HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK"

Átírás

1 HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani gyakorlatok c. jegyzet anyaga is részét képezi a számonkérésnek. A sejtmembrán transzportfolyamatai A SEJTÉLETTAN ALAPJAI Egyszerő diffúzió. Csatornán át történı diffúzió, az ioncsatornák szelektivitása és ingerelhetısége (feszültség-, ligand- és feszülés-vezérelt csatornák). Facilitált diffúzió. Az aktív transzport sajátságai, a Na + -K + pumpa szerepe a membránpotenciál és a sejttérfogat fenntartásában. Másodlagos aktív transzport. Endo- és exocytosis. A hámsejtek reszorpciós és szekréciós folyamatai. A sejtmőködés humorális szabályozása Ligandok (agonisták és antagonisták), membránreceptorok (típusai, szerkezete), a szignáltranszdukció mechanizmusai, másodlagos hírvivık. A G-fehérjék szerepe. Ionotrop és metabotrop hatások. Az intracelluláris kalciumkoncentráció szabályozása. A membránpotenciál szerepe a sejtmőködés szabályozásában A nyugalmi potenciál eredete. A membrán mint kondenzátor. A Nernst- és a Goldmanegyenlet értelmezése. Ionkoncentráció-változások hatása a nyugalmi potenciálra. Passzív membránsajátságok. Az ohmikus és a kapacitív elemek jelentısége. A gömb ill. henger alakú sejtek viselkedése. Az elektrotónusos potenciálok jellemzıi, élettani szerepe. Az akciós potenciál alakja különbözı elvezetések esetén. Az akciós potenciálért felelıs konduktanciaváltozások kinetikája és feszültségfüggése, az áram-feszültség karakterisztikák. Farmakológiai szeparálás (TTX, STX, TEA, 4-AP). A Na + -K + pumpa jelentısége. Az akciós potenciál kiválthatósága, az intenzitás-idıtartam görbe értelmezése. A terjedési sebességet meghatározó tényezık, a szaltatórikus kondukció. Az extracelluláris ionkoncentrációk változásának következményei. Az akciós potenciálok élettani szerepe. Az elemi receptormőködés jellemzése. Az adekvát inger fogalma. Elsıdleges, másodlagos és harmadlagos receptorok. Az inger átalakítása (generátorpotenciál), az információ kódolása (akciós potenciál sorozatok frekvenciája). 1

2 A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI. A VÉR MINT KERINGİ TESTFOLYADÉK A testfolyadékok kompartmentalizációja, a kompartmenteket elválasztó határfelületek jellemzıi. A kompartmentek közötti anyagmozgás jellemzıi. A homeosztázis fogalma, szabályozott paraméterek. Hematokrit, We, a vér reológiai sajátságai. A vérplazma összetétele. A plazmafehérjék mint kolloidok. A plazmafehérjék szerepe az anyagtranszportba, az általános fehérjeforgalomban és speciális folyamatokban. A vörösvérsejtek alaki sajátságai, ezek funkcionális jelentısége. A vörösvérsejtek ozmótikus rezisztenciája mint membránjuk általános rezisztenciájának indikátora. MCV, MCH, festékindex. Az eritropoetin mechanizmus. A vörösvérsejtképzés aminósav-, vas- és vitaminszükséglete. Anaemiák. A vörösvérsejtek felszíni antigénjei, vércsoportok. A vértranszfúzió általános szabályai. Rh-incompatibilitás. Elektromos aktivitás A SZÍV MŐKÖDÉSE Az ingerképzı rendszer mőködése. A pacemaker potenciálért felelıs konduktanciaváltozások kinetikája, a szívfrekvencia szabályozásának mechanizmusa. Nomotóp és heterotóp ingerképzés. Az ingerület terjedése. A gap-junctionok szerepe. Terjedési sebesség az ingervezetı rendszer egyes részein. Az A-V csomó szerepe. A munkaizomrostok membránjának sajátságai. Az akciós potenciálért felelıs konduktanciaváltozások értelmezése, a kinetikai sajátságok jelentısége. Az akciós potenciálok idıtartamának frekvenciafüggése. Az ingerlékenység fázisos változásai. A refrakter periódusok értelmezése, fiziológiás jelentısége. Az extraszisztolék kiváltásának feltételei. Az aritmiák mechanizmusa. A részleges vagy teljes blokk következményei. Extraszisztolét vagy fibrillációt elıidézı tényezık (ektópiás pacemaker aktivitás feléledése, inhomogén repolarizáció, re-entry mehanizmus). Elektrokardiográfia. Az EKG görbe értelmezése és a kamrai akciós potenciállal történı egybevetése. A depolarizációs sebesség és az ingerületbe kerülı izomtömeg jelentısége. Bipoláris (Einthoven) és unipoláris (Goldberger és Wilson) elvezetések. A szív elektromos tengelye, szívtengely deviációk. Az EKG diagnosztikai jelentısége. Kontraktilis sajátságok Az excitációs-kontrakciós kapcsolat. Az összehúzódás membránpotenciál-függése. Az i.c. kalcium másodlagos hírvivı szerepe. A kontrakció és a relaxáció lépései. Az i.c. kalciumkoncentráció-növekedés mechanizmusa, a feszültségfüggı Ca 2+ -csatornák és a Ca 2+ -indukált Ca 2+ -felszabadulás jelentısége. Az i.c. Ca 2+ eltávolítása, a Na + -Ca 2+ csere és a Ca 2+ - pumpa szerepe. Az i.c. Ca 2+ -kötı fehérjék jelentısége. 2

