egymással sorosan kapcsoltak zárt rendszert alkotnak minden keresztmetszetükön azonos idő alatt azonos vérmennyiség áramlik át

Átírás

1 1./17 Somogyi Magdolna 1. A keringési rendszer csoportosítása lefutás, morfológia szempontjából nagy vérkör / szisztémás keringés a szervezet egyes szerveinek oxigén-tápanyag-információellátását biztosítja BK JP magas és alacsony nyomású szakasza is van középnyomása 100 Hgmm alegységei párhuzamosan kapcsoltak kis vérkör / pulmonalis keringés vérgázcserét biztosítja végig alacsony nyomású középnyomása csak Hgmm JK BP egymással sorosan kapcsoltak zárt rendszert alkotnak minden keresztmetszetükön azonos idő alatt azonos vérmennyiség áramlik át 2. A keringési rendszer csoportosítása nyomásviszonyok, funkció szerint a nagy vérkör arteriolái bontják magas és alacsony nyomású szakaszra Magas nyomású érszakasz Részei: aorta átmérője 2,5 cm domináns elemei: elasztikus elemek funkció: szélkazánműködés artériák elasztikusak átmérőjük: 1-2 cm domináns elemeik: elasztikus elemek funkció: szélkazánműködés és muscularisak átmérőjük: 0,1 1 cm domináns elemek: simaizomelemek funkció: konduktív, disztributív általuk szabályozható, hogy mely terület milyen mértékben részesüljön perctérfogatból Teljes perifériás ellenállás kis hányadát adják A vérmennyiség kis része található bennük Funkció: a bal kamra által kilökött vér befogadása rezervoir funkció vezetése konduktív funkció elosztása disztributív funkció a bal kamra szélsőséges nyomásingadozásainak csillapítása

2 2./17 Somogyi Magdolna ezen feladatokat szélkazánfunkciójuk révén valósíthatják meg a vér befogadása és vezetése a rugalmas elemeket tartalmazó erekre jellemző működése: a kamrai sytole során a verőtérfogatnak megfelelő mennyiségű vér kerül az aortába 0,3 s alatt kb. 70 ml disztenziót, falfeszülést okoz az aorta ennek hatására kitágul (rugalmas elemek) tehát a szív által keltett kinetikus energiát tárolja rugalmas energia formájában adott mennyiségű vér már ekkor továbbhalad a TPR által meghatározott arányban (kb. 1/3) de kb ml vér még a diastole kezdetekor az aortában a rugalmas elemek visszatérnek eredeti állapotukba nincs aktív összehúzódás, csak passzív visszafelé mozdulás!! ennek hatására a vér továbbítódik hatásai: 1. folyamatos áramlás (diastole esetén is) 2. nyomásingadozások kiegyenlítésének megkezdése Működésük során nyomásváltozásokat szenvednek el a vér befogadása, majd továbbengedése révén az aortában uralkodó nyomásviszonyok meghatározza: 1. adott pillanatban az aortába továbbított és az onnan elfolyt vértérfogat különbsége 2. az aorta complience-e ( ΔV / ΔP) megadja, hogy adott térfogatváltozás előidézéséhez mekkora nyomásváltoztatásra van szükség az aortafal rugalmasságának függvénye mely az életkor előrehaladtával csökken megnő a kollagén rostok aránya így csökken a compliance elsősorban a magas nyomástartományban ezért a kilökött vér nagyobb systolés nyomást okoz elaszticitás típusú hipertónia jön létre a vénás rendszer 20-24x tágulékonyabb az artériásnál az artériás rendszerben uralkodó nyomásviszonyok

3 3./17 Somogyi Magdolna systolés nyomás: a szívciklus alatt az artériás rendszerben létrejövő maximális nyomás értéke függ: verőtérfogattól aorta (és a többi artéria) compliance-től, rugalmasságától TPR-től diastolés nyomás: a legalacsonyabb nyomásérték, mely artériákban diastole végén mérhető ekkor áll helyre az eredeti aortatérfogat a szélkazán funkció révén miközben a tárolt vér a periféria felé távozik értéke függ: verőtérfogattól aorta (és a többi artéria) compliance-től, rugalmasságától TPR-től ettől függ a tárolt vér eláramlási sebessége mely alapvetően meghatározza az értékét pulzusnyomás a systolés és diastolés nyomás különbsége a rendszerben keltett zavar tovaterjedése sokkal gyorsabb, mint maguknak az összetevőknek a terjedése aortában: 30 cm / sec, periféria felé csökken terjedési sebesség: aortában: 3-5 m/sec kis artériákban: m/sec fokozza: érfal csökkent rugalmassága nagyobb vastagsága diagramon ábrázolva jellegzetes változások figyelhetők meg jól látható, hogy a systole fele annyi ideig tart, mint a diastole (ez állandó marad) a systolés nyomás a periféria felé nő új diastolés csúcs jelenik meg az aorta esetében még látható egy incisura a semilunaris billentyűk becsapódása miatt majd ez a perfiéria felé haladva egyre inkább eltompul késés jelentkezik a változás okai: csillapítás visszaverődés nyomásfüggő terjedés rezonáció artériás középnyomás az artériás nyomás időbeli átlagértéke az előbbi diagramon a görbe alatti területből számolható a diastolés nyomás és a pulzusnyomás harmadának összege ös szívfrekvencia mellett magasabb szívfrekvencia mellett adott systolés és diastolés nyomás mellett is emelkedik a vérnyomás a keringés hajtóereje a magas nyomású szakasz területén csak kissé csökken

4 4./17 Somogyi Magdolna pulzushullámok / artériás pulzus a szívösszehúzódások által okozott nyomásváltozások a hullám az egyes artériákra jellemző sebességgel terjed végig Magas-vérnyomás betegségek okaik: 1. fokozott pulzustérfogat ugyanabban a rendszerben nagyobb térogatú vér található mind a systolés, mind a diastolés érték magasabb 2. Csökkent complience igen gyakori idős korban emiatt fiziológiás az időskori vérnyomásemelkedés az aorta falában csökken az elasztikus rostok aránya nő a kollagén rostok aránya az aorta egyre inkább egy rugalmatlan falú csőhöz kezd hasonlítani kevésbé képes szélkazánként működni, a nyomásingadozásokat kiegyenlíteni elsősorban a systolés érték növekszik a diastolés pedig alacsonyabb lesz 3. fokozott TPR szintén igen gyakori ok a perifériás, párhuzmosan kapcsolt kapillárisok számának emelkedése is okozhatja, pl. elhízás esetén mind a systolés, mind a distolés érték növekszik 4. csökkent complience és megnövekedett TPR mind a systolés, mind a diastolés érték emelkedik a systolés drasztikusan Prekapilláris rezisztenciaerek kis artériák és arteriolák tartoznak ide itt alakul a szívösszehúzódások kinetikai és nyomási energiája hőenergiává, ezért 1. eltűnik a nyomáspulzus így a kapillárisok területén gyakorlatilag nincs pulzáció 2. nagy nyomásesés figyelhető meg az arteriolák kezdete és vége közt kb Hgmm-es csökkenés ezért osztják az érrendszert magas és alacsony nyomású szakaszokra átmérőjük µm a nagy változatosságot a falukban jelenlévő simaizomsejtek okozzák összehúzódásuk szűkíti az eret, elernyedésük hatására pedig nő az átmérő kismértékű összehúzódásuk is jelentősen változtatja a rendszer ellenállását a Hagen-Poiseuille törvény negyedik hatványos összefüggéséből adódóan ezért a keringési rendszernek ez a szakasza szabályozható a legjobban mechanikai, humorális és idegi tényezők által is lokálisan szabályozzák a kapillárisok áramlását

5 5./17 Somogyi Magdolna vasodilatatio révén

6 6./17 Somogyi Magdolna Alacsony nyomású szakasz Mikrocirkuláció Feladata: anyagok kicserélése az érpályán belüli és azon kívüli kompartmentek közt biztosítja a szöveti tápanyagellátást, gázcserét, információáramlást Alkotói: prekapilláris szakasz alkotói: terminális arteriolák átmérő: 8-20 µm összefüggő simaizomsejtréteggel rendelkeznek metarteriolák falukban a simaizmok elszórtan helyezkednek el prekapilláris spincterek a kapillárisok kiágazásánál a metarteriolákból és terminális arteriolákból szabályozza az egyedi kapillárisok véráramlását feladatuk: szabályozzák a kapillárisok áramlását kapillárisokban uralkodó nyomást kapillárisok átmérő: 4-7 µm hossz: µm szerkezetük alkotóik: endothelsejtek laposak, vékonyak a különböző szervekben nagy változatosság, típusai: 1. folyamatos endothelium a sejtek közt keskeny junkciós rések=pórusok átmérőjük megadja az érfal hidraulikus konduktivitását fehérjemolekulák alkotják jellemzőjük a junkcionális permeábilitás vizet és kis ionokat átengednek ezeken keresztül zajlik az ultrafiltráció specializálódott tipusai: a junkciók permeábilitása lehet minimális specifikus glü. és AS-transzporterek gázok, lipofil anyagok szabadon diff. ide tartozik:agy kapillárisainak endothelje retina kapillárisainak endothelje 2. fenesztrált / ablakos endothel lapos sejtek rajtuk nagy átmérőjű nagy nyílások akár nm-es molekulák részére pl.: GI rendszer nyálkahártyája mirigyek kapillárisai 3. diszkontinuus / hézagos endothel sinusoidok jönnek létre az endothelsejtek nem érintkeznek szabad út a plazmafehérjéknek is pl.: máj, csontvelő, lép, mellékvese membrana basalis

7 7./17 Somogyi Magdolna hálózatot képeznek a tényleges anyagkicserélődésért felelnek normál körülmények között csak egy részükben áramlik vér a többi zárt áramlási tulajdonságaik az áramlás a pre-és posztkapilláris ellenállásoktól függ a vér áramlása lassú: lineáris sebesség: 0,5-1 mm/mp tehát egy vvt. átlagosan egy mp-t tölt el kapillárisban ennek csak az ötöde elengedhetetlen az anyagkicserélésben a többi biztonsági tartalék így szükség szerint sokkal gyorsabb is lehet a csere nyomásviszonyaik az artériás középnyomásnál jóval alacsonyabb középnyomás mivel a prekapilláris spinchtereken nagy nyomásesés zajlik a pulzushullám gyakorlatilag megszűnik bennük szintén a prekapilláris spichterek által mivel egyébként tönkremennének a pre-és posztkapilláris ellenállásoktól függ az arteriolák vasoconstrikciója csökkenti a kapillárisnyomást így hatnak a Ca 2+ -csatorna blokkoló gyógyszerek a venoconstrikció növeli a kapillárisnyomást maguk a kapillárisok is hidraulikus ellenállást jelentenek így belső nyomásuk folyton csökken posztkapilláris venulák átmérő: µm morfológiailag a kapacitáserek részének is tekinthető de funkcionálisan egyértelműen a kicserélési szakasz tagja alkotóik: endothelsejtek a kapilláris endothelsejteknél magasabbak funkcióik: immunreakciók részesei gyulladásos szövetek plazmakiáramlása funkciójuk a tényleges anyagkicserélődés biztosításából áll kapillárisokat elkerülő összeköttetések preferenciális csatornák metarteriolák és a venulák között arteriovenosus anastomosisok / shuntök bőrben és bőr alatti kötőszövetben, acralis bőrterületeken a hőszabályzásban fontos szerepet játszó területeken pl. fülkagyló, orr, ujjak elterjedt szabályozható kapcsolat a falában található simaizomsejtek által idegi, adrenerg aktiválás hatására zárják a csatornát így a hőszállítás megnövelhető, mégsem duzzad meg a terület

8 8./17 Somogyi Magdolna Anyagkicserélődés gázok cseréje alapvetően O 2 átadása a szöveteknek, + a keletkezett CO 2 felvétele az O 2 átadása diffúzión alapul Fick törvényét követi, így a diffúzió sebessége egyenesen arányos az O 2 nyomásgradiensével a diffúzió felületével fordítottan arányos a diffúzió útjával (vastagság) függ az oxigén diffúziós állandójától a szövetek oxigénnyomása függ: a kapilláris oxigénnyomásától a kapilláris hosszán folyamatosan csökken a kidiffundáló O 2 miatt a kapilláris és a sejt távolságától a sejtek oxigénfogyasztásának sebességétől a szövetek oxigénnyomás-igénye: kb. 1 Hgmm távolságfüggése: Krogh-modell alapján a modellben a sejtek egy központi kapilláris körül találhatók oxigénfelvételük sebessége állandó a kapillárishoz közeli sejtek környezetében az oxigénnyomás ~ a kapilláris oxigénnyomásával a kapilláristól távolabbi sejtek környezetében az oxigénnyomás a távolsággal arányosan csökken mivel a közbülső sejtek is fogyasztanak oxigént gyorsabban, mint a diffúzió sebessége a szövetek megnövekedett oxigénigénye esetén a nyugalminál több kapilláris nyílik meg, így fedezve az igényt folyadékok cseréje napi 2-4 liter folyadék filtrációját okozza a Starling-hipotézis alapján a Starling-erők mozgatják ezek az interstitialis és intravascularis kompartmentek közötti hidrosztatikai nyomáskülönbségek intravascularis > interstitialis folyadék kiszűrését segíti elő az interstitialis térbe mivel az érfal vízre és kis molekulákra permeábilis értéke a pre-és posztkapilláris ellenállásoktól függ ha a prekapilláris ellenállás P kap ha a posztkapilláris ellenállás P kap értéke a kapilláris lefutása során folyamatosan

9 9./17 Somogyi Magdolna onkotikus (kolloid ozmotikus) nyomáskülönbségek a plazma és az interstitalis folyadék közt fennálló fehérjekoncentráció-különbség gerjeszti mivel az érfal fehérjére gyakorlatilag inpermeábilis vizet vonz a kapillárisokba ellensúlyozva a hidrosztatikai nyomáskülönbség hatását értéke a kapilláris lefutása során folyamatosan amennyiben van filtráció a Starling-elv alapján eredőjük: effektív filtrációs nyomás P eff hidrodinamikai folyadékcserét okoz a kapillárisfalon keresztül melynek sebessége a Starling-erők különbségétől függ, így: P eff = (P kap P int ) (П plazma П int ),ahol P kap az intravascularis hidrosztatikai nyomás P int az interstitialis hidrosztatikai nyomás П plazma a plazma onkotikus nyomása az interstitalis folyadék ozmotikus nyomása, П int melynek értelmében a kapillárisfalra kifejtett effektív filtrációs nyomás egyenlő a nettó transzkapilláris hidrosztatikai nyomáskülönbség és a nettó transzkapilláris onkotkus nyomáskülönbség közti különbséggel P eff értékei ha pozitív: filtráció folyadék hagyja el az eret ha negatív abszorpció folyadék lép az érpályába ha 0 nincs nettó folyadékáramlás a Starling-erők mellett a filtráló felület és a hidraulikus konduktivitás is jelentős tényezők a folyamatok eloszlása a kapilláris hosszában általánosan elfogadott, hogy a kapilláris artériás végén filtráció, vénás végén abszorpció a meghatározó folyamat a kapillárisokban van egy egyensúlyi pont a két folyamat közt itt sem filtráció, sem abszorpció nincs

10 10./17 Somogyi Magdolna de ettől való eltérések is előfordulnak nem abszorbeáló szövetekben a mikroerekben csak filtráció zajlik abszorpció is létrejöhet az onkotikus nyomás csökkenése esetén Interstitialis tér igen nagy compliance-el bír nyomása: Hgmm összességében gél állagú emiatt hidraulikus ellenállással bír mely korlátozza a folyadék részecskéinek szabad mozgását mennyisége: a különböző sejtekben jelentősen eltér 10-12% (vázizom) 35-40% (bőr) részei: kötőszöveti rostok mátrixfehérjék adherensek nem fibrózusak sejtek választják el őket interstitalis folyadék a mikroerekből ultrafiltráció révén jut ki és teljes egészében nem szívódik vissza végül a nyirokrendszer révén tér vissza a keringés vénás oldalára térfogata szűk határok közt mozog a filtráció és abszorpció egyensúlya miatt oldott plazmafehérjéket tartalmaz

11 11./17 Somogyi Magdolna Nyirokkeringés feladata: izogravimetriás állapot fenntartása melyben az interstitalis folyadék térfogata állandó a filtrált, de nem abszorbeált folyadék elvezetése által a vénás rendszer felé interstitalis fehérjék eltávolítása alapvető, vitális funkció lipidek abszorpciója immunológiai funkció lymphocyták folyamatos keringésben tartásával inkubálásával transzportált anyag: elsődleges / primer nyirok mikroerekből történő ultrafiltrációval jön létre mennyisége: napi 2-4 liter vlsz. nagyobb mennyiségű a secundernél összetétele: interstitalis folyadék plazmafehérjék másodlagos / szekunder nyirok a nyirokcsomókban jön létre összetétele: primer nyirok immunglobulinok lymphocyták elemei: nyirokkapillárisok kezdetük: felépítésük: nyirokerek nyirokkapillárisok összeszedődéséből felépítésük: interstitalis térben vak járatokként kesztyűujjszerű nyúlványokkal diszkontinuus endothelsejtek köztük diff. be az interstitalis folyadék finom kötőszöveti rostok mechanikai stabilizációért felelnek folyamatos endothelbélés jellemző fehérjékre inpermeábilis simaizomsejtek nagyobb nyirokerekre jellemző autonóm összehúzódásra teszi képessé az eret nyirokcsomók bevezető képlet: egyetlen nyirokér = vas afferens funkciója: itt jön létre a szekunder nyirok védelmi szerep kivezető képletek: több nyirokér = vas efferensek nagyobb elvezető csatornák ductus thoracicus alsó testfélből felső testfél bal oldala truncus lymphaticus dexter

12 felső testfél jobb oldala a jobb pitvarba vezető vénákba ömlenek 12./17 Somogyi Magdolna

13 13./17 Somogyi Magdolna áramlási jellemzői egyirányú áramlás szövetekből a nagyobb nyirokutak felé billentyűk segítik az endothelsejtek képződményei nyirokkapillárisokban: endothelsejtek szabad szélei nagyobb nyirokerekben: endothelsejtekből képzett redők fenntartója fali simaizomsejtek miogén, ritmikus összehúzódással izompumpa a nyirokerek kívülről összenyomhatók a nem túl merev falszerkezet miatt a környező izmok összehúzódása a nyirokérben lévő nyirkot préseli Vénás rendszer átmérőjük: közepes vénák: 0,15 1,5 cm nagy vénák 1,5 3 cm szerkezetük: függ az anatómiai elhelyezkedéstől a vénára nehezedő hidrosztatikai terheléstől jelentősen eltér az artériák szerkezetétől ezért nehézkes a szív coronaria-ereit lábszár-vénákkal cserélni jellemzők sok kollagénrost vastag a kötőszöveti rostokból álló adventiaréteg simaizomsejtek is megjelennek beidegzésük: symp. noradrenerg rostok nincs gátló beidegzés mediátorok: katecholaminok receptoraik: α1 hatásuk: venoconstrikció vénás kapacitás faluk gyakran elvékonyodik, varicositasok jönnek létre a billentyűk nem zárnak, így visszaáramlás fordul elő okai: öröklött adottságok, terhesség, elhízás, sérülés álló munkavégzés vagy thrombus vénás rendellenességet jelezhet a lábszár bőrelváltozása, majd fekélye billentyűk figyelhetők meg az intima réteg képzi őket kivéve a fej vénáit és a legnagyobb vénákat gyakran képeznek anastomosisokat ezért kevésbé súlyosak a kisebb vénák elzáródásának következményei összeköttetést teremtenek a végtagok mély és felületes rendszerei közt a vér supf prof. irányba áramlik az egyirányúságot billentyűk biztosítják

14 14./17 Somogyi Magdolna nyomásviszonyaik nyomásprofil: venulák: 15Hgmm VCS, VCI, jobb pitvar: 0-2 Hgmm centrális vénás nyomás: VCS és VCI mellkasi szakaszában és a jobb pitvarban diastole idején mért nyomás értéke: 0-2 Hgmm amennyiben a szív perctérfogata 5-5,5 liter amennyiben a perctérfogat, a CV nyomás 2 is lehet amennyiben a perctérfogat, a CV nyomás 2-nél több ha nem történt megelőzőleg vérveszteség közel megegyezik a légköri nyomással meghatározza: a keringés artériás feléből a kapillárisokon át beáramló vér térfogata a posztkapilláris rezisztenciaerek együttes myogén és neurogén tónusa a jobb kamra teljesítménye szerepe: meghatározza és jelzi a szív működését és teljesítményét A vénás visszaáramlást befolyásolja: Compliance értéke függ a teltségtől symp. inger csökkenti nagy érték, az artériás 20-30x-osa így kis nyomásnövekedésére nagy térfogatváltozással így a transmuralis nyomás függvényében összelapulnak vagy nagymértékű tágulást mutatnak e tulajdonságukból következik vértároló funkciójuk, ld. lent Ellenállás környező szövetek komprimáló hatásából adódik harmadik legnagyobb ellenállás a szervezetben összetevői: bordák komprimáló hatása hónalj komprimáló hatása mellűri nyomás abdominalis kompresszió a hidrosztatikai nyomás hatása a testhelyzetből adódó hidrosztatikai nyomásváltozások a transmuralis nyomás értékére hatnak mely a vénák keresztmetszetét változtatja meg ha a hidrosztatikai nyomás a km. elliptikus kör alakú a véna kitágul csökken a vérnyomás:szív felett nő a vérnyomás a szív alatt ennek következtében a vér felgyülemlik felálláskor kb.500ml-el visszaesik a vénás visszáramlás elsősorban az alsó végtagban jellemző kompenzációs reakciók lépnek életbe

15 15./17 Somogyi Magdolna izompumpa és vénás billentyűk együttműködése 1. izompumpa az izmok kívülről összenyomják a flexibilis falú vénákat csak fázisos kontrakciók esetén jelentős 2. vénás billentyűk egyirányú áramlást biztosítanak az izmok elernyedésekor a vér csak a legközelebbi billentyűig áramolhat vissza légzési pumpa: Baiw-Brige-reflex és a szívciklus hatása mellüregi nagy vénák esetén jelentős ezek környezetében a nyomás a légköri alatt van belégzés: az intrathoracalis nyomás még negatívabb 1. kitágul a pulmonális kapilláriságy 2. a tüdő vérraktár-térfogata megnövekszik ennek hatására csökken a jobb kamra verőtérfogata mivel kevesebb vér jut el odáig a bal kamra verőtérfogata megnövekszik lerövidül a systolé közötti idő kilégzés: az intrarthoracalis nyomás nem válik pozitívvá 1. de a pulmonális ágy összenyomódik 2. a tüdő vére a jobb kamrába préselődik a jobb szívfél telődése fokozódik gyermeknél a légzési változások erőteljesebbek nagy vértároló kapacitással rendelkeznek ~ kapacitásfunkció szerkezetük következménye compliance-értékük nagy, az artériás érték szorosa így kis nyomásnövekedésére nagy térfogatváltozással reagálnak így a transmuralis nyomás függvényében összelapulnak vagy nagymértékű tágulást mutatnak a vérkészlet 2/3-a a vénás rendszerben található vérraktárak: a vénás rendszer mellett tüdő érhálózata és szív (fokozott ürülés útján)

16 16./17 Somogyi Magdolna specifikus vérraktárak: bőr vénás plexusai ml nagy abdominalis véná 300ml máj ml lép 150 ml a mobilizáció szúró fájdalommal jár6 a vértérfogat bármilyen irányú változását a vénás rendszer korrigálja vértérfogat : vérmobilizáció adaptációs kényszer esetén, pl. testmozgás, kiszáradás, véradás a vénákban lévő vér egy része áthelyeződik a többi sorosan kapcsolt érszakaszba, pl az artériákba ennek hatására a vénás nyomás csökken ehhez hozzájárul a symp. simaizomkontrakciós hatás a vénák összeesnek vénakollapszus vértérfogat : a többlet térfogat a vénás rendszerbe érkezik nő a transmuralis nyomás melyet a vénák tágulása követ elsősorban a vérraktárak falai tágulnak Oedema az interstitalis folyadék térfogatának növekedése, gél állapot felbomlása megnövekedett compliance nélkülözhetetlen összetevője a nyirokelvezetési elégtelenség okai: 1. a filtráció és abszorpció arányának felborulása 1. vagy túl nagy mértékű a filtráció, a mikroerek hidrosztatikai nyomásának növekedése miatt okai: prekapilláris rezisztenciaerek dilatatioja pl. Ca 2+ -csatorna-blokkolókkal végzett therápia posztkapilláris rezisztencierek konstrikciója megnövekedett vénás / pitvari nyomás 1. a vénák ürülése a szív felé nehezített 2. visszér kialakulása esetén 2. vagy túl kis mértékű az abszorpció 1. plazmafehérjék koncentrációjának csökkenése miatt csökken az onkotikus nyomás az effektív filtrációs nyomás növekszik okai: AS-hiány a plazmafehérjék szintéziséhez okai: tartós éhezés, minőségi éhezés vesebetegségek albuminuria révén májbetegségek

17 17./17 Somogyi Magdolna albuminszintézis csökkent volta miatt 2. ozmotikusan aktív anyag felszaporodása az interstitumban pl. mixoedema esetén 3. kapillárismembrán permeábilitásnövekedése lokális odema vagy gyulladás keletkezésére ad lehetőséget megnő a kapillárismembrán fehérjeáteresztőképessége az onkotikus nyomás nem ellensúlyozza a filtrációs nyomást effektív filtrációs nyomás megnövekszik önmagában nem elegendő a nyirokrendszer ezt nem képes kompenzálni okai: a hibajel túl nagy a nyirokrendszer nem képes elég nagy korrekcióra a nyirokáramlás akadályozott pl. nyirokblokád a nyirokrendszer elemeinek sebészeti eltávolítása gyakran elephantiasis alakul ki