A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

Átírás

1 KERINGÉS

2 A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja az ember sejtjei közötti kapcsolatot. Ehhez egy áramló folyadékra van szükség, amely az érrendszerben kering.

3 Az ember keringése zárt. A testfolyadék nem hagyja el az ereket, a légzési gázok és a tápanyagok az érfalon keresztül kerülnek a sejtekbe. A zárt keringési rendszer testfolyadékát vérnek nevezzük. Zárt keringési rendszere van valamennyi gerincesnek, így az embernek is. A vért a szív pumpálja az erekbe.

4 A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%).

5 Vérplazma: az össztérfogat 55% - a Összetevői: Víz (plazma 90%-a) Fehérjék (albumin, globulin) Véralvadási faktorok Komplement anyagok Cukor Bilirubin Ásványi anyagok Hormonok Maradéknitrogén

6 A vérplazma kb. 90%-a víz, emellett szénhidrátok (pl. szőlőcukor), fehérjék, valamint különböző ionok alkotják. Ionok közül magas a Na + -, és a Cl - - koncentráció, ezek mellett a K +, Ca 2+, Mg 2+, HCO 3 - (hidrogénkarbonát), SO 4 2- (szulfát) ionok jellemzőek.

7 Alakos elemek az össztérfogat 45%-a. Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása) Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének része) Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)

8

9 A fehérvérsejtek száma 6-8 ezer/liter, alakjuk változatos, színtelenek, nagyságuk 5-20 µm között. A fehérvérsejteket két csoportra oszthatók formájuk és működésük szerint: granulociták és agranulociták. Szerepük a szervezet megvédése az idegen anyagokkal szemben. Immunrendszer

10 Granulociták szemcsézett plazmájú, lebenyezett magvú sejtek, működésük szerteágazó, a szemcsék festődése és a sejtmag alakja alapján három csoportba sorolhatók: Semleges forma (neutrofil) Savas forma (eozinofil) Lúgos forma (basofil)

11 A vérlemezek A vérlemezkék (thrombocyta) a véralvadásban játszanak fontos szerepet, mert a vérlemezkék trombikináz nevű enzimet tartalmaznak. Nagyságuk 2-4 µm, korong vagy csillag alakúak. Számuk G/l mennyiségben fordul elő.

12 Az ereknek háromfajtáját különböztetjük meg: 1.) Artéria (verőér, ütőér): a szív kamráiból a szervek felé vezető rugalmas falú ér. 2.) Véna (gyűjtőér, visszér): a szív pitvaraiba vezető tágulékony falú ér. 3.) Kapilláris (hajszálér): a kisartériát és a kisvénát összekötő vékony falú ér.

13

14

15

16 A szív a keringési rendszer központja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala háromrétegű. Kívülről a vékony szívburok borítja. Ez alatt található a szívizomszövetből álló szívizom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak.

17

18 A szívfal három rétegből épül fel: - szívbelhártya (legbelül) - szívizom (középső réteg) - szívburok (külső réteg).

19

20 A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya. A szív belső üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jobb és bal szívfélre osztja.

21 A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló vitorlás billentyűk pitvarra és kamrára tagolják. A pitvarok vékonyabb, a kamrák vastagabb izomzatúak.

22 A pitvarokba torkollanak a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az aorta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják.

23

24 A szívet két koszorús ér látja el friss artériás vérrel, mindkét ér az aorta kezdeti, felszálló (felszálló aorta) szakaszából ered. A szívet a pitvar kamrai határon öleli körül (innen származik a neve).

25 A vérnyomás a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A vérnyomás mérésekor mindig két számadat olvasható le, a magasabb érték az ún. szisztolés nyomás (amit a szív összehúzódása idéz elő), az alacsonyabb érték a diasztolés nyomás (a szív elernyedt állapotában mérhető nyomás).

26 A vérnyomás értéke sok mindentől függ, egy átlagos embernél 120/70. A keringési rendszerben a vér a fizika törvényeinek megfelelően a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják.

27 A szív nyugalomban átlagosan ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jobb és a bal kamrából mintegy cm 3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt továbbított vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfogat így kb. 5 dm 3

28 Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben.

29 Nagyobb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége, valamint az összehúzódások száma is. Ennek következtében a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet.

30 A szív automatikus működésű, saját ingerképző központtal rendelkezik, azaz, ha egy szívet kiemelünk a helyéről az tovább dobog. A szívátültetések során a kiemelt, egészsége szív is ezt teszi az orvosok kezében.

31 A szív több ingerképző központtal rendelkezik, az elsődleges központ a jobb pitvar falában lévő szinuszcsomó. Innen az ingerület a másodlagos ingerképzőbe, a pitvarok és kamrák közt lévő pitvar-kamrai csomóra terjed, majd a harmadlagos ingerképző, a Hisköteg következik.

32

33 A His-köteg a kamrák közötti falon atawara-szálakban folytatódik, majd a szív külső felén a Purkinje-rostokban vezetődik az elektromos inger.

34 EKG Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy diagnosztikai eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.

35 A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, mely normális esetben a szinuszcsomóból indul el és a szív sajátságos ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Ezt az elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyezni. Az EKG-hullám szabályos görbe, melynek egyedi sajátosságai vannak.

36

37 Terheléses EKG vizsgálat

38

39

40

41

42

43