3 A szívizom kontraktilis és elasztikus elemeinek szerepe. Izotóniás és izometriás kontrakció és relaxáció. A hossz-feszülés összefüggés jelentısége és értelmezése. A kamra pumpafunkciója. A térfogat-nyomás diagramok értelmezése. Az end-diasztolés térfogat és a szisztolés nyomás kapcsolata. A szív nyomási és áramlási munkája. Az elıterhelés (preload) és az utóterhelés (afterload) következményei. Idegi és humorális hatások A vegetatív szabályozásban szerepet játszó idegrostok, mediátor anyagok, receptorok, szignalizációs útvonalak. Pozitív és negatív tróphatások mechanizmusa. Tónusos szabályozás, a denerválás hatásai. Extracelluláris ionok szívhatásai. A Na-, K- és Ca-ionok hatása a nyugalmi potenciálra, az akciós potenciálokra, az ingerképzésre, az excitációs-kontrakciós kapcsolatra és a kontraktilitásra. A perctérfogat szabályozása A perctérfogat meghatározása. Pulzustérfogat, perctérfogat, szívindex. A heterometriás szabályozás mechanizmusa a vénás telıdés, ill. a perifériás ellenállás növekedésekor, a diasztolés rezerv. A Starling-féle szívtörvény, a szív-tüdı készítmény. A homeometriás szabályozás mechanizmusa, a szisztolés rezerv A heterometriás és homeometriás szabályozás jelentısége. A denervált és az innervált szív alkalmazkodásának összehasonlítása. A szívfrekvencia szerepe a perctérfogat szabályozásában. A szívciklus A billentyők mőködése. A szívciklus részei. Elektromos, nyomás- és térfogat-változások a ciklus során. A bal és a jobb szívfél összehasonlítása. A szívfrekvencia hatása a szisztole és diasztole idıtartamára. 3

