1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai"

Átírás

1 H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen negatív feedback Pl. vér Ca 2+ koncentrációja 2. Adaptáció A szervezet optimális mûködését nem mindig a normálértékekhez történô feltétlen ragaszkodás szolgálja. Pl. vérnyomásszabályozás, hôszabályozás 3. Többcsatornás szabályozás Egy-egy paraméter vagy komponens védelmét általában több, részben független, szabályozó rendszer biztosítja. Pl. volumenreguláció

2 1.2. A vese homeosztatikus mûködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hôszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális bevitel hasmenés Légzés sav-bázis háztartás Víz NaCl Víz, ionok Belsô környezet CO 2 Extracelluláris tér K +, H + Ca 2+ Nincs tartalék: Na +, Cl -, víz Intracelluláris tér Pufferek Csont Vese Kiválasztás

3 1.3. A vese homeosztatikus mûködése A belsô környezet stabilitásának megôrzése A vérplazma legfontosabb paraméterei Na + = 142 mm Glukóz = 5 mm K + = 4.2 mm Fehérje = 70 g/l Cl - = 101 mm Urea = 5.5 mm HCO - 3 = 26 mm Foszfát = 1 mm ph = 7.4 Ca / Ca 2+ = 2.5 / 1.2 mm Renális szabályozás Isovolaemia (NaCl) Isotonia (H 2 O) Isohydria (H +, HCO - 3 ) Isoionia (K +, Ca 2+, foszfát) Sokféle funkció -> részben átfedô szabályozórendszerek -> kapcsolt szabályozás pl.: ozmo <-> volumen Na + -> H +, K + H + <-> K +

4 1.4. A vese további funkciói Transzportfunkció tápanyagok reabszorpciója fehérjék, aminosavak, cukrok idegen anyagok szekréciója gyógyszerek, mérgek bomlástermékek kiválasztása urea, NH 3, kreatinin, húgysav Endokrin mûködések eritropoetin kalcitriol vasoactiv anyagok termelése lokális és szisztémás hatások prosztaglandinok, kininek, renin -> angiotenzin II

5 1.5. A vesemûködés fô elvi lépései Filtrációs - reabszorpciós mechanizmus 1. Primer szûrlet készítése a plazmából = glomerularis filtráció (a veséken átáramló plazma 20%-a: napi 180 l) 2. A szûrlet összetételének változtatása a tubulusokban a szervezet igényei szerint a szabályozó rendszerek kontrollja alatt (napi 179 l folyadék reabszorpciója) 3. A végleges vizelet (napi 1 l) tárolása és kiürítése (myctio)

6 1.6. A vese makroszkópos szerkezete Kéreg Vesetok Kéreg-velô határ Vesemedence { Vena renalis Ureter Velô Arteria renalis Vesepapilla Vesepiramis

7 1.7. A vese érrendszere Arteria interlobaris Arteria renalis Arteria arcuata 5 Arteria interlobularis Peritubuláris kapilláris 5 Arteriola efferens 3 Arteriola afferens 2 Arteria interlobularis 4 Glomeruláris kapilláris Véna Vasa recta

8 1.8. A vese morfológiai és funkcionális egysége a nephron nephron = glomerulus + hozzátartozó tubulusrendszer Kéreg Összekötô szegmentum Juxtaglomerularis apparátus Corticalis gyûjtôcsatorna Distalis kanyarulatos csatorna Veseglomerulus Proximalis tubulus: - pars convoluta - pars recta Külsô velô Belsô velô Medullaris gyûjtôcsatorna Papillaris gyûjtôcsatorna Henle-kacs: - vékony leszálló szár - vastag felszálló szár - hajtûkanyar

9 1.9. Corticalis és juxtamedullaris nephronok Kéreg Corticalis nephron (85%) -glomerulus a kéreg felszínén -rövid Henle-kacs -hajtû a külsô/belsô velô határán -nincs vékony felszálló szár -peritubuláris kapilláris rendszer Külsô velô Belsô velô kéreg - velô határ Juxtamedullaris nephron (15%) -glomerulus a kéreg-velô határon -hosszú Henle-kacs -hajtû a vesepapilla magasságában -van vékony felszálló szár -vasa recta rendszer

10 1.10. A tubulusrendszer és az érrendszer viszonya Anyagkicserélôdés vér - tubulus tubulus - tubulus

11 1.11. Extrakció fogalma és értelmezése E = ( P a - P v ) / P a black box 0 < E < 1 P a P v P v meghatározása nehézkes!

