A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
|
|
- Ilona Katonané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
2 TÍPUSA EMLŐSÖKBEN: két körös, zárt keringési rendszer FUNKCIÓ: a vér mozgatása szállítás (légzési gázok, tápanyagok, bomlástermékek, hormonok stb.) hőszabályozás immunfolyamatok RÉSZEI: szív (cor) és erek (vas/-a)
3 A SZÍV négyüregű mellüregben a szegycsont alatt, inkább bal oldalon emberben g falvastagság változó (bal kamráé a legvastagabb) jobb oldal a vénás (oxigénszegény) szívfél bal oldal az artériás (oxigéndús) szívfél
4 HÁTULSÓ ÜRES VÉNA A SZÍV ELÜLSŐ ÜRES VÉNA AORTA TÜDŐARTÉRIA TÜDŐVÉNÁK JOBB PITVAR Tüdőart. billentyű Háromhegyű billentyű JOBB KAMRA BAL PITVAR Kéthegyű billentyű Aorta billentyű BAL KAMRA
5 A SZÍV ÜREGEI PITVAROK (ATRIUM CORDIS) Jobb pitvar Ide torkollik a felső és az alsó üres testvéna Ide torkollnak a koszorúserek Itt van a szinusz csomó Bal pitvar Ide ömlik a tüdővéna (jobb és bal) Oxigén dús vért szállítja a szívbe
6 A SZÍV ÜREGEI KAMRÁK (VENTRICULUS CORDIS) Jobb kamra Innen indul a kis vérkör a tüdőartériával a tüdő felé Bal kamra Innen indul a nagy vérkör az aortával a test felé Vastagabb falú Pulzustérfogat: egy összehúzódással az aortába lökött vér mennyisége (embernél: 70 cm 3 ) Keringési perctérfogat: egy perc alatt az aortába juttatott vér mennyisége (embernél: 70*72 = 5 l / perc)
7 SZÍVFAL SZÖVETI RÉTEGEI szívburok (pericardium) Savós hártya 2 lemez: zsigeri, fali Közöttük szívburoküreg, folyadék szívizom (myocardium) szívbelhártya (endocardium) Kettőzetei a billentyűk A vér anyagai számára nem átjárható
8 BILLENTYŰK A pitvarok és kamrák között vitorlás billentyűk vannak egyirányú véráramlás a szívben szívbelhártya kettőzetei szelepszerűen működnek (Vér a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé áramlik: Pitvar összehúzódik Vér a kamrába Kamra összehúzódik, pitvar elernyed bill. nélkül visszafolyna)
9 Vitorlás billentyűk Pitvarok és kamrák között Vitorlák ínhúrokban folytatódnak, amelyek a szív üregében lévő kis izmokhoz, a szemölcsizmokhoz tapadnak hozzá
10
11 Zsebes billentyűk Bal kamra és az aorta határán Jobb kamra és a tüdőartéria határán 3 zsebből állnak
12 VÉRKÖRÖK Két vérkörös keringés (elkülönülés hüllők, krokodilok) (miért fontos?) Nagy vérkör BK- aorta- artériák- arteriolák- kapillárisokvenulák- vénák- alsó, felső üres véna- JP Kis vérkör JK- tüdőartéria- arteriolák- kapillárisokvenulák- tüdővéna- BP
13 A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE Automácia: saját, automatikus ritmusos működés, amihez az ingert is a szív hozza létre Módosult szívizomsejtek - NEM IDEGSEJT Munkaizomzat sejtjei között Purkinje-rostok
14 INGERKÉPZŐ HELYEK Szinusz csomó JP falában, az elülső üres véna beszájadzásánál Kb. 1 cm*3 mm (emberben) Itt képződik az inger, ingerületté alakul Átterjed a pitvarok falára Azon belül terjed tovább - pitvarok egyszerre húzódnak össze 100/ perc (szabályozás nélkül!) Purkinje-rostok
15 INGERKÉPZŐ HELYEK Pitvar-kamrai csomó / Aschoff-Tawara csomó/ AT csomó Pitvarok és a kamrák között a sövényben Képes ingerképzésre ha a szinusz csomó nem működik 45/ perc Purkinje-rostok
16 INGERÜLETVEZETÉS His köteg 2 kamra közötti válaszfalban Tawara-szárak (2) Válaszfalban Purkinje rostok Kamrák falában, ha ide ér az ingerület, akkor húzódik össze a kamra, 2 kamra nem egyszerre húzódik össze, kis késés
17 A SZÍVRITMUS SZABÁLYOZÁSA IDEGI (NEUROGÉN) SZABÁLYOZÁS Paraszimpatikus beidegzés X. agyideg bolygóideg (nervus vagus) csökkenti a szívműködést Frekvenciát (pulzus) Összehúzódások erejét (pulzustérfogat) Ingerületvezetés sebességét Munkaizomzat ingerelhetőségét Neurotranszmitter az acetilkolin
18 A SZÍVRITMUS SZABÁLYOZÁSA Szimpatikus beidegzés minden fenti tényezőt serkent neurotranszmitter a noradrenalin HORMONÁLIS (ENDOKRIN) SZABÁLYOZÁS adrenalin szimpatikus rendszerrel szinergista
19 SZÍVHANGOK 1. szívhang: amikor a vitorlás billentyű visszacsapódik a kamrai összehúzódás alatt - tompa, mély 2. szívhang: amikor a zsebes billentyűk összecsapódnak a fő artériákban, a kamra elernyedésekor az erek fala rezeg élesebb, rövidebb, magas
20 ELEKTROKARDIOGRAM (EKG) A szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával. Willem Einthoven ( ) holland fiziológus nevéhez fűződik, aki ezért 1924-ben és orvosiélettani Nobel-díjat kapott.
21 ELEKTROKARDIOGRAM (EKG) P-hullám (pitvari hullám): az ingerület pitvari terjedése (0,06-0,11 s) P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között (0,04-0,1 s). QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációja (gyors lefolyású) kis negatív Q-hullám (nem mindig észleljük) magas pozitív R-hullám (kamraizomzat fő tömegének ingerületbe jutása) negatív S-hullám Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának depolarizációja.
22 ELEKTROKARDIOGRAM (EKG) ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza T-hullám: kamrák teljes repolarizációja (0,20 s) Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama. U-hullám: eredete bizonytalan, de jelezheti az interventricularis septum repolarizációját vagy a kamrák lassú újratöltődését (0,1-0,2 s)
23 Szívciklus: a pitvarok és a kamrák egymást követő összehúzódási (systole) és elernyedési (diastole) szakasza. Szívfrekvencia (pulzusszám): az 1 perc alatt lezajló szívciklusok száma (ló: 28-40, sz.m: 36-60, sertés, kutya: , tyúk: , ember: 70-90) Perctérfogat: a bal kamra által 1 perc alatt az aortába juttatott vérmennyiség EKG: (elektrokardiogram) a szívbeli ingerképzésről és ingerületvezetésről ad tájékoztatást.
24 A SZÍV ALKALMAZKODÁSA NEUROGÉN MIOGÉN (izom eredetű) alkalmazkodás STARLING-FÉLE SZÍV-TÜDŐ KÉSZÍTMÉNY: (a szívhez térő ideget átmetszették, a nagy vérkört változtatható nyomású rendszerbe vezették, a kis vérkör épen maradt) Fokozódó vénás beáramláskor, vagy az artériás oldal vérnyomás-emelkedésekor tartalék képződik nő a kamra térfogata nő a kamra izomzatának nyugalmi rosthosszúsága ez erőteljesebb kontrakciót eredményez.
25 SZÍVTÖRVÉNY : a szívizomrostok diasztolés megnyúlása bizonyos határok között - fokozza a szisztolés kontrakció erejét.
26 A SZÍV SAJÁT VÉRELLÁTÁSA Koszorúerek coronariák aorta kezdeti szakaszából erednek kapillárisokra ágaznak vénákká szedődnek össze JP-ba ömlenek végartériák (!)
27 ÉRRENDSZER Artéria = verőér, ütőér: szívtől el Véna = gyűjtőér, visszér: szívbe be Hajszálér = kapilláris : artériák és vénák között
28 ARTÉRIÁK A szív összehúzódása nyomáshullámként végigterjed rajta = pulzus Kamrákból indulnak ARTÉRIÁK FALA: Belső réteg: egyrétegű laphám= endothelium Középső réteg: rugalmas rostos kötőszövet és spirális simaizomzat (rugalmas) Külső réteg: lazarostos kötőszövet, zsír Kör keresztmetszet
29 VÉNÁK Hajszálerekből ömlenek össze Szív felé vezetnek VÉNÁK FALA: Belső réteg: endothelium Középső réteg: vékony, több kollagén rost, kevesebb simaizom (nem rugalmas) Külső réteg: kötőszövet, zsír Keresztmetszet ovális
30 KAPILLÁRISOK Artériákat kötik össze a vénákkal Ettől zárt a keringés Záró gyűrű: simaizom 8-10% keringési átrendeződés Fala: egyrétegű laphám, csak ezen keresztül zajlik folyadékcsere
31 NYOMÁSVISZONYOK ALAKULÁSA AZ ÉRRENDSZERBEN Az OZMOTIKUS nyomás az oldott molekulák koncentráció- különbségéből származó diffúziós hajtóerő nyomása. A kolloid ONKOTIKUS nyomás a vérben található kolloidok (fehérjék) által kifejtett ozmotikus nyomás. Kialakítói az ALBUMINOK, globulinok és fibrinogének. (Az onkotikus nyomás tehát ozmotikus nyomása.) a plazmafehérjék
32 A kapillárisokban a hidrosztatikai nyomás és az onkotikus nyomás érvényesül. KISZŰRŐDÉS VISSZASZÍVÁS
33 VÉRNYOMÁS Az erekben áramló véroszlop erek falára gyakorolt nyomása Méréskor azt a külső nyomásértéket adjuk meg ami az adott ér összenyomásához kell 120/80 Hgmm emberben (szisztolés/diasztolés) Az érrendszerben nem állandó (artériás rendszerben magasabb Értéke a szervezet állapotától is függ: NÖVELI: kor, túlsúly, fájdalom, izgalom, fizikai munka (szimpatikus aktivitás) CSÖKKENTI: alvás, fekvő helyzet (paraszimpatikus állapot) Öröklött tényezőktől is függ
34 VÉRNYOMÁS MÉRÉS - RIVAROCCI MÓDSZER Fonendoszkóp Mandzsetta, felfúj, amíg nem hallom a pulzust Leenged 1. dobbanás- szisztolés diasztolés amikor már nem hallom
35 VÉRALVADÁS A véralvadási rendszer elemei: véralvadási faktorok (13): fehérjék, ionok sejtek fibrinolitikus rendszer
36 VÉRALVADÁSI FAKTOROK I. Fibrinogén II. Protrombin III.Tromboplasztin (trombokináz, szöveti faktor) IV.Ca 2+ V. Proakcelerin VI. Az aktivált V. faktor nem önálló tényező VII.Prokonvertin VIII.Antihemofíliás globulin (hem. A faktor) IX. Christmas faktor (hem. B faktor) X. Stuart-Prower faktor XI. Plazma tromboplasztin komponens, (hem. C faktor) XII.Hageman faktor (hiánya nem okoz vérzékenységet) XIII.Laki Lorand faktor, Fibrinstabilizáló faktor
37 MAGZATI KERINGÉS nincs szükség kis vérkörre két pitvar között magzati korban: ovális nyílás Botallo-vezeték születéskor bezáródik ovális heg
38 KETTŐS VÉRELLÁTÁSÚ SZERVEK NUTRITÍV VÉRELLÁTÁS: az adott szervet tápláló érhálózat - vérellátás FUNKCIONÁLIS VÉRELLÁTÁS: az adott szerv funkciójának betöltésében szerepet játszó érhálózat vérellátás Pl.: Tüdő Máj tüdőszövetet ellátó vér (mellkasi aorta ágain érkezik a nagy vérkör része!) gázcserében részt vevő vér (tüdőartériákon érkezik) májszövetet ellátó vér (májartéria) Felszívódott anyagokat szállító vér (májkapu véna)
39 A VÉRSZÖVET
40 A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI ÉS A VÉR az emlősök testének nagy része víz (emlősállat testének átlagosan 60-65%-a) a test szöveteiben nem egyenletes az eloszlása máj+ agy+ izom+ bőr ~ 60-70%; csont ~ 45%; zsírszövet ~ 10-20% anyagcsere folyamatok vizes közegben zajlanak vízforgalom: külső: a szervezet és a külső környezet között belső: a sejtek és a szövetközi folyadék között
41 A KIFEJLETT EMLŐS SZERVEZET VÍZTEREI faj, fajta, ivari, illetve életkorbeli különbségek 5-10%-os eltérést is okozhatnak Víztér Testtömeg (%) Összvíz Intracelluláris (IC) Extracelluláris (EC) interstitialis vérplazma transzcelluláris Összes (%)
42 A VÉR folyékony sejtközötti állományú kötőszövet sűrűsége: ρ=1060 g/l kémhatása: ph=7,4 (±0,02) a vér puffer rendszerei tartják fenn vér mennyiség nem állandó, fiziológiásan ingadozhat NORMOVOLÉMIA: optimális térfogatú víztér/ vértérfogat (v.t. beszűkülés : hypovolémia, megnövekedés hypervolémia)
43 A VÉR HEMATOKRIT ÉRTÉK: A vérsejtek teljes vérre vonatkoztatott térfogataránya (0,35-0,45 L/L). Ha a hematokrit érték növekszik: hemokoncentráció (plazmavíztér csökkenés, pl.: kiszáradás, fokozott vvt. képzés) csökken: hemodilúció (plazmavíztér tágulás, pl.: vérszegénység csökkent vvt. termelés miatt)
44 A VÉR ÖSSZETÉTELE VÉRPLAZMA 55-65% Víz (90-92%) Szervetlen anyagok (0,9%): Na +, K +, Ca 2+, Cl -, HCO 3- Szerves anyagok: Fehérjék (6-8%): albumin, globulinok N-tartalmú nem fehérje összetevők (1,5-2%) pl.: karbamid, húgysav, tejsav, glükóz ALAKOS ELEMEK %
45
46 A VÉR ÖSSZETÉTELE VÉRPLAZMA 55-65% ALAKOS ELEMEK % vörösvérsejt (erythrocyta) vérlemezke (thrombocyta) fehérvérsejt (leukocyta) monocyta lymphocyta granulocyta (neutrofil, eozinofil, basofil)
47 A VÉRSEJTKÉPZŐDÉS Magzatban (a) a csontvelőn kívül a máj és a lép, felnőttben(b) csak a csontvelő egyes területei (a színezett részek) vesznek részt a vérképzésben
48 A VÉRSEJTKÉPZŐDÉS VÁZLATA
49 vörösvértest vérlemezke fehérvérsejt
50 Vérkenet (emlős) Ne: neutrofil granulocyta Eo: eozinofil granulocyta Ba: basofil granulocyta Ly: lymphocyta Mo: monocyta Th: thrombocyta
51 A VÉR SEJTJEINEK KÉPZŐDÉSE Az őssejtekből számos lépésben és érési folyamat eredményeképp jönnek létre az érett fehér- és vörösvérsejtek, illetve a vérlemezkék. Egészséges és kellő számú vörösvértest képzéshez szükséges anyagok pl.: őssejt faktorok eritropoetin (a vese serkentő hormonja) tiroxin vas mangán kobalt réz B2,B5, B 6, B 12, C és E vitaminok, folsav. Bármely tényező hiánya vérszegénységet (anémiát) okozhat. A vér a méhen belüli fejlődés 2. hetében megjelenik, a hónap között a máj és a lép a vérképzés fő szerve, utána a csontvelő veszi át a szerepét. Felnőttben a vörös csontvelő ~1000 g.
52 A VÖRÖSVÉRTEST (erythrocyta) lapos korong, harántmetszetben bikonkáv (piskóta), alakú sejt Számuk a vérben 5 millió db/ μl szárazanyag-tartalmának ~70%-át a hemoglobin (Hb) teszi ki Képződés: osztódás differenciálódás (kb nap) életidő: 2-3 hónap
53 szaporodást, érést a szövetek oxigénhiánya (hypoxia) serkenti (eritropoetin) lebomlás a lépben (fagocita sejtek) hem biliverdin, bilirubin (máj az epével választja ki) globin a fehérje-anyagcserében bomlik le vagy újabb Hb-molekula képzés
54 A VÉR GÁZSZÁLLÍTÁSA nyomáskülönbségeknek megfelelően O 2 a hemoglobinhoz kötve a CO 2 HCO - formában az artériás vér O 2 telítettsége nyugalomban 97% a vénásé 75%
55 HEMOGLOBIN összetett fehérje fehérje rész: GLOBIN + HEM porfirinváz Fe 2+ központi ionnal
56 HEMOGLOBIN tüdőben O 2 -felvétel, a perifériás szövetekben O 2 -leadás O 2 -kötése laza kapcsolat, nem valódi oxidáció (oxigenáció; oxihemoglobin) ha a közp. ion Fe 3+ (ferri) vassá oxidálódik, a molekula az oxigén leadására alkalmatlanná válik (methemoglobin), szöveti O 2 hiány
57 VÉRSEJTSÜLLYEDÉS vvt.-ket fehérjeburok veszi körül, ami főleg albuminból áll gyulladásos folyamatok során a vérplazmában a globulinok mennyisége nő, ők képzik a burkot v.v.testek közötti taszítóerő csökken, gyorsan ülepednek, a vérsejtsüllyedés nő
58 HAEMOLYSIS A vvt.- membrán károsodás hatására a hemogolbin számára átjárhatóvá válik, így a vérplazmába kerül. OZMOTIKUS hemolízis (hipotóniás oldatban) MEMBRÁNHEMOLÍZIS: egyes fizikai, kémiai hatások direkt károsító hatása (pl. éter, kloroform, szaponin) Hemolizinek pl. baktériumtoxinok, kígyómérgek
59 VÉRLEMEZKÉK (thrombocyta) megakaryocyták sejttöredékei mennyiség: ezer db/mm 3 életidő: 8-11 nap Funkció: véralvadási folyamatokban
60 A FEHÉRVÉRSEJTEK (leukocyta) Monocita (makrofágok) Limfocita (nyiroksejtek) Granulocita neutrofil (mikrofágok) eozinofil bazofil
61 A fehérvérsejtek jellemzői
62 MONOCITÁK ezekből differenciálódnak a kül. szövettípusok makrofág sejtjei (Kupffer-sejt, osteoclast, spleniocyta stb.) ezután a szervekben szétszórtan helyezkednek el hosszú életidejűek (akár évek) fehérvérsejtek 1-3%-a a legnagyobb fehérvérsejtek sejtmagjuk bab alakú fertőzés helyén felhalmozódnak, antigéneket fagocitálnak
63 sokféle stimulusra reagálnak, képesek termelni sokféle anyagot szerep az antigén prezentációban (specifikus immunválasz beindítása) a rendszer fő aktivátora a hisztamin, mert hisztamin felszabadulással jár minden szöveti károsító folyamat, így azok környékét ellepik a fagocitáló sejtek. Plazmasejtjei részt vesznek a globulin plazmafehérjék (α,β,γ globulinok) termelésében.
64 GRANULOCITÁK Neutrofil granulociták csontvelőben tárolódnak semleges (neutrális) halvány ibolya színűek A citoplazma - granulumok nem kötik meg sem a savanyú, sem a bázikus festékeket bakteriális fertőzés hatására a keringésbe jutnak, ahol csak néhány órát töltenek Kilépnek a szövetekbe, itt néhány napig élnek. FŐ FUNKCIÓ: FAGOCITÓZIS
65 Neutrofil granulociták 2. gennysejtek (fagocitózist követően elpusztulnak) kemotaxis hatására migrálnak jellemző enzimeik: lizozim, neutrális proteináz (elasztáz), savanyú hidroláz, béta-glükuronidáz. A bekebelezett anyagok feloldását ezek az enzimek, valamint a peroxidképzés során kialakult H 2 O 2 végzi. Eozinofil granulociták szemcséi az eozin megkötése miatt piros színűek össz-fehérvérsejtszám: 2-4%-a számuk parazitás fertőzéskor és allergiás reakciókban növekszik jellemző enzimeik: savanyú fosztfatáz, peroxidáz, hisztamináz, peptidázok és nukleázok.
66 Bazofil granulociták bázikus festéket kötnek, ezért kék színűek a granulumok heparint (véralvadásgátló) és hisztamint (érfal simaizom összehúzó) tartalmaznak össz-fehérvérsejtszám: 0,5-1%-a szövetek közé jutó basophil granulocita a hízósejt, ez nem fagocitál, ALLERGIÁS REAKCIÓKban van szerepe
67 NYIROKSEJTEK (lymphocyta) T - limfociták a csecsemőmirigyben érnek (thymus) érés után a nyirokszervekben várakoznak a prezentált" antigént speciális T-limfociták felismerik, ettől aktiválódnak-differenciálódnak, és kialakulnak a különböző szerepeket betöltő T-SEJT POPULÁCIÓK: 1. T helper (Th) sejtek különböző immunfolyamatok aktivációja, támogatása (pl.: makrofágok mozgósítása, B sejtek differenciálódása)
68 2. T citotoxikus (Tc) sejtek vírusfertőzött és tumorsejtek puszítása membránkárosítással szerepük van a transzplantált szervek kilökődésében 3. T suppressor (Ts) sejtek immunválasz leállítása a megfelelő időben autoimmun folyamatok megakadályozása 4. T memory (Tm) sejtek antigén megőrzése a későbbi gyorsabb immunválasz érdekében újrafertőződéskor végrehajtó T sejtekké osztódnak
69 B limfociták specifikus immunválasz humorális szerepű sejtjei FUNKCIÓ: antitest termelés, memória aktivációkor plazmasejtekké és memóriasejtekké osztódnak a plazmasejt ellenanyagot (antitestet) termel a memóriasejt megjegyzi az antigént, elraktározódik
70 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
RészletesebbenNYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK
NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben
RészletesebbenTematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer
Biológia felkészítő Tematika Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer Létfenntartás Táplálkozás Légzés Kiválasztás Keringés
RészletesebbenKERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
RészletesebbenA keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenSzívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
RészletesebbenA vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
RészletesebbenAz emberi szív felépítése és működése
Az emberi szív felépítése és működése Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors
RészletesebbenHogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói
RészletesebbenII. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)
II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek,
RészletesebbenKeringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : Az emberi / madárszív szív feladata: Az ember keringés szervrendszerének
RészletesebbenTestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor
Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita
RészletesebbenA szív felépítése, működése és működésének szabályozása
A szív felépítése, működése és működésének szabályozása nyirokrendszer A keringési rendszer felépítése I. tüdő artériák szív (15%) nyirokcsomó tüdő keringés (12%) tüdő vénák2 vérkör 1) kis: tüdő 2) nagy:
RészletesebbenBevezetés. Állati struktúra és funkció 2. előadás. Dr. Détári László egyetemi tanár
Bevezetés Állati struktúra és funkció 2. előadás 2/18 Dr. Détári László egyetemi tanár Élettani és Neurobiológiai Tanszék 1117 Bp., Pázmány Péter sétány 1/C iroda: Déli Tömb 6-421a Tel.: 381-2215 e-mail:
RészletesebbenA vérkeringés biofizikája
A vérkeringés biofizikája A keringési rendszer Talián Csaba Gábor PTE, Biofizikai Intézet 2012.09.18. MRI felvétel Miért áramlik a vér? Szív által létrehozott nyomásgrádiens é á = á ü ö é ő á á = ~ = Vérnyomás:
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.05.14. VÉR sanguis. Összeállította: Ignáth Györgyi
VÉR sanguis Összeállította: Ignáth Györgyi Tápanyaggal látja el a sejteket Oxigént, hatóanyagokat szállít Bomlástermékeket elszállít Szervezet védekezésben: immunanyag, fagocitálás Hőszabályozásban részt
RészletesebbenA gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,
RészletesebbenA vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik
PTE ETK. 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (I.) A vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik Az erythrocyta A teljes vér vörösvértest
RészletesebbenA vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen
RészletesebbenEMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1
EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. Hirtelen halál szövegelemzés (10 pont) 1. A szívizomszövet egy része nem kap oxigént és elhal. 2. A koszorúsereket elzáró vérrögöt / az elhalt szívizomszövetet.
RészletesebbenA zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenA vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).
A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenA szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).
1 Az ember vérkeringési rendszere A szív Szerkesztette: Vizkievicz András A vérkeringés központi szerve. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt
Részletesebbenelasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai
Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenA vér alakos elemei és azok funkciói
Hematológia A vér alakos elemei és azok funkciói Neutrofil granulociták Amöboid mozgás, kivándorolnak a nyálkahártyákra és a szövetekbe, fagocitózis Eozinofil granulociták Hisztaminés más vazoaktív vegyületek
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).
1 1 2 Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát.
RészletesebbenA szervezet vízterei
kapilláris membrán extracelluláris foly. (20%) A szervezet vízterei vérplazma (~5%) intersticiális folyadék (15%) sejtmembrán vese intracelluláris folyadék (40%) légutak bır tápcsatorna testtömeg% A szervezet
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenSzivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám
Légzőrendszer Felső légutak Alsó légutak Tüdő Orrüreg két fél (orrsövény) csontlamellák (nyálkahártya szaglóhám) Beszájadzanak az orrmelléküregek Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít
RészletesebbenA vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
RészletesebbenA szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet
Immunrendszer Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.
