Tematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer
|
|
|
- Árpád Pásztor
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Biológia felkészítő
2 Tematika Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer Létfenntartás Táplálkozás Légzés Kiválasztás Keringés és vér Mozgás Szaporodás Genetika
3 Vizsga 50 pont Elektronikus Teszt alapú Igaz-hamis, asszociációs feladatok
4 Keringés és vér
5 a vér funkciói Általános szállítófolyamatok O 2, CO 2 Tápanyagok (glükóz, lipidek, aminosavak) Anyagcseretermékek Humorális hírvivők (hormonok, citokinek) Szervezet homeosztázisának (belső állandóság) fenntartása Ozmotikus nyomás, elektrolitok Sav-bázis, ph Hőmérséklet egyéb Immunrendszer Hemosztázis/véralvadás (trombociták, véralvadási faktorok)
6 Zárt vérkeringés (gyűrűsférgek, gerincesek) vagyis az erek folyamatosak, nem szakadnak meg, így a vér nem folyik a sejtközötti állományba (szövetek közé) Vér (5-5,6 l) 0,5 l nem vesz részt a keringésben, raktározódik
7 I. VÉR (SANGUIS) a vér olyan kötőszövet, aminek a sejtközötti állománya folyékony (vérplazma) Sejtes része: vér alakos elemei (kb. 45 %) 1) Vörösvértest (vvt) 2) Fehérvérsejt (fvs) 3) Vérlemezke
8 Vér összetétele Vérplazma (55%) Víz (93%) Ionok: Na +, K +, Ca 2+,HCO 3-, PO 4 3- Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, húgysav, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok (%) Sejtes elemek (45%) Vörös vértestek Fehér vérsejtek (neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták, monociták, Limfociták ) Vérlemezkék
9 Vérsejtek keletkezése
10 Vörös vértestek (eritrociták) bikonkáv korong alakúak Számuk: kb. 5 millió/1mm 3 Vörös csontvelőben képződnek (másodpercenként 2,4 millió), érésük kb. 7 napig tart (eritropoetin) halaknak, kétéltűeknek magvas vörösvérsejtjei vannak! Fe és Hb tartalmaznak (Szárazanyag-tartalmuk 90%- a hemoglobin) Élettartamuk: kb. 120 nap, d=7,2 μm Lebontási helyük: lép Szerepük: légzési gázok szállítása A vér térfogatának mintegy 45%-át teszik ki, ez az ún. hematokrit érték
11 VÖRÖSVÉRTEST KÉPZŐDÉSÉHEZ KELL 1. Aminosavak 2. Vitaminok: o B12 (egyik legfőbb) o Folsav o C o B1 o Vas TERMELŐDÉSÉNEK LEGFŐBB INGERE: 1. eritropoetin (EPO) serkenti (dopping!!!) 2. vér O 2 -tartalmának csökkenése (vese) oxigénszegény helyeken több kell (pl m magasságban)
12 VÖRÖSVÉRTEST SZEREPE: 1. O 2 -szállítás 2. CO 2 -szállítás (részben) 3. ph-beállítás (véré) MŰKÖDÉSE: ohemoglobin (vvt festékanyaga) ohem-molekula: gyűrűs porfírvázból áll oitt Fe 2+ -hoz kötődik az O 2 oglobin-molekula: aminosavakból áll (fehérje)
13 FEHÉRVÉRSEJT (Leukocyta) Száma: /liter 5-8 ezer / ul Változatos alakúak Csoportjai, típusai: -Granulocyták: plazmájában szemcsék vannak -Agranulocyták: plazmájukban nincsenek szemcsék ezen belül feloszthatók lymphocytákra és momocytákra
14 Fehérvérsejtek (nem egységesek) Közös jellemzőjük: sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), plazmájuk színtelen. Gömb vagy változó alakúak Számuk: 6-8 ezer/mm 3 Vörös csontvelőben képződnek Sejtmagjuk van Élettartamuk: néhány nap - 10év Pusztulásuk különböző helyeken Szerepük: kórokozók elleni védekezés, tisztítás Típusai: granulociták Monociták Limfociták
15 Granulocita polimorfonukleáris fagociták; mikrofágok vöröscsontvelőben keletkeznek képesek az erek falán kilépni Méretük 9-12 μm Típusaik: Neutrofil: bekebelezés (endoc.) Bazofil: túlérzékenységi reakciók Eozinofil: túlérzékenységi reakciók
16 Típusaik Neutrofil granulocita: A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szállnak szembe, és általában ők válaszolnak először a mikrobiális fertőzésekre; az ő tevékenységük és tömeges pusztulásuk hozza létre a gennyet. Eozinofil granulocita: 5%. Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése ilyen fertőzést jelezhet. Bazofil granulocita: A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint.
17 Limfociták (nyiroksejtek) vörös csontvelőben term. Nyirokrendszerben érnek 6-7 μm T- és a B-limfociták celluláris/humorális immunválasz
18 LYMPHOCYTA Működés szerint: T- limfocita érése: csecsemőmirigy (thymus) - függő feladata: a sejtes (celluláris) védekezésben vesz részt * Kórokozók elpusztításában * Tumorsejtek elleni harcban * Implantátumok kilökésében
19 LYMPHOCYTA Működés szerint: B-lymphocyta érése a vörös csontvelőben zajlik Ellenanyaggal történő védekezés: fertőzés esetén átalakulnak plazmasejtekké, amik immunglobinokat - ellenanyagot termelnek.
20 Monociták nagyobb méretűek - 20 μm vöröscsontvelőben képződnek érett sejtek kivándorolnak a szövetekbe, ezek a szöveti makrofágok Bekebelezés (sejtes immunválasz!)
21 Vérlemezkék (trombociták) Kerek, csillag alakúak, nincs sejtmag, 2-5 μm Számuk: ezer/ 1mm 3 Vörös csontvelőben képződnek poliploid megakariociták feldarabolódásával Sejttörmelékek Élettartamuk: 1-2 hét Szerepük van a véralvadásban
22 Véralvadási kaszkád 6p
23 A VÉRALVADÁS VÁZLATA A faktorok többségének hiánya VÉRZÉKENYSÉGet okoz. A vér nem, vagy nem megfelelően alvad. Oka lehet pl. súlyos K-vitaminhiány, májelégtelenségek, genetika. Túlságosan könnyen alvadó vér trombózishajlam. Oka lehet genetika, B- vitaminhiány.
24 HATÁSMECHANIZMUS XI aktiválásához a protrombin aktiválódik trombinná (K-Vitamin és Ca 2+ kell hozzá) trombin nélkül a fibrinogén nem tud fibrinné alakulni, elvérzik (pl. patkányméreg ezt csinálja)
25 VÉRALVADÁSI MECHANIZMUS a vérvesztés megakadályozására szolgál az se jó, ha túl alvadékony (trombózis) véralvadási faktorok szabályozzák sérülés - elsődleges trombus (trombociták összecsapódása) alvadási mechanizmus - végleges trombus (fibrinháló + alakos elemek megtapadása: elzárja a vérzés útját.)
26 Vérplazma 90%-ban vizet tartalmaz 10%-a a vízben oldott ionok nátrium, kálium és kalcium kationok, ill. a klorid és hidrogén- karbonát anionok és szerves molekulák glükóz, aminosavak, karbamid és húgysav nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjéket!
27 Plazmafehérjék albumin: tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos jelenségeiben ill. számos hidrofób vegyület szállításában van szerepük. globulin: összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok szállításában és a szervezet védekezésében is fibrinogén: a véralvadásban van szerepe. A fibrinogénmentes vérplazmát vérsavónak (szérum) nevezzük. E megkülönböztetésnek az az oka, hogy, hogy a vérszérum, szemben a plazmával, nem alvad meg.
28 SZÍV (COR)
29 SZÍV - COR a mellüregben, a két tüdő közt, a rekeszizom inas területén Kúp alakú szerv, kb. férfiököl nagyságú ( g) Szélesebb, bázisrész + csúcsi rész Pitvarok területén: jobb és bal fülcse Középen: sövény választja bal és jobb szívfélre
30
31 ÜREGEK 1. jobb pitvar fala: 2 mm vénás vér ömlik bele Ide torkollik a felső és az alsó üres testvéna Ide torkollnak a koszorúserek Itt van a szinusz csomó 2. jobb kamra fala: kb. 5 mm vénás vér - jobb pitvarból tüdőartéria innen indul, vénás vért visz.
32 ÜREGEK 3. bal pitvar fala: 2 mm artériás (oxigéndús) vér - 4 db tüdővéna torkollik bele 4. bal kamra vastagabb falú: mm artériás vér aorta (fő ütőér) innen indul, oxigéndús vért innen löki ki az egész testbe (nagy vérkör) Pulzustérfogat: egy összehúzódással az aortába lökött vér mennyisége (embernél: 70 cm3) Keringési perctérfogat: egy perc alatt az aortába juttatott vér mennyisége (embernél: = 5 l / perc)
33 szív fala A szív falának rétegei szívburok külső (fali) lemeze (pericardium) szívburok ürege szívburok belső (zsigeri) lemeze / szív falának külső hártyája (epicardium) szívizom (myocardium) 3 rétegű: -belső hosszanti -középső körkörös -külső spirális szívbelhártya (endocardium)
34 Szívizom harántcsíkolat elágazó, hálózatot képez vég- a véghez kapcsolat aerob energianyerés miofibrillumok centrális sejtmag Eberth-vonalak (gap junction) ellenállás nélküli ingerületvezetés mitochondrium Z Z szarkomer
35 Üregei: Jobb pitvar Jobb kamra Bal pitvar Bal kamra Pitvarkamrai sövény (szívsövény) elválasztja a pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes és széndioxidos vér keveredését. Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra között találhatók, megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba. 3 vitorlás jobb pitvar és jobb kamra között 2 vitorlás bal pitvar és bal kamra között
36 BILLENTYŰK - VALVULA 1) Vitorlás billentyűk (valvula atrioventicularis) pitvar szájadékokban vannak (pitvar és kamra között) Részeik: 1) vitorla 2) ínhúr 3) szemölcsizom
37 VITORLÁS BILLENTYŰ Működése: - pitvarokba ömlött vér + összehúzódás: nő P - V. billentyűk kinyílnak kamrákba ömlik a vér - Kamrák összehúzódnak szemölcsizmok megfeszülnek, ínhúrok közvetítésével a hártyás billentyűk szélei egymáshoz feszülnek, záródnak.
38 BILLENTYŰK - VALVULA Zsebes billentyűk (valvulae semilunares) Zsebes billentyűk (félhold)- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba. tüdőartéria, aorta kezdeténél Működése: A zsebek vérrel megtelnek, a billentyűt megkeményítik és megakadályozzák a vér visszaáramlását
39 A szív billentyűi (vitorlás, félhold alakú) rostos gyűrű billentyű vitorlája ínhúrok szemölcsizmok Félhold (zsebes) alakú billentyű
40 ZSEBES BILLENTYŰK
41 SZÍV VÉRELLÁTÁSA koszorúartériákon keresztül (arteria coronaria) Funkcionális végartériák: ha egy elzáródik, az általa ellátott szívizomzat elhal infarktus Eredési helyük: aorta kezdeti szakasza - szívizom saját vérellátásának biztosítása - a legoxigéndúsabb vért a szívizom kapja
42 A SZÍV EREI ELÖLNÉZETBEN
43 A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE AUTOMÁCIA: saját, automatikus ritmusos működés, amihez az ingert is a szív hozza létre módosult szívizomsejtek - NEM IDEGSEJT munkaizomzat sejtjei között Purkinje-rostok
44 INGERKÉPZŐ HELYEK Szinusz csomó JPfalában, az elülső üres véna beszájadzásánál Kb. 1 cm*3 mm (emberben) Itt képződik az inger, ingerületté alakul Átterjed a pitvarok falára Purkinje-rostok Azon belül terjed tovább - pitvarok egyszerre húzódnak össze 100/ perc (szabályozás nélkül!), idegrendszeri hatásra 70-80/ perc
45 INGERKÉPZŐ HELYEK Purkinje-rostok Pitvar-kamrai csomó/ AV-csomó/Aschoff-Tawara csomó/ AT csomó: a pitvarok és kamrák között a sövényben képes ingerképzésre ha a szinusz csomó nem működik ~ 45/ perc
46 INGERÜLETVEZETÉS His köteg 2 kamra közötti válaszfalban Tawara-szárak (2) Válaszfalban Purkinje-rostok Kamrák falában ha ide ér az ingerület, akkor húzódik össze a 2 kamra (nem egyszerre, kis késés)
47 A SZÍVRITMUS SZABÁLYOZÁSA IDEGI (NEUROGÉN) SZABÁLYOZÁS 4 KVALITÁS Paraszimpatikus beidegzés X. agyideg bolygóideg (nervus vagus) csökkenti a szívműködést frekvenciát (pulzus) összehúzódások erejét (pulzustérfogat) ingerületvezetés sebességét munkaizomzat ingerelhetőségét neurotranszmitter az acetilkolin
48 SZÍVMŰKÖDÉS Pulzustérfogat = verőtérfogat: az a vérmennyiség, amennyit egy systole során kinyom a bal kamra: ml Perctérfogat: Pulzustérfogat szívfrekvencia = 4,5 5 l/perc Vérnyomás: a szív ereje és a perifériás ellenállás határozza meg, egészséges felnőtt ember vérnyomása: /80-90 Hgmm (nagyvérköri); 25/15Hgmm (kisvérköri) EKG: a szívizom működése közben keletkező akciós áram, ami egy készülék segítségével elvezethető és tanulmányozható
49 NAGY VÉRKÖR Bal kamrából indul ki (pitvarkamrai bill. bezáródik) a vér az aortába kerül testartériákon keresztül a vér kapillárisokba jut (anyagcsere) testvénákon keresztül a vér visszajut a jobb pitvarba (alsó és felső testvéna) jobb pitvarból a vér a jobb kamrába érkezik pitvar-kamrai bill. kinyilnak
50 KIS VÉRKÖR jobb kamrából indul ki, a vér a tüdőartériába áramlik tüdőartéria bevezet a tüdőbe tüdőkapillárisok felszínén végbemegy a gázcsere tüdővénákon keresztül 4db visszajut a bal pitvarba majd innen a bal kamrába
51 A VÉR ÁRAMLÁSA AZ EGYIRÁNYÚ ÁRAMLÁST SEGÍTŐ TÉNYEZŐK: artériák pulzálása izompumpa: a harántcsíkolt vázizmok elernyedése és összehúzódása mellkas szívóhatása (légzés) vénás billentyűk
52 AZ ÉRRENDSZER ELEMEINEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
53 Az erek típusai Artéria (ütő-, verő-, osztóér) vér áramlása: szív periféria (centrifugálisan) fala vastag, szabályos, kerek, halál után általában üres Véna (vivő-, vissz-, gyűjtőér) vér áramlása: periféria szív (centripetálisan) fala vékonyabb, lapított, halál után általában vér marad benne billentyűk Hajszálér (kapilláris) hálózat az arteriolákat és a venulákat köti össze
54 Az erek falának felépítése egységes Külső réteg ( tunica adventitia) jellemzői: - laza ktsz. rugalmas rostokkal - az ereket a környező szövetekhez fűzi Középső réteg ( tunica media) jellemzői: - simaizomsejtek - kollagén- és elasztikus rostok Belső réteg ( tunica intima) jellemzői: - vékony rugalmas hártya (lamina elastica interna) - érbelhám - endothel
55 Erek falának szöveti szerkezete 1. intima - endothel - kötőszövet 2. media - A: elasztikus rost / simaizom - V: simaizom + kollagén rost 3. adventitia laza rostos kötőszövet Artériák: rugalmas erek ellenállás erek Vénák: kapacitás erek
56
57
58 Kapilláris rendszer sajátja az ANASZTOMÓZIS! arteriola simaizom sejtek A-V shunt kapillárisok venula Összhang a működő kapilláris állapota és a szerv igénye között
59 Összefüggés az erek átmérője, a véráramlás sebessége és a vérnyomás között A vér megoszlása a testben Szív 10 % Nagy vérkör 65 % Kis vérkör 25 % Szív 10 % Nagynyomású rendszerben 10 % (nagyvérköri artériák) Kisnyomású rendszerben 80 % (kisvérkör 25 % vénák 48 % Kapillárisok) 7 %
A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
Jóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).
A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy
KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói
A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK TÍPUSA EMLŐSÖKBEN: két körös, zárt keringési rendszer FUNKCIÓ: a vér mozgatása szállítás
EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1
EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. Hirtelen halál szövegelemzés (10 pont) 1. A szívizomszövet egy része nem kap oxigént és elhal. 2. A koszorúsereket elzáró vérrögöt / az elhalt szívizomszövetet.
Gyakorló ápoló képzés 2012.05.14. VÉR sanguis. Összeállította: Ignáth Györgyi
VÉR sanguis Összeállította: Ignáth Györgyi Tápanyaggal látja el a sejteket Oxigént, hatóanyagokat szállít Bomlástermékeket elszállít Szervezet védekezésben: immunanyag, fagocitálás Hőszabályozásban részt
Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
Az emberi szív felépítése és működése
Az emberi szív felépítése és működése Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors
elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai
Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság
TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor
Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita
Bevezetés. Állati struktúra és funkció 2. előadás. Dr. Détári László egyetemi tanár
Bevezetés Állati struktúra és funkció 2. előadás 2/18 Dr. Détári László egyetemi tanár Élettani és Neurobiológiai Tanszék 1117 Bp., Pázmány Péter sétány 1/C iroda: Déli Tömb 6-421a Tel.: 381-2215 e-mail:
Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=
A vér v összetétele tele I. Vérkeringés. A szív v munkája Sejtes elemek : - VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek (4-5 millió/ mm³ vér, átmérıjük kb. 7-8 µm, vastagságuk -3 µm). - fehérvérsejtek
A vérkeringés biofizikája
A vérkeringés biofizikája A keringési rendszer Talián Csaba Gábor PTE, Biofizikai Intézet 2012.09.18. MRI felvétel Miért áramlik a vér? Szív által létrehozott nyomásgrádiens é á = á ü ö é ő á á = ~ = Vérnyomás:
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)
II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek,
Vérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
Rövid, általános tudnivalók
A VÉR Az emberi vért évszázadokon át titokzatos anyagnak tartották. Jelképes erővel ruházták fel (gondoljunk például a honfoglaló magyarok vérszerződésére), ugyanakkor igazságszolgáltató hatalmat is tulajdonítottak
KERINGÉS SZERVRENDSZERE
KERINGÉS SZERVRENDSZERE 1. Vérkeringés Szív Vérerek vér 2. Nyirokkeringés VÉRKERINGÉS Az emberi test szöveteit és minden szervét vérerek hálózata szövi át. A szívből indulnak ki és a szívbe visszatérve
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : Az emberi / madárszív szív feladata: Az ember keringés szervrendszerének
A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
Az emlıs keringési rendszer felépítése
Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta
A szív felépítése, működése és működésének szabályozása
A szív felépítése, működése és működésének szabályozása nyirokrendszer A keringési rendszer felépítése I. tüdő artériák szív (15%) nyirokcsomó tüdő keringés (12%) tüdő vénák2 vérkör 1) kis: tüdő 2) nagy:
A szervezet vízterei
kapilláris membrán extracelluláris foly. (20%) A szervezet vízterei vérplazma (~5%) intersticiális folyadék (15%) sejtmembrán vese intracelluláris folyadék (40%) légutak bır tápcsatorna testtömeg% A szervezet
A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).
1 Az ember vérkeringési rendszere A szív Szerkesztette: Vizkievicz András A vérkeringés központi szerve. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt
Nevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,
A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma
A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2016 A testnedvek tana (Mezopotámia, Empedocles, Hippocrates, Avicenna) SANGUIS (vér) - levegő PHLEGMA (nyál) - víz
A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma
A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2018 A testnedvek tana (Mezopotámia, Empedocles, Hippocrates, Avicenna) SANGUIS (vér) - levegő PHLEGMA (nyál) - víz
Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális
A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
Energia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
A szív és keringési szervrendszer
A szív és keringési szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.cm A keringési rendszer Szervezetünkben 2 flyadékáramlási rendszer van: Nyirkkeringés Vérkeringési rendszer A keringési rendszer biztsítja
Hemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
Szivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám
Légzőrendszer Felső légutak Alsó légutak Tüdő Orrüreg két fél (orrsövény) csontlamellák (nyálkahártya szaglóhám) Beszájadzanak az orrmelléküregek Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít
Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).
1 1 2 Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát.
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
A vérkeringés és szívműködés biofizikája
AZ ÉRRENDSZER A vérkeringés és szívműködés biofizikája Kellermayer Miklós A. Feladata: Sejtek környezeti állandóságának biztosítása Transzport: Gázok Metabolitok Hormonok, jelátvivő anyagok Immunglobulinok
Keringés szervrendszer
Keringés szervrendszer anatómi miája A keringés s szervrendszere Felépítése Szív pumpamotor szerv Érrendszer a szervezetet beszűrve űrterébe áramlik a vérv Vér anyagok száll llítására specializált lt folyékony
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
HS 1 Szív. Magasság: 33 cm., Szélesség: 24 cm., Mélység: 26 cm., Súly: 2.8 kg. HS 2 Szív
HS 1 Szív Kb. 2-szeres méretű, SOMSO-műanyagból. A szív egy függőleges vonallal van elvágva a szívkamrai szeptum irányában. 2 részre szedhető azután, hogy eltávolítottuk az aorta ívet és a superior vénát.
A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet
Immunrendszer Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.
Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille
Jóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.06. orrmelléküregek garat gége légcső Tüdő hörgők hörgőcskék Felső légutak: Orrüreg: Az orrüreget és az egész légzőrendszert csillószőrös
Keringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Vérkeringés Zárt vérkeringési rendszer: áramlás intenzitása (ml/perc) azonos a keringés minden egyes
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
és s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás
A szív v boncolása A szív v boncolása és s kiemelése A pericardiumot horgas csipesz és s olló segíts tségével, három metszéssel ssel nyitjuk meg (két t függf ggőleges metszés s a szív v jobb- és s bal
LABORATÓRIUMI MEDICINA
szakképzésvezető (diplomás ápoló) LABORATÓRIUMI MEDICINA BEVEZETŐ Az orvostudomány egyik igen fontos területe, amelynek az a feladata, hogy egyszerű, egyértelmű választ adjon az orvosok számára a páciens
1. előadás. Emésztőrendszer
1. előadás Emésztőrendszer Emésztőrendszer felépítése: Nyálkahártya (mucosa): 1 epithelium: hámréteg 2 lamina propria: kötőszöveti réteg: 3 lamina muscularis mucosa: nyálkahártya saját izomrétege 4. Nyálkahártya
Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje
1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért
Válaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre!
AZ EMBER LÉTFENNTARTÓ SZERVEI Válaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre! 1. Nevezze meg a tápcsatornában zajló emésztés során zajló kémiai reakció típusát! 2. A tápcsatorna mely
Eredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
A vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik
PTE ETK. 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (I.) A vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik Az erythrocyta A teljes vér vörösvértest
Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés
Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és
1 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét,
NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK
NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben
Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség
Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír
Légzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
Eredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
Mit teszel a szívedért, hogy élj?
Mit teszel a szívedért, hogy élj? "...vésd szívedbe parancsaimat, mert megszaporítják napjaidat és életed éveit, jólétet és békességet hoznak neked!" (Péld. :-, EFO) Készítette: Wágner Kinga Iskola:Bocskai
Vérsejtszámlálás. 1. Az emberi vér alakos elemei. Vörösvértestek
Vérsejtszámlálás 1. Az emberi vér alakos elemei vörösvértestek (vvt, angol: RBC = red blood cells) fehérvérsejtek (fvs, angol: WBC = white blood cells) vérlemezkék (trombociták, angol: PLT = platelet,
Homeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
A kapilláris rendszer
A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel
Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
NYIROK SZERVEK NYIROK EREK
NYIROK SZERVEK NYIROK EREK Összeállította: Ignáth Györgyi 1. Nyirokfolyadék - lympha 2. Nyirokerek 3. Nyiroktüszők - 4. Nyirokszervek Nyirokcsomók - lymphnodus Lép - lyen Csecsemőmirigy - thymus 2 www.lemtrener.hu
A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
Vérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2011.11.02. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Végtermékek elszállítása.
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.
Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018. 1.1.A szervezet vízterei és azok meghatározása. Az extracelluláris és intracelluláris folyadék. 1.2.A sejtmembrán felépítése, permeabilitása, transzport
KERINGÉSI SZERVRENDSZER
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés szív + érhálózat (artéria, véna) Összeállította: Ignáth Györgyi 1 KERINGÉS szív a keringési rendszer központi szerve vérerek: artéria, véna, kapilláris nyirokerek a
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek
Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.
Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2
A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása
A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus
EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2015. április 24. 12:30 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vese
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: elnök JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi írásbeli
M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
Mozgás Az emberi csontváz (F)
Mozgás Az emberi csontváz (F) Hogy nevezzük az ábrán jelölt részeket? Írd az ábrán látható körökbe a megfelelő számokat! 1. Lábujjpercek 2. Singcsont 3. Agykoponya 4. Bordák 5. Combcsont 6. Gerincoszlop
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Az emlős sejtek alapvető felépítése centroszóma lizoszóma szekréciós vezikula sejtmag durva felszínű endoplazmás retikulum (RER) mitokondrium nukleólusz (sejtmagvacska)