Anatómia. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejtek felépítése és működése. Dr. Bors Melinda.

Átírás

1 A sejtek felépítése és működése Protoplazma Anatómia Dr. Bors Melinda az élő szervezetet felépítő anyag 70%-ban a vizet, 30%-ban szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz Szerves anyagok: fehérjék, nukleinsavak,összetett szénhidrátok, lipidek. Szervetlen anyagok: Ásványi anyagok, ionok (nátrium, klór, kálium, kalcium stb.). A protoplazma legkisebb működési egysége a sejt. Az ember billió sejtből áll. Sejt (cellula vagy cytos): Az élő szervezet azon legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik, mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik és szaporodik. Részei: Sejtmag Citoplazma Sejtorganellumok Sejthártya Sejtmag: citoplazmától a maghártya választja el sejt élettani folyamatainak irányítását végzi. tartalmazza az örökítő anyagot (23 pár kromoszómát) kromoszómák kromatin rögök formájában találhatók a sejtmagban osztódáskor fonalas szerkezetűvé válnak száraikban található a DNS, melynek egy meghatározott szakasza a gén. Az emberi tulajdonságokért mintegy gén felel. Citoplazma: sejt legnagyobb tömegét kitevő sejtalkotó sejtmag és a sejthártya között található állományát víz, szerves és szervetlen anyagok képezik Megkülönböztetünk egy belső lágyabb és egy külső szilárdabb állományát plazma és a mag aránya állandó Sejt organellumok: citoplazmába ágyazott sejtalkotó elemek, feladata a mag irányításával a sejt élettani folyamatainak biztosítása. Golgi - apparátus, mitocondrium, endpolazmatikus retikulum...stb./ 1

2 Sejthártya: a plazma részének tekinthető. zsír- és fehérjemolekulákból álló kettős falú hártya, határolja, de egyben összeköti környezetével a sejtet. A sejt életműködése Sejtanyagcsere: Sejtépítő és bontó folyamatok összessége. Sejtmozgás: sejt hely, vagy helyzetváltoztatása cytoplazmában létrejövő áramlás hatására jön létre, melynek során a sejtből állábak nyúlnak ki. Ez az ún. amöboid mozgás /falósejtek/. nyúlványa segítségével is mozoghat (pl. ondósejt). A sejt életműködése Sejtingerlékenység: sejt reagál a környezetéből ráható ingerekre. különféle ingerekre, azonos sejtcsoportok, mindig csak egyféle választ adnak, pl. izomösszehúzódás. Sejtnövekedés: a sejt táplálkozása következtében a citoplazma növekszik. ha elér bizonyos nagyságot, kettéosztódik, vagy elpusztul. Sejtosztódás Szövetek Szövet: hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége. A sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység. A szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány (intercellularis állomány) tölt ki. Négyféle szövet van: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Hámszövet sejtek 5-6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejt közötti állomány hiányzik, ereket, idegeket nem tartalmaz. testfelszínt kívülről borítja és a testüregekben is megtalálható Típusai: fedőhám (bőr, üreges szervek), mirigyhám (mirigyfelépítés), pigmenthám, érzékhám Megkülönböztetünk egy és több rétegű hámot is. Alak szerint lehet lap -, köb -, és hengerhám. Kötőszövet sejtekből (fibrociták, hízósejtek, stb.) valamint sejtközötti állományból állnak (szerves, szervetlen anyagok). típusai: embrionális, érett kocsonyás, tömött / ín /, laza rostos. Fontos só-, víz-, zsírraktár, részt vesz az immunbiológiai működésben,valamint térkitöltő szerepe is van. 2

3 Zsírszövet sárga színű, testtájanként változó keménységű szövet. sejtjei pecsét-gyűrű alakúak típusai: mechanikus zsír-szövet, mely kötőszöveti gerendák közé zárt, éhezéskor sem tűnik el (pl. talp, tenyér, pofalemez). depózsír felhalmozott energiatartalék (hasfal, comb, stb.) mely éhezéskor energiává alakul. A másodlagos nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el. Porcszövet porcsejtekből, valamint sejt közötti állományból áll típusait szervetlen anyagok mennyiségétől függően különítjük el. üvegporc (ízületi felszínek, bordaporcok, stb.), elasztikus porc (fülkagyló, gégefedő), kollagén porc (csigolyaközti porckorong külső állománya). Csontszövet szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből, és sejt közötti állomány-ból állnak. a sejt közötti állomány szerves része az ossein, melyet a csontsejtek termelnek, a szervetlen részt pedig ásványi anyagok, ionok (calcium) adják. A csontok 40%-a víz. Izomszövet Sima izomszövet: nagy orsó alakú sejtek, egy sejt egy sejtmagot tartalmaz zsigerek, erek falában, bőrben, szőrtüsző mellett található akaratlagosan nem működtethető, lassan húzódik össze, nehezen fárad. Izomszövet Harántcsíkolt izomszövet: egy sejt több sejtmagot tartalmaz. vázizmokban található. akaratlagosan működtethető, gyorsan húzódik össze, könnyen fárad. Két összehúzódásra képes fehérjéből actinból és myosinból áll. Izomszövet Szívizomszövet: különlegesen felépített, hosszúkás, elágazó sejtekből áll. az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. akaratunktól független, nagy munkabírású szövet. 3

4 Idegszövet idegsejt sejttesttel, nyúlvánnyal (axon) és végfácskával rendelkezik. sejtek csoportosíthatók nagyság, működés, sejttest alakja, nyúlványok számaalapján. Leggyakoribb a csillag alakú nyúlványos sejt, mely nyúlványaival kapcsolódik a szomszédos idegsejthez. Idegszövet Működése két tulajdonságon alapszik: ingerelhető, ingerületet képez, különböző fizikai és kémiai behatásokra reagál, ingervezető képesség. keletkezett ingerületet tovább tudja vezetni, MOZGÁS SZERVRENDSZERE A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az ízületek, valamint a vázizmok. passzív része: csontok és az ízületek aktív része: vázizmok ÁLTALÁNOS CSONTTAN Az emberi szervezetben 206 csont található. Funkciója: szervezet szilárd vázát képezik, testüregeket határolnak, életfontosságú szervek számára védelmet nyújtanak. Az izmok feladatai Az izmok a mozgásrendszer aktív részei. Fontos az ízületeket rögzítő szerepe (pl. vállízület). Az izom-összehúzódások hőtermeléssel járnak, ezért fontos szerepük van a test hőszabályozásában. Az izmok a vérkeringés serkentésében is szerepet játszanak,elsősorban a vénás keringést serkentik. Csontszövet csontsejtekből és csontalap-állományból áll. csontszövet kötőszövetből alakul ki. fiatal kötőszöveti sejtek különböző hatásokra először fiatal csontsejtekké (osteoblast), majd érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át, amelyek alap állományt termelve létrehozzák a csontszövetet kötőszöveti sejt - fiatal csontsejt - érett csontsejt. 4

5 Csontszövet Alapállomány összetevői: szerves rész (osszein): kötőszöveti rostokból I. típusú kollagén, valamint fehérjét és szénhidrátot tartalmazó összetett molekulákból épül fel, csont rugalmasságát biztosítja. szervetlen részt: elsősorban Ca-sók (pl. hidroxilapatit) alkotják, de összesen mintegy 20 különböző elem található meg benne (Mg, Na, carbonát, citrát). szervetlen rész biztosítja a csont szilárdságát. A CSONTOK ALAKJA hosszú csövescsont (combcsont, felkarcsont) törzshöz közelebbi végrész (proximalis epiphysis), testtől távolabbi végrész (distalis epiphysis), valamint test (corpus vagy diaphysis). kettő között a metaphysis. rövid csont (ujjperccsontok) lapos csont (lapocka, medencecsont) szabálytalan alakú csont (csigolyák) A CSONT SZERKEZETE kívülről a csonthártya borítja. alatta tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány- substantia compacta) található, alatt lemezes szerkezetű csontállomány (spongiosa állomány-substantia spongiosa) helyezkedik el. csöves csontok belsejében velőűr található, melyet sárga csontvelő tölt ki. A CSONT JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI Csonthártya (periosteum): kívülről borítja a csontokat külső kötőszövetes rétege és belső osteoblast rétege van ér és idegképleteket tartalmaz. védi a csontot a külső hatásoktól. innen indul a csont vastagságbeli növekedése az osteoblastok segítségével. csonttörés gyógyulása is a csonthártya révén valósul meg A CSONT JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI Csontvelő: Vörös csontvelő (medulla ossium rubra) a rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokban, valamint a hosszú csöves csontok végrészeiben található. itt képződnek a vörösvérsejtek, a vérlemezkék, valamint a fehérvérsejtek egy része is. Sárga csontvelő (medulla ossium flava) a hosszú csöves csontok középrészében, a velőűrben található (cavum medullare), zsírszövetből épül fel. A CSONT JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI Ízületi porc. csontok ízfelszíneit borítja, legtöbb ízületben üvegporc (hyalinporc) 5

6 Folytonos csontösszeköttetések Kötőszövetes összeköttetések/ syndesmosis / koponya varratai, foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés. Porcos összeköttetés / synchoncrosis / koponyaalapon, az ékcsont és nyakszirtcsont között, csecsemő- és kisgyermekkorban a medence-csontot alkotó három csont között. Csontos összeköttetés /synostosis / keresztcsont általában idősebb korban alakul ki, korábbi kötőszövetes vagy porcos összeköttetés elcsontosodása révén. (Ilyen pl. a koponya varratainak elcsontosodása.) Ízület /articulatio/ két, vagy több csont közötti megszakított összeköttetés. ízületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végeznek. Ez alól csak az ún. feszes ízületek képeznek kivételt, pl. medencecsont, keresztcsont közötti ízület. Az ízületek alkotóelemei ízületi fej: domború, alakja leggyakrabban henger, gömb, tojás, vagy nyereg meghatározza az ízület alakját porcszövet borítja. ízületi árok (ízvápa): alakja legtöbbször a fej negatívja porcszövet (üvegporc) borítja. Az ízületek alkotóelemei ízületi tok: ízületi fejet és árkot légmentesen veszi körül külső részét vastag kötőszövet borítja fontos szerepet játszik, az ízesülő csontok összetartásában belső vékony rétege mirigyes, ami az ízületi nedvet termeli. Az ízületek alkotóelemei ízületi szalag: Rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok építik fel. Feladata az ízületek erősítése, rendellenes mozgások megakadályozása. A legtöbb ízületben az ízületi tokon kívül helyezkedik el, de egyes ízületekben a tokon belül helyezkednek el (térdízület). ízületi nedv: néhány csepp sűrű folyadék, mely könnyíti az ízület mozgását 6

7 Az ízületet összetartó tényezők az ízületi tok és ízületi szalagok az ízületet körülvevő izmok, kötőszövet, bőr a külső légnyomás (az ízület belsejében légüres tér van) adhéziós erő (mint mikor két üveg közé egy csepp víz kerül) Az ízületek osztályozása Az ízületet alkotó csontok száma szerint: egyszerű (két csont alkotja) összetett (kettőnél több csont alkotja) Az ízületi fej alakja szerint: gömb, tojás, henger, nyereg alakú A mozgástengely száma szerint Az ízületek mozgásai porccal borított ízfelszínek egymáson elcsúsznak, s az ízesülő csontok térbeli helyzete megváltozik, az általuk bezárt szög kisebb, vagy nagyobb lesz. Az ízületnek azt az állását, amit a test, álló helyzetben foglal el, normál állásnak nevezzük. Hajlítás-feszítés Közelítés-távolítás Forgómozgás Ízületek mozgástengelyei Az ízületekben a mozgás képzeletbeli mozgástengely mentén. történik. A mozgástengely merőleges a mozgás síkjára. A mozgástengely száma szerint lehet: Egy tengelyű ízület; mozgásai: hajlítás (flexio), feszítés (extensio). pl. az ujjperccsontok közötti ízület. Kéttengelyű ízület; mozgásai: az első tengely mentén hajlítás-feszítés, a második tengely mentén távolítás (abductio), közelítés (adduc-tio). pl. az egyik kéztőcsont és az 1. kézközépcsont közötti nyeregízü-let. Ízületek mozgástengelyei Háromtengelyű ízület; mozgásai: az első tengely mentén hajlítás-feszítés, a második tengely mentén távolítás - közelítés, a harmadik tengely mentén forgó mozgás (rotatio). a soktengelyű ízület jellegzetes mozgása a körmozgás (circumductío). pl soktengelyű ízület a vállízület és a csípőízület, amelyekben az ízületi fej alakja gömbrészletnek felel meg. 7