Endothel, simaizom, erek
|
|
- Réka Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél Bazális membrán imaizom Endothel sejtek: ~ 16*10 13 sejt felnőttekben tömege ~ 1 kg felszíne ~ 17 m 2 Kötőszövet Vasa vasorum A szöveti keringést több integrált mechanizmus szabályozza: Extrinsic idegi hormonális Intrinsic Az érellenállás fő meghatározói: a kis artériák és arteriolák. A vascularis endothel funkciói Vazodilatátor hatású anyagok szekréciója Nitrogén monoxid (ERF) rostacyclin ( ) Bradikynin EHF (endothel eredetű hyperpolarizáló faktor) Vazokonstriktor hatású anyagok szekréciója Endothelinek Vascularis simaizomzat védelme vazokonstriktor vazodilatátor konverzió (acetylcholine és szerotonin) Antiaggregációs hatás (nitrogén monoxid) és aktiváció ) révén (thrombocyta 1
2 A vascularis endothel funkciói Véralvadás megelőzése hromborezisztens felszín (heparán szulfát antithrombin kofaktor) Immun és barrier funkció Antigén prezentáció az immunkompetens sejtek számára Interleukin I, Eszelektin szekréció (rolling) Enzimatikus funkció Angiotenzin konvertáló enzim zénsav anhidráz enzim (nagy mennyiségben a tüdő endotheliumában) Növekedési szignálok a vascularis simaizomsejtek számára VEGF (vascular endothelial growth factor), angiopoietin, Heparinszerű növekedési inhibitorok Az érátmérő meghatározói Humorális vazodilatátorok Adrenalin (β) zöveti metabolitok O 2 Laktát H Adenozin arakrin hatások Egyes prosztaglandinok Hisztamin (ERF) ympathicus aktivitás (neurogén) Ér átmérő Humorális vazokonstriktorok Adrenalin (α) AH, Angiotenzin II Kortizol arakrin hatások Egyes prosztaglandinok Endothelin Vérnyomás (myogen) zöveti metabolitok O 2 Vazokonstriktor mechanizmusok Adrenalin Ang II E egyéb a 2 G receptorok I 2 L AG I 3 calmodulin MLK a 2 R Myosin a 2 Aktin 2
3 Vazodilatátor mechanizmusok Adrenalin Adenozin AN (ERF) β 2 A 2 AN A pg cam A cgm G sg MLK Myosin Aktin rosztaglandinok Foszfolipidek (AG) zteroidok Foszfolipáz A 2 Acetilszalicilsav iklooxigenáz (cikláz aktivitás) (peroxigenáz aktivitás) Arachidonsav GG 2 GH 2 XA 2 GE 2 GF 2α G 2 rosztaglandinok hrombociták AG LA 2 OX AA GH 2 X hromboxán A 2 XA 2 a 2 hrombocita aggregáció AG LA 2 AIRIN Membrán károsodás cam Endothel sejt Arachidonsav (AA) OX Nagy dózisú AIRIN GH 2 rostacyclin cam Vazokonstrikció I 3 3
4 Angiotenzin és Bradykinin ReninAngiotenzin rendszer KininKallikrein rendszer Renin Angiotenzinogén Angiotenzin I Angiotenzin II Vasculáris A 1 R Angiotenzinkonvertáló Enzim (AE) Kininogen Bradykinin Inaktív peptid Fokozódó véráramlás Kallikrein afxii Endothelium rekallikrein Vazokonstrikció Angiotenzin és Bradykinin ReninAngiotenzin rendszer KininKallikrein rendszer Renin Reningátlók kirenek Angiotenzinogén Angiotenzin I Angiotenzin II A 1 R blokkolók sartánok Vasculáris A 1 R AEgátlók prilek Angiotenzinkonvertáló Enzim (AE) Kininogen Bradykinin Inaktív peptid Fokozódó véráramlás Kallikrein afxii Endothelium rekallikrein Aldoszteron antagonisták Vazokonstrikció Angiotenzin receptor blokkolók és AEgátlók kardiovaszkuláris hatásai A 1 R antagonisták (sartánok) szérum AngII AEgátlók (prilek) szérum AngII bradykinin A 1 R A 2 R A 1 R A 2 R rosztaglandinok Kardioprotekció Negatív kronotróp Fibrózisgátló Növekedésgátló Kardioprotekció Vazoilatáció 4
5 Nitrogén monoxid () Kémiai tulajdonságok: rövid féléletidő (másodpercek), lipophil, szabadon diffundáló, oldható gáz szintézis: ( = Nitric Oxide ynthase) n = I (az idegrendszerben) i = II (indukálható [macrophagok, endothel sejtek]) e = III (endothelialis vagy konstitutív forma), ösztrogén, inzulin és krónikusan fennálló áramlásnövekedés (wall shear stress) fokozza az expresszióját Kémiai reakció: NAH H O 2 itrullin NA Kofaktorok: NAH, tetrahidrobiopterin Endothel sejt Intercelluláris kommunikáció Agonisták, pl: hrombin Bradykinin anyag Acetilkolin I 3 L tore a 2 RO A a 2 a 2 calmodulin Véráram e itrullin Nitrogén monoxid eroxinitrit Guanilát cikláz aktiváció O 2 G cgm KG aktiváció Az termelés agonistái 1. Az e humorális agonistái (emelik a [a 2 ] i ): acetylcholine (M 3 receptor), bradykinin, thrombin, anyag, vazoaktív intesztinális polipeptid (VI), inzulin, hisztamin 2. Mechanikai agonisták ( wall shear stressz ): áramlás indukálta vazodilatáció mechanoszenzitív ioncsatornák 3. Gyulladás és endotoxin shock (i): gyulladás: interleukinek (pl: IL1) és NF hatására hozzájárul a bőrpírhoz (rubor) és a lokális hőképződéshez (calor) shockban: lipopoliszacharidok által indukált shock A monocytákból származó NFα direkt hatására úl sok generalizált vazodilatáció 4. zerves donorok: gliceril trinitrát (nitroglicerin) izoszorbid mononitrát nátrium nitroprusside 5
6 EHF (endothelium derived hyperpolarizing factor) EHF szekréció igazolása: Ach / bradykinin kiváltott simaizom hyperpolarizáció / relaxáció során, amikor az és képződés gátolt. R Kémiai struktúra nem ismert: Y450 termék, K, H 2 O 2 Féléletidő: ~70 sec Endothél sejt FL a 2 AA Eikozatriénsav Y450 a 2 EHF:kis átmérőjű erekben (rezisztencia erekben) : nagyobb átmérőjű erekben EHFfüggetlen simaizom hyperpolarizáció a myoendothelialis gap junctionokon keresztül. (Ha a junkciók gátoltak, akkor az Ach indukált hyperpolarizáció csak az endothel sejtekben alakul ki. Ach a 2 I K,a nyit hyperpol.) L K a Hiperpolarizáció a 2 RELAXÁIÓ K K K RV4 L M K E V Y F H L I I L K E V Y F H L I I K Y F K E V Y Y H L I I M K Endothelin1 Endothelin2 Endothelin3 K E L Y F H Q V I Endothelin arafotoxin b AngII, hear stress GFβ Hipoxia ANF zabadgyökök Endothél sejt romoter E 1 gén reroe mrna E B1 reroe roe Endothelin1 EE EE Kontrakció Hipertrófia XA 2 Interakciók egészséges és kóros állapotban Élettani Kóros Ach, véráramlás Bradykinin stb. GF, szabadgyökök hrombin, Ang II reroe reroe EE e EE e Endothelin1 Endothelin1 E B1 E B1 O 2 OO cgm cgm Konstrikció Konstrikció 6
7 Interakciók kóros állapotokban Élettani Endothel diszfunkció Ach, véráram Bradykinin stb. Angiotenzin II, Hipertónia Hyperkoleszterinaemia, nitrát tolerancia reroe X NAH oxidáz EE e O 2 e Endothelin1 E B1 OO Konstrikció cgm 5 cgm cgm sg 7
Az agyi értónust befolyásoló tényezők
2016. október 13. Az agyi értónust befolyásoló tényezők Vazoaktív metabolitok EC neurotranszmitterek SIMAIZOM ENDOTHELIUM LUMEN Kereszthíd aktiváció a simaizomban Ca 2+ -által stimulált myosin foszforiláció
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenFejezetek az agy vérellátásának szabályozásából október 6.
Fejezetek az agy vérellátásának szabályozásából 5. 2016.október 6. Az agyi értónust befolyásoló tényezők Vazoaktív metabolitok EC neurotranszmitterek SIMAIZOM ENDOTHELIUM LUMEN Furchgott, R., Zawadzki,
RészletesebbenOTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:
Szakmai beszámoló A pályázatban a hemodinamikai erők által aktivált normális és kóros vaszkuláris mechanizmusok feltárását illetve megismerését tűztük ki célul. Az emberi betegségek hátterében igen gyakran
RészletesebbenKardiovaszkuláris rendszer működésének
Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + ér ellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben
RészletesebbenHemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenFejezetek az agy vérellátásának szabályozásából szeptember 20.
Fejezetek az agy vérellátásának szabályozásából 3. 2018. szeptember 20. Az agyi értónust befolyásoló tényezők Vazoaktív metabolitok EC neurotranszmitterek SIMAIZOM ENDOTHELIUM LUMEN Weber, B. et al. Cereb.
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai Rutkai Ibolya Témavezető: Dr. Tóth Attila DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen,
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz inzulin rezisztencia hatása az agyi vérkeringés szabályozására
Ph.D. Tézisek Az inzulin rezisztencia hatása az agyi vérkeringés szabályozására Dr. Erdos Benedek Témavezeto Dr. Sándor Péter Doktori Iskola 1. Elméleti orvostudományok Doktori Program A vérkeringési rendszer
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenVazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenEredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenKeringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenSzakmai zárójelentés
Szakmai zárójelentés A témavezető neve: dr. Antus Balázs A téma címe: A bronchiolitis obliterans szindróma pathomechanizmusa OTKA nyilvántartási szám: F 046526 Kutatási időtartam: 2004-2008. A kutatási
RészletesebbenA MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában
Analog input Analog input 157.34272 167.83224 178.32175 188.81127 Relaxáció (prekontrakció %) Channel 8 Channel 8 Analog input Volts Volts Channel 12 A dózis-függő módon vazorelaxációt Vehikulum 15.80
RészletesebbenSZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA
SZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA Doktori (PhD) értekezés Dr. KÖVESI TAMÁS Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Részletesebbenű ú ü ü ü ü ü ü Á ü ú ü Á Á Á É Ö Ö Ö Á É É ü Á ú ű ú Í Á Í Á ű ü ű ü Ö ű ű É ú ű ú Á Á ű ü ú ű ú ü ú ú Ó ü ű ü ü Í ü Í Í Í Ó ú ú ú ú ú ú ü ú Í Ó ű ú ű Á Á ü ü ú É Í Ü ű ü ü Á ü ú Í É ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Í ú
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenHaemostasis (vérzéscsillapodás)
Haemostasis (vérzéscsillapodás) Tanulási segédlet 14-16 Komponensei: Érfal Thrombocyta (vérlemezke) Vérplazma fehérjéi Véralvadék képződését elősegítő és azt gátló folyamatok egyensúlya! prokoaguláns reakciók
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenEGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában
EGYÉB A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában Írta: DR. BARI FERENC A vascularis simaizom tónusát alapvetıen a myoplasma szabad Ca 2+ -koncentrációja határozza meg. A sejten
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenFizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében
KÓSA LILI 1 Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében 1. BEVEZETÉS Számos ember végez rendszeres fizikai aktivitást annak érdekében, hogy megőrizze a
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
RészletesebbenA szívizomsejt-fibroblaszt interakció szerepe a bal kamrai remodelling szabályozásában
A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE Tudjunk egymásról A szívizomsejt-fibroblaszt interakció szerepe a bal kamrai remodelling szabályozásában Dr. Szokodi István, PhD PTE, KK, Szívgyógyászati Klinika Pécs, 2012. november
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenCerebrovaszkuláris elváltozások öregedésben és Alzheimer-kórban
Cerebrovaszkuláris elváltozások öregedésben és Alzheimer-kórban Farkas Eszter 2016. november 17. Mi történik az agyunkkal, ahogy öregszünk? ( Luke, én aaah a fenébe is, valami fontosat akartam mondani,
RészletesebbenMTA Doktori Értekezés A LÉGÚTI ÉS A SZÖVETI MECHANIKA SZEPARÁLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A LÉGZŐRENDSZERI ELVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATÁBAN. Dr.
MTA Doktori Értekezés A LÉGÚTI ÉS A SZÖVETI MECHANIKA SZEPARÁLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A LÉGZŐRENDSZERI ELVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATÁBAN Dr. Peták Ferenc Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai
RészletesebbenA MIKROEREK VAZOMOTOR MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJEIBEN
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A MIKROEREK VAZOMOTOR MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJEIBEN Dr. Fehér Attila Témavezető: Dr. Bagi Zsolt DEBRECENI EGYETEM Laki Kálmán
RészletesebbenAllergológia Kurzus 2011
Allergológia Kurzus 2011 Kedd, 14.00-15.30 1 kreditpont Hepreszenzitivitás A normális immunrendszer által adott nemkívánatos reakció Ezek a reakciók szövetkárosodást, kellemetlen tüneteket okoznak, ritkán
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenÁllatorvosi kórélettan Hallgatói előadások, 5. szemeszter
Állatorvosi kórélettan Hallgatói előadások, 5. szemeszter A védekező rendszerek kórélettana A haemostasis zavarai 2. - Coagulopathiák Kórélettani és Onkológiai Tanszék Állatorvos-tudományi Egyetem 1 Az
RészletesebbenÚj orális véralvadásgátlók
Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív
RészletesebbenA sepsis pathophysiologiája. Dr. Fülesdi Béla DEOEC AITT
A sepsis pathophysiologiája Dr. Fülesdi Béla DEOEC AITT SIRS és sepsis SIRS ha az alábbi tünetek közül 2 fennáll: Láz vagy hypothermia: a maghőmérséklet 38 C, vagy 36 C Tachypnoe: a légzésszám 20/ perc,
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenDr. med. habil. Molnár Ildikó
Hormonok és a stressz Dr. med. habil. Molnár Ildikó Kenézy Kórház, III. Belgyógyászat Debrecen HPA axis Stressz szerepe, és jellemzői A stressz biztosítja a szervezet homeosztázisának állandóságát és az
Részletesebbensoló szerek gyógyszer
A haemostasist és s a vérkv rképzést befolyásol soló szerek gyógyszer gyszerészi szi kémik miája I. Véralvadásgátlók (antikoagulánsok): warfarin, acenokumarol, heparin, komplexképzők II. Trombocita aggregáció
RészletesebbenMagzati fejlődés alkalmazkodás az extrauterin élethez Növekedés hormonális szabályozása. Támpont: 89 (nyomokban 90)
Magzati fejlődés alkalmazkodás az extrauterin élethez Növekedés hormonális szabályozása Támpont: 89 (nyomokban 90) Magzati hormontermelés Anyai eredetű szteroid hormonok és a pajzsmirigy hormonjai átjutnak
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun betegségek,
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenAz agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
RészletesebbenKardiovaszkuláris Rendszer Farmakológiájának újdonságai
Kardiovaszkuláris Rendszer Farmakológiájának újdonságai 2011 március 10 Kutatás napjainkban Molekuláris szint új stratégiák kidolgozása megelőzésre és kezelésre Kulcsfontosságú gének azonosítása Molekulák
RészletesebbenA paraoxonáz enzim aktivitása és az adipokin szintek atherogén változása gyermekkori elhízásban Dr. Koncsos Péter
A paraoxonáz enzim aktivitása és az adipokin szintek atherogén változása gyermekkori elhízásban Dr. Koncsos Péter Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet, I. számú
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI. 52. Pulmonáris keringés 34. A légutak biológiája, a tüdő metabolikus és endokrin funkciói 42. A szív munkavégzése, anyagcseréje és a koszorúsérkeringés 53. A vázizom
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenA MIKROEREK VAZOMOTOR MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJEIBEN
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A MIKROEREK VAZOMOTOR MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS ÁLLATKÍSÉRLETES MODELLJEIBEN DR. FEHÉR ATTILA DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenTáplákozás - anyagcsere
Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )
RészletesebbenA véralvadás zavarai I
A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését
RészletesebbenA peroxinitrit és a capsaicin-szenzitív érző idegek szerepe a szívizom stressz adaptációjában
A peroxinitrit és a capsaicin-szenzitív érző idegek szerepe a szívizom stressz adaptációjában Dr. Bencsik Péter Ph.D. tézis összefoglaló Kardiovaszkuláris Kutatócsoport Biokémiai Intézet Általános Orvostudományi
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉS. Írta: DR. HAMAR PÉTER, DR. MARKOVICS GYULA, DR. BUGONFALVY KISS SZABOLCS, DR. SZILÁGYI EDIT
1 TOVÁBBKÉPZÉS Az ezerarcú endothel Írta: DR. HAMAR PÉTER, DR. MARKOVICS GYULA, DR. BUGONFALVY KISS SZABOLCS, DR. SZILÁGYI EDIT 1. Bevezetés Tágabb értelemben a medicina célja, hogy feltárja és alkalmazza
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenA csökkent nitrogén monoxid képződés perifériás és centrális keringési következményei
A csökkent nitrogén monoxid képződés perifériás és centrális keringési következményei Dr. Molnár Gábor Ph.D. Tézis Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Multidiszciplináris Orvostudományok
RészletesebbenA nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium
Reproduktív funkciók Nemi hormonok: Androgének Ösztrogének Gesztagének Támpont: 86 (nyomokban 90 is) A nem Genetikai nem Gonadális nem Nemi fenotípus XY XX nemi kromoszómapár here - petefészek férfi -
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Attila Nagy 2018 A fehérje típusú reabszorpció kismolekulasúlyú peptidek: karriermediált mechanizmus, a nagymolekulasúlyú
RészletesebbenGLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója
GLÜKOKORTIKOIDOK A mellékvese funkciója A mellékvese hormonjai védelmet nyújtanak a szervezetet érő akut és krónikus stressz-el szemben, valamint a táplálék és a víz elhúzódó hiánya esetén. - "kicsi a
RészletesebbenControl of the tone of coronary resistance arteries (Koronária rezisztencia artériák tónusának szabályozása)
Control of the tone of coronary resistance arteries (Koronária rezisztencia artériák tónusának szabályozása) Ph.D. értekezés tézisei Írta: Dr. Szekeres Mária Témavezető: Dr. Dézsi László Programvezető:
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
Részletesebbené é é ó ű é ó ó é é ú ú ó ó ó é ó úá é é ó ű ú é é ű ó ú ö é ó ó é ű é ó é ó é é ü úá ó ó ű ú é ű ó ú ö ó ó é é É ű é é é ó é ö ó ó é é ú ú ó ó ó é ó úá é é ű ú é é ű ó ú é ó ó é ű é ó é ó é é ü úá Á ó
Részletesebben