Mozgás élettani jelentősége

Átírás

1 Mozgás élettani jelentősége

2 Harántcsíkolt izomszövet: Sokmagvú izomrostokból állnak, melyek hosszirányban párhuzamos lefutásúak. Az izomrostokat myofibrillumok, a miofibrillumokat kontraktilis filamentumok építik fel. A myofibrillumok szarkomerekből épülnek fel, ezek a harántcsíkolt izomrost funkcionális egységei. A szarkomeren belül a kontraktilis filamentumok nagyfokú rendezettsége miatt sötét és világos csíkok váltják egymást. Az izomrost számos, pálcika vagy ovális alakú periférikus sejtmagot tartalmaz. Az izomrostok sejtmagjai közvetlenül a plazmamembrán, a szarcolemma alatt helyezkednek el.

3 Rostok neuromusculáris kapcsolat

4 I csíkban csak aktin filamentumok vannak. Z lemez: alfa-aktinint és más aktinkötő fehérjéket tartalmaz, a két szomszédos szarkomer világos, I csíkját választja ketté. A csík: aktin filamentumok és a miozin filamentumok fedésbe kerülnek, H csík: A csík közepén viágos rész ahol csak a miozin filamentumok látszanak M csík H csík közepén EM-pal látszik csak, ahova a miozin filamentumok kapcsolódnak.

5

6 Szarkoplazmatikus retikulum A szarkoplazmatikus retikulum sematikus rajza és elektronmikroszkópikus képe. (from Molecular Biology of the Cell, 3 rd Edition, Alberts et al., 2002).

7 Izomkontrakció folyamata: Kontraktilis filamentumok: Aktin Miozin Szabályozó elemek: Tropomiozin: kettős hélix, aktin filamentek között hekyezkedik el. Nyugalmi állapotban megakadályozza a miozin fejek és az aktin közötti kapcsolat kialakulását. Troponin: aktin filamenthez kötődő 3 alegységből álló komplex Troponin T (TnT) troponin komplex aktinhoz és tropomiozinhoz rögzítése, Troponin I (TnI) ATPáz gátló, Troponin C (TnC) Ca2+

8 Csúszófilamentum elmélet: az A-csík változatlan, míg az I-csík rövidül nem változik sem az aktin, sem a miozin filamentumok hossza az aktin és miozin elcsúszik egymáson minél nagyobb az átfedés, annál nagyobb feszülés az elcsúszást a filamentumok közötti kereszthidak elmozdulása okozza a kontrakciót a SR-ból felszabaduló Ca2+ ionok indítják be a sejtmembrán ingerületét a z-lemezeknél betüremkedő T-tubulusok juttatják a SR-hez

9 Izomműködés és metabolizmus összehangolása Metabolikus utak energia termelése: Glükolízis: 2ATP/glükóz (6C atom) Izomrost típusok ATPáz szint Cori ciklus: 15 ATP/glükóz (6C atom) szerint Glükóz komplett oxidációja a citromsav ciklusban és terminális oxidációban: 38 ATP/ glükóz (6C atom) 44%-a a glükóz kötési energiáinak, többi hőveszteség

10 Izom anyagcsere: Glükózt főleg saját glikogén raktáraiból és keringésből nyeri. Azok kimerülésekor: más szövetekből származó glükózt, májból származó glikogént, zsírsavakat zsírszövetekből és keton testeket májból. Preferált energianyerés: glikolízissel, gyors izmokban glükózból tejsav, amit lassú izmok, agyi illetve szívizmok használnak fel, vagy a májban a Cori cikluson keresztül visszaalakul glükózzá. Lassú izmokban és szívizomban a glükóz komplett oxidációja zajlik.

11 Izmok glükózzal ellátása: Ha izomműködésre kerül sor, először vér adrenalin szintje megemelkedik. Szimpatikus idegrendszeri aktivitás: adrenalin felszabadulás. Adrenalin blokkolja az inzulin felszabadulást. Adrenalin növeli az izmokban a glikogén lebontást. A megnövekedett glükóz igényt inzulin antagonista hormonok: GH, adrenalin, glukagon, kortizol hatására, glikogén bontás, glükolízis, lipolízis biztosítja Izomban nincs glükoneogenezis. Glikogén raktárak következő étkezéskor töltődnek fel.

12 Izomműködés Vércukorszint szabályozás: Glükóz homeosztázis szabályozása: Hormonális: vércukorszint csökkentő: Inzulin vércukorszint emelő: glukagon, növekedési hormon (GH), glükokortikoidok, adrenalin Gyorsan ható hormonok: inzulin, glukagon, adrenalin Lassan ható hormonok: kortizol, növekedési hormon Idegi hatások : paraszimpatikus hatás (ACh); szimpatikus hatás (noradrenalin)

13 Glükóz sejtekbe jutása: glükóz transzporterek (GLUT) segítségével GLUT-1: vvt-kben, vér-agygát sejtjeiben, minden szövetben kis mennyiségben; nagy glükóz affinitás, inzulin független, bazális glükóz transzport GLUT-2: májsejtek, pancreas β-sejtek, vesében, vékonybél epithelsejtjeinek basalis membránjában magas vércukorszintnél glükózt májsejtbe, alacsony vércukorszintnél keringésbe szállítja, kis glükóz affinitás, inzulin független, mindkét irányú glükóz transzport GLUT-4: izom- és zsírszövetben található, agy, szív kis glükóz affinitás, inzulin függő, fokozott metabolikus aktivitás facilitálja a membránba történő kihelyeződését Navale és mtsai 2016 Biophys Rev. 8:5-9. DOI /s

14 Izomműködéskor zajló események: adrenalin szint nő, inzulin szint csökken. Izom inzulin érzékenysége nő. Kapillárisok nyitásával és a keringés fokozódásával glükóz és inzulin ellátottsága javul az izmoknak. Izomkontrakció inzulintól függetlenül is növeli a glükózfelvételt: növeli az izomsejteken a glükóz transzporterek számát. Ez a hatás a mozgás után órákig fennáll.

15 Vázizom vérkeringése: A testtömeg 40-50%-a nyugalomban hanyatt fekve véráramlás kevesebb mint 20%-a. Maximálisan lehet akár 80% is Szervek között váráramlás erőteljes átrendeződése Lassú, tartós kontrakciót végző izmok: aerob anyagcsere, nagy mioglobin koncentráció sűrű kapilláris hálózat Gyorsan rövid ideig összehúzódó izmok: anaerob anyagcsere, alacsony mioglobin tartalom ellátó kapillárisoktól távolabb esnek

16 Vázizmok keringésének szabályozása: Nem elég csak a terhelést követően fokozni a véráramlást (a harc vagy menekülés első pillanatától csúcsteljesítmény szükséges Helyileg keletkezett anyagcsere termékek szerepe (izommunka illetve O2 hiány miatt): összehúzódó izomrostokból kilépő anyagok adják a magas miogén tónust

17 Katekolaminok: nyugalomban prekapilláris rezisztenciaerek szimpatikus vazokonstrikciós tónus alatt állnak: 1R hatás izomtevékenység alatt csökken 1R hatás teljes blokkolása: 2x véráram fokozódás csak 2R-ok is: aktiválás: vazodilatáció, adrenerg hatás Erek teljes vazodilatációja még maximális teljesítménykor sem jön létre Perctérfogat növekedés hamarabb éri el a maximumát

18 Izompumpa: Fázisosan összehúzódó izmok vérellátása szakaszos Izom összehúzódás artériás beáramlást blokkolja vénás kiáramlást elősegíti billentyűk miatt vénás visszaáramlás elernyedéskor sincs Oxigénextrakció maximálása: Hemoglobin erőteljesebb deszaturációja: alacsony O2 koncentráció, magas CO2, H+ koncentráció, hőmérséklet

19 Oxigénadósság: nagyobb mértékű energia felhasználás mint amennyit az oxidációs folyamatok fedezni tudnak hiány pótlása: foszfokreatin bomlása tejsavképződés ATP- foszfokreatin készlet nagysága izomban elviselhető tejsav koncentráció nagysága határolja be Izomaktivitás végeztével helyreállítás plusz O2-t igényel

20 Mozgás idegrendszeri hatásai Endorfin termelés növelése Endorfinokat a hipotalamusz és a hipofízis szintetizálja elsődlegesen, de más szervek is képesek rá. Segítenek megbirkózni a stresszel és fájdalommal. Magas szintjük eufóriát okoz. Ópiát receptorokon hatnak (ópiátokhoz hasonló, de kevésbé erőteljes hatásúak) Élettani hatásukat a stresszhormonok és immunsejtek szintjének befolyásolásával illetve a fájdalomérzet blokkolásával váltják ki. Endorfin termelést elősegítő tényezők: Mozgás, jóga, meditáció, fűszeres ételek (kapszaicin), segítés - jótékonyság, 70%-os kakaó tartalmú csokoládé, nevetés

21 Testmozgás hatása az idegrendszerre: Állatkísérletek Hippocampusban neocortexben: új neuronok, szinapszisok és gliasejtek Hippocampusban, neocortexben, kisagyban új erek Acetilkolin, szerotonin és noradrenalin rendszer modulációja Anyai motoros aktivitás utódokra is kedvezően hat. Humán eredmények Szürkeállomány növekedése frontális és hippocampalis régióban Vérátáramlás növekedése Neurotrofinok és növekedési faktorok szintje nő Módosult neuronális hálózatok Jobb iskolai előmenetel Jobb kognitív képességek Mandolesi et al. Front Psychol. 2018; 9: 509.

22 Modell amely magyarázza a fizikai aktivitás kedvező hatásait az agyi aktivitásra: A testmozgás transzkripción és epigenetikus hatásokon keresztül hat. Növeli az agyi plaszticitást és elősegíti ú neuronok képződését. Növeli IGF-1: Insulin-szerű növekedési faktor; VEGF: Vaskuláris endotelialis növekedési faktor; BDNF: agyi neurotrofikus faktor.

23 Memória javítása Aerob testmozgás hat a hippocampuszra. Azon kevés helyek egyike az idegrendszerben ahol van sejtosztódás felnőtt korban. Fittség növekedésével együtt új sejtek keletkeznek. Mozgás pozitívan hat a memóriára és tanulási képességre. Hosszú távú memória kialakítására pozitívan hat a mozgás (memóriatartalom formálása közben kell mérsékelt erősségű/stressz szint alatti mozgást végezni).

24 Koncentráció Feladatok közötti 20 perc aerobik-stílusú mozgás segíti a koncentrációt, fókuszálást. 10 perc ügyességet koordinációt igénylő feladat növeli a koncentrációt. Iskola utáni délutáni sportakivitás: növeli a koncentrációs képességet jobban tudják ignorálni a zavaró hatásokat, jobbak multi-tasking-ban könnyebben jegyezték meg a kapott instrukciókat könnyebben dolgozták fel a kapott információt

25 Kreativitás növelése: 20 perc séta szárnyakat ad a kreatív ötleteknek

26 Időskori kognitív leépülés késleltetése: Heti 1-2 óra fizikai aktivitás különösen társaságban kognitív képességek megtartásában nagyon fontos. Olyan aktivitásoknál is kimutatható a kognitív képességekre gyakorolt hatás, amelyeknél a fittség nem változik jelentősen.

27 Kognitív leépülés rizikófaktorai: fejsérülések, kövérség, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás Védőfaktorok: iskolázottság, fizikai aktivitás, mediterrán diéta, kognitív feladatok

28 Fizikai aktivitás és koplalás hatásai hasonlóan kedvezőek. Praag et al. Journal of Neuroscience 2014, 34: ; DOI: