Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2."

Átírás

1 Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

2 Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom Az artériás középnyomást meghatározó prekapilláris rezisztenciaerek egy egységes simaizomzattal rendelkeznek.

3 Az ér simaizomzatának jellemzői Az ér simaizomzatának sejtjei spontán tónussal rendelkeznek. Nincsenek teljesen relaxált állapotban Független az idegi és hormonális szabályozástól Ezt a spontán kontrakciót basalis tónusnak nevezzük. Egyes, tökéletes relaxációt kiváltó szerek (pl. papaverin) képesek ezt a tónust megszüntetni. Ezt a spontán kontrakciót intinscic aktivitásnak is nevezzük. Az ér belsejében uralkodó nyomás következménye.

4 Az ér simaizomzatának jellemzői A prekapilláris rezisztenciaerekben a perfúziós nyomás emelkedése simaizom-összehúzódással jár, így növekszik az ér ellenállása. A nyomás csökkenése relaxációt eredményez. Ezt a jelenséget áramlási autoregulációnak nevezzük. Egyes szervek áramlása közel független a P artériás P vénás perfúziós nyomástól A vese Q áramlása közel állandó tág határok között ~ Hgmm tartományban állandó Az áramlási autoreguláció biztosítja a kapilláris filtráció függetlenségét az artériás nyomásviszonyoktól.

5 Az ér simaizomzatának jellemzői Az áramlási autoreguláció (keringési önszabályozás): Az erek belső (intrinsic) tulajdonsága Szerepet játszik benne Bayliss-effektus A Bayliss-effektus: az erek simaizomzata a nyomás emelkedésének feszítő hatására kontrakcióval válaszol. P artériás P vénás megnövekedik A simaizomsejtek megfeszülnek egyes nonszelektív kationcsatornák megnyílnak simaizomsejt- kontrakció membrándepolarizáció Ca2+ beáramlás (VGCC)

6 Az ér simaizomzatának jellemzői A Bayliss-effektus kialakulásában egyes membránfeszülésaktivált receptorok (így angiotenzin-receptorok, AT 2 -R) és G-protein kapcsolt jelátviteli útvonalak vesznek részt. AT 2 -R Thomas Voets and Bernd Nilius, EMBO J 2009

7 A lokális áramlásszabályozás metabolikus tényezői Az egyes szervek, szövetek megnövekedett aktivitása pl. fokozott izommunka az adott szövetben olyan anyagcseretermékek felszabadulásához vezet, melyek az erekben az áramlást szabályozni képesek. Ezt a jelenséget metabolikus tényezők általi lokális áramlásszabályozásnak nevezzük. O 2 kínálat összehangolás metabolikus autoreguláció O 2 szükséglet

8 A lokális áramlásszabályozás metabolikus tényezői Az aktivitás növekedése nyomán felszabaduló kémiai anyagok (metabolitok) a következők: CO 2 K + ionok adenozin NO (nitrogén-monoxid) Emellett a helyi O 2 szint csökkenése is hozzájárul a metabolikus folyamatokhoz. Reaktív hyperaemia: egy érterület vérellátásának megszűnését követően egy időre jelentősen megnő.

9 A lokális áramlásszabályozás metabolikus tényezői Az endothelsejtek is részt vesznek a metabolikus autoreguláció folyamatában. Az áramlási sebesség függvényében az endothelsejtek változó mértékben szabadítanak fel NO-t. Ha az áramlási sebesség megnő, NO szabadul fel, mely az ér simaizomzatát relaxálja Az endothélsejtek az áramlás mechanikus szenzorai.

10 A lokális áramlásszabályozás metabolikus tényezői Az autoreguláció során a nyomás megváltozásának hatására megváltozik az erek ellenállása és az átáramlás mértéke is. A legjelentősebb a szívet és az agyat ellátó artériákban (koronáriák, agyi erek).

11 Az erek működésének idegi szabályozása Az erek többsége a szimpatikus idegrendszer beidegzése alatt áll Ezek a szimpatikus rostok folyamatos aktivitással rendelkeznek Folyamatosan stimulálják az erek simaizomsejtjeit Az így kiváltott tónusos összehúzódást nyugalmi szimpatikus vasoconstrictor tónusnak (szimpatikus tónusnak, neurogén tónusnak) nevezzük. Elsősorban a prekapilláris rezisztenciaerekben jellemző, a nagy artériákban csak szerény mértékű.

12 Az erek működésének idegi szabályozása Az erek tónusának kialakításában elsősorban szimpatikus adrenerg hatás érvényesül. A neurotranszmitter itt a noradrenalin (NA). α1 és α2 receptorok közvetítik a hatást Simaizomsejteken és endothelszöveten történik Az eredő hatás: kontrakció szimpatikus rost NA NA α 1 receptor kontrakció relaxáció NO α 2 receptor NO simaizom sejt endothel sejt

13 Az erek működésének idegi szabályozása Az érek tónusának kialakításában szimpatikus kolinerg hatás is érvényesül. A neurotranszmitter itt az acetilkolin. A 3-as típusú muszkarinos receptorok (M3) közvetítik a hatást Simaizomsejteken és endothelszöveten hat Az eredő hatás: relaxáció szimpatikus rost NA NA M3 receptor kontrakció relaxáció NO M3 receptor NO simaizom sejt endothel sejt

14 Az erek működésének idegi szabályozása Bizonyos érterületek paraszimpatikus beidegzés alatt is állnak. Ezen innerváció rostjaiban futó AP aktivitás hatására az érben található simaizomsejtek közelében VIP és NO szabadul fel. VIP: Vasoactive Intestinal Peptide VIP NO egymás felszabadulását fokozzák A fenti jelenséget paraszimpatikus (neurogén) vazodilatációnak nevezzük.

15 Az erek működésének idegi szabályozása ΝΟ cgmp simaizom camp VIP NA ADR β2 receptor GTP [Ca 2+ ] hyperpolarization ATP EP receptor Na + -pumpa K + -csatorna PGE Na + K + endothelium NO

16 A lokális áramlásszabályozás humorális tényezői Az emberi szervezetben a mellékvesevelő döntően adrenalint választ el, a noradrenalin elválasztása sokkal kisebb Kisebb mennyiségű adrenalin Keringési redisztribúció Nagyobb mennyiségű adrenalin: Perifériás rezisztenciaerek kontrakciója, vérnyomásemelkedés

17 A lokális áramlásszabályozás humorális tényezői A mellékvesevelő által termelt katecholamin hormonok érterülettől függő szelektív hatások kiváltására képesek Adrenalin Nagy affinitás: β2 receptor Alacsony affinitás : α1 receptor Kisebb mennyiség: vázizomerek relaxációja (β2) Nagyobb mennyiség: vázizomerek kontrakciója (α1) Noradrenalin (NA) Nagy affinitás: α1 receptor Alacsony affinitás : β2 receptor Artériák és arteriolák kontrakciója

18 A lokális áramlásszabályozás humorális tényezői Az angiotenzin II a kis artériákat és arteriolákat szűkítő hatással bíró peptid molekula. Na +, V Renin Angiotenzin I Angiotenzin II angiotenzinogén konvertáló enzim Olyan patológiás esetekben, melyek súlyos térfogatvesztéssel (vérzéssel) járnak, az angiotenzin II a perifériás ellenállást növeli az erek kontrakciója révén. Keringési shock elhárítása A vese túlműködése Renális hypertonia

19 A lokális áramlásszabályozás humorális tényezői Az arginin-vazopresszin (antidiuretikus hormon, AVP) Kontrakciót vált ki az erek simaizomzatában Jelentősebb hypovolaemia esetén hat A hypothalamusban, a nucelus supraopticusban és a nucleus paraventricularisban szintetizálódik.

20 Gyulladásos érreakciók Fizikai, kémiai hatás, fertőzés Gyulladás (változások a keringésben) A polimodális afferensek végződéseinek stimulálása neuroszekréció P-anyag CGRP Neurokinin A (substance-p) (calcitonin gene-related peptide) (NKA)

21 Gyulladásos érreakciók A felszabaduló neuropeptidek (SP,CGRP,NKA) ellazítják az arteriolákat, és kontrahálják a kapillárisokat és a venulákat Lokális áramlásfokozódás A folyamat során érvényesül az axonreflex: A polimodális afferens axon elágazásai a stimulálás helyétől 1-2 mm-re is felszabadítanak gyulladásos mediátorokat A hyperaemiás terület kiterjesztése

22 Gyulladásos érreakciók A lokális perfúziónövekedéshez az endothélsejteken keresztül kifejtett, közvetett hatás is hozzájárul Az immunrendszer sejtjeinek aktiválódása citokinek hisztamin endothélsejtek Indukáható NO-szintetáz vazorelaxáció

23 Gyulladásos érreakciók A gyulladásos folyamatokban a kininek (bradikinin, lizilbradikinin is szerepet játszanak Szöveti trauma, hypoxia, acidózis bradikinin SP, CGRP, NKA Endothélsejtek receptorai NO Relaxáció, áramás-fokozódás

24 Gyulladásos érreakciók szöveti trauma kininogén prekallikrein kallikrein fájdalominger bradikinin C-típusú polimodális afferens neuroszekréció hízósejt SP, CGRP, NKA hisztamin H endothelsejt 1 -R BK 2 -R kontrakció NO ér-simaizom relaxáció

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Endothel, simaizom, erek

Endothel, simaizom, erek Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél

Részletesebben

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Kardiovaszkuláris rendszer működésének

Kardiovaszkuláris rendszer működésének Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + ér ellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben

Részletesebben

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Eredmény: 0/308 azaz 0% Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai Rutkai Ibolya Témavezető: Dr. Tóth Attila DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen,

Részletesebben

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + érellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben

Részletesebben

1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai

1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai 1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai Extracelluláris tér = NaCl H 2 O Szabályozás: lassú gyors Az E.C. tér nagyságának szabályozása = volumenreguláció A NaCl és víz arányának szabályozása = ozmoreguláció

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 50. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 51. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, December 2 2016. Kihívások/Célok

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

AZ ORR MICROVASCULATÚRÁJÁNAK ANATÓMIÁJA

AZ ORR MICROVASCULATÚRÁJÁNAK ANATÓMIÁJA Dr. Medveczki Zoltán 1 AZ ORR MICROVASCULATÚRÁJÁNAK ANATÓMIÁJA Absztrakt Az orr fiziológiájának, illetve a gátolt orrlégzésből eredő panaszok szempontjából különösen fontos az orr érhálózatának, annak

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Az emlıs keringési rendszer felépítése Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett

Részletesebben

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

A keringési rendszer szabályozása

A keringési rendszer szabályozása fı szabályozási lehetıségek: A keringési rendszer szabályozása I. perctérfogat változtatása 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vérmennyiség a) pulzustérfogat (szívciklus alatti

Részletesebben

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Hogy ne száradjunk ki!! Ozmoreguláció Anatómiai feltétel: A túlélés titka: Víz konzerválás és NaCl, urea nagy c.c.

Részletesebben

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringési rendszer Az erekben folyó vér feladata a szervek/szövetek O2-vel és tápanyagokkal ellátása

Részletesebben

Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR)

Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) MAGASVÉRNYOMÁS Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) Normál értéke: 120/80 Hgmm (120 Hgmm a szisztolés, 80 Hgmm a diasztolés

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI. A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI. 52. Pulmonáris keringés 34. A légutak biológiája, a tüdő metabolikus és endokrin funkciói 42. A szív munkavégzése, anyagcseréje és a koszorúsérkeringés 53. A vázizom

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

A simaizmok szerkezete

A simaizmok szerkezete A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Vérkeringés Zárt vérkeringési rendszer: áramlás intenzitása (ml/perc) azonos a keringés minden egyes

Részletesebben

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

MTA Doktori Értekezés A LÉGÚTI ÉS A SZÖVETI MECHANIKA SZEPARÁLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A LÉGZŐRENDSZERI ELVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATÁBAN. Dr.

MTA Doktori Értekezés A LÉGÚTI ÉS A SZÖVETI MECHANIKA SZEPARÁLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A LÉGZŐRENDSZERI ELVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATÁBAN. Dr. MTA Doktori Értekezés A LÉGÚTI ÉS A SZÖVETI MECHANIKA SZEPARÁLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A LÉGZŐRENDSZERI ELVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATÁBAN Dr. Peták Ferenc Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában Analog input Analog input 157.34272 167.83224 178.32175 188.81127 Relaxáció (prekontrakció %) Channel 8 Channel 8 Analog input Volts Volts Channel 12 A dózis-függő módon vazorelaxációt Vehikulum 15.80

Részletesebben

Hypertónia. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) hat (ezt mérjük)

Hypertónia. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) hat (ezt mérjük) Hypertónia Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Oliver Rácz 2009 1 Mi a vérnyomás (blood pressure) )? A vérkeringés mozgató ereje (fontos) Erő, amellyel a vér az erek (artériák) falára hat (ezt

Részletesebben

EGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában

EGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában EGYÉB A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában Írta: DR. BARI FERENC A vascularis simaizom tónusát alapvetıen a myoplasma szabad Ca 2+ -koncentrációja határozza meg. A sejten

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program)

A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program) A VÉRKERINGÉSI RENDSZER NORMÁLIS ÉS KÓROS MUKÖDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI (5. program) Programvezeto: Dr. Monos Emil A keringési betegségek a haláloki statisztikákban világszerte vezeto helyet foglalnak el.

