A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa. Szív és érrendszeri tájékoztató kiadvány

Átírás

1 A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa Szív és érrendszeri tájékoztató kiadvány

2 Jelen kiadvány a TÁMOP / A kiskunhalasi kistérség egészségtudatos fejlesztése egészségre nevelő és szemléletformáló programok révén című projekt keretében került kiadásra. Lektor: Dr. Horváth Zsolt Kiadja: Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, Kiskunhalas Felelős kiadó: Dr. Romhányi Zoltán, főigazgató

3 Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO) Kedves Olvasó! A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A lehető legoptimálisabb szintű testi és lelki egészség egyike az alapvető emberi jogoknak. Meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban, így hazánkban is egyre jobban felértékelődik. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek jelentik. E megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A Halasi Egészségfejlesztési Iroda (továbbiakban: HEFI) hatékony, egészségfejlesztéshez szükséges követelményeknek megfelelő, a partneri együttműködésekben rugalmas, korszerű szemléletmódot érvényesítő szervezetek hálózatának részeként jött létre. A HEFI célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság körében a kiskunhalasi kistérségben. A Halasi Egészségfejlesztési Iroda az egészségfejlesztés medikalizációja nélkül egészségügyi intézményi hátteret biztosít a betegségmegelőzési, egészségfejlesztési tevékenységhez. Közvetlen kapcsolatot alakítunk ki az egészségfejlesztési programok célcsoportjaival, javítjuk az egészségügyi ellátórendszer prevenciós tevékenységét, hogy a háziorvosi szolgálatoktól, a járóbeteg szakrendelésről vagy fekvőbeteg szakellátást követően az egészségfejlesztési irodákba irányított életmódváltásra szorulókat, vagy saját elhatározásukból életmódváltást kezdeményezőket kockázatbecslés alapján életmódváltó programokba tudjuk bevonni és követhessük a programokban való részvételüket. Célkitűzéseink: - Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták terjesztése, helyi közösségek és társas támogatások erősítése; - Az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének erősítése; - Az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása, ennek következtében a lakosság életminőségének javítása; - Az egészségben eltöltött életévek növelése; - A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése; - A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása; - A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása; - A mentális egészség javítása. Öröm számomra, hogy a kezében tartja ötrészes kiadványsorozatunk egy darabját, amely széleskörű ismereteket igyekszik átadni a mentális egészségről, továbbá amelynek segítségével egészségmegőrző és egészségfejlesztési törekvéseinket együtt sikerre vihetjük. Dr. Romhányi Zoltán főigazgató

4 Az emberi test maga a csoda. Bonyolultsága, összetettsége lenyűgöző. Egyetlen más emberalkotta tárgy meg sem tudja közelíteni. Testünket mégis ajándékba kapjuk a természettől. Nekünk csak egy feladatunk van: vigyázni rá. A kiadványunkban elkalauzoljuk Önöket a saját testükbe, bemutatjuk, milyen folyamatok zajlanak szivükben és az ereikben éppen most is, mikor e sorokat olvassák. Megmutatjuk milyen, ha egészségesek, és azt is milyen, ha ezen szerveik megbetegszenek. De azt is megtudhatják, hogyan vigyázhatnak testükre, és azt is, ha baj van, hogyan gyógyítják meg az egyes betegségeket. A fogantatás utáni 21. napon már jól kivehető szívünk pulzálása, és halálunkig folyamatosan dolgozik. Ez körülbelül hárommilliárd szívverést jelent egy átlagos ember élete során. Nem véletlen tehát, hogy az emberi szív az egyik legcsodálatosabb alkotása a természetnek. Egy izomcsomó melynek egy feladata van: pumpálja a vért az érrendszeren keresztül testünk minden szervébe. Felnőtt szívünk minden egyes dobbanásával körülbelül cm3 vért pumpál az érrendszerünkbe, mely hozzávetőlegesen km hosszúságú. Ez azt jelenti, hogy teljes mintegy öt liternyi vérkészletünk minden percben áthalad a szívünkön, és ereinken. Azaz szívünk naponta megközelítőleg liter vért forgat meg testünkben. Magzati ultrahang. Az A betűvel a pitvart V betűvel a kamrát jelölték Szívünk minden egyes dobbanása egy precízen megkomponált zeneműhöz hasonlítható. Ahhoz, hogy helyesen működjön szívünk, két karmesterre is szükség van. Az egyik, a sokak által ismert színusz-csomó, a másik pedig a kevésbé ismert atrioventricularis (AV), azaz pitvarkamrai csomó. E két idegközpont a szívverést 0,8 mv feszültségű ingerekkel gerjeszti, ez egy ceruzaelem energiájának mintegy kétezred része. Ezeket az apró ingereket jeleníti meg az EKG készülék. Ezen ingerek pontos, tizedmásodperces üteme és erőssége adja meg magát a szívritmust. Sokan azt hiszik, hogy az ereink csak egyszerű csövek.

5 A szívünk fő ingereit hullámait P Q R S T betűkkel nevezte el az orvostudomány. A képen látható egy szívverés kottája Pedig az ereink ugyanolyan szervek, mint bámelyik másik testrészünk, és működésüket az autonóm idegrendszerünk befolyásolja. Nagyobb sérülés esetén testünk képes jeleket küldeni az ereinkhez, hogy húzódjanak össze, és préseljék ki a vért a testünk kevésbé fontos szerveiből a fontosabbak felé. Ezzel segítik elő túlélésünket extrém körülmények között is. Ereink fala tehát egy finom, bonyolult és nagyon rugalmas szerkezet. A vénáink belsejében pedig a szívhez hasonló billentyűk is vannak, hogy a vért csak egyetlen irányba engedjék áramlani. Még az egyszerűnek tűnő hajszálereink fala is érdekes, hiszen ők felelnek szerveink anyagcseréjéért. Tehát hajszálereink fala - amikor szükséges - tápanyagokat képes átengedni és felvenni. Szívünk és ereink egy céllal léteznek: szállítják a vérünket a szerveink között. Nem meglepő hát, hogy vérünk is különleges. A vérünk testünkön belül folyadék halmazállapotú, négy legfontosabb összetevője: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék, és maga a hordozóanyag, a sárgás színű vérplazma. Ezen kívül kényes egyensúlyban lévő rengeteg tápanyag, fehérje, szénhidrát, zsír, só, és még sok minden más. Pár érdekes adat: egy köbmiliméternyi vérünkben kb. ötmillió vörösvértest van. Pár hónapig élnek ugyan, de munkájuk során több, mint 1500 km utat tesznek meg ereinkben. Testünkön belül a vér nyomás alatt kering az érhálózatunkban. Szívünk percenkénti kb. 72 alkalommal történő összehúzódásakor ez az érték magasabb, elernyedésekor alacsonyabb. Érrendszerünk tehát pulzál, ezért ereink falai nagyon rugalmasak, hogy ezt a pulzálást kibírják. Amikor a vérnyomásunkat mérik, ez a két érték adja a felső (szisztolés), illetve az alsó (diasztolés) értéket. Ideális - egészséges - esetben vérnyomásunk 130/80 Hgmm-es érték közelében mozog. Sportolók és edzett felnőttek esetében a percenkénti nyugalmi szívverés szívverés/perc értékre is csökkenhet, a vérnyomás pedig Hgmm-el is kevesebb lehet. A tartósan magasabb tengerszint feletti magasságon élők (pl. hegymászók, és serpák) vérében a kisebb környezeti oxigénszint miatt a vörösvértestek száma akár másfélszeresére is emelkedhet. Látható tehát, hogy vérünk és keringési rendszerünk idomul hozzánk. Azonban ez az idomulás nem csak akkor történik meg, ha edzettebbek leszünk. Helytelen táplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód, dohányzás és megannyi környezeti tényező miatt szívérrendszerünk és vérünk károsan és kórosan is elváltozhatnak. Ezek az elváltozások korán felismerve és kezelve visszafordíthatók. Amennyiben nem vesszük észre, és nem figyelünk testünk üzeneteire, komoly betegségek forrásai is lehetnek e szerveink, és szép lassan ellenünk fordulnak.

