Magasabb szintő agyi tevékenység Gondolkodás Emlékezés Asszociáció Beszéd

38 Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer

39 A normál alvás két fázisa: Lassú hullámok (non-rem) Rapid eye movement (REM) Non-REM (70-90 perc); 4 alfázisa: átmeneti lépcsı, általában 1-7 percig tart felületes alvás közepesen mély alvás (20 percig utána mély alvásba kerül) Mély alvás fázisa

40 REM a legtöbb álomkép megjelenése az perc között az elalvás után kezdetben 5-10 percig tart, mely fokozatosan emelkedik az utolsó kb 50 percig NAGYON FONTOS része az alvásnak!

41