FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel
|
|
- Marika Kisné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FARMAKODINÁMIA mit tesz a gyógyszer a szervezettel
2 Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 1. Kötődés FEHÉRJÉKHEZ - receptorok - enzimek - ioncsatornák - transzportfehérjék (carrierek) - szerkezeti fehérjék
3 Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Kötődés DNS-HEZ pl. alkiláló citosztatikumok 3. Egyéb - ozmotikus hatás pl. ozmotikus diuretikum, ozmotikus hashajtó - só- vagy komplexképződés pl. antacidum + gyomorsósav, cholestyramin + epesavak
4 Receptorok specifikusan kötnek endogén vagy exogén kémiai anyagokat (ligandok) egyetlen ismert funkciójuk a ligand felismerése és jelenlétének közvetítése a sejt felé Ligand típusai AGONISTA: kötődik a receptorhoz biológiai hatás ANTAGONISTA: kötődik a receptorhoz, ugyanazon a kötőhelyen hatást NEM vált ki DE: meggátolja az endogén agonista kötődését ALLOSZTERIKUS MODULÁTOR: a receptoron másik helyre kötődik modulálja az endogén agonista hatását (pozitív/negatív alloszterikus modulátor) INVERZ AGONISTA : kötődik a receptorhoz ellentétes biológiai hatás
5 Enzimek ENZIMGÁTLÓ: az enzim által katalizált reakció sebessége csökken ibuprofen - ciklooxigenáz (COX) physostigmin - acetilkolin-észteráz - irreverzibilis gátlás pl. aszpirin COX HAMIS SZUBSZTRÁT: a gyógyszermolekula szintén szubsztrátja az enzimnek kompetíció alakul ki az endogén szubsztráttal + hamis termék képződik α- metildopa - DOPA-dekarboxiláz α-metil-noradrenalin SERKENTŐ: növeli az enzim által katalizált reakció sebességét nitroglycerin NO - guanilát cikláz
6 Ioncsatornák LIGANDfüggő = ioncsatornához-kapcsolt receptor pl. acetilkolin nikotinreceptora FESZÜLTSÉGfüggő Blokkolók: fizikailag eldugaszolják az ioncsatornát így akadályozzák meg az ionok átjutását pl. lidocain feszültségfüggő Na + -csatornák Modulátorok: növelik vagy csökentik a csatornanyitás valószínűségét (pozitív/negatív modulátor) pl. amlodipin feszültségfüggő Ca 2+ -csatornák negatív modulátora
7 Transzportfehérjék (carrier-ek) GÁTLÓK: meggátolja az endogén anyag transzportját pl. kokain, triciklikus antidepresszánsok uptake-1 (noradrenalin visszavételt végző transzporter, NET) HAMIS SZUBSZTRÁT: a gyógyszer maga is transzportálódik és kompetíció révén csökkenti az endogén anyag transzportját pl. amfetamin uptake-1
8 Szerkezeti fehérjék Mechanizmusok: Tubulin polimerizáció gátlása révén megakadályozzák az osztódási orsó kialakulását pl. Vinca alkaloidok: vincristin A polimerizált mikrotubulusok átrendeződését gátolva akadályozzák meg az osztódást pl. taxánok: paclitaxel
9 Gyógyszer-receptor interakció Receptor okkupancia modell: - a gyógyszer-receptor kötődés során dinamikus egyensúly alakul ki - a gyógyszerhatás az elfoglalt receptorok hányadával (= okkupancia) arányos receptor- jelátvitel receptorokkupancia aktiváció A + R AR AR* Hatás koncentráció okkupancia összefüggés okkupancia hatás összefüggés koncentráció -hatás összefüggés
10 Koncentráció okkupancia összefüggés egyensúlyban v 1 = v 2 A + R k 1 szabad ligand + szabad receptor k 2 AR ligand-receptor komplex k 1 c (N t N A ) = k 2 N A c - ligand koncentráció N t összes receptorszám N A - ligand-receptor komplexek száma ( foglalt receptor) HILL-LANGMUIR EGYENLET: N A c N c K okkupancia (p) = t d k k 2 1 K d - egyensúlyi disszociációs konstans
11 p = N N A t c c K d A receptor okkupancia 2 tényezőtől függ: 1. a ligand koncentrációja 2. K d a ligand adott receptorhoz való kötődési hajlamát jellemzi = affinitás DE: az affinitás és a K d fordítottan arányosak egymással! (annál erősebben kötődik, minél kisebb a K d )
12 Ligand koncentráció-okkupancia görbe okkupancia p = N N A t c c K ha c = K d akkor p = 0.5 d K d azzal a ligand koncentrációval egyenlő, amelynél a receptorok fele foglalt ligand cc. K d
13 Ligand koncentráció-okkupancia görbe 1 SZEMI- LOGARITMIKUS SKÁLA okkupancia 0.5 szigmoid görbe ligand cc. K d
14 Dózis-hatás (koncentráció-hatás) görbe 1. elhelyezkedés az x tengelyen HATÁSERŐSSÉG 100 teljes agonista % hatás meredekség parciális agonista 2. hatás maximuma HATÉKONY- SÁG dózis/konc. ED 50 ED 50
15 1. Hatáserősség (potency) A görbe elhelyezkedése a dózis (koncentráció) tengely mentén mutatja meg, mekkora dózis (koncentráció) szükséges adott mértékű hatás kiváltásához. A hatáserősséget azzal a dózissal vagy koncentrációval jellemezhetjük, ami a maximális hatás 50%át váltja ki: effective dose/concentration 50 (ED 50 /EC 50 ). a hatáserőség és az EC 50 /ED 50 fordítottan arányosak egymással! ped 50 (pec 50 ): ED 50 (EC 50 ) negatív logaritmusa, ami viszont arányos a hatáserősséggel pl. EC 50 =10-7 M pec 50 =7
16 2. Hatékonyság (efficacy) A görbe maximuma, vagyis az adott szerrel elérhető maximális hatás (E max ) Intrinszik aktivitás (IA): Az a tizedestört, amely megmutatja, hogy a teljes receptorokkupancia mellett adott szerek a teljes (maximális) hatás mekkora hányadát hozzák létre. antagonista parciális agonista teljes agonista IA=0 0 < IA < 1 IA=1
17 3. Görbe meredeksége Minél meredekebb a dózis (koncentráció)-hatás görbe középső szakasza, annál nagyobb lesz adott mértékű dózisemelés esetén a hatásfokozódás. Ha nagyon meredek a görbe, ez azt eredményezheti, hogy a terapiás index kisebb lesz TERÁPIÁS INDEX: letális (vagy toxikus) dózis 50 és a hatékony dózis 50 aránya LD ED TD ED 50 50
18 A receptoriális hatást befolyásoló tényezők E E max f c c K d N t A ligand részéről: c = ligand koncentrációja K d = ligand affinitása ε = a ligand hatékonyságát kifejező paraméter (intrinsic hatékonyság) intrinsic aktivitás! Az adott szövet/szerv részéről: f = a jelátviteli folyamatokat leíró függvény N t =össz receptorszám
19 Okkupancia-hatás öszefüggés 100 D C A A - teljes agonista B - parciális agonista % hatás 50 B C, D - teljes agonista receptor rezervvel okkupancia %
20 Okkupancia hatás összefüggés TARTALÉK RECEPTOROK avagy RECEPTOR-REZERV Legritkább esetben 1:1 az összefüggés a receptor okkupancia és a hatás %- között. Jellemzőbb eset, hogy már részleges receptorokkupancia kiváltja a maximális hatást. EC 50 < K d TARTALÉK RECEPTOROK/RECEPTOR REZERV = azon receptorok aránya, amelyek az agonista által kiváltott maximális hatás mellett is szabadon maradnak Parciális agonista: 100%-os okkupancia mellett sem vált ki maximális hatást.
21 Tachyphylaxia, tolerancia Ismételt gyógyszeradagolás esetén hatáscsökkenés következik be, azaz: - ugyanaz a dózis kisebb választ vált ki VAGY - magasabb dózis szükséges a hatás kiváltásához nem feltétlenül egyformán minden hatáshoz! pl. morfin: pupillaszűkítő hatásra alig TACHYPHYLAXIA (DESZENZIBILIZÁCIÓ): percek-órák alatt kialakul TOLERANCIA: lassan, fokozatosan alakul ki, napok-hetek alatt
22 Tachyphylaxia, tolerancia: mechanizmusok a) Receptor-deszenzibilizáció pl. adrenerg β receptor agonisták b) Receptorszám-változás: endocytosis, transzkripció változás (down-reguláció vagy up-reguláció) pl. adrenerg β receptor agonisták c) Mediátor depléció pl. indirekt szimpatomimetikumok d) Gyógyszerelimináció fokozódása (enzimindukció) pl. phenobarbital e) Gyógyszerellenes antitest képződése pl. inzulin f) Aktív efflux ( kipumpálás ) a célsejtekből pl. citosztatikumok g) Fiziológiai adaptáció: kompenzatorikus válasz pl. vazodilatátor vérnyomáscsökkentők
23 Kombinatív gyógyszerhatások Addíció: a hatás a két gyógyszer hatásának összege pl.: adrenerg β 2 -agonista + muszkarin receptor antagonista bronchodilatáció Potencírozás: az együttes hatás sokkal nagyobb, mint a kettő összege pl.: etanol + KIR depresszánsok, NO donor + sildenafil Antagonizmus: a létrejövő hatás kisebb, mint az egyes hatások összege
24 Gyógyszerantagonizmusok RECEPTORIÁLIS kompetitív nem-kompetitív (alloszterikus) reverzibilis irreverzibilis NEM-RECEPTORIÁLIS szignál transzdukció gátlása funkcionális (fiziológiás): ellentétes hatás ugyanazon a szöveten vagy szerven farmakokinetikai pl. abszorpció gátlása, elimináció fokozása kémiai: megkötés, neutralizáció
25 100 Reverzibilis kompetitív antagonizmus az agonista és az antagonista ugyanazon a kötőhelyen KOMPETICIÓ antagonista conc. (µm) áttörhető % hatás 50 a görbe párhuzamosan jobbra tolódik agonista conc.
26 Reverzibilis kompetitív antagonizmus kvantitatív jellemzése Agonista okkupanciája kompetitív antagonista jelenlétében: p Ag c K Ag d Ag c K Ag d K Ag c Ant d Ant 1 - függ az agonista és antagonista affinitásától és koncentrációiktól
27 Reverzibilis kompetitív antagonizmus SCHILD EGYENLET: kvantitatív jellemzése Dózis (koncentráció) arány: az a hányados, amennyivel az agonista dózisát (koncentrációját) meg kell növelni ahhoz, hogy ugyanazt a hatást váltsa ki az antagonista jelenlétében, mint anélkül c ' c Ag dózisarány (r) = Ant 1 c K Ag K d Ant az antagonista egyensúlyi disszociációs konstansa = az az antagonista koncentráció, amelynél az agonista koncentrációját kétszeresre kell növelni (r=2), hogy elérje ugyanazt a hatást, mint antagonista nélkül d Ant nem kell ismerni az agonista affinitását! pa 2 : K d Ant negatív logaritmusa
28 Irreverzibilis kompetitív antagonizmus 100 nem áttörhető! antagonista conc. (µm) % hatás agonista conc.
29 100 Irreverzibilis kompetitív antagonizmus receptor rezerv esetén antagonista conc. (µm) % hatás agonista conc.
30 Irreverzibilis kompetitív antagonizmus Az agonista receptor okkupanciája az antagonista jelenlétében: p Ag c Ag c Ag K d Ag ( 1 pant ) az antagonista által elfoglalt receptorok hányada az agonista nem tud 100%-os okkupanciát elérni
31 100 IC 50 : antagonista koncentráció, ami a maximális agonista hatást 50%-kal csökkenti. % hatás antagonista cc. IC 50 (µm)
32 Alloszterikus antagonizmus Az antagonista a receptoron teljesen más kötőhelyre kapcsolódik (alloszterikus kötőhely), mint az endogén agonista gátolja az agonista kötődését és/vagy a jelátviteli útvonalat pl. ketamin - NMDA receptor
33 Példák nem-receptoriális antagonizmusra JELÁTVITELI ÚT GÁTLÁSA: a receptoraktivációt követő intracelluláris jelátviteli folyamatokat gátolja pl. lítium FUNKCIONÁLIS: az agonista és antagonista eltérő receptoron, ellentétes hatás fejt ki az adott sejten pl. simaizmon: ACh M 3 -receptor vs. adrenalin β 2 -receptor FARMAKOKINETIKAI: farmakokinetikai interakció révén csökkenti az adott szer szöveti koncentrációját pl. atropin gyomorürülés lassul, felszívódás csökken KÉMIAI: az antagonista megköti az agonista molekulákat pl. komlexképződés révén pl.: heparin protamin
34 Jelátvitel
35 Receptorok osztályozása jelátviteli mechanizmusok alapján 1. Ioncsatornához kapcsolt pl.: ACh nikotin receptorok 2. G-proteinhez kapcsolt pl: ACh muszkarin receptorok 3. Enzimhez kapcsolt pl.: inzulin 4. Intracelluláris pl.: szteroid hormonok
36 Receptorok osztályozása jelátviteli mechanizmusok alapján
37 1. Ioncsatornához kapcsolt (ionotróp) receptorok (=ligandfüggő ioncsatorna) - szerkezet: 4-5 alegység hozza létre a csatornát - ionszelektivitás szerint: Na + csatorna, kation csatorna, Cl - csatorna stb. - ligandkötő alegység extracelluláris részéhez kapcsolódik az agonista csatornanyitás az ionok a grádiensüknek megfelelően áramlanak át - nagyon gyors jelátvitel: milliszekundumok pl.: ACh nikotin receptor GABA A receptor szerotonin 5-HT 3 -rec.
38 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok szerkezet: 1 polipeptid lánc, 7 transzmembrán α-hélix EXTRACELLULÁRISAN: ligandkötő alegység INTRACELLULÁRISAN: G-protein kötő alegység (effektor alegység) aktivált G-protein membránban található effektor molekulákat aktiválnak + intracellulárisan szekunder messenger-ek keletkezhetnek újabb effektorok aktivációja a jelátvitel sebessége: szekundumok
39 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok
40 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G s /G i protein: ADENIL-CIKLÁZ camp camp függő kináz (protein kináz A) aktivációja számos celluláris funkció szabályozása fehérjék FOSZFORILÁCIÓJA révén G s -protein STIMULÁCIÓ camp pl. adrenerg β-receptorok dopamin D 1 -receptor histamin H 2 -receptor G i -protein INHIBÍCIÓ camp pl. ACh M 2 -receptor adrenerg α 2 -receptor dopamin D 2 -receptor
41 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G s /G i protein: ADENIL-CIKLÁZ camp Példák PKA által közvetített hatásokra: - simaizom relaxáció: miozin könnyűlánc kináz gátlása - szívizom kontraktilitás nő: feszültségfüggő Ca 2+ csatornák serkentése - anyagcsere: glikogenolízis, lipolízis fokozása - neuronális excitabilitás fokozása: feszültségfüggő csatornák serkentése - stb.
42 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G q protein : FOSZFOLIPÁZ C PIP 2 hidrolízise DAG és IP 3 DAG protein kináz C aktiváció IP 3 Ca 2+ mobilizáció az endoplazmatikus retikulumból Ca 2+ /kalmodulin (CaM) függő kinázok CaM-függő foszfodiészterázok NO szintáz pl. ACh M 1 - és M 3 -receptor adrenerg α 1 -receptor histamin H 1 -receptor
43 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G q protein : FOSZFOLIPÁZ C PIP 2 hidrolízise DAG és IP 3 Példák G q aktiváció által közvetített hatásokra: - simaizom kontrakció: miozin könnyűlánc kináz aktivációja (DE: ha NO szintáz aktiválódik pl. az endothelben, a végeredmény lehet relaxáció az érfal simaizomzatában) - szekréció (hormon, neurotranszmitter) - neuronális excitabilitás fokozása - stb.
44 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok FOSZFOLIPÁZ A 2 membrán foszfolipidekből arachidonsavat (AA), hasít ki eikozanoidok: prosztaglandinok, leukotriének, tromboxánok - az extracelluláris térbe kerülve, first messengerként, azaz lokális hormonként (=autakoid) hathatnak - de a citoplazmán belül szekunder messenger szerepük is lehet
45 2. G-proteinhez kapcsolt receptorok IONCSATORNÁK egyes G-proteinek közvetlenül is, szekunder messenger képződése nélkül is képesek K + -, Ca 2+ - vagy Na + - csatornák működését befolyásolni. pl.: M 2 muszkarin receptorok K + csatornák α 2 adrenerg receptorok feszültségfüggő Ca 2+ csatornák
46 3. Enzimhez-kapcsolt receptorok szerkezet: EC ligandkötő alegység IC katalitikus alegység jelátvitel sebessége: percek Enzimfunkció alapján: 1.Tirozin-kinázhoz kapcsolt 2.Guanil-ciklázhoz kapcsolt 3.Tirozin-foszfatázhoz kapcs. 4.Szerin/treonin-kinázhoz kapcsolt pl: inzulin növekedési faktorok citokinek
47 4. Intracelluláris receptorok (ligand-aktivált transzkripciós faktorok) szerkezet: ligandkötő alegység (C-terminális) DNS-kötő alegység transzkripció aktiváló alegység (N-terminális) jelátvitel sebessége: órák (napok)! agonista kötődés dimerizáció sejtmagba belép (ha citoplazmatikus a rec.) kötődés a DNS bizonyos szakaszaihoz: hormone responsive element (HRE) génexpresszió modulációja (aktiváció vagy represszió) pl. szteroid hormonok, pajzsmirigy hormonok D vitamin, retinoidok, fibrátok, tiazolidindion-antidiabetikumok
48 Jelátviteli folyamatok általános jellegzetességei - jelerősítés: mivel katalitikus folyamatok aktiválódnak DE: minden esetben van olyan mechanizmus, ami fékezi a jel túlzott erősítését pl. PDE camp, foszfoprotein foszfatázok - a jelátvitel számos lépésében fehérjék foszforilációja történik következménye lehet aktiváció és gátlás is - interakciók a jelátviteli utak között - konvergencia-divergencia a jelátviteli utakon - a végső biológiai választ a célsejt tulajdonságai szabják meg
49 Simaizom kontrakciót és relaxációt szabályozó mechanizmusok
Szignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
Részletesebben16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenJELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK
JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenJelátviteli útvonalak 2
Jelátviteli útvonalak 2 Információ metabolizmus Szignál transzdukció GPCR: PLC és foszfoinozitid kaszkád Szignál (pl. adrenalin) + receptor (pl. 1 -adrenerg) G q foszfolipáz-c (PLC) IP 3 (hidrofil) + DAG
RészletesebbenHormonok hatásmechanizmusa
Hormonok hatásmechanizmusa Signal transduction pathways 1. Signal recognition ligand binding; cell contact 2. Transduction transfer of signal to cell interior modulate the activity of protein kinases and
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenSignáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)
Szignáltranszdukció Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Információ átvitel másodlagos hírvivőkkel vagy fehérje-fehérje
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenA sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
Részletesebben8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel
8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba
RészletesebbenRECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta
RECEPTOROK JELÁTVITEL perlágh Beáta Összefoglalás A receptorok az élővilág jelfelismerésre specializálódott makromolekulái, központi szerepet játszanak a sejtek közötti információátvitelben. Az ezernél
RészletesebbenEnzimaktivitás szabályozása
2017. 03. 12. Dr. Tretter László, Dr. olev rasziir Enziaktivitás szabályozása 2017. árcius 13/16. Mit kell tudni az előadás után: 1. Reverzibilis inhibitorok kinetikai jellezői és funkcionális orvosbiológiai
RészletesebbenIdegsejtek közötti kommunikáció
Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma
Részletesebben[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás
8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenTÁMOP /1/A
Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai
RészletesebbenJelátviteli útvonalak 1
Jelátviteli útvonalak 1 Információ metabolizmus Szignál transzdukció 1 Jelátviteli séma Mi lehet a jel? Hormonok Növekedési faktorok Fejlődési szignálok Neurotranszmitterek Antigének Sejtfelszíni glikoproteinek
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenHelyi érzéstelenítők farmakológiája
Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenFenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!
Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenIntracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenFarmakobiokémia, gyógyszertervezés
Farmakobiokémia, gyógyszertervezés Évente 40e t fogy Acetil-szalicilsav (F. Hoffmann, Bayer AG, 1897) Prosztaglandin szintézis (COX enzim) gátlása (J. Vane, 1971, 1982) Gyógyszerkutatás, gyógyszerek vegyület
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenJELUTAK 2. A Jelutak Komponensei
JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenIoncsatorna szerkezetek
Jellegzetes Ioncsatorna szerkezetek Ördög Balázs Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Kapuzás Feszültség szabályozott Voltage-gated Fesz. szab. Na +, +, Ca 2+ 2+,, K + + csatornák channels Transiens
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenSzignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+
Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+ Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenMOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben
WILHELM IMOLA KRIZBAI ISTVÁN MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben A mikor azt mondjuk, kommunikáció az élõvilágban, általában az egyedek (állatok, emberek) közötti verbális és nonverbális
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnolóii mesterképzés mefeleltetése z Európi Unió új társdlmi kihívásink écsi Tudományeyetemen és Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.-08/1/A-009-0011 Az orvosi biotechnolóii mesterképzés
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenA testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása
A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása A testidegen anyagok (xenobiotikumok): - gyógyszerek (farmakológia) - (környezeti) mérgezo anyagok (toxikológia) Történetileg elobb volt a farmakokinetika
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2018 6. Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenEndothel, simaizom, erek
Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél
RészletesebbenI. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR
I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenKommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
Részletesebben