Fő feladat: Egyéb feladat: Page 1

Átírás

1 Önmagába visszatérő zárt csőrendszer + szív Szerepe: szállítás, kapcsolatteremtés, elosztó funkció Szerkezeti és fizikai alapfogalmak 1. Két soros vérkör 2. Párhuzamos körök a nagyvérkörön belül A szívkamrákhoz kapcsolódó csőrendszerek adott keresztmetszetén azonos időtartam alatt azonos vérmennyiség áramlik át. Kardiovaszkuláris rendszer A keringési rendszer feladatai Fő feladat: TÁPANYAGOK ÉS VÉRGÁZOK SEJTEKHEZ TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA, SALAKANYAGOK ELSZÁLLÍTÁSA A SEJTEK KÖZELÉBŐL Egyéb feladat: TESTHŐ ELSZÁLLÍTÁSA, ELOSZTÁSA HUMORÁLIS RENDSZER FENNTARTÁSA Page 1

2 Andreas Vesalius Bruxelliensis ( ) Belga anatómus Padova 1543: De humani corporis fabrica Emberi anatómia Felfedezi, hogy a pulzust a szív pulzáló mozgása okozza. 1628: Keringés leírása Exercitation anatomica de motu cordis et sanguinis in animalibus William Harvey (79) angol orvos (Anatómiai esszé a vér és a szív mozgásáról az állatokban). Page 2

3 Marcello Malpighi Olasz orvos (66) 1661: Leírta a kapilláris keringést. Vörösvértestek felfedezése. Számos szövet mikroszkópos anatómiájának első leírója. Sir Isaac Newton (84) angol matematikus, fizikus, csillagász, vegyész, filozófus. A newtoni folyadék róla kapta a nevét. Először írta le a viszkozitást matematikai képlettel. Page 3

4 1727: Megmérte a vérnyomást (kutya) Szélkazán elv Stephen Hales (84) Angol vegyész, élettanász, falusi lelkész 1738: (Hydrodynamica) meghatározta az áramlás dinamikájának elveit Daniel Bernoulli (82) Dán-svájci matematikus Page 4

5 Pierre-Simon, marquis de Laplace (78) Laplace törvény: falfeszülés Francia matematikus és szabálya csillagász Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen ( ) 87; Német fizikus, mérnök Jean Louis Marie Poiseuille (Poázé) ( ) 72; francia orvos, fiziológus Leírták az áramlást meghatározó fizikai paramétereket Page 5

6 Sir William Maddock Bayliss ( ) 64 angol élettanász. 1902: Bayliss effektus felfedezése: erek simaizmának tulajdonsága Otto Frank (79) német élettanász 1895: Szív törvény Filtrációs törvény Ernest Starling (61) angol élettanász Page 6

7 August Kroght ( ) 75 Dán élettanász 1923: Nobel díj Kapillásris keringés André Frédéric Cournand Werner Forssmann Richards W. Dickinson A szívkatéter feltalálásáért és a szív élettana és kórélettana területén végzett megfigyeléseikért kaptak Nobel-díjat 1956-ban. A szívkatéter lehetővé tette a centrális vénás nyomás pontos meghatározását, a perctérfogat szabályozásának tisztázását, forradalmasította a kardiológiát és a szívsebészetet. Page 7

8 Erek falszerkezete Tunica intima: endothel + bazalis membrán Tunica media: Simaizom + kötőszövet (elasztikus rostok) Tunica adventitia: kötőszövet (kollagén rostok), idegek, vasa vasorum Endothel szerepe: sima felszin szenzoros funkció (receptorok) humorális faktorok szekréciója Tunica intima (belső réteg) endothelsejtek kötőszövet elasztikus rostok Artériák rétegei simaizomsejtek lumen Tunica media (középső réteg) Tunica adventitia (külső réteg) Page 8

9 billentyű Vénák rétegei endothelsejtek Tunica intima Tunica media Lumen Tunica adventitia kapillárisfal kapilláris lumene endothelsejt magja izomsejt endothelsejt pinocytikus vezikulumok rés Page 9

10 Ér-simaizom Ősibb Orsó alakú sejtek átmérő: 2-5 µm, hossz: µm Akaratlan működés, vegetatív beidegzés. Nincs T-tubulus, Fejletlen szarkoplazmás retikulum. Nincs szarkomer, nem harántcsíkolt, de vannak vékony és vastag filamentumok. A vékony filamentum nem tartalmaz troponint. Calcium kalmodulinhoz kötődik. The kalcium-kalmodulin komplex 'aktiválja' a miozint, mely így kapcsolódik az aktinhoz => kereszt-hídak kialakulása. Sima izom Page 10

11 Többegységes Egyegységes Többegységes: Simaizom típusai A rostok függetlenül működnek egymástól Motoros egység Fiziológiásan csak idegi hatásra aktiválódik, nincs gátló beidegzés Nagy artériák, vénák Egyegységes: Legtöbb ér Sok száz sejt egységesen működik, funkcionális syncitium Gap junction => Csak a sejtek egy része kap közvetlen beidegzést. IDEG Egyegységes simaizom SIMAIZOMSEJT Többegységes simaizom RELAXÁCIÓ KONTRAKCIÓ Page 11

12 Simaizom jellemzők Hosszú ideig folyamatosan képes összehúzódni = simaizom tónus (tetanizálható) = támasztó, záró (szfinkter) és továbbító funkció Lassú kontrakció: kevés ATP, O 2 fáradás. felhasználás => kismértékű Izotoniás kontrakció Izometriás kontrakció Auxotóniás kontrakció Egyegységes simaizmok Spontán aktiváció, Kontrakció kiváltható akciós potenciál nélkül is Elhúzódó kontrakció => simaizom tónus Szabályozás: Gátlás és aktiválás is van Idegi/hormonális/humorális/mechanikai/termális Idegi: Szimpatikus, paraszimpatikus Aktiváló beidegzések: Szimpatikus hatás: Noradrenalin, adrenalin (α1 receptor) Gátló beidegzések: szimpatikus hatás: adrenalin (β2 receptor) szimpatikus hatás: kolinerg (NO) paraszimpatikus hatás: kolinerg (NO) Számos egyéb transzmitter, hormon, humorális faktor, mechanikai-, kémiai-, hő inger is kiválthat kontrakciót/relaxációt eltérő receptorokon hatva. Miogén válaszok: feszülésre kontrakcióval válaszol. => Bayliss effektus Page 12

13 Page 13

14 Akcióspotenciálok összehasonlítása Ideg Vázizom Simaizom Pacemaker sejt Szívizom Nyugalmi membránpoten ciál (mv) AP tartam (ms) 0, AP mechanizmusa Na + BE Na + BE Ca 2+ BE Na + /Ca 2+ BE Na + /Ca 2+ BE EM késés (ms) !!! Kontrakció tartama (ms) Beidegzés szomatikus vegetatív vegetatív vegetatív Page 14

15 Vastag filamentum miozinlánc 200 myosin molekula 1.6 um 2 nehézlánc (farok,fej) 4 könnyűlánc (20 kda-foszforilációs hely, 17kDa) aktinnal aktivált ATP-áz aktivitás csuklószerő elmozdulás Vékony filamentum aktin szál (1 um) elektrodenz csomóhoz rögzitve 15:1 = aktin: miozin Page 15

16 Kontrakcióhoz/relaxációhoz szükséges egyéb struktúrák, folyamatok Aktin-miozin kapcsolódás 1. Ca 2+ felszabadulás: L-típusú feszültségfüggő kalcium csatorna G-protein-által szabályozott kalcium csatorna SR-ben levő IP3 által szabályozott kalcium csatorna 2. Kalmodulin + 4 Ca 2+ kötődés 3. Miozin-könnyűlánc-kináz (MLCK) aktiváció => 4. Miozin foszforiláció => 5. Aktin miozin kötődés => 6. Miozin ATP-áz aktivitás => 7. Miozin fej behajlás => csúszófilamentum mechanizmus Aktin-miozin szétkapcsolódás: Miozin-könnyűlánc foszfatáz => MLC defoszforiláció Relaxáció: Calcium pumpa (SR, plazmamembrán) 3Na-1Ca antiporter (plazmamembrán) Page 16

17 Kontrakció mechanizmusa Elektromechanika kapcsolódás Page 17

18 ATP igény 1. MLC foszforiláció 2. Miozin fejének behajlása (miozin ATP-áz aktivitás) 3. Calcium pumpa (SR, plazmamembrán) 4. Na+K pumpa => 3Na + -1Ca 2+ antiporter (plazmamembrán) Foszfatáz gátlás Page 18

19 Relaxáció mechanizmusa Page 19

20 Page 20

21 Érfajták Arteriák Erős fal Funkció: nagy nyomás alatt gyorsan szállítani a vért a szövetekhez Kapillárisok Vékony fal, nincs simaizom, permeabilitás változó, alacsony nyomás, lassú véráramlás Funkció: anyagkicserélődés Vénák Alacsony nyomás => vékony fal sok kollagén rosttal. Funkció: a szívbe szállítja vissza a vért, vérraktár, PT szabályozás Artériák Elasztikus artériák (aorta, nagy artériák): Nagy, vastag fal sok elasztikus rosttal, kevésbé reaktív Feladat: szélkazán. Folyamatos áramlás biztosítása Muszkuláris artériák (közepes artériák) Közepes vastagság, sok simaizom Reaktív Feladat: szervek közötti vérelosztás, vérnyomás szabályozás Arteriolák kicsi, de erős, izmos fal nagyon reaktív Feladat: szöveti vérelosztás, vérnyomás csökkentés (legnagyobb ellenállás) Page 21

22 AZ ELASZTIKUS ARTÉRIÁK SZÉLKAZÁN FUNKCIÓJA elasztikus artériák bal pitvar bal kamra SYSTOLE DIASTOLE Perifériás ellenállás Perifériás ellenállás Systole alatt az elasztikus artériák vért tárolnak. Diastole alatt az artériák elasztikus összehúzódása (nem izomkontrakció!) továbbítja a tárolt vért. Következménye: Folyamatos, de pulzáló áramlás: Q és v változik Page 22

23 Disztenzibilitás= dv/(dpxvo), Compliance= dv/dp; A vénás rendszer tágulékonysága szer nagyobb mint az artériás rendszeré Vénás rendszer Artériás rendszer 1 kpa = 7.5 mmhg Nyomás (Hgmm) Page 23

24 A KORRAL CSÖKKEN AZ AORTA RUGALMASSÁGA Térfogatváltozás (%) éves éves éves Nyomás (Hgmm) A compliance elsősorban a magas nyomástartományban csökken. EREK JELLEGZETESSÉGEI Elasztikus a. Muszkuláris a. Arteriola Prekapiláris sphincter Kapilláris Venula Véna Vena cava Endoth. Elaszt. sz. Simaizom Rostos sz. Átmérő 25 mm 4 mm 30 µm 8 µm 20 µm 5 mm 30 mm Falvastag. 2 mm 1 mm 25 µm 1 µm 2 µm 0.5 mm 1.5 mm Szélkazán Elosztás Ellenállás Kicserélés Nagy mol. Vénás visszaáramlás működés: filtrálása szabályozása Folyamatos Vérnyomás vérgáz Gyulladás Perctérfogat áramlás szabályozása stb. szabályozása Page 24

25 Terület Térfogat ml % Szív (diasztole) Kis vérkör Artériák 130 Kapillárisok 110 Vénák 200 Nagy vérkör cm 2 Cm/s Hgmm Aorta, nagy artériák / /70 Kis artériák Arteriolák Kapillárisok , Kis vénák Nagy vénák/v. cava / /0-2 Összesen Kivétel: Tüdő: 7-10; Glomerulus: 45; Peritubularis :12 Máj: 8, Bél: 20 sebesség (cm/s) aorta artériák arteriolák kapillárisok venulák vénák vena cava Page 25

26 VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA A vértérfogat 2/3-a a tágulékony vénákban található. Elasztikus art. Muszkuláris art. Arteriolák Kapillárisok Vénák Vérnyomás értékek a különböző érszakaszokon Page 26

27 Sebesség Keresztmetszet Elasztikus. art. Muszkuláris art. Arteriola Kapilláris Véna Vérnyomás, artériás középnyomás Vérnyomás (Hgmm): 110/70 Hgmm MAP = (2*P D + 1*P S )/3 Nagyvérkör: MAP = (2*70 + 1*110)/3 = 250/3 =83,3 Hgmm Kisvérkör: MAP = (2*10 + 1*25)/3 = 45/3 =15 Hgmm Kritikus záródási nyomás: 20 Hgmm Átlagos töltési nyomás: 6 Hgmm Page 27

28 Kritikus záródási nyomás artériás nyomás (Hgmm) Pulzus nyomás P S P D Nagy vérkör: = 40 Hgmm Kis vérkör: =15 Hgmm Pulzusnyomás a felszálló aortában Page 28

29 Pulzus hullám: (nyomás pulzus terjedése) Aorta: 5 m/s Kis artériák: m/s Lamináris áramlás Turbulens áramlás Page 29

30 Véráramlás nagyerekben és hajszálerekben Az áramlás többnyire lamináris, ritkábban turbulens. Re = 2rv/η Bernoulli törvény A lineáris áramlás sebesség egyenesen arányos az áramlási sebességgel (Q) és fordítottan arányos a keresztmetszettel (A): v=q/a Page 30

31 Véráramlás (Q) Folyadék térfogat mozgása egységnyi idő alatt. Egység: l/min; ml/s Nyugalmi: 5 l/min; 83 ml/s; Munkavégzés: 25 l/min; 417 ml/s I=U/R (Ohm törvény) Q= P/R ; (P1-P2)/R Fenntartója: szívmüködés Nyomásfő (perfúziós nyomás) P= P1-P2 Ellenállás (R): súrlódás (fal és ér között, folyadék rétegek között) Nyomás grádiens/fő Q Ellenállás ÁRAMLÁS, NYOMÁS ÉS ELLENÁLLÁS Áramlás = Nyomás(grádiens) Ellenállás Q = P R L/min Nyomás = Áramlás x Ellenállás P = Q x R Hgmm Nyomás P Ellenállás = R = Hgmm/L/min Áramlás Q Page 31

32 TPR a kis és nagyvérkörben R=(P1-P2)/Q Oka: a vér mint folyadék belső viszkózus ellenállása Nagy vérkör TPR= (83 Hgmm-0 Hgmm)/83 ml/s = 1 PRU (Hgmm*s/ml) TPR = (83 Hgmm-0 Hgmm)/5000 ml/min = PRU (Hgmm*min/ml) TPR = (83 Hgmm-0 Hgmm)/5 l/min = PRU (Hgmm*min/ml) Kis vérkör TPR = (15 Hgmm -5 Hgmm)/83 ml/s = 0.12 PRU Sorba kapcsolt elemek esetén: TPR= R1+R2+R3+ TPR > R1 vagy R2 vagy R3 A teljes perifériás ellenállás Párhuzamosan kapcsolt elemek esetén: 1/TPR=1/R1+1/R2+1/R3 +. TPR < R1 vagy R2 vagy R3 Párhuzamosan kapcsolt keringési egységek: agy, vese, sziv, stb. Valamennyi szerv áramlását közelitőleg ugyanaz a perfuziós nyomás biztositja. Page 32

33 Az emberi keringés: 2 sorosan kapcsolt cső + sok párhuzamos csövecske Q= (P 1 -P 2 )*π*r 4 8*l*η P 1 -P 2 = nyomásfő r = ér sugara l = cső hossza η = vér viszkozitása Hagen-Poisseuille elve Page 33

34 Átmérő és áramlás összefüggése Az érkeresztmetszet és az érellenállás összefüggése Page 34

35 A vérnyomás és az áramlás összefüggése A vér rheológiai tulajdonságai: VISZKOZITÁS Rheológia a folyadékok áramlásával foglalkozó tudomány. Belső súrlódás A különböző sebességű rétegek között nyírófeszültség alakul ki. viszkozitás = nyírófeszültség sebességgrádiens η = τ γ 1 Poise= 0.1 kg*m-1*s-1 1 cp = 1 mpa*s víz: 1 centipoise vér: 3-4 cp Page 35

36 Newtoni folyadék: a viszkozitás állandó (plazma). Nem-newtoni folyadék (vér) viszkozitás függ Sejtszám (HTK) Véráramlási sebesség viszkozitás csökken nagy sebességnél (nagy artériák) Érkeresztmetszet kis átmérőjű csövekben a csőátmérővel a viszkozitás csökken:»fahreus-lindquist jelenség (1936)»viszkozitás csökken az arteriolákban»viszkozitás növekszik a kapillárisokban A hematokrit hatása a vér viszkozitására Page 36

37 A súrlódás (véráramlási sebesség) és a viszkozitás összefüggése Vér viszkozitás és a csőátmérő összefüggése: 0.3 mm alatt a csőátmérő növekedésével a viszkozitás nő Page 37

38 Nyomás h POISEUILLE-TÖRVÉNY Q 2h 2Q Q P Hossz L Q 2L ½ Q Q 1 L Sugár r Q Q 4 2r Q r 4 Viszkozitás Q η 2η ½ Q Q 1 η Q = P r4 Lη π 8 R = Lη 8 r 4 π A POISEUILLE-TÖRVÉNY ALKALMAZÁSA Newtoni (homogén) folyadék Lamináris áramlás Folyamatos áramlás Merev falú csövek VÉR: Nem newtoni Turbulencia (helyenként) Pulzáló áramlás Elasztikus erek Noha a feltételek kielégítése nem tökéletes, az eltérés a Poiseuille-törvénytől enyhe. Következmény: 1. Az ér sugara (r 4 ) az áramlást és nyomást befolyásoló legfontosabb faktor. 2. Az érátmérő (arteriolák) változtatása a szabályozás legfontosabb eszköze: vazokonstrikció/vazodilatáció Page 38

39 Feszülés = Transzmurális nyomás x T = P x r d LAPLACE-TÖRVÉNY sugár falvastagság A nagy feszülés fokozza az erek megrepedésének veszélyét. - vénák nem szakadnak (kis nyomás) - kapillárisok nem szakadnak (kis sugár) - arteriolák nem szakadnak (vastag fal). P T Vérnyomást meghatározó tényezők P= Q x R 110/70 Hgmm Szív pumpafunkciója Keringő vértérfogat Érellenállás (érkeresztmetszet) Page 39

40 Férfi Nő 4 év 85/60 85/60 20 év 110/70 110/70 40 év 126/77 131/81 50 év 150/88 156/90 A vérnyomás változása az életkorral Térfogat-nyomás görbék" a szisztémás artériás és vénás rendszerben. Page 40

41 ballon higanyos nyomásmérő szabályozó szelep a. axillaris a.brachialis fonendoszkóp felfújható gumipárna a. ulnaris artéria nyitva artéria elzárva artéria megnyílása Mikrocirkuláció 1. Falszerkezet 2. Keresztmetszet: 5-8 µm 3. Tranzit idő: 1-2 sec 4. Szerep, Krogh henger 5. Kapilláris fajták (kb. 46 milliárd), 6. Starling féle filtrációs törvény Page 41

42 Falszerkezet 1. Endothel sejt 2. Bazalis membrán (rácsrost) 3. Periciták Intercelluláris rések Kapilláris rendszer felépítése Prekapilláris sphincter (szabályozható) AV-shunt Posztkapilláris venula Nyitott kapilláris: % Permeabilitás vátoztatható Page 42

43 Artériák Véna Venula Arteriola Prekapilláris sphincter Metarteriola Kapilláris Venula AV anastomosis Prekapilláris sphincter Mikrocirkuláció Arteriola Venula Relaxált prekapilláris sphincter Kapilláris METARTERIOLÁK ÉS PREKAPILLÁRIS SPHINCTEREK Kontrahált prekapilláris sphincter Page 43

44 Kapilláris fajták Folytonos, nem fenesztrált (10 nm): Izom, tüdő, KIR, zsír és ksz. Fenesztrált ( nm): vese glomerulus, mirigyek, corpus ciliare, plexus choroideus, bél mucosa folytonos fenesztrált Intercellulárisan fenesztrált, nem folytonos (szinuszoidok; nm): csontvelő, máj, lép Page 44

45 PORTÁLIS KERINGÉS Két, sorba kapcsolt kapilláriságy. 1. BÉL/LÉP - MÁJ felszívás/hb-bontás tárolás/feldolgozás/méregtelenítés 2. INTRAGLOMERULÁRIS PERITUBULÁRIS KAPILLÁRIS filtráció visszaszívás/szekréció 3. HYPOTHALAMUS ADENOHYPOPHYSIS neurohormonok szállítása az adenohypophysisbe Starling-f filtrációs törvény A folyadék áramlást befolyásoló tényezők a kapillárison keresztül: ([Pc Pi] ] σ[πc πi]) a nettó erő (effektív filtrációs nyomás) Jv nettó folyadék áramlás. A folyadék áramlást meghatározó változók: Kapilláris hidrosztatikai nyomás ( Pc ) Interstitiális hidrosztatikai nyomás ( Pi ) (bőr:-2 mmhg, máj, vese: +6 mmhg) Kapilláris kolloid ozmotikus nyomás ( πc ) Interstitiális kolloid ozmotikus nyomás ( πi ) Filtrációs koefficiens ( Kf ): kapilláris felszín és permeabilitás Reflekciós koefficiens ( σ ) : függ a szövet fehérje tartalmától (1= nincs protein permeabilitás; 0=max fehérje permeabilitás Áteresztőképesség befolyásolása: histamin, bradikinin, serotonin, SP Page 45

46 Nyomás értékek (Hgmm) P c P i σπ c σπ i Összesen Artériás vég Vénás vég STARLING- (KÖZEL) EGYENSÚLY Erők Filtrációs erő Abszorbciós erő Átlagos kapilláris nyomás 17.3 Negatív intersticiális nyomás 3.0 Intersticiális kolloidozmotikus ny. 8.0 Plazma kolloidozmotikus ny TELJES EGYENSÚLY: 0.3 Hgmm nettó filtrációs erő. Ez 2 ml/min (120 ml/óra) nettó filtrációnak felel meg. A folyadékfelesleget a nyirokerek szállítják el. Page 46

47 Filtráció: 24 l/nap (0.3% PT) Reabszorpció: 20.4 l/nap (85%) Nyirok: 3.6 l/nap (15%) Page 47

48 AZ ARTERIOLÁK AZ ARTÉRIÁS ÉS AZ INTRAKAPILLÁRIS NYOMÁST EGYARÁNT SZABÁLYOZZÁK Vazokonstrikció Arteriola kontrakció: -emeli az artériás nyomást -csökkenti a kapilláris nyomást Vérnyomás (Hgmm) Normális tónus Vazodilatáció Arteriola dilatáció: -csökkenti az artériás nyomást -emeli a kapilláris nyomást A vénás nyomás növekedése nagyon emeli az intrakapilláris nyomást. Vénás keringés Falszerkezet simaizom kollagénrost billentyűk Nyomásviszonyok Keresztmetszet Áramlás Vérraktár Page 48

49 VÉNÁS COMPLIANCE VÉRTÉRFOGAT Szimpatikus ingerlés Térfogat (ml) Vénás rendszer Artériás rendszer VÉNÁS NYOMÁS Nyomás (Hgmm) Viszonylag nagy compliance, de: Függ a teltségtől, Szimpatikus ingerlés csökkenti Vénás keringést elősegítő tényezők 1. Szív pumpafunkciója 2. Vázizomkontrakció 3. Simaizom kontrakció (vénafalban; α1 1 receptor; miogén; humorális faktorok: endothelin) 4. Artéria pulzáció 5. Negatív mellűri nyomás 6. Pozitív hasűri nyomás 7. Vénabillentyűk (főleg alsó végtagban; de nincs billentyű: kis és nagy vénák, agy, zsigerek) 8. Gravitáció (szív felett) (gátló tényező a szív alatt) Page 49

50 Vénák összeesnek A vénás nyomás eltérése a test különböző részein álló testhelyzetben Felállás: 500 ml alsó végtagba Centrális vénás nyomás: 0-2 Hgmm : : hipovolémia Page 50

51 Izompumpa és a vénás billentyűk jelentősége Zárt Nyitott Zárt Belégzés Légzés hatása a vénás keringésre Kilégzés Tüdő térfogat Page 51

52 VÉRRAKTÁRAK ÁLTALÁBAN VÉR MOBILIZÁLHATÓ: 1. Vénás rendszerből 2. Tüdő érhálózatából 3. Szívből (fokozott ürülés) SPECIFIKUS VÉRRAKTÁRAK: 1. Bőr vénás plexusai ( ml) 2. Nagy abdominális vénák (300 ml) 3. Máj ( ml) 4. Lép (150 ml) Az interstitium felépítése Nyirok keringés Proteoglycan filamentumok mindenütt a kollagénrostkötegek között. Folyadék Szabad folyadék patakocska Page 52

53 A NYIROKKAPILLÁRISOK A MIKROCIRKULÁCIÓ SZERVES RÉSZEI arteriola venula Nettó filtráció Nettó reabszorpció nyirokkapilláris Nyirokkapillárisok felépítése A kapillárisok vakon végződnek. A kapilláris-endothelsejtek billentyűket képeznek. Endothel sejtek Nincs fenesztráció, nincs bazalis membrán, nincs pericita, nincs szoros intercelluláris kapcsolat az endothel sejtek között Nagy permeabilitás: : Nagy molekulasúlyú anyagok felvétele Page 53

54 Nyirokrendszer Ductus lymphaticus dexter Ductus thoracicus Jobb és bal v. subclavia NYIROKRENDSZER D. Lymphaticus d. V. jugularis Ductus thoracicus V. subclavia Page 54

55 Nyiroktüsző Nyirokcsomó Lép szerkezete NYIROKRENDSZER Funkció: 1. Intersticiális fehérje eltávolítása: alapvető, vitális funkció! 2. Filtrátumfelesleg felvétele. 3. Lipidek abszorpciója. 4. Limfociták inkubációja. Funkcionális jellemzők: Az erekben billentyűk vannak. A simaizom saját pumpaaktivitással rendelkezik. endothelsejt rögzítő rost billentyű pórus billentyű Nyirokkapilláris nyirokér Page 55

56 Nyirokkeringést elősegítő tényezők 1. Szív pumpafunkciója 2. Vázizomkontrakció 3. Artéria pulzáció 4. Spontán, ritmikus simaizom kontrakció (nyirokérfalban) 5. Negatív mellűri nyomás 6. Pozitív hasűri nyomás 7. Billentyűk 8. Gravitáció (szív felett), (de gátló tényező a szív alatt) A nyirokkeringés és a nyirokérbeli nyomás öszefüggése Page 56