6 Az előző példákból jól látható tehát, hogy szívünk, érrendszerünk, valamint az altaluk szállított vér mennyire összetett, és finoman hangolt rendszer. Éppen ezért egyben is kell kezelnünk az egészségünk megőrzése érdekében. Ugyanis ennek e rendszernek egyetlen apró meghibásodása, egyensúlyi helyzetének felbomlása súlyos betegségeket és végül egész testünk korai halálát okozza. Azonban ezeknek a betegségeknek a megelőzésében nagy szerepünk van nekünk is. Amennyiben pedig erről a szerepünkről elfeledkezünk, testünk vészjelzéseket fog küldeni, melyeket ha időben felismerünk, egyszerűbben kezelhetők, sőt sok esetben vissza is fordíthatók ezek a betegségek. Az alábbiakban bemutatunk pár gyakoribb szív-érrendszeri betegséget, es par érdekeset is, melyek ritkábbak ugyan, de tágítják az ismeretüket az emberi testről. A betegségeink két fő csoport szerint alakulnak ki. Az egyik főcsoport a veleszületett és genetikailag hordozott betegségek, melyek már fogantatásunk pillanatától ott vannak testünkben. Sok közülük, például a szív bal és jobb féltekét elválasztó fal (septum - magyarul szívsövény) fejlődési rendellenessége már a születés előtt kimutatható, és már van lehetőség akár az anyaméhben helyrehozni, súlyosabb esetben. Enyhébb esetben a folt magától bezáródhat. (A jobb oldali képen látható a betegség és műtéti gyógyításának lehetősége.) Vannak azonban olyan genetikai betegségek, melyek születésünk után azonnal nem vehetők észre, nem diagnosztizálhatók. Éppen ezért nagyon nehezen felismerhetők, hiszen a génjeinkben hordozott elváltozás a betegség kialakulásáig csupán hajlamnak nevezhető. Máig nem tisztázott, hogy ugyanazon genetikai hajlamokat hordozó emberek közül mi az a kiváltó ok, ami miatt egy hajlamból betegség lesz az egyiknél, míg a másik egészségesen éli le az életét. Ilyen hajlamok lehetnek a vérzékenység, vagy éppen a vér túlzott alvadási hajlandósága, de szervi elváltozásként például az érfalak gyengesége nyomán kialakuló aneurizmák, melyek apró kitülemkedések az érfalon, és melyek trombózist vagy vérzést okozhatnak. Aneorizmák típusai: A: Normál érfal. B: Sacculáris, csak az ér egyik falát érintő aneorizma. C: Fusiform az érfal mindkét oldalát érintő tágulat. D: Kitülemkedő aneorizma, amikor az érfal belső rétegei kiszakadnak, és csupán a külső réteg tartja a vér nyomását kitülemkedést okozva az érfalon. E: Disszekáló aneorizma, amikor az érfal rétegei elválnak, és a vér bejut az érfal rétegei közé nem jelentős külső kitülemkedést okozva.