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Doktori értekezés. Dr. Gyurkovics Milán. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola

Doktori értekezés. Dr. Gyurkovics Milán. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola A gingiva keringésének szabályozásában szerepet játszó neurohumorális faktorok vizsgálata, különös tekintettel a vaszkuláris endoteliális növekedési faktorra Doktori értekezés Dr. Gyurkovics Milán Semmelweis

Részletesebben

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár A tantárgy neve: Élettan-kórélettan I. Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár Ajánlott félév: II. Tantárgyi kód: EF30008 Nappali tagozat

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

Bohák Zsófia

Bohák Zsófia Bohák Zsófia 2016.1 A POZITÍV STRESSZ homeosztatikus egyensúly felborul hormon felszabadulás homeosztatikus egyensúly helyreáll túlkompenzáció regeneráció 2 Edzés munka ki fá ra d ás regeneráció + alkalmazkodás

Részletesebben

Az emberi szív felépítése és működése

Az emberi szív felépítése és működése Az emberi szív felépítése és működése Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors

Részletesebben

H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk

H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk A HK vastag felszálló szárának obligát NaCl reabszorpciója Henle-kacs hossza és a hosszú kacsú nephronok aránya emberben:

Részletesebben

Cardiovascularis szabályozás

Cardiovascularis szabályozás 1./21 Somogyi Magdolna Cardiovascularis szabályozás Feladata a cardiovascularis paraméterek regulációja révén vitális funkciók biztosítása adaptáció a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás

Részletesebben

A kapilláris rendszer

A kapilláris rendszer A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel

Részletesebben

Keringés. A keringési rendszer típusai

Keringés. A keringési rendszer típusai Keringés A keringési rendszer típusai a diffúzió igen lassú - oxigén, tápanyagok elosztására keringési rendszer (tömegáramlás) igen sok változat ismert az állatvilágban nyitott keringés alacsony nyomás,

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer élettana

A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer funkciói kiválasztó funkció (anyagcsere végtermékek, ammónia, urea, hormonok, gyógyszerek... a szervezet számára értékes anyagok konzerválása

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

A bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen

A bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen A bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen Patkány béldarab (ileum) spontán mozgásainak tanulmányozása ill. egyes mediátorok és ionok bélmozgásra gyakorolt hatásának vizsgálata. A mérési adatok

Részletesebben

Dr. med. habil. Molnár Ildikó

Dr. med. habil. Molnár Ildikó Hormonok és a stressz Dr. med. habil. Molnár Ildikó Kenézy Kórház, III. Belgyógyászat Debrecen HPA axis Stressz szerepe, és jellemzői A stressz biztosítja a szervezet homeosztázisának állandóságát és az

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Az inzulin rezisztencia hatása az agyi vérkeringés szabályozására

Az inzulin rezisztencia hatása az agyi vérkeringés szabályozására Ph.D. Tézisek Az inzulin rezisztencia hatása az agyi vérkeringés szabályozására Dr. Erdos Benedek Témavezeto Dr. Sándor Péter Doktori Iskola 1. Elméleti orvostudományok Doktori Program A vérkeringési rendszer

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Izom energetika. Szentesi Péter

Izom energetika. Szentesi Péter Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin

Részletesebben

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai Szabályozásfiziológia 2012 Dr. Bárdos György egyetemi tanár VEGETATÍV SZABÁLYOZÁS VEGETATÍV IDEGRENDSZER RECEPTOROK EXTEROCEPTOROK INTERORECEPTOROK

Részletesebben

GLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója

GLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója GLÜKOKORTIKOIDOK A mellékvese funkciója A mellékvese hormonjai védelmet nyújtanak a szervezetet érő akut és krónikus stressz-el szemben, valamint a táplálék és a víz elhúzódó hiánya esetén. - "kicsi a

Részletesebben

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1.

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. A megszületéskor adaptálódik 1/ légzés, keringés, idegi mőködések, érzékszervek metabolizmus, tápcsatorna, kültakaró, immunrendszer,

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben