A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET. Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK"

Átírás

1 A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉRSZÖVET Állatélettan BsC Soós Noémi - Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

2 TÍPUSA EMLŐSÖKBEN: két körös, zárt keringési rendszer FUNKCIÓ: a vér mozgatása szállítás (légzési gázok, tápanyagok, bomlástermékek, hormonok stb.) hőszabályozás immunfolyamatok RÉSZEI: szív (cor) és erek (vas/-a)

3 A SZÍV négyüregű mellüregben a szegycsont alatt, inkább bal oldalon emberben g falvastagság változó (bal kamráé a legvastagabb) jobb oldal a vénás (oxigénszegény) szívfél bal oldal az artériás (oxigéndús) szívfél

4 HÁTULSÓ ÜRES VÉNA A SZÍV ELÜLSŐ ÜRES VÉNA AORTA TÜDŐARTÉRIA TÜDŐVÉNÁK JOBB PITVAR Tüdőart. billentyű Háromhegyű billentyű JOBB KAMRA BAL PITVAR Kéthegyű billentyű Aorta billentyű BAL KAMRA

5 A SZÍV ÜREGEI PITVAROK (ATRIUM CORDIS) Jobb pitvar Ide torkollik a felső és az alsó üres testvéna Ide torkollnak a koszorúserek Itt van a szinusz csomó Bal pitvar Ide ömlik a tüdővéna (jobb és bal) Oxigén dús vért szállítja a szívbe

6 A SZÍV ÜREGEI KAMRÁK (VENTRICULUS CORDIS) Jobb kamra Innen indul a kis vérkör a tüdőartériával a tüdő felé Bal kamra Innen indul a nagy vérkör az aortával a test felé Vastagabb falú Pulzustérfogat: egy összehúzódással az aortába lökött vér mennyisége (embernél: 70 cm 3 ) Keringési perctérfogat: egy perc alatt az aortába juttatott vér mennyisége (embernél: 70*72 = 5 l / perc)

7 SZÍVFAL SZÖVETI RÉTEGEI szívburok (pericardium) Savós hártya 2 lemez: zsigeri, fali Közöttük szívburoküreg, folyadék szívizom (myocardium) szívbelhártya (endocardium) Kettőzetei a billentyűk A vér anyagai számára nem átjárható

8 BILLENTYŰK A pitvarok és kamrák között vitorlás billentyűk vannak egyirányú véráramlás a szívben szívbelhártya kettőzetei szelepszerűen működnek (Vér a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé áramlik: Pitvar összehúzódik Vér a kamrába Kamra összehúzódik, pitvar elernyed bill. nélkül visszafolyna)

9 Vitorlás billentyűk Pitvarok és kamrák között Vitorlák ínhúrokban folytatódnak, amelyek a szív üregében lévő kis izmokhoz, a szemölcsizmokhoz tapadnak hozzá

10

11 Zsebes billentyűk Bal kamra és az aorta határán Jobb kamra és a tüdőartéria határán 3 zsebből állnak

12 VÉRKÖRÖK Két vérkörös keringés (elkülönülés hüllők, krokodilok) (miért fontos?) Nagy vérkör BK- aorta- artériák- arteriolák- kapillárisokvenulák- vénák- alsó, felső üres véna- JP Kis vérkör JK- tüdőartéria- arteriolák- kapillárisokvenulák- tüdővéna- BP

13 A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE Automácia: saját, automatikus ritmusos működés, amihez az ingert is a szív hozza létre Módosult szívizomsejtek - NEM IDEGSEJT Munkaizomzat sejtjei között Purkinje-rostok

14 INGERKÉPZŐ HELYEK Szinusz csomó JP falában, az elülső üres véna beszájadzásánál Kb. 1 cm*3 mm (emberben) Itt képződik az inger, ingerületté alakul Átterjed a pitvarok falára Azon belül terjed tovább - pitvarok egyszerre húzódnak össze 100/ perc (szabályozás nélkül!) Purkinje-rostok

15 INGERKÉPZŐ HELYEK Pitvar-kamrai csomó / Aschoff-Tawara csomó/ AT csomó Pitvarok és a kamrák között a sövényben Képes ingerképzésre ha a szinusz csomó nem működik 45/ perc Purkinje-rostok

16 INGERÜLETVEZETÉS His köteg 2 kamra közötti válaszfalban Tawara-szárak (2) Válaszfalban Purkinje rostok Kamrák falában, ha ide ér az ingerület, akkor húzódik össze a kamra, 2 kamra nem egyszerre húzódik össze, kis késés

17 A SZÍVRITMUS SZABÁLYOZÁSA IDEGI (NEUROGÉN) SZABÁLYOZÁS Paraszimpatikus beidegzés X. agyideg bolygóideg (nervus vagus) csökkenti a szívműködést Frekvenciát (pulzus) Összehúzódások erejét (pulzustérfogat) Ingerületvezetés sebességét Munkaizomzat ingerelhetőségét Neurotranszmitter az acetilkolin

18 A SZÍVRITMUS SZABÁLYOZÁSA Szimpatikus beidegzés minden fenti tényezőt serkent neurotranszmitter a noradrenalin HORMONÁLIS (ENDOKRIN) SZABÁLYOZÁS adrenalin szimpatikus rendszerrel szinergista

19 SZÍVHANGOK 1. szívhang: amikor a vitorlás billentyű visszacsapódik a kamrai összehúzódás alatt - tompa, mély 2. szívhang: amikor a zsebes billentyűk összecsapódnak a fő artériákban, a kamra elernyedésekor az erek fala rezeg élesebb, rövidebb, magas

20 ELEKTROKARDIOGRAM (EKG) A szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával. Willem Einthoven ( ) holland fiziológus nevéhez fűződik, aki ezért 1924-ben és orvosiélettani Nobel-díjat kapott.

21 ELEKTROKARDIOGRAM (EKG) P-hullám (pitvari hullám): az ingerület pitvari terjedése (0,06-0,11 s) P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között (0,04-0,1 s). QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációja (gyors lefolyású) kis negatív Q-hullám (nem mindig észleljük) magas pozitív R-hullám (kamraizomzat fő tömegének ingerületbe jutása) negatív S-hullám Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának depolarizációja.

22 ELEKTROKARDIOGRAM (EKG) ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza T-hullám: kamrák teljes repolarizációja (0,20 s) Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama. U-hullám: eredete bizonytalan, de jelezheti az interventricularis septum repolarizációját vagy a kamrák lassú újratöltődését (0,1-0,2 s)

23 Szívciklus: a pitvarok és a kamrák egymást követő összehúzódási (systole) és elernyedési (diastole) szakasza. Szívfrekvencia (pulzusszám): az 1 perc alatt lezajló szívciklusok száma (ló: 28-40, sz.m: 36-60, sertés, kutya: , tyúk: , ember: 70-90) Perctérfogat: a bal kamra által 1 perc alatt az aortába juttatott vérmennyiség EKG: (elektrokardiogram) a szívbeli ingerképzésről és ingerületvezetésről ad tájékoztatást.

24 A SZÍV ALKALMAZKODÁSA NEUROGÉN MIOGÉN (izom eredetű) alkalmazkodás STARLING-FÉLE SZÍV-TÜDŐ KÉSZÍTMÉNY: (a szívhez térő ideget átmetszették, a nagy vérkört változtatható nyomású rendszerbe vezették, a kis vérkör épen maradt) Fokozódó vénás beáramláskor, vagy az artériás oldal vérnyomás-emelkedésekor tartalék képződik nő a kamra térfogata nő a kamra izomzatának nyugalmi rosthosszúsága ez erőteljesebb kontrakciót eredményez.

25 SZÍVTÖRVÉNY : a szívizomrostok diasztolés megnyúlása bizonyos határok között - fokozza a szisztolés kontrakció erejét.

26 A SZÍV SAJÁT VÉRELLÁTÁSA Koszorúerek coronariák aorta kezdeti szakaszából erednek kapillárisokra ágaznak vénákká szedődnek össze JP-ba ömlenek végartériák (!)

27 ÉRRENDSZER Artéria = verőér, ütőér: szívtől el Véna = gyűjtőér, visszér: szívbe be Hajszálér = kapilláris : artériák és vénák között

28 ARTÉRIÁK A szív összehúzódása nyomáshullámként végigterjed rajta = pulzus Kamrákból indulnak ARTÉRIÁK FALA: Belső réteg: egyrétegű laphám= endothelium Középső réteg: rugalmas rostos kötőszövet és spirális simaizomzat (rugalmas) Külső réteg: lazarostos kötőszövet, zsír Kör keresztmetszet

29 VÉNÁK Hajszálerekből ömlenek össze Szív felé vezetnek VÉNÁK FALA: Belső réteg: endothelium Középső réteg: vékony, több kollagén rost, kevesebb simaizom (nem rugalmas) Külső réteg: kötőszövet, zsír Keresztmetszet ovális

30 KAPILLÁRISOK Artériákat kötik össze a vénákkal Ettől zárt a keringés Záró gyűrű: simaizom 8-10% keringési átrendeződés Fala: egyrétegű laphám, csak ezen keresztül zajlik folyadékcsere

31 NYOMÁSVISZONYOK ALAKULÁSA AZ ÉRRENDSZERBEN Az OZMOTIKUS nyomás az oldott molekulák koncentráció- különbségéből származó diffúziós hajtóerő nyomása. A kolloid ONKOTIKUS nyomás a vérben található kolloidok (fehérjék) által kifejtett ozmotikus nyomás. Kialakítói az ALBUMINOK, globulinok és fibrinogének. (Az onkotikus nyomás tehát ozmotikus nyomása.) a plazmafehérjék

32 A kapillárisokban a hidrosztatikai nyomás és az onkotikus nyomás érvényesül. KISZŰRŐDÉS VISSZASZÍVÁS

33 VÉRNYOMÁS Az erekben áramló véroszlop erek falára gyakorolt nyomása Méréskor azt a külső nyomásértéket adjuk meg ami az adott ér összenyomásához kell 120/80 Hgmm emberben (szisztolés/diasztolés) Az érrendszerben nem állandó (artériás rendszerben magasabb Értéke a szervezet állapotától is függ: NÖVELI: kor, túlsúly, fájdalom, izgalom, fizikai munka (szimpatikus aktivitás) CSÖKKENTI: alvás, fekvő helyzet (paraszimpatikus állapot) Öröklött tényezőktől is függ

34 VÉRNYOMÁS MÉRÉS - RIVAROCCI MÓDSZER Fonendoszkóp Mandzsetta, felfúj, amíg nem hallom a pulzust Leenged 1. dobbanás- szisztolés diasztolés amikor már nem hallom

35 VÉRALVADÁS A véralvadási rendszer elemei: véralvadási faktorok (13): fehérjék, ionok sejtek fibrinolitikus rendszer

36 VÉRALVADÁSI FAKTOROK I. Fibrinogén II. Protrombin III.Tromboplasztin (trombokináz, szöveti faktor) IV.Ca 2+ V. Proakcelerin VI. Az aktivált V. faktor nem önálló tényező VII.Prokonvertin VIII.Antihemofíliás globulin (hem. A faktor) IX. Christmas faktor (hem. B faktor) X. Stuart-Prower faktor XI. Plazma tromboplasztin komponens, (hem. C faktor) XII.Hageman faktor (hiánya nem okoz vérzékenységet) XIII.Laki Lorand faktor, Fibrinstabilizáló faktor

37 MAGZATI KERINGÉS nincs szükség kis vérkörre két pitvar között magzati korban: ovális nyílás Botallo-vezeték születéskor bezáródik ovális heg

38 KETTŐS VÉRELLÁTÁSÚ SZERVEK NUTRITÍV VÉRELLÁTÁS: az adott szervet tápláló érhálózat - vérellátás FUNKCIONÁLIS VÉRELLÁTÁS: az adott szerv funkciójának betöltésében szerepet játszó érhálózat vérellátás Pl.: Tüdő Máj tüdőszövetet ellátó vér (mellkasi aorta ágain érkezik a nagy vérkör része!) gázcserében részt vevő vér (tüdőartériákon érkezik) májszövetet ellátó vér (májartéria) Felszívódott anyagokat szállító vér (májkapu véna)

39 A VÉRSZÖVET

40 A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI ÉS A VÉR az emlősök testének nagy része víz (emlősállat testének átlagosan 60-65%-a) a test szöveteiben nem egyenletes az eloszlása máj+ agy+ izom+ bőr ~ 60-70%; csont ~ 45%; zsírszövet ~ 10-20% anyagcsere folyamatok vizes közegben zajlanak vízforgalom: külső: a szervezet és a külső környezet között belső: a sejtek és a szövetközi folyadék között

41 A KIFEJLETT EMLŐS SZERVEZET VÍZTEREI faj, fajta, ivari, illetve életkorbeli különbségek 5-10%-os eltérést is okozhatnak Víztér Testtömeg (%) Összvíz Intracelluláris (IC) Extracelluláris (EC) interstitialis vérplazma transzcelluláris Összes (%)

42 A VÉR folyékony sejtközötti állományú kötőszövet sűrűsége: ρ=1060 g/l kémhatása: ph=7,4 (±0,02) a vér puffer rendszerei tartják fenn vér mennyiség nem állandó, fiziológiásan ingadozhat NORMOVOLÉMIA: optimális térfogatú víztér/ vértérfogat (v.t. beszűkülés : hypovolémia, megnövekedés hypervolémia)

43 A VÉR HEMATOKRIT ÉRTÉK: A vérsejtek teljes vérre vonatkoztatott térfogataránya (0,35-0,45 L/L). Ha a hematokrit érték növekszik: hemokoncentráció (plazmavíztér csökkenés, pl.: kiszáradás, fokozott vvt. képzés) csökken: hemodilúció (plazmavíztér tágulás, pl.: vérszegénység csökkent vvt. termelés miatt)

44 A VÉR ÖSSZETÉTELE VÉRPLAZMA 55-65% Víz (90-92%) Szervetlen anyagok (0,9%): Na +, K +, Ca 2+, Cl -, HCO 3- Szerves anyagok: Fehérjék (6-8%): albumin, globulinok N-tartalmú nem fehérje összetevők (1,5-2%) pl.: karbamid, húgysav, tejsav, glükóz ALAKOS ELEMEK %

45

46 A VÉR ÖSSZETÉTELE VÉRPLAZMA 55-65% ALAKOS ELEMEK % vörösvérsejt (erythrocyta) vérlemezke (thrombocyta) fehérvérsejt (leukocyta) monocyta lymphocyta granulocyta (neutrofil, eozinofil, basofil)

47 A VÉRSEJTKÉPZŐDÉS Magzatban (a) a csontvelőn kívül a máj és a lép, felnőttben(b) csak a csontvelő egyes területei (a színezett részek) vesznek részt a vérképzésben

48 A VÉRSEJTKÉPZŐDÉS VÁZLATA

49 vörösvértest vérlemezke fehérvérsejt

50 Vérkenet (emlős) Ne: neutrofil granulocyta Eo: eozinofil granulocyta Ba: basofil granulocyta Ly: lymphocyta Mo: monocyta Th: thrombocyta

51 A VÉR SEJTJEINEK KÉPZŐDÉSE Az őssejtekből számos lépésben és érési folyamat eredményeképp jönnek létre az érett fehér- és vörösvérsejtek, illetve a vérlemezkék. Egészséges és kellő számú vörösvértest képzéshez szükséges anyagok pl.: őssejt faktorok eritropoetin (a vese serkentő hormonja) tiroxin vas mangán kobalt réz B2,B5, B 6, B 12, C és E vitaminok, folsav. Bármely tényező hiánya vérszegénységet (anémiát) okozhat. A vér a méhen belüli fejlődés 2. hetében megjelenik, a hónap között a máj és a lép a vérképzés fő szerve, utána a csontvelő veszi át a szerepét. Felnőttben a vörös csontvelő ~1000 g.

52 A VÖRÖSVÉRTEST (erythrocyta) lapos korong, harántmetszetben bikonkáv (piskóta), alakú sejt Számuk a vérben 5 millió db/ μl szárazanyag-tartalmának ~70%-át a hemoglobin (Hb) teszi ki Képződés: osztódás differenciálódás (kb nap) életidő: 2-3 hónap

53 szaporodást, érést a szövetek oxigénhiánya (hypoxia) serkenti (eritropoetin) lebomlás a lépben (fagocita sejtek) hem biliverdin, bilirubin (máj az epével választja ki) globin a fehérje-anyagcserében bomlik le vagy újabb Hb-molekula képzés

54 A VÉR GÁZSZÁLLÍTÁSA nyomáskülönbségeknek megfelelően O 2 a hemoglobinhoz kötve a CO 2 HCO - formában az artériás vér O 2 telítettsége nyugalomban 97% a vénásé 75%

55 HEMOGLOBIN összetett fehérje fehérje rész: GLOBIN + HEM porfirinváz Fe 2+ központi ionnal

56 HEMOGLOBIN tüdőben O 2 -felvétel, a perifériás szövetekben O 2 -leadás O 2 -kötése laza kapcsolat, nem valódi oxidáció (oxigenáció; oxihemoglobin) ha a közp. ion Fe 3+ (ferri) vassá oxidálódik, a molekula az oxigén leadására alkalmatlanná válik (methemoglobin), szöveti O 2 hiány

57 VÉRSEJTSÜLLYEDÉS vvt.-ket fehérjeburok veszi körül, ami főleg albuminból áll gyulladásos folyamatok során a vérplazmában a globulinok mennyisége nő, ők képzik a burkot v.v.testek közötti taszítóerő csökken, gyorsan ülepednek, a vérsejtsüllyedés nő

58 HAEMOLYSIS A vvt.- membrán károsodás hatására a hemogolbin számára átjárhatóvá válik, így a vérplazmába kerül. OZMOTIKUS hemolízis (hipotóniás oldatban) MEMBRÁNHEMOLÍZIS: egyes fizikai, kémiai hatások direkt károsító hatása (pl. éter, kloroform, szaponin) Hemolizinek pl. baktériumtoxinok, kígyómérgek

59 VÉRLEMEZKÉK (thrombocyta) megakaryocyták sejttöredékei mennyiség: ezer db/mm 3 életidő: 8-11 nap Funkció: véralvadási folyamatokban

60 A FEHÉRVÉRSEJTEK (leukocyta) Monocita (makrofágok) Limfocita (nyiroksejtek) Granulocita neutrofil (mikrofágok) eozinofil bazofil

61 A fehérvérsejtek jellemzői

62 MONOCITÁK ezekből differenciálódnak a kül. szövettípusok makrofág sejtjei (Kupffer-sejt, osteoclast, spleniocyta stb.) ezután a szervekben szétszórtan helyezkednek el hosszú életidejűek (akár évek) fehérvérsejtek 1-3%-a a legnagyobb fehérvérsejtek sejtmagjuk bab alakú fertőzés helyén felhalmozódnak, antigéneket fagocitálnak

63 sokféle stimulusra reagálnak, képesek termelni sokféle anyagot szerep az antigén prezentációban (specifikus immunválasz beindítása) a rendszer fő aktivátora a hisztamin, mert hisztamin felszabadulással jár minden szöveti károsító folyamat, így azok környékét ellepik a fagocitáló sejtek. Plazmasejtjei részt vesznek a globulin plazmafehérjék (α,β,γ globulinok) termelésében.

64 GRANULOCITÁK Neutrofil granulociták csontvelőben tárolódnak semleges (neutrális) halvány ibolya színűek A citoplazma - granulumok nem kötik meg sem a savanyú, sem a bázikus festékeket bakteriális fertőzés hatására a keringésbe jutnak, ahol csak néhány órát töltenek Kilépnek a szövetekbe, itt néhány napig élnek. FŐ FUNKCIÓ: FAGOCITÓZIS

65 Neutrofil granulociták 2. gennysejtek (fagocitózist követően elpusztulnak) kemotaxis hatására migrálnak jellemző enzimeik: lizozim, neutrális proteináz (elasztáz), savanyú hidroláz, béta-glükuronidáz. A bekebelezett anyagok feloldását ezek az enzimek, valamint a peroxidképzés során kialakult H 2 O 2 végzi. Eozinofil granulociták szemcséi az eozin megkötése miatt piros színűek össz-fehérvérsejtszám: 2-4%-a számuk parazitás fertőzéskor és allergiás reakciókban növekszik jellemző enzimeik: savanyú fosztfatáz, peroxidáz, hisztamináz, peptidázok és nukleázok.

66 Bazofil granulociták bázikus festéket kötnek, ezért kék színűek a granulumok heparint (véralvadásgátló) és hisztamint (érfal simaizom összehúzó) tartalmaznak össz-fehérvérsejtszám: 0,5-1%-a szövetek közé jutó basophil granulocita a hízósejt, ez nem fagocitál, ALLERGIÁS REAKCIÓKban van szerepe

67 NYIROKSEJTEK (lymphocyta) T - limfociták a csecsemőmirigyben érnek (thymus) érés után a nyirokszervekben várakoznak a prezentált" antigént speciális T-limfociták felismerik, ettől aktiválódnak-differenciálódnak, és kialakulnak a különböző szerepeket betöltő T-SEJT POPULÁCIÓK: 1. T helper (Th) sejtek különböző immunfolyamatok aktivációja, támogatása (pl.: makrofágok mozgósítása, B sejtek differenciálódása)

68 2. T citotoxikus (Tc) sejtek vírusfertőzött és tumorsejtek puszítása membránkárosítással szerepük van a transzplantált szervek kilökődésében 3. T suppressor (Ts) sejtek immunválasz leállítása a megfelelő időben autoimmun folyamatok megakadályozása 4. T memory (Tm) sejtek antigén megőrzése a későbbi gyorsabb immunválasz érdekében újrafertőződéskor végrehajtó T sejtekké osztódnak

69 B limfociták specifikus immunválasz humorális szerepű sejtjei FUNKCIÓ: antitest termelés, memória aktivációkor plazmasejtekké és memóriasejtekké osztódnak a plazmasejt ellenanyagot (antitestet) termel a memóriasejt megjegyzi az antigént, elraktározódik

70 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja

Részletesebben

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben

Részletesebben

Tematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer

Tematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer Biológia felkészítő Tematika Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer Létfenntartás Táplálkozás Légzés Kiválasztás Keringés

Részletesebben

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.

Részletesebben

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

Az emberi szív felépítése és működése

Az emberi szív felépítése és működése Az emberi szív felépítése és működése Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia) Mit tanulunk? A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı szervei (szív, erek,

Részletesebben

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Biofizika szakkör - A madárszív ingerületvezetésének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : Az emberi / madárszív szív feladata: Az ember keringés szervrendszerének

Részletesebben

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita

Részletesebben

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása A szív felépítése, működése és működésének szabályozása nyirokrendszer A keringési rendszer felépítése I. tüdő artériák szív (15%) nyirokcsomó tüdő keringés (12%) tüdő vénák2 vérkör 1) kis: tüdő 2) nagy:

Részletesebben

Bevezetés. Állati struktúra és funkció 2. előadás. Dr. Détári László egyetemi tanár

Bevezetés. Állati struktúra és funkció 2. előadás. Dr. Détári László egyetemi tanár Bevezetés Állati struktúra és funkció 2. előadás 2/18 Dr. Détári László egyetemi tanár Élettani és Neurobiológiai Tanszék 1117 Bp., Pázmány Péter sétány 1/C iroda: Déli Tömb 6-421a Tel.: 381-2215 e-mail:

Részletesebben

A vérkeringés biofizikája

A vérkeringés biofizikája A vérkeringés biofizikája A keringési rendszer Talián Csaba Gábor PTE, Biofizikai Intézet 2012.09.18. MRI felvétel Miért áramlik a vér? Szív által létrehozott nyomásgrádiens é á = á ü ö é ő á á = ~ = Vérnyomás:

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.14. VÉR sanguis. Összeállította: Ignáth Györgyi

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.14. VÉR sanguis. Összeállította: Ignáth Györgyi VÉR sanguis Összeállította: Ignáth Györgyi Tápanyaggal látja el a sejteket Oxigént, hatóanyagokat szállít Bomlástermékeket elszállít Szervezet védekezésben: immunanyag, fagocitálás Hőszabályozásban részt

Részletesebben

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,

Részletesebben

A vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik

A vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik PTE ETK. 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (I.) A vér alakos elemei és számadatokkal jellemezhető tulajdonságaik Az erythrocyta A teljes vér vörösvértest

Részletesebben

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen

Részletesebben

EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 EMBERTAN ANYAGSZÁLLÍTÁS - MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. Hirtelen halál szövegelemzés (10 pont) 1. A szívizomszövet egy része nem kap oxigént és elhal. 2. A koszorúsereket elzáró vérrögöt / az elhalt szívizomszövetet.

Részletesebben

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa

Részletesebben

A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).

A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium). 1 Az ember vérkeringési rendszere A szív Szerkesztette: Vizkievicz András A vérkeringés központi szerve. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet. 1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs

Részletesebben

A vér alakos elemei és azok funkciói

A vér alakos elemei és azok funkciói Hematológia A vér alakos elemei és azok funkciói Neutrofil granulociták Amöboid mozgás, kivándorolnak a nyálkahártyákra és a szövetekbe, fagocitózis Eozinofil granulociták Hisztaminés más vazoaktív vegyületek

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 % PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).

Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). 1 1 2 Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát.

Részletesebben

A szervezet vízterei

A szervezet vízterei kapilláris membrán extracelluláris foly. (20%) A szervezet vízterei vérplazma (~5%) intersticiális folyadék (15%) sejtmembrán vese intracelluláris folyadék (40%) légutak bır tápcsatorna testtömeg% A szervezet

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

Szivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám

Szivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám Légzőrendszer Felső légutak Alsó légutak Tüdő Orrüreg két fél (orrsövény) csontlamellák (nyálkahártya szaglóhám) Beszájadzanak az orrmelléküregek Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet Immunrendszer Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.

Részletesebben

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és

Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és 1 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét,

Részletesebben

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg

Részletesebben

A vérkeringés és szívműködés biofizikája

A vérkeringés és szívműködés biofizikája AZ ÉRRENDSZER A vérkeringés és szívműködés biofizikája Kellermayer Miklós A. Feladata: Sejtek környezeti állandóságának biztosítása Transzport: Gázok Metabolitok Hormonok, jelátvivő anyagok Immunglobulinok

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

KERINGÉS SZERVRENDSZERE

KERINGÉS SZERVRENDSZERE KERINGÉS SZERVRENDSZERE 1. Vérkeringés Szív Vérerek vér 2. Nyirokkeringés VÉRKERINGÉS Az emberi test szöveteit és minden szervét vérerek hálózata szövi át. A szívből indulnak ki és a szívbe visszatérve

Részletesebben

Nevezze meg a számozott részeket!

Nevezze meg a számozott részeket! Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)

Részletesebben

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct= A vér v összetétele tele I. Vérkeringés. A szív v munkája Sejtes elemek : - VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek (4-5 millió/ mm³ vér, átmérıjük kb. 7-8 µm, vastagságuk -3 µm). - fehérvérsejtek

Részletesebben

Az emberi vér vizsgálata. Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése

Az emberi vér vizsgálata. Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése Az emberi vér vizsgálata Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B gyakorlat fehérvérsejt (granulocita) vérplazma

Részletesebben

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG ELEKTROKARDIOGRÁFIA I. Háttér A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre. A szívizomsejtek depolarizációja majd repolarizációja

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd

KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint

Részletesebben

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális

Részletesebben

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett

Részletesebben

Vérsejtszámlálás. 1. Az emberi vér alakos elemei. Vörösvértestek

Vérsejtszámlálás. 1. Az emberi vér alakos elemei. Vörösvértestek Vérsejtszámlálás 1. Az emberi vér alakos elemei vörösvértestek (vvt, angol: RBC = red blood cells) fehérvérsejtek (fvs, angol: WBC = white blood cells) vérlemezkék (trombociták, angol: PLT = platelet,

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

A szív ingerképző és vezető rendszere

A szív ingerképző és vezető rendszere A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje 1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért

Részletesebben

Rövid, általános tudnivalók

Rövid, általános tudnivalók A VÉR Az emberi vért évszázadokon át titokzatos anyagnak tartották. Jelképes erővel ruházták fel (gondoljunk például a honfoglaló magyarok vérszerződésére), ugyanakkor igazságszolgáltató hatalmat is tulajdonítottak

Részletesebben

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális

Részletesebben

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír

Részletesebben

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Az emlıs keringési rendszer felépítése Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta

Részletesebben

A szív és keringési szervrendszer

A szív és keringési szervrendszer A szív és keringési szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.cm A keringési rendszer Szervezetünkben 2 flyadékáramlási rendszer van: Nyirkkeringés Vérkeringési rendszer A keringési rendszer biztsítja

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2011.11.02. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Végtermékek elszállítása.

Részletesebben

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes:

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes: A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hımérséklet: az Egyenlítınél 5000 m

Részletesebben

A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma

A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2016 A testnedvek tana (Mezopotámia, Empedocles, Hippocrates, Avicenna) SANGUIS (vér) - levegő PHLEGMA (nyál) - víz

Részletesebben

A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma

A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2018 A testnedvek tana (Mezopotámia, Empedocles, Hippocrates, Avicenna) SANGUIS (vér) - levegő PHLEGMA (nyál) - víz

Részletesebben

LABORATÓRIUMI MEDICINA

LABORATÓRIUMI MEDICINA szakképzésvezető (diplomás ápoló) LABORATÓRIUMI MEDICINA BEVEZETŐ Az orvostudomány egyik igen fontos területe, amelynek az a feladata, hogy egyszerű, egyértelmű választ adjon az orvosok számára a páciens

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

Dr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Dr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Dr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék A szervezet vízterei A test víztartalma (55-70 %) Szárazanyag tartalom 30-45 % Intracellularis A. Extracellularis

Részletesebben

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők: 1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű

Részletesebben

A szervezet vízterei

A szervezet vízterei A vér élettana A szervezet vízterei A szervezet vízterei 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Hogyan lehet megmérni, hogy mekkorák a vízterek?

Részletesebben

Légzés. A gázcsere alapjai

Légzés. A gázcsere alapjai Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mit teszel a szívedért, hogy élj?

Mit teszel a szívedért, hogy élj? Mit teszel a szívedért, hogy élj? "...vésd szívedbe parancsaimat, mert megszaporítják napjaidat és életed éveit, jólétet és békességet hoznak neked!" (Péld. :-, EFO) Készítette: Wágner Kinga Iskola:Bocskai

Részletesebben

A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása

A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése

TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: TANULÓI KÍSÉRLET (30 perc) SNI tananyag Az emberi szív felépítése és működése Az ember anyagszállítás-szervrendszere, az emberi szív felépítése, vérnyomásmérés

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.06. orrmelléküregek garat gége légcső Tüdő hörgők hörgőcskék Felső légutak: Orrüreg: Az orrüreget és az egész légzőrendszert csillószőrös

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése 1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:

Részletesebben

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Eredmény: 0/308 azaz 0% Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Keringés. Kaposvári Péter

Keringés. Kaposvári Péter Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok

Részletesebben

és s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás

és s kiemelése ggőleges kjával párhuzamosan ejtendő). nagy ereket valamint a sinus transversus pericardiit. őket egymás A szív v boncolása A szív v boncolása és s kiemelése A pericardiumot horgas csipesz és s olló segíts tségével, három metszéssel ssel nyitjuk meg (két t függf ggőleges metszés s a szív v jobb- és s bal

Részletesebben