nsoft plus! a mozgás szervrendszere

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "nsoft plus! a mozgás szervrendszere"

Kornél Vass
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 nsoft bio 1 1. Részei 2. csontváz: passzív vázizmok (mozgatják a csontváz részeit): aktív A csontváz kb. 10 kg egy felnıtt ember csontváza 206 db csont építi fel (egy újszülöttnek 350 csontja van, több késıbb összecsontosodik) a legnagyobb csont a combcsont, a legkisebbek a hallócsontocskák 1) Feladatai A mozgás szervrendszere megszabja testünk alakját mozgás védi a belsı szerveket vérképzés (csontvelı) a legnagyobb ásványianyag-raktár, szükség esetén kivonható belıle a Ca és a foszfát 1 2) Csoportosításuk csöves csontok, pl. a végtag csontjai lapos csontok, pl. az agykoponya csontjai rövid csontok szabálytalan csontok 3) A csont szerkezete 4) ) szivacsos állomány: lukacsos, üreges szerkezető, a lécecskék a csont terhelésének megfelelıen alakulnak ki, ha megváltozik a terhelési irány, a szerkezet is át tud alakulni réseiben található a vörös csontvelı, amely a vérképzés helye 2) tömött állomány: a csont tömör, külsı része 3) velıüreg: sárga csontvelı (zsírszövet) tölti ki, vérszükség esetén vörös csontvelıvé képes alakulni 4) csonthártya: kívülrıl fedi a csontot, erekben, idegekben gazdag, vékony réteg 5) Egészségügyi vonatkozások angolkór: a D-vitamin hiányából ered, a csontok lágyak maradnak, mivel a Ca nem tud beépülni csontritkulás: idısödési jelenség, megnı a csonttörés esélye, inkább nıkre jellemzı, alkati és táplálkozási tényezıktıl is függ (Ca-dús táplálkozással megelızhetı) 6) 6) A csontok kapcsolódása nem mozgathatóan kapcsolódnak: összenınek (pl. medence, keresztcsont) varratos kapcsolódás (pl. agykoponya-csontok) porcos kapcsolódás (pl. szegycsont)

A mozgás szervrendszere megszabja testünk alakját mozgás védi a belsı szerveket vérképzés (csontvelı) a legnagyobb ásványianyag-raktár, szükség esetén kivonható belıle a Ca és a foszfát 1 2)

2 nsoft bio 2 mozgathatóan kapcsolódnak: ízület 6) 1) kapcsolódó csontvégek 2) ízületi porc (üvegporc) 3) ízületi szalagok (tömött rostos kötıszövet, nagy szakítószilárdság, összefogja a csontvégeket szalagszakadás) 4) ízületi tok: vékony, hártyaszerő, váladékot termel: 5) ízületi nedv: nagyon kis mennyiségő, olajozza az ízületeket 3. 7) Ízületek eü. vonatkozásai rándulás: traumás (baleseti) eredető, az egyik csont kimozdul helyérıl, de magától vissza is tér ficam: a kimozdult csont nem tér vissza magától a helyére, az ízület felduzzad, fáj, alakja is megváltozhat reuma : az ízületi fájdalmak népi győjtıneve sokízületi gyulladás: testszerte mennek tönkre az ízületek (autoimmun betegség) Az ember vázrendszere 1) A koponya (a fejváz) két fı része: arc- és agykoponya az agykoponya részei: homlokcsont 1 falcsontok (2 db) 2 halántékcsontok (2db, a fül körül) 3 nyakszirtcsont (benne az öreglyuk) 4 ékcsont (benne a törött nyereg, amelybe belelóg az agyalapi mirigy) 5 az arckoponya részei: orrcsontok (2 db) 11 könnycsontok (2 db) 10 felsı állcsont (benne az arcüreg) 7 alsó állcsont (= állkapocs) 6 járomcsontok (2 db, járomív) rostacsont (az orrüreg teteje, a szaglóideg rostjai ezen keresztül lépnek át) a koponya ízületes kapcsolódásai: állkapocscsont és a halántékcsont között a nyakszirtcsont és az 1-es nyakcsigolya (atlasz) között bólintás az 1-es (atlasz) és a 2-es (forgó) nyakcsigolyák között forgatás a koponya kutacsai (az újszülött koponyára jellemzı) a kutacsok a szüléskor a szülıcsatornán történı áthaladást segítik, sérülés nélkül elmozdulhatnak egymáson a koponyacsontok 2) A törzsváz gerincoszlop: csigolya építi fel (a farokcsonti csigolyák száma egyénenként eltérhet) 7 db nyakcsigolya (elsı az atlasz, második a forgó): kicsi a csigolyatest a csigolyaív határolja körül az ún. gerinccsatornát, amelyben a gerincvelı halad 12 db háti csigolya: mindegyikükhöz borda kapcsolódik nyúlványok (3 db) csigolyatest (tömör csont) csigolyaív

vonatkozásai rándulás: traumás (baleseti) eredető, az egyik csont kimozdul helyérıl, de magától vissza is tér ficam: a kimozdult csont nem tér vissza magától a helyére, az ízület felduzzad, fáj,

3 nsoft bio 3 5 db ágyékcsigolya 5 db keresztcsonti csigolya (összenıttek) 3-5 db farokcsonti csigolya (elcsökevényesedtek) a csigolyák között porckorongok találhatók, ezek elmozdulása teszi lehetıvé, hogy az egész gerincoszlop mozgékony lehessen mellkas: védi a belsı szerveket (tüdı, szív) a 12 háti csigolyához 12 pár (24 db) borda kapcsolódik elöl a szegycsont zárja a mellkast a 12 pár bordából: 7 pár valódi borda (saját porccal kapcsolódik a szegycsonthoz) 5 pár álborda (ebbıl 3 pár közös porccal kapcsolódik a szegycsonthoz) 2 pár repülı (lengı) borda (nem kapcsolódnak a szegycsonthoz) 3) A végtagok a felsı végtag: függesztıöv: kulcscsont + lapockacsont felkarcsont 4 alkarcsont: orsócsont (hüvelykujj felıl, ez adja a csukló nagyobb részét) 7 singcsont (kisujj felıl, a könyök felé szélesebb) 6 kézfej: kéztıcsontok (8 db) 9 kézközépcsontok (5 db) 10 ujjpercek (14 db) 11 az alsó végtag: függesztıöv: medence ( medencecsont) medencecsont: csipıcsont + ülıcsont + szeméremcsont (összenıttek) a férfi és nıi medence különbözı, a nıi szélesebb és a kismedence bemenete kör alakú, ezzel szemben a férfimedence keskenyebb, és a kismedence bemenete szív alakú combcsont: a legnagyobb csont, feje szöget zár be a hosszanti lefolyással 5 lábszár: sípcsont (belsı boka felıl, nagyobb csont) 8 szárkapocscsont (külsı boka felıl, kisebb) 9 térdkalács (patella): a combfeszítı-izom inába ágyazódik be, hézagkitöltı szerepe van 6 lábtıcsontok: sarokcsont (legnagyobb, Achilles-ín) 10 lábközépcsontok (5 db) 11 lábujjpercek 12 a lábboltozat szerepe a rugalmas alátámasztás, a talpi erek és idegek védelme lúdtalp 4) Az ízületek egytengelyő (henger) ízület, pl. ujjpercek kéttengelyő (tojás) ízület: kétirányú mozgás háromtengelyő (gömb) ízület: váll, csípı 5) A vázrendszer egészségtana rándulás, ficam, csontritkulás (ld. feljebb) gerincferdülés: a gerinc egyirányú terhelése, következményei: fájdalom, izommerevség porckorongsérv: (a sérv valamilyen belsı szerv kitüremkedése) a porckorong lágy, belsı része kitüremkedik, fájdalmat, bénulást eredményezhet, kezelése mőtéttel történhet

7 pár valódi borda (saját porccal kapcsolódik a szegycsonthoz) 5 pár álborda (ebbıl 3 pár közös porccal kapcsolódik a szegycsonthoz) 2 pár repülı (lengı) borda (nem kapcsolódnak a szegycsonthoz) 3) A

4 nsoft bio 4 4. bokasüllyedés (lúdtalp): a kötıszöveti szalagok gyengesége okozza, következménye derékfájás, lábfájás, fejfájás; megelızése, kezelése megfelelı cipı és járás, lábtorna csípıficam: lányokra jellemzı, ha az ízületi árok nem elég mély; fontos a szőrés, kezelése tapaszpelenkával vagy kengyellel történik Az ember izomzata A vázizomzat harántcsíkolt izomszövetbıl áll (benne rendezetten helyezkednek el az aktin- és miozin fehérjefonalak). Nagy erı kifejtésére képes, de csak rövidebb ideig. Egysége a rost: izomsejtek összeolvadnak, a sejtmag a maghártya alatt található. A rostokat kötıszövetes nyaláb fogja körül, izomnyalábot alkotnak, amelyek ismét körülhatárolódnak kötıszövettel, és izompólyát hoznak létre. 1) A fej izmai győrő alakú izmok (a testnyílások körül) mimikai izmok (nem csonton erednek és tapadnak, hanem az arcbırben) rágóizmok 2) A törzs izmai széles, lapos izmok jellemzıek A hasi oldal izmai: A háti oldal izmai: 4) nagy mellizom 5) egyenes hasizom (kötıszövetes sövények találhatók közötte) 6) ferde hasizom (alsó szegélyénél sérvkapu: lágyéksérv alakulhat ki, kizáródás esetén a kitüremkedett rész vérellátása az izomösszehúzódás miatt romolhat) 3) Az als lsó végtag izmai 14) nagy farizom 15) négyfejő combfeszítıizom 16) kétfejő combhajlítóizom 17) elülsı lábszárizmok 18) hátulsó lábszárizmok (=vádli, ehhez tartozik a leghosszabb ín, amellyel a sarokcsonthoz kapcsolódik (Achilles-ín)) 7) csuklyás izom 8) széles hátizom 4) A felső végtag izmai 9) deltaizom 10) bicepsz (kétfejő karhajlító izom) 11) tricepsz (háromfejő karfeszítı izom) 12) alkar hajlító izmai (az ujjakat hajlítják be, ínjaik ínhüvelyben húzódnak) 13) alkar feszítı izmai (ínjaik szintén ínhüvelyben húzódnak) 5) Légzőizmok rekeszizom: kupola alakú izomlemez, a mellkas és a hasüreg között húzódik, összehúzódva a hasüreg felé mozdul. Áthalad rajta a nyelıcsı és a nagyerek. bordaközti izmok: a bordák megemelésében segítenek gátizomzat: izmos lemez, a teljes hasüregi szervek súlyát tartja

ha az ízületi árok nem elég mély; fontos a szőrés, kezelése tapaszpelenkával vagy kengyellel történik Az ember izomzata A vázizomzat harántcsíkolt izomszövetbıl áll (benne rendezetten helyezkednek el

5 nsoft bio 5 6) Az izmok működése emelıelv jellemzi: eredésüknél (a törzs középvonalához közelebb) és tapadásuknál (attól távolabb) ínszövettel kapcsolódnak a csonthoz, a kettı között az izom megrövidül. ellentétes mőködéső (antagonista) izmok: a csont ellentétes oldalán helyezkednek el (ezek a feszítı- és hajlítóizmok) az izommunka fajtái: dinamikus: összehúzódások és elernyedések váltogatják egymást, az izomrövidülés jellemzı, pl. járás statikus: állandó az izom-összehúzódás, nehezebb, mivel rosszabb az izom oxigénellátása; nem rövidülés, inkább az izom feszülése a jellemzı. az izomszövet elektromos jel (inger) hatására mőködik ha nincs beidegzése, nem tud mőködni izomsorvadás izom-ideg közötti kapcsolat: izom-ideg szinapszis (az ingerület átadására módosult képzıdmény) inger ER (endoplazmatikus retikulum) Ca 2+ (kibocsát) hatására az aktin- és miozin szálak összekapcsolódnak. A Ca hiánya okozza az izomgörcsöt. 5) összehúzódás mértéke idı 5. ingerek Az izmok sejtszinten sok ATP felhasználásával mőködnek, ill. a kreatin-foszfát (kreatin P) plusz E-forrásként mőködik bennük. Plusz oxigént képesek nyerni a mioglobinból, amely a hemoglobinhoz hasonló szerkezető, az izomszövet vörös színéért is felelıs. Ha az oxigén teljesen elfogy, a glükóz-bontás anaerob körülmények között folytatódik, melynek eredménye a tejsav, ami izomlázat okoz. az izomtónus az izom állandó, kismértékő feszülési állapota, melynek köszönhetıen pl. állva tudunk maradni; ez lecsökken alváskor ill. eszméletvesztéskor A mozgás szervrendszerében elıforduló szövettípusok porcszövet üvegproc (ízületi porc) kollagén rostos porc rugalmas-rostos porc (benne sok a sejtközötti állomány) izomszövet harántcsíkolt izomszövet ( sávozás látható benne, sejtmagok a hártya alatt) szívizomszövet (Y-alakú sejtek, Eberth-féle vonalak választják el egymástól a sejteket) simaizomszövet (orsó alakúak, középen helyezkedik el a sejtmag) hámszövet köbhám, hengerhám, laphám (a gerincesektıl kezdve többrétegő) belsı elválasztású mirigyek

ellentétes mőködéső (antagonista) izmok: a csont ellentétes oldalán helyezkednek el (ezek a feszítı- és hajlítóizmok) az izommunka fajtái: dinamikus: összehúzódások és elernyedések váltogatják

Hasonló dokumentumok

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer