A kapilláris rendszer

Átírás

1 A MICROCIRCULATIO

2 A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel sejt Posztkapilláris venulák ~ 20 µm átmérő, csak endothel sejt Venulák ~ 30 µm átmérő, simaizok elszórva

3 A kapillárisok szerkezete Az artériás és vénás rendszert összekötő egyszerű erek Falukat egyetlen sejtsor alkotja (endothelium) A szövetek ellátása O 2 -el és tápanyagokkal, valamint a salakanyagok eltávolítása ezen a szakaszon történik

4 A kapillárisok típusai Folyamatos (valódi) kapillárisok A szomszédos sejtek között rések találhatók Csak vizet, ionokat és kis molekulákat enged át Váz- és simaizom, kötőszövet, bőr és tüdő Fenesztrált kapillárisok A sejtmembránon számos lyuk található Makromolekulákat, korlátozottan plazmafehérjéket is átenged vese, vékonybél, plexus choroideus, belsőelválasztású mirigyek Sinusoidok Hatalmas fenesztrák A réseken plazmafehérjék is szabadon átjutnak Nem teljes membrana basalis máj, csontvelő, lép AGY?: SZOROSAN ZÁRÓDÓ KAPILLÁRISOK Vér-agy gát

5 Néhány érdekes szám A véráramlás sebessége 0,1-1 cm/s A kapillárisok teljes hossza ~ km (!) Összkeresztemetszet cm 2 A kapillárisok száma milliárd Hasznos felszín m 2 A szervezet egyetlen sejtje sincs messzebb 25 µm-nél a legközelebbi kapilláristól

6 Anyagtranszport a kapillárisokon keresztül A: Diffúzió B, C: Vesicularis transzport (B: transcytosis, C: Fused vesicle channel ) D, E, F: Tömegáramlás Valójában a C átmenet a vesicularis transzport és a tömegáramlás között.

7 Mi az a tömegáramlás? Nagy mennyiségű oldott vagy szuszpendált anyag mozgása ugyanabba az irányba A mozgás nyomáskülönbség miatt alakul ki A nagy nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé gyorsabb mozgást jelent, mint a diffúzió vagy az osmosis A vér és az interstitialis folyadék relatív volumenének legfontosabb szabályozását jelenti

8 A Starling-erők A kapillárisban uralkodó hidrosztatikai nyomás (P c ) Az interstitialis folyadék hidrosztatikai nyomása (P i ) ΣP = P c - P i A FILTRÁCIÓT SEGÍTI

9 A Starling-erők A kapillárisban uralkodó hidrosztatikai nyomás (P c ) Az interstitialis folyadék hidrosztatikai nyomása (P i ) ΣP = P c - P i A FILTRÁCIÓT SEGÍTI

10 A Starling-erők Az ozmotikus nyomás az oldott molekulák koncentrációkülönbségéből származó diffúziós hajtóerő nyomása. Az onkotikus nyomás a plazmafehérjék ozmotikus nyomása. A kapillárisokban a hidrosztatikai nyomás és az onkotikus nyomás érvényesül. Az onkotikus nyomás kialakításában döntően az albuminok, kisebb mértékben a globulinok és fibrinogének vesznek részt: g/l Π p (Hgmm) Albumin 45 21,8 ~80% Globulin 25 6,0 ~20% Fibrinogén 3 0,2 0 TELJES 73 28,0

11 A Starling-erők A kapilláris oncoticus nyomása (Π c ) Az interstitium oncoticus nyomása (Π i ) ΣΠ = Π c - Π i A REABSORPTIÓT SEGÍTI

12 A végeredmény ΣP ΣΠ (P c P i ) (Π c Π i ) = P eff P c P i Π c + Π i = P eff P c P i Π c Π i

13 Tehát Ha > 0: EREDŐ FILTRÁCIÓ P eff Ha < 0: EREDŐ REABSORPTIO Ha = 0: NINCS eredő folyadékmozgás FILTRÁCIÓS EGYENSÚLY

14 A Starling-erők eredője (P c P i ) (Π c Π i ) = P eff Az egyetlen erő, aminek a nagysága ΣP változik a kapilláris hosszában: P c ΣΠ 2/3 1/3 Eredő filtráció Eredő reabsorptio

15 Ebből fakadóan Nyirok (~3 l/nap; ~2 ml/min) FILTRÁCIÓ REABSORPTIO (a filtrált 90%-a) 10 Hgmm -9 Hgmm

16 A nyirokkeringés jellemzői Az interstíciális folyadék: vérplazma ultrafiltrátum + plazmafehérjék (harmadannyi koncentrációban, mint a vérben) Átlagosan a filtrált mennyiségből 2-4 l a nyirokkapillárisok rendszerébe kerül és így nyirok (lympha) válik belőle. Az interstíciális folyadék mennyiségének szabályozása: Ultrafiltráció Reabszorbció Nyirokképződés

17 A nyirokkeringés jellemzői szövetközti sejtek nyirokkapilláris arteriola szövetközti folyadék szövetközti tér venula nyirokerek A nyirokrendszer funkciói: Keringésdinamikai funkció Immunológiai funkció

18 A nyirokkeringés jellemzői Kapilláris szövetközti tér nyirokkapilláris nyirokerek nyirokcsomók vénák magasabb nyomás alacsonyabb nyomás

19 A nyirokkeringés jellemzői Nyirokkapillárisok: csak endothélsejtek Nyirokerek: endothélsejtek és simaizomsejtek Az endothelsejtek lengőbillentyűi és a simaizomsejtek ritmikus összehúzódása okozza az egyirányú áramlást a nyirokrendszerben a szövetközti térből a vénák felé. Naponta 3-4 liter nyirok áramlik be a vénás rendszerbe.

20 Mi az az oedema? A kötőszöveti interstitium megnövelkedett víztartalma. A szabad víztartalom nő, ami olyan oedemát eredményez, ami az ujjbenyomatot megtartja.

21 Mi az az oedema? Általában a filtráció és a reabsorptio közötti egyensúly megbomlásának eredménye Physiológiásan: F > R, Oedema esetén: Vagy F >>>> R, vagy Valami baj van a nyirok elvezetésével

22 1. eset Megnövekedett hidrosztatikai nyomás a kapilláris artériás szárában ΣP ΣΠ Pl.: extrém magas hőmérséklet, Sympathicus tónus megszűnése, Vasodilatator szerek BERIBERI

23 2. eset Megnövekedett hidrosztatikai nyomás a kapilláris vénás szárában ΣP ΣΠ Pl.: A vénák kompressziója Localis oedema A vénák obstructiója Localis oedema Kamrai elégtelenség szisztémás (JSZE) vagy pulmonaris (BSZE)

24 3. eset A plasma oncoticus nyomásának csökkenése A plasma teljes oncoticus nyomásának 80%-át az albuminok biztosítják ΣP ΣΠ HYPOPROTEINAEMIA

25 4. eset Elégtelen nyirokelvezetés NYIROK (~3 l/nap) FILTRÁCIÓ REABSORPTIO

26 5. eset A kapillárisok megnövekedett permeábilitása FILTRÁCIÓ REABSORPTIO

27 A VÉNÁS KERINGÉS Aspirin

28 A vénák felépítése Sokkal kevesebb elasztikus és simaizom elemet tartalmaznak mint az artériák Az egyenirányítás biztosítására billentyűket tartalmaznak

29 A vénák: Érdekes tény... Bár kapacitásereknek hívjuk őket, Igen nagy compliance-értékkel rendelkeznek (24x nagyobb a compliance-ük, mint a nagyartériáknak és 8x könnyebben tágíthatók mint a compliance-erek...)

30 A vénás keringés jellemzői a vénás pulzus A nagyvénákban (v. jugularis) szívciklussal szinkron nyomásváltozások figyelhetőek meg, ez a vénás pulzus. X jobb kamra összehúzódása V pitvar telődése Y a pitvar ürülése A pitvarszisztole C a. Carotis pulzushulláma a jobb pitvar térfogatának növekedése változatlan vértérfogat mellett pitvari nyomás csökkenése jobb pitvari nyomás növekedés

31 A vénás visszaáramlás (VR) A jobb szívfelet elérő vénás vér mennyisége Hatással van rá: Vénás tónus (1) A vér mintegy ~60%-a a vénás rendszerben van Sympathicus aktivitás venoconstrictio Venoconstrictio a raktározott vér mobilizálódik Következésképpen a VR nő EDV nő, stb A jobb szívfél funkciója (2) JSZE esetén a vér a nagyvérkörben pang a keringés leáll szisztémás oedema lassú halál (BSZE esetén a vér a kisvérkörben pang tüdőoedema alakul ki kissé gyorsabb, de sokkal kínosabb halál )

32 Mi más befolyásolja a VR-t? A légzési ciklus (3) BELÉGZÉS Intrathoracalis nyomás. Intraabdominalis nyomás, A VR NŐ KILÉGZÉS Intrathoracalis nyomás. Intraabdominalis nyomás, A VR CSÖKKEN A negatív intrathoracalis nyomás segíti a vénás telődést, de nem mindenható: Ha értéke -20 Hgmm vagy annál kisebb, a mellűri vénák kollabálnak.

33 Gravitáció (4) A jobb pitvar alatt a vénás nyomás centiméterenként ~0,77 Hgmm-rel nő A boka magasságában a vénás nyomás értéke kb. 90 Hgmm Shockos beteg esetén TRENDELENBURG helyzet javasolt a VR javítása céljából A jobb pitvar felett a vénás nyomás csökken A sinus sagittalis superior magasságában SUBATMOSPHERICUS (-10 Hgmm!) A LÉGEMBOLIA kialakulása igen komoly veszélyt jelent ml már halálos lehet, függően az infúzió sebességétől

34 Az izompumpa (5) Lényegesen kevésbé hatékony lenne a vénabillentyűk nélkül Fázisos kontrakciók A vénás nyomást akár 30 Hgmm-re is csökkentheti (90 Hgmm-ről)

35 És végül... A teljes perifériás ellenállás (6) Ha a TPR csökken, a vér belezúdul a vénás rendszerbe, jelentősen növelve a vénás telődést

36 VIGYÁZAT! Fizikai aktivitás során az izompumpa igen fontos a vér szív felé történő továbbításának biztosításában Megerőltető fizikai aktivitás után alapvető fontosságú a megfelelő időtartamú lazítás, ami az izompumpát aktívan tartja, és biztosítja a megfelelő mennyiségű vér szívbe történő juttatását Ennek hiányában: a vér az izomzat vérereiben marad Meglehetősen gyakran alakul ki szívinfarktus, ha a kocogók a fizikai aktivitás után túlságosan hamar ülnek le

37 A VR határozza meg a CVP-t CVP: Centrális Vénás Nyomás A physiologiás tartomány: -2 és 6 Hgmm, függően a légzési ciklustól Igen jó közelítést ad az effektíven keringő vérmennyiségről CSÖKKENT CVP: Shock és vérzés FOKOZOTT CVP: Jobbszívfél-elégtelenség Trendelenburg-helyzet

38 A VR határozza meg a CVP-t CVP: Centrális Vénás Nyomás FOKOZOTT CVP: Jobbszívfél-elégtelenség +10 Hgmm a nyaki vénák tágultak, +15 Hgmm a nyaki vénák feszülnek

39 Köszönöm a figyelmet!