Ureczky Dóra. Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport

Átírás

1 Ureczky Dóra Kaposvári Egyetem Csoportvezető EOSZK Sportszolgáltatási Csoport

2 Követelmények, félév menete: Az emberi szervezet felépítése: A mozgató szervrendszer (csont, ízület, izom) A szív és keringési szervrendszer A légzés szervrendszere A kiválasztás és szabályozó szervrendszerek Az emésztőszervrendszer és energiaforgalom Táplálkozás, testsúlyszabályozás A táplálkozás (folyadékpótlás) A testedzés és a sport mint az egészség megőrzésének eszköze

3 Ajánlott irodalom Dr. Osváth Péter: Sportegészségügyi ismeretek, 2009

4 A mozgató szervrendszer A test hely- és helyzetváltoztató mozgásait végrehajtó rendszer. Passzív rendszer (csontrendszer (csontváz), mely porc és csontszöveti elemekből, valamint az ízületekből épül fel) Aktív rendszer (izomzat, melyet a harántcsíkolt izomszövet sejtjei alkotnak)

5 A csontok db csont Teljes testtömeg 15-20%-a Csontjaink alak szerint hosszú csöves csontokra (pl.: combcsont), rövid csontokra (pl.: ujjpercek), lapos csontokra (pl.: lapocka), köbös csontokra (pl.: lábtőcsontok), és szabálytalan alakú csontokra (pl.: csigolyák) oszthatók.

6 Csontok alapvető funkciói meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja védelem elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat vérképzés a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet) az emberi test mozgásának passzív szerve ásványi anyagok raktára a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak sav-bázis egyensúly a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására méregtelenítés a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.

7 Fej régiója: koponyacsont, mely arckoponyára és agykoponyára tagolható Törzs régiója: gerincoszlopot alkotó csigolyák (7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farki), a szegycsont, és a bordák (12 pár). Felső végtag függesztő öve: lapockák, kulcscsontok. Szabad felső végtag: felkarcsont, alkarcsontok (orsócsont, singcsont), kéz csontjai (8 kéztőcsont, 5 kézközépcsont, 14 ujjperccsont). Alsó végtag függesztő öve: medencecsont (csípőcsontok, szeméremcsontok, ülőcsontok). Szabad alsó végtag: combcsont, térdkalácscsont, lábszárcsontok (sípcsont, szárkapocscsont), láb csontjai (7 lábtőcsont, 5 lábközépcsont, 14 lábujjperc csont).

8 A csont szerkezete Csonthártya Csontkéreg Csontvelő (sárga csontvelő, vörös csontvelő) Csont szivacsos állománya Szerkezete miatt a csont könnyebb és ellenállóbb, mintha tömör lenne.

9 Csontritkulás A rendszeres sportolás a csontok szerkezetére is fejlesztő hatással van. Megerősödnek a csontgerendák, csontkeresztmetszet vastagabbá válik, ellenállóbb, de rugalmasabb csontjaink lesznek, ezzel csökken a törések, sérülések valószínűsége Csontszerkezet kb. 30 éves korig fejleszthető jól, utána megtartás, vagy leépülés lassítása zajlik.

10 Vibrációs plató Egyetlen módszer, amellyel bizonyítottan növelni lehet a csontsűrűséget (nem csak szinten tartani, vagy lassítani). Egyéb jótékony hatása: -Javul az izmok beidegzése -Nő a tesztoszteron és a növekedési hormon szint, ezáltal az izomerő -Csökkenti a vércukor szintet -Növeli a pulzust -Izmok erősödése közben az izmok rugalmasak maradnak, így hajlékonyságot igénylő sportágakban is használható.

11

12

13

14 Nyakcsigolyák közül 1., 2. nyakcsigolyának külön elnevezése van Atlas, Axis

15

16 Alap Csúcs Rész Vonal Taraj Lyuk Felszín Lyuk

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33 Az ízületek Csontos összeköttetés két típusa: Folyamatos (pl. keresztcsont, koponyafedő lapos csontlemezei) Félbeszakított (=ízület) Legalább két csont találkozásánál alakulnak ki, de léteznek több csontból álló ízületek is.

34 Az ízületek felosztása Egyszerű (pl ujjpercek) Összetett ízületek (pl. könyökízület) Egytengelyű (ujjpercek) Kéttengelyű (csukló) Soktengelyű ízület (csípő, váll) Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését a csontok alakja, és az ízület környékén található lágyszöveti elemek nyújthatósága befolyásolja, korlátozza.

35 Ízület szerkezete Ízületi felszín: egymás felé tekintő csontfelszín Porcréteg: ízületi felszínt borítja, simábbá teszi Ízületi folyadék/nedv: csúszósabbá teszi az ízületi felszíneket, valamint táplálja a porcokat Ízületi tok: ez a rendszer 360 fokos szögben körülöleli az ízületet Ízületi szalagok: tokon kívül és belül is elhelyezkedő, növelve az összetartó erőt

36 Az ízületek sérülékenysége A mozgató szervrendszeren belül, talán az ízületek tekinthetők a legsérülékenyebb szerveknek, így fokozottan figyeljük a sportolás alatti ízületi védelemre (Lásd később!). Ezt a megfelelően végzett bemelegítéssel, a sportoló edzettségi szintjéhez illesztett terhelés megválasztással, és a szabályos, precíz gyakorlat végrehajtással érhetjük el.

37 Az izomzat A mozgatórendszer aktív szervrendszere Test tömegének 40%-a Erős kötőszöveti rostok Ínakkal kapcsolódnak csontjainkhoz (izom eredési és tapadási pont)

38 Az izom szerkezete Izomrost-izomkötegek Izompólya

39 Az izomműködés Az izomban lejátszódó kémiai események szabályozó molekulák, úgynevezett enzimek közreműködését is igénylik. Ilyen az ATP bontáshoz szükséges ATP-áz enzim, vagy a kalcium izomsejtben való megkötéséért, és az izomösszehúzódás megindításáért felelős troponin is.

40 Izmok alakjuk szerint Hosszú izmok Rövid izmok Lapos izmok Legyező alakú izmok Többfejű izmok Gyűrű alakú izmok

41 Izmok testtájak szerint A fej régiója: mimikai és rágóizmok. A vállöv régiója: nyak és vállizmok (deltaizom, kis és nagy görgeteg izom, lapocka alatti izom, tövis alatti és feletti izom) A törzs régiója: mellizmok (nagy és kis mellizom, elülső fűrészizom), hátizmok (széles hátizom, csuklyás izom, rombuszizmok, gerincfeszítők), hasizmok, egyenes-, külső ferde-, belső ferde-, és haránt hasizom). A szabad felső végtag izmai: karizmok (kétfejű karizom, karizom, hollócsőr karizom, háromfejű karizom, kampóizom), alkarizmok (alkarhajlítók és feszítők), kézizmok A csípő régiója: külső csípőizmok (kis, középső és nagy farizom, combpólya feszítő izom) belső csípőizmok (pl.: csípőhorpasz izom). A szabad alsó végtag régiója: Comb: combfeszítők (négyfejű combizom, szabóizom,), combhajlítók (kétfejű combizom, féliginas izom, félighártyás izom), combközelítők (rövid-, hosszú-, és nagy combközelítő izom, fésűsizom, karcsúizom) Lábszár: lábszárhajlító izmok (háromfejű lábszárizom), lábszárfeszítő izmok (elülső sípcsonti izom). Lábfej: lábizmok.

42 Izomműködés Önállóan nem, de inger hatására képes megrövidülni Idegeken érkező ingerek biokémiai változásokat idéznek elő, melynek hatására energia felszabadító folyamatok indulnak el, és megtörténik az izomösszehúzódás Izmok az általuk átívelt ízületben hoznak létre mozgást

43 Mozgások Abduction, adduction, flexion, extension, elevation, depression, circumduction Borítás, hanyintás, szembehelyező, protraktor, retraktor Működés: Agonista-antagonista-szinergista

44 Az izomműködés energiaszolgáltató folyamatai ATP nagy energiát szolgáltató vegyület- ATP-áz enzim közreműködése szükséges ATP a tápanyagokkal felvett kalorigén tápanyagok bontásakor keletkezik Kalorigén (energiát szolgáltató) tápanyagok: fehérjék, zsírok, szénhidrátok

45 Fehérjék 4,1Kcal Szervezet felépítésében vesznek részt Fehérje minimum Fehérjebontás 120 perces súlyzós és 3 órás állóképességi edzés után

46 Szénhidrátok 4,1Kcal Univerzális energia forrás Egyszerű és összetett cukrok Anaerob és aerob energia bontás Máj és izom raktár

47 Zsírok 9,3 Kcal Jó energiaszolgáltatók, de nem univerzálisak Csak aerob úton Extrém nagy zsírraktár

48 Kalorigén tápanyagok az energiaszolgáltatásban 1. A pihenő időszakban, amikor az izomzat nyugalmi állapotában, tónusában van, elsősorban zsírok a fő energiaszolgáltatók, természetesen aerob úton bontva őket. (Kizárólag egy féle energiaszolgáltatás nincs. Mindig keverten zajlanak, csak domináns útról beszélhetünk.)

49 2. A mozgás (sportolás) megkezdésének első másodperceiben (2-3mp) az izomsejtben jelenlévő ATP molekulák bontása szolgáltatja a nyugalmi helyzethez viszonyított többlet energiát. Ez az ATP mennyiség azonban igen kevés, így a következő másodpercekben már további ATP termelés szükséges. Ez az energiaszolgáltatási szakasz oxigént nem igényel, ezért anaerob folyamatnak tekinthető.

50 3. A következő, kb másodpercben a sejtekben jelenlévő kreatin foszfát (CP)-ból ATP molekulák. Ez szintén anaerob szakasz. Az izomsejtekben rendelkezésre álló kreatin foszfát mennyiség hamar kimerül, így a másodperctől újabb forrásra van szükség. E folyamatok tejsavtermeléssel nem járnak, ezért anaerob alaktacid szakasznak hívjuk őket.

51 4. A mozgás további másodpercében az ATP molekulák termelődése a szénhidrátok anaerob úton való bontásából származnak. Mivel ennek eredményeként tejsav termelődik bomlástermékként, így ezt a fázist anaerob laktacid, azaz tejsavtermeléssel zajló szakasznak nevezzük.

52 5. A légzőrendszer és a szív működése fokozatosan felgyorsul, így az izmokhoz már megnövekedett mennyiségben szállítódhat az oxigén. Az izom aerob szénhidrátbontásra vált. A szénhidrátok mint fő energiaforrások több tíz percen keresztül szolgáltatják az energiát, ATP termelésen keresztül.

53 6. Körülbelül perc elteltével, a jelentősen csökkenő szénhidrátraktárak miatt, az izomzat újra energiaforrást vált, és fokozatosan a zsírok aerob bontására áll át, legalább is domináns módon. Ettől kezdve főként zsírokat éget az izom.

54 Anaerob küszöb Szubmaximális, maximális zónához közeledve nem képes a szervezet csak aerob úton fedezni, kénytelen anaerob bontást is igénybe venni. Ennek hatására tejsav termelődik. A tejsav miatt nem tudja bármeddig tartani teljesítményt. Ez a tejsavszint (anaerob küszöb) 4mmol/l

55 Hosszú terhelés 120 perces erőfejlesztés, vagy 3 órás állóképességi edzés esetén kiürül a szénhidrátraktár, a szervezet szénhidrátot termel az izomból, fehérjebontással(glükoneogenezis). Kerülendő!

56 Izomműködés Statikus Dinamikus 1. Excentrikus 2. Koncentrikus

57 Izomrost típusok Vörös és fehér rostok Beidegzéstől függ

58 Vörös izomrostok Lassú Vöröses színe a mioglobin tartalma miatt van Oxigénkötő molekula, ami jobb O2 ellátást biztosít Aerob, állóképességi, hosszabb munka

59 Lassú rostok Gyors Fáradékony Nagy és robbanékony erő Gyors ATP bontás és Kalcium felvétel

60

61