12 1.12. Clearance fogalma és értelmezése U * V = P * C -> C = U * V / P (ml / min) C: az a virtuális plazmamennyiség, amely az adott anyagtól 1 perc alatt megtisztul. U = vizeletkoncentráció V = percdiurézis (ml / min) P = plazmakoncentráció C = clearance (ml / min) P v -t nem kell mérni! Pa P v U * V

13 1.13. Alapfogalmak RBF (renal blood flow) = 1200 ml / min (a Ptf 20%-a) RPF (renal plasma flow) = 670 ml / min RPF = RBF * (1 - Htc) ERPF (effective RPF) = 600 ml / min ERPF = RPF * 0.9 GFR (glomerular filtration rate) = 125 ml / min FF (filtration fraction) = 0.2 FF = GFR / RPF

14 1.14. A clearance és az extrakciós koefficiens viszonya A vesébe percenként belépô és azt elhagyó anyagmennyiségek (mg/min) P a *ERPF = P v *ERPF + U * V -> P a * ERPF - P v * ERPF = U * V -> P a * ERPF P v * ERPF (P a - P v ) * ERPF = U * V -> ERPF = (U * V) / (P a - P v ) / P a U * V (U * V) / P a ERPF = = C / E -> C = ERPF * E (P a - P v ) / P a 0 < C < 600 (ml / min)

15 1.15. A tubularis transzport szerepe ürített mennyiség (E) = filtrált (F) - reabszorbeált (R) + szekretált (S) U * V P a * GFR 1. ha U * V = P a * GFR -> tubularis transzport nincs 2. ha U * V < P a * GFR -> tubularis reabszorpció 3. ha U * V > P a * GFR -> tubularis szekréció Efferens arteriola Peritubuláris kapilláris Vena renalis F R S E Afferens arteriola Bowman tok Glomerulus Tubulus Vizelet

16 1.16. Anyagok csoportosítása E és C szerint E C C = ERPF * E ml / min ERPF Glukóz Inulin PAH C in = GFR C G = GFR - T mg / P G ha P G kicsi, akkor C G = 0 C PAH = GFR + T mpah / P PAH ha P PAH kicsi, akkor C PAH = ERPF T m = transzportmaximum (mg / min)

17 1.17. Clearance a koncentráció függvényében A C G és C PAH koncentráció-függô! Clearance (ml / min) Inulin PAH Plazma-koncentráció Glukóz 600 ml / min ERPF 125 ml / min GFR

A keringési rendszer szabályozása

A keringési rendszer szabályozása fı szabályozási lehetıségek: A keringési rendszer szabályozása I. perctérfogat változtatása 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vérmennyiség a) pulzustérfogat (szívciklus alatti

Részletesebben

CV rendszer Diuretikumok

CV rendszer Diuretikumok 1. lap Definíció: azok a szerek, melyek növelik a vizelet tréfogatát Klinikumban a natriuretikumoknak van a legnagyobb jelentősége! ukat a nephron küülönböző szakszain fejtik ki (major diuretikumok mind,

Részletesebben

SZEGEDI EGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR. SZTE-ÁOK FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET IGAZGATÓ: Prof. Dr. Varró András MD, DSc

SZEGEDI EGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR. SZTE-ÁOK FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET IGAZGATÓ: Prof. Dr. Varró András MD, DSc SZEGEDI EGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR SZTE-ÁOK FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET IGAZGATÓ: Prof. Dr. Varró András MD, DSc ÁLTALÁNOS FARMAKOLÓGIA Jegyzet III. éves fogorvostan hallgatók részére Írta:

Részletesebben

Gyógyszertan farmakológia 1. Általános gyógyszertan. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi

Gyógyszertan farmakológia 1. Általános gyógyszertan. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi Gyógyszertan farmakológia 1. Általános gyógyszertan Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi 2012 1 Tartalomjegyzék A gyógyszertan tárgya és ágai... 2 A gyógyszer fogalma, farmakográfia...

Részletesebben

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő (Biological half-life) Az az időtartam, amely alatt az anyavegyület vagy a metabolit koncentrációja a felére csökken a szervezetben v. adott folyadéktérben

Részletesebben

A mellékvesekéreg hormonjai. Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet

A mellékvesekéreg hormonjai. Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet A mellékvesekéreg hormonjai Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet A mellékvese felépítése Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 32-1. A mellékvesekéreg hormonjai

Részletesebben

KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK

KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Gazdag Zoltán, Kerepesi Ildikó Kucsera Judit, Manczinger László, Pesti Miklós, Takács Krisztina, Uzsoki Boglárka, Vágvölgyi Csaba KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK

Részletesebben

MODERN ORVOSTUDOMÁNYI TECHNOLÓGIÁK A SEMMELWEIS EGYETEMEN

MODERN ORVOSTUDOMÁNYI TECHNOLÓGIÁK A SEMMELWEIS EGYETEMEN MODERN ORVOSTUDOMÁNYI TECHNOLÓGIÁK A SEMMELWEIS EGYETEMEN a Magyar Tudomány 2012. júniusi számának melléklete 511 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 173. évfolyam 2012/6 Semmelweis

Részletesebben

A kánikulában különösen ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre

A kánikulában különösen ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre A kánikulában különösen ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre Az egészséges táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapi életünkben. A korszerű, kiegyensúlyozott étkezésen belül a megfelelő

Részletesebben

Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények hatása időskorban (Az időskor toxikológiája)

Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények hatása időskorban (Az időskor toxikológiája) Mottó: A hatodik kor Papucsos és cingár figura lesz: Orrán ókula, az övében erszény, Aszott combjain tágan lötyög a Jól ápolt ficsúrnadrág; férfihangja Gyerekessé kezd visszavékonyodni, Sípol, fütyül.

Részletesebben

A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései

A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner A gyógyszerek sorsa a szervezetben Gyógyszerészeti fázis hatóanyag felszabadulása a gyógyszerformulációból (szétesés,

Részletesebben

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana, táplálkozásélettan

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana, táplálkozásélettan A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana, táplálkozásélettan A GI rendszer fő funkciói Mechanikai tevékenység (aprítás, keverés, továbbítás, egyenirányítás, tárolás, késleltetés) Szekréciós/kémiai

Részletesebben

KRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK A MÁJMETABOLIZMUS KÁROSODÁSA

KRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK A MÁJMETABOLIZMUS KÁROSODÁSA KRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK A MÁJMETABOLIZMUS KÁROSODÁSA A máj központi szerepet játszik a metabolikus homeosztázis fenntartásában. Nem meglepő tehát, hogy klinikailag súlyos májbetegségek esetén a tünetek

Részletesebben

BIOLÓGIA EMELT SZINT 11. ÉVFOLYAM. 108 óra

BIOLÓGIA EMELT SZINT 11. ÉVFOLYAM. 108 óra BIOLÓGIA EMELT SZINT 11. ÉVFOLYAM 108 óra A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán az elvontabb ismeretek tanulmányozása, az összefüggések keresése és a kémiai, fizikai illetve földrajzi ismereteket

Részletesebben

A hasmenésre és a szájon át történő rehidrálásra vonatkozó kérdések

A hasmenésre és a szájon át történő rehidrálásra vonatkozó kérdések A hasmenésre és a szájon át történő rehidrálásra vonatkozó kérdések 1. Miért okoz a hasmenés óriási gazdasági veszteséget? A hasmenéssel összefüggő gazdasági veszteségek a gyógykezelés és a vizsgálat költségeiből,

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 6. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 2013. NOVEMBER IDŐSKORI FOLYADÉKFOGYASZTÁS TISZTELT OLVASÓ! Az elmúlt évek során örömmel tapasztaltuk, hogy Önök közül egyre többen használták hírlevelünk

Részletesebben

Testi egészség fenntartása II. rész

Testi egészség fenntartása II. rész Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 1.0/2328-06 Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris

Részletesebben

1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát!

1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! 1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! A különböző növényfajok eredményes termesztését az éghajlat elemei mind egyenként,

Részletesebben

A VÉRALVADÁS EGYES LÉPÉSEINEK MODELLEZÉSE

A VÉRALVADÁS EGYES LÉPÉSEINEK MODELLEZÉSE A VÉRALVADÁS EGYES LÉPÉSEINEK MODELLEZÉSE A véralvadás végterméke a fibrin gél, amely trombin hatására keletkezik a vérplazmában 2-4 g/l koncentrációban levő fibrinogénből. A fibrinogén 340.000 molekulasúlyú

Részletesebben

RENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék

RENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék Rendszerek RENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék A rendszer általánosan ismert és kiterjedten használt fogalom, például a szoba, ahol tartózkodunk, rendelkezik fűtési-, esetleg légkondicionáló

Részletesebben

VIZSGÁLJUK MEG A DOPPINGOLÁST EGY KICSIT KÖZELEBBRÕL ÁLTALÁNOSSÁGBAN! KÖZÉP SZINT

VIZSGÁLJUK MEG A DOPPINGOLÁST EGY KICSIT KÖZELEBBRÕL ÁLTALÁNOSSÁGBAN! KÖZÉP SZINT Harmonising the knowledge about biomedical side effects of doping VIZSGÁLJUK MEG A DOPPINGOLÁST EGY KICSIT KÖZELEBBRÕL ÁLTALÁNOSSÁGBAN! KÖZÉP SZINT 2. DIA: A Nemzetközi Doppingellenes Liga (WADA) a Nemzetközi

Részletesebben

Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok

Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok Felkészítés szakmai vizsgára vegyipari területre Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok II/14. évfolyam TANulói jegyzet A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

ÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK?

ÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK? Ha egy békát forró vízbe dobunk, az állat hanyatt homlok menekül. Ha azonban egy hideg vízzel teli fazékba tesszük, és lassan kezdjük el melegíteni, a béka megfő anélkül, hogy bármilyen menekülési reakciót

Részletesebben