??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom.
|
|
- Máté Orosz
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. AZ ALKAR HAJLÍTÁSA ÉS FESZÍTÉSE eredés ín A vázizom elsődleges feladata a csontok egymáshoz képest való elmozdítása. (kivételek: záróizmok, rekeszizom, szemizmok, etc.) Izomerő: N/cm 2 Biceps brachii ín HAJLÍTÁS 10/2=5 terület=r 2 Π 5*5*3.14 =78cm 2 78*30 = 2340N = 234Kg??? Triceps brachii tapadás FESZÍTÉS 1
2 csont ín ér A VÁZIZOM RÉSZLETES FELÉPÍTÉSE izom epimysium (az egész izmot veszi körül) perimysium (az izomköteget veszi körül) izomköteg plazmamembrán Izomszál (izomsejt) A HARÁNTCSÍKOLAT MIKROSZKÓPOS KÉPE anizotrop sejtmag izotrop 2
3 AZ IZOMSEJT FELÉPÍTÉSE Myofibrillum sejtmembrán transzverzális tubulus I csík A sáv Z lemez H zóna terminális ciszterna I csík Z lemez a sarcoplazmás reticulum csövecskéi Milyen komponensek építik fel az izomrostot? (T) a) miokardium b) miofibrillum c) szarkoplazma d) szarkolemma bcd 3
4 SARCOMER vastag filamentum MYOSIN vékony filamentum AKTIN elernyedés összehúzódás Z lemez A-csík I-csík A vázizmokban a kontrakció alatt (E) a) aktiválja az aktin ATP-ázt b) tropomyozin kapcsolódik a myozinnal c) az aktin filamentumok feje kapcsolódik a myozinnal d) a myozin filamentumok feje kapcsolódik az aktinnal d 4
5 A vázizomban az izomkontrakcióban szereplő fehérjék egyike ATP-áz aktivitással rendelkezik. Ez a fehérje (E) a) troponin C b) aktin c) tropomiozin d) miozin e) troponin I d A VÉKONY FILAMENTUM FELÉPÍTÉSE Troponin I (Inhibition) Troponin C ( ) Troponin T (Tropomyosin) AKTIN TROPOMYOSIN Fej-farok átfedés 5
6 A TRIÁD SZERKEZETE ÉS A CALCIUM ÚTJA sarcolemma akciós potenciál Ca-pumpa rianodinreceptor sarcoplazma terminális ciszterna Dihidropiridin receptor láb transzverzális tubulus calciumcsatorna ATP A eltávolítása a sarcoplazmából: a) aktív visszapumpálás a sarcoplazmás reticulumba b) Na-Ca cserélő a sejtmembránban c) Ca-pumpa a sejtmembránban troponin A kontrakcióhoz szükséges eredete a vázizmokban (E) a) troponin C b) transversalis tubulusok c) terminális ciszternák d) extracelluláris tér c 6
7 Dihidropiridin (E) a) gátolja a feszültség-függő Na-csatornákat b) L-típusú Ca-csatornákat nyit meg c) ingerli a GABA-A receptorokat d) gátolja az NMDA-receptorokat b Mi váltja ki a vázizomban a terminális ciszternákból történő -felszabadulást? (E) a) depolarizáció aktiválja a ryanodin receptort b) troponin C aktivációja c) calmodulin d) tropomiozin konformációváltozása e) Ca-ATP-áz (ATP) f) IP 3 -DAG-rendszer aktivációja a 7
8 Az izomkontrakció alkalmával a vázizomban két helyen van szükség ATP-hasításra: (T) a) a tropomiozin elmozdítására az aktin felszínén b) a Ca-felszabadításához a terminális ciszternákból c) a miozin-aktin kötés bontásához d) a bepumpálásához az endoplazmás reticulumba e) a troponin I és az aktin közötti kapcsolódáshoz cd AZ IZOM BEIDEGZÉSE A NEUROMUSCULARIS JUNCTIO A motoneuront és az általa beidegzett izomrostok összességét motoros egységnek nevezzük. 8
9 A neuromuscularis junctio Ranvier-féle befűződés Schwann-sejt myelinhüvely axon dendrit szinaptikus végkészülék szinaptikus vezikulum neurotranszmitter sarcoplazmás reticulum T-tubulus myofibrillum Membrándepolarizáló mérgek (nyitja a Na-csatornát) Nyílméregbéka Batrachotoxin No I. Muréna Ciguatoxin Rhododendron Grayanotoxin Membránstabilizáló mérgek (blokkolja a Na-csatornát) Fugu Tetrodotoxin Dinoflagellate Saxitoxin Kékgyűrűs polip Maculotoxin 9
10 Mérgek, melyek elroncsolják a vesiculumokat és kiürítik az ACh-t az idegvégződésből Ausztál tölcsérespók Atraxotoxin Fekete özvegy Latrotoxin Bungarus multicinctus Bungarotoxin Az ACh felszabadulását meggátló mérgek Clostridium botulinum Botulinustoxin Hogyan blokkolja a tetrodotoxin az izomműködést? (E) a) az Ach lebontó enzimét blokkolja b) kötődik az Ach receptorhoz a posztszinaptikus membránon c) feszültségfüggő Na-csatorna blokkolásával blokkolja az akciós potenciál vezetését d) gátolja az Ach felszabadulását e) blokkolja a preszinaptikus -csatornákat c 10
11 Idegimpulzus hatására a végkészülék feszültségfüggő csatornái Ca-t engednek be, ami felszabadítja a transzmittert, ez ligandfüggő Na-csatornákat nyit, amely depolarizálja a membránt, majd egy küszöb felett nyílnak a feszültségfüggő Na-csatornák, ez akciós potenciált generál, mely végigterjedve az izomsejt membránján, elér a T-tubulusokba, ott Rianodinreceptorokon át nyitja a SR Cacsatornáit, ez elárasztja a sarcoplazmát Ca ionokkal. SARCOPLAZMÁS RETICULUM IZOMSEJT A neuromuscularis synapsisban az Ach támadáspontja (E) a) Ach-függő szelektiv K + - csatornák b) Ach-függő - csatornák c) Ach-függő kation-csatornák d) Na-K pumpa c 11
12 serkenti: Ach Nikotin Acetil-kolin-kötőhely pórus gátolja: Curare Szukcinil-kolin Extracelluláris tér M2 α-helix sejtmembrán kapu Intracelluláris tér A neuromuscularis junctioban a curare (E) a) blokkolja a postsynapticus Ach receptorokat b) blokkolja az Ach szintézist c) serkenti az Ach felszabadulást d) blokkolja az Ach-észteráz aktivitást a 12
13 A VÁZIZOM ENERGIAFORRÁSAI ATP kreatinfoszfát (ATP regenerálás) szénhidrát- (aerob/anaerob-tejsav) és zsírsav-felhasználás A VÁZIZOM TÍPUSAI fehér izmok (gyors, de fáradékony) vörös izmok (lassúbb,de kitartó - myoglobin) A VÁZIZOM AKTIVÁLÓDÁSA ÉS A SZERVEZET EGÉSZE Kontrakcióerősség befolyásolása: a) akciós pot frekv emeléssel b) több izomrost aktivációjával c) motoneuronok aszinkron tüzelése Oxigénigény kielégítése Anyagcseretermék elszállítása Hőháztartás egyensúlya Fáradás ( izomláz ) A VÁZIZOM HŐTERMELÉSE nyugalmi hő anyagcsere aktivációs hő Ca-felszabadulás rövidülési hő kereszt híd-aktivitás relaxációs hő pumpa regenerációs hő raktárak feltöltése A KONTRAKCIÓTÍPUSOK MYOGRAMJAI látens periódus kontrakció relaxáció akciós potenciál A B C D stimulus rángás kontrakciószummáció inkomplett tetanusz komplett tetanusz idő 13
14 relatív feszülés (%) A VÁZIZOMROST HOSSZ-FESZÜLÉS ÖSSZEFÜGGÉSE 150 teljes feszülés 100 passzív feszülés 50 aktív (izometriás) feszülés sarcomerhossz (µm) AZ IZOM KONTRAKCIÓTÍPUSAI kontraktilis rész soros viszkoelasztikus elem mozgás rögzítési pont párhuzamos viszkoelasztikus elem Izometriás Izotóniás Auxotóniás 14
15 Mit nevezünk izotóniás kontrakciónak? (E) a) sem az izom hossza, sem a feszülés nem változik b) a feszülés nő, az izom hossza nem változik c) a feszülés nő, az izom hossza megrövidül d) a feszülés nem változik, az izom megrövidül e) a feszülés csökken, az izom hossza nem változik d Mit nevezünk izometriás kontrakciónak? (E) a) sem az izom hossza sem a feszülés nem változik b) a feszülés nő, az izom hossza nem változik c) a feszülés nő, az izom hossza megrövidül d) a feszülés nem változik, az izom megrövidül e) a feszülés csökken, az izom hossza nem változik b IZOMTÍPUSOK MIKROSZKÓPOS HOSSZMETSZETI KÉPEI harántcsíkolt izom simaizom szívizom 15
16 a) Vázizom b) Simaizom izomszál (izomsejt) izomsejt myofibrillum sejtmembrán sötét testecskék hatszögletű elrendezés sejtmag Sarcomer véletlenszerű elrendezés vastag filamentumok réskapcsolat vékony filamentumok I csík H zóna A sáv Z lemez A VÁZIZOM ÉS A SIMAIZOM ÖSSZEHASONLÍTÁSA VÁZIZOM harántcsíkolat akaratlagosan működtethető idegi stimulusra húzódik össze izomrostok közt nincs anatómiai kapcsolat FELÉPÍTÉSE Kontraktilis elemek AKTIN+tropomyosin MYOSIN (nehéz/könnyű lánc) Regulátorfehérjék Troponin Foszfatázok Struktúrfehérjék Aktinin Dezmin Vimentin MŰKÖDÉSE gyors összehúzódás SIMAIZOM nincs csíkolat autonom módon működik idegi vagy kémiai vagy mechanikai stimulusra húzódik össze izomrostok közt gap junction van FELÉPÍTÉSE Kontraktilis elemek AKTIN+tropomyosin MYOSIN (nehéz/könnyű lánc) Regulátorfehérjék Kalmodulin Miozin-könnyűlánc-kináz Foszfatázok Struktúrfehérjék Aktinin Dezmin Vimentin MŰKÖDÉSE lassú összehúzódás 16
17 A simaizom fehérjéinek molekuláris felépítése tropomyosin caldesmon calponin actin nélkülözhetetlen könnyűlánc szabályozó könnyűlánc myosin A SIMAIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSÁNAK BIOKÉMIÁJA Feszültségfüggő Ca-csatorna IP 3 receptor 17
18 A neurális hatásra bekövetkező simaizomkontrakcióhoz szükséges eredete (E) a) részben az extracelluláris tér b) mitochondriumok c) terminális ciszterna d) fehérjekötésből szabadul fel a A simaizom kontrakciójához melyik fehérjének kell foszforilálódnia (E) a) actin b) myosin c) calmodulin d) troponin e) tropomyosin b 18
19 A simaizom különbözik a vázizomtól abban, hogy a simaizomban (T) a) a nem troponin C-hez, hanem calmodulinhoz kötődik b) csak a foszforilált miozinnak van ATP-áz aktivitása c) nincsenek aktint tartalmazó láncok d) a részben az extracelluláris térből, és nem kizárólag a sarcoplazmás retikulumból származik e) nyújtása depolarizációt és kontrakciót eredményezhet abde Hasonlítsa össze a vázizmot a simaizommal (T) a) a vázizomban a troponin C, a simaizomban a calmodulin a -kötő fehérje b) az acetilkolin mindig kontrakciót hoz létre a vázizomban, és mindig relaxációt a simaizomban c) az adrenalin a vázizmot és a simaizmot egyaránt relaxálja d) a kontrakció mechanizmusa az aktin-miozin kapcsolódás mindkét izomban e) a endoplazmatikus retikulumba történő bepumpálásához ATP-re van szükség a vázizomban, míg a passzív diffúzióval távozik a simaizomból f) a vázizomban a miozin ATP-t hasít, míg a simaizomban erre nincs szükség ad ENDOTHELIUM EREDETŰ RELAXÁLÓ FAKTOR (EDRF) Acetilkolin Acetilkolin Érfal-símaizom (endothel hiányzik) Teljes érfal (endothel ép) Kontrakció Relaxáció 19
20 A LEGHATÉKONYABB EDRF: A NITROGÉN MONOXID Sildenafil citrát Receptor G q α Calmodulin Arg NOS PLC IP3 Ca Citrullin + NO NO GTP PKG Ca-csökkenés Guanililcikláz cgmp Foszfodiészteráz Inaktiváció RELAXÁCIÓ L-NAME Endothelsejt Simaizomsejt NO NOS: NOS-1 (nnos): neurális NOS-2 (inos): phagocyták (nem Ca, hanem cytokin-indukált NOS) NOS-3 (konstitucionális): endothelsejt NO-t aktiválnak: acetilkolin hisztamin (H1) bradykinin VIP (vazoaktív intesztinális peptid) SP (substance P = P anyag) NA (csökkenti az NA-okozta vazokonstrikciót) nyírófeszültség 20
21 SIMAIZOMRA HATÓ ANYAGOK IZOM ENDOTHEL ET-A IP3/Ca TP 5HT2a Endothelin-1 Kontrakció B1 TXA2 NK2 Szerotonin 5HT2a M1 α1 Bradykinin B1 H1 Neurokinin A NK2 NK1 Kontrakció Acetilkolin M1 α2 Noradrenalin α1 camp A1 Hisztamin H1 Substance P NK1 H2 CGRP?? Relaxáció VIP?? A2 Adenozin PGE2 camp EP1-4 IP PGI2 NO IP3/Ca NO IDEG Egyegységes simaizom SIMAIZOMSEJT Többegységes simaizom RELAXÁCIÓ KONTRAKCIÓ KONTRAKCIÓ Többegységes: Egyegységes: idegi hatás miogén idegi humorális 21
22 szinaptikus végkészülék szinaptikus vezikulumok 1. Az akciós potenciál eléri a végkészüléket. 2. Calciumionok a végkészülékbe diffundálnak. 3. A szinaptikus vezikulumok acetilkolint (ACh) szabadítanak fel. 4. ACh a sarcolemmában lévő receptorokhoz kötődik. 5. Az ACh receptorokban lévő ioncsatornák megnyílnak. A Na + belép és K + hagyja el a sarcoplasmát egyazon csatornán, létrehozva a véglemez-potenciált (EPP) 6. Az EPP depolarizálja a membránt és feszültségfüggő ioncsatornákat nyit. Na + és K + áramlik a megfelelő csatornákon és létrehozza az izomsejt akciós potenciálját. 7. Az akciós potenciál végigterjed a membránon és a T-tubulusok révén az izomsejt belsejéig is elhatol. 8. A SR terminális ciszternája ionokat szabadít fel a sarcoplasmába. 9. Calcium ionok a troponin C-hez kötődnek. 22
23 10. A troponin-tropomiozin complex elmozdul és felfedi a kötőhelyet. troponin tropomiozin activ helyek miozin Aktiváció 11. Egy ATP molekula kötődik a miozinfejhez, mely elbomlik ADP-re és P i- -re, ám a miozinhoz kötve marad egyelőre. Kereszthíd-kötések kialakulása Erőgenerálás 12. Aktivált miozin immáron képes lesz az aktinmonomerhez kötődni. 13. A miozin elengedi az ADP-t és a P i -t, a fej meghajlik és magával húzza a vékony filamentumot. 14. A miozinfej behajlítva és az aktinhoz kötve marad egészen egy újabb ATP kötődéséig. 15. Egy új ATP hozzákötődésének hatására a miozin elengedi az aktint és visszatér a korábbi helyzetébe egy újabb ciklusra készen. 16. A motoneuron beszünteti a tüzelést. 17. Acetilkolin (ACh) felszabadulás megszűnik. 18. ACh disszociál a receptorról. 23
24 20. Calcium ionok visszavételre kerülnek a sarcoplasmás reticulumba. 19. A szabad ACh-t a kolinészteráz-enzim bontja, a kolin visszavételre kerül a végkészülékbe. Az izom ingerlése megszűnik. 21. Calcium ionok disszociálnak a troponinról. 22. A troponin blokkolja az aktin kötőhelyeit, ezzel a kereszthíd-kötések lehetőségét megszünteti. 24
Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.
Bodosi Balázs AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. 1 AZ ALKAR HAJLÍTÁSA ÉS FESZÍTÉSE eredés ín A vázizom elsődleges feladata a csontok egymáshoz képest való elmozdítása. (kivételek:
RészletesebbenBodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.
Bodosi Balázs AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. 1 A FELKAR ÉS A VÁLLÖV HÁTULNÉZETBEN scapulacsúcs deltoideus Caput longus Caput lateralis Caput medialis brachioradialis Extensor
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
RészletesebbenA harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
RészletesebbenIzomélettan. Vázizom
Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.03.
Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd
RészletesebbenKollár Veronika
A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló
RészletesebbenTesttömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.
Izomműködés élettana Dr. Dux Mária Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki. Témák: Vázizom (kb. 400 izom) Felépítés Kontrakció -mechanizmus -energetika -mechanika Simaizom - vázizommal összehasonlítva
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
RészletesebbenAz izomműködés élettana
Az izomműködés élettana 1./11 Somogyi Magdolna Az izomszövet kontraktilis szövet Az izomműködés élettana Tipikus működése szerint összehúzódásra és elernyedésre képes Ennek eredményeként mozgatható a test
RészletesebbenBIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI SZERVEZET SZINTŰ MOZGÁS AZ IZOMMŰKÖDÉS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI DR. BUGYI BEÁTA- BIOFIZIKA
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenBiofizika I
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI
RészletesebbenAz izommőködéssel járó élettani jelenségek
Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika
Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek Szerkesztette: Fekete Veronika Az izomtípusok jellemzői Simaizom lassú nincs rajzolat Szívizom gyors harántcsíkolt Harántcsíkolt izom belső szervek akaratlan nem
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenVázizom Simaizom. Szentesi Péter
Vázizom Simaizom Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc A csík
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenA vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük
A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete A csontok típusai
RészletesebbenIzomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.
Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Hirdetés D.R. Wilkie professzor előadására a londoni Villamosmérnöki Intézetben. A téma: izom. Kapható: LINEÁRIS MOTOR.
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenTERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenJellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.
Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért
RészletesebbenA biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia
A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenVázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD
Vázizom elektrofiziológia alapjai Tóth András, PhD Témák Struktúra Kontrakció és relaxáció Aktiváció Excitáció-kontrakció csatolás Akciós potenciál Ioncsatornák* Ca 2+ homeosztázis Struktúra Vázizom
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenA vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük
A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz a vázizmokat beidegző idegek eredete motoros agyidegmagvak fej izmai gerincvelői
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenSpeciális működésű sejtek
Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt
RészletesebbenA biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai
A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék
RészletesebbenAz agyi értónust befolyásoló tényezők
2016. október 13. Az agyi értónust befolyásoló tényezők Vazoaktív metabolitok EC neurotranszmitterek SIMAIZOM ENDOTHELIUM LUMEN Kereszthíd aktiváció a simaizomban Ca 2+ -által stimulált myosin foszforiláció
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA harántcsíkolt izomrostok típusai:
A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenA miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások
Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenKardiovaszkuláris rendszer működésének
Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + ér ellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenIntracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenAz ingerületi folyamat sejtélettani alapjai
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenMozgás élettani jelentősége
Mozgás élettani jelentősége Harántcsíkolt izomszövet: Sokmagvú izomrostokból állnak, melyek hosszirányban párhuzamos lefutásúak. Az izomrostokat myofibrillumok, a miofibrillumokat kontraktilis filamentumok
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenBIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MOLEKULÁRIS MOZGÁS MOTORFEHÉRJÉK DR. BUGYI BEÁTA - BIOFIZIKA ELŐADÁS PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenAz ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát
RészletesebbenIzom energetika. Szentesi Péter
Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin
Részletesebben16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
Részletesebben11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!
11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! 1. Mi a citoszkeleton?! 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly! 3. Filamentumok osztályozása! Citoszkeleton : Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere! Három fő
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenHUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK
HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenCitoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.
Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:
RészletesebbenA szív ingerképző és vezető rendszere
A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2018 6. Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenA mozgatórendszer biomechanikája. Az előadás diáinak magyarázó szövege
A mozgatórendszer biomechanikája Az előadás diáinak magyarázó szövege 1. dia: A vázizom biomechanikája 2. dia: A mozgatórendszer aktív és passzív szervei vannak, amelyek egységben működve hozzák létre
Részletesebben1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma 3
15 Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenEndothel, simaizom, erek
Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenElektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések
Elektromiográfia I. Háttér Az emberi test mozgatásáért a vázizomzat felelős. Az emberi szervezetben a harántcsíkolt izmok képesek mechanikai munkát végezni. Kontrakció akkor jön létre, ha az agyi vagy
Részletesebben8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel
8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
Részletesebben