RészletesebbenPE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
RészletesebbenVizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és
1 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét,
RészletesebbenFunkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
RészletesebbenA vérkeringés és szívműködés biofizikája
AZ ÉRRENDSZER A vérkeringés és szívműködés biofizikája Kellermayer Miklós A. Feladata: Sejtek környezeti állandóságának biztosítása Transzport: Gázok Metabolitok Hormonok, jelátvivő anyagok Immunglobulinok
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenKERINGÉS SZERVRENDSZERE
KERINGÉS SZERVRENDSZERE 1. Vérkeringés Szív Vérerek vér 2. Nyirokkeringés VÉRKERINGÉS Az emberi test szöveteit és minden szervét vérerek hálózata szövi át. A szívből indulnak ki és a szívbe visszatérve
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenA tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011
A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
RészletesebbenA zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenKeringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=
A vér v összetétele tele I. Vérkeringés. A szív v munkája Sejtes elemek : - VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek (4-5 millió/ mm³ vér, átmérıjük kb. 7-8 µm, vastagságuk -3 µm). - fehérvérsejtek
RészletesebbenAz emberi vér vizsgálata. Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése
Az emberi vér vizsgálata Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B gyakorlat fehérvérsejt (granulocita) vérplazma
RészletesebbenOrvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG
ELEKTROKARDIOGRÁFIA I. Háttér A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre. A szívizomsejtek depolarizációja majd repolarizációja
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenKERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
RészletesebbenHámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenVérsejtszámlálás. 1. Az emberi vér alakos elemei. Vörösvértestek
Vérsejtszámlálás 1. Az emberi vér alakos elemei vörösvértestek (vvt, angol: RBC = red blood cells) fehérvérsejtek (fvs, angol: WBC = white blood cells) vérlemezkék (trombociták, angol: PLT = platelet,
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenA szív ingerképző és vezető rendszere
A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenAz omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje
1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért
RészletesebbenRövid, általános tudnivalók
A VÉR Az emberi vért évszázadokon át titokzatos anyagnak tartották. Jelképes erővel ruházták fel (gondoljunk például a honfoglaló magyarok vérszerződésére), ugyanakkor igazságszolgáltató hatalmat is tulajdonítottak
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenEredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség
Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír
RészletesebbenAz emlıs keringési rendszer felépítése
Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta
RészletesebbenA szív és keringési szervrendszer
A szív és keringési szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.cm A keringési rendszer Szervezetünkben 2 flyadékáramlási rendszer van: Nyirkkeringés Vérkeringési rendszer A keringési rendszer biztsítja
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2011.11.02. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Végtermékek elszállítása.
RészletesebbenKínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes:
A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hımérséklet: az Egyenlítınél 5000 m
RészletesebbenA vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma
A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2016 A testnedvek tana (Mezopotámia, Empedocles, Hippocrates, Avicenna) SANGUIS (vér) - levegő PHLEGMA (nyál) - víz
RészletesebbenA vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma
A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2018 A testnedvek tana (Mezopotámia, Empedocles, Hippocrates, Avicenna) SANGUIS (vér) - levegő PHLEGMA (nyál) - víz
RészletesebbenLABORATÓRIUMI MEDICINA
szakképzésvezető (diplomás ápoló) LABORATÓRIUMI MEDICINA BEVEZETŐ Az orvostudomány egyik igen fontos területe, amelynek az a feladata, hogy egyszerű, egyértelmű választ adjon az orvosok számára a páciens
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
RészletesebbenDr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
Dr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék A szervezet vízterei A test víztartalma (55-70 %) Szárazanyag tartalom 30-45 % Intracellularis A. Extracellularis
RészletesebbenA fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:
1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű
RészletesebbenA szervezet vízterei
A vér élettana A szervezet vízterei A szervezet vízterei 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Hogyan lehet megmérni, hogy mekkorák a vízterek?
RészletesebbenLégzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMit teszel a szívedért, hogy élj?
Mit teszel a szívedért, hogy élj? "...vésd szívedbe parancsaimat, mert megszaporítják napjaidat és életed éveit, jólétet és békességet hoznak neked!" (Péld. :-, EFO) Készítette: Wágner Kinga Iskola:Bocskai
RészletesebbenA keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása
A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése Az ember anyagszállítás-szervrendszere, az emberi szív felépítése, vérnyomásmérés
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.06. orrmelléküregek garat gége légcső Tüdő hörgők hörgőcskék Felső légutak: Orrüreg: Az orrüreget és az egész légzőrendszert csillószőrös
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenSzívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül
Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
RészletesebbenHemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenA légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenKeringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
Részletesebbenés s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás
A szív v boncolása A szív v boncolása és s kiemelése A pericardiumot horgas csipesz és s olló segíts tségével, három metszéssel ssel nyitjuk meg (két t függf ggőleges metszés s a szív v jobb- és s bal
Részletesebben