Az emberi szív felépítése és működése
|
|
|
- Csenge Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az emberi szív felépítése és működése
2 Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás két elkülönült vérkör fő pumpa: szív artériás rendszer: elosztó és nyomás-kiegyenlítő kapillárisok: anyagcsere vénák, venulák arteriolák, kapillárisok nagy vérkör artériák vénás rendszer: térfogati rezervoár (kapacitáserek) nyirokrendszer: immunsejtek, szövet közötti folyadék keringése
3 Az emberi szív elhelyezkedése vena cava superior bal pitvar aortaív tüdőartéria jobb pitvar jobb tüdő pleura (savós hártya) rekeszizom jobb kamra bal tüdő bal kamra szívcsúcs mellüregben, bal oldalon g; ~ököl nagyságú mechanikai védelem: perikardium + bordák, szegycsont
4 Az emberi szív felépítése perikardium: - külső, rostos ~: rugalmatlan, vastag kötőszövet - savós ~: vékony, kettős rétegű hártya fali réteg: külső felszín zsigeri réteg: belső felszín (epikardium) 2 réteg között folyadék szív fali réteg üreg savós perikardium perikardiális üreg zsigeri réteg
5 Az emberi szív felépítése szívfal: 3 réteg - epikardium: savós perikardium zsigeri rétege; kötőszövet - miokardium: szívizom; 95% - endokardium: üregek felé; vékony kötőszövet és hámréteg tápanyagellátás: koronáriaerek perikardium endokardium rostos perikardium savós perikardium, fali réteg koronária erek perikardiális üreg miokardium epikardium (savós perikardium, zsigeri réteg)
6 Az emberi szív felépítése arteria brachialis a. carotis communis a. subclavia nagy gyűjtővéna (vena cava superior) jobb tüdőartéria jobb tüdővénák rostos perikardium (elvágva) jobb pitvar aortaív bal tüdőartéria tüdőartéria bal tüdővénák bal pitvar bal kamra jobb kamra elülső nézet gyűjtővéna (vena cava inferior) leszálló aorta
7 A koronáriaerek "bypass" érplasztika jobb bal "stent" koronáriaartériák vénás szinusz koronáriavénák
8 Az emberi szív felépítése tüdőartéria aorta annulus fibrosus félhold alakú (zsebes) billentyűk pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk tüdőartéria aorta bal jobb jobb félhold alakú (zsebes) billentyűk pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk bal harántmetszet a pitvar-kamrai határon
9 Az emberi szív felépítése: a billentyűk visszafolyó véráramlás megakadályozása - vitorlás ~: pitvar - kamra között - zsebes (félhold alakú) ~: kamra - artériák (bal: aorta; jobb: tüdőartéria) között nyitást / zárást az üregek közötti nyomásviszonyok szabályozzák vitorlás billentyűk ínhúrok szemölcsizmok zsebes billentyűk (aorta felől)
10 Az emberi szív felépítése: a billentyűk vitorlás billentyűk nyitva zárva laza ínhúrok szemölcsizmok elernyedt feszes összehúzódott tüdőartéria aorta bal jobb bal jobb pitvarok összehúzódása pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk kamrák összehúzódása
11 Az emberi szív felépítése jobb pitvar His köteg v. cava inf. SA csomó v. cava sup. AV csomó bal pitvar tüdővénák vitorlás billentyű szemölcsizmok vitorlás billentyű kamrai szeptum jobb bal jobb kamra bal kamra SA csomó: szinusz csomó AV csomó: pitvar-kamrai csomó frontális keresztmetszet
12 A szív ingerületképző és -vezető rendszere jobb pitvar bal pitvar 1 2 szinusz csomó pitvarkamrai csomó His köteg Tawara szár (jobb / bal) jobb kamra Purkinje rostok bal kamra pacemaker (ritmusgeneráló) sejtek
13 A szívciklus 1. kettős diasztóle: JP/JK és BP/BK közös űrtér, passzív telődés és feszülés 2. pitvari szisztóle: kamrai telődés fokozódása (fiatal 20%, öreg 50%); kamra még diasztoléban JP JP JK JK kettős kettős diasztole BP BP BK BK pitvari pitvari szisztole 3-4. kamrai szisztóle: emelkedő kamrai nyomás, vitorlás billentyűk záródása (1. szívhang); kontrakció és nyomásnövekedés; kamrafal kontrakció kamrai szisztóle kamrai kamrai ürítés ürítés kamrai kamrai diasztole zsebes billentyűk nyílása, kamra kontrakció és a vér kipumpálása az aortába/tüdőartériába 5. kamrai diasztóle: kamrai ellazulás, zsebes billentyűk záródása (2. szívhang); vitorlás billentyűk nyitásával kamrai telődés indul
14 A szélkazán funkció artériás nyomásváltozások kamrai nyomásváltozások
15 kamrai térf. (ml) nyomás (Hgmm) EKG A szívciklus a szív jobb és bal oldalán közel azonos térfogat-, de eltérő nyomásváltozások! bal oldal jobb oldal nagy vérkör kis vérkör perctérfogat 5-5,5 l 5-5,5 l pulzustérfogat 75 ml 75 ml bal kamra bal pitvar aorta tüdőartéria jobb pitvar jobb kamra kamrai diasztólés nyomás kamrai szisztólés nyomás artériás szisztólés nyomás artériás diasztólés nyomás > pulzusnyomás [Hgmm]
16 A szívizom szerkezete, aktiválhatósága sejthártya Ebert féle vonal elektromos szinapszis miofibrillumok mitokondriumok szarkoplazmatikus T tubulusok retikulum
17 Az elektrokardiogram (EKG) Einthoven 1895: megnevezi a hullámokat 1912: leírja a róla elnevezett háromszöget 1924: Nobel Díj
18 membránpotenci ál összehúzódás A szívizom aktivációja elektromos aktiváció pitvar kamra
19 A szívműködést kísérő potenciálváltozások testfelszínen mérhető eredője az elektrokardiogram (EKG) pitvari kontrakció kamrai kontrakció 0,32s 0,18s (0,12-0,2s) 0,4-0,43s <0,1s
20 Az elektrokardiogram, EKG szinuszcsomó AV csomó R P T Q S 0,18 s (0,12-0,2 s) 0,1 s 0,4-0,43 s elektromos aktiváció vektoriális összege jobb bal
21 Az akciós potenciál változása az EKG szakaszai alatt akciós potenciál P: pitvari depolarizáció P-Q szakasz: pitvari szisztóle; pitvarkamrai átvezetés QRS: kamrai depolarizáció (és pitvari repolarizáció) EKG szisztóle: kontrakció, összehúzódás diasztóle: relaxáció, elernyedés P QRS U T 0,2 0,4 0,6 ido (s) QRS-T: kamrai szisztóle T: kamrai repolarizáció U: szemölcsizmok repolarizációja
22 1 pitvari depolarizáció 6 kamrai 6 elernyedés (diasztóle) P akciós potenciál a szinusz csomóban P Seconds 2 pitvari összehúzódás (szisztóle) 5 kamrai 5 repolarizáció P T Az akciós potenciál változása az EKG szakaszai alatt P Seconds 3 kamrai depolarizáció Seconds kamrai összehúzódás (szisztóle) R P P Q S Seconds Seconds
23 nyomás (Hgmm) EKG szívhangok pitvari szisztóle P vitorlás billentyű zár R Q S T kamrai szisztóle elernyedés zsebes billentyű zár zsebes billentyű nyit vitorlás billentyű nyit S1 S2 S3 S4 A szívciklus alatti változások áttekintése vérnyomás az aortában vérnyomás a bal kamrában vérnyomás a bal pitvarban pitvari kontrakció kamrai kontrakció kamrai ejekció kamrai relaxáció kettős diasztóle szívcikus
24 A szívműködés ritmusa ingerületképző rendszer: szinusz (SA) és pitvar-kamrai (AV) csomó - spontán akciós potenciál kiváltás küszöbpotenciál Ca 2+ be(2) (3) K + ki szinusz (SA) csomó pitvar-kamrai (AV) csomó jobb pitvar His köteg Tawara szálak bal pitvar bal kamra pacemaker potenciál (1) kation be Purkinje rostok jobb kamra - a ritmusgenerálás frekvenciáját a vegetatív beidegzés vagy hormonális hatások módosíthatják szimpatikus: serkent paraszimpatikus: gátol
25 A szívműködésben megfigyelhető változások kronotrop hatás: frekvenciaváltozás - bradikardia (lassulás) - tachikardia (gyorsulás) dromotrop hatás: ingerületvezetési sebesség változás batmotrop hatás: ingerelhetőség változása inotrop hatás: kontrakció erősségének változása mindegyik lehet pozitív (serkentő) és negatív (gátló) is pulzustérfogat = a szívből kipumpált vér mennyisége egy szívciklus alatt; kb ml mindkét kamrából perctérfogat = szívfrekvencia x pulzustérfogat; 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vér mennyisége; kb. 5-5,2 l/perc
26 A pulzustérfogat szabályozása 1. pulzustérfogat = a szívből kipumpált vér mennyisége egy szívciklus alatt; függ: végszisztolés kamratérfogat (kontrakció után) kamraösszehúzódás erőssége és szívizomzat állapota végdiasztolés kamratérfogat (kontrakció előtt) különbségétől kamrafal tágulása kamrai szisztóle alatti nyomásviszonyok aorta/tüdőartéria nyomása nyomásviszonyok szívfrekvencia vénás beáramlás és pitvari kontrakció alatti nyomásviszonyok a kamratelődéshez rendelkezésre álló idő utóterhelés előterhelés
27 A pulzustérfogat szabályozása 2. a szívizom mechanikai teljesítményének szabályozása: 1) szisztólés tartalék: az izomkontrakció erejének fokozása (pozitív inotróp hatás) - erősebb összehúzódás -> kisebb végszisztólés kamratérfogat -> nagyobb pulzustérfogat - szimpatikus hatások, intracelluláris Ca 2+ szint fokozása révén koffein: Ca 2+ beáramlás növelése a szarkoplazmás retikulumból noradrenalin: camp szint, Ca 2+ szint növelése (b 1 adrenerg receptorokon hatva) 2) diasztólés tartalék: a szív feszülésének ( azaz az előterhelés) növekedésével a kontrakció ereje egy bizonyos határig nő - nagyobb végdiasztólés térfogat -> nagyobb kamrafeszülés -> erősebb összehúzódás -> nagyobb pulzustérfogat
28 A pulzustérfogat szabályozása 3. relatív erő a szívizom mechanikai teljesítményének szabályozása: 2) diasztólés tartalék: a szív feszülésének ( azaz az előterhelés) növekedésével a kontrakció ereje egy bizonyos határig nő - Frank-Starling törvény: a diasztólés telődés fokozódása erőteljesebb kontrakcióhoz vezet; azaz a szív a kontrakció erősségét a kezdeti rosthosszúság változtatásával szabályozza szarkoméra-szerkezet "optimális" előfeszítése: legyen hely a miozin fejek aktin filamentumokon történő elmozdulásához szarkomera hossz (mm)
29 A pulzustérfogat szabályozása 4. példák a Frank-Starling törvényre: térfogati terhelés: ha a vénás visszatérés megnő -> először nem tudja kipumpálni a megnőtt térfogatot -> szisztóle végén több marad vissza új egyensúly: nagyobb feszülés a diasztóle végén, erősebb kontrakció nyomási terhelés: ha a perifériás ellenállás megnő -> szisztóle végén nagyobb nyomás a kamrában először a korábbi perctérfogatot a nagyobb nyomás ellenében nem tudja kipumpálni -> új egyensúly: nagyobb feszülés a diasztóle végén, erősebb kontrakció
30 A szív vegetatív beidegzése nyúltvelő keringésszabályozási központ SA csomó AV csomó n. X. (nervus vagus) gerincvelő paraszimpatikus preganglionáris neuronok átkapcsolása kamrafal szimpatikus határdúc szimpatikus posztganglionáris rostok (plexus cardiacus) szimpatikus preganglionáris neuronok átkapcsolása
31 A vegetatív idegrendszer hatása a szívműködésre Szimpatikus hatás (adrenalin) Paraszimpatikus hatás - acetilkolin
32 membránpotenciál A szívfrekvencia szabályozása 1. alapvetően a vegetatív idegrendszer szabályozza - nyugalomban ~70/perc; munkavégzésnél > /perc - belső ritmusgenerálás: pacemaker sejtek (szinusz-, pitvarkamrai csomó) pacemaker potenciál küszöbpotenciál Ca 2+ be(2) (3) K + ki (1) kation be paraszimpatikus idegrendszer: X. agyideg (nervus vagus, bolygóideg) állandó gátló hatás: vagusok átvágásával a szívfrekvencia nő (70 -> /perc) - jobb oldali ág: szinuszcsomó; bal oldali ág: AV csomó - kamra falra nincs beidegzés átkapcsolás (dúc; ganglion) a szív felszínén vagy falában ingerületképzés és vezetés lassítása gyorsan kialakuló és megszűnő hatás akciós potenciál pacemaker potenciál
33 membránpotenciál A szívfrekvencia szabályozása 2. szimpatikus idegrendszer: beidegzés alsó 1-3 nyaki, felső 5-6 háti szegmentumból átkapcsolás a szimpatikus határdúcláncban teljes szívet beidegző idegfonat (plexus cardiacus) - aszimmetrikus beidegzés - jobb ág: SA, AV csomó (frekvencia), bal ág: kamrafal (kontrakció ereje) pozitív inotrop, kronotrop, dromotrop, batmotrop hatás - főleg noradrenalin, adrenalin felszabadulás (b 1 adrenerg hatás) lassan kialakuló, sokáig tartó hatás pacemaker potenciál akciós potenciál
34 A szívfrekvencia szabályozása a nyúltvelői keringési központra ható idegi tényezők (ld. később is!) magasabb agyi központok: "felkészülés" - agykéreg, limbikus rendszer, hipotalamusz proprioceptorok (ízületek mozgását érző receptorok): fokozott izommunka kemoreceptorok: vér kémiai összetétele, CO 2, O 2 szintje baroreceptorok: vérnyomás változása 2. a nyúltvelői keringési központra ható kémiai tényezők hormonok: adrenalin, noradrenalin - mellékvese velőben termelődnek szimpatikus hatásra (mozgás, stressz), majd a keringésbe kerülnek - szimpatikus beidegzéshez hasonló hatás: frekvencia és kontrakciós erő fokozása
35 A szívfrekvencia szabályozása a nyúltvelői keringési központra ható kémiai tényezők (folyt.) hormonok: pajzsmirigyhormon - szimpatikus beidegzéshez hasonló hatás: frekvencia és kontrakciós erő fokozása kationok: a vérplazma Na +, K +, Ca 2+ szintje - ritmusgeneráló sejtekben kialakuló akciós potenciál befolyásolása (emelt K + szint: "tökéletes gyilkosság") 3. a nyúltvelői keringési központra ható egyéb tényezők életkor (csecsemők: 120 ütés/perc); nem testhőmérséklet (láz szinusz csomót serkenti) edzettség (sportolóknál nyugalmi állapotban alacsony szívfrekvencia a megnövekedett pulzustérfogat miatt)
36 RR intervallum (msec) A légzés hatása a szívműködésre belégzés 22 éves 79 éves szívfrekvencia (min -1 ) idő (s)
A szív felépítése, működése és működésének szabályozása
A szív felépítése, működése és működésének szabályozása nyirokrendszer A keringési rendszer felépítése I. tüdő artériák szív (15%) nyirokcsomó tüdő keringés (12%) tüdő vénák2 vérkör 1) kis: tüdő 2) nagy:
Az emlıs keringési rendszer felépítése
Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta
Vérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
A szív ingerképző és vezető rendszere
A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
A vérkeringés biofizikája
A vérkeringés biofizikája A keringési rendszer Talián Csaba Gábor PTE, Biofizikai Intézet 2012.09.18. MRI felvétel Miért áramlik a vér? Szív által létrehozott nyomásgrádiens é á = á ü ö é ő á á = ~ = Vérnyomás:
A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella
A szív élettana 27. A szívizom strukturális és funkcionális sajátságai, a szívizom anyagcseréje; az akciós potenciál jellemzése; elektromechanikai csatolás; a szívizom kontrakciós erejének befolyásolása.
KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói
II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)
II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek,
A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella
A szív élettana 27. A szívizom strukturális és funkcionális sajátságai, a szívizom anyagcseréje; az akciós potenciál jellemzése; elektromechanikai csatolás; a szívizom kontrakciós erejének befolyásolása.
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : Az emberi / madárszív szív feladata: Az ember keringés szervrendszerének
Energia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
Vérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2011.11.02. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Végtermékek elszállítása.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
Keringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
Az autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
A vérkeringés és szívműködés biofizikája
AZ ÉRRENDSZER A vérkeringés és szívműködés biofizikája Kellermayer Miklós A. Feladata: Sejtek környezeti állandóságának biztosítása Transzport: Gázok Metabolitok Hormonok, jelátvivő anyagok Immunglobulinok
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
HS 1 Szív. Magasság: 33 cm., Szélesség: 24 cm., Mélység: 26 cm., Súly: 2.8 kg. HS 2 Szív
HS 1 Szív Kb. 2-szeres méretű, SOMSO-műanyagból. A szív egy függőleges vonallal van elvágva a szívkamrai szeptum irányában. 2 részre szedhető azután, hogy eltávolítottuk az aorta ívet és a superior vénát.
JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: elnök JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi írásbeli
Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).
1 1 2 Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát.
Autonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. Állati Struktúra és Funkció II. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
A keringési rendszer szabályozása
fı szabályozási lehetıségek: A keringési rendszer szabályozása I. perctérfogat változtatása 1 perc alatt az egyik szívkamra által a nagyerekbe juttatott vérmennyiség a) pulzustérfogat (szívciklus alatti
Jóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük
A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete A csontok típusai
VEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)
A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása
A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus
Elektromos ingerek hatása békaszívre
A SZÍVMŰKÖDÉS ÉLETTANA A vérkeringés biztosítja a sejtek anyag- és gázcseréjét. A vér áramlását a szív ritmikus, miogén eredetű összehúzódásai tartják fenn, melyek a szív nodális szövetében keletkező akciós
IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............
Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Az emlős sejtek alapvető felépítése centroszóma lizoszóma szekréciós vezikula sejtmag durva felszínű endoplazmás retikulum (RER) mitokondrium nukleólusz (sejtmagvacska)
Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR)
MAGASVÉRNYOMÁS Dr. Mezei Zsófia 2008. VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR) Normál értéke: 120/80 Hgmm (120 Hgmm a szisztolés, 80 Hgmm a diasztolés
Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).
1 Az ember vérkeringési rendszere A szív Szerkesztette: Vizkievicz András A vérkeringés központi szerve. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt
Hemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
Bevezetés. Állati struktúra és funkció 2. előadás. Dr. Détári László egyetemi tanár
Bevezetés Állati struktúra és funkció 2. előadás 2/18 Dr. Détári László egyetemi tanár Élettani és Neurobiológiai Tanszék 1117 Bp., Pázmány Péter sétány 1/C iroda: Déli Tömb 6-421a Tel.: 381-2215 e-mail:
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia Bsc. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............
Eredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille
Nevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
Tematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer
Biológia felkészítő Tematika Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer Létfenntartás Táplálkozás Légzés Kiválasztás Keringés
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás
Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül
Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
Eredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok
A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok Dr. Domoki Ferenc 2016 november 22. A szívműködés külső jelei Indirekt jelek: minden életjel (bőr és nyálkahártyák színe, idegi aktivitás jelei: légzés,
Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
Érzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
Heveny szívelégtelenség
Heveny szívelégtelenség Heveny szívelégtelenség CS Heveny keringési elégtelenség Az O 2 kínálat és az O 2 igény elhúzódó aránytalansága Rudas László, 2012 október 2 Szeged Heveny szívelégtelenségen a kóros
fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG
ELEKTROKARDIOGRÁFIA I. Háttér A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre. A szívizomsejtek depolarizációja majd repolarizációja
A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=
A vér v összetétele tele I. Vérkeringés. A szív v munkája Sejtes elemek : - VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek (4-5 millió/ mm³ vér, átmérıjük kb. 7-8 µm, vastagságuk -3 µm). - fehérvérsejtek
AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven (1860-1927)
Augustus Desiré Waller (1856-1922) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár Augustus Volnay Waller (apa) Waller-féle degeneráció kialakulása a disztális neuronon
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
Izom energetika. Szentesi Péter
Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin
SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET
SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET Rendszerélettan tantárgy oktatási időbeosztása Tantárgykód: BMEVIEUM273 Tantárgyfelelős: Dr. Jobbágy Ákos Andor Méréstechnika és Információs Rendszerek
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát
SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET
SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET Rendszerélettani alapismeretek tantárgy előadásainak és gyakorlati oktatásának időbeosztása (Egészségügyi mérnök MSc képzés) 2017/2018-as tanév I. félév
A szív vizsgáló módszerei
1./13 Somogyi Magdolna A szív vizsgáló módszerei Elektrokardiographia A szív nem invazív vizsgáló módszere, eredménye az elektrokardiogram = EKG első alkalmazása W. Einthoven nevéhez fűződik Elektrokardiogram:
Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
A kardiovaszkuláris rendszer élettana III.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana III. 48. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 49. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, November 19 2018.
HALLGATÓZÁS. Dr. Sármán Pál. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika 2011
HALLGATÓZÁS? Dr. Sármán Pál Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika 2011 HALLGATÓZÁS Az egyes szervek működése (légzés, szívműködés, véráramlás, bél kontrakció
HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK
HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani
a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Anyagforgalom és víztartalom
Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.
és s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás
A szív v boncolása A szív v boncolása és s kiemelése A pericardiumot horgas csipesz és s olló segíts tségével, három metszéssel ssel nyitjuk meg (két t függf ggőleges metszés s a szív v jobb- és s bal
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringési rendszer Az erekben folyó vér feladata a szervek/szövetek O2-vel és tápanyagokkal ellátása
Keringés. A keringési rendszer típusai
Keringés A keringési rendszer típusai a diffúzió igen lassú - oxigén, tápanyagok elosztására keringési rendszer (tömegáramlás) igen sok változat ismert az állatvilágban nyitott keringés alacsony nyomás,
JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Vérkeringés Zárt vérkeringési rendszer: áramlás intenzitása (ml/perc) azonos a keringés minden egyes
Szívultrahanggal felismerhető kardiológiai veszélyállapotok
Szívultrahanggal felismerhető kardiológiai veszélyállapotok Dr. Tölgyesi Andrea gyermekkardiológus SE I. Gyermekklinika Kardiológiai veszélyállapotok gyermekkorban Veleszületett szívfejlődési rendellenességek
TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése Az ember anyagszállítás-szervrendszere, az emberi szív felépítése, vérnyomásmérés
Az idegrendszeri alapműködése, felépítése
Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna
Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük
A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz a vázizmokat beidegző idegek eredete motoros agyidegmagvak fej izmai gerincvelői
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK TÍPUSA EMLŐSÖKBEN: két körös, zárt keringési rendszer FUNKCIÓ: a vér mozgatása szállítás
Membránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
Homeosztázis és idegrendszer
Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,
OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND
A szív prehospitális tájékozódó UH vizsgálata Szerző v1.4 2016.3.14 Dr. Sóti Ákos, Dr. Hetzman T. László OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND JOGOK A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. eljárásrendjeinek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar és Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi mérnök mesterképzés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar és Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi mérnök mesterképzés RENDSZERÉLETTANI ALAPISMERETEK (VIEUM200) 2016/2017.