Az emberi szív felépítése és működése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az emberi szív felépítése és működése"

Átírás

1 Az emberi szív felépítése és működése

2 Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás két elkülönült vérkör fő pumpa: szív artériás rendszer: elosztó és nyomás-kiegyenlítő kapillárisok: anyagcsere vénák, venulák arteriolák, kapillárisok nagy vérkör artériák vénás rendszer: térfogati rezervoár (kapacitáserek) nyirokrendszer: immunsejtek, szövet közötti folyadék keringése

3 Az emberi szív elhelyezkedése vena cava superior bal pitvar aortaív tüdőartéria jobb pitvar jobb tüdő pleura (savós hártya) rekeszizom jobb kamra bal tüdő bal kamra szívcsúcs mellüregben, bal oldalon g; ~ököl nagyságú mechanikai védelem: perikardium + bordák, szegycsont

4 Az emberi szív felépítése perikardium: - külső, rostos ~: rugalmatlan, vastag kötőszövet - savós ~: vékony, kettős rétegű hártya fali réteg: külső felszín zsigeri réteg: belső felszín (epikardium) 2 réteg között folyadék szív fali réteg üreg savós perikardium perikardiális üreg zsigeri réteg

5 Az emberi szív felépítése szívfal: 3 réteg - epikardium: savós perikardium zsigeri rétege; kötőszövet - miokardium: szívizom; 95% - endokardium: üregek felé; vékony kötőszövet és hámréteg tápanyagellátás: koronáriaerek perikardium endokardium rostos perikardium savós perikardium, fali réteg koronária erek perikardiális üreg miokardium epikardium (savós perikardium, zsigeri réteg)

6 Az emberi szív felépítése arteria brachialis a. carotis communis a. subclavia nagy gyűjtővéna (vena cava superior) jobb tüdőartéria jobb tüdővénák rostos perikardium (elvágva) jobb pitvar aortaív bal tüdőartéria tüdőartéria bal tüdővénák bal pitvar bal kamra jobb kamra elülső nézet gyűjtővéna (vena cava inferior) leszálló aorta

7 A koronáriaerek "bypass" érplasztika jobb bal "stent" koronáriaartériák vénás szinusz koronáriavénák

8 Az emberi szív felépítése tüdőartéria aorta annulus fibrosus félhold alakú (zsebes) billentyűk pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk tüdőartéria aorta bal jobb jobb félhold alakú (zsebes) billentyűk pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk bal harántmetszet a pitvar-kamrai határon

9 Az emberi szív felépítése: a billentyűk visszafolyó véráramlás megakadályozása - vitorlás ~: pitvar - kamra között - zsebes (félhold alakú) ~: kamra - artériák (bal: aorta; jobb: tüdőartéria) között nyitást / zárást az üregek közötti nyomásviszonyok szabályozzák vitorlás billentyűk ínhúrok szemölcsizmok zsebes billentyűk (aorta felől)

10 Az emberi szív felépítése: a billentyűk vitorlás billentyűk nyitva zárva laza ínhúrok szemölcsizmok elernyedt feszes összehúzódott tüdőartéria aorta bal jobb bal jobb pitvarok összehúzódása pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk kamrák összehúzódása

11 Az emberi szív felépítése jobb pitvar His köteg v. cava inf. SA csomó v. cava sup. AV csomó bal pitvar tüdővénák vitorlás billentyű szemölcsizmok vitorlás billentyű kamrai szeptum jobb bal jobb kamra bal kamra SA csomó: szinusz csomó AV csomó: pitvar-kamrai csomó frontális keresztmetszet

12 A szív ingerületképző és -vezető rendszere jobb pitvar bal pitvar 1 2 szinusz csomó pitvarkamrai csomó His köteg Tawara szár (jobb / bal) jobb kamra Purkinje rostok bal kamra pacemaker (ritmusgeneráló) sejtek

13 A szívciklus 1. kettős diasztóle: JP/JK és BP/BK közös űrtér, passzív telődés és feszülés 2. pitvari szisztóle: kamrai telődés fokozódása (fiatal 20%, öreg 50%); kamra még diasztoléban JP JP JK JK kettős kettős diasztole BP BP BK BK pitvari pitvari szisztole 3-4. kamrai szisztóle: emelkedő kamrai nyomás, vitorlás billentyűk záródása (1. szívhang); kontrakció és nyomásnövekedés; kamrafal kontrakció kamrai szisztóle kamrai kamrai ürítés ürítés kamrai kamrai diasztole zsebes billentyűk nyílása, kamra kontrakció és a vér kipumpálása az aortába/tüdőartériába 5. kamrai diasztóle: kamrai ellazulás, zsebes billentyűk záródása (2. szívhang); vitorlás billentyűk nyitásával kamrai telődés indul

14 A szélkazán funkció artériás nyomásváltozások kamrai nyomásváltozások

15 kamrai térf. (ml) nyomás (Hgmm) EKG A szívciklus a szív jobb és bal oldalán közel azonos térfogat-, de eltérő nyomásváltozások! bal oldal jobb oldal nagy vérkör kis vérkör perctérfogat 5-5,5 l 5-5,5 l pulzustérfogat 75 ml 75 ml bal kamra bal pitvar aorta tüdőartéria jobb pitvar jobb kamra kamrai diasztólés nyomás kamrai szisztólés nyomás artériás szisztólés nyomás artériás diasztólés nyomás > pulzusnyomás [Hgmm]

16 A szívizom szerkezete, aktiválhatósága sejthártya Ebert féle vonal elektromos szinapszis miofibrillumok mitokondriumok szarkoplazmatikus T tubulusok retikulum

17 Az elektrokardiogram (EKG) Einthoven 1895: megnevezi a hullámokat 1912: leírja a róla elnevezett háromszöget 1924: Nobel Díj

18 membránpotenci ál összehúzódás A szívizom aktivációja elektromos aktiváció pitvar kamra

19 A szívműködést kísérő potenciálváltozások testfelszínen mérhető eredője az elektrokardiogram (EKG) pitvari kontrakció kamrai kontrakció 0,32s 0,18s (0,12-0,2s) 0,4-0,43s <0,1s

20 Az elektrokardiogram, EKG szinuszcsomó AV csomó R P T Q S 0,18 s (0,12-0,2 s) 0,1 s 0,4-0,43 s elektromos aktiváció vektoriális összege jobb bal

21 Az akciós potenciál változása az EKG szakaszai alatt akciós potenciál P: pitvari depolarizáció P-Q szakasz: pitvari szisztóle; pitvarkamrai átvezetés QRS: kamrai depolarizáció (és pitvari repolarizáció) EKG szisztóle: kontrakció, összehúzódás diasztóle: relaxáció, elernyedés P QRS U T 0,2 0,4 0,6 ido (s) QRS-T: kamrai szisztóle T: kamrai repolarizáció U: szemölcsizmok repolarizációja

22 1 pitvari depolarizáció 6 kamrai 6 elernyedés (diasztóle) P akciós potenciál a szinusz csomóban P Seconds 2 pitvari összehúzódás (szisztóle) 5 kamrai 5 repolarizáció P T Az akciós potenciál változása az EKG szakaszai alatt P Seconds 3 kamrai depolarizáció Seconds kamrai összehúzódás (szisztóle) R P P Q S Seconds Seconds

23 nyomás (Hgmm) EKG szívhangok pitvari szisztóle P vitorlás billentyű zár R Q S T kamrai szisztóle elernyedés zsebes billentyű zár zsebes billentyű nyit vitorlás billentyű nyit S1 S2 S3 S4 A szívciklus alatti változások áttekintése vérnyomás az aortában vérnyomás a bal kamrában vérnyomás a bal pitvarban pitvari kontrakció kamrai kontrakció kamrai ejekció kamrai relaxáció kettős diasztóle szívcikus

24 A szívműködés ritmusa ingerületképző rendszer: szinusz (SA) és pitvar-kamrai (AV) csomó - spontán akciós potenciál kiváltás küszöbpotenciál Ca 2+ be(2) (3) K + ki szinusz (SA) csomó pitvar-kamrai (AV) csomó jobb pitvar His köteg Tawara szálak bal pitvar bal kamra pacemaker potenciál (1) kation be Purkinje rostok jobb kamra - a ritmusgenerálás frekvenciáját a vegetatív beidegzés vagy hormonális hatások módosíthatják szimpatikus: serkent paraszimpatikus: gátol

25 A szívműködésben megfigyelhető változások kronotrop hatás: frekvenciaváltozás - bradikardia (lassulás) - tachikardia (gyorsulás) dromotrop hatás: ingerületvezetési sebesség változás batmotrop hatás: ingerelhetőség változása inotrop hatás: kontrakció erősségének változása mindegyik lehet pozitív (serkentő) és negatív (gátló) is pulzustérfogat = a szívből kipumpált vér mennyisége egy szívciklus alatt; kb ml mindkét kamrából perctérfogat = szívfrekvencia x pulzustérfogat; 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vér mennyisége; kb. 5-5,2 l/perc

26 A pulzustérfogat szabályozása 1. pulzustérfogat = a szívből kipumpált vér mennyisége egy szívciklus alatt; függ: végszisztolés kamratérfogat (kontrakció után) kamraösszehúzódás erőssége és szívizomzat állapota végdiasztolés kamratérfogat (kontrakció előtt) különbségétől kamrafal tágulása kamrai szisztóle alatti nyomásviszonyok aorta/tüdőartéria nyomása nyomásviszonyok szívfrekvencia vénás beáramlás és pitvari kontrakció alatti nyomásviszonyok a kamratelődéshez rendelkezésre álló idő utóterhelés előterhelés

27 A pulzustérfogat szabályozása 2. a szívizom mechanikai teljesítményének szabályozása: 1) szisztólés tartalék: az izomkontrakció erejének fokozása (pozitív inotróp hatás) - erősebb összehúzódás -> kisebb végszisztólés kamratérfogat -> nagyobb pulzustérfogat - szimpatikus hatások, intracelluláris Ca 2+ szint fokozása révén koffein: Ca 2+ beáramlás növelése a szarkoplazmás retikulumból noradrenalin: camp szint, Ca 2+ szint növelése (b 1 adrenerg receptorokon hatva) 2) diasztólés tartalék: a szív feszülésének ( azaz az előterhelés) növekedésével a kontrakció ereje egy bizonyos határig nő - nagyobb végdiasztólés térfogat -> nagyobb kamrafeszülés -> erősebb összehúzódás -> nagyobb pulzustérfogat

28 A pulzustérfogat szabályozása 3. relatív erő a szívizom mechanikai teljesítményének szabályozása: 2) diasztólés tartalék: a szív feszülésének ( azaz az előterhelés) növekedésével a kontrakció ereje egy bizonyos határig nő - Frank-Starling törvény: a diasztólés telődés fokozódása erőteljesebb kontrakcióhoz vezet; azaz a szív a kontrakció erősségét a kezdeti rosthosszúság változtatásával szabályozza szarkoméra-szerkezet "optimális" előfeszítése: legyen hely a miozin fejek aktin filamentumokon történő elmozdulásához szarkomera hossz (mm)

29 A pulzustérfogat szabályozása 4. példák a Frank-Starling törvényre: térfogati terhelés: ha a vénás visszatérés megnő -> először nem tudja kipumpálni a megnőtt térfogatot -> szisztóle végén több marad vissza új egyensúly: nagyobb feszülés a diasztóle végén, erősebb kontrakció nyomási terhelés: ha a perifériás ellenállás megnő -> szisztóle végén nagyobb nyomás a kamrában először a korábbi perctérfogatot a nagyobb nyomás ellenében nem tudja kipumpálni -> új egyensúly: nagyobb feszülés a diasztóle végén, erősebb kontrakció

30 A szív vegetatív beidegzése nyúltvelő keringésszabályozási központ SA csomó AV csomó n. X. (nervus vagus) gerincvelő paraszimpatikus preganglionáris neuronok átkapcsolása kamrafal szimpatikus határdúc szimpatikus posztganglionáris rostok (plexus cardiacus) szimpatikus preganglionáris neuronok átkapcsolása

31 A vegetatív idegrendszer hatása a szívműködésre Szimpatikus hatás (adrenalin) Paraszimpatikus hatás - acetilkolin

32 membránpotenciál A szívfrekvencia szabályozása 1. alapvetően a vegetatív idegrendszer szabályozza - nyugalomban ~70/perc; munkavégzésnél > /perc - belső ritmusgenerálás: pacemaker sejtek (szinusz-, pitvarkamrai csomó) pacemaker potenciál küszöbpotenciál Ca 2+ be(2) (3) K + ki (1) kation be paraszimpatikus idegrendszer: X. agyideg (nervus vagus, bolygóideg) állandó gátló hatás: vagusok átvágásával a szívfrekvencia nő (70 -> /perc) - jobb oldali ág: szinuszcsomó; bal oldali ág: AV csomó - kamra falra nincs beidegzés átkapcsolás (dúc; ganglion) a szív felszínén vagy falában ingerületképzés és vezetés lassítása gyorsan kialakuló és megszűnő hatás akciós potenciál pacemaker potenciál

33 membránpotenciál A szívfrekvencia szabályozása 2. szimpatikus idegrendszer: beidegzés alsó 1-3 nyaki, felső 5-6 háti szegmentumból átkapcsolás a szimpatikus határdúcláncban teljes szívet beidegző idegfonat (plexus cardiacus) - aszimmetrikus beidegzés - jobb ág: SA, AV csomó (frekvencia), bal ág: kamrafal (kontrakció ereje) pozitív inotrop, kronotrop, dromotrop, batmotrop hatás - főleg noradrenalin, adrenalin felszabadulás (b 1 adrenerg hatás) lassan kialakuló, sokáig tartó hatás pacemaker potenciál akciós potenciál

34 A szívfrekvencia szabályozása a nyúltvelői keringési központra ható idegi tényezők (ld. később is!) magasabb agyi központok: "felkészülés" - agykéreg, limbikus rendszer, hipotalamusz proprioceptorok (ízületek mozgását érző receptorok): fokozott izommunka kemoreceptorok: vér kémiai összetétele, CO 2, O 2 szintje baroreceptorok: vérnyomás változása 2. a nyúltvelői keringési központra ható kémiai tényezők hormonok: adrenalin, noradrenalin - mellékvese velőben termelődnek szimpatikus hatásra (mozgás, stressz), majd a keringésbe kerülnek - szimpatikus beidegzéshez hasonló hatás: frekvencia és kontrakciós erő fokozása

35 A szívfrekvencia szabályozása a nyúltvelői keringési központra ható kémiai tényezők (folyt.) hormonok: pajzsmirigyhormon - szimpatikus beidegzéshez hasonló hatás: frekvencia és kontrakciós erő fokozása kationok: a vérplazma Na +, K +, Ca 2+ szintje - ritmusgeneráló sejtekben kialakuló akciós potenciál befolyásolása (emelt K + szint: "tökéletes gyilkosság") 3. a nyúltvelői keringési központra ható egyéb tényezők életkor (csecsemők: 120 ütés/perc); nem testhőmérséklet (láz szinusz csomót serkenti) edzettség (sportolóknál nyugalmi állapotban alacsony szívfrekvencia a megnövekedett pulzustérfogat miatt)

36 RR intervallum (msec) A légzés hatása a szívműködésre belégzés 22 éves 79 éves szívfrekvencia (min -1 ) idő (s)

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása A szív felépítése, működése és működésének szabályozása nyirokrendszer A keringési rendszer felépítése I. tüdő artériák szív (15%) nyirokcsomó tüdő keringés (12%) tüdő vénák2 vérkör 1) kis: tüdő 2) nagy:

Részletesebben

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Az emlıs keringési rendszer felépítése Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

A szív ingerképző és vezető rendszere

A szív ingerképző és vezető rendszere A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,

Részletesebben

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:

Részletesebben

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek,

Részletesebben

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella A szív élettana 27. A szívizom strukturális és funkcionális sajátságai, a szívizom anyagcseréje; az akciós potenciál jellemzése; elektromechanikai csatolás; a szívizom kontrakciós erejének befolyásolása.

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : Az emberi / madárszív szív feladata: Az ember keringés szervrendszerének

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja

Részletesebben

A vérkeringés és szívműködés biofizikája

A vérkeringés és szívműködés biofizikája AZ ÉRRENDSZER A vérkeringés és szívműködés biofizikája Kellermayer Miklós A. Feladata: Sejtek környezeti állandóságának biztosítása Transzport: Gázok Metabolitok Hormonok, jelátvivő anyagok Immunglobulinok

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

HS 1 Szív. Magasság: 33 cm., Szélesség: 24 cm., Mélység: 26 cm., Súly: 2.8 kg. HS 2 Szív

HS 1 Szív. Magasság: 33 cm., Szélesség: 24 cm., Mélység: 26 cm., Súly: 2.8 kg. HS 2 Szív HS 1 Szív Kb. 2-szeres méretű, SOMSO-műanyagból. A szív egy függőleges vonallal van elvágva a szívkamrai szeptum irányában. 2 részre szedhető azután, hogy eltávolítottuk az aorta ívet és a superior vénát.

Részletesebben

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: elnök JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi írásbeli

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A keringési rendszer szabályozása

A keringési rendszer szabályozása fı szabályozási lehetıségek: A keringési rendszer szabályozása I. perctérfogat változtatása 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vérmennyiség a) pulzustérfogat (szívciklus alatti

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete A csontok típusai

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

Elektromos ingerek hatása békaszívre

Elektromos ingerek hatása békaszívre A SZÍVMŰKÖDÉS ÉLETTANA A vérkeringés biztosítja a sejtek anyag- és gázcseréjét. A vér áramlását a szív ritmikus, miogén eredetű összehúzódásai tartják fenn, melyek a szív nodális szövetében keletkező akciós

Részletesebben

Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR)

Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) MAGASVÉRNYOMÁS Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) Normál értéke: 120/80 Hgmm (120 Hgmm a szisztolés, 80 Hgmm a diasztolés

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).

A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium). 1 Az ember vérkeringési rendszere A szív Szerkesztette: Vizkievicz András A vérkeringés központi szerve. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme. Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás

Részletesebben

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,

Részletesebben

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén

Részletesebben

A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok

A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok Dr. Domoki Ferenc 2016 november 22. A szívműködés külső jelei Indirekt jelek: minden életjel (bőr és nyálkahártyák színe, idegi aktivitás jelei: légzés,

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Eredmény: 0/308 azaz 0% Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG ELEKTROKARDIOGRÁFIA I. Háttér A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre. A szívizomsejtek depolarizációja majd repolarizációja

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct= A vér v összetétele tele I. Vérkeringés. A szív v munkája Sejtes elemek : - VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek (4-5 millió/ mm³ vér, átmérıjük kb. 7-8 µm, vastagságuk -3 µm). - fehérvérsejtek

Részletesebben

Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927)

Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927) Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár Augustus Volnay Waller (apa) Waller-féle degeneráció kialakulása a disztális neuronon

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Izom energetika. Szentesi Péter

Izom energetika. Szentesi Péter Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

Keringés. A keringési rendszer típusai

Keringés. A keringési rendszer típusai Keringés A keringési rendszer típusai a diffúzió igen lassú - oxigén, tápanyagok elosztására keringési rendszer (tömegáramlás) igen sok változat ismert az állatvilágban nyitott keringés alacsony nyomás,

Részletesebben

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringési rendszer Az erekben folyó vér feladata a szervek/szövetek O2-vel és tápanyagokkal ellátása

Részletesebben

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Vérkeringés Zárt vérkeringési rendszer: áramlás intenzitása (ml/perc) azonos a keringés minden egyes

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése

TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése Az ember anyagszállítás-szervrendszere, az emberi szív felépítése, vérnyomásmérés

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK TÍPUSA EMLŐSÖKBEN: két körös, zárt keringési rendszer FUNKCIÓ: a vér mozgatása szállítás

Részletesebben

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND

OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND A szív prehospitális tájékozódó UH vizsgálata Szerző v1.4 2016.3.14 Dr. Sóti Ákos, Dr. Hetzman T. László OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND JOGOK A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. eljárásrendjeinek

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Légzés: az oxigén transzport útvonala

Légzés: az oxigén transzport útvonala Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Az edzett szív. Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék

Az edzett szív. Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Az edzett szív Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék pavlik@tf.hu PÉCS, 2013. február 28. Magyar vízilabda

Részletesebben

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák Dr. Jost Norbert SZTE, ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Az ingerület vezetése a szívben Conduction velocity in m/s Time to

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2015. április 24. 12:30 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vese

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt

Részletesebben

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + érellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Sebészeti Műtéttani Intézet

Sebészeti Műtéttani Intézet Sebészeti Műtéttani Intézet B Modul Gyakorlati Orvosi Alapismeretek Orvostechnika és Monitorozás a Gyakorlatban 1-2. Perioperatív folyadékterápia a gyakorlatban 3-4. Kardiovaszkuláris monitorozás és eszközei

Részletesebben

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák www.mentok.hu Szükséges-e a széles és keskeny QRS-ű tahikardiák további tipizálása az életmentésben? IGEN,mert ProCon az ismert

Részletesebben

Megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál.

Megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál. Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív szívvizsgáló eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja, a szívizom összehúzódásakor keletkező

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

130 tétel biológiából emelt szint szóbeli B tételek

130 tétel biológiából emelt szint szóbeli B tételek 25. tétel: A szív hangjai vérnyomás (kpa) I. II. III. IV. V. VI. VII. I. 16 12 8 4 0 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 vérnyomás a bal kamrában vérnyomás a bal pitvarban vérnyomás az aortában idő (másodperc)

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén A Procoralan kizárólagos szívfrekvencia csökkentő hatásának legfontosabb jellemzői Hatékonyan csökkenti a szívfrekvenciát Javítja az összehúzódás

Részletesebben

Számonkérésre kerülő ábrák. Az akciós potenciál és a kontrakció változása egy harántcsíkolt izomrost egyszeri összehúzódása alkalmával.

Számonkérésre kerülő ábrák. Az akciós potenciál és a kontrakció változása egy harántcsíkolt izomrost egyszeri összehúzódása alkalmával. Számonkérésre kerülő ábrák 1. Általános sejtélettan, idegsejt, izomsejt Emlős idegrost akciós potenciálja (a számértékek mindkét tengelyen Az akciós potenciál és a kontrakció változása egy harántcsíkolt

Részletesebben

A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai

A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai Dr. Szabolcs Judit Semmelweis Egyetem ÁOK II.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Az újszülött első vizsgálata(i) 1. megtekintés

Részletesebben

Sportélettan és teljesítmény A ló áll meg, vagy a szíve? Kardiológia a gyakorlatban. Kutasi Orsolya

Sportélettan és teljesítmény A ló áll meg, vagy a szíve? Kardiológia a gyakorlatban. Kutasi Orsolya Sportélettan és teljesítmény A ló áll meg, vagy a szíve? Kardiológia a gyakorlatban Kutasi Orsolya Szívzörejekkel és ritmuszavarok gyakran találkozunk sport- és versenylovakban teljesítményre gyakorolt

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

A magas vérnyomásról II. rész. 2013. január 9.

A magas vérnyomásról II. rész. 2013. január 9. A magas vérnyomásról II. rész 2013. január 9. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.01.09. i:am 2 Ismétlés A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek

Részletesebben

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 50. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 51. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, December 2 2016. Kihívások/Célok

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. Hirtelen halál szövegelemzés (10 pont) 1. A szívizomszövet egy része nem kap oxigént és elhal. 2. A koszorúsereket elzáró vérrögöt / az elhalt szívizomszövetet.

Részletesebben

Bohák Zsófia

Bohák Zsófia Bohák Zsófia 2016.1 A POZITÍV STRESSZ homeosztatikus egyensúly felborul hormon felszabadulás homeosztatikus egyensúly helyreáll túlkompenzáció regeneráció 2 Edzés munka ki fá ra d ás regeneráció + alkalmazkodás

Részletesebben

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg

Részletesebben

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális

Részletesebben

A KERINGÉSI RENDSZER ÉLETTANA. A földigiliszta (Lumbricus terrestris) vérkeringésének megfigyelése

A KERINGÉSI RENDSZER ÉLETTANA. A földigiliszta (Lumbricus terrestris) vérkeringésének megfigyelése A KERINGÉSI RENDSZER ÉLETTANA A földigiliszta (Lumbricus terrestris) vérkeringésének megfigyelése Eszközök és anyagok: földigiliszta, szódavíz A győrősférgek vére zárt keringési rendszer áramlik. A bélcsı

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék. Vezényelt légzés vizsgálata.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék. Vezényelt légzés vizsgálata. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Vezényelt légzés vizsgálata Judák Linda V. évfolyam fizika szakos hallgató Témavezetők: Dr. Gingl Zoltán docens,

Részletesebben

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban

Részletesebben

A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I.

A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I. Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I. Szerzők

Részletesebben

Összehasonlító Élettan BEUGRÓ kérdések biológia BSc hallgatók részére 2008/2009

Összehasonlító Élettan BEUGRÓ kérdések biológia BSc hallgatók részére 2008/2009 Összehasonlító Élettan BEUGRÓ kérdések biológia BSc hallgatók részére 2008/2009 1. Sorolja fel az élő szervezet folyadéktereit! 2. Mit jelentenek a következő kifejezések: izozmózis, izoionia, izohidria?

Részletesebben