4 PERIFÉRIÁS KERINGÉS A keringési szervrendszert felépítı szervek, azok funkciója a rendszeren belül. A nagy- és a kisvérkör feladata. A magas- és az alacsonynyomású területek (a nagy- és kisvérkörre jellemzı nyomásprofil). A nyomásgrádiens mint hajtóerı. Az áramlási intenzitás, a nyomásgrádiens és a perifériás ellenállás kapcsolata. A perifériás ellenállás vaszkuláris komponense és a vér viszkozitása mint ellenállást befolyásoló tényezı. Az áramlási sebesség és a csı átmérıje közötti kapcsolat. Az áramlási sebesség az érrendszer különbözı szakaszaiban. Hagen-Poiseuille-törvény. Nyomás-áramlás összefüggés merev falú csövekben és az érrendszerben. Lamináris és turbulens áramlás. Reynolds-szám. A hematokrit és a vér viszkozitása közötti kapcsolat. Laplace-törvény. Sorbakapcsolt és párhuzamosan kapcsolt ellenállások. A nyugalmi perctérfogat megoszlása és a redistributio lehetısége. Nyomás és áramlás a magasnyomású területeken Elasztikus és muszkuláris típusú artériák. Az aorta szélkazán funkciója. A pulzushullámok kialakulása és terjedése. Szisztolés és diasztolés nyomás, pulzusnyomás, középnyomás fogalma, a középnyomás számítása. Az artériás középnyomást meghatározó tényezık. Fiziológiás vérnyomásingadozások. Vérnyomásmérés. Hipertónia fogalma, kialakulásának néhány jellegzetes mechanizmusa. A mikrocirkulációs rendszer és a kapilláriskeringés jellegzetességei. Starling-hipotézis. A szövetközti tér, a nyirokáramlás sajátságai. Oedema fogalma és kialakulásához vezetı tényezık. A vénás győjtırendszer (kapacitás-érterület) funkciója Vérraktárak, szerepük a redistributióban. Centrális és perifériás vénás nyomás. Az intrathoracalis nyomás és az izompumpa szerepe a vénás keringésben. Vénás pulzus. A VÉRNYOMÁS ÉS A VÉRELOSZTÓDÁS SZABÁLYOZÁSA A vérnyomás és a vérelosztódás szabályozásában résztvevı efferens tényezık A vascularis simaizomsejtek mint a humorális és az idegi szabályozás célsejtjei. Bazális tónus (fogalma, eredete, meghatározása, mértéke a különbözı szervek ereiben). Autoreguláció. Bayliss-effektus. Humorális vazokonstriktorok és vazodilatátorok a kis- és a nagyvérkörben. Nyugalmi vazokonstriktor tónus (fogalma, eredete, meghatározása, mértéke a különbözı szervek ereiben). Idegi vazokonstriktor és vazodilatátor mechanizmusok. Az endothelsejtek szerepe az értónus szabályozásában Az endothelsejtek receptorfunkciója és szekretoros tevékenysége. Az endothelium szerepe a neurotranszmitterek és a humorális anyagok hatásának közvetítésében. Az endothelium diszfunkciójának következményei. 4

5 Humorális szabályozás Keringı katecholaminok által kiváltott cardiovascularis válaszreakciók. Glükokortikoidok és pajzsmirigyhormonok permisszív hatása. Vazoaktív humorális ágensek és a vérgázok szerepe a lokális vérátáramlás szabályozásában (humorális vazokonstriktorok és vazodilatátorok). Funkcionális és reaktív hyperaemia, gyulladásos érreakciók. A cardiovascularis rendszer reflexes szabályozása A nyúltvelıi vazomotor neuroncsoportok (központok) jellemzése, afferens és efferens kapcsolataik. Presszor- és depresszor-válasz fogalma. A keringési szervrendszer magasnyomású részén (sinus caroticus, aortaív) elhelyezkedı mechanoreceptorokból kiinduló depresszor-reflex, ennek puffer-reflex jellege, szerepe az artériás középnyomás szabályozásában. A keringési szervrendszer alacsonynyomású részén (nagyvénák, jobb pitvar, kisvérkör) elhelyezkedı mechanoreceptorokból kiinduló presszor- (Bainbridge) és depresszor-reflexek. Kemoreceptorokból kiinduló cardiovascularis reflexek. Lovén-reflex. EGYES SZERVEK VÉRKERINGÉSE Kisvérköri keringés: Starling-erık a kisvérkörben, az ödémaképzıdés ellen ható tényezık. A humorális hatásokra kialakuló válaszreakciók specifikumai (hipoxia, hiperkapnia vazokonstriktor hatása, ennek élettani jelentısége). A coronariakeringés fázisos jellege. A szívfrekvencia növekedésének hatása a szívizom vérellátására. A szívizom tápanyag- és oxigénszükséglete. O 2 -extractio. A coronariák bazális tónusa, az autoreguláció és a humorális szabályozás lehetıségei (hipoxia, adenozin). β-adrenerg receptorok szerepe, a katecholaminok hatásai a coronariakeringésre. Intracranialis folyadékterek, ezek kapcsolata, a Monroe-Kellie-elv. A liquor cerebrospinalis képzıdése, összetétele, felszívódása, szerepe. Vér-liquor, vér-agy és agyliquor gát. Az agyi vérkeringés sajátosságai. Autoreguláció. A lokális perfúzió humorális szabályozása (a széndioxid-tenzió kiemelt jelentısége). Cushing-reflex. A splanchnicus terület vérellátása. A splanchnicus erek bazális és vazokonstriktor tónusa. A splanchnicus keringés szerepe a keringı vérmennyiség redistributiójában. Funkcionális (postprandialis) hyperaemia a gyomor-béltraktusban. A máj sajátos vérellátásának élettani jelentısége. A veseerek bazális és vazokonstriktor tónusa. A veseerek részvétele az általános cardiovascularis válaszreakciókban. A bır vérkeringése, szerepe a hıszabályozásban. Axon-reflex által kiváltott lokális vazodilatáció. A vázizomzat ereinek sajátosságai (bazális tónus, vazokonstriktor tónus), szerepük a presszor és depresszor válaszreakciókban. A lokális perfúzió idegi és humorális szabályozása. Munkavégzés kapcsán bekövetkezı változások (funkcionális hyperaemia) magyarázata. A vérkeringési sokk fogalma, kialakulása és mechanizmusa. Leggyakoribb kiváltó tényezık. A szervezet kompenzatórikus reakciói. A circulus vitiosus láncszemei. 5

6 LÉGZÉS A légzés mechanikája A légutak szerepe. Az alveolusok és a surfactantképzés. A tüdı térfogatfrakciói. A tüdı és a mellkasfal elasztikus tulajdonságai, térfogat/nyomás diagram, compliance. Légzımozgások. Az intrapleurális és az intrapulmonáris nyomás mérése, változásai a légzés során. A légutak áramlási ellenállása és annak mérése. Bronchoconstrictio és bronchodilatatio. Nyomásváltozások mesterséges lélegeztetéskor. Pneumothorax. A vérgázok szállítása A fizikailag oldott és a kémiailag kötött gázmennyiségek aránya. A hemoglobin oxigéntelítettsége és az O 2 parciális nyomása közötti kapcsolat. Az oxigénszaturációt befolyásoló tényezık: ph, hımérséklet, C0 2, 2,3-BPG. A hemoglobin CO kötése. A mioglobin O 2 kötése. A CO 2 szállítása. Az alveoláris gázcsere Az anatómiai és a fiziológiai holttér. Az alveoláris gáztér összetétele. A CO 2 és az O 2 diffúziós lehetıségei. Az alveoláris ventiláció meghatározása és jelentısége. A ventilációs/perfúziós arány. A hypoxia formái. A légzımozgások idegi szabályozása A légzıizmok beidegzése. A nyúltvelıi dorzális és ventrális neuroncsoport, a híd pneumotaxicus (n. parabrachialis) és apneusias neuronjainak szerepe és összeköttetései. A Hering-Breuer reflex. A légzımozgások kémiai szabályozása A centrális és a perifériás kemoreceptorok szerepe, a ph, az O 2, ill. a CO 2 tenzió változásaira adott válasz. A fiziológiás szabályozás mechanizmusa. 6

7 SZINAPTIKUS INGERÜLETÁTVITEL, ELEMI RECEPTORMŐKÖDÉS Az információátadás formái, elektromos és kémiai szinapszisok. Elektromos szinapszisok mőködése. A kémiai áttevıdés általános sémája. A transzmitter szintézise, a transzmitterfelszabadulás kvantált jellege és kalciumfüggése. A felszabaduló transzmitter sorsa. Az EPSP és az IPSP fogalma, a kialakuló membránpotenciálváltozás jellege és mechanizmusa. A kémiai áttevıdés sajátosságai (egyenirányítás, fáradás, szummáció, facilitáció). A kémiai szinapszisok farmakológiája (szinaptikus transzmitter anyagok csoportosítása). A neuromuszkuláris junkció (NMJ) szerkezete. A szinapszisok és a NMJ funkcionális összehasonlítása. A posztszinaptikus membrán jellemzıi a NMJ-ban (nikotin-típusú acetilkolin-receptor, véglemezáram, a véglemez kürüli elektrogén membrán, az áttevıdés biztonsági faktora ). A véglemezpotenciál (EPP) fogalma, az EPP és az EPSP összehasonlítása. A NMJ farmakológiája (agonisták, antagonisták, kolineszterázgátlók). Myasthenia gravis. AZ IZOMMŐKÖDÉS ALAPJAI A harántcsíkolt izom sajátságai. A felszíni membrán ioncsatornái. A transzverz tubuláris rendszer és a szarkoplazmatikus retikulum (terminális ciszterna, longitudinális tubulus). A triád (a DHP receptor mint feszültségérzékelı, a rianodin-receptor mint kalcium csatorna). Az elektromechanikai kapcsolat fogalma. A töltésmozgás szerepe, membránpotenciálfüggése. A kalciumkoncentráció-növekedés és az összehúzódás kapcsolata. A kalciumpumpa. A kontrakció és a relaxáció molekuláris mechanizmusai, az aktin-miozin kölcsönhatás. A mechanikai válasz jellemzıi. Soros és párhuzamos elasztikus elemek. Motoros egység. Elektromiogram. A munkavégzés anyagcserevonatkozásai (energiát szolgáltató folyamatok a vázizomban, gyors és lassú izmok anyagcseréjének jellemzıi). Anaerob és aerob anyagcsere aránya, oxigénadósság. A simaizmok típusai, jellemzésük. Elektrofiziológiai sajátságok. Ligandok által megvalósuló szabályozás. Elektromechanikai és farmakomechanikai kapcsolat (az inozitol-rendszer, az intracelluláris kalciumkoncentráció változásának szerepe, az aktin és a miozin kölcsönhatásának szabályozása): A mechanikai válasz sajátságai, plaszticitás. AZ INTRACELLULÁRIS KALCIUM-HOMEOSZTÁZIS ÁLTALÁNOS ASPEKTUSAI Az intracelluláris kalciumkoncentráció depolarizációval vagy humorális úton elıidézett változása, az endoplazmatikus retikulum szerepe (IP 3 - és rianodin-receptorok). Pozitív és negatív visszacsatolások (Ca 2+ -indukált kalciumfelszabadulás, a kalcium-csatorna Ca 2+ - dependens inaktivációja). A felszíni membrán kalcium-csatornái (feszültség-, ligand- és intracelluláris raktárak által vezérelt csatornák). Kalciumkötı fehérjék (parvalbumin, troponin-c). A kalciumot eltávolító mechanizmusok. 7

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár A tantárgy neve: Élettan-kórélettan I. Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár Ajánlott félév: II. Tantárgyi kód: EF30008 Nappali tagozat

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Az emlıs keringési rendszer felépítése Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

A kapilláris rendszer

A kapilláris rendszer A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

Légzés. A gázcsere alapjai

Légzés. A gázcsere alapjai Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

A ACh (acetilkolin) az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere

A ACh (acetilkolin) az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere 1 Az előadáson szereplő fontosabb fogalmak: A ACh (acetilkolin) az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere acidózis a

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven A szívmőködés humorális szabályozásának vizsgálata békából készült izolált szívpreparátumon fog történni. Megvizsgáljuk

Részletesebben

Légzés: az oxigén transzport útvonala

Légzés: az oxigén transzport útvonala Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása

Részletesebben

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Élettani Intézete

A Debreceni Egyetem Élettani Intézete A Debreceni Egyetem Élettani Intézete 1918-tól Élettani Intézet 1934-től Élettani és Általános Kórtani Intézet 1948-tól Élettani Intézet 1918 Vészi Gyula ny.r. tanár, igazgató 1918 1930 Verzár Frigyes

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

Biológia orientáció 9. osztály

Biológia orientáció 9. osztály Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág Biomechanika: a mechanika törvényszerűségeinek alkalmazása élő szervezetekre, elsősorban az

Részletesebben

#3. Egy A vércsoportú ember plazmájában található (E) a) anti-o antitest b) anti-b antitest c) anti-a antitest d) anti-b + anti-a antitest

#3. Egy A vércsoportú ember plazmájában található (E) a) anti-o antitest b) anti-b antitest c) anti-a antitest d) anti-b + anti-a antitest 58680150 Név:... csoport:... 1.oldal (E)-egyszeres (T)-többszörös választás #1. Az alábbi transzmitterek mindegyike akkor inaktiválódik, DPLNRUNLGLIIXQGiODV]LQDSWLNXVUpVEOYDJ\YLVV]DYpWHOUH kerül a preszinaptikus

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A szív ingerképző és vezető rendszere

A szív ingerképző és vezető rendszere A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A keringési rendszer rendellenességei

A keringési rendszer rendellenességei A keringési rendszer rendellenességei Vérszegénység (anaemia) Szerkesztette: Vizkievicz András A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vörösvértestek száma, vagy a hemoglobin mennyisége túl alacsony,

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai. PTE biológiatanár felvételi 1/7 PTE biológiatanár - első szakképzettség - FELVÉTELI tételek 1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása.

Részletesebben

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringési rendszer Az erekben folyó vér feladata a szervek/szövetek O2-vel és tápanyagokkal ellátása

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

BIOLÓGIA KÍSÉRLETEK. esetén a földigiliszta hátsó végén

BIOLÓGIA KÍSÉRLETEK. esetén a földigiliszta hátsó végén BIOLÓGIA KÍSÉRLETEK P4010111 Ideg- és izompotenciálok mechanikai stimuláció esetén a földigiliszta hátsó végén Ideg- és izompotenciálok Mechanikai stimuláció Kétfázisú aktiválási potenciál Fázismoduláció

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg

Részletesebben

A GLOMUS CAROTICUM KLORID ÁRAMAINAK FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA

A GLOMUS CAROTICUM KLORID ÁRAMAINAK FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA A GLOMUS CAROTICUM KLORID ÁRAMAINAK FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA Dr. Molnár Zoltán doktori értekezése Témavezető: Dr. Spät András Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet Budapest 2004

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Elektromos ingerek hatása békaszívre

Elektromos ingerek hatása békaszívre A SZÍVMŰKÖDÉS ÉLETTANA A vérkeringés biztosítja a sejtek anyag- és gázcseréjét. A vér áramlását a szív ritmikus, miogén eredetű összehúzódásai tartják fenn, melyek a szív nodális szövetében keletkező akciós

Részletesebben

Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR)

Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) MAGASVÉRNYOMÁS Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) Normál értéke: 120/80 Hgmm (120 Hgmm a szisztolés, 80 Hgmm a diasztolés

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi

Részletesebben

A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program)

A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program) A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program) Programvezeto: Dr. Monos Emil A keringési betegségek a haláloki statisztikákban világszerte vezeto helyet foglalnak el.

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vízminőség-védelem; a víz fizikai és kémiai jellemzői. 15.lecke 1. Organoleptikus (érzékszervi

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana

2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana 2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér

Részletesebben

52 813 01 0100 33 01 Sportoktató (sportág megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével)

52 813 01 0100 33 01 Sportoktató (sportág megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével) A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével)

52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével) A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2016.03.18.

III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2016.03.18. Dr. Nagy Anna Mária 1, Prof. Dr. Blázovics Anna 2,3 Szent Rókus Kórház és Rendelőintézetei, Budapest 1 Semmelweis Egyetem FarmakognóziaiIntézet 2, Budapesti CorvinusEgyetem 3 III. Interdiszciplináris Komplementer

Részletesebben

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

Nyugalmi és akciós potenciál

Nyugalmi és akciós potenciál Nyugalmi és akciós potenciál A sejtmembrán ingerlékenysége 2/14 az állati sejtek belseje negatívabb, mint a környezet - nyugalmi potenciál az ideg-, izom-, és egyes érzéksejtekben ez a feszültség átmenetileg

Részletesebben

Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927)

Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927) Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár Augustus Volnay Waller (apa) Waller-féle degeneráció kialakulása a disztális neuronon

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. Pongrácz Adrienn A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2015 EGYETEMI

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

HANGTERÁPIA. kialakulása és jelene

HANGTERÁPIA. kialakulása és jelene HANGTERÁPIA kialakulása és jelene Peter Hess német mérnök. Több évtizedes energetikai kutatómunkát végzett Nepálban, Tibetben, Indiában, kidolgozott egy módszert, melynek alapjai már az 5000 évvel

Részletesebben

Elektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés:

Elektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés: Elektromos ingerlés: elektromos áram hatására az ideg-izomsejtben létrejövő funkcionális változás Mi kell hozzá: Elektromos ingerlés ingerelhető sejt elektromos áram ingerlő elektróda Ingerelhető sejt:

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (V. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben