Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket."

Lili Szilágyi
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 EMLŐSÖK - mammalia

2 Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

Általános jellemzés: Rendszertani helyük: gerincesek

nőstények emlőikből táplálják anyatejjel (spec.

(kivéve főemlősök) Kültakaró: többrétegű, elszarusodó

3 Általános jellemzés: Rendszertani helyük: gerincesek törzse emlősök osztálya Elnevezés: kicsinyeiket a nőstények emlőikből táplálják anyatejjel (spec. mirigy) Testfelépítés: fej törzs 4 végtag farok (kivéve főemlősök) Kültakaró: többrétegű, elszarusodó laphám + szőr Életmód: ált. szárazföldi, de lehet vizi, vagy repülő

4 Táplákozás: Növényevő redős zápfog Mindenevő gumós zápfog Ragaozó tarajos zápfog

5 Bőrüket szőrtakaró borítja, ami kiváló hőszigetelő. Állandó testhőmérsékletű állatok. Bőrük rendszerint sok mirigyet tartalmaz: faggyú-, verejték- és tejmirigyeik vannak.

A szőrszálak úgy hajlanak, hogy a vizet az állatról levezessék. A vastag szőrtakaró ütés, harapás ellen is véd. A tapintószőrök töve körül sok idegvégződés van.

6 A szőrszálak úgy hajlanak, hogy a vizet az állatról levezessék. A vastag szőrtakaró ütés, harapás ellen is véd. A tapintószőrök töve körül sok idegvégződés van. A szőrzet felborzolható, így vastagabb lesz a bezárt légréteg, tehát jobb a hőszigetelés, illetve az állat nagyobbnak, félelmetesebbnek látszik. A szőr színe és mintázata a rejtőzködést segíti. A szőrzetnek az udvarlásban is lehet jelentősége. Általában színben és vastagságban más és más az állat téli és nyári bundája. A szőrváltás időszaka a vedlés.

7 Testfelépítés: Testtájai: fej, nyak, törzs, végtagok és farok A gerincoszlop nyaki, háti, ágyéki és farokcsigolyái mozgékonyan ízesülnek egymáshoz, csak a keresztcsigolyák forrtak össze keresztcsonttá. A bordák a szegycsonttal zárt mellkast alkotnak.

8 4 végtag. Végtagizomzata erőteljes, orsó alakú izmokból épül fel. Segítségével gyorsan fut. A mellüreget és a hasüreget rekeszizom választja el, amely a bordaközi izmokkal együtt légző izomként működik.

9 Mozgás: Az emlősökre a járólábak jellemzők, amelyek alulról tartják a test súlyát. Természetesen a lábak az életmódnak megfelelően módosulnak (denevér, delfin, mókus).

Az emlősök hangadó szerve a légcső felső részén elhelyezkedő gége.

10 Légzés: A légzési gázok cseréjét a bordaközi izmok, és a rekeszizom mozgása segíti. Az emlősök hangadó szerve a légcső felső részén elhelyezkedő gége. A tüdőben a léghólyagocskákat találunk. A vízi emlősök is a légköri levegővel lélegeznek, az emlősöknek kopoltyúja nincs.

hüllőkéből fejlődött a madarakkal párhuzamosan.

11 Keringés: Az emlősök vérkeringési szervrendszere a madarakéhoz nagyon hasonló, de nem a madarakéból, hanem a hüllőkéből fejlődött a madarakkal párhuzamosan. Az emlősök vörösvérsejtjei éretten magvatlanok, ezért ezeket vörösvértesteknek nevezik.

A hím állatokban a húgy és ivar utak közösen nyílnak

12 Kiválasztás: Az emlősök kiválasztó szerve a hüllőkéhez és a madarakéhoz hasonlóan az utóvese. A hím állatokban a húgy és ivar utak közösen nyílnak a húgycsőbe, a nőstény emlősöknek külön húgy csöve és hüvelye van.

A megtermékenyített petesejtből nem kizárólag az embrió alakul ki, hanem egy része magzatburok lesz, amely az

13 Szaporodás: Az emlősök váltivarúság és gyakran ivari kétalakúságot is látunk. A méhlepényes emlősök belső megtermékenyítés után létrejött embriója a méhben fejlődik. A megtermékenyített petesejtből nem kizárólag az embrió alakul ki, hanem egy része magzatburok lesz, amely az anya méhnyálkahártyájával egy közös szervezet hoz létre a méhlepényt. Az emlősök méhe általában kétszarvú, a belek két oldalán helyezkedik el, és a páratlan hüvelybe nyílik.

14 Méhlepényesek Erszényesek

15 Tojásrakók

16 Hormonrendszer: Az emlősök hormonrendszere a belső környezet állandóságát; a növekedést, fejlődést és szaporodást szabályozza; valamint a viselkedés egyes elemeit befolyásolja.

17 Belső elválasztású mirigyei: agyalapi mirigy - szabályozza a növekedést, a tejelválasztást, a pajzsmirigy és a nemi mirigyek működését. pajzsmirigy - a sejtek lebontó folyamatait gyorsítja mellékpajzsmirigy - a kalcium anyagcserét befolyásolja

18 hasnyálmirigy - a szénhidrátok anyagcseréjét szabályozza mellékvese velőállományának hormonjai - növelik a szervezet védekezőképességét nemi mirigyek - a nemi működéseket szabályozzák és kialakítják a nemi jellegeket

19 Érzékszervek: Az emlősöknek jó a hallásuk, és fül kagylólyuk is van; kitűnő a látásuk és a tapintásuk, valamint a gerincesek közül nekik a legfejlettebb a szaglásuk.

20 mint a madarak. Idegrendszer: A csőidegrendszer az emlősöknél mutatja a legfejlettebb formáját. Az agykéreg a fejlettebbeknél barázdált, az agyvelő a testtömeghez, illetve a gerincvelőhöz képest nagy, az idegrendszer erősen központosult. Az állatok finom, jól koordinált mozgásokra képesek. Az emlősök viszonylag kevésé öröklött magatartási programmal születnek, viselkedésük nagy részét tanulják. Az emlősök tanulékonyabbak,

Hasonló dokumentumok

Az emlősök törzsfejlődése

Az emlősök törzsfejlődése Az emlősök osztálya Szerk.: Vizkievicz András Az emlősök ősei ősi emlősszerű hüllők voltak, melyek törzsfejlődése hamar különvált a többi hüllőétől. Az emlősszerű hüllők (pl.