II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

Átírás

1 II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

2 Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek, vér) alapfunkcióit. A keringési rendszer szervei közül a szív elhelyezkedését, szerkezeti felépítését, saját vérellátását és ingerületvezetı rendszerét. A szív anatómiai képleteihez főzıdı alapvetı élettani funkciókat.

3 A kardiovaszkuláris rendszer fı feladatai Célpontba juttatás (pl. oxigén és tápanyagok) Takarítás (pl. széndioxid és salakanyagok) Szállítás (pl. hormonok) Fenntartás (pl. testhımérséklet, ph) Megelızés (pl. fertızések, immunológiai funkció)

4 A kardiovaszkuláris rendszer fı részei A pumpa (szív) A csırendszer (az erek) A folyadék (vér)

5 A SZÍV ELHELYEZKEDÉSE A szív (cor) kúp alakú, négy üregő, izmos falú, g súlyú szerv. BASIS CORDIS szívalap, hátul NAGYEREK ki és belépése Az elülsı gátorüregben (mediastinum) van, amelyet két oldalról a tüdık (pulmo), alulról a diaphragma határol. PULMO PULMO MEDIASTINUM visceralis pericardium APEX CORDIS szívcsúcs, elöl epicardium DIAPHRAGMA A szívet kettıs lemez, a szívburok (pericardium) veszi körül. Az egyik a szívhez tapad (epicardium) a másik a mediastinumot béleli (visceralis pericardium). A két lemez közti látszólagos üregben - amelyet minimális mennyiségő sikamlós folyadék tölt ki a szív szabadon mozoghat.

6 A SZÍV ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE A szív négy üregbıl áll: jobb és bal pitvar, jobb és bal kamra. A szívet a kamrák közti sövény (septum cordis) jobb és bal szívfélre osztja. A pitvarokat és kamrákat vitorlás (cuspidalis) billentyők választják el. A jobb és bal kamrából kilépı nagyerek (a. pulmonalis, aorta) tövében találhatók a semilunaris billentyők.

7 Myocardium Szívizom sejt A myocardium a szív középsı rétege, vastagsága attól függ, hogy mekkora ellenállással szemben kell mőködnie (mekkora erıt kell kifejtenie). A bal kamra a legerısebb szívüreg, fala a legvastagabb. A jobb kamra fala lényegesen véknyabb. A pitvarok fala a leggyengébb. Mindennapos fokozott fizikai terhelésre (sport) a bal kamra izomzata megerısödik és megvastagszik (hypertrophia). A szívizomrostokban (munkaizomzat, nodális izomzat), ahol a szívizom sejtek egymáshoz szorosan tapadnak, az ingerület gyorsan tovafut. sejtek tapadási vonala

8 A SZÍVCIKLUS (szívverés, szívütés) szisztole: szív összehúzódás, elıször a pitvarok, majd a kamrák diasztole: szív elernyedés, elıször a pitvarok, majd a kamrák SZÍVCIKLUS: a szisztole és diasztole az egész életen át tartó alternálása szívbillentyők: SZELEPEK = a vér csak egy irányban áramolhat! Egy ütés kb. 170 ml vér. Két ütés közti idı kb. 0,2 s = 5-6 óra pihenés/nap! FELSİ TESTBİL v. cava superior FELSİ TESTBE Aorta fınyomócsı szivciklus ANIMACIO ALSÓ TESTBE a. pulmonaris JOBB TÜDİBE pulmonaris vénák (2 db) JOBB TÜDİBİL a. pulmonaris BAL TÜDİBE pulmonaris vénák (2 db) BAL TÜDİBİL v. cava inferior ALSÓ TESTBİL

9 A JOBB SZÍVFÉL KÉPLETEI - O2 szegény vénás vért szállítanak Jobb pitvar (atrium dextrum) BEMENET: vena cava superior és vena cava inferior, amely a felsı és alsó testfél vérét szállítja a szívbe; KIFOLYÁS: háromhegyő vitorlás billentyő (valva tricuspidalis): pitvari szisztoléban nyílik, a vér a diasztoléban lévı (elernyedt) jobb kamrába kerül Jobb kamra (ventriculus dexter) BEMENET: háromhegyő vitorlás billentyő (valva tricuspidalis). A kamra összehúzódásakor (szisztoléban) zárul, ezért a vér nem tud a pitvarba visszafolyni. KIFOLYÁS: tüdı verıér törzs (arteria pulmonalis), amely a tüdıbe továbbítja a vért, hogy oxigént vegyen fel; szájadékában a félhold alakú billentyő (valva semilunaris) megakadályozza, hogy a vér a kamra elernyedésekor (diasztoléban) visszaáramoljon. vena cava superior aorta ATRIUM DEXTUM tricuspidalis billentyő vena cava superior aorta arteria pulmonalis semilunaris billentyő vena cava inferior VENTRICULUS DEXTER

10 A BAL SZÍVFÉL KÉPLETEI - O2 dús artériás vért szállítanak Bal pitvar (atrium sinistrum) BEMENET: tüdıvénák (vv. pulmonales; összesen 4 szájadékkal: 2-2 db jobbról és balról), amelyek a tüdıbıl oxigén dús vért szállítanak a szívbe. KIFOLYÁS: kéthegyő vitorlás billentyő (valva bicuspidalis vagy mitralis): pitvari szisztoléban nyílik, a vér a diasztoléban lévı bal kamrába kerül Bal kamra (ventriculus sinister) BEMENET: kéthegyő vitorlás billentyő (valva bicuspidalis vagy mitralis). A kamra összehúzódásakor (szisztoléban) zárul, ezért a vér nem tud a pitvarba visszafolyni. KIFOLYÁS: fıverıér (aorta); ennek szájadékában a félhold alakú billentyő (valva semilunaris) megakadályozza, hogy a vér a bal kamra elernyedésekor (diasztoléban) visszaáramoljon. semilunaris billentyő aorta a. pulmonalis bicuspidalis (mitralis) billentyő vena pulmonalis vena pulmonalis VENTRICULUS SINISTER a. pulmonalis aorta vena pulmonalis vena pulmonalis ATRIUM SINISTRUM vena cava inferior

11 A SZÍV SAJÁT VÉRELLÁTÁSA (coronaria rendszer) A szív verıeres ellátását az aortából eredı bal és jobb koszorúér (coronaria) biztosítja. A coronariák VÉGARTÉRIÁK, elzáródásuk az ellátott terület elhalását (infarktus) okozzák. A végartériák között ANASTOMOSISOK alakulhatnak ki, amelyek csökkentik a szívinfarktus kockázatát.

12 A SZÍV SAJÁT INGERKÉPZİ ÉS VEZETİ RENDSZERE A szív mőködése automatizált, akaratunktól független. A szív megfelelı körülmények között a testen kívül is tovább mőködik (in vitro). Az ingerület fı képzési helye a jobb pitvarban lévı sinus csomó (SA). Az ingerképzı és vezetı rendszer elemei speciálisak: szívizomsejtek, vegetatív idegrostok és kötıszövet építi fel (nodalis rostok).

13 A SZÍV INGERKÉPZÉSE ÉS VEZETÉSE Sinus csomó: nodus sinoatrialis (SA), ELSİDLEGES ingerképzı (pacemaker), önálló frekvenciája: ütés/perc Atrioventricularis (AV) csomó: MÁSODLAGOS ingerképzı, önálló frekvenciája: ütés/perc, az SA csomó után 0.13 s késéssel aktiválódik His köteg jobb és bal Tawara szárak (jobb és bal kamrához) Purkinje rostok: AV csomóból indul, vezetı rendszer, frekvenciája: ütés/perc Elektrokardiogram (EKG): A szív elektromos aktivitása jellegzetes. EKG segítségével rögzítjük. Az EKG számos kóros folyamatot jelezhet. ingerképzés ANIMÁCIÓ

14 A SZÍVMŐKÖDÉS KÜLSİ SZABÁLYOZÁSA A szívritmus belsı szabályozására külsı tényezık, így az autonóm idegrendszer és különbözı hormonok hatnak. Paraszimpatikus idegrendszer: a nervus vagus (X agyideg) közvetítésével csökkenti a szívfrekvenciát és a kontrakció erejét. Nyugalomban (pl. alváskor) ez dominál: vagus tónusnak nevezzük a helyzetet. Szimpatikus idegrendszer: stimulálása (pl. stressz, sportverseny) fokozza a szívfrekvenciát és a kontrakció erejét. Adrenalin és noradrenalin: a szimpatikus idegrendszer ingerületekor felszabaduló hormonok. Fokozzák a szívfrekvenciát és a szív összehúzódás erejét.

15 II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Viszlát jövı héten!