PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Átírás

1 PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

2 Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer: amely egy olyan elosztórendszer, amely egyszerre látja el az emésztő és keringési rendszer feladatait is, pl. a laposférgeknél. önálló nedvkeringési rendszer: amelynek jellegzetessége, hogy a benne található folyadék kémiai összetétele jelentősen eltér a külvilág vizétől. Kiegészíti egy mozgató rendszer is.

3 Keringési rendszerek Nyitott keringési rendszer: A kapillárisok hiányoznak, emiatt a keringő folyadék a szövetekkel, sejtekkel úgy kerül kapcsolatba, hogy a keringési rendszer folytonossága megszakad. Mivel a vér és nyirokkeringés nem különül el, így a testnedvet vérnyiroknak vagy testfolyadéknak (hemolimfa) nevezik, pl. ízeltlábúak, puhatestűek, zsákállatok. Zárt keringési rendszer: Kialakulnak a kapillárisok, vagyis a keringési rendszerben áramló folyadék egy teljesen zárt csőrendszerben áramlik, nem hagyja el a keringési rendszert.

4 Testfolyadékok Három féle testfolyadékot különböztetünk meg: vér, ha vérsejtekből, vértestekből áll, és ha zárt keringési rendszerben kering nyirok, vagy szövetnedv, ami a kapilláris hálózatban keletkezik, s melynek állandósága lényegesen kisebb, mint a véré, másrészt pedig a funkciója is más. vérnyirok, ha a vér és a nyirokkeringés nem különül el, mert nincsenek kapillárisok.

5 A rovarok nedvkeringése

6 A gyűrűsférgek érrendszere

7 A halak és a kétéltűek keringési rendszere Halak Kétéltűek

8 A hüllők szíve és vérkörei

9 Az emlősök kis és nagy vérköre Fehér nagy vérkör Sárga kis vérkör 1-Bal kamra 2-Aorta 3-Faj, nyak, elülső végtag erei 4-Aorta 5-Máj 6-A bélcső erei 7-Verőceér 8-A vesék erei 9-A test hátulsó felének erei 10-Hátulsó üresvéna 11-Elülső üresvéna 12-Jobb kamra 13-Tüdőartéria 14-A tüdő erei 15-Tüdővénák 16-Májvénák

10 Nyirokcsomó Nyirokkapillárisok A nyirokérrendszer Kis vérkör Billentyű Szív Nagy vérkör Nyirokcsomó

11 Az emlősök szívének felépítése

12 I. II. Stannius-féle ligatúrák

13 A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere sinus csomó 2. Aschoff- Tawarra -féle csomó 3. His-köteg 4. Tawara-szárak

14 A nyomásváltozások regisztrálása tonométerekkel a szívüregeiben és a nagyerekben A * (Wiggers nyomán) pitvar B aorta * kamra C * D ernyő A = pitvar B = aorta C= kamra D =ernyő * = fényforrás

15 A., Systole A szívciklus szakaszai I., Izometriás kontrakció 0,05 s I., Izotóniás kontrakció (kifolyás szakasza) 0,22 s Izometriás kontrakció Maximális ejekció Csökkenő ejekció Izometriás kontrakció Maximális ejekció Bal kamra a.,maximális kifolyás 0,12 s a.,csökkent kifolyás 0,10 s

16 B., Diastole A szívciklus szakaszai I., Izometriás ellazulás szakasza 0,05 s I., A kamratelítődés szakasza 0,35 s Izometriás relaxáció gyors befolyás diastasis Gyors befolyás és diastasis pitvari systole Pitvari systole 0,11 s

17 Egy 75/perc frekvenciával működő kutyaszív szívciklus szakaszainak időtartományai Systole (Wiggers, 1968) 1., Izometriás kontrakció 0,05 sec 2., Izotóniás kontrakció 0,22 sec 0,27 sec Diastole 1., Izometriás relaxáció 0,05 sec 2., Kamratelítődés 0,35 sec 0,51 sec 3., Pitvari systole 0,11 sec Szívciklus összesen 0,78 sec

18 Szívteljesítmények háziállatokban T.tömeg (kg) Pulzustérfogat (ml) Pulzusszám (systole/perc) Perctérfogat (ml) Ló Sz.marha Birka Kutya Tyúk 2,5 1, Ember

19 Bipoláris elektródákkal detektált EKG, kutya és macska esetében P R Q S T

20 Szívreflex Központ Ingerek Receptor Ingerület afferens ideg efferens ideg

21 Kutya agy cranialis és medialis nézetben nyúltvelő (medulla oblongata)

22 Baroreceptorok az aortában és a belső fejerek (aa. carotis internae) Külső fejartéria n. glossopharyngeus n. sinus belső fejartéria sinusa carotis test bal közös fejartéria jobb baroreceptorok a. subclavia vena cava a. subclavia aorta n. aorta baroreceptorok aorta test tüdőartéria

23 A szív önálló ingerképző egységeinek és idegeinek kapcsolata (n. vagus) (n. accelerance)

24 Szimpatikus és paraszimpatikus idegek hatása a szív teljesítményére A., Szimpatikus idegek hatásmechanizmusa a szívre (n.accelerance) általánosan:növeli a szívműködést =pozitív 1., Növeli a szív frekvenciát KRONOTROP hatás 2., A szívizom összehúzódásának erősségét változtatja INOTROP hatás 3., A szívizom ingerelhetőségét változtatja kisebb ingerekre is válaszol BATMOTROP hatás 4., A szívizom ingervezető képességét változtatja rövidíti DRONOTROP hatás az inger útját B., Paraszimpatikus idegek hatásmechanizmusa (n.vagus) általánosan:csökkenti a szívműködést= negatív

25 Loewi klasszikus kísérlete perfúziós üveg (Ringer-oldat) donor szív (n.vagus) akceptor szív vagus anyag = acetilkolin kolinerg ideg accelerance anyag = noradrenalin adrenerg ideg

26 Starling-féle szív-tüdő készítmény levegő bejuttatása üveghenger manométer gumicső

27 A vérnyomás mérése indirekt módon

28 Artériás középnyomás az a. carotisban Faj Hgmm KPa Ló Szarvasmarha Borjú Birka Sertés Kakas

29 A vérnyomás (kpa) változása az (kpa) egyes érszakaszokon Átlag = artériás középnyomás systolés átlag dyastolés 5 0

30 Az egyes érszakaszok geometriája

31 A vérkeringés terminális szakasza; arterio-venozus anasztomózisokkal,prekapilláris sphincterekkel, és más vazokonstriktív erekkel Arteriola Metarteriola Prekapilláris sphincter Venula Kapilláris

32 Prekapilláris anasztomózisok 1- Artéria 2- Véna 3- Arteriovenosus anastomosis 4- Kapilláris terület

33 Filtráció a kapilláris területen

34 Vérnyomás változása a ló kis- és kpa, vérnyomás 25 nagy vérkörében KISVÉRKÖR NAGYVÉRKÖR

35 A vérkeringés szabályozása Helyi (lokális) szabályozás (kapilláris területen) Erek miogén tónusa nyomás nő - érlumen szűkül áramlás nem nő a nyomással arányosan Oxigén-hiány: értágító Anyagcseretermékek: CO 2, H +, ADP, tejsav: értágító Helyi vazoaktív anyagok: hisztamin értágító

36 A vérkeringés szabályozása Idegi szabályozás Cardio-vascularis szabályozás Központi szabályozás: nyúltvelő Fejerek és az aortaív reflexfolyamata Nyújtási (aorta, fejerek) és feszülési (pitvarok) baroreceptorok Nyugalmi tónus vazokonstriktív (szűkítő) tónus az erekben (vazoconstrictor központ gerincvelő erek simaizomzata)

37 A szívműködés és a vérkeringés idegi szabályozása

38 A vérkeringés szabályozása Vérnyomásnövekedés receptor agyidegek nyúltvelő szívközpont: szívfrekvencia csökkentése (n. vagus) vasodilatator központ hatása: erek tágítása (gátlódik a vasokonstriktív tónus) Vérnyomásesés receptor agyidegek nyúltvelő szívközpont: szív perctérfogat nő vasoconstrictor központ hatása: erek szűkítése, vérnyomás növekedése

39 A vérkeringés szabályozása Hormonális szabályozás Adrenalin - Noradrenalin Adrenalin ß 2 -receptor hatás : értágító, izomműködést serkentő (vázizom, bronchus, szív erei, fejerek) - alfa 1 -recpetor hatás : érszűkítő (bőr, zsigerek erei) Noradrenalin: érszűkítő (alfa 1 -receptor hatás: érszűkítő) Cannon-féle vészreakció: vérelosztódás szabályozása Angiotenzin: érszűkítő, vérnyomásemelő Vazopresszin: érszűkítő, vérnyomásemelő Bradikinin: értágító, vérnyomáscsökkentő