A kardiovaszkuláris rendszer élettana
|
|
- Attila Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kardiovaszkuláris rendszer élettana 33. Hemodinamika: Biofizikai alapjelenségek 34. Hemoreológia 41. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése Dr. Domoki Ferenc november 8. Bevezetés helyett: a kardiovaszkuláris rendszer funkciójáért 3 főszereplő felelős A vér A szív Az érrendszer E három tényező tulajdonságait, kölcsönhatásait, és funkciójuk szabályozását kell megismerni. 1
2 Hemodinamika-alapfogalmak Áramlás: a cső keresztmetszetén időegység alatt átáramló folyadékmennyiség ( V/ t), a szisztémás vérkeringésre vonatkoztatva a teljes áramlás neve keringési perctérfogat (PTF). Jele Q, mértékegysége térfogat/idő (pl liter/perc) Vigyázat! áramlás áramlási sebesség (v), utóbbi alatt az áramló folyadék részecskéinek átlagos sebessége értendő (m/s). Q=A v, ahol A a cső keresztmetszete. Lamináris véráramlás Csövekben a laminák koncentrikus körökként képzelhetők el, a súrlódási felszín és így a súrlódás a centrum felől a periféria felé nő, ezért a folyadékrétegekben mozgó részecskék lineáris sebessége centrum-periféria irányban csökken Parabola formájú áramlási sebességgrádiens alakul ki 2
3 Turbulens áramlás A folyadékrétegek szabálytalan áramlása mindig viszkozitás-növekedéshez vezet, fokozva az áramlási ellenállást. A turbulencia kialakulását elősegíti a csőrendszer tágassága, szabálytalansága (érszűkület, elágazás, irányváltás), valamint a magas áramlási sebesség, a folyadék alacsony viszkozitása Reynolds szám: a turbulencia kialakulásának valószínűségét jelző mutató Mértékegység nélküli szám Re=d v ρ/η, ahol d az átmérő, v az áramlási sebesség, ρ sűrűség és a viszkozitás (cm, cm/s, g/cm 3, és Poise-ben mérve, CGS szisztéma). Ha a szám meghaladja 2000-t a turbulencia kialakulásának valószínűsége nagy A keringésben az artériás rendszerben alakulhat ki turbulencia (nagy érátmérő+nagy sebesség). 3
4 Hemodinamika-alapfogalmak vérnyomás: a vérnek az erek falára kifejtett nyomása. Értéke a szívfunkciótól és az ér szívhez viszonyított pozíciójától is függ. Jele P, SI mértékegysége Pa, de az élettanban megszokottan a Hgmm-t használják. Áramlás az érrendszer két pontja között akkor jön létre ha az eret kitöltő vér nyomásában a két pontnál különbség van. Ezt perfúziós nyomásnak (nyomásfő, nyomásgrádiens,) nevezzük. Jele P (=P1-P2) A keringésben a perfúziós nyomást ( P) a szív szívónyomó pumpa aktivitása alakítja ki Hemodinamika-alapfogalmak Hogy adott nyomásfő mellett mekkora áramlás jön létre a csőben, azt a hidraulikus ellenállás szabja meg, ezt a nagyvérkörre vonatkoztatva teljes perifériás ellenállásnak/rezisztenciának (TPR) nevezzük. Jele R (TPR), mértékegysége nyomás idő/térfogat (Hgmm perc/liter) 4
5 A hemodinamika alaptörvénye: az Ohm törvény Áramlás=nyomásfő/hidraulikus ellenállás Q= P/R ( P=Q R, R= P/Q) PTF nagyvérkör =(P aorta -P jobb pitvar )/TPR PTF kisvérkör =(P a.pulm -P bal pitvar )/R tüdő PTF nagyvérkör =( ) PTF kisvérkör Mitől függ a hidraulikus ellenállás? 5
6 HAGEN-POISEUILLE törvény Nyomás h Q 2h 2Q Q P Hossz L Q 2L ½ Q Q 1 L Sugár r Q 2r 16 Q (2 4 Q) Q r 4 Viszkozitás Q η 2η ½ Q Q 1 η Q = P r4 Lη π 8 R = Lη 8 r 4 π Mitől függ a hidraulikus ellenállás? az áramló folyadék saját anyagi tulajdonsága: viszkozitás (η) A cső geometriájától: a hosszúsággal (L) egyenesen arányos, a cső sugarának (r) a negyedik! hatványával fordítva arányos Hagen-Poiseuille törvény: Q= P x π/8 x r 4 /L x 1/η R= 8/π x L/r 4 x η 6
7 A Hagen-Poiseuille törvény teljesülésének kritériumai, összevetve a keringési rendszer tényeivel Hengeres nem elágazó, merev csövek newtoni folyadék stacioner áramlás lamináris viszonyok Rugalmas, elágazó csövek, a vénák nem hengeresek nem-newtoni folyadék (a vér) pulzáció néha turbulens áramlás Az egyenlőség tehát nem állhat fenn, mégis a törvény kijelöli a fontos faktorokat Hemoreológia: a vér folyékonyságával foglalkozó tudományág rhei görög szó, folyót jelent, közismertté a Panta rhei! - Minden folyik!- filozófiai aforizma tette (semmi nem állandó, minden változik) A lamináris áramlás jellemzése, Newton viszkozitás törvénye:, nyírófeszültség, nyírási sebesség, viszkozitás fogalmának bevezetése a newtoni folyadékok és a nem-newtoni, komplex folyadék: a vér viszkozitása Az áramló vér viszkozitásának jellemzése, a vörösvérsejt adaptációja Turbulens áramlás fogalma. Reynolds szám. 7
8 Newton viszkozitástörvénye I. mozgó üveglap rögzített üveglap F Egy folyadékkal elválasztott két üveglapot elmozdítva egymás felett, az elmozdított üveglap alatti folyadék is elmozdul, mégpedig úgy, hogy a folyadék részecskéi egymással párhuzamos rétegekben (laminákban), egymáshoz képest is elmozdulnak. Ez a sebességgrádiens (dv/dx) a folyadékban homogén, és az üveglapot elmozdító erővel arányos. Newton viszkozitástörvénye II. Nyírófeszültség, nyírási erő (shear stress): az a tangenciális erő, ami egységnyi felszínre hatva elmozdítja egymáson a rétegeket, jele τ, mértékegysége N/m 2 (Pa) Nyírási sebesség (shear rate): az a sebesség, amivel az áramló folyadék egymástól x távolságban levő rétegei elcsúsznak egymáshoz képest, jele γ=dv/dx, mértékegysége 1/s Newton viszkozitás törvénye szerint az egyszerű (newtoni) folyadékokban τ és a hatására létrejövő γ között egyszerű arányosság áll fenn, az arányossági tényezőt a folyadék belső súrlódásának, viszkozitásnak hívják. A viszkozitás jele η=τ/γ, mértékegysége Pa s ill. P (poise). átváltás: 1 Pa s = 0.1 P. A viszkozitás a hőmérséklet emelkedésével csökken (lsd hideg vs. meleg méz csurgatása) 8
9 A vér viszkozitását meghatározó tényezők A vérplazma newtoni folyadék, viszkozitása a plazmafehérjék összetételétől és koncentrációjától függ (kiszáradás!) A vér azonban nem newtoni folyadék (η τ/γ), viszkozitása a nyíróerőktől is függ, és a csőgeometria is befolyásolja. 1. Hematokrit. A hematokrit növekedése növeli a vérviszkozitást. 2. Shear thinning. A nyírási sebesség növelése drasztikusan csökkenti a vérviszkozitást (shear thinning). 3. Fåhraeus-Lindquist effektus. Az érátmérő 300 µm alá csökkenésekor a vérviszkozitás csökkenni kezd. A legtöbb jelenségre a vörösvérsejt membrán különleges, nem rugalmas, hanem folyadékszerű (viszkózus) deformálhatósága szolgál, amely az áramláshoz való alkalmazkodást jelzi. Ad 1. A vér viszkozitásának hematokrit-függése RELATIV VISZOZITÁS Normálérték HEMATOKRIT plazma víz 9
10 Ad 2. A shear thinning mechanizmusa 1: vörösvérsejt aggregáció Vörösvérsejt aggregátumok alvadékok! Alacsony nyírási sebességnél a vörösvérsejtek aggregátumokat képeznek, ez a pénztekercsképződés viszkozitásemelkedésként jelentkezik. Az aggregációs hajlam a plazmafehérjék összetételétől függ, a globulinok arányának emelkedésével nő. Ez a reverzibilis aggregáció az alapja a vörösvérsejt süllyedési sebesség és a plazma diszproteinémiája közötti kapcsolatnak is (a süllyedési sebesség nő, amikor az albumin/globulin arány csökken). Ad 2. A shear thinning mechanizmusa 2: vörösvérsejt deformáció Nyíróerő (shear stress) hatására a membrán passzív rotációt végez, miközben a vörösvérsejt alakja áramvonalas formát vesz fel 10
11 Ad 2. Kísérleti felvétel: a vörösvérsejtek a nyírási sebesség (shear rate) növekedésével fokozódó alakváltozáson esnek át, a membránhoz csatolt jelző segítségével a membránrotáció is vizualizálható Ad 2. A nyírási sebesség növelésével a vér viszkozitása látványosan csökken: ennek mechanizmusai: 1. DISZPERZIÓ: a vörösvérsejt-aggregátumok (globulin-függő pénztekercsképződés) szétválása 2. DEFORMÁCIÓ és ORIENTÁCIÓ: vérsejtek áramvonalas alakváltozása 11
12 Ad 3. Az ér méretének hatása a vér viszkozitására A vér viszkozitása az érátmérő 300µm alá csökkenésekor látványosan csökkenni kezd, ~7-10 µm átmérőnél megközelíti a plazma viszkozitását. Ez a Fåhraeus-Lindquist effektus (1918). THE VISCOSITY OF THE BLOOD IN NARROW CAPILLARY TUBES Am J Physiol March 1, :(3) A tudósok: Robert Sanno Fåhraeus ( ) Johan Torsten Lindquist (1906-) svéd hemato-patológusok Ad 3. A Fåhraeus-Lindquist effektus Relatív viszkozitás plazmaviszkozitás érátmérő (µm) 12
13 Ad 3. a Fåhraeus-Lindquist effektus mechanizmusai 1. Axiális migráció és 2. plazma skimming: a vékonyabb erekben a sejtek a tengelyáram közepén, gyorsan haladnak, míg a szélen lassabb, sejtmentes plazmaáram alakul ki: az érben a hematokrit effektív értéke akár felére csökken. Ez a mechanizmus főleg a nagyobb mikroerekben ( µm) játszik szerepet 3. A kapillárisokban az egy sejtsorban áramló vörösvérsejtek folyadékcseppszerű adaptációja tökéletessé válik, egymással nem érintkeznek, felveszik a paraboloid sebességprofilt. A kapillárisokba kerülő fehérvérsejtek viszont viszkozitásemelkedést hoznak létre. Fehérvérsejt mint viszkozitásemelkedés 13
14 Take home message #1: A vörösvérsejt a keringésben soha nem hasonlít cukrászipari termékekre (fánk, babapiskóta), hanem passzívan a nyíróerőknek megfelelő bármilyen formát vesz fel! Take home message #2: Az emlős vörösvérsejt az evolúciós siker egyik kulcsa! Béka (bal), és ember (jobb) vörösvérsejt és kapilláris 14
15 Take home message #2: Az emlős vörösvérsejt az evolúciós siker egyik kulcsa! Az emlősök ugyanakkora vértérfogatból ~16-szor több kapillárist képesek perfundálni, mint a béka, a diffúziós távolságok lerövidítése alapvetően lehetővé tette a nagy metabolikus aktivitású szövetek (agy) felépítését! Mi ebből a fontos egy orvosnak? A vér viszkozitása fiziológiásan nem szabályozza a hidraulikus ellenállást, de képes azt jelentősen befolyásolni Magas hematokrit (policitémia, kiszáradás) fokozza a viszkozitást, emelve az ellenállást Alacsony hematokrit következtében csökkenő viszkozitás fokozza a turbulens áramlás veszélyét, ami érsérüléshez ill. ellenállásfokozódáshoz vezet A véráramlás sebességének kóros csökkenése pénztekercsképződéshez, ún. strukturális viszkozitásfokozódáshoz vezet, tovább rontva a keringést A vörösvérsejt veleszületett vagy szerzett membrándefektusai rontják a deformálhatóságot és a fluiditást, ezek a vér viszkozitásának jelentős fokozódásához vezetnek, rontva a keringést. 15
16 Van-e jelentősége a reológiai státusz vizsgálatának a betegágy mellett: IGEN! : Reológiai tesztek viszkozimetria Ozmotikus grádiens ektacitometria: deformabilitási index Kritikus stressz: az a legkisebb nyíróerő, ami diszpergálja az aggregálódott vörösvérsejteket etc A vörösvérsejt ozmotikus rezisztenciája!!! Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille törvény alapján a cső hossza és sugara alapvetően befolyásolja a hidraulikus ellenállást. A keringési rendszer rugalmas falú, elágazó, és nemcsak hengeres csöveket tartalmaz, szemben a törvény kritériumaival. A teljes perifériás ellenállást az egymással sorban és párhuzamosan kapcsolt vaszkuláris elemek komplex módon alakítják ki. A rugalmasság miatt a vérnyomás emelkedésével változik a csövek sugara, keresztmetszete, és térfogata is. Fontos alapfogalmak: transmuralis nyomás, kritikus záródási nyomás, vaszkuláris compliance, falfeszülés (Laplace törvény) 16
17 Transmuralis nyomás: az eret feszítő nyomás: P tm =P vér -P inst transmuralis : a falon át A vérnyomás és az érfalat körülvevő intestitium nyomásának különbsége Az interstitialis nyomás rendszerint nem játszik szerepet a nagyvérköri artériák transmuralis nyomásában (kivéve az összehúzódó izomzatban), jelentősebb viszont az alacsony nyomású rendszerben (vénás keringés) VASZKULÁRIS COMPLIANCE: EGYSÉGNYI NYOMÁSVÁLTOZÁSRA ESŐ TÉRFOGATVÁLTOZÁS. FÜGG AZ EREK TÁGULÉKONYSÁGÁTÓL ÉS KEZDETI TÉRFOGATÁTÓL. Compliance: a V-P görbe meredeksége. V tgα= V P tm Vénás rendszer Artériás rendszer α V P tm P Nyomás (Hgmm) A VÉNÁS COMPLIANCE SZER NAGYOBB, MINT AZ ARTÉRIÁS COMPLIANCE 17
18 Az erek összeesnek ha a transmuralis nyomás a kritikus záródási nyomás alá csökken véráramlás Szimp gátlás Kritikus záródási nyomás Nyugalmi áll. Szimp. aktiválás Az artériákban a kritikus záródási nyomás magasabb, mint a halál után kialakuló átlagos keringési töltőnyomás (~7 Hgmm). Ezért az artériák összeesnek, majd a boncoláskor levegővel telnek fel. Ez félrevezette a tudósokat ezer éven át, azt képzelve, hogy az artériák levegőt szállítanak. Görög nevüket nevüket is innen kapták: arteria= légszállító cső. Artériás nyomás T = P x r h Laplace törvény Falfeszülés = Transmuralis nyomás x érsugár érfalvastagság Az érfal feszülése: az eret szétfeszítő nyomás hatására az érfalban keletkező erő, amely az érfalat felszakítaná. Laplace törvénye megmutatja, mely érszakaszoknál van nagy kockázat vénák alacsony (nagy sugár alacsony nyomás) kapillárisok alacsony (kis sugár alacsony nyomás) arteriolák alacsony (kis sugár magas nyomás + vastag fal) muszkuláris artériák alacsony (közepes sugár + vastag fal magas nyomás) aorta/ nagy elasztikus artériák magas (nagy sugár relatív vékony fal magas nyomás) A magas falfeszülés által kiváltott érszakadás tehát az aortában a legvalószínűbb, a falgyengülés által létrehozott aneurizma circulus vitiosus-t indít el! P T 18
19 Hogyan lehet az elágazó érrendszer ellenállását meghatározni? Az erek egymással vagy sorba vagy párhuzamosan kapcsoltak. A nagyvérkör szervei egymással párhuzamosan kapcsoltak. Az egyes értípusok erei egymással szintén párhuzamosan kapcsoltak ( artériák, arteriolák, kapillárisok, vénák) Az egyes értípus csoportok egymáshoz képest viszont sorosan helyezkednek el (artériák az arteriolákkal, azok a kapillárisokkal, azok a venulákkal etc) Eredő ellenállás párhuzamosan kapcsolt csövekben Az eredő ellenállás mindig KISEBB, mint a legkisebb egyedi ellenállás! 19
20 Tüdő Jobb szívfél koszorúserek agy vázizomzat máj GIS vese bőr Bal szívfél A nagyvérkör szervei egymással párhuzamosan kapcsoltak. Ezt a rendszert könnyebb leírni, ha a rezisztencia helyett reciprokát, a konduktanciát használjuk K = 1/R, K total = 1/TPR K total =K koszorúserek +K agy + K vázizomzat + Az ábra a teljes perifériás konduktanciához viszonyított %-os értékeket mutatja a nagyvérkörben A TPR KISEBB, mint BÁRMELY szerv keringési ellenállása a nagyvérkörben. Például, a koszorúsérkeringés részesedése a teljes konduktancia 5%-a, ez azt jelenti, hogy ellenállása a TPR 20-szorosa! R koszorúserek =1/K koszorúserek = 1/0.05 K total =20 TPR Eredő ellenállás párhuzamosan kapcsolt érszegmentumokban R=1/K!!! R szegmentális = R1 R2 R3 Rn ( ) vagy K szegmentális = K1+K2+K3+K4+. Kn Az eredő ellenállás annál nagyobb, minél nagyobb az R (az individuális) ellenállás, és minél kisebb n (a párhuzamosan kapcsolt erek száma). Talán könnyebb átlátni, hogy a szegmentális konduktancia annál kisebb, minél kisebbek az erek individuális konduktanciái és minél kevesebb a párhuzamosan kapcsolt erek száma. Fentieket alkalmazva az egyes szegmentumok közül legnagyobb ellenállással az arteriolák rendelkeznek (nagy R, relatíve kis n). 20
21 Eredő ellenállás sorosan kapcsolt csövekben R total = R 1 + R 2 + R 3 + R n TPR= R aorta + R artériák + R arteriolák + R kapillárisok + R vénák Az eredő ellenállás mindig NAGYOBB, mint a legnagyobb egyedi ellenállás! A VÉRNYOMÁS/ SZEGMENTÁLIS ELLENÁLLÁS ALAKULÁSA A KERINGÉSI RENDSZERBEN TPR= R aorta + R artériák + R arteriolák + R kapillárisok + R vénák Nyomás (Hgmm) Aorta Muszkuláris artériák Kis artériák Arteriolák Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagy vénák Venae cavea Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok Venulák Tüdő vénák R arteriolák = P arteriolák / Q (Q= perctérfogat) Szisztémás nagyvérkör Kisvérkör R arteriolák >> R kapillárisok > R vénák > R artériák > R aorta A legnagyobb a nyomásesés az arteriolákban: ez a szakasz képviseli a legnagyobb ellenállást, amely meghatározza a teljes perifériás ellenállást (TPR). Az artériás vérnyomás és a helyi vérátáramlás szabályozása az arteriolákban történik. 21
22 Elasztikus a. Az erek szövettani jellegei és fő funkciói Muszkuláris a. Arteriola Prekapilláris sphincter Kapilláris Venula Véna Vena cava Endoth. Elaszt. sz. Simaizom Rostos sz. Átmérő 25 mm 4 mm 30 µm 8 µm 20 µm 5 mm 30 mm Falvastag. 2 mm 1 mm 25 µm 1 µm 2 µm 0.5 mm 1.5 mm Szélkazán Elosztás Ellenállás Kicserélés Nagy mol. Vénás visszaáramlás működés: filtrálása szabályozása Folyamatos Vérnyomás vérgáz Gyulladás Perctérfogat áramlás szabályozása stb. szabályozása KERESZTMETSZET ÉS SEBESSÉG Sebesség Keresztmetszet Q= A v cm² cm/s Aorta Artériák 20 Arteriolák 40 Kapillárisok Venulák 250 Vénák 80 V. cavae Elasztikus. art. Muszkuláris art. Arteriola Kapilláris Véna 22
23 VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA A vértérfogat 2/3-a a tágulékony vénákban található. % Szív 7 Aorta 6 Artériák 6 Arteriolák 2 Kapillárisok 6 Vénák 64 Tüdő 9 Elasztikus art. Muszkuláris art. Arteriolák Kapillárisok Vénák 23
A kardiovaszkuláris rendszer élettana
A kardiovaszkuláris rendszer élettana 35. Hemodinamika: Biofizikai alapjelenségek 36. Hemoreológia Dr. Domoki Ferenc 2015. november 6. Az eddig elhangzottakból szükséges lesz Szabályozáselméleti alapok:
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille
RészletesebbenFolyadékáramlás vérkeringés
olyadékáramlás vérkeringés olyadékok fizikájának jelentősége I. Hemodinamika Kellermayer Miklós Milyenek a véráramlási viszonyok az érrendszerben? olyadékok fizikájának jelentősége II. olyadékban történő
RészletesebbenHemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenKeringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
RészletesebbenTranszportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás
1 Transzportfolyamatok Térfogattranszport () - alapfogalmak térfogattranszport () Hagen Poiseuille-törény (elektromos) töltéstranszport (elektr. áram) Ohm-törény anyagtranszport (diffúzió) ick 1. törénye
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenFolyadékáramlás vérkeringés
olyadékáramlás érkeringés Kellermayer Miklós olyadékok fizikájának jelentősége I. Hemodinamika Milyenek a éráramlási iszonyok az érrendszerben? olyadékok fizikájának jelentősége II. olyadékban történő
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
RészletesebbenMechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika. Vizsgatétel. Folyadékok fizikája. Folyadékok alaptulajdonságai
016.11.18. Vizsgatétel Mechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika Hidrosztatika és hidrodinamika: hidrosztatikai nyomás, Pascaltörvény. Newtoni- és nem-newtoni folyadékok, áramlástípusok, viszkozitás.
RészletesebbenFolyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,
RészletesebbenA vérkeringés biofizikája
A vérkeringés biofizikája A keringési rendszer Talián Csaba Gábor PTE, Biofizikai Intézet 2012.09.18. MRI felvétel Miért áramlik a vér? Szív által létrehozott nyomásgrádiens é á = á ü ö é ő á á = ~ = Vérnyomás:
RészletesebbenFolyadékáramlás vérkeringés
Folyadékok fizikájának jelentősége Folyadékáramlás vérkeringés Kellermayer Miklós I. Hemodinamika Pl.: Milyenek a véráramlási viszonyok az érrendszerben? II. Viszkózus folyadékban történő mozgások Pl.:
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenVénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás
RészletesebbenHemoreológia. Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi Szeged, november 29. Jean-Léonard Marie Poiseuille. Isaac Newton
Összevont szeminárium Hemoreológia, hemodinamika, vérnyomás Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi Szeged, 2016. november 29. Hemoreológia TT: 36. vér folyékonyságának vizsgálata Isaac Newton Jean-Léonard Marie Poiseuille
RészletesebbenKeringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2011.11.02. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Végtermékek elszállítása.
RészletesebbenFunkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
RészletesebbenA vérkeringés és szívműködés biofizikája
AZ ÉRRENDSZER A vérkeringés és szívműködés biofizikája Kellermayer Miklós A. Feladata: Sejtek környezeti állandóságának biztosítása Transzport: Gázok Metabolitok Hormonok, jelátvivő anyagok Immunglobulinok
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
RészletesebbenA vérkeringés és szívm ködés biofizikája
A vérkeringés és szívmködés biofizikája Kellermayer Miklós Folyadékok fizikájának jelentsége I. Hemodinamika Milyenek a véráramlási viszonyok az érrendszerben? Folyadékok fizikájának jelentsége A FOLYADÉKÁRAMLÁS
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenSzent István Egyetem FIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István
Szent István Egyetem (Hidrodinamika) Dr. Seres István Hidrosztatika Ideális folyadékok áramlása Viszkózus folyadékok áramlása Felületi feszültség fft.szie.hu 2 Hidrosztatika Nyomás: p F A Mértékegysége:
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport Transzportjelenségek az élő szervezetben II. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.com
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenKollár Veronika A biofizika fizikai alapjai
Kollár Veronika A biofizika fizikai alajai 013. 10. 14. Folyadékok alatulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni kées térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel
RészletesebbenSzilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség
Kontinuumok mechanikája Szabó Gábor egyetemi tanár SZTE Optikai Tanszék Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyújtás l l = l E F A Hooke törvény, E Young modulus σ = F A σ a feszültség l l l = σ E Szilárd
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenKeringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=
A vér v összetétele tele I. Vérkeringés. A szív v munkája Sejtes elemek : - VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek (4-5 millió/ mm³ vér, átmérıjük kb. 7-8 µm, vastagságuk -3 µm). - fehérvérsejtek
RészletesebbenDinamika. p = mυ = F t vagy. = t
Dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség. Klasszikus
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenReológia, a koherens rendszerek tulajdonságai
Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ Koherens rendszerek Szubmikroszkópos vagy durva diszkontinuitásokat tartalmazó rendszerek, amelyekben micellák,
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenF. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,
F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási
RészletesebbenHypertónia. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) hat (ezt mérjük)
Hypertónia Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Oliver Rácz 2009 1 Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) Erő, amellyel a vér az erek (artériák) falára hat (ezt
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenFő feladat: Egyéb feladat: Page 1
Önmagába visszatérő zárt csőrendszer + szív Szerepe: szállítás, kapcsolatteremtés, elosztó funkció Szerkezeti és fizikai alapfogalmak 1. Két soros vérkör 2. Párhuzamos körök a nagyvérkörön belül A szívkamrákhoz
RészletesebbenOrvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
0/4/0 Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást
RészletesebbenAZ INTRAVASCULARIS VOLUMEN VÁLTOZÁS REOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI. Dr. Mikita János egyetemi docens OEC Belgyógyászati Intézet II. Belgyógyászati Klinika
AZ INTRAVASCULARIS VOLUMEN VÁLTOZÁS REOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Mikita János egyetemi docens OEC Belgyógyászati Intézet II. Belgyógyászati Klinika A vér keringését meghatározó faktorok A szív morfológiája
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
Részletesebben1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!
Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:
RészletesebbenSzűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet
Szűrés Gyógyszertechnológiai alapműveletek Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet Szűrés Szűrésnek nevezzük azt a műveletet, amelynek során egy heterogén keverék, különböző
RészletesebbenKERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
RészletesebbenAz artériás véráramlás numerikus szimulációja
Az artériás véráramlás numerikus szimulációja Halász Gábor professor emeritus halasz@hds.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111,
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI. 52. Pulmonáris keringés 34. A légutak biológiája, a tüdő metabolikus és endokrin funkciói 42. A szív munkavégzése, anyagcseréje és a koszorúsérkeringés 53. A vázizom
RészletesebbenPolimerek reológiája
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek reológiája DR Hargitai Hajnalka 2011.09.28. REOLÓGIA Az anyag deformációjának és folyásának a tudománya.
RészletesebbenFIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István
(Hidrodinamika) Dr. Seres István Hidrosztatika Ideális folyadékok áramlása Viszkózus folyadékok áramlása Felületi feszültség fft.szie.hu 2 Hidrosztatika Nyomás: p F A Mértékegysége: Pascal (Pa) 1 Pascal
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
Részletesebbenszerkezete III. Huber Tamás
Víz 00.0.4. A víz v z biológiai szerepe, folyadékáraml ramlás. Huber Tamás Az egyetlen vegyület, mely a természetben folyadék. Az egyetlen vegyület, mely a természetben mindhárom halmazállapotban megtalálható.
RészletesebbenPolimerek reológiája
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek reológiája DR Hargitai Hajnalka REOLÓGIA Az anyag deformációjának és folyásának a tudománya. rheo -
RészletesebbenTranszportfolyamatok
ranszportfolyamatok (transzport = szállítás, fuvarozás) Jelentősége: élőlények anyagcsere pl. légzés, vérkeringés, sejtek közötti és sejten belüli anyagáramlás Korábban szerzett felhasználható ismeretek:
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenDR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus
RészletesebbenFűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék
Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Hidraulikai méretezés lépései 1. A hálózat kialakítása, alaprajzok, függőleges
RészletesebbenA keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása
A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenEredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenNyújtás. Ismétlés. Hooke-törvény. Harántösszehúzódás: nyújtásnál/összenyomásnál a térfogat növekszik/csökken
Ismétlés Mozgó vonatkoztatási rendszerek Szilárd testek rugalmassága. (nyújtás és összenyomás, hajlítás, nyírás, csavarás) A rugalmassági állandók közötti összefüggések. Szilárd testek viselkedése az arányossági
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana II.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana II. 42. Az artériás rendszer működése 43. A mikrocirkuláció: kapilláris anyagkicserélődés 44. A mikrocirkuláció: nyirokkeringés és ödémaképződés 45. A vénás keringés
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
Részletesebbendr. Nádasy E. Tamás A keringéselmélet új szempontjai Tartalom
dr. Nádasy E. Tamás A keringéselmélet új szempontjai 2. javított, bővített kiadás Minden jog fenntartva, ISBN 978-963-88036-4-1 Tartalom - Bevezető..oldalszám - A vérkeringés strukturális alapjai - Nyomásviszonyok
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenFolyadékáramlás. Folyadékok alaptulajdonságai
Folyadékáramlás 05. 0. 0. Huber Tamás Folyadékok alatulajdonságai folyadék olyan deformálható folyamatos test (anyag), amelynek alakja könnyen megáltoztatható, és térfogata állandó. Halmazállaot lehet:
RészletesebbenSzívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
RészletesebbenSzent István Egyetem FIZI IKA Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István
Szent István Egyetem FIZI IKA Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István Hidrosztatika Ideális folyadékok áramlása Viszkózus folyadékok áramlása Felületi feszültség fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
Részletesebben5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,
RészletesebbenHidraulika. 5. előadás
Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hidraulikai alapismeretek I. 13.lecke A hidraulika alapjai A folyadékok vizsgálatával
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenVentilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:
Ventilátor (Ve) 1. Definiálja a következő dimenziótlan számokat és írja fel a képletekben szereplő mennyiségeket: φ (mennyiségi szám), Ψ (nyomásszám), σ (fordulatszám tényező), δ (átmérő tényező)! Mennyiségi
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenFOLYADÉK BELSŐ SÚRLÓDÁSÁNAK MÉRÉSE
FOLYADÉK BELSŐ SÚRLÓDÁSÁNAK MÉRÉSE 1. Elméleti háttér Viszkozitás Ha pohárban lévő mézet kiskanállal gyorsan kevergetjük, akkor egy idő után a pohár is forogni kezd anélkül, hogy a kiskanállal a pohárhoz
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6. Mechanikai tulajdonságok 1. Kiemelt témák: Rugalmas alakváltozás Merevség és összefüggése a kötési energiával A geometriai tényezők szerepe egy test merevségében Tankönyv
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
RészletesebbenArtériás véráramlások modellezése
Artériás véráramlások modellezése Csippa Benjamin 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em www.hds.bme.hu Előadás tartalma Bevezetés Aneurizmák Modellezési lehetőségek Orvosi képfeldolgozás Numerikus
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenÁramlástan feladatgyűjtemény. 3. gyakorlat Hidrosztatika, kontinuitás
Áramlástan feladatgyűjtemény Az energetikai mérnöki BSc és gépészmérnöki BSc képzések Áramlástan című tárgyához 3. gyakorlat Hidrosztatika, kontinuitás Összeállította: Lukács Eszter Dr. Istók Balázs Dr.
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
RészletesebbenVIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR
NINCS TESZT, PÉLDASOR (150 perc) BMEGEÁTAM01, -AM11 (Zalagegerszegi BSc képzések) ÁRAMLÁSTAN I. Mechatronikai mérnök BSc képzés (ea.: Dr. Suda J.M.) VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR EREDMÉNYHIRDETÉS és SZÓBELI:
RészletesebbenArtériás véráramlások modellezése
Artériás véráramlások modellezése Csippa Benjamin 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em www.hds.bme.hu Előadás tartalma Bevezetés Aneurizmák Modellezési lehetőségek Orvosi képfeldolgozás Numerikus
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
Részletesebbenegyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
Részletesebben