Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ"

Átírás

1 Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő anyagok) típusait: parakrin és autokrin jelzőmolekulák, hormonok, neurotranszmitterek, neurohormonok, citokinek. Ismertesse a receptor, ligand, agonista, antagonista (kompetitív, nem kompetitív) fogalmakat. Receptorok osztályozása: 1. elhelyezkedésük alapján (membrán- és citoszolreceptorok, magreceptorok, intracelluláris membránreceptorok (IP3, ryanodin), 2. működésük alapján (ionotrop és metabotrop receptorok, receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok). Ionotrop receptorok: szelektív és nem szelektív receptorok, kation- és anioncsatornák. Említsen egy- egy példát. G-protein-kapcsolt metabotrop receptorok: heterotrimer G-fehérjék szerkezete, típusai (Gs/Gi/Gq), működésük. Definiálja a másodlagos hírvivő fogalmát, ismertesse a legfontosabbakat (camp, cgmp, kalcium, IP3/DAG, arachidonsav). Vázolja fel a szignalizációs útvonalat, a szignáltranszdukció elemeit és jelentőségüket a sejtben egy-egy példán keresztül. Receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok szerkezetének és működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (tirozin-kináz receptorok). Írja le a membránhoz kötött receptorok következő folyamatait: aktiváció, inaktiváció, internalizáció, upreguláció, downreguláció, szenzitizáció és deszenzitizáció. Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel: citoszoláris és magreceptorok működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (pl. szteroid és pajzsmirigy hormon receptorok). 1

2 7. Neurotranszmisszió Jellemezze az elektromos szinapszisokat, illetve az azokban található réskapcsolatok (gap junction) felépítését és működését. Hasonlítsa össze az ingerületátvitelt elektromos és kémiai szinapszis esetében (információtovábbítás iránya, sebessége, módja). Írja le a kémiai neurotranszmisszió időben egymást követő folyamatait (a praeszinaptikus membrán depolarizációjától a posztszinaptikus membránon keletkező gradált válasz (PSP) kialakulásáig). Írja le a klasszikus neurotranszmitterek jellemzőit. Csoportosítsa a neurotranszmittereket kémiai felépítésük alapján: 1. acetilkolin, 2. aminosavak (glutamát, glicin, GABA), 3. biogén aminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin, hisztamin, szerotonin), 4. gázok (NO, CO), 5. lipidek (endocannabinoidok), 6. peptidek (endorfinok, enkefalinok, dinorfinok, P-anyag, CGRP, VIP), 7. purinok. NO szintézise, hatásmechanizmusa és jelentősége. Ismertesse a felszabadult neurotranszmitterek sorsát: receptorkötés, enzimatikus bomlás, diffúzió, reuptake. Normálértékek: szinaptikus késés kémiai szinapszisban: 1-1,5 ms. Sejtek működésének összehangolása Sejtek összehangolt működése Réskapcsolatok (gap junction) segítségével Extracelluláris jelzőmolekulák közvetítésével Helyi vagy távoli eredetűek Sejtszintű válasz (pl. elektromos változás, enzimaktivitás-módosulás, sejtproliferáció, transzkripciós változások ) Jelátvitel szignáltranszdukció folyamata Kommunikáció gap junction-on keresztül Kommunikáció kémiai hirvivő molekulákkal 2

3 Extracelluláris jelzőmolekulák Rögzített információs molekulák Szomszédos sejtek sejtfelszíni molekulái; strukturált EC matrix makromolekulái Mobilis információs molekulák MEDIÁTOROK Kémiai kommunikáció funkcionális felosztás Parakrin és autokrin jelzőmolekulák (növekedési faktorok, citokinek, arachidonsav származékok, hisztamin, bradikinin ) Hormonok Neurotranszmitterek és neurohormonok (pl. CRH, TRH ) Neurotranszmisszió - Szinapszis Morfológiai és funkcionális kapcsolat (Sherrington) Sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át (kémiai vagy elektromos jel) Idesejt effektor sejt (izom, mirigy) Idegsejt idegsejt Típusai Elektromos, kémiai Axodendritikus, axoszomatikus, axoaxonális 3

4 Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis Gap junction réskapcsolat (~2 nm) Connexonok 6 connexin alegység 4 TM molekula Nincs szinaptikus késés közvetlen ionáramlás Mindkét irányba vezet 1. n. vagus elektromos ingerlése Otto Loewi (1936 Nobel-díj) DONOR béka szív 3. Perfúziós oldatból mintavétel 4. Perfúziós oldat injektálása a RECIPIENS béka szívbe 2. Szívfrekvencia csökken 5. Szívfrekvencia csökken Funkció: összerendezett gyors válasz Szinaptikus késés: 1-1,5 ms Szinaptikus rés : nm Serkentő / gátló Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis 4

5 Interneuronális szinapszisok ~ szinapszis / neuron Konvergencia, divergencia elv CNS: neuron 2 x szinapszis Axo-dendritikus szinapszis Axo-szomatikus szinapszis Axa-axonális szinapszis Transzmitter-felszabadulás mechanizmusa Preszinaptikus sejt Szinaptikus rés Akciós Potenciál (AP) 1. AP eléri AP eléri az az axon-végződést axonvégződést 2. Feszültségfüggő kalciumcsatornák ff. kálcium-csatornák nyílnak kinyílnak 3. Kalcium beáramlás Kálcium beáramlás 4. Kalcium-jel a vezikulumoknak 5. A vezikulumok a membránhoz közelednek 6. A dokkolt vezikulumok exocitózissal kiürítik a neurotranszmittert 7. A neurotranszmitter diffúzióval eljut a szinaptikus résen keresztül a receptorokhoz Posztszinaptikus sejt 5

6 H + -Neurotranszmitter antiporter Neurotranszmitter felvétele a vezikulumba Aktív zónához közeledés Dokkolás az axonterminál membránján Kalcium-aktivált exocitózis Clathrin-mediált vezikulum endocitózis Axonterminál citoplazmája Szianaptikus rés Dokkoló és kalcium-szenzor fehérjék Dokkoló (SNARE) fehérjék: syntaxin, SNAP-25; synaptobrevin, syntagmin. Transzmitter felszabadulás Kvantumok Dale-elv: a neuron minden axon-végződésből ugyanaz az egy transzmitter szabadul fel Co-existance : kémiailag különböző transzmitterek együttes előfordulása a neuronban Ach + VIP; NA + NPY; SP + CGRP Co-transmission : kémiailag különböző transzmitterek együttes felszabadulása Ingerlési frekvencia-függő felszabadulás Alacsony frekvenciájú ingerlés esetén a kis molekulájú transzmitterek, míg nagy frekvenciájú ingerlés esetén a peptidek IS felszabadulnak 6

7 Boyd and Martin Transzmitterfelszabadulás kvantalis elmélete Felszabadult transzmitterek sorsa Kismolekulájú neurotranszmitterek Gáz transzmitterek neuropeptidek Receptorkötés 2. Enzimatikus lebontás a szinaptikus résben 3. Diffúzió kapillárisokba, nyirokerekbe, extraszinaptikus receptorokhoz 4. Visszavétel a preszinaptikus axonvégződésbe; felvétel a glia sejtekbe (transzporterek révén) 7

8 Transzmitter-felszabadulás és hatás preszinaptikus módosításának lehetőségei 1. Transzmitter szintézis befolyásolása Pl. α-metil-p-tirozin gátolja a tirozin-hidroxiláz enzimet, így gátolva a katekolaminok szintézisét 2. Axonális transzport befolyásolása Pl. a kolhicin a mikrotubulusok károsításával akadályozza az axonális transzportot 3. Akciós potenciál terjedésének befolyásolása Pl. a gömbhalból kivonható tetrodotoxin (TTX) blokkolja a feszültségfüggő nátrium-csatornákat 4. Transzmitterek vezikuláris felvételének befolyásolása Pl. reszerpin gátolja a transzmitter (NA) felvételt a vezikulumokba RR csökkentő 5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása Pl. ff. Kalcium-csatorna blokkolók (verapamil) gátolják; amfetamin fokozza a noradrenalin felszabadulást; fekete özvegy pók mérge kiüríti az Ach raktárakat; botulinum toxin csökkenti az Ach felszabadulást; tetanusz toxin GABA és Glycin felsz. gátlása 5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása preszinaptikus receptorokon keresztül Pl. a koffein és az adenozin ugyanazon receptorért versenyeznek, így csökkenti az adenozin gátló hatását 6. Transzmitter preszinaptikus visszavételének befolyásolása Pl. a kokain és az amfetamin gátolja a transzmitterek visszavételét, ezzel fokozva a szinaptikus aktivitást; antidepresszánsok (SSRI) Transzmitterhatás posztszinaptikus módosításának lehetőségei 1. Transzmitterek inaktivációjának befolyásolása Pl. fizosztigmin AChE gátló 2. Posztszinaptikus receptorok számának a befolyásolása Pl. az alkohol emeli a GABA receptorok számát 3. Posztszinaptikus receptorok gátlása Pl. antipszichotikumok; kurare 4. Posztszinaptikus receptorok aktiválása Pl. nikotin; LSD 5. Másodlagos hírvivők befolyásolása Pl. lítium (camp ); PDE gátlók (Viagra) 8

9 Neuromuszkuláris junkció (NMJ) I.: a motoros ideg és a beidegzett vázizom közötti ingerületátvitel helye 1. Akciós potenciál (AP) az α motoneuron axonján 2. ff. kalcium-csatornák nyílás 3. ACh tartalmú vezikulumok exocitózisa 4. nach receptorok aktiválása a posztszinaptikus vázizomroston 5. Na + -ion beáramlás, K + -ion kiáramlás véglemezpotenciál (EPP) 6. ff. Na + -csatornák nyílása 7. Na + -ionok beáramlása AP keletkezése 8. Az izomsejt membránján végigterjedő AP 9. ACh enzimatikus lebontása (AChE) Neuromuszkuláris junkció II. Kompetitív nach antagonisták Preszinaptikus toxinok Pl. botulinum toxin Nem-depolarizáló izomrelaxánsok Pl.:d-tubokurarin, gallamin Depolarizáló izomrelaxánsok Pl.:szukcinil-kolin AChE gátlók Pl.: fizosztigmin, neosztigmin; harci gázok 9

10 Retrográd transzmitterek pl. endokannabinoidok, NO A posztszinaptikus sejtből felszabaduló lipidoldékony anyagok a preszinaptikus végződéshez diffundálva befolyásolják annak transzmitterleadását Pl.: 2-AG (arachidonoil-glicerol) csökkenti a glutamát preszinaptikus felszabadulását Transzmitter-felszabadulás preszinaptikus szabályozása Szelektíven befolyásol egyetlen befutó pályát A/ preszinaptikus facilitáció B/ preszinaptikus gátlás 10

11 1. Preszinaptikus sejt Akciós potenciáljának felszálló szára Posztszinaptikus elektromos jelenségek Helyi, elektrotónusos, posztszinaptikus potenciál változások EPSP (Excitátoros posztszinaptikus potenciál); IPSP (inhibítoros posztszinaptikus potenciál) 4. Akciós potenciál a posztszinaptikus sejten 3. EPSP Axondomb Ingerküszöb Szummáció az axondombon 2. Kalcium beáramlása (Llinás 1982.) Szinaptikus integráció posztszinaptikus potenciálok összegződése Időbeli szummáció Térbeli szummáció 11

12 Neurotranszmitterek kémiai csoportosítása Klasszikus, kismolekulájú neurotranszmitterek Acetil-kolin Biogén aminok Katekolaminok: dopamin, adrenalin, noradrenalin Szerotonin Hisztamin Aminosav-származékék Ingerlő: glutamát, aszpartát Gátló: GABA (γ-aminovajsav); glicin Purin nukleotidok ATP, adenozin Gázok NO, CO, H 2 S Peptidek neuropeptidek (TRH, vazopresszin, oxytocin, VIP, opioidok, CGRP, SP), hormonok, citokinek, növekedési faktorok Egyéb neurotranszmitterek Lipidek: prosztaglandinok, leukotriének, anandamid Szteroidok (hormonok): kortizol, aldoszteron, nemi homonok Acetil-kolin szintézise és metabolizmusa Acetil-koenzim A kolin Kolin-acetiltranszferáz (ChAT) Acetil-kolin Acetil-kolin-észteráz (AChE) acetát kolin 12

13 Katekolaminok szintézise és metabolizmusa DOPAMIN Noradrenalin Normetadrenalin NORADRENALIN Dihidroximandulasav Mandulasav ADRENALIN Adrenalin Metadrenalin MAO: monoamin-oxidáz COMT: katekol-o-metiltranszferáz 13

14 Szteroidok szintézise Helye: sima felszínű endoplazmás retikulum (SER); mitokondrium Lipofilek egyszerű diffúzió Nem tárolódnak vezikulumokban szükségletnek megfelelő szintézis és felszabadulás Koleszterin Progeszteron Kortikoszteron Dehidroepiandtroszteron Kortizol Aldoszteron Androsztendion Tesztoszteron Ösztron Dihidrotesztoszteron Ösztradiol Ösztriol Gáz mediátorok: NO, CO, H 2 S EDRF = NO Neurotranszmitter is Nem raktározódnak vezikulumokban Nem exocitózissal szabadulnak fel (egyszerű diffúzió) Nem kvantumokban szabadulnak fel Néhány másodperces féléletidő NOS: nitrogén-monoxid-szintáz (konstitutív - kalcium-függő, indukálható) Szolubilis guanilát-cikláz enzim ~ IC receptor Sejtek aktiválódása Reaktív oxigénszármazékok Jelátviteli folyamatok fokozása Szövetkárosító hatás L-cisztein H 2 S Vazodilatáció, gyulladáscsökkentő, sejtek túlélése Hem-oxigenáz Hem Guanilátcikláz Proeinkináz G Fehérjék Nitrogén-monoxid szintáz L-arginin Foszfodiészteráz 14

15 Peptidek szintézise 1. A prepropeptid a szintézist követően a durva felszínű endoplazmás (DER) retikulumba kerül 2. Proteolitikus enzimek lehasítanak néhány aminosavat, kialakul a propeptid 3. A sima felszínű endoplazmás retikulumban (SER) becsomagolódnak a transzport vezikulumokba 4. A vezikulumok elszállítódnak a Golgi-apparátusba 5. A Golgi-apparátusban átcsomagolódnak a szekréciós vezikulumokba. Itt történik meg a pro-szekvenciák lehasítása kialakul a fehérjék végleges aminosav szekvenciája (peptid) 6. A peptidek exocitózissal felszabadulnak Lipidek - eikozanoidok Membrán foszfolipidek PLA 2 arachidonsav Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út Prosztaglandinok, leukotriének gyulladás Prosztaciklin, thromboxánok véralvadás Membrán foszfolipidek Foszfolipáz A 2 ARACHIDONSAV Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út Prosztaglandinok Prosztaciklinek Thromboxánok Leukotriének 15

16 Kémiai mediátorok szállítása (transzportja) Egyszerű diffúzió (autokrin, paracrin anyagok, neurotranszmitterek) vagy vér útján (hormonok, neurohormonok) Hidrofil mediátorok a vérben oldottan vagy szállító fehérjékhez kötve (katekolaminok) Hidrofób mediátorok (szteroidok és pajzsmirigy hormonok) szállító fehérjékhez kötve. Vérben levő mediátorok: metabolizmus: máj kiválasztás: vese Szállító fehérjékhez kötött mediátorok félélet-ideje hosszabb Hidrofil mediátor Hidrofób mediátor Receptorok Receptor: speciális felismerő fehérjék, melyek a hírvivő molekulákkal (ligand) kapcsolódva közvetítik azok hatását (ligandspecificitás). Nagy affinitás, reverzibilis kötés Szerkezeti változás (konformáció változás, dimerizálódás) Ligand: a receptorhoz specifikusan kötődő, biológiai hatással rendelkező, bármilyen eredetű molekula Agonista: aktiválja a receptort és megindítja a jelátviteli folyamatokat Antagonista: a receptoron megkötve gátolja az agonista hatását Kompetitív vs nem-kompetitív A legtöbb ligand több receptortípussal is rendelkezik. Receptor lehet pre- és posztszinaptikus elhelyezkedésű Deszenzitizáció (foszforiláció), internalizáció 16

17 Receptorok csoportosítása Elhelyezkedés alapján: Membrán receptorok Intracelluláris receptorok Citoplazmatikus és nukleáris receptorok Működésüket tekintve: Metabotróp (G-fehérjéhez kapcsolt; A) Enzimhez-kapcsolt, vagy enzimaktivitással rendelkező (B) Ionotróp receptorok (C) Ionotróp receptorok I. Tetramer vagy pentamer szerkezet A receptor maga egy ioncsatorna Ligand kötése (1.) konformáció változás ioncsatorna nyílik (2.) ionpermeábilitás megváltozik (3.) Ligand-aktivált ioncsatornák Serkentő / Gátló pl.: GABA A, GABA C Glicin receptor nach receptor NMDA, non-nmda (AMPA, Kainát) receptor P x (ATP) receptor 5HT 3 receptor 17

18 NMDA receptor-komplex sematikus ábrázolása Glutamát kötőhely Poliamin kötőhely Zn 2+ kötőhely Extracelluláris tér Glicin kötőhely Intracelluláris tér Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor szerkezete ACh kötőhely (2!) Metabotróp muszkarinos Acetil-kolin (Ach) receptor Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor PLCβ [Ca 2+ ] IC AC ff. Ca ++ -csatorna PKC [Ca 2+ ] IC 18

19 Metabotróp receptorok I. 7 TM szerkezet G-fehérjéhez kapcsolt Gi/Gs/Gq Trimer szerkezet: α, β és γ alegység GDP (nyugalomban)/gtp (aktiválást követően) kötés GTP-áz aktivitás GTP hasítás - inaktiválás Közvetlen ioncsatorna aktiválás/gátlás vagy másodlagos hírvivők felszabadítása Inaktív receptor aktivált receptor G fehérjék hatásai 1. Lassú, intracelluláris ligand-függő ioncsatornák közvetlen aktiválása vagy gátlása. (lassabb, de hosszabb hatás, mint az ionotróp receptorok esetén). 2. Másodlagos hírvivők szintézisének serkentése vagy gátlása fehérje foszforiláció sejtszintű válasz 19

20 Metabotróp receptorok II. másodlagos hírvivők camp (ciklikus adenozin-monofoszfát); cgmp (ciklikus guanozin-monofoszfát) IP 3 (inozitol-trifoszfát), DAG (diacilglicerol) Kalcium Arachidonsav Másodlagos hírvivők erősítő/sokszorozó funkció 1. Egy molekula számos fehérjét képes aktiválni 2. A hírvivő alacsony koncentrációja mellett is biztosítja a sejt szenzitivitását 3. Kaszkád folyamat, melyben az egymást követő lépések mind erősebb választ eredményeznek 20

21 Metabotróp receptorok III/1. jelátviteli folyamatok Gs(stimulatory)/Gi(inhibitory) Adenilát-cikláz enzim (AC) camp proteinkináz A enzim (PKA) fehérje foszforiláció Pl.: α 2 ( ) és β 1-3 adrenerg receptorok ( ); M 2,4 acetilkolin receptor ( ); Guanilát-cikláz enzim (GC) cgmp proteinkináz G enzim (PKG) Pl.: (atrialis natriuretikus peptid (ANP) receptor; NO Metabotróp receptorok III/2. jelátviteli folyamatok G q Foszfolipáz C enzim (PLC) foszfatidilinozitol 4,5-biszfoszfát (PIP 2 ) inozitoltrifoszfát (IP 3 ) + diacilglicerol (DAG) IP 3 IC kalcium felszabadulás Ca-indukált sejtválasz DAG proteinkináz C enzim (PKC) fehérje foszforiláció α 1 adrenerg receptor; M 1, 3, 5 acetilkolin receptor 21

22 Metabotróp receptorok III/3. jelátviteli folyamatok G q Foszfolipáz A enzim (PLA) arachidonsav (AA) prosztanoidok: prosztaglandinok, leukotriének Pl.: egyes hisztamin és bradikinin receptorok M1, M3, M5 Metabotróp receptorok IV. példák Muszkarinos acetilkolin receptorok (M 1-5 ) Adrenerg receptorok (α 1-2, β 1-3 ) Szerotonin receptorok (5HT 1-2, 4-7 ) Hisztamin receptorok GABA-B receptor Dopamin receptorok Metabotróp glutamát receptorok Adenozin receptorok Peptid receptorok Py receptorok (ATP) 22

23 G q G i G s Simaizom kontrakció, glikogenolízis NA felszabadulás gátlása Simaizom kontrakció Simaizom relaxáció, glikogenolízis, szívizom kontrakció Intracelluláris receptorok Citoplazma és nukleáris receptorok Szteroidok és pajzsmirigy hormonok Ligand-kötő domén: ligandspecificitás; DNS-kötő domén: hatásspecificitás Génátírás szabályozása fehérjeszintézis változása Lassú, hosszú-távú hatás 23

24 Enzim- vagy enzimhez kapcsolt receptorok 1 TM szerkezet Extracelluláris ligand-kötőhely Intracelluláris enzim aktivitás, vagy enzimhez kapcsolódás (pl. tyrozin-kinázok) Pl.: növekedési faktorok, citokinek, inzulin 24

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2018 6. Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)

Részletesebben

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara

Részletesebben

Szinaptikus folyamatok

Szinaptikus folyamatok Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel

Részletesebben

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara

Részletesebben

Jelátviteli útvonalak 1

Jelátviteli útvonalak 1 Jelátviteli útvonalak 1 Információ metabolizmus Szignál transzdukció 1 Jelátviteli séma Mi lehet a jel? Hormonok Növekedési faktorok Fejlődési szignálok Neurotranszmitterek Antigének Sejtfelszíni glikoproteinek

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Szignáltranszdukció Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Információ átvitel másodlagos hírvivőkkel vagy fehérje-fehérje

Részletesebben

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel 8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba

Részletesebben

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket

Részletesebben

Idegsejtek közötti kommunikáció

Idegsejtek közötti kommunikáció Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma

Részletesebben

Interneurális kommunikáció

Interneurális kommunikáció Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

A kémiai szinapszis (alapok)

A kémiai szinapszis (alapok) A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus

Részletesebben

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Részletesebben

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros

Részletesebben

Jelátviteli útvonalak 2

Jelátviteli útvonalak 2 Jelátviteli útvonalak 2 Információ metabolizmus Szignál transzdukció GPCR: PLC és foszfoinozitid kaszkád Szignál (pl. adrenalin) + receptor (pl. 1 -adrenerg) G q foszfolipáz-c (PLC) IP 3 (hidrofil) + DAG

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben WILHELM IMOLA KRIZBAI ISTVÁN MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben A mikor azt mondjuk, kommunikáció az élõvilágban, általában az egyedek (állatok, emberek) közötti verbális és nonverbális

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel FARMAKODINÁMIA mit tesz a gyógyszer a szervezettel Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 1. Kötődés FEHÉRJÉKHEZ - receptorok - enzimek - ioncsatornák - transzportfehérjék (carrierek) - szerkezeti fehérjék

Részletesebben

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik

Részletesebben

TÁMOP /1/A

TÁMOP /1/A Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai

Részletesebben

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített

Részletesebben

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta RECEPTOROK JELÁTVITEL perlágh Beáta Összefoglalás A receptorok az élővilág jelfelismerésre specializálódott makromolekulái, központi szerepet játszanak a sejtek közötti információátvitelben. Az ezernél

Részletesebben

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció

Sejtek közötti kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a

Részletesebben

Vezikuláris transzport

Vezikuláris transzport Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+ Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+ Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező

Részletesebben

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html

Részletesebben

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció

Sejtek közötti kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek 1 ÖSSZ-TARTALOM: 1. Az alapok 1. Előadás 2. A jelutak komponensei 1. Előadás 3. Főbb jelutak 2. Előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Előadás TARTALOM

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.

Részletesebben

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A sejtek membránpotenciálja (MP)

A sejtek membránpotenciálja (MP) A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és

Részletesebben

Hormonok hatásmechanizmusa

Hormonok hatásmechanizmusa Hormonok hatásmechanizmusa Signal transduction pathways 1. Signal recognition ligand binding; cell contact 2. Transduction transfer of signal to cell interior modulate the activity of protein kinases and

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben