Nevezze meg a számozott részeket!
|
|
- Erika Szalai
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3) A(z) 2 jelű rész neve: (1.4) A(z) 3 jelű rész neve: (1.5) A(z) 4 jelű rész neve: (1.6) A(z) 5 jelű rész neve: (1.7) A(z) 6 jelű rész neve: 2.
2 (2.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (2.2) A(z) 1 jelű rész neve: (2.3) A(z) 2 jelű rész neve: (2.4) A(z) 3 jelű rész neve: (2.5) A(z) 4 jelű rész neve: (2.6) A(z) 5 jelű rész neve: 3. (3.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (3.2) A(z) 1 jelű rész neve:
3 (3.3) A(z) 2 jelű rész neve: (3.4) A(z) 3 jelű rész neve: (3.5) A(z) 4 jelű rész neve: (3.6) A(z) 5 jelű rész neve: (3.7) A(z) 6 jelű rész neve: (3.8) A(z) 7 jelű rész neve: (3.9) A(z) 8 jelű rész neve: (3.10) A(z) 9 jelű rész neve: 4. (4.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (4.2) A(z) 1 jelű rész neve:
4 (4.3) A(z) 2 jelű rész neve: (4.4) A(z) 3 jelű rész neve: (4.5) A(z) 4 jelű rész neve: (4.6) A(z) 5 jelű rész neve: (4.7) A(z) 6 jelű rész neve: 5. (5.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (5.2) A(z) 1 jelű rész neve: (5.3) A(z) 2 jelű rész neve: (5.4) A(z) 3 jelű rész neve: (5.5) A(z) 4 jelű rész neve: (5.6) A(z) 5 jelű rész neve:
5 (5.7) A(z) 6 jelű rész neve: 6. (6.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (6.2) A(z) 1 jelű rész neve: (6.3) A(z) 2 jelű rész neve: (6.4) A(z) 3 jelű rész neve: (6.5) A(z) 4 jelű rész neve: (6.6) A(z) 5 jelű rész neve: 7.
6 (7.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (7.2) A(z) 1 jelű rész neve: (7.3) A(z) 2 jelű rész neve: (7.4) A(z) 3 jelű rész neve: (7.5) A(z) 4 jelű rész neve: (7.6) A(z) 5 jelű rész neve: 8.
7 (8.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (8.2) A(z) 1 jelű rész neve: (8.3) A(z) 2 jelű rész neve: (8.4) A(z) 3 jelű rész neve: (8.5) A(z) 4 jelű rész neve: (8.6) A(z) 5 jelű rész neve: (8.7) A(z) 6 jelű rész neve: (8.8) A(z) 7 jelű rész neve: (8.9) A(z) 8 jelű rész neve: (8.10) A(z) 9 jelű rész neve: (8.11) A(z) 10 jelű rész neve:
8 (8.12) A(z) 11 jelű rész neve: 9. Mi jellemző a véráramlás sebességére zárt keringési rendszerben? (9.1) A sebesség fordítottan arányos a teljes keringési keresztmetszettel. A sebesség egyenesen arányos a teljes keringési keresztmetszettel. A sebesség független az ér átmérőjétől. A sebesség mindig a kapillárisokban a legnagyobb. 10. Mi jellemző a véráramlás intenzitására zárt keringési rendszerben? (10.1) Az áramlás intenzitása a kapillárisok felé haladva egyenletesen nő. Az áramlás intenzitása azonos a keringés minden egyes keresztmetszetén. Az áramlás intenzitása a kisvérkörben alacsonyabb mint a nagyvérkörben. A kapillárisokban van mindig a leggyorsabb áramlás. 11. Mi jellemző a véráramlás intenzitására zárt keringési rendszerben? (11.1) Az áramlás intenzitása az aortában a legkisebb. Az áramlás intenzitása az aortától a vénákig folyamatosan csökken. Az áramlás sebessége a kapillárisokban a legkisebb. Az áramlás sebessége minden érben ugyanolyan. 12. Mi a feladata a keringés szabályozás idegi központjának? (12.1) A vérnyomás és szívverés igazítása a szervezet aktuális igényeihez. A szív ritmikus működésének fenntartása. A vérnyomás és szívverés igazítása az érzelmi reakciókhoz. A kapillárisok nyitása és zárása. 13. Mi az áramlási autoreguláció? (13.1)
9 A perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás növekedését, csökkenése a prekapilláris ellenállás csökkenését eredményezi. A perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás növekedését eredményezi. A perfúziós nyomás csökkenése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás növekedését eredményezi. A perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás csökkenését eredményezi. 14. Milyen anyagok szabályozzák az áramlási autoregulációt? (14.1) CO 2, H +, adenozin, K +. NO 2, CO, Na +. Noradrenalin. Vasculáris izomzat intrinsic tulajdonsága. 15. Mi a metabolikus autoreguláció? (15.1) A szöveti anyagcsere intenzitásától függ a véráramlás. A vasculáris izomzat intrinsic tulajdonsága. A noradrenalin hatása az erek simaizmaira béta1 receptorokon keresztül. Perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás csökkenését eredményezi. 16. Milyen anyagok szabályozzák a metabolikus autoregulációt? (16.1) CO 2, H +, adenozin, K +. NO 2, CO Adrenalin. Vasculáris izomzat 17. Milyen hatások okoznak ödémát? (17.1) A prekapilláris rezisztanciaerek tágulása.
10 (17.2) A prekapilláris rezisztanciaerek szűkülése. (17.3) A prekapilláris vénák tágulása. (17.4) A posztkapilláris erek tágulása. (17.5) A posztkapilláris erek simaizmainak összehúzódása. (17.6) A nyirokerek tágulása. (17.7) A plazmafehérje koncentráció növekedése. (17.8) A plazmafehérje koncentráció csökkenése. (17.9) Fehérjevizelés. (17.10) Vér albumintartalmának csökkenése. (17.11) Fokozott Na+ vesztés (17.12) Fokozott Cl- vesztés (17.13) Vashiány 18. Mely erek tartoznak a nagynyomású rendszerhez? (18.1) Nagyvérkör artériái (18.2) Kisvérkör artériái (18.3) Kisvérkör vénái (18.4) Kapillárisok (18.5) Nagyvérkör arteriolái (18.6) Artéria carotis
11 (18.7) Coronariák (18.8) Aorta (18.9) Arteria pulmonalis (18.10) Nagyvérkör vénái 19. Mely erek tartoznak az alacsony nyomású rendszerhez? (19.1) Nagyvérkör artériái (19.2) Kisvérkör artériái (19.3) Kisvérkör vénái (19.4) Kapillárisok (19.5) Nagyvérkör arteriorái (19.6) Artéria carotis (19.7) Tüdőkapillárisok (19.8) Aorta (19.9) Arteria pulmonaris (19.10) Nagyvérkör vénái 20. Melyek a mikrocirkulációs rendszer feladatai? (20.1) O 2 szállítás (20.2) Vérnyomás szabályozása (20.3) ph szabályozás
12 (20.4) Tápanyagellátás (20.5) Anyagkicserélés (20.6) CO 2 elszállítás (20.7) A plazmafehérjék koncentrációjának szabályozása (20.8) Hőszabályozás (20.9) Vérraktár (20.10) Ödéma elleni védelem 21. Melyek a kapacitáserek feladatai? (21.1) Vérraktár (21.2) O 2 szállítás (21.3) Vérnyomás szabályozása (21.4) ph szabályozás (21.5) Tápanyagellátás (21.6) Anyagkicserélés (21.7) CO 2 elszállítás (21.8) A plazmafehérjék koncentrációjának szabályozása (21.9) Hőszabályozás 22. Mely szervek ereire jellemző a nagyfokú áramlási autoreguláció (22.1) Tüdő
13 (22.2) Máj (22.3) Lép (22.4) Vese (22.5) Bőr (22.6) Bél (22.7) Agy (22.8) Szív 23. Mely szervek ereire nem jellemző a nagyfokú áramlási autoreguláció (23.1) Tüdő (23.2) Máj (23.3) Lép (23.4) Vese (23.5) Bőr (23.6) Bél (23.7) Agy (23.8) Szív 24. Milyen anyagok szabályozzák a metabolikus autoregulációt? (24.1) CO 2 (24.2) O 2
14 (24.3) N 2 (24.4) ATP (24.5) ADP (24.6) AMP (24.7) Adenozin (24.8) K+ (24.9) Na+ (24.10) Cl- 25. Melyek a szív pacemaker aktivitásában résztvevő depolarizáló ionáramok? (25.1) Gyors Na+ (25.2) Inward rectifier K+ (25.3) Késői K+ áram (25.4) h/f áram (25.5) L áram (25.6) M áram (25.7) Cl- áram (25.8) T típusú Ca2+ áram (25.9) Tranziens korai K+ áram 26. Melyek a szív pacemaker aktivitásában résztvevő hiperpolarizáló ionáramok?
15 (26.1) Gyors Na+ (26.2) Inward rectifier K+ (26.3) Késői K+ áram (26.4) h/f áram (26.5) L áram (26.6) M áram (26.7) Cl- áram (26.8) T típusú Ca2+ áram (26.9) Tranziens korai K+ áram 27. Mely anyagok jutnak át a kapillárisok falán diffúzióval? (27.1) O 2 (27.2) CO 2 (27.3) Na+ (27.4) K+ (27.5) glükóz (27.6) aminosav (27.7) H+ (27.8) kisebb lipid oldékony anyagok (27.9) nikotin
16 (27.10) heroin (27.11) etanol (27.12) N Melyek az artériás vérnyomás összetevői? (28.1) Bal kamra verőtérfogata (28.2) Nagy artériák tágulékonysága (28.3) Vénák tágulékonysága (28.4) Artériákból történő vérkiáramlás (28.5) Tápanyagellátás (28.6) Jobb kamra perctérfogata (28.7) Vénás visszaáramlás 29. Melyek a vénás vérnyomás összetevői? (29.1) Bal kamra verőtérfogata (29.2) Nagy artériák tágulékonysága (29.3) Kapillárisok tágulékonysága (29.4) Artériákból történő vérkiáramlás (29.5) Tápanyagellátás (29.6) Jobb kamra perctérfogata (29.7) Vénás visszaáramlás
17 30. Melyek az artériás vérnyomás befolyásoló tényezői? (30.1) Perifériás ellenállás (30.2) Arteriolák myogén tónusa (30.3) Artériás félből kapillárisokon keresztül beáramló vér (30.4) A posztkapilláris erek myogén tónusa (30.5) Arteriolák neurogén tónusa (30.6) A posztkapilláris erek neurogén tónusa (30.7) A jobb kamra teljesítménye (30.8) A bal pitvar teljesítménye 31. Melyek a vénás vérnyomást befolyásoló tényezői? (31.1) Aorta neurogén és myogén tónusa (31.2) Arteriolák myogén tónusa (31.3) Artériás félből kapillárisokon keresztül beáramló vér (31.4) A posztkapilláris erek myogén tónusa (31.5) Arteriolák neurogén tónusa (31.6) A posztkapilláris erek neurogén tónusa (31.7) A jobb kamra teljesítménye (31.8) A bal pitvar teljesítménye 32. Mely sejtek alkotják a véragygátat? (32.1)
18 33. Melyek az érátmérőt szabályozó hormonok? (33.1) 34. Mely receptorokon keresztül szabályozzuk az érátmérőt? (34.1) 35. Melyek a szív ingerületképző központjai? (35.1) 36. Melyek a szívben az ingerület továbbító rendszer részei? (36.1) 37. Hogyan befolyásolja az erek átmérőjét az O 2 szint csökkenése a kisvérkörben? (37.1) 38. Hogyan befolyásolja az erek átmérőjét az O 2 szint csökkenése a nagyvérkörben? (38.1) 39. Hol található a keringés szabályozás idegi központja? (39.1) 40. Mely transzport proteineken keresztül folyik csak aktív transzport? (40.1) 41. Mely transzport proteineken keresztül folyik csak passzív transzport? (41.1) 42. Mely transzport proteineken keresztül folyhat aktív és passzív transzport is? (42.1)
19 43. Mi a külső légzés fogalma? (43.1) Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználása és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 leadás CO 2 felvétel. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás. Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználás a glükolízis során és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. 44. Mi a belső légzés fogalma? (44.1) Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználása és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 leadás CO 2 felvétel. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás. Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználás a glükolízis során és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. 45. Mi a pleura űr szerepe a légzési térfogat változásokban? (45.1) A tüdő és mellkas elválaszthatatlan egységének kialakítása. A felületi feszültség csökkentése, tüdő összeesésének megakadályozása. Gázcsere biztosítása a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás. O 2 szállítása kötött formában. 46. Mi a surfactant szerepe a tüdőben? (46.1) A tüdő és mellkas elválaszthatatlan egységének kialakítása. A felületi feszültség csökkentése, a tüdő összeesésének megakadályozása. Gázcsere biztosítása a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás.
20 O 2 szállítása kötött formában. 47. tags: [ radio ] Mi a szerepük a légzésszabályozás perifériás kemoreceptorainak? (47.1) A metabolizmus és légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hipervolemiara. A kiválasztás és a légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hypoxiára. 48. tags: [ radio ] Mi a szerepük a légzésszabályozás centrális kemoreceptorainak? (48.1) A metabolizmus és légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hipervolemiara. A kiválasztás és a légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hypoxiára. 49. Mi a Bohr effektus? (49.1) A hemoglobin affinitása O 2 -hez csökken ha a ph nő, a hőmérséklet csökken, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció nő. A hemoglobin affinitása O 2 -hez csökken ha a ph csökken, a hőmérséklet csökken, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció csökken. A hemoglobin affinitása O 2 -hez csökken ha a ph csökken, a hőmérséklet nő, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció nő. A hemoglobin koncentrációja csökken ha a ph csökken, a hőmérséklet nő, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció nő. 50. Melyek légzőizmok? (50.1) Rekeszizom (50.2) Vázizom (50.3) Külső bordaközi izmok
21 (50.4) Szívizom (50.5) Hasizom (50.6) Hátizom 51. Mitől függ légcserénél beálló egyensúlyi állapot az egyes gázoknál? (51.1) A véráramlás sebességétől (51.2) A gáz oldékonyságától (51.3) A külső bordaközi izmoktól (51.4) A vérben levő karrierek mennyiségétől (51.5) Diffúziótól (51.6) Karrierekhez kötődés sebességétől (51.7) A tüdő tágulékonyságától (51.8) A vér alakos elemeinek mennyiségétől 52. Hogyan szállítja főleg a vér a CO 2 -ot? (52.1) Oldott állapotban (52.2) Karbamino komponensek formájában (52.3) Hemoglobinhoz kötve (52.4) Vérlemezkékben (52.5) Mioglobinhoz kötve (52.6) Vörösvértestekben
22 53. Hogyan szállítja főleg a vér az O 2 -t? (53.1) Oldott állapotban (53.2) Karbamino komponensek formájában (53.3) Hemoglobinhoz kötve (53.4) Vérlemezkékben (53.5) Mioglobinhoz kötve (53.6) Vörösvértestekben 54. Mi befolyásolja a hemoglobin O 2 megkötő képességét? (54.1) Hőmérséklet (54.2) ph (54.3) Na+ koncentráció (54.4) Cl- koncentráció (54.5) glükóz-6-foszfát (54.6) 2,3-bifoszfoglicerát 55. Mi a feladatuk a légzőközpontoknak? (55.1) A légzőmozgások fenntartása (55.2) A tüdő tágulékonyságának határt szabnak (55.3) A rekeszizom mozgásainak kialakítása (55.4) A légzés szinkronizálása a metabolizmushoz
23 (55.5) Akaratlagos légzés visszatartás kialakítása (55.6) A kompenzációs válasz kialakítása hypoxiára 56. Mi a légzés fő ingere? (56.1) 57. Hol találhatók a légzésszabályozás legfontosabb perifériás kemoreceptorai? (57.1) 58. Hol találhatók a légzésszabályozás legfontosabb centrális kemoreceptorai? (58.1) 59. Hol találhatók a légzőközpontok? (59.1) 60. Mit jelent a tubuloglomeruláris visszacsatolás? (60.1) Ha az elővizelet mennyisége nő a Henle kacs felszálló ágában, glomeruláris filtráció ugyanabban a nephronban csökken ill. vica versa. Ha az elővizelet mennyisége csökken a Henle kacs felszálló ágában, glomeruláris filtráció ugyanabban a nephronban csökken ill. vica versa. Az elővizelet mennyisége arányos a vazopresszin és az aldoszteron mennyiségével a Henle kacs felszálló ágában. Az elővizelet mennyisége nő ha a Henle kacs felszálló ágában az aldoszteron mennyisége csökken. 61. Milyen transzportfolyamatok fordulnak elő a vesében? (61.1) Diffúzió (61.2) Aktív transzport (61.3) Passzív transzport (61.4) Facilitált diffúzió
24 (61.5) Endocitózis (61.6) Na+ kapcsolt transzport (61.7) Cu2+ kapcsolt transzport (61.8) Fe3+ kapcsolt transzport 62. Mi a szerepe a vasa recta ereinek illetve a Henle kacs két ágának a veseműködésben? (62.1) A vesepiramisokban az ozmotikus gradiens fenntartása. (62.2) Ionpumpák működéséhez ATP-t szolgáltat. (62.3) Elősegíti a passzív transzport folyamatokat. (62.4) Elősegíti a diffúziót. (62.5) Elősegíti az endocitózist. (62.6) Elősegíti az exocitózist. 63. Mi a szerepe a húgysavnak veseműködésben? (63.1) A vesepiramisokban az ozmotikus gradiens fenntartása. (63.2) Ionpumpák működéséhez ATP-t szolgáltat. (63.3) A vesepiramisokban az ozmotikus gradiens kialakítása. (63.4) Elősegíti a diffúziót. (63.5) Elősegíti az endocitózist. (63.6) Elősegíti az exocitózist. 64. Mitől függ az ultrafiltrált folyadék mennyisége?
25 (64.1) A kapilláris és a Bowman tok lumene közötti hidrosztatikai nyomástól. (64.2) A vér kolloid ozmotikus nyomásától. (64.3) A szűrő hidraulikus permeabilitásától. (64.4) A diffúziótól. (64.5) Az aktív és passzív transzportfolyamatok hatékonyságától (64.6) A vazopresszin (ADH) mennyiségétől 65. Mely anyagok visszaszívására van a vesének maximált kapacitása? (65.1) Glükóz (65.2) Aminosavak (65.3) H+ (65.4) O 2 (65.5) CO 2 (65.6) Na+ 66. Mikor romlik a Na + visszaszívás hatékonysága a vesében? (66.1) Magas glükóz koncentráció mellett (66.2) Magas fehérje koncentráció mellett (66.3) Magas aminosav koncentráció mellett (66.4) Magas K+ koncentráció mellett (66.5) Magas urea koncentráció mellett
26 (66.6) Magas hőmérsékleten (66.7) Magas víz koncentráció mellett 67. Melyek a vese funkciói? (67.1) Kiválasztás (67.2) Vérnyomás szabályozás (67.3) Vazopresszin (ADH) szekréció (67.4) Mineralokortikoidok (aldoszteron) szekréció (67.5) Keringés szabályozás (67.6) ph szabályozás (67.7) Glükortikoidok (kortizol) szekréció (67.8) Glukagon szekréció (67.9) kalcitriol szekréció (67.10) immunoglobulinok szintézise (67.11) eritropoetin szekréció (67.12) kalcitonin szekréció 68. Milyen hormonok szabályozzák a vese vízvisszaszívását? (68.1) 69. Hol hatnak a vízvisszaszívást szabályozó hormonok? (69.1)
27 70. Milyen hormonok szabályozzák a vese Na + visszaszívását? (70.1) 71. Hol hatnak a vese Na + visszaszívását szabályozó hormonok? (71.1) Végeztem, kérem az űrlap kiértékelését
Eredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenHemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenKeringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
RészletesebbenFunkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
RészletesebbenA kiválasztási rendszer felépítése, működése
A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenLégzés: több száz anyagok mutattak ki a kilégzett levegőben: bélben keletkezett CH4, alkohol, aceton is
A légzés élettana Külső légzés: O2 felvétel CO2 leadás, gázcsere a szervezet és környezet között. Belső légzés: Gázcsere a sejtek és környezetük között, O2 felhasználása és CO2 termelése a terminális oxidáció
RészletesebbenKeringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer élettana
A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer funkciói kiválasztó funkció (anyagcsere végtermékek, ammónia, urea, hormonok, gyógyszerek... a szervezet számára értékes anyagok konzerválása
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
Részletesebben1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018 A vese szerepe 1. A vízterek (elsősorban az extracelluláris tér) állandóságának biztosítása
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
RészletesebbenLégzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
RészletesebbenÉlettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.
Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018. 1.1.A szervezet vízterei és azok meghatározása. Az extracelluláris és intracelluláris folyadék. 1.2.A sejtmembrán felépítése, permeabilitása, transzport
RészletesebbenKERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
RészletesebbenA légzés élettana II.
A légzés élettana II. 29. Gázcsere a tüdőben. 30. Oxigénszállítás a vérben. 31. Széndioxidszállítás a vérben. prof. Sáry Gyula 1 Gázcsere a tüdőben A gázok diffúziója a kapillárismembránon keresztül egyszerű
RészletesebbenKeringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Vérkeringés Zárt vérkeringési rendszer: áramlás intenzitása (ml/perc) azonos a keringés minden egyes
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenHumán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában
Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Hogy ne száradjunk ki!! Ozmoreguláció Anatómiai feltétel: A túlélés titka: Víz konzerválás és NaCl, urea nagy c.c.
RészletesebbenA vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján
A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális
Részletesebbenph jelentősége a szervezetben
PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45
Részletesebben3.2. A tubulusfal szerkezete
H3. Tubuláris funkciók 3.1. Transzepitheliális transzport mechanizmusa Transzcellularis útvonal Paracellularis útvonal Tight junction Lateralis intercelluláris tér Luminalis membrán / K + / K + / K + Basolateralis
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.
Orvosi Élettan szigorlati tételek 1 A sejtmembrán transzportfolyamatai. Aktív és passzív transzport. 2 A hámsejtek resorptios és secretios működése. 3 A sejtműködés szabályozásának általános szempontjai:
RészletesebbenA légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31
A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31 prof. Sáry Gyula 1 Mit jelent? normoventiláció hypoventiláció hyperventiláció eupnoe bradypnoe tachypnoe dyspnoe orthopnoe asphyxia 2 1 Reflexek és negatív
RészletesebbenLégzés: az oxigén transzport útvonala
Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása
Részletesebben1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai
1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai Extracelluláris tér = NaCl H 2 O Szabályozás: lassú gyors Az E.C. tér nagyságának szabályozása = volumenreguláció A NaCl és víz arányának szabályozása = ozmoreguláció
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenHypertónia. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) hat (ezt mérjük)
Hypertónia Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Oliver Rácz 2009 1 Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) Erő, amellyel a vér az erek (artériák) falára hat (ezt
RészletesebbenHomeosztázis szabályozása:
Kiválasztás Homeosztázis Folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett minimális és maximális érték közötti
RészletesebbenIonális és ozmotikus egyensúly
Kiválasztás Ionális és ozmotikus egyensúly obligát ozmotikus kicserélődés: fizikai faktoroktól függ, kevéssé szabályozható bőr, légzőfelület, környezettel érintkező hám felszínén - gradiens - térfogat/felület
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
Részletesebben3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása
1. Bevezetés Kiválasztás 2. Homeosztázis 2.1 izoozmózis Szerkesztette: Vizkievicz András 2.2 izoiónia 2.3 izohidria 2.4 izovolémia 3 Kiválasztószervrendszer 3.1 A vese makroszkópos felépítése 3.1.1 A vese
RészletesebbenVénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenSzívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
RészletesebbenHUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK
HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani
Részletesebben2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:
Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenEredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség
Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír
RészletesebbenVese. TT.-ok: Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet December 7.
Vese TT.-ok:52-58. Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet 2018. December 7. Áttekintés TT-ok @52#Mutassa be a filtrációs barriert: írja le a glomerularis barrier háromrétegű felépítését @53#Ismertesse
RészletesebbenA keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása
A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus
RészletesebbenHomeosztázis szabályozása:
Kiválasztás Homeosztázis Folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett minimális és maximális érték közötti
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenA zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille
RészletesebbenBiofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉLİ RENDSZEREKBEN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS A MINDENNAPI ÉLETBEN Diffúzió, ozmózis Folyadékáramlás A keringési rendszer biofizikája Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül, membránpotenciál
RészletesebbenA tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011
A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
RészletesebbenTubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenJAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: elnök JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi írásbeli
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer működése, sav-bázis egyensúly és a vizeletürítés szabályozása
A kiválasztó szervrendszer működése, sav-bázis egyensúly és a vizeletürítés szabályozása A vese szerepe 1) a vízterek állandóságának biztosítása (elsősorban az extracelluláris téré) isosmia, isovolemia,
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenBiofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenH-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk
H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk A HK vastag felszálló szárának obligát NaCl reabszorpciója Henle-kacs hossza és a hosszú kacsú nephronok aránya emberben:
RészletesebbenOrvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
RészletesebbenA Vese Laboratóriumi Diagnosztikája.
A Vese Laboratóriumi Diagnosztikája Szarka@mail.bme.hu Fő funkciói: 150 g páros szerv. Tömege 40%-át erek és vér adja 1. Hulladékanyagok kiválasztása 2. Extracelluláris folyadék térfogatának, összetételének
RészletesebbenHogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenA vérkeringés biofizikája
A vérkeringés biofizikája A keringési rendszer Talián Csaba Gábor PTE, Biofizikai Intézet 2012.09.18. MRI felvétel Miért áramlik a vér? Szív által létrehozott nyomásgrádiens é á = á ü ö é ő á á = ~ = Vérnyomás:
RészletesebbenBelső elválasztású mirigyek
Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum
RészletesebbenSporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július
Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI. 52. Pulmonáris keringés 34. A légutak biológiája, a tüdő metabolikus és endokrin funkciói 42. A szív munkavégzése, anyagcseréje és a koszorúsérkeringés 53. A vázizom
RészletesebbenÁsványi anyagok. Foszfor (P)
Ásványi anyagok Az ásványi anyagok azon csoportját, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-ánál nagyobb mennyiségben vannak jelen, makroelemeknek nevezzük. Azokat az elemeket, amelyek ennél
RészletesebbenPE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
RészletesebbenKeringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzportfolyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzportfolyamatok, nyirokkeringés Keringési rendszer Az erekben folyó vér feladata a szervek/szövetek O2-vel és tápanyagokkal ellátása
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenLégzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2011.11.02. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Végtermékek elszállítása.
RészletesebbenBiofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
RészletesebbenHypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak
Hypoxia oxigénhiány Rácz Olivér és Dombrovský Péter Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar Šafárik Egyetem, Orvosi Kar hypoxmisk 1 Definíció és alapfogalmak Hypoxia szöveti oxigénhiány Hypoxémia alacsony O
RészletesebbenA kapilláris rendszer
A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenA keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenSzabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
Részletesebben