3.2. A tubulusfal szerkezete
|
|
- Gabi Pintérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 H3. Tubuláris funkciók 3.1. Transzepitheliális transzport mechanizmusa Transzcellularis útvonal Paracellularis útvonal Tight junction Lateralis intercelluláris tér Luminalis membrán / K + / K + / K + Basolateralis membrán Jellege: transzcelluláris paracelluláris Mechanizmus: diffúzió ioncsatorna mobil carrier Energetika: passzív aktív Hajtóerô: koncentráció elektromos ozmotikus Diffúzió / áramlás limitált Kölcsönhatások: tubulusok / érrendszer egyes tubulusszakaszok transzportálandó anyagok
2 3.2. A tubulusfal szerkezete Eltérô szerkezet, ioncsatornák, carrierek, receptorok és permeabilitási viszonyok az egyes tubulusszakaszokon! Proximalis kanyarulatos csatorna magas hám, kefeszegély, mitokondriumok, gyengén záró tight junction: leaky tubule > nagy anyagmennyiségek transzportja alacsony grádienssel szemben Distalis kanyarulatos csatorna Henle kacs vékony szegmentum lapos hám, kevés mitokondrium > dominánsan passzív transzport Gyûjtôcsatorna fejlett tight junction > hatékony szigetelés > kis anyagmennyiségek transzportja jelentôs grádienssel szemben Kefeszegély Mitokondrium
3 3.3. A tubuláris reabszorpció általános sémája Aktív reabszorpció Anionok passzív reabszorpciója Vízreabszorpció Elektromos hajtóerô Ozmotikus hajtôerô Egyéb anyagok koncentrációja a tubuláris folyadékban megnô Egyéb anyagok passzív rediffúziója Koncentráció grádiens
4 3.4. A proximális tubulus transzportja Proximalis tubulus kezdetén végén Térf. (GFR %) (mm) Cl (mm) HCO 3 (mm) 24 8 Urea (mm) 4 6 Ozmolaritás Térfogatcsökkentô lépés Koncentráció ( F / P ) Aminosavak Glukóz Inulin Cl HCO 3 Kezdete Vége Proximalis tubulus A proximalis tubulusban isoosmotikus (döntôen NaCl) oldat szívódik vissza = a filtrált mennyiség 2/3 része paracelluláris és transzcelluláris (aquaporin1) vízreabszorpció glukóz, aminosavak, albumin: a filtrált mennyiség közel 100%a a filtrált bikarbonát 90%a a filtrált urea 50%a (passzív rediffúzió) Ca 2+, foszfát: beviteltôl függôen (T m ) Idegen anyagok szekréciója Gyenge savak és bázisok phfüggô transzportja
5 3.5. Glomerulotubuláris egyensúly a proximális tubulusban A reabszorbeált mennyisége arányos a filtrált mennyiségével Tight junction Visszaáramlás Pump leak rendszer Tubulus lumen NaCl H 2 O H 2 O H 2 O Proximalis tubulussejt Lateralis intercelluláris tér NaCl H 2 O P PC π PC Reabszorpció Peritubuláris kapilláris A visszaáramlás és a reabszorpció arányát a Starling erôk ( P PC és π PC ) nagysága szabja meg a peritubuláris kapillárisban. pl. az a. efferens kontrahál: GFR és FF P PC és π PC NaCl és víz reabszorpciója Visszaáramlás pl. az a. efferens dilatál: GFR és FF P PC és π PC NaCl és víz reabszorpciója Visszaáramlás
6 3.6. A reabszorpció a proximális tubulusban Cl + 2 mv Tubulus lumen 2 mv C.A. HCO 3 + H + H 2 CO 3 H 2 O + CO 2 HCOO + H + HCOOH Cl / K X + X C.A. CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 H + + HCO 3 / K + X 3 HCO H + 3 Na / H + /H + HCO 3 / H + H + HCOO HCOO / Cl Cl HCOOH HCOO + H + / K + + Na+ Cl Peritubuláris tér Cl = 132 mm Cl = 110 mm Cl Cl X symport: 10% X = glukóz aminosavak foszfát 2. / H + cseréhez kötött NaHCO 3 reabszorpció: 25% 3. / H + cseréhez kötött NaCl reabszorpció: 45% 4. "Cl driven reabsorption": 20%
7 Kéreg Külsô velô Belsô velô 3.7. A Henlekacs transzportfolyamatai Peritubuláris tér NaCl Urea Ozm = = 400 += = = JM nephron Koncentráló vese Corticalis nephron A NaCl cc. ozmotikus ekvivalensekben van megadva 4 1 2
8 3.8. A Henlekacs transzportjának sajátságai Vékony leszálló Vékony felszálló Vastag felszálló minimális aktív transzport nagyfokú állandó vízpermeabilitás (AP1) NaClra nem permeábilis közepes ureapermeabilitás ozmotikus kiegyenlítôdés vízkilépés útján, térfogat negyedére csökken urea belépés ozmotikus cc. 4xre nô minimális aktív transzport vízpermeabilitás nincs térfogat nem változik magas NaClpermeabilitás közepes ureapermeabilitás passzív NaCl kilépés és ureabelépés ozmotikus cc. csökken obligát aktív NaCl reabszorpció: K + 2Cl symport nem permeabilis: vízre, ureára, NaClra térfogat nem változik változatlan térfogat mellett a NaCl cc. és ozmolaritás tovább csökken, végül a folyadék hypotoniás lesz A fôleg NaCl tartalmú izotóniás folyadékból magas urea tartalmú, elôbb hypertoniás, majd hypotoniás oldat lesz. Magyarázat: a corticomedullaris ozmotikus gradiens egyre dominánsabb urea tartalommal, valamint a tubulusok eltérô permeabilitása és transzportsajátságai.
9 3.9. A vastag felszálló szár transzportja K + K + K + furoszemid K + 2Cl / K + K + Cl Cl + Luminalis 8 mv Basolateralis Aktív NaCl és KCl reabszorpció a K + 2Cl symport segítségével, amely maximum mosm ozmotikus különbség fenntartására képes. Urea / NaCl arány = Hígító szegmentum
10 3.10. A distalis kanyarulatos és összekötô szegmentumok transzportja tiazid Cl Cl K + Cl / K + Cl K + K + K + Luminalis Basolateralis Sem transzcelluláris sem paracelluláris víztranszport nincs. Aktív NaCl reabszorpció a Cl symport segítségével A NaCl cc. és ozmotikus cc. tovább csökken (100 mosmra) Urea / NaCl arány = 1 Hígító szegmentum
11 3.11. A gyûjtôcsatorna transzportja Corticalis gy.cs. principalis sejt Amilorid Corticalis gy.cs.ban Aldoszteronfüggô NaCl reabszorpció és K + szekréció ADHfüggô vízreabszorpció A limitált paracelluláris Cl transzport miatt nagy transzepitheliális feszültség (max. 70 mv) Cl K + H 2 O AP2 Cl 5 70 mv + Luminalis / K + AP3/4 Basolateralis Medullaris gy.cs.ban (külsô velô): csak ADHfüggô vízreabszorpció Papillaris gy.cs.ban (belsô velô): ANPvel gátolható NaCl reabszorpció ADHfüggô vízreabszorpció ADHfüggô ureakiválasztás Cl K + K + H 2 O Cl
12 H + H + CO 2 Luminalis A gyûjtôcsatorna transzportja 1 + H 2 O C.A. H 2 CO 3 H + + HCO 3 Cl Cl Cl / HCO 3 Basolateralis Intercalaris sejtek Plaszticitás: acidózis hatására HCO 3 Cl Cl HCO 3 Cl / HCO 3 CO 2 Luminalis 2 + H 2 O C.A. H 2 CO 3 HCO 3 + H + H + Basolateralis H + H + H + / K + CO 2 Luminalis 3 + H 2 O C.A. H 2 CO 3 H + +HCO 3 Cl Cl Cl / HCO 3 K + K + Basolateralis HCO 3 Aktív H + pumpa mindenhol! 1. Luminalis H + pumpa (aldoszteronfüggô) H + szekréció, HCO 3 produkció 2. Basolateralis H + pumpa HCO 3 szekréció 3. Luminalis aktív K + / H + csere H + szekréció, HCO 3 produkció, K + reabszorpció
13 3.13. A tubulusfolyadék összetételének változásai a distalis nephronban Corticalis + JM nephronok (5:1) Az elektrolitkoncentráció (dominánsan NaCl) ozmotikus ekvivalensekben van megadva. Punkció helye: ADH + ADH Distalis Corticalis Medullaris tubulus gyûjtôcs. gyûjtôcs. Papillaris gyûjtôcs. Térfogat (GFR %) Térfogat (GFR %) Elektrolitok (mm) Elektrolitok (mm) Urea (mm) Urea (mm) Ozmolaritás (mosm) Ozmolaritás (mosm)
14 3.14. A tubuláris reabszorpciót szabályozó humorális tényezôk Proximalis tubulusban Noradrenalin + Angiotenzin II. + /H + csere serkentése /H + csere serkentése Vastag felszálló szárban Prosztaglandinok K + 2Cl kotranszport gátlása Corticalis gyûjtôcsatornában Aldoszteron + luminális csatornák kihelyezése Papillaris gyûjtôcsatornában ANP luminális csatornák zárása
15 3.15. A tubuláris víztranszport mechanizmusa Tubulusszakasz Basolat. m. Luminalis m. Vízpermeabilitás Proximális tubulus AP1 AP1 Transcell. + Paracell. Vékony leszálló szár AP1 AP1 állandó Vékony felszálló szár AP1 nincs Vastag felszálló szár AP1 nincs Disztális tubulus AP1 nincs Gyûjtôcsatorna AP3 / AP4 AP 2 csak ADH jel.
16 3.16. A vese hígító és koncentráló mûködése A vesemûködés koncentráló vagy hígító jellegét az ADH jelenléte vagy hiánya dönti el. Koncentráló vese Hígító vese ADH + ADH gyûjtôcsatorna vízpermeabilitása nô vízkilépés a gy.cs.ból gy.cs.ban urea bekoncentrálódik gy.cs. ureapermeabilitása nô urea kilép a papilláris peritub. térbe és növeli annak ozmotikus cc.ját a gyûjtôcsatorna vízre és ureára impermeabilis tubuláris NaCl reabszorpció következtében az ozmolaritás folyamatosan csökken vízkilépés a HKból és a gy.cs.ból Koncentrált vizelet 1 mosm (50% NaCl + 50% urea) térfogat: GFR 0.5%a = 1 l / nap Híg vizelet 70 mosm (30% NaCl + 70% urea) térfogat: GFR 14%a = 25 l / nap
17 3.17. A tubulusfolyadék és a peritubuláris tér ozmolaritása koncentráló és hígító vesében JM nephron Tubulusfolyadék ozmolaritása (mosm) Proximalis tubulus Henlekacs Vékony le Vé. fel Vastag felszálló Med. + Papill. gy.cs. A koncentrálási folyamat hajtóereje a corticomedulláris ozmotikus grádiens. A velôgrádiens nagysága a peritubuláris térbe kilépô urea mennyiségének függvénye. Koncentráló vesében a velôgrádiens nagyobb (900 mosm), mint hígító vesében (450 mosm) a fokozott ureakilépés következtében. Distalis kanyarulatos Összekötô csat. Corticalis gy.cs. ADH hatása Vizelet ADH + ADH
18 3.18. A koncentráló és hígító vese által ürített anyagmennyiségek Koncentráló vese Hígító vese Velôgrádiens nagysága 1 = 750 = 900 mosm 450 mosm Ürített vizelet mennyisége 1 l /nap 25 l / nap Naponta ürített elektrolit 1 l x 600 mm = 25 l x 20 mm = (NaCl) mennyisége 600 mmol 500 mmol Naponta ürített urea 1 l x 600 mm = 25 l x 50 mm = mennyisége 600 mmol 1250 mmol Naponta ürített ozmolok 1 mosmol 1750 mosmol A naponta ürített oldott anyagok mennyisége alig különbözik a vízürítés szabályozott.
19 3.19. A koncentráló és hígító vese teljesítményének kvantitatív jellemzése Vizelet ozmolaritása: 70 1 mosm között Vizelet sûrûsége: között Ozmotikus tetô: U osm (max) / P osm = 4 (vízelvonás) Ozmotikus clearance: C osm = U osm x V / P osm Szabadvíz clearance: C víz = V C osm (ml / min) (ml / min) > C víz = V (V x U osm / P osm ) > C víz = V x [ 1 (U osm / P osm )] Hígító vesében (vízterhelés): V >> C osm ( V = 25 l, U osm / P osm = 70 / ) > C víz = 0.75 x V > C víz = 19 l / nap Koncentráló vesében (vízelvonás): V << C osm ( V = 1 l, U osm / P osm = 1 / ) > C víz = 3 x V > C víz = 3 l / nap Hígító vesében a C víz pozitív értéke az izoozmotikus plazmához hozzáadott vizet, míg a koncentráló vesére jellemzô negatív érték az abból elvont vizet jelzi.
20 3.20. Ellenáramlásos sokszorozódás 10 ml / min dt = 10 o C 10 ml / min 30 o C 30 o C Hôforrás 100 cal / min 40 o C o C Hôforrás 100 cal / min A horizontális egységkülönbség (10 o C) vertkálisan megsokszorozódik
21 3.21. A corticomedullaris ozmotikus gradiens eredete: Ellenáramlásos sokszorozódás corticalis nephronban Alapállapot reabszorpció + Vízpermeabilitás + vékony leszálló szár peritubuláris tér vastag felszálló szár dc= mosm Áramlás + Végállapot Anatómiai alap: a Henlekacs és benne az ellenáramlás Funkcionális alap: a két szár eltérô permeabilitása és transzportja Lényege: a horizontális ozmotikus egységkülönbség ( mosm) vertikális sokszorozódása
22 3.22. A corticomedullaris ozmotikus gradiens eredete: Ellenáramlásos sokszorozódás a JM nephron Henlekacsában Koncentráló vese: ADH + Ureakörforgás 1. Aktív NaCl reabszorpció a vastag felszálló száron. 2. Vízkilépés a medulláris gyûjtôcsatornából. 3. Az urea bekoncentrálódik a gyûjtôcsatornában (urea trapping). 4. A papilláris gy.cs.ból az urea kilép a peritubuláris térbe és növeli ott az ozmotikus koncentrációt. 5. Ozmotikus kiegyenlítôdés a Henlekacs leszálló szárán. A vízkilépés miatt ott a NaCl cc. nô. 6. A Henlekacs vékony felszálló szárából passzív NaCl kilépés, amely hozzájárul a peritubuláris tér ozmolaritásához. 7. A grádiens tovább sokszorozódhat. ureára impermeábilis tubulusfal Peritub. Ureatrapping tér Kéreg Külsô velô Belsô velô
23 3.23. Ellenáramlásos kicserélôdés a vasa recta rendszerben Vasa recta keringés jelentôsége A velô táplálása A HK leszálló szárából és a gyûjtôcsatornából kilépô víz elszállítása az ozmotikusan aktív anyagok megtartásával A velôgrádiens nagyságának szabályozása Feltétel: lassú áramlás a hosszú vékony kapillárisok és a vér magas viszkozitása miatt A vasa recta fala vízre és oldott anyagokra szabadon átjárható Ozmotikus kiegyenlítôdés: Leszálló száron: só be, víz ki Felszálló száron: só ki, víz be A magas onkotikus nyomás a leszálló száron fékezi a vízkilépést, míg a felszálló száron serkenti a vízbelépést vízbelépés >> vízkilépés Anatómiai helyzet: a vasa recta belépése ill. kilépése egyaránt kéregvelô határon történik Peritub. tér NaCl Urea NaCl Urea NaCl Urea Vasa recta 1000 H 2 O H 2 O H 2 O H 2 O Mindezek miatt a vér ozmotikus cc.ja csak kis mértékben nô ( mosmról mosmra) és így a velôgrádiens fennmarad. NaCl Urea NaCl Urea NaCl Urea
24 3.24. A velôgrádiens kialakításában és fenntartásában résztvevô tényezôk Aktív NaCl kilépés a Henlekacs vastag felszálló szárából a peritubuláris térbe (motor) ADH jelenléte (ureakilépés feltétele a papilláris gy.cs.ból) Ellenáramlásos sokszorozódás a Henlekacsban Ellenáramlásos kicserélôdés a vasa recta rendszerben Alacsony intenzitású velôkeringés
Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában
Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Hogy ne száradjunk ki!! Ozmoreguláció Anatómiai feltétel: A túlélés titka: Víz konzerválás és NaCl, urea nagy c.c.
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenTubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
Részletesebben1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer élettana
A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer funkciói kiválasztó funkció (anyagcsere végtermékek, ammónia, urea, hormonok, gyógyszerek... a szervezet számára értékes anyagok konzerválása
RészletesebbenA vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján
A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer élettana I.
A kiválasztó szervrendszer élettana I. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2009.10.30. A vese legfıbb feladata a homeosztázis (=relatív belsı állandóság) fenntartása I. Ennek elemei: isotonia/isoosmosis
Részletesebben5.1. A pufferek mûködése
Isohydria jelentôsége H5. Savbázis háztartás 5.1. A pufferek mûködése Fiziológiás ph: 7.38 7.42 (acidózis alkalózis) Kihívások: dominánsan savanyodás (szervetlen savak, szerves savak, CO 2 ) Védelem: azonnali
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Attila Nagy 2018 A fehérje típusú reabszorpció kismolekulasúlyú peptidek: karriermediált mechanizmus, a nagymolekulasúlyú
Részletesebben1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai
1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai Extracelluláris tér = NaCl H 2 O Szabályozás: lassú gyors Az E.C. tér nagyságának szabályozása = volumenreguláció A NaCl és víz arányának szabályozása = ozmoreguláció
RészletesebbenH-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk
H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk A HK vastag felszálló szárának obligát NaCl reabszorpciója Henle-kacs hossza és a hosszú kacsú nephronok aránya emberben:
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018 A vese szerepe 1. A vízterek (elsősorban az extracelluláris tér) állandóságának biztosítása
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (4) Dr. Attila Nagy A víztranszport
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (4) Dr. Attila Nagy 2017 A víztranszport 1 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett
RészletesebbenA kiválasztási rendszer felépítése, működése
A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció
RészletesebbenIonális és ozmotikus egyensúly
Kiválasztás Ionális és ozmotikus egyensúly obligát ozmotikus kicserélődés: fizikai faktoroktól függ, kevéssé szabályozható bőr, légzőfelület, környezettel érintkező hám felszínén - gradiens - térfogat/felület
RészletesebbenOzmoreguláció, volumenreguláció
Ozmoreguláció, volumenreguláció Tanulási támpontok: 78, 79 Dr. Nagy Attila 2019 Normálértékek: vizelet ozmotikus koncentrációja: 70-1200 mosmol/l vizelet sűrűsége (fajsúlya) 1001-1038 g/l (plazma 1012
RészletesebbenA VESEMÛKÖDÉS ÉLETTANA, A KIVÁLASZTÁS FUNKCIÓJA AZ EMBERI TEST VÍZTEREINEK ÉLETTANA
A VESEMÛKÖDÉS ÉLETTANA, A KIVÁLASZTÁS FUNKCIÓJA AZ EMBERI TEST VÍZTEREINEK ÉLETTANA A VESE SZEREPE 1. A vízterek (elsõsorban az extracelluláris tér) állandóságának biztosítása (isosmia, isovolemia, isoionia,
RészletesebbenA Vese Laboratóriumi Diagnosztikája.
A Vese Laboratóriumi Diagnosztikája Szarka@mail.bme.hu Fő funkciói: 150 g páros szerv. Tömege 40%-át erek és vér adja 1. Hulladékanyagok kiválasztása 2. Extracelluláris folyadék térfogatának, összetételének
RészletesebbenHomeosztázis szabályozása:
Kiválasztás Homeosztázis Folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett minimális és maximális érték közötti
RészletesebbenVese. TT.-ok: Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet December 7.
Vese TT.-ok:52-58. Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet 2018. December 7. Áttekintés TT-ok @52#Mutassa be a filtrációs barriert: írja le a glomerularis barrier háromrétegű felépítését @53#Ismertesse
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
RészletesebbenHomeosztázis szabályozása:
Kiválasztás Homeosztázis Folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett minimális és maximális érték közötti
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenAz ionális és ozmotikus egyensúly
A kiválasztás Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez hiper-, tengervízhez hipozmotikus - szigorú ozmoreguláció szükséges obligát ozmotikus kicserélıdés: fizikai faktoroktól
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer működése, sav-bázis egyensúly és a vizeletürítés szabályozása
A kiválasztó szervrendszer működése, sav-bázis egyensúly és a vizeletürítés szabályozása A vese szerepe 1) a vízterek állandóságának biztosítása (elsősorban az extracelluláris téré) isosmia, isovolemia,
Részletesebbenph jelentősége a szervezetben
PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45
RészletesebbenELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK
ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd
Részletesebben3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása
1. Bevezetés Kiválasztás 2. Homeosztázis 2.1 izoozmózis Szerkesztette: Vizkievicz András 2.2 izoiónia 2.3 izohidria 2.4 izovolémia 3 Kiválasztószervrendszer 3.1 A vese makroszkópos felépítése 3.1.1 A vese
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenBiofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenA vizeletürítés mechanizmusa
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (4) Dr. Nagy Attila A vizeletürítés mechanizmusa 1 Felső húgyutak -vesekelyhek -vesemedence -ureter Alsó húgyutak -húgyhólyag
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
Részletesebben6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom
Ionizált Ca Ca komplex Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca H6. Kalcium háztartás 6.1. Ca 2 forgalom 1.2 mm 0.15 mm 1.15 mm 2.5 mm Albumin H Ca 2 Külsô Ca 2 forgalom Belsô Ca 2 forgalom 0.8 g Colon Jejunum
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenSzigeti Gyula Péter. Homeosztázis
Szigeti Gyula Péter Homeosztázis A szervezet egy nyitott rendszer, 1. rész 1. Homeosztázis. Azon folyamatok összessége, amelyek a szervezet belső állandóságát ( internal milieu ) biztosítják. (a testfolyadékok,
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
Részletesebben2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana
2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenEredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenÉlettan Szemináriumok-Második félév Bevezetés, Veseélettan I. Domoki Ferenc 2017 Február 10.
Élettan Szemináriumok-Második félév Bevezetés, Veseélettan I Domoki Ferenc 2017 Február 10. Témák Kollokviumi statisztikák Célkitűzések a második félévre A szemináriumok programja Feladatválogatásos tesztek,
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA sav-bázis anyagcsere és legfontosabb zavarai. Prof. Dr. SzabóGyula tanszékvezető egyetemi tanár
A sav-bázis anyagcsere és legfontosabb zavarai Prof. Dr. SzabóGyula tanszékvezető egyetemi tanár ph Táplálék felvétel Emésztés Felszívódás IC és EC pufferolás Légzési pufferolás Vese pufferolás Lebontás
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenA gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenA só- és vízháztartás zavarai. Prof. Dr. SzabóGyula tanszékvezető egyetemi tanár
A só- és vízháztartás zavarai Prof. Dr. SzabóGyula tanszékvezető egyetemi tanár Teljes vízmennyiség 100% Intracelluláris víz 66% 2/3 Extracelluláris víz 33% 1/3 Intersticiális víz 27% 3/4 Plazma víz ~7%
RészletesebbenOrvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenBiofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉLİ RENDSZEREKBEN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS A MINDENNAPI ÉLETBEN Diffúzió, ozmózis Folyadékáramlás A keringési rendszer biofizikája Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül, membránpotenciál
RészletesebbenBIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet
BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria
RészletesebbenSzekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik
Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus
RészletesebbenEpitheliális transzport
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Epitheliális transzport Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 05. Transzport szempontjából szimmetrikus és aszimmetrikus sejtek Szimmetrikus sejtek: - nincs
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenMembránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál
Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)
RészletesebbenLégzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.
RészletesebbenA szervezet K + -háztartása: kvantitatív aspektusok
80. A K + -háztartás szabályozása Domoki Ferenc 2018 március 5. A szervezet K + -háztartása: kvantitatív aspektusok A szervezet teljes K + tartalma A szervezet K + tartalmának megoszlása az intra- és extracelluláris
RészletesebbenSejtek membránpotenciálja
Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
Részletesebben2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana
2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér
RészletesebbenBiológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
Részletesebben7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.
Orvosi Élettan szigorlati tételek 1 A sejtmembrán transzportfolyamatai. Aktív és passzív transzport. 2 A hámsejtek resorptios és secretios működése. 3 A sejtműködés szabályozásának általános szempontjai:
Részletesebbenzis Brown-mozg mozgás Makromolekula (DNS) fluktuáci Vámosi György
Brown-mo mozgás magyarázata Vámosi György Diffúzi zió és s ozmózis zis Az anyag részeskéi állandó mozgásban vannak Haladó mozgás átlagos energiája: E= 3 / kt Emlékeztető: Mawell-féle sebességeloszlás gázokban:
RészletesebbenBiofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER
RészletesebbenKalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:
Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris
RészletesebbenNyugalmi és akciós potenciál
Nyugalmi és akciós potenciál A sejtmembrán ingerlékenysége 2/14 az állati sejtek belseje negatívabb, mint a környezet - nyugalmi potenciál az ideg-, izom-, és egyes érzéksejtekben ez a feszültség átmenetileg
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenA membránpotenciál. A membránpotenciál mérése
A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenA szervezet folyadékterei, Homeostasis
A szervezet folyadékterei, Homeostasis Bányász Tamás Az emberi test mint nyílt rendszer 1. Nyílt rendszerek: A szervezet anyag- és energiaforgalmat bonyolít a környezettel 2. Homeostasis: A folyamat, mely
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
Részletesebbentérrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek
Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenSAV BÁZIS EGYENSÚLY 1
SAV BÁZIS EGYENSÚLY 1 ph- a H ion koncentráció negativ tizes alapú logaritmusa ph= - Log 10 [ H + ] Normál értéke: 7,35-7,45 (H + 35-45 nmol/l) Az élettel kompatibilis: 20-160 nmol/l (ph 6,8-7,7) 2 3 A
RészletesebbenVizeletkiválasztó rendszer
Vizeletkiválasztó rendszer Urogenitalis rendszer Húgyszervek és az ivarszervek A vizeletkiválasztó rendszer célja A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése Ezek az anyagok
RészletesebbenELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK
ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Egy tetszőleges vezetőn átfolyó áramerősség (I) és a vezetőn eső feszültség (U) között az ellenállás teremt kapcsolatot (ld. középiskolai fizika): U I R R
RészletesebbenA kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok
RészletesebbenAz elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink
A cystás fibrosis (CF) a leggyakoribb autoszomális, recesszív öröklődés menetet mutató halálos kimenetelű megbetegedés a fehérbőrű populációban. Hazánkban átlagosan 2500-3000 élveszületésre jut egy CF
RészletesebbenA TESTNEDVEK TÉRFOGATÁNAK, ÖSSZETÉTELÉNEK, OZMOTIKUS VISZONYAINAK SZABÁLYOZÁSA; A KÖTİ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK ANYAGFORGALMA
1 A TESTNEDVEK TÉRFOGATÁNAK, ÖSSZETÉTELÉNEK, OZMOTIKUS VISZONYAINAK SZABÁLYOZÁSA; A KÖTİ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK ANYAGFORGALMA Bevezetés 1/ Az élı szervezetek testnedveinek fı folyadéka a víz. Jó oldószere
Részletesebben