A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük"

Átírás

1 A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

2 Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete

3 A csontok típusai hosszú, csöves csontok (pl. felkarcsont) lapos csontok (pl. szegycsont) szabálytalan csontok (pl. csigolyák) rövid, köbös csontok (pl. kéztőcsontok) mag alakú csontok (pl. térdkalács-csont)

4 A csontok felépítése, funkcióik A csontok általános szerkezete A csöves csontok felépítése A csöves csontok növekedése A lapos csontok felépítése

5 Varratos kapcsolódás A csontok kapcsolódása Kötőszövetes kapcsolódás Porcos kapcsolódás - hialinporc vagy üvegporc Összeolvadás - kollagénrostos porc csigolyatest porckorong Az izületek felépítése, mozgási lehetőségei rezgéscsillapítás henger- tojás- gömbizület

6 A koponya csontjai A csontváz elemei A gerincoszlop felépítése nyakcsigolyák (7) hátcsigolyák (12) A szegycsont és a bordák ágyékcsigolyák (5) keresztcsont (5) farokcsont (4-6)

7 A végtagok csontjai A felső végrag csontjai Az alsó végrag csontjai medencecsont keresztcsont kulccsont lapocka combcsont felkarcsont térdkalács sípcsont orsócsont singcsont szárkapocscsont kéztőcsontok kézközpcsontok ujjpercek lábtőcsontok lábközpcsontok ujjpercek

8 Az izomszövet szövettanilag eltérő típusok (sima, váz- és szívizom), de azonos összehúzódási mechanizmus: aktin-miozin rendszer Vázizom Szívizom Simaizom (testtartás- és mozgásszabályozás, légzőizmok, arc mimikai izmai, külső záróizmok, szemizmok, stb...)

9 A vázizom felépítése vázizom: ínnal csonthoz rögzül izomköteg: izompólya (kötőszövetes burok + erek, idegek) borítja izomrost: sokmagvú izomsejt (szincíciális) - szarkolemma burkolja - szarkoplazma (izomsejt citoplazmája) - belsejében összehúzódásra képes fehérjerendszer miofibrillum: szarkoméra szerkezet, harántcsíkolat miofilamentum: aktin (vékony) és miozin (vastag) filamentumok csont izomköteg ín izompólya izomköteg izomrost (izomsejt) miofibrillum mozgató ideg kapilláris kötőszövetes burok sejtmag izomrost (izomsejt) harántcsíkolat szarkoplazma szarkolemma miofibrillum filamentum (testtartás- és mozgásszabályozás, légzőizmok, arc mimikai izmai, külső záróizmok, szemizmok, stb...)

10 A vázizomsejtek felépítése az izom teljes hosszában nyúló, sokmagvú sejt (szinciciális sejt) kötőszövetes burok szarkolemma (sejthártya) burkolja, belsejében mitokondrium szarkoplazma retlen mioblaszt sejtek fúziója (citoplazma) sejtmag miofibrillum izomrost szarkolemma szarkoplazma szarkolemma betüremkedések: T-tubulus rendszer + szarkoplazmás retikulum sok mitokondrium, hosszanti rendezettségű egy izomköteg részlete miofibrillumok T-tubulus szarkoplazmás retikulum mitokondrium miofibrillum szarkoplazma szarkolemma sejtmag vastag filamentum (miozin) vékony filamentum (aktin) miofibrillum egy izomrost (izomsejt) részlete szarkomer Z-vonal

11 A miofibrillum felépítése, a szarkomera harántcsíkolat: hossztengely mentén anizotróp (A, kettős fénytörő, sötét) és izotróp (I, gyengén fénytörő, világos) sávok váltakozása szarkomer: 2 Z lemez közötti egység glikogén szemcsék miofibrillumok Z-korong vastag fil. vékony fil. M-vonal (miozin) (aktin) Z-korong M-vonal M-vonal Z-lemez Z-lemez Z-lemez szarkomer I-sáv I-sáv I-sáv A-sáv A-sáv Z-korong vékony fil. (aktin) vastag fil. (miozin) M-vonal titin Z-korong szarkomer szarkomer szarkomer rövidülés iránya I-sáv átfedő szakasz H-sáv A-sáv átfedő szakasz I-sáv

12 A miofilamentumok szerkezete vastag filamentum: miozin molekulák - "golfütő": hosszú farok, két fej (ATPáz aktivitás) - 2 irányú rendeződés, középen M vonalhoz rögzül miozin farok M-vonal miozin fej vékony filamentum: aktin molekulák Z-korong M-vonal vastag fil. vékony fil. (miozin) (aktin) Z-korong - gyöngysorszerű struktúra - miozin kötőhelyet alapállapot-ban a tropomiozin fedi - tropomiozinhoz a troponin kapcsolódik (Ca 2+ szint érzékelés) titin molekulák Z-korong - a szarkomera rugója; Z vonal és M- vonal között aktin troponin tropomiozin szarkomer miozin kötőhely (tropomiozin fedi) vékony fil. (aktin) vastag fil. (miozin) M-vonal titin Z-korong

13 Az izomkontrakció alapja: a szarkomera rövidülése az A sáv változatlan, míg az I sáv rövidül Z vonal I sáv A sáv Z vonal Z vonal M vonal Z vonal aktin elernyedt izom miozin I sáv A sáv I sáv részlegesen összehúzódott izom teljesen összehúzódott izom

14 Az izomkontrakció alapja: a Ca 2+ szint szabályozása a citoplazmában T tubulus T tubulus szarkoplazmás retikulum plazmalemma szarkoplazmás retikulum: belső Ca 2+ raktár Ca 2+ feszültség függő Ca 2+ csatorna citoplazmában nyugalomban alacsony Ca 2+ szint: folyamatosan működő ionpumpák aktin Ca 2+ ionpumpa miozin troponin aktinon a miozin kötőhelyeket a tropomiozin fedi tropomiozin

15 Az izomkontrakció alapja: a Ca 2+ szint szabályozása a citoplazmában T tubulus T tubulus ingerület -> izomsejt membránján akciós potenciál szarkoplazmás retikulum akciós potenciál plazmalemma feszültség-függő Ca 2+ csatornák nyitnak intracelluláris Ca 2+ szint emelkedik troponin + tropomiozin elmozdul miozinfej aktinhoz köt, összehúzódás feszültség függő Ca 2+ csatorna helyreállítás: Ca 2+ ionpumpák visszaszállítják a Ca 2+ ionokat a szarkpl. retikulumba aktin Ca 2+ Ca 2+ + troponin Ca 2+ Ca 2+ ionpumpa miozin tropomiozin

16 Az összehúzódás mértéke (a maximum %-ában) Az izomösszehúzódás ereje A nyugalmi hossz %-a

17 Az ideg-izom szinapszis motoros egység: egy mozgató neuron által beidegzett izomsejtek összessége érző neuron hátsó gyökér agy gerincvelő mozgató neuron mellső gyökér érző ideg mozgató ideg ideg-izom szinapszis izomsejt érző receptor

18 összehúzódás mértéke Az izom aktivációja, rángási görbe ideg-izom áttevődés maximális összehúzódás mozgató rostok nyugalom összehúzódás elernyedés idő (msec) Összehúzódási típusok: izometriás összehúzódás izotóniás összehúzódás

19 Ingerületátvitel az ideg-izom szinapszisban mozgató ideg ideg-izom szinapszis szinaptikus vezikula acetil kolin (ACh) izomsejt Na + akciós potenciál acetil kolin receptor (AChR) beidegző motoneuronon akciós potenciál axon végbunkóban feszültségfüggő Ca 2+ csatornák nyílnak vezikulákból ACh ürülés ACh izomsejt membránján az AChR-hoz köt lokális Na + beáramlás, EPSP kialakulás EPSP elegendő mértéke esetén az izomsejt membránján akciós potenciál terjed végig [Ca 2+ ] IC nő az izomsejtben izomösszehúzódás

20 membrán potenciál Az akciós potenciál és az izomkontrakció időbeli lefutása a vázizomban időbeli késleltetés: 1. akciós potenciál (~1-5 ms) 2. intracelluláris Ca2+ szint emelkedés (~5-20 ms) - visszaállítását Ca 2+ pumpák végzik 3. egyedi rángás, izomösszehúzódás (~ ms) négyszögingerlés membránpotenciál vált. vázizom akciós potenciál izom kontrakció erő szívizom Sejten belüli Ca ++ konc. izomösszehúzódás időkalibráló jel (100 ms) idő (ms)

21 Az izomösszehúzódás összeadódása többszörös inger a beidegző motoneuronon összeadódó intracelluláris Ca 2+ szint emelkedés gyakori akciós potenciál az izomsejten egyre nagyobb mértékű izomösszehúzódás ha az egyes összehúzódások között részleges elernyedés van: inkomplett tetanusz ha az egyes összehúzódások között nincs elernyedés: komplett tetanusz (görcsös összehúzódás) izomösszehúzódás - a vázizom normális működése alatt is! egyedi rángás részleges összeolvadás (inkomplett tetanusz) teljes összeolvadás (komplett tetanusz) akciós potenciál (motoneuron) egyedi inger egymást követő akciós potenciálok idő (ms)

22 A motoros egység érző neuron hátsó gyökér agy egy izomrosthoz egy motoneuron tartozik, de egy motoneuron több izomrostot láthat el - szinkronizált működés 1 akciós potenciál - minden beidegzett izomsejten 1 rángás gerincvelő izomsejt mozgató neuron ideg-izom szinapszis mellső gyökér érző ideg mozgató ideg érző receptor beidegzési arány változó: külső szemizom-10; kéz-100; láb-2000 izomrost/motoneuron egy motoros egység egyféle rostból áll, de egy izomrostot (mind beidegzési arány, mind ingerküszöb szerint) többféle motoros egység építhet fel az izomfeszülés szabályozása, a változtatható mértékű izommozgás alapja a szervezetben: az ingerlés frekvenciájának változtatása - tetanuszos összehúzódás mértékének/időtartamának beállítása toborzás (recruitment) - további motoros egységek bevonása; a feladattól függően más-más típusú rostok aktiválódhatnak

23 A vázizom energetikája fő energiaigény: miozin ATPáz aktivitása vér izomsejt Ca 2+ pumpák (intracelluláris Ca 2+ szint visszaállítása) glükóz kreatin-foszfát kreatin-foszfát (rövid ideig) aerob glikolízis: szabad zsírsavak, aminosavak és glükóz oxidatív lebontása (nyugalomban és kisebb munkavégzésnél) anaerob glikolízis: piruvátból tejsav (intenzív munkavégzés; izomláz; O 2 - adósság) anaerob glikolízis piruvát tejsav terminális oxidáció kreatin mitokondrium kreatin energiaraktár ATP, foszfokreatin-raktár kimerülése: ld. hullamerevség

24 Az izomrostok típusai ST FT 1 FT 2 Az izomrosttípusok jellemzői ST (lassú, oxidatív) FT 1 (gyors, oxidatív, glikolitikus) FT 2 (gyors, glikolitikus) Mitokondrium tartalom nagy kicsi kicsi Protoplazma mennyiség nagy kicsi kicsi Vastagság kicsi nagy nagy Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség Mitokondriális oxidatív anyagcsere Mitokondriális glikolitikus anyagcsere az edzés hatására történő átalakulás kicsi közepes nagy nagy közepes kicsi kicsi közepes nagy Kontrakció sebesség kicsi nagy nagy Fáradékonyság kicsi közepes nagy

25 A szívizomszövet "specialitásai"

26 A munkaizomrostok egy sejtmagvú, "valódi" sejtek, Y alak dezmoszómák elektromos szinapszis = gap junction; funkcionális szincícium (pitvarok - kamrák!) mitokondrium SER kevésbé, T tubulus jobban fejlett, mint vázizomban akciós potenciál indítása az ún. pacemaker (ritmusgeneráló) sejtekből akciós potenciál hatására Ca 2+ szint emelkedés nemcsak a szarkoplazmás retikulumból, hanem a szövet közötti térből is izomrost sejtmag szarkolemma T tubulus Eberth-féle vonal T tubulus nyílása gap junction SER az aktin/miozin kontrakció mechanizmusa a vázizomhoz hasonló

27 A munkaizomrostok akciós potenciálja membránpotenciál (mv) -90 mv nyugalmi membránpotenciál (1) gyors depolarizáció: Na + beáramlás Cl - be- és K + kiáramlás Ca 2+ be- és K + kiáramlás (2) gyors repolarizáció: Cl - be- és K + kiáramlás (3) plató szakasz: Ca 2+ beáramlás és K + kiáramlás egyensúlya refrakter stádium Na + beáramlás 4 K + kiáramlás (4) repolarizáció: K + kiáramlás összehúzódás refrakter stádium refrakter stádium összehúzódás abszolút relatív összehúzódás refrakter stádium összehúzódás elhúzódó refrakter stádium (~250 ms: abszolút refrakter stádium) a szívizomszövet nem tetanizálható

28 A vázizom és a munkaizomrostok akciós potenciálja vázizom akciós potenciál izom kontrakció szívizom (munkaizomrost) akciós potenciál plató szakasz izom kontrakció abszolút refrakter stádium relatív refrakter stádium

29 A pacemaker (ritmusgeneráló) sejtek módosult (nodális) szívizomszövet szinusz (SA) csomó bal pitvar ingerületképző rendszer: szinusz (SA) és pitvar-kamrai (AV) csomó pitvar-kamrai (AV) csomó jobb pitvar His köteg bal kamra Tawara szálak - spontán diasztólés depolarizáció: ritmusgenerálás, akciós potenciál kiváltása Purkinje rostok jobb kamra - nincs nyugalmi membránpotenciál - akciós potenciál: ~ 100 ms (1) szivárgási kation csatornák (prepotenciál / pacemaker potenciál) (2) depolarizáció: Ca 2+ beáramlás (3) repolarizáció: K + kiáramlás küszöbpotenciál Ca 2+ be(2) (3) K + ki (1) Na + be

30 A simaizomszövet "specialitásai"

31 A simaizomszövet nem harántcsíkolt; aktin filamentumok a plazma sötét testjeihez vagy a membránhoz kapcsolódnak rés kapcsolatok csak az ún. egyegységes simaizomban szarkolemma sötét test sejtmag miozin aktin szarkoplazmás retikulum gyengén fejlett; kevesebb mitokondrium, általában nagyon lassú kontrakció bélidegrendszer sejtmag aktiváció pacemaker sejtek, hormonok, lokálisan felszabaduló mediátorok hatására izomsejt zsigeri (egyegységes) simaizom sokegységes simaizom nincs gyors Na+ csatorna, akciós potenciál nem mindig alakul ki; kontrakció a citoplazmás Ca 2+ szint növekedése miatt

32 A simaizom típusai fázisos - alap állapotban elernyedt, az üreges szerv térfogat-növekedésére (ingerre) húzódik össze (nyelőcső, húgyhólyag) tónusos - ált. összehúzott állapotban (záróizmok, légutak, erek) motilitás biztosítása: zsigerek 1. működés szerint - általában akciós potenciál váltja ki az összehúzódást - ált. nincs akciós potenciál; az összehúzott állapot fenntartásához alacsony energia-igény 2. funkció szerint üreges szerv alakjának, térfogatának biztosítása: pl. húlyhólyag

33 sokegységes önálló sejtek külön-külön beidegzéssel külső és hormonális beidegzés pl. pupilla - iris izmai; vas deferens autonóm vagy bélidegrendszer 3. működés/felépítés szerint egyegységes sokegységes elektromos szinapszis (gap junction) - összehangolt összehúzódás beidegzés csak a sejtek egy részére hat közvetlenül belső szervek falában (méh, bél, húgyhólyag) kapilláris hormon receptor egyegységes bélidegrendszer sejtmag bélidegrendszer sejtmag izomsejt om sokegységes simaizom parakrin hatás, diffúzió keringő hormonok, diffúzió ingerületterjedés rés kapcsolatok varikozitások (transzmitterek) neurotranszmitter receptor izomsejt zsigeri (egyegységes) simaizom izomösszehúzódás szabályozását ld. tápcsatorna fejezetben

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz a vázizmokat beidegző idegek eredete motoros agyidegmagvak fej izmai gerincvelői

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Kollár Veronika

Kollár Veronika A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek Szerkesztette: Fekete Veronika Az izomtípusok jellemzői Simaizom lassú nincs rajzolat Szívizom gyors harántcsíkolt Harántcsíkolt izom belső szervek akaratlan nem

Részletesebben

Izomélettan. Vázizom

Izomélettan. Vázizom Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok

Részletesebben

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A harántcsíkolt izomrostok típusai: A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal

Részletesebben

1.2. A mozgató szervrendszer

1.2. A mozgató szervrendszer 1.2. A mozgató szervrendszer Osváth P. (2010) Sportélettan, sportegészségtan, Budapest. (26-64. old.) Passzív mozgatórendszer: test csontjai, csontokat összekötő ízületek és ízületi szalagok. Aktív mozgatórendszer:

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3- Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa

Részletesebben

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter Vázizom Simaizom Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc A csík

Részletesebben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30

Részletesebben

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Hirdetés D.R. Wilkie professzor előadására a londoni Villamosmérnöki Intézetben. A téma: izom. Kapható: LINEÁRIS MOTOR.

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI SZERVEZET SZINTŰ MOZGÁS AZ IZOMMŰKÖDÉS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI DR. BUGYI BEÁTA- BIOFIZIKA

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki. Izomműködés élettana Dr. Dux Mária Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki. Témák: Vázizom (kb. 400 izom) Felépítés Kontrakció -mechanizmus -energetika -mechanika Simaizom - vázizommal összehasonlítva

Részletesebben

1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma 3

1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma 3 15 Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma

Részletesebben

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Az emlıs keringési rendszer felépítése Az emlıs keringési rendszer felépítése tüdı artériák kis vérkör tüdı vénák zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors szabályozás (diffúzió nem lenne elég) szív nyirokkeringés nyirokcsomó aorta

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom. Bodosi Balázs AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. 1 AZ ALKAR HAJLÍTÁSA ÉS FESZÍTÉSE eredés ín A vázizom elsődleges feladata a csontok egymáshoz képest való elmozdítása. (kivételek:

Részletesebben

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD Vázizom elektrofiziológia alapjai Tóth András, PhD Témák Struktúra Kontrakció és relaxáció Aktiváció Excitáció-kontrakció csatolás Akciós potenciál Ioncsatornák* Ca 2+ homeosztázis Struktúra Vázizom

Részletesebben

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék

Részletesebben

Biofizika I

Biofizika I ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom Az izomszövet szövettanilag eltérı típusok: sima és harántcsíkolt, utóbbin belül vázés szívizom az összehúzódás alapvetı mechanizmusa azonos: aktin-miozin rendszer A harántcsíkolt izom vázizom: ínnal csonthoz

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben

Az izomműködés élettana

Az izomműködés élettana Az izomműködés élettana 1./11 Somogyi Magdolna Az izomszövet kontraktilis szövet Az izomműködés élettana Tipikus működése szerint összehúzódásra és elernyedésre képes Ennek eredményeként mozgatható a test

Részletesebben

Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára

Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Az emlős sejtek alapvető felépítése centroszóma lizoszóma szekréciós vezikula sejtmag durva felszínű endoplazmás retikulum (RER) mitokondrium nukleólusz (sejtmagvacska)

Részletesebben

Izom energetika. Szentesi Péter

Izom energetika. Szentesi Péter Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

A mozgás. Rövid vázlat

A mozgás. Rövid vázlat A mozgás Rövid vázlat - a mozgástípusok - az aktív mozgás - a passzív mozgás - a helyváltoztató mozgás - a helyzetváltoztató mozgás - a mozgás szervrendszerének részei - az aktív része: az izomzat - az

Részletesebben

??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom.

??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom. AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. AZ ALKAR HAJLÍTÁSA ÉS FESZÍTÉSE eredés ín A vázizom elsődleges feladata a csontok egymáshoz képest való elmozdítása. (kivételek: záróizmok, rekeszizom,

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Az emberi szív felépítése és működése

Az emberi szív felépítése és működése Az emberi szív felépítése és működése Az emlős keringési rendszer felépítése tüdő artériák szív nyirokkeringés nyirokcsomó kis vérkör tüdő vénák aorta zárt keringés: magas nyomás, gyors áramlás, gyors

Részletesebben

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom. Bodosi Balázs AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. 1 A FELKAR ÉS A VÁLLÖV HÁTULNÉZETBEN scapulacsúcs deltoideus Caput longus Caput lateralis Caput medialis brachioradialis Extensor

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

Mozgás élettani jelentősége

Mozgás élettani jelentősége Mozgás élettani jelentősége Harántcsíkolt izomszövet: Sokmagvú izomrostokból állnak, melyek hosszirányban párhuzamos lefutásúak. Az izomrostokat myofibrillumok, a miofibrillumokat kontraktilis filamentumok

Részletesebben

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

A ACh (acetilkolin) az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere

A ACh (acetilkolin) az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere 1 Az előadáson szereplő fontosabb fogalmak: A ACh (acetilkolin) az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere acidózis a

Részletesebben

A kémiai szinapszis (alapok)

A kémiai szinapszis (alapok) A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus

Részletesebben

A szív ingerképző és vezető rendszere

A szív ingerképző és vezető rendszere A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell: Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont

Részletesebben

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek

Részletesebben

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

SZABÁLYOZÁS visszajelzések SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása A szív felépítése, működése és működésének szabályozása nyirokrendszer A keringési rendszer felépítése I. tüdő artériák szív (15%) nyirokcsomó tüdő keringés (12%) tüdő vénák2 vérkör 1) kis: tüdő 2) nagy:

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018 Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:

Részletesebben

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele 11.2. A HÚS 1 Definíciók Élelmiszer-hatósági szempontból: melegvérű állatok emberi fogyasztásra alkalmas része friss vagy tartósított formában. Általánosságban: több-kevesebb zsírszövetet is tartalmazó

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

Ureczky Dóra. Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport

Ureczky Dóra. Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport Ureczky Dóra Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport Követelmények, félév menete: Az emberi szervezet felépítése: A mozgató szervrendszer (csont, ízület, izom) A szív és keringési

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

nsoft plus! a mozgás szervrendszere

nsoft plus! a mozgás szervrendszere nsoft bio 1 1. Részei 2. csontváz: passzív vázizmok (mozgatják a csontváz részeit): aktív A csontváz kb. 10 kg egy felnıtt ember csontváza 206 db csont építi fel (egy újszülöttnek 350 csontja van, több

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések Elektromiográfia I. Háttér Az emberi test mozgatásáért a vázizomzat felelős. Az emberi szervezetben a harántcsíkolt izmok képesek mechanikai munkát végezni. Kontrakció akkor jön létre, ha az agyi vagy

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

EMBERTAN MOZGÁS MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

EMBERTAN MOZGÁS MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 EMBERTAN MOZGÁS MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. A csontok fölépítése (10 pont) Minden helyes válasz 1. C (mert A esetben a szervetlen állomány B esetben a szerves állomány mennyisége csökkent) 2. A (mert a sav

Részletesebben

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben