1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
|
|
|
- Lajos Orsós
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1) Golgi készülékből származó hemicsatornák (1.2) Ionokra szelektivitást mutat (1.3) Hormonokra szelektivitást mutat (1.4) Másodlagos hírvivőkre szelektivitást mutat (1.5) Másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formál (1.6) Minden fajban egy fajspecifikus típus van (1.7) Kisméretű pórusokat alakít ki (1.8) Hemicsatornákból és azt moduláló egységekből áll (1.9) Reguláló egységek kapcsolódnak hozzá gerincteleneknél (1.10) Pórusok kialakítására csak azonos típusok képesek (1.11) 6 connexin oligomerizálódik egy hemicstornához (1.12) Nem mindegyik alakít ki intercelluláris csatornát (1.13) pS a konduktanciája (1.14) 1-50nS a konduktanciája 2. Melyik gap junction segítségével megvalósuló működés? (2.1) szinkronizáció
2 (2.2) apoptózis (2.3) nekrózis (2.4) differenciáció (2.5) közvetett kommunikáció (2.6) avaszkuláris szövetek metabolikus koordinációja (2.7) sejt növekedése (2.8) vazodilatáció kialakítása (2.9) közvetlen kommunikáció (2.10) neuronok vándorlása (2.11) szinaptikus kommunikáció (2.12) szignálmolekulák kiegyenlítése (2.13) ATP termelés (2.14) reaktív O gyökök semlegesítéses (2.15) kötőszövetek metabolikus koordinációja 3. Mi jellemző a közvetlen kommunikációra? (3.1) szomszédos sejtek citoplazmája összeköttetésben van, a sejtek között minden anyag szabadon áramolik. Rendkívül gyors és nagy hatótávolságú, minden gyors folyamat így valósul meg. Metabolikus és elektromos kapcsolatot is biztosít a sejtek között.
3 szomszédos sejtek membránja összeköttetésben van, emiatt a sejtek között metabolikus kapcsolatot nem, de gyors ingerület terjedést tud biztosítani. Kitöltetlen. Megfejtés: Metabolikus és elektromos kapcsolatot is biztosít a sejtek között. Pont: 0 Max: 1 4. Mi jellemző a közvetett kommunikációra? (4.1) A sejtek közötti citoplazma hídon keresztül valamilyen hírvivő molekula szállítja az információt. Hormonok, neurotranszmitterek közbeiktatásával történik. A sejtek között nincs közvetlen kapcsolat, a kommunikáció gázmolekulák segítségével történik. A sejtek között nincs közvetlen kapcsolat, az információt speciális membrándarabok szállítják. Kitöltetlen. Megfejtés: Hormonok, neurotranszmitterek közbeiktatásával történik. Pont: 0 Max: 1 5. Melyik NEM a közvetett kommunikáció egyik lépése? (5.1) A jelmolekula felhalmozása vezikulákban. A jelmolekula receptorhoz kötődése. A jelmolekula visszavétele, extracelluláris lebontása. Jelfelfogó receptorok kovalens módosítása. Kitöltetlen. Megfejtés: Jelfelfogó receptorok kovalens módosítása. Pont: 0 Max: 1 6. Melyik NEM a közvetett kommunikáció egyik lépése? (6.1) Effektor rendszerek aktiválása. A jelmolekula szintézise, felhalmozása. A jelmolekula visszavétele, extracelluláris lebontása. Poláros molekulák szállítása karrierekkel. Kitöltetlen. Megfejtés: Poláros molekulák szállítása karrierekkel. Pont: 0 Max: 1 7. Mi jellemző a gap junctiont alkotó fehérjékre? (7.1)
4 A a connexonokon keresztül ATP, glutamát és NAD+ áramlik a sejtek közötti citoplazma hídon keresztül. A connexin fehérjék Golgi készülékből származó hemicsatornák, a másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formálnak. A connexonok a membrán állandósult részein találhatók. A connexinek integráns membránliszacharidok, 4 transzmembrán domainjük, 2 extracelluláris hurkuk és intracelluláris C és N terminálisuk van. Kitöltetlen. Megfejtés: A connexin fehérjék Golgi készülékből származó hemicsatornák, a másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formálnak. Pont: 0 Max: 1 8. Mi jellemző a pannexin fehérjékre? (8.1) A pannexinek 25-33%-os homológiát mutatnak a connexinekkel. Inkább az intracelluláris és az extracelluláris tér közötti kommunikációban van szerepe, mint a sejtek közötti kommunikációban. A pannexin csatornák kis konduktanciájúak. A bőr betegségek hátterében általában pannexin mutációk állnak. Kitöltetlen. Megfejtés: Inkább az intracelluláris és az extracelluláris tér közötti kommunikációban van szerepe, mint a sejtek közötti kommunikációban. Pont: 0 Max: 1 9. Mi jellemző a pannexin fehérjékre? (9.1) Hasonlóan a connexinekhez 4 transzmembrán alfa hélix doménból 2 extra- és egy intracelluláris hurkot tartalmaz. Kis konduktanciájú csatornái az extracelluláris tér felé nyílnak. Gerinces innexinekkel 25-33%-os homológiát mutat. Az idegrendszeri problémák hátterében általában a Panx3 mutációja áll. Kitöltetlen. Megfejtés: Hasonlóan a connexinekhez 4 transzmembrán alfa hélix doménból 2 extra- és egy intracelluláris hurkot tartalmaz. Pont: 0 Max: Mi jellemző a pannexin fehérjékre? (10.1) Panx2 ER-ban Ca2+ csatornaként funkciónál. Nagy konduktanciájú csatornái főleg ER-on és a mitokondriumokon vannak.
5 Gerinctelen innexinekkel 25-33%-os homológiát mutat. A Panx1 jelenléte gátolja a vírusok sejtbe jutását. Kitöltetlen. Megfejtés: Gerinctelen innexinekkel 25-33%-os homológiát mutat. Pont: 0 Max: Melyek az axon egyes részeinek a funkciói? (11.1) Az axoneredés az akciós potenciál kialakulási helye. A szigetelő réteg akadályozza meg az akciós potenciál szómára visszaterjedését. Az axonvégződés alkotja a szinapszis posztszinaptikus membránját. Az axon aktinszálai segítik a vezikulák transzportját. Kitöltetlen. Megfejtés: Az axoneredés az akciós potenciál kialakulási helye. Pont: 0 Max: Melyek a dendrit funkciói? (12.1) A dendriteken alakul ki az akciós potenciál. Szigetelő rétege gyorsítja a sziaptikus potenciálok terjedését. A rajtuk levű dendrittüskék alkothatják a szinapszis posztszinaptikus membránját. Dendritvégeken szinaptikus vezikulák halmozódnak fel. Kitöltetlen. Megfejtés: A rajtuk levű dendrittüskék alkothatják a szinapszis posztszinaptikus membránját. Pont: 0 Max: Melyek a dendrit funkciói? (13.1) Ioncsatornái befolyásolják a szinaptikus potenciálok terjedését. Dendrittüskék felületnövelő képletek, idegi kommunikációban nincs szerepük. Az szinapszisok preszinaptikus membránját alkotják. A dendrit mikrotubulusai végzik a szinaptikus vezikulák transzportját. Kitöltetlen. Megfejtés: Ioncsatornái befolyásolják a szinaptikus potenciálok terjedését. Pont: 0 Max: Mi jellemző a szinapszis felépítésére? (14.1) az ingerületátvivő anyag vezikulái preszinaptikusan raktározódnak (14.2) az ingerületátvivő anyag vezikulái posztszinaptikusan raktározódnak
6 (14.3) a posztszinaptikus membránon receptorok vannak (14.4) a receptorok csak a posztszinaptikus membránon találhatók (14.5) az ingerületátvivő anyag diffúzióval éri el a receptorokat (14.6) a szinaptikus résben ingerületátvivő anyag hordozó molekulái vannak (14.7) a szinaptikus potenciálok lehetnek depolarizálók (14.8) a szinaptikus potenciálok nagysága adott sejtben mindig ugyanakkora (14.9) a szinaptikus potenciálok lehetnek hiperpolarizálók (14.10) a felszabadult ingerületátvivő anyag lassan inaktiválódik (14.11) a felszabadult ingerületátvivő anyag gyorsan inaktiválódik 15. Mely állítás igaz az akciós potenciálra? (15.1) az akciós potenciál kialakulása fakultatív (15.2) az akciós potenciál nagysága ingertől függően változik (15.3) az akciós potenciál digitalizált (15.4) az akciós potenciál amplitúdója az axonon terjedéskor csökken (15.5) az akciós potenciál amplitúdója a dendriten terjedéskor csökken (15.6) az akciós potenciál alatt a sejtbe K+ ionok áramolnak be (15.7) az akciós potenciál alatti depolarizációt Na+ ionok alakítják ki (15.8) az akciós potenciál jellemzően a dendritvégeken alakul ki (15.9) az akciós potenciál repolarizációjában K+ ionok vesznek részt
7 (15.10) az akciós potenciál jellemzően az axondombon keletkezik 16. Melyek a hormonreceptorok jellemzői? (16.1) intrecelluláris protein kinázhoz kapcsolódhatnak (16.2) van saját enzimaktivitásuk (16.3) ligand kötésének hatására lehet dimerizáció (16.4) ligand kötésének hatására Na+ csatorna nyílik (16.5) interferon receptoroknak nincs saját enzimaktivitása (16.6) növekedési faktor receptoroknak nincs saját enzimaktivitása (16.7) citokin receptorok saját enzimaktivitással rendelkeznek (16.8) inzulin receptor nem rendelkezik saját enzimaktivitással (16.9) lehet saját enzimaktivitásuk (16.10) ninncs saját enzimaktivitásuk 17. Mely anyagok másodlagos hírvivők? (17.1) egyes lipofil anyagok (17.2) CO2, O2 (17.3) GABA (17.4) szteroidok (17.5) adrenalin (17.6) NO, CO (17.7) egyes poliszacharidok
8 (17.8) ciklikus nukleotidok: camp, cgmp (17.9) intracelluláris szabad Mg2+ (17.10) intracelluláris szabad Ca2+ (17.11) egyszálú DNS (17.12) Arachidonsav (17.13) reaktív oxigén gyökök (17.14) Ca Melyik állítás NEM igaz a komplexálásra? (18.1) Többféle receptor jele úgy éri el ugyanazt az ioncsatornát, hogy a receptorok együttes aktiválásakor beindított válasz különbözik az egyes receptorok által kiváltott választól. Ugyanaz a ligand két különböző sejten eltérő választ válthat ki attól függően, hogy milyen szignalizációs útvonal kapcsolódik a receptorához. Többféle receptor jele úgy éri el ugyanazt a sejten belüli jelátviteli utat, hogy a kétféle receptor által beindított válasz az egyes receptorok válaszainak összegződése. Több típusú receptortól is eljuthatunk ugyanahhoz az ioncsatornához. Kitöltetlen. Megfejtés: Többféle receptor jele úgy éri el ugyanazt a sejten belüli jelátviteli utat, hogy a kétféle receptor által beindított válasz az egyes receptorok válaszainak összegződése. Pont: 0 Max: Melyik állítás igaz az amplifikálásra? (19.1) Reakció sorozat egyes elemei a soron következő reakcióban részt vevő molekulák nagy tömegét képesek aktiválni. Reakció sorozat minden eleme képes aktiválni egy molekulát a soron következő reakcióban.
9 Reakció sorozat elemei képesek kialakítani a sejtre jellemző specifikus reakciót. Reakció sorozat minden eleme jellemző a sejtre is és a reakciót kiváltó ingerre is. Kitöltetlen. Megfejtés: Reakció sorozat egyes elemei a soron következő reakcióban részt vevő molekulák nagy tömegét képesek aktiválni. Pont: 0 Max: Mely állítás igaz a kálciumra, mint intracelluláris hírvivőre? (20.1) nyugalmi állapotban alacsony a citoplazmatikus koncentrációja (20.2) inger hatására csökken a citoplazmatikus koncentrációja (20.3) tartósan magas intracelluláris koncentrációja előnyös a sejtnek (20.4) periódikus emelkedése hullámszarűen tovaterjedhet (20.5) a sejtmag raktározza (20.6) a mitokondriumok raktározzák (20.7) Golgi készülék raktározza (20.8) az ER raktározza (20.9) inger hatására az intracelluláris Ca2+ raktárakból kiáramolhat (20.10) sejtmembrán Ca2+ csatornáin keresztül áramolhat be a sejtbe (20.11) inger hatására az intracelluláris Ca2+ a raktárakba beáramlik 21. Melyek a szignáltranszdukciós útvonalak közös jellemzői? (21.1) A szignálmolekulákat különböző receptorok érzékelik, de végső soron minden szignalizációs folyamat ugyanarra a központi molekulára konvergál. információ átvitel történik másodlagos hírvivőkkel és/vagy fehérje-fehérje kölcsönhatásokkal. Aktiválásukhoz egy sejten kívüli információra van szükség amit eljuttatnak a sejtmagba.
10 Aktiválásukhoz egy sejten kívüli információra és egy sejten belüli metabolitra van szükség Kitöltetlen. Megfejtés: információ átvitel történik másodlagos hírvivőkkel és/vagy fehérje-fehérje kölcsönhatásokkal. Pont: 0 Max: Milyen folyamatokban keletkezik reaktív O gyök (ROS)? (22.1) Mitokondriumban a NDAPH molekula oxidálása során. Endoplazmatikus retikulumban a fehérjék glikozilásakor. Citokinekre adott válaszok során. Antitestekre adott válaszok során. Kitöltetlen. Megfejtés: Citokinekre adott válaszok során. Pont: 0 Max: Milyen folyamatokban keletkezik reaktív O gyök (ROS)? (23.1) Mitokondriumban az O vizzé redukálásakor, ha a folyamat megakad. Endoplazmatikus retikulumban a fehérjék glikozilásakor. Lizoszómális lebontás folyamán. Golgi készülélben a diszulfid hidak kialakításakor. Kitöltetlen. Megfejtés: Mitokondriumban az O vizzé redukálásakor, ha a folyamat megakad. Pont: 0 Max: Mely folyamatokban van szerepe a reaktív O gyököknek? (24.1) érelmeszesedés (24.2) influenza (24.3) diabetes (24.4) rák (24.5) gyulladás ellenes válaszok (24.6) DNS sérülése (24.7) ioncsatornák szabályozása
11 (24.8) neurodegeneráció (24.9) receptorok modulálása (24.10) vas homeosztázis (24.11) gyulladás (24.12) akciós potenciál kiváltása 25. Mely anyagok illetve folyamatok vesznek részt a szignalizáció szabályozásában? (25.1) receptor inaktiváció (25.2) receptor aktiváció (25.3) receptor downreguláció (25.4) koffein (25.5) gátló fehérjék (25.6) jelátvivő fehérje inaktivációja (25.7) diffúzió (25.8) protein foszforiláció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
Sejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
Sejt- és fejlődésbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :42:23 : Felhasznált idő 00:00:14 Név: minta
Sejt- és fejlődésbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-03-07 20:42:23 : Felhasznált idő 00:00:14 Név: minta Eredmény: 0/205 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a sejtciklus egyes
Sejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció
Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik
Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
Egy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)
Szignáltranszdukció Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Információ átvitel másodlagos hírvivőkkel vagy fehérje-fehérje
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
Receptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
Idegsejtek közötti kommunikáció
Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma
ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
Szignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+
Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+ Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező
A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html
IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel
8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba
Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
A somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
S-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül
AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló
AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei
Nature reviewes 2015 - ellentmondás: az asztrociták relatív lassú és térben elkent Ca 2+ hullámokkal kommunikálnak a gyors és pontos neuronális körökkel - minőségi ugrás kell a kísérleti és analitikai
Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin
Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
A T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Speciális működésű sejtek
Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt
TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris
(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György
Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. Akciós potenciál: TK. 294-301. Elektromos ingerelhetőség:
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros
sejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
A kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
Membránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
Jelátvitel az idegrendszerben:
Jelátvitel az idegrendszerben: Másodlagos hírvivő rendszerek: Feladatuk: Elektromos jel továbbítása a sejtszervecskék felé. Eredmény: Posztszinaptikus receptorok kémiai módosítása (foszforilálás, csatorna
RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta
RECEPTOROK JELÁTVITEL perlágh Beáta Összefoglalás A receptorok az élővilág jelfelismerésre specializálódott makromolekulái, központi szerepet játszanak a sejtek közötti információátvitelben. Az ezernél
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei
JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája
Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
Biológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK
JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket
1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek
JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek 1 ÖSSZ-TARTALOM: 1. Az alapok 1. Előadás 2. A jelutak komponensei 1. Előadás 3. Főbb jelutak 2. Előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Előadás TARTALOM
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium
Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens
Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV
KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV TÉNYEK, CÉLOK, KÉRDÉSEK Kísérlet központja Neuronok és réskapcsolatokkal összekötött asztrocita hálózatok
CzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
TÁMOP /1/A
Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai
Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
Elektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Lokális és akciós potenciálok Az ingerület terjedése
4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
Érzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből