A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája"

Átírás

1 A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt pl. citokin receptor szupercsalád: eritropoetin, interferonok, interleukinok receptorai 1c. roteolízisen keresztül szabályozó pl. TNFR, Wnt/Fzd, SHH, Delta/Notch 2. Saját enzimaktivitással bíró receptorok pl. ciklázok, kinázok, foszfatázok 2a. Tirozin kináz: EGFR, erbb2, DGFR, InzulinR 2b. Tirozin foszfatáz: leukocita CD45 foszfatáz 2c. Guanilát cikláz: atriális natriuretikus faktor R 2d. Szerin/treonin kináz: Transzformáló növekedési faktor (TGF ) R 3. Ioncsatorna működésű receptorok pl. acetilkolin receptor (nikotinerg)

2 Tirozin kináz aktivitással bíró receptorok - Receptor tirozinkinázok (RTK) epidermális növekedési faktor (EGF) receptor Inzulin receptor vérlemezke eredetű növekedési faktor (DGF) receptor EGF receptor A431 sejteken

3 A RTK-ok működésének alapjai - az alapkoncepció: ligandkötés és dimerizáció Ligandum Extracelluláris domén Ligandum kötő hely Ligand kötés dimerizáció tirozin oldalláncok transzfoszforilációja Transzmembrán hélix Citoplazmatikus domén Kináz katalitikus hely Foszfotirozinok

4 A fehérje domének koncepciója Rous: csirke szarkóma sejtmentes szűrlete egészséges csirkében szarkómát hoz létre Rous sarcoma virus : src gén (SaRComa) Kis (p60) citoplazmikus tirozin kinázt kódol Foszfotirozinok SH2: src homológia domén #2 -tirozin felismerése SH3: src homológia domén #3 prolin-gazdag régiók felismerése SH1: maga a tirozinkináz domén SH2 v. TB domén TB: H: foszfotirozin kötő domén leckstrin homológia domén foszfoinozitid kötés

5 A receptor adapterek segítségével inaktív Ras-GD-hez kapcsolódik Adapter fehérjék szerepe * GRB2 (Growth factor Receptor Binding 2) - SH2 és SH3 domének * Sos (Son of sevenless) prolin-gazdag régiók Inaktív Ras-GD Sos SH3 GRB2 A Sos elősegíti a GD disszociációját a Ras-ról, majd a Ras GT-t köt Aktív Ras GT Sos SH3 GRB2 Jelátvitel

6 A Ras, mint a G s is, az intracelluláris kapcsoló fehérjék GT-áz szupercsaládjába tartozik A GD ledisszociálását a guanin nukleotid cserélő (GEF) segíti (pl. a Sos) a Ras aktivációs ciklusa Ras-GT keletkezése: spontán folyamat A Ras, GEF és GA mutációi daganatképződéshez vezethetnek * GT-t kötött, bekapcsolt állapotában effektor fehérjéket köt és aktivál * Ezek sejtek növekedését és szaporodását kontrollálják Ras: GT-áz aktivitás A Ras a G s -hoz képest lassú GT-áz, GT-áz aktivátor protein (GA) serkenti

7 További enzimek aktiválása Ras által - út a sejtmagba MAKKK 1. Aktivált Ras Raf (szerin/treonin kináz) Mek 2. Aktivált Raf MEK (szerin / treonin és tirozin kináz) MAKK 3. Aktivált MEK MAK (mitogén aktivált protein kináz) 4. további kinázok, transzkripciós faktorok (TCF, SRF) szerin / treonin foszforilációja 5. aktivált transzkripciós faktor(ok) kötődése DNS-hez 6. Génátírás

8 A RTK-ok működése: a főbb koncepciók áttekintése 1a. receptor dimerizáció, ligandkötés 1b. autofoszforiláció (= transzfoszforiláció) 2. felismerésre specializált fehérje domének SH2: src homológia domén #2 TB: foszfotirozin kötő domén -tirozin felismerése SH3: src homológia domén #3 prolin gazdag régiók felismerése H: leckstrin homológia domén kötődés foszfoinozitidekhez SH1: maga a tirozinkináz domén 3. további enzimek aktiválása 3a. az enzim adapter proteinek segítségével aktiválódik (SH2, SH3) 3b. az enzim közvetlenül kötődik a receptorhoz (SH2) 4. sejtmagba vezető jelátviteli kaszkád

9 SH2 domént tartalmazó enzimek Az Src protein tirozinkináz család tagjai (innen a név) c-ras hoz kötődő GTáz aktiváló fehérje (rasga) negatív visszacsatolás protein foszfatáz-1c (T1C) negatív visszacsatolás foszfatidilinozitol-3-kináz (I3K) foszfolipáz C-g (LC-g)

10 Az inzulin receptor - anyagcsere, sejtosztódás és túlélés szabályozása Inzulin receptor TB H inzulin I 2 I 3 Glut4 IRS-1 I3K Akt DK2 DK1 KCζ p70s6k mtor GSK3 GA Rab glükóz felvétel S6 1 Glikogén szintáz fehérjeszintézis Bad glikogén szintézis túlélés forrás: L.M. Fletcher, Biochem. J., 2000, 352:267

11 Az inzulin receptor - anyagcsere, sejtosztódás és túlélés szabályozása Inzulin receptor inzulin I 2 I 3 Glut4 ras raf MEK SHC IRS-1 I3K Akt DK2 DK1 KCζ Erk RSK p70s6k mtor GSK3 GA Rab glükóz felvétel osztódás S6 1 Glikogén szintáz fehérjeszintézis Bad túlélés glikogén szintézis

12 Az inzulin receptor - anyagcsere, sejtosztódás és túlélés szabályozása Inzulin receptor inzulin I 2 I 3 Glut4 ras raf MEK IRS-1 I3K Akt glükóz felvétel osztódás fehérjeszintézis túlélés glikogén szintézis

13 EC tér Hormon 7 TM Receptor Az I3 és DAG mint második hírvivő I 2 DAG DAG I 2 Citoplazma G protein SER Foszfolipáz C ß I 3 I 3 receptor (Ca 2+ csatorna) roteinkináz C Ca 2+ Fosfolipáz C γ Ioncsatornák Miozin könnyűlánc Glikogén szintáz Ik-B EGFR (- feedback) Sejtválasz Aktivált receptor tirozinkináz Kalmodulinfüggő enzimek aktivációja CaM kinázok (pl. miozin LC kináz, GK) Foszfatázok (kalcineurin) cam foszfodiészteráz

14 Kalcium (mm) A DGF receptor által indított kalcium válasz magas [Ca 2+ ] i 0.5 I 3 R 2+ Ca 0.3 alacsony [Ca 2+ ] i idő (s)

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket

Részletesebben

Jelátviteli útvonalak 1

Jelátviteli útvonalak 1 Jelátviteli útvonalak 1 Információ metabolizmus Szignál transzdukció 1 Jelátviteli séma Mi lehet a jel? Hormonok Növekedési faktorok Fejlődési szignálok Neurotranszmitterek Antigének Sejtfelszíni glikoproteinek

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Jelátvitel Dr. Berki Tímea Dr. Boldizsár Ferenc Dr. Szabó

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnolóii mesterképzés mefeleltetése z Európi Unió új társdlmi kihívásink écsi Tudományeyetemen és Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.-08/1/A-009-0011 Az orvosi biotechnolóii mesterképzés

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben WILHELM IMOLA KRIZBAI ISTVÁN MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben A mikor azt mondjuk, kommunikáció az élõvilágban, általában az egyedek (állatok, emberek) közötti verbális és nonverbális

Részletesebben

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Növekedési faktorok és receptoraik a központi idegrendszerben

Növekedési faktorok és receptoraik a központi idegrendszerben Növekedési faktorok és receptoraik a központi idegrendszerben Dobolyi Árpád MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Ktcs. Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet, Neuromorfológiai

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

DIFFERENCIÁCIÓS ÉS TÚLÉLÉSI JELÁTVITEL PATKÁNY PHEOCHROMOCYTOMA SEJTEKBEN

DIFFERENCIÁCIÓS ÉS TÚLÉLÉSI JELÁTVITEL PATKÁNY PHEOCHROMOCYTOMA SEJTEKBEN DIFFERENCIÁCIÓS ÉS TÚLÉLÉSI JELÁTVITEL PATKÁNY PHEOCHROMOCYTOMA SEJTEKBEN PhD ÉRTEKEZÉS DR. PAP MARIANNA TÉMAVEZETŐ: PROF. DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR ORVOSI

Részletesebben

Növekedési faktorok és receptoraik a központi idegrendszerben Dobolyi Árpád

Növekedési faktorok és receptoraik a központi idegrendszerben Dobolyi Árpád Növekedési faktorok és receptoraik a központi idegrendszerben Dobolyi Árpád SE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, MTA-SE Neuromorfológiai és Neuroendokrin Kutatócsoport A NÖVEKEDÉSI FAKTOROK DEFINÍCIÓJA

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Állványfehérjék szerepe a tirozin kinázokkal működő jelpályákban

Állványfehérjék szerepe a tirozin kinázokkal működő jelpályákban Állványfehérjék szerepe a tirozin kinázokkal működő jelpályákban Doktori értekezés dr. Pesti Szabolcs Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Buday László egyetemi

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológii mesterképzés megfeleltetése z Európi Unió új társdlmi kihívásink écsi Tudományegyetemen és Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnológii

Részletesebben

Semmelweis egyetem. A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában TAMÁS PÉTER

Semmelweis egyetem. A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában TAMÁS PÉTER Semmelweis egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola PATHOBIOKÉMIA DOKTORI PROGRAM A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában Doktori (Ph.D.) értekezés

Részletesebben

Az inzulin receptor szignál transzdukciója

Az inzulin receptor szignál transzdukciója Az inzulin receptor szignál transzdukciója A szeminárium célja, hogy kísérleti adatok segítségével áttekintse az inzulin receptor szignál transzdukcióját, és annak néhány, a II. típusú cukorbetegség kialakulásában

Részletesebben

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta RECEPTOROK JELÁTVITEL perlágh Beáta Összefoglalás A receptorok az élővilág jelfelismerésre specializálódott makromolekulái, központi szerepet játszanak a sejtek közötti információátvitelben. Az ezernél

Részletesebben

Emlődaganatok gyógyszeres kezelés. Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék

Emlődaganatok gyógyszeres kezelés. Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék Emlődaganatok gyógyszeres kezelés Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék Epidemiológia Kb.7000-8000 új eset évente Mo-on Idősebbek betegsége: -25 éves korban: 5/100 000-50 éves korban: 150/100 000-75

Részletesebben

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok

Részletesebben

AZ ANGIOTENZIN II HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ "PARADOX" RENIN TRANSZKRIPCIÓ FOKOZÓDÁS

AZ ANGIOTENZIN II HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ PARADOX RENIN TRANSZKRIPCIÓ FOKOZÓDÁS AZ ANGIOTENZIN II HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ "PARADOX" RENIN TRANSZKRIPCIÓ FOKOZÓDÁS INTRACELLULÁRIS JELÁTVITELE Doktori (Ph.D.) értekezés Dr. Terebessy Tamás Témavezető Dr. Rosivall László Egyetemi tanár Konzulens

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban

1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban Doktori tézisek Dr. Jakus Zoltán Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori

Részletesebben

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011 Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek 1 ÖSSZ-TARTALOM: 1. Az alapok 1. Előadás 2. A jelutak komponensei 1. Előadás 3. Főbb jelutak 2. Előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Előadás TARTALOM

Részletesebben

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

IN VITRO BIOLÓGIAI ÉS BIOKÉMIAI ASSAY-K KIFEJLESZTÉSE RACIONÁLIS HATÓANYAGTERVEZÉS SZÁMÁRA

IN VITRO BIOLÓGIAI ÉS BIOKÉMIAI ASSAY-K KIFEJLESZTÉSE RACIONÁLIS HATÓANYAGTERVEZÉS SZÁMÁRA IN VITRO BIOLÓGIAI ÉS BIOKÉMIAI ASSAY-K KIFEJLESZTÉSE RACIONÁLIS HATÓANYAGTERVEZÉS SZÁMÁRA Doktori értekezés Várkondi Edit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr.

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok célzott, molekuláris gyógyszeres kezelése

Rosszindulatú daganatok célzott, molekuláris gyógyszeres kezelése Rosszindulatú daganatok célzott, molekuláris gyógyszeres kezelése Dr. Kerpel-Fronius Sándor Egyetemi tanár Farmakológiai és Farmakoterápiás Tanszék Semmelweis Egyetem Budapest Email: kerfro@pharma.sote.hu

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

A véralvadás zavarai I

A véralvadás zavarai I A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését

Részletesebben

FOLYAMATOS ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS

FOLYAMATOS ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS FOLYAMATOS ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS Az elhízás és a méhtestrák BŐSZE PÉTER DR. Semmelweis Egyetem I. Sz. Szűlészeti és Nőgyógyászati Klinika, Fővárosi Szent István Kórház Nőgyógyászati Osztály, Budapest E-posta:

Részletesebben

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005. METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék

Részletesebben

Az inzulin receptor szignál transzdukciója

Az inzulin receptor szignál transzdukciója Az inzulin receptor szignál transzdukciója A szeminárium célja, hogy kísérleti adatok segítségével áttekintse az inzulin szekrécióját, az inzulin receptor szignál transzdukcióját, hatásait, és ezeknek

Részletesebben

A MITOGÉN AKTIVÁLTA PROTEIN KINÁZ KASZKÁDOK SZEREPE AZ ANGIOTENZIN II INTRACELLULÁRIS JELÁTVITELÉBEN

A MITOGÉN AKTIVÁLTA PROTEIN KINÁZ KASZKÁDOK SZEREPE AZ ANGIOTENZIN II INTRACELLULÁRIS JELÁTVITELÉBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A MITOGÉN AKTIVÁLTA PROTEIN KINÁZ KASZKÁDOK SZEREPE AZ ANGIOTENZIN II INTRACELLULÁRIS JELÁTVITELÉBEN Dr. Huszár Tamás Témavezető: Dr. Rosivall László egyetemi tanár Konzulens:

Részletesebben

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere

Részletesebben

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL

Részletesebben

Gyulladásos folyamatok szabályoz polifenolokkal. Pécsi Tudományegyetem

Gyulladásos folyamatok szabályoz polifenolokkal. Pécsi Tudományegyetem Gyulladásos folyamatok szabályoz lyozása vörösbor polifenolokkal Prof. Dr. Sümegi S Balázs Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és s Orvosi Kémiai K Intézet A legismertebb növényi

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis

Részletesebben

MITOGÉN JELPÁLYÁK SZEREPE AZ ERITROID ÉRÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN

MITOGÉN JELPÁLYÁK SZEREPE AZ ERITROID ÉRÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN MITOGÉN JELPÁLYÁK SZEREPE AZ ERITROID ÉRÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN Doktori (Ph.D.) értekezés Brózik Anna okleveles biológus EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Biológia Doktori Iskola Molekuláris Sejt- és Neurobiológia

Részletesebben

A DENTOALVEOLARIS CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK SIKERESSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

A DENTOALVEOLARIS CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK SIKERESSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti- és Fogászati Klinika Igazgató: Prof. Németh Zsolt A DENTOALVEOLARIS CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK SIKERESSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Dr. Barabás Péter, Dr. Huszár Tamás

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti- és Fogászati Klinika Igazgató: Prof. Németh Zsolt A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Dr. Barabás Péter, Dr. Huszár Tamás SE Szak-

Részletesebben

A β-arresztinek szerepe a CB 1 kannabinoid receptor működésének szabályozásában

A β-arresztinek szerepe a CB 1 kannabinoid receptor működésének szabályozásában A β-arresztinek szerepe a CB 1 kannabinoid receptor működésének szabályozásában Doktori értekezés Dr. Gyombolai Pál Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hunyady

Részletesebben

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS. Sejt-sejt és sejt-mátrix interakciók szerepe a progresszív vesefibrózis patomechanizmusában

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS. Sejt-sejt és sejt-mátrix interakciók szerepe a progresszív vesefibrózis patomechanizmusában SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve : Dr. Mucsi István A téma címe Sejt-sejt és sejt-mátrix interakciók szerepe a progresszív vesefibrózis patomechanizmusában OTKA Nyilvántartási szám: T 042651 A kutatás

Részletesebben

Epigenetikai Szabályozás

Epigenetikai Szabályozás Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Doktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola AT 1 -angiotenzin és más G q -fehérje kapcsolt receptorok hatása a CB 1 kannabinoid receptor működésére Doktori tézisek Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezetők:

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában -helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia Apoptózis Bevezetés (DIA 1) A többsejtű szervezetek testének kialakulását egy jól meghatározott genetikai/epigenetikai program irányítja. Ez a folyamat nem csupán új sejtek előállításából áll, hanem a

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Jelátviteli folyamatok az immunrendszerben, immunreceptorok

Jelátviteli folyamatok az immunrendszerben, immunreceptorok Jelátviteli folyamatok az immunrendszerben, immunreceptorok 09. 19. A jelátvitel alapfogalmai, a jelátadás módjai. 09. 26. G fehérjékhez kötött receptorok jelátvitele 10. 03. Enzimekhez kapcsolt jelátadási

Részletesebben

Az EGF-receptor és a claudinok expressziós mintázatának vizsgálata a fej-nyak régió laphámrákjaiban. Dr. Szabó Balázs

Az EGF-receptor és a claudinok expressziós mintázatának vizsgálata a fej-nyak régió laphámrákjaiban. Dr. Szabó Balázs Az EGF-receptor és a claudinok expressziós mintázatának vizsgálata a fej-nyak régió laphámrákjaiban Doktori tézisek Dr. Szabó Balázs Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS

AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS DR. NAGY PÉTER AZ ERBB FEHÉRJÉK KLASZTERIZÁCIÓJÁNAK BIOFIZIKAI KARAKTERIZÁLÁSA ÉS BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE Debreceni Egyetem, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet 2012 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok

Részletesebben

Kutatási beszámoló ( )

Kutatási beszámoló ( ) Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.

Részletesebben

AZ ENDOKRINOLÓGIA ALAPJAI Petrusz Péter

AZ ENDOKRINOLÓGIA ALAPJAI Petrusz Péter 1 AZ ENDOKRINOLÓGIA ALAPJAI Petrusz Péter 1. Bevezetés 2. A belső elválasztású mirigyek és hormonjaik 3. A belső elválasztású mirigyek fejlődése 4. A hormonok kémiai szerkezete 5. A hormonhatást szabályozó

Részletesebben

Fehérje kináz alapú jelátviteli komplexek: szerkezet, funkció és evolúció

Fehérje kináz alapú jelátviteli komplexek: szerkezet, funkció és evolúció Fehérje kináz alapú jelátviteli komplexek: szerkezet, funkció és evolúció dr Reményi Attila 1 Tartalomjegyzék Előszó 4 1. Bevezetés 6 1.1. Sejtes jelátviteli pályák, sémák 1.2. Fehérje kinázok szerepe

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával

A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával Doktori értekezés Dr. Toldi Gergely Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Vásárhelyi Barna, PhD, DSc,

Részletesebben

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója. A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön

Részletesebben

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa 6. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválasz során 2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa A komplementrendszer - Vérben, testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő - egymást láncreakcióban aktiváló faktorok

Részletesebben

Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával

Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával Fónyad László 1, Moskovszky Linda 1, Szemlaky Zsuzsanna 1, Szendrői Miklós 2, Sápi

Részletesebben

Sejtbiológia kulcsszó lista 2005/2006 1

Sejtbiológia kulcsszó lista 2005/2006 1 Sejtbiológia kulcsszó lista 2005/2006 1 Az alábbi lista néhány fontos sejtalkotó, molekula és fogalom jegyzéke, melynek ismerete (mi az, hol és mikor található a sejtben, hogyan működik, mely molekulákkal

Részletesebben

A plazmamembrán típusú Ca 2+ ATPáz intramolekuláris kölcsönhatásainak vizsgálata

A plazmamembrán típusú Ca 2+ ATPáz intramolekuláris kölcsönhatásainak vizsgálata A plazmamembrán típusú Ca 2+ ATPáz intramolekuláris kölcsönhatásainak vizsgálata Doktori (Ph.D.) értekezés Padányi Rita Témavezetok: Dr. Enyedi Ágnes Dr. Sarkadi Balázs Készült az Országos Gyógyintézeti

Részletesebben