7 Érfalaink azonban nem csak veleszületett módon betegedhetnek meg. A dohányzás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás mind olyan betegségek, melyek akár az egészséges érfalat is képesek károsítani. A dohányfüsttel szervezetünkbe jutó vegyi anyagok első sorban a tüdő érhálózatát, de ezen anyagok szervezetbe jutása után bármelyik erünk falát képesek károsítani. A mozgásszegény életmóddal csökken az érfalaink rugalmassága, a magas vérnyomás pedig az ereink falát folyamatosan nagy nyomás alatt tartja, elgyengítve és sérülékennyé téve azt. Ereinket azonban más betegség is megtámadhatja. A magas koleszterinszint a vérben felhalmozódó felesleges zsírok lerakódást okozhatnak, csökkentve ezzel az ér áteresztő-képességét. Az érfalakon felhalmozódó zsírlerakódás kettős veszélyforrás. Egyrészről az idők folyamán egyre növekvő lerakódás teljesen elzárhatja az eret, másrészről a lerakódás nyomán trombusok alakulhatnak ki. A trombus lehet egy a lerakódott plakkból leszakadó darabka, vagy pedig a lerakódás mögött létrejövő lassabb véráramlás miatt kialakuló vérrög. Ezek bármelyike elszabadulhat, és a testben kisebb-nagyobb utat megtéve elzárhatják a kisebb átmérőjű ereket. Akár létfontosságú szervekben, mint a tüdő vagy az agy. Ezt az állapotot trombózisnak nevezzük. Amennyiben az agyban alakul ki, akkor stroke-nak vagy szélütésnek. Ezek időzített bombák, melyek létezéséről legtöbbször csak akkor értesülünk, mikor a baj bekövetkezett. Éppen ezért kiemelkedő fontosságú, hogy figyelemmel kísérjük a koleszterinszintünket, és amennyiben magas, változtassunk a táplálkozási szokásainkon, mert még ha az elhízás jeleit nem is látjuk a testünkön, az ereinken belül a zsírréteg már kialakulhat. Idősebb korban az erekben gyakran előfordul meszes típusú lerakódás. Ez első sorban a nyaki (carotis) artériákat fenyegeti. Ebben a korban fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük egy fájdalommentes ultrahang vizsgálattal ereink állapotát. Mert az időben felismert meszesedés könnyebben kezelhető, mint a nyomán kialakuló agyi katasztrófák. Az erek meszesedését fiatalabb korban a cukorbetegség is kiválthatja. A vérben túlzott mértékben jelen lévő cukor első sorban a kisebb erekben okoz visszafordíthatatlan károsodást. Azonban ezek a kisebb erek működése biztosítja szervezetünk anyagcseréjét. A cukor azon kívül, hogy túlzott meszesedési folyamatot indít el a vérben, kémiai reakcióba lép a legkisebb erek belső falát építő fehérjékkel, szép lassan tönkretéve ezzel az ereket. Pedig milyen kis édes, amikor megesszük...! És milyen alattomos, amikor bejut a szervezetünkbe! A hajszálérhálózat károsodása nagyon súlyos következményekkel jár. A retinánkon található erek károsodása vakságot, a bőrünket ellátó hajszálerek károsodása enyhébb esetben gombás fertőzéseket, súlyosabb esetben fekély kialakulását okozhatja. Ezek a tünetek a korai szakaszban kezelhetők, a súlyosabb szövődmények kialakulása megelőzhető, lelassítható. De akárcsak a magas koleszterinszint esetében, a cukorbetegség

8 esetében is kiemelkedő fontosságú a megelőzés. A helyes táplálkozás, a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, és a rendszeres testmozgás. Súlyosabb esetben vagy veleszületett diabétesz esetében fontos, hogy kövessük az orvos utasításait. Enyhébb esetben életmódváltás és szájon át szedhető vércukorszint-csökkentő gyógyszer, súlyosabb esetben inzulininjekció rendszeres használata válhat szükségessé. Minden esetben fontos azonban a rendszeres akár naponta többszöri vércukorszint-ellenőrzés. Ma már olcsón és szinte teljesen fájdalommentesen tehetjük meg mindezt, amit - ha van rá lehetőségünk - használjuk ki! Mert megéri! Ahogy láthattuk, odafigyelve táplálkozásunkra gyorsan és hatékonyan befolyásolhatjuk vérünk összetételét, és ezzel megelőzhetünk egyszerűbb és súlyosabb betegségeket. Azonban vérünk funkciójánál fogva tartogat nekünk két súlyos veszélyforrást, melyek akár egy amúgy teljesen egészséges ember halálához is vezethetnek. De kellő odafigyeléssel - mint szinte minden betegséget - ezt is megelőzhetjük, kezelhetjük. Ismerjük hát meg a kis fibrinogéneket és trombinokat, amik azért vannak a vérünkben, hogy megmentsenek minket, de akik annyira vehemensen próbálják ezt a feladatukat elvégezni, hogy néha pont ezzel okoznak hatalmas galibát... Szervezetünk sejtszinten túlélésre van tervezve. A vérünkben folyamatosan jelen lévő vérlemezkék, fibrinogének és egyéb vegyületek folyamatos ügyeletben vannak, így bármikor, amikor valahol sérülés éri a szervezetet, aktiválódnak. Ahogy egy ér megsérül, a sejtek rögtön megkezdik munkát, hogy a sérült érfalat betapasszák. Ezt a folyamatot véralvadásnak nevezzük. E folyamat során vérrög képződik, melynek feladata az érfalon keletkezett sérülést betömni. Egy egészséges embernél ez a folyamat attól függően, hogy artériás vagy vénás vérről beszélünk, 3-6 perc alatt lezajlik. A 10 perc feletti véralvadási időt már kórosnak tekinthetjük, ezt vérzékenységnek nevezzük. A fokozott véralvadási hajlandóságot pedig trombózishajlamnak. A véralvadási folyamat rendkívül bonyolult, és csak akkor működik hibátlanul, ha az adott élettani folyamatok pontos egymásutánban következnek be. Mivel ilyen bonyolult, ezért rengeteg megbetegedés, hajlam vezethet a véralvadási folyamat felborulásához. A vérzékenység egy ritka betegség, hazánkban 2-3 ezer beteget tartunk számon. Ez esetben a beteg vére nem alvad, így egy egyszerű vágott seben keresztül is elvérezhet a beteg. Aki ilyen betegségben szenved egy foghúzásba is belehalhat. Fontos, hogy az ilyen betegek minden esetben magukon viseljenek orvosi figyelmeztető karperecet, vagy az igazolványuk mellett egy figyelmeztető papírt, hogy egy esetleges baleset esetén az elsősegélynyújtók tisztában legyenek a helyzet súlyosságával. A másik nagy véralvadási betegségcsoport a túlzott trombózisképződésre való hajlam. Míg a vérzékenységnél elmondható, hogy javarészt örökletes hajlamok okozzák, addig a trombózisképződés javarészt életmódunk váltja ki. Az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a fogamzásgátló tabletták, mozgásszegény életmód mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünkön belül nem kívánt véralvadási folyamatok induljanak be. De kockázati tényező még az ülőmunka, vagy egy hosszabb utazás is.

9 A leggyakoribb a mélyvénás trombózis. A láb szöveteinek mélyén lévő vénák billentyűi környékén a vér áramlása lelassul. A lassuló áramlás pedig elindítja a trombózis kialakulását. Ez egy teljesen egészséges ember szervezetében is előfordulhat. Ez a trombózis növekedni kezd, majd mivel ez nem egy stabil szövet, ezért egy bizonyos méret felett elkezdenek darabkák leszakadni a trombózisból, ezeket embólusoknak nevezzük. Az embólusok elkezdenek a véráramban utazni, és ahogy kisebb erekhez érnek - jellemzően a tüdőben -, elzáródást okoznak. Előfordulhat azonban, hogy ezek az embólusok nem jutnak el tüdőhöz. Ez legtöbbször akkor fordulhat elő, ha az erekben koleszterin vagy egyéb lerakódások vannak. Ekkor más, nagyobb ereket is elzárhat az embólus, például a szívkoszorúeret, szívinfarktust okozva. A mélyvénás tombózis egészséges embereknél akkor fordulhat elő, ha például egy hosszabb utazás (pl. repülő út) alatt sokat töltünk mozdulatlanul. Éppen ezért javasolt, hogy ilyen körülmények között mindig teremtsük meg a mozgás lehetőségét. Akár egy kisebb séta is segíthet megelőzni ezt a betegséget. A legtöbb vérrög azonban betegség szövődményeként képződik. Például a korábban említett aneorizmák, vagy érfalakon kialakuló lerakódások, vagy gyulladásos megbetegedések következményeként. A dohányzás érszűkítő hatású, valamint rontja a vér természetes vérrögoldó képességét, így a dohányzás kettős rizikófaktor a vérrögképződésében. A hormontartalmú fogamzásgátlók szintén megmelik a trombózis kialakulásának esélyét. A vérrögök képződését genetikai rendellenesség is elősegítheti. Éppen ezért egyre több fiatal nő végeztet el genetikai tesztet, és amennyiben genetikailag hajlamos a vérrög képződésére, más - nem hormonális tartalmú - fogamzásgátlókat választ, melyek kisebb kockázatot jelent a szervezetére. Bizonyos esetekben, például lábtörés vagy szívbillentyű csere után szükségessé válhat, hogy a vérrögképződést megelőzendő vérhígítót kapjon a páciens. Ez a kezelés injekció vagy tabletta formában is elérhető. Vérrögök eljuthatnak az agyunkba is. Amennyiben a vérrög tartósan elzárja az agyi ereket, akkor stroke-ról, ha magától elmúlik - általában 24 órán belül -, akkor TIA-ról (Transient Ischemic Attack, Átmeneti keringészavar) beszélünk. Jellemző különbség az is, hogy a strokeot okozhatja agyvérzés is, míg a TIA esetében az esetek zömében vérrög a baj okozója. Fontos, hogy a stroke, vagy TIA esetében minél előbb felismerjük a jeleket. Zavartság, féloldali gyengeség, vagy bénulás, beszédképtelenség, arc eltorzulása. Fontos, hogy a tünetek megjelenése után minél hamarabb orvoshoz jusson a beteg! Ugyanis ez a sikeres felépülés egyik alapvető feltétele! A gyors orvosi beavatkozás

10 diagnózis, azonnal gyógyszerek adásával a beteg jó eséllyel teljesen felépülhet az első ránézésre ijesztő tünetekkel járó betegségből. Érelzáródás okán bármely testrészünket érheti infarktus. A leggyakrabban azonban mégis a szívünket éri. Szívünk egyéb betegségekben is szenvedhet. Az alábbiakban a szerzett szívbetegségek közül ismerhetnek meg párat. Kórosan megvastagodott bal kamrai izomzat, mellette látható az egészséges jobb kamrafal A legenyhébb szívbetegségek közé sorolható a szív bal kamrájának megvastagodása (balkamra-hipertrófia). Ennek a betegségnek elsődleges okai lehetnek az elhízás és magas vérnyomás. Szívünk bal kamrája pumpálja ugyanis a vért a testünk nagy vérkörébe. Így ha meghízunk, vagy magas a vérnyomásunk, a bal kamra izomzatának erősebben kell dolgoznia, így az megvastagszik. Azonban ez nem összekeverendő az edzett szívvel. Ez egy kóros, súlyos, ám kezdeti szakaszában még visszafordítható, és megállítható folyamat. Amennyiben nem foglalkozunk vele, súlyosabb szívbetegség alakulhat ki belőle, amely halálhoz is vezethet. Látható a képen, hogy az izomzat megvastagodása a kamra térfogatának rovására történik meg, így a szív egy dobbanásával kevesebb, ám nagyobb nyomású vért juttat a szervezetbe. Ennek egyenes következménye a nagyobb pulzusszám, és a szív gyorsabb öregedése. A megvastagodott izmokkal az eredeti érhálózat nem vastagodik, azonban a nagyobb izmoknak több vérre lenne szükségük a működésükhöz. Így növekszik az infarktus kockázata is. Mint ahogy a legtöbb szívbetegséget, a balkamrai-hipertrófiát is egyszerűen, fájdalommentesen és gyorsan lehet diagnosztizálni EKG-vizsgálat segítségével. Ennek keretében testünkre 12 érzékelőt helyeznek fel, majd a szívünkben mérhető finom elektromos tevékenység mértékét, és ütemét az EKG-készülék képes megjeleníteni, és papírra nyomtatni. Érdemes tehát évente legalább egy alkalommal elvégeztetni ezt a teljesen fájdalommentes vizsgálatot, hiszen a szívünk minden apró rezzenését láthatjuk, és a kezdődő betegségeket felismerhetjük! A bal oldali képen a bal kamra megvastagodásának EKG-jeleit láthatjuk. Látható, hogy az EKG 12 különböző elvezetésén más- más tüneteket mutat a betegség. A halványabban jelzett hullámok a kórosak, míg a fekete az egyébként normális hullámokat jelzik. Látható tehát, hogy a szívünk egyszerű vizsgálatokkal is diagnosztizálható, betegségei korán felismerhetők, kezelhetők. Azonban ennek az a feltétele, hogy elmenjünk orvoshoz, és elvégeztessük a vizsgálatokat. Mert ha nem törődünk a szívünkkel, súlyos állapotba kerül.

11 Az egészséges szív EKG hullámai Szívünket érhető legsúlyosabb betegség a szívinfarktus. A szívinfarktus a szív izomzatát és idegrendszerét ellátó ereknek az elzáródása. Abban a pillanatban, ahogy az elzáródása megtörténik, az ér által ellátott terület elkezd az oxigénhiány miatt elhalni. Éppen ezért olyan fontos, hogy a szívinfarktust idejében felismerjük, és a beteg megkapja az azonnali orvosi ellátást! A szívinfarktus attól függően, hogy a szív melyik területét érinti, lehet akár olyan enyhe kimenetelű, hogy lábon kihordja a beteg, és csak később, egy EKG-vizsgálat során derül rá fény, hogy megtörtént. A legsúlyosabb infarktusok azok, melyek a szívkoszorúérben vagy ahhoz közeli főartériákban alakulnak ki. Ilyenkor ugyanis a szív izomzatának nagy területe érintett. Sok esetben ezek az infarktusok végzetes kimenetelűek. Ilyen típusú infarktust azonban nem lehet csak úgy elszenvedni. Évekig hanyagolni kell a testünket, hogy olyan állapotba kerüljön, mely ide vezet. A szívinfarktust nagyon nehéz felismerni. Legtöbb esetben azonban erős mellkasi fájdalommal jár, mely kisugárzik a bal kézbe, jobb vállba, nyakba. Légszomj, gyengeség, izzadás. Ezek a tünetek együttesen megerősítik a gyanút, hogy a beteg

12 infarktust szenved el. Azonban más tünetekkel jár férfiaknál és nőknél. A férfiak esetében a tünetek drámaiabbak, a nőknél enyhébb lefolyásúak. Az infarktust diagnosztizálni egyértelműen EKG- és laborvizsgálatok keretében lehet. Az elhaló izomsejtekből távozó kémiai anyagok ugyanis a vérbe jutnak, így bármikor egyértelműen felismerhetők. Reméljük, érdekesnek találták a kiadványunkat! Reméljük, hatására fokozattan figyelnek testük apró jeleire, melyekkel a bajt próbálja meg számunkra előjelezni! Az akár enyhébb túlsúly, magas vérnyomás, kicsit magasabb koleszterinszint apró jelek. Ne hagyjuk, hogy súlyos betegséget okozzanak! Rendszeres testmozgás, egészséges étkezés, káros szenvedélyek elhagyása és a szükséges évenkénti szűrővizsgálatok lehetőséget adnak nekünk arra, hogy dédunokáink születését is megérjük. És idős korunkban is teljes, egészséges életet éljünk. Elvégre... Ez az élet célja nem?

13 JEGYZETEIM

14

15 Halasi Egészségfejlesztési Iroda 6400 Kiskunhalas, Monszpart L. utca 1. telefon: (77) fax